6/1970. (IV. 8.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet
az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról
Az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a 26-29. §-ban foglalt rendelkezések tekintetében az Országos Anyag-és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
(A kormányrendelet (R.) és a végrehajtási rendelet (Vhr.) szövegét egységes szerkezetben közöljük. A vastag betűs szöveg a R., a vékony betűs szöveg pedig a Vhr. rendelkezéseit tartalmazza.)
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya a Magyar Állam tulajdonában álló, belföldön levő minden ingatlanra kiterjed.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából ingatlan : a telekkönyvről szóló jogszabályok szerint önállóan telekkönyvezhető földrészlet, épület, továbbá társasházban levő lakás és egyéb helyiség (üzlethelyiség stb.), épületrész és egyéb építmény,
(3) E rendelet rendelkezéseit a vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló ingatlanok tekintetében a Magyar Állam tulajdoni hányadaira is alkalmazni kell.
(4) A Magyar Állam tulajdonában álló, külföldön levő ingatlanok, a közterületek (közutak, utcák, terek), a föld alatti bányatérségek és tárolóterek, továbbá a vizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, közcélú csatornák, természetes tavak) medrének, valamint a vízilétesítmények kezelésére külön rendelkezések az irányadók.
Vhr. 1. § (1) A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából
a) a földrészletek közül
- telek: - a közterületek, a mezőgazdasági rendeltetésű földek, az erdők, továbbá a vizek medrének kivételével - a városok és községek belterületén, valamint külterületének beépített, illetőleg beépítésre kijelölt részén levő minden földrészlet;
- mezőgazdasági rendeltetésű föld: a városok és a községek külterületén levő, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jogszabályok hatálya alá tartozó földrészlet (szántó, rét, szőlő, kert, gyümölcsös, legelő, nádas stb.);
- erdő: a földnyilvántartásról szóló jogszabályok szerint erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet;
b) az épületek közül
- lakóépület az, amelyben kizárólag vagy túlnyomó részben (az alapterület 50%-át meghaladó mértékben) lakás van;
- vegyes rendeltetésű épület az, amelyben a lakások alapterülete az épület alapterületének 50%-át nem haladja meg;
- nem lakás céljára szolgáló épület az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, közlekedési, hírközlési, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti, továbbá egyébként nem lakás céljára szolgál, tekintet nélkül a benne levő szolgálati (házfelügyelői, gondnoki, gépész stb.) lakásra;
- mező- és erdőgazdasági nagyüzemi épület az, amely mező- vagy erdőgazdasági nagyüzem tevékenységének céljaira szolgál;
- tanya: a városok és a községek külterületén levő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági épület és a hozzá tartozó földrészlet;
c) egyéb építmény: a gazdasági tervezés és a statisztikai adatszolgáltatás során alkalmazandó építményjegyzékben szereplő, épületnek nem minősülő műszaki alkotás.
(2) A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából
a) állami szerv: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv és az állami költségvetési szerv; ez utóbbiak közül
- központi költségvetési szerv: a minisztérium és az önálló költségvetési fejezetet alkotó országos hatáskörű szerv, továbbá az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szerv (intézet, intézmény), ideértve a költségvetési folyószámlás szervet is;
- tanácsi költségvetési szerv: a tanács, továbbá a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv (intézet, intézmény), ideértve a tanácsi költségvetési folyószámlás szervet és költségvetési üzemet is;
b) társadalmi szervezet: a dolgozóknak az Alkotmányban említett politikai szervezete, szakszervezete, női és ifjúsági, továbbá az ország egész területén működő egyéb társadalmi szervezete, valamint a szövetkezetek országos és területi érdekképviseleti szerve (szövetsége);
c) mezőgazdasági termelőszövetkezet: a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet, valamint ezek társulása.
A Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok köre
(1) A Magyar Állam tulajdonában áll az az ingatlan (a továbbiakban: állami ingatlan),
a) amelyet a telekkönyvben a Magyar Állam, illetőleg - korábbi jogszabályok alapján - valamely állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: állami szerv) vagy város (község) közönsége tulajdonaként tartanak nyilván;
b) amely jogszabály rendelkezése vagy államközi megállapodás alapján állami tulajdonba került, tekintet nélkül arra, hogy a Magyar Állam tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyezték-e.
(2) Állami szerv ingatlan tulajdonjogát a Magyar Állam javára szerzi meg.
(3) Az állami ingatlanokat a telekkönyvben - az erre vonatkozó jogszabályok szerint - a Magyar Állam tulajdonaként kell nyilvántartani; a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél a kezelőt is fel kell tüntetni.
(4) A Magyar Állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyeztetéséről, továbbá a kezelő feltüntetéséről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állami ingatlan kezelője köteles gondoskodni.
Vhr. 2. § (1) A Magyar Állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyeztetéséről utólag kell gondoskodni, ha
a) az állami ingatlant a telekkönyvben - a korábbi jogszabályok alapján - valamely állami szerv vagy város (község) közönsége tulajdonaként tartják nyilván;
b) valamely ingatlan jogszabály rendelkezése vagy államközi megállapodás alapján állami tulajdonba került, de a telekkönyvbe a Magyar Állam tulajdonjogát nem jegyezték be.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett ingatlanok tekintetében a Magyar Állam tulajdonjogának fennállását
a) a jogszabályban arra feljogosított, illetőleg az államközi megállapodást végrehajtó vagy az általa megbízott szerv (pl. Pénzintézeti Központ) igazolja, ilyen szerv hiányában pedig
b) az állami ingatlan fekvése szerint illetékes járási (városi, városi kerületi, nagyközségi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási, szakigazgatási szerve (a továbbiakban: igazgatási osztály) határozattal állapítja meg.
Vhr. 3. § (1) A Magyar Állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyeztetéséről, továbbá a kezelő feltüntetéséről - a (2) és a (3) bekezdésben említett esetek kivételével - a kezelő köteles gondoskodni.
(2) A Magyar Állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyeztetéséről és a kezelő feltüntetéséről
a) ha az ingatlan hatósági határozat alapján kerül a Magyar Állam tulajdonába, vagy ha a kezelői jog átadását hatósági határozat, illetőleg a kezelő alapító (felügyeleti) szerve rendeli el, az illetékes hatóság, illetőleg az alapító (felügyeleti) szerv,
b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres testületek) kezelésében levő állami ingatlanok tekintetében az érdekelt fegyveres testületet irányító minisztérium,
c) államközi megállapodással állami tulajdonba került ingatlanok tekintetében a megállapodást végrehajtó vagy az általa megbízott szerv,
d) az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabályok alapján csere útján állami tulajdonba került ingatlanok tekintetében pedig az elidegenítéssel megbízott szerv
köteles gondoskodni.
(3) Mezőgazdasági termelőszövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami merőgazdasági rendeltetésű föld és erdő tekintetében a Magyar Állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyeztetéséről, továbbá a használó feltüntetéséről a járási (fővárosi kerületi) földhivatal köteles gondoskodni.
(4) Nem kell a kezelő telekkönyvi feltüntetéséről gondoskodni
a) szövetkezet vagy állampolgár ingyenes és határidő nélküli használatába adott,
b) az állami szerv által értékesítés céljára vásárolt, továbbá
c) a 9. § (1) bekezdésének f) pontjában és a 15. § (2) bekezdésében említett
állami ingatlanok esetében.
Vhr. 4. § (1) A Magyar Állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyeztetésére, továbbá a kezelő, Illetőleg mezőgazdasági termelőszövetkezet esetében a használó feltüntetésére irányuló kérelemnek (megkeresésnek) tartalmaznia kell:
a) az ingatlan telekkönyvi betétszámát, helyrajzi számát, a város (városi kerület, község), utca, házszám megjelölését,
b) a tulajdonjog, illetőleg a kezelői (használati) jog megszerzésének jogcímét,
c) a kezelő (használó) megnevezését és székhelyét, továbbá közös beruházás esetében - ha az ingatlant a felek nem alakították át társasházzá -a 16. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a közösségi ügyek vitelével megbízottnak a megnevezését.
(2) A kérelemhez (megkereséshez) csatolni kell:
a) a tulajdonjog bejegyzése, illetőleg a kezelői (használati) jog feltüntetése esetében a jog megszerzését igazoló okiratot (adás-vételi vagy csereszerződés, társasági szerződés), igazolást, jogerős hatósági határozatot, alapító (felügyeleti) szerv intézkedését, megállapodást, új épület (egyéb építmény) üzembehelyezési okmányát;
b) a kezelésnek a 6. § alapján történő megosztása esetében az egy helyrajzi szám alatt felvett teljes földrészletre kiterjedő, a telekkönyvi betét- és helyrajzi számot is feltüntető olyan vázrajzot, amely a kezelők feltüntetésével tartalmazza az egyes önálló rendeltetésű épületek alaprajz szerinti körvonalait, továbbá - egymástól piros vonallal elhatárolva - a földrészletnek az egyes kezelők kizárólagos használatába kerülő részeit.
Az állami ingatlanok kezelője
(1) Állami ingatlant csak állami szerv vagy társadalmi szervezet kezelhet.
(2) Állami mező- és erdőgazdasági ingatlant csak állami szerv kezelhet.
(3) Az állami tulajdonban álló földrészlet és a rajta levő épület (építmény) kezelése megosztható,
Vhr. 5. § (1) Állami mező- és erdőgazdasági ingatlant (mezőgazdasági rendeltetésű föld, erdő, mező- és erdőgazdasági nagyüzemi épület, tanya) a mező-, illetőleg erdőgazdálkodással feladatszerűen foglalkozó állami szerven kívül más állami szerv csak akkor kezelhet, ha a kezelést külön jogszabály megengedi vagy az ingatlan használata egyébként az állami szerv tevékenységi körének ellátásához szükséges.
(2) A rendeltetésének megfelelő célra történő felhasználásáig mezőgazdasági művelés alatt álló telket az (1) bekezdésben említett szerveken felül - az az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet is kezelheti, amely annak rendeltetésszerű felhasználásáról gondoskodik.
(3) A rendeltetésének megfelelő célra történő felhasználásáig mezőgazdasági művelés alatt álló vagy mezőgazdaságilag hasznosítható telkek tekintetében
a) a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jogszabályoknak a művelési kötelezettségre, továbbá a művelési ágváltozás és a mezőgazdasági művelés alóli kivonás engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseit, valamint
b) földfelajánlás útján a Magyar Állam tulajdonába került telkek esetében a földfelajánlás szabályait
is alkalmazni kell.
Vhr. 6. § (1) A földrészlet és a rajta levő épület (egyéb építmény), illetőleg a földrészleten levő önálló rendeltetésű több épület (egyéb építmény) kezelése - az ingatlan megosztása nélkül - akkor osztható meg, ha azok rendeltetésszerűen külön-külön hasznosíthatók és a kezelés megosztását -külön jogszabályban meghatározott esetben - az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóság engedélyezte.
(2) Ha a földrészletnek külön kezelője van, az épület (egyéb építmény) kezelője a földrészlet használatára csak a hatósági kiutalásban, illetőleg ennek hiányában a földrészlet kezelőjével kötött megállapodásban meghatározott mértékig és feltételek szerint jogosult.
(3) Ha a földrészletnek nincs külön kezelője vagy azon az egész ingatlant kiszolgáló létesítmény (pl. fűtőközpont) van, a földrészlet, illetőleg a létesítmény kezelőjét a felek megállapodása határozza meg; megállapodás hiányában azt a túlnyomó részben használónak (igénybevevőnek) a kezelésébe kell adni.
(1) Az állami ingatlanok közül az az állami szerv vagy társadalmi szervezet kezeli
a) a nem bérbeadás útján hasznosított ingatlant, amely azt a feladatszerű működése keretében kizárólagosan használja;
b) a részben bérbeadás útján hasznosított ingatlant, továbbá a több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet által közösen használt ingatlant, amely annak túlnyomó részét használja;
c) a bérbeadás útján hasznosított, illetőleg hasznosítható ingatlant, amely jogszabály vagy a tevékenységi köre alapján bérbeadói tevékenység folytatására jogosult;
d) a sportlétesítményt, amely szervhez a sportlétesítményt rendszeresen használó sportegyesület kapcsolódik.
(2) Az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve vagy a tanácsi házkezelési szerv a kezelője
a) átmenetileg az olyan állami ingatlannak, amelynek kezelője nincs, vagy megszűnt és az új kezelőt még nem jelölték ki;
b) a Magyar Állam által - mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet és jogi személyiséggel rendelkező egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági termelőszövetkezet) kivételével - szövetkezet vagy állampolgár ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami ingatlannak.
(3) Új állami épület (építmény) létesítése esetében a kezelői jog azt az állami szervet illeti meg, amelynek az épület (építmény) a vagyonához tartozik.
(4) Ha több állami szerv, társadalmi szervezet és szövetkezet közös beruházást valósít meg, a vegyes tulajdonba kerülő ingatlan állami tulajdoni hányadúnak kezelőjét a közös beruházással kapcsolatos társasági szerződésben kell megállapítani,
Vhr. 7. § (1) Az állami ingatlanok közül a R. és e rendelet alkalmazása során azt az ingatlant kell nem bérbeadás útján hasznosítottnak tekinteni, amelyet a feladatszerű működése keretében egy állami szerv, illetőleg egy társadalmi szervezet kizárólagosan használ, ideértve az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet dolgozóinak (tagjainak) elhelyezésére (szállás, otthon stb.), szociális, művelődési, oktatási, egészségügyi, üdültetési, testnevelési és sportolási szükségleteinek kielégítésére szolgáló ingatlant is.
(2) Részben bérbeadás útján hasznosítottnak azt az ingatlant kell tekinteni, amelynek túlnyomó (50%-ot meghaladó) részét a feladatszerű működése keretében egy állami szerv, illetőleg egy társadalmi szervezet használja, az ingatlan többi részét pedig bérleti jogviszony keretében más állami szervek, társadalmi szervezetek, nem állami szervek vagy állampolgárok használják.
(3) Bérbeadás útján hasznosítottnak, illetőleg hasznosíthatónak azt az ingatlant kell tekinteni, amely lakóépületnek minősül, továbbá amelynek túlnyomó (50%-ot meghaladó) részét a feladatszerű működése keretében egy állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet sem használja és az ingatlan hasznosítása bérleti jogviszony keretében történik.
(4) Több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet által közösen használt ingatlannak azt az ingatlant kell tekinteni, amelyet a feladatszerű működésük keretében kizárólag állami szervek, illetőleg társadalmi szervezetek használnak, s közöttük bérleti jogviszony nem áll fenn.
(5) Azt, hogy az ingatlant használók közül melyik szervet kell túlnyomó (50%-ot meghaladó) részben használónak és egyúttal kezelőnek tekinteni,
a) vegyes rendeltetésű épület esetében a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek teljes alapterületének,
b) nem lakás céljára szolgáló épület esetében az épület térfogatának,
c) nyomvonal jellegű építmény esetében pedig a nyomvonal hosszának és az építmény kapacitásjellemzőinek (vezeték átmérő stb.)
alapulvételével kell megállapítani.
(6) Az állami ingatlannak az (1)-(4.) bekezdésben meghatározott jellege nem változik meg, ha
a) az azt használó állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet használati jogát hatósági határozat ideiglenes jelleggel egészben vagy részben megszünteti;
b) azt a kezelő a R. 7. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes jelleggel bérbeadja vagy használatra átengedi.
Vhr. 8. § (1) Az állami ingatlanok közül
a) a közúti határátkelőhelyeken levő ingatlanokat a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága,
b) az állami szerv által értékesítés céljára vásárolt ingatlant a vásárló szerv,
c) az állami szerv által értékesített és a Magyar Állam tulajdonába valamely oknál fogva visszakerült, továbbá bírósági határozattal a Magyar Állam tulajdonába került - jelzálogjoggal biztosított és az állami szervet megillető még ki nem egyenlített követeléssel terhelt - ingatlanokat az újabb értékesítésükig a követelés jogosítottja
kezeli.
(2) Az állami ingatlanok közül a közforgalmú vasúthoz csatlakozó iparvágányt a R. 3-4. §-a és e rendelet 6-7., továbbá 15-16. §-a értelmében arra jogosult állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet, valamint a közforgalmú vasút üzemeltetője egyaránt kezelheti. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az e rendelet hatálybalépése
a) előtt létesített iparvágányt továbbra is annak jelenlegi kezelője,
b) után létesített iparvágányt pedig az építtető állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet
kezeli.
Vhr. 9. § (1) Az állami lakóépületek közül
a) a fegyveres testületek zárt lakótelepeit (lakóépületeit) az érdekelt fegyveres testület,
b) a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezésére szolgáló lakótelepeket (lakóépületeket) az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott állami szerv,
c) az Államvasutak dolgozóinak elhelyezésére szolgáló lakótelepeket (lakóépületeket) a Magyar Államvasutak,
d) az állami szerv (üzem, hivatal, intézet, intézmény stb.) zárt területen levő, s attól az ingatlan megosztásával el nem különíthető lakóépületeket a zárt terület kezelője,
e) a nagyüzemi mező- vagy erdőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos lakóépületeket az állami mező-, illetőleg erdőgazdasági ingatlan kezelője,
f) az Országos Takarékpénztár által építtetett állami lakóépületeket, illetőleg társasházakban levő öröklakásokat és önálló ingatlanként telekkönyvezett, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig az értékesítésükig az Országos Takarékpénztár
kezeli.
(2) Ha valamely állami lakóépületben kizárólag vagy túlnyomó (50%-ot meghaladó) részben szolgálati lakások vannak, a lakóépületet az az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezeli, amely a szolgálati lakásokkal kizárólagosan, illetőleg azok nagyobb részével rendelkezik. A szolgálati lakások arányának megállapításánál a lakások számát kell alapul venni.
Vhr. 10. § (1) Az ingatlan fekvése szerint illetékes tanácsi házkezelési szerv [ingatlankezelő vagy város- (község-) gazdálkodási vállalat, ilyen vállalat hiányában a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg költségvetési üzeme] kezeli:
a) az állami lakóépületeket, továbbá a társasházakban levő állami öröklakásokat és önálló ingatlanként telekkönyvezett, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, a 8. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában, a 9. §-ban, továbbá a 11. § (1) bekezdésében említettek kivételével,
b) a be nem épített állami telkeket a más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezelésében állók kivételével,
c) az a)-b) pontban említett, vegyes tulajdonban álló ingatlanok esetében az állami tulajdoni hányadot, valamint
d) a szövetkezet vagy állampolgár ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami telkeket és épületeket.
(2) A tanácsi házkezelési szerv az (1) bekezdésben említett ingatlanokon felül kezeli:
a) a szolgálati lakások arányára tekintet nélkül a fegyveres testületek zárt területén kívül levő állami lakóépületeket is, ha azt a fegyveres testületet irányító minisztérium igényli;
b) a bérbeadás útján hasznosított, illetőleg hasznosítható - lakóépületnek nem minősülő - állami ingatlanokat, a 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említettek, továbbá az olyan ingatlanok kivételével, amelyek kezelésére a tevékenységi körük alapján más állami szervek, illetőleg társadalmi szervezetek jogosultak;
c) a több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet által közösen használt olyan ingatlant, amelynek túlnyomó (50%-ot meghaladó) részét a feladatszerű működése keretében egyik állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet sem használja, s a használók nem állapodtak meg abban, hogy közülük melyik szerv lesz a kezelő;
d) - átmenetileg - a 14. § b) pontjában említettek kivételével az olyan ingatlanokat is, amelyeknek kezelője nincs vagy megszűnt és az új kezelőt még nem jelölték ki.
Vhr. 11. § (1) Nem kell a tanácsi házkezelési szerv kezelésébe átadni a társasházban levő, önálló ingatlanként telekkönyvezett, nem lakás céljára szolgáló helyiséget, ha azt e rendelet
a) hatálybalépésekor más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezeli;
b) hatálybalépését követően más állami szerv feladatszerű működése érdekében létesítették.
(2) Nem kell a tanácsi házkezelési szerv kezelésébe átadni:
a) a bérbeadás útján hasznosított olyan ingatlant sem, amelyet e rendelet hatálybalépésekor más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezel, ha ez az ingatlant továbbra is kezelni kívánja;
b) a több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet által közösen használt olyan ingatlant sem, amelynek túlnyomó (50%-ot meghaladó) részét a feladatszerű működése keretében egyik állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet sem használja, ha a használók megállapodnak, hogy közülük melyik szerv lesz a kezelő;
c) az elidegenítésre kerülő olyan lakóépületet sem, amelyben levő lakások szolgálati jellegét azok értékesítése céljából szüntették meg.
Vhr. 12. § (1) A tanácsi házkezelési szerv megállapodás alapján a kezelésébe vehet a kezelési kötelezettségének körébe nem tartozó bármely állami lakóépületet.
(2) A tanácsi házkezelési szerv megállapodás alapján - a tevékenységéért járó díj fizetése és a felmerülő költségeinek megtérítése ellenében - elvállalhatja a kezelőt megillető egyes jogosítványok gyakorlását, illetőleg a kezelőt terhelő kötelezettségek teljesítését (hasznosítás, fenntartás, jókarbantartás stb.).
Vhr. 13. § (1) Az állami sportlétesítmény kezelője az az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet,
a) amelyhez - egy sportegyesület által rendszeresen használt sportlétesítmény esetében - a használó sportegyesület megállapodás vagy a sportegyesület részére nyújtott anyagi és erkölcsi támogatás, a közöttük tartósan fennálló együttműködés, továbbá a szerv dolgozóinak a sportegyesület tevékenységében való részvétele alapján kapcsolódik;
b) amely - több sportegyesület, sportszervezet vagy a lakosság testnevelési és sportolási igényeinek kielégítésére szolgáló sportlétesítmény esetében - a tevékenységi köre alapján a sportlétesítmény kezelésére jogosult.
(2) Ha vita merül fel abban a kérdésben, hogy a sportegyesület mely állami szervhez, illetőleg társadalmi szervezethez kapcsolódik, ki kell kérni a Magyar Testnevelési és Sportszövetség megyei (budapesti) tanácsának a véleményét.
Vhr. 14. § Az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács
a) végrehajtó bizottsága a kezelője a mezőgazdasági termelőszövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami mezőgazdasági rendeltetésű földnek és erdőnek;
b) végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi (községben az egységes) szakigazgatási szerve kezeli - az a) pontban említettek kivételével - az olyan állami mező- és erdőgazdasági ingatlant, amelynek kezelője nincs vagy megszűnt és az új kezelőt még nem jelölték ki.
Vhr. 15. § (1) Ha valamely állami épületet más állami szerv építkezése miatt le kell bontani, az állami ingatlant előzetesen át kell adni az építtető állami szerv kezelésébe.
(2) Ha új állami épület (egyéb építmény) létesítése esetében a beruházást nem a leendő üzemeltető állami szerv bonyolítja le, az épületet (egyéb építményt) az üzembehelyezésig - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a beruházást lebonyolító állami szerv kezeli. Ilyen esetben az épületet (egyéb építményt) az üzembehelyezéssel egyidejűleg az üzemeltető állami szerv kezelésébe kell átadni.
Vhr. 16. § (1) Állami szerv és társadalmi szervezet vagy szövetkezet által megvalósított közös beruházás esetében a felek a társasági szerződésben megállapodhatnak abban, hogy
a) a vegyes tulajdonba kerülő ingatlant
- közös tulajdonban tartják és a közösségi ügyek vitelével valamelyik tulajdonostársat vagy harmadik személyt bízzák meg, vagy
- társasházzá alakítják át és a telekkönyvi albetétekben önálló ingatlanként felvett egyes épületrészek a Magyar Állam, illetőleg a szerződő társadalmi szervezet vagy szövetkezet kizárólagos tulajdonába kerülnek, továbbá hogy
b) ha a közös beruházásban több állami szerv vesz részt, a közös tulajdonból az állami tulajdoni hányadot, illetőleg a társasházban levő, a telekkönyvi albetétekben önálló ingatlanként felvett, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonába kerülő egyes épületrészeket melyik állami szerv fogja kezelni.
(2) Több állami szerv által megvalósított közös beruházás esetében a felek a társasági szerződésben állapodnak meg abban, hogy melyikük fogja ez állami ingatlant kezelni.
A kezelői jog megszerzése és megszűnése
(1) Állami szerv vagy társadalmi szervezet állami ingatlanra vonatkozó kezelői jogot
a) hatósági határozat,
b) az alapító (felügyeleti) szervének rendelkezése,
c) más állami szervvel vagy társadalmi szervezettel kötött megállapodása,
d) a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés,
e) új épület (építmény) létesítése, illetőleg
f) jogszabály rendelkezése
alapján szerezhet.
(2) Állami szerv vagy társadalmi szervezet kezelői joga az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában említett módon szűnhet meg.
Vhr. 17. § (1) Állami ingatlanra vonatkozó kezelői jog hatósági határozattal
a) a közületi elhelyezési, a raktárgazdálkodási, a kisajátítási, a telekalakítási, az építési tilalommal kapcsolatos cseretelek adására, a sportlétesítmények átadására, illetőleg a mezőgazdasági rendeltetésű földek és az erdők kezelésének és használatának rendezésére irányuló, továbbá
b) az igazgatási osztály által a 34. § alapján lefolytatott
eljárásban szerezhető vagy szüntethető meg.
(2) Állami szerv kezelői jogát az alapító (felügyeleti) szerv
a) általában alapítás, illetőleg megszüntetés [átszervezés (összevonás, beolvasztás, megosztás) vagy felszámolás] keretében létesítheti, illetőleg szüntetheti meg,
b) népgazdasági érdekből azonban az állami szerv megszűnése nélkül elrendelt átszervezés keretében is megvonhatja.
(3) Ha a hatóság, illetőleg az alapító (felügyeleti) szerv a kezelői jogot megszünteti (megvonja), az új kezelő kijelöléséről a megszüntetéssel (megvonással) egyidejűleg kell gondoskodnia. Ez a rendelkezés nem érinti a használat jogának megszerzésére vonatkozó külön jogszabályok hatályát.
Vhr. 18. § (1) A kezelő kijelöléséről, illetőleg a kezelői jog megszüntetéséről szóló hatósági határozatot meg kell küldeni
a) a korábbi és az új kezelőnek,
b) az ingatlan fekvése szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) földhivatalnak,
c) műemlék, műemlék jellegű, illetőleg városképi jelentőségű épület és egyéb építmény esetében az illetékes műemléki hatóságnak,
d) állami sportlétesítmény esetében a Magyar Testnevelési és Sportszövetség megyei (budapesti) tanácsának, továbbá
e) - ha a közületi elhelyezési, a raktárgazdálkodási, illetőleg a kisajátítási eljárásban a kezelőként kijelölt állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek igénybevételi díjfizetési kötelezettsége keletkezett - az illetékes adóhatóságnak.
(2) A kezelő kijelöléséről, illetőleg a kezelői jog megszüntetéséről az állami szerv alapító (felügyeleti) szerve által hozott intézkedést meg kell küldeni
a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett szerveknek, továbbá
b) a közületi elhelyezésről, illetőleg a raktárgazdálkodásról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó ingatlanok esetében az illetékes hatóságnak.
Vhr. 19. § Állami ingatlanra vonatkozó kezelői jog gyakorlásával felhagyni nem lehet.
A kezelők jogai és kötelezettségei
A kezelő az állami ingatlan tekintetében - a polgári jog szabályai és a 7. §-13. § rendelkezései szerint - a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja és a tulajdonos kötelezettségeit teljesíti.
Vhr. 20. § A kezelő a szövetkezet vagy állampolgár ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami ingatlan tekintetében a használat tartama alatt csak a 39. §-ban szabályozott feladatokat látja el.
Az állami ingatlanok bérbeadása és a kezelő használati jogának átengedése
(1) A kezelő a feladatszerű működése keretében használt állami ingatlannak a számára átmenetileg felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó) részét meghatározott (általában öt évnél nem hosszabb) időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig ideiglenes jelleggel más közületi szervnek bérbeadhatja vagy ellenérték nélküli használatra átengedheti. Ehhez a közületi elhelyezésről, illetőleg a raktárgazdálkodásról szóló jogszabályokban meghatározott esetekben az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(2) A kezelő a hatósági kiutalás alá tartozó állami ingatlant vagy annak egy részét köteles annak bérbeadni, akinek azt az illetékes hatóság a közületi szervek vagy a magánszemélyek elhelyezéséről, a raktárgazdálkodásról, illetőleg a lakásbérletről szóló jogszabályok alapján határidő nélkül vagy ideiglenes jelleggel kiutalta.
(3) A kezelő az állami mező- és erdőgazdasági ingatlant, továbbá az (1), illetőleg a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb állami ingatlant, valamint a sportlétesítményt az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint engedheti át másnak használatra, illetőleg adhatja haszonbérbe.
(4) A felek ideiglenes jellegű bérbeadás, továbbá több állami szerv vagy társadalmi szervezet által közösen használt állami ingatlan esetében megállapodhatnak, hogy a bérlő (használó) a jogszabályban megállapított mértékű bér fizetése helyett a kezelőt terhelő költségeknek az általa használt ingatlanrészre eső hányadát viseli.
Vhr. 21. § (1) A kezelő a feladatszerű működése keretében használt állami mező- és erdőgazdasági ingatlannak a számára átmenetileg felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó) részét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet részére, meghatározott (öt évnél nem hosszabb) időre és ellenérték fejében engedheti át használatra. Erdő használatra átengedéséhez az erdőkről szóló jogszabályokban előírt hozzájárulás szükséges.
(2) A használat időtartamát, továbbá az ellenérték mértékét, megfizetésének módját és esedékességét a felek megállapodása határozza meg; az ellenérték mértéke azonban nem haladhatja meg a 24. §-ban említett költségeket és járulékos terheket.
(3) Állami mezőgazdasági rendeltetésű föld és erdő az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint adható mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába.
(4) Állami gazdaság, továbbá mezőgazdasági kutató (kísérleti) intézet, illetőleg felsőoktatási intézmény a kezelésében levő, nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas, szétszórt mezőgazdasági rendeltetésű földeket meghatározott (öt, szőlő és gyümölcsös esetében tíz évnél nem hosszabb) időre - a külön jogszabályban előírt mértékig - mezőgazdasági termelőszövetkezetek és magánszemélyek részére haszonbérbe adhatja. A haszonbérleti szerződéseket a föld fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi (községben az egységes) szakigazgatási szervéhez jóváhagyás végett be kell mutatni.
(5) A tanács végrehajtó bizottsága a kezelésében levő mezőgazdasági rendeltetésű - nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas - földet magánszemélyek részére az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint adhatja haszonbérbe.
Vhr. 22. § Tanácsi házkezelési szerv, illetőleg bérbeadói tevékenységre jogszabály vagy a tevékenységi köre alapján arra jogosult más állami szerv a hatósági kiutalás alá nem tartozó ingatlant vagy annak egy részét (helyiségeit, területeit) határozott vagy határozatlan időre bérbeadhatja.
Vhr. 23. § Az állami sportlétesítmény kezelője a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében köteles a sportlétesítményt a hozzá kapcsolódó sportegyesület használatába vagy bérletébe adni.
Vhr. 24. § Ha a felek az állami ingatlan ideiglenes jellegű bérbeadása, illetőleg több állami szerv vagy társadalmi szervezet által közösen használt állami ingatlan esetében abban állapodnak meg, hogy a bérlő (használó) a kezelőt terhelő költségeknek az általa használt ingatlanrészre eső hányadát viseli, e hányad számítása során legfeljebb az ingatlannal kapcsolatos folyamatos fenntartási, jókarbantartási költségeket, továbbá járulékos terheket (amortizációs hányad, eszközlekötési járulék, telekhasználati díj, földadó stb.) szabad alapul venni.
A kezelői jog átadása
(1) A kezelő az állami ingatlanon fennálló kezelői jogáról megállapodás alapján a kezelésre jogosult más állami szerv vagy társadalmi szervezet javára lemondhat. Ehhez - ha jogszabály előírja - az illetékes hatóság, továbbá a kezelő alapító (felügyeleti) szervének a hozzájárulása szükséges.
(2) Az állami ingatlanon fennálló kezelői jogról való lemondás a felek megállapodása szerint - jogszabályban megállapított keretek között - ellenérték fejében vagy anélkül történhet.
(3) Ha az állami ingatlan új kezelője a közületi elhelyezési vagy raktárgazdálkodási eljárásban a korábbi kezelő részére a használati jog megszerzéséért már ellenértéket fizetett, ennek összeget a kezelői jog átadásáért fizetendő ellenérték megállapításánál be kell tudni.
Vhr. 25. § (1) A kezelő az állami ingatlanon fennálló kezelői jogáról megállapodás alapján csak olyan állami szerv vagy társadalmi szervezet javára mondhat le, amely az ingatlan kezelésére a R. 3-4. §-a és e rendelet 5-16. §-a alapján jogosult.
(2) A kezelői jogról való lemondás során
a) a közületi szervek elhelyezéséről és a raktárgazdálkodásról szóló jogszabályokban meghatározott esetekben az elhelyező, illetőleg a raktárgazdálkodási hatóság hozzájárulásának (engedélyének) a beszerzése szükséges, ha a lemondás a használat jogának változásával jár;
b) műemlék, műemlék jellegű, illetőleg városképi jelentőségű épület és egyéb építmény esetében az illetékes műemléki hatóság hozzájárulásának a beszerzése is szükséges;
c) az erdőkről szóló jogszabályok hatálya alá eső ingatlan esetében az ott előírt hozzájárulás beszerzése szükséges.
(3) A kezelői jogról való lemondáshoz a kezelő alapító (felügyeleti) szervének a hozzájárulása csak akkor szükséges, ha azt az alapító (felügyeleti) szerv jogszabályban (a tanács végrehajtó bizottsága általánosan kötelező rendelkezésében) előírta.
(4) Ha a kezelői jogról való lemondáshoz valamely hatóság vagy a kezelő alapító (felügyeleti) szervének a hozzájárulása (engedélye) szükséges, az enélkül kötött megállapodás érvénytelen.
Vhr. 26. § (1) A kezelői jogért - a 27-29. §-ban foglalt esetek kivételével - ellenérték jár. Az ellenérték a földrészletért és a rajta levő épületért (egyéb építményért) és más létesítményért külön-külön követelhető.
(2) Épület (egyéb építmény) és ültetvény kezelői jogának ellenértékében a felek szabadon állapodhatnak meg.
(3) A kezelői jogért fizetendő ellenérték nem haladhatja meg
a) telek esetében: az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló jogszabály szerint hasonló telek után fizetendő igénybevételi díj felső határát;
b) mezőgazdasági rendeltetésű föld és erdő esetében: a kisajátítási kártalanításról szóló jogszabály szerint megállapítható földérték felső határát.
(4) Mezőgazdasági rendeltetésű föld és erdő kezelői jogának átadása esetén az átadó kezelő részére - a (3) bekezdés b) pontja szerint megállapítható ellenértéken felül - meg kell fizetni az elvégzett gazdasági munkák, az évelőnövényzet, továbbá a lábon álló (függő) termésnek, illetőleg az erdő faállományának a kisajátítási kártalanításról szóló jogszabály szerint számított értékét is.
(5) A rendeltetésének megfelelő célra történő felhasználásáig mezőgazdasági művelés alatt álló telek kezelői jogának átadása esetén a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenértékét és a (4) bekezdés szerinti értéket is meg kell fizetni.
Vhr. 27. § Az az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet, amely valamely állami ingatlan kezelésére a R. 3-4. §-a és e rendelet 5-16. §-a értelmében nem jogosult, a kezelői jogért ellenértéket nem követelhet.
Vhr. 28. § (1) A kezelői jogért ellenérték nem jár, ha azt
a) állami költségvetési szervek,
b) ugyanazon tröszt keretében működő állami vállalatok, illetőleg a tröszt és a keretében működő állami vállalat,
c) erdő esetében állami erdőgazdaságok (erdő-és vadgazdaságok, parkerdőgazdaságok)
egymásnak adják át.
(2) A kezelői jogért ellenérték akkor sem jár, ha azt
a) állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet tanácsi házkezelési szerv részére,
b) tanácsi házkezelési szerv - bérbeadás útján hasznosított ingatlan esetében - más állami szerv részére ennek építkezésével kapcsolatban,
c) a beruházást lebonyolító állami szerv - új állami épület (egyéb építmény) esetében - az üzemeltető állami szerv részére
adja át.
(3) A kezelői jogért ellenérték akkor sem jár, ha
a) a kezelő alapító (felügyeleti) szerve a kezelő átszervezéssel (összevonással, beolvasztással, megosztással) történő megszüntetése, illetőleg megszüntetés nélkül népgazdasági érdekből elrendelt átszervezése esetében vagy
b) külön jogszabály
így rendelkezett.
Vhr. 29. § (1) A kezelői jog a felek megállapodása alapján ellenérték fizetése nélkül adható át
a) - a kezelő alapító (felügyeleti) szervének a hozzájárulásával - állami vállalatok,
b) állami költségvetési szerv és állami vállalat (egyéb állami gazdálkodó szerv), továbbá
c) mezőgazdasági ingatlan esetében a kezelésre jogosult szervek
között.
(2) A kezelői jog ellenérték nélkül adható át akkor is, ha a kezelő az állami ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának felajánlja, és a tanács végrehajtó bizottsága azt elfogadja.
Vhr. 30. § (1) A kezelői jogért fizetendő ellenérték
a) állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá tanácsi költségvetési szerv esetében a fejlesztési alapot,
b) központi költségvetési szerv és az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó társadalmi szervezet esetében a szerv jóváhagyott költségvetését,
c) beruházás esetében pedig a beruházás költségének fedezésére szolgáló pénzügyi forrást
terheli.
(2) A kezelői jogért kapott ellenértéket állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv esetében
a) a földrészlet után a vállalat (szerv) fejlesztési alapja javára,
b) épület (egyéb építmény) és ültetvény után a társadalmi tulajdonban levő állóeszközök hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai szerint
kell elszámolni.
(3) A kezelői jogért kapott ellenérték
a) központi költségvetési szerv és az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó társadalmi szervezet esetében a szerv működési bevételét,
b) központi költségvetési folyószámlás szerv esetében a felügyeleti szerve költségvetésének a működési bevételét,
c) tanácsi költségvetési szerv esetében az illetékes városi (fővárosi, községi) tanács fejlesztési alapját
illeti meg.
(4) A fegyveres testületek kezelésében levő állami ingatlanok kezelői jogáért kapott ellenértéket a pénzügyminiszter által az érdekelt miniszterekkel egyetértésben külön szabályozott módon kell elszámolni.
(5) Erdőgazdasági ingatlan esetében a kezelői jogért fizetett, illetőleg kapott ellenértéket - az épületért (egyéb építményért) járó ellenérték kivételével - a kezelő erdőfenntartási alapja, ilyen alap hiányában pedig annak a pénzügyi forrásnak a terhére, illetőleg a javára kell befizetni, amelyből a kezelő az erdőfelújítási költségeit fedezi.
Vhr. 31. § Bérbeadás útján hasznosított, illetőleg hasznosítható ingatlan kezelésbe vételekor az új kezelő követelheti, hogy a korábbi kezelő térítse meg részére
a) az ingatlan jókarbahelyezéséhez (rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez) szükséges költségeket, ha a korábbi kezelő a jókarbantartási kötelezettségét nem, vagy nem kellő mértékben teljesítette;
b) lakóépület és vegyes rendeltetésű épület esetében a kezelői jog átadása előtt keletkezett bérleti jogviszonyban kikötött bér és a jogszabály szerint megállapítható bér közötti különbözetet legalább három évre, ha a kikötött bér összege a megállapíthatónál alacsonyabb.
Vhr. 32. § (1) A kezelői jog átadásáról szóló megállapodás egy-egy példányát meg kell küldeni a 18. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknek. A megállapodás tartalmi követelményeit e rendelet melléklete határozza meg.
(2) A kezelői jog átadásáról szóló megállapodás a kezelői jog telekkönyvi feltüntetésére alkalmas okirat.
(3) A kezelői jog átadásával - ha a felek másként nem állapodtak meg - az új kezelőre szállnak át mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a korábbi kezelőt megillették, illetőleg terhelték.
Vhr. 33. § A 25-32. §-ban foglalt rendelkezéseket a kezelői jog cseréje esetében is alkalmazni kell.
(1) Ha az állami ingatlant nem az arra jogosult állami szerv vagy társadalmi szervezet kezeli és a felek a kezelői jog átadásának kérdésében vagy feltételeiben nem tudtak megállapodni, a kezelő kijelölése és a felek ezzel kapcsolatos kötelezettségei felől - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ingatlan fekvése szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya határoz.
(2) Ha a kezelői jog átadását hatósági határozat, illetőleg a kezelő alapító (felügyeleti) szerve rendeli el és a felek az ellenértékben nem tudtak megállapodni, a kezelői jog átadását elrendelő szervnek - a 8. § (2) és (3) bekezdésének megfelelően - az ellenértékről is rendelkeznie kell.
Vhr. 34. § (1) Az igazgatási osztály határoz a kezelő kijelölése felől, ha
a) az állami ingatlant nem az arra jogosult állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezeli és a felek a kezelői jog átadásának kérdésében vagy feltételeiben nem tudtak megállapodni;
b) az állami ingatlant e rendelet hatálybalépésekor állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szerv kezeli és ez a kezelői jog átadására vonatkozóan a 41. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét nem teljesítette;
c) az ingatlan bírósági határozattal került a Magyar Állam tulajdonába és a bírósági végrehajtó iroda az igazgatási osztályt a kezelő kijelölése iránt megkereste;
d) az ingatlan kezelője megszűnt és az új kezelő kijelölése iránt még nem történt intézkedés.
(2) Az igazgatási osztály határoz a földrészlet és a rajta levő épület (egyéb építmény), illetőleg a földrészleten levő önálló rendeltetésű több épület (egyéb építmény) kezelésének megosztása és ezzel kapcsolatban a kezelők kijelölése felől is, ha a felek a megosztás és a kezelés kérdésében nem tudtak megállapodni.
(3) A kezelőt esetleg terhelő hatósági kötelezettségek fennállása, illetőleg mértéke tekintetében az igazgatási osztály megkeresésére az ingatlan fekvése szerint illetékes (építésügyi, műemléki, közegészségügyi, tűzrendészeti stb.) hatóság nyilvánít szakvéleményt.
(4) Az igazgatási osztály eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók.
Vhr. 35. § (1) Ha a kezelői jog átadását a 17. § (1) bekezdésében említett eljárásban az illetékes hatóság, illetőleg a 17. § (2) bekezdése alapján a kezelő alapító (felügyeleti) szerve rendeli el és a felek az ellenértékben nem tudtak megállapodni, a kezelői jog átadását elrendelő szervnek a határozatban, illetőleg a rendelkezésben az ellenérték felől is döntenie kell.
(2) Az ellenérték fizetésének kötelezettségét és mértekét a 26-29. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy ha a kezelői jog átadására közületi elhelyezési, raktárgazdálkodási vagy kisajátítási eljárásban kerül sor, az épület (egyéb építmény) és ültetvény ellenértékeként fizetendő összeg a kezelő könyvei (állóeszköznyilvántartása) szerinti nettó érték.
(3) A kezelői jogért fizetendő, illetőleg kapott ellenérték tekintetében a 30. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Vhr. 36. § Ha a bérbeadás útján hasznosított, illetőleg hasznosítható ingatlan kezelésbeadásakor a felek az új kezelő követelése tekintetében nem tudtak megállapodni, efelől az igazgatási osztály a 31. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával határoz.
Az állami ingatlan elidegenítése és megterhelése
(1) A kezelő a kezelésében levő állami ingatlant csak az arra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint idegenítheti el.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kezelő az állami ingatlant nem terhelheti meg.
Az állami építmények lebontása
A kezelő csak az arra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint és a hatósági előírások megtartása mellett jogosult a gazdaságosan fel nem újítható vagy a feladatszerű működésének teljesítéséhez nem szükséges és más módon nem hasznosítható állami épületek és egyéb építmények lebontására, továbbá a bontásból kikerülő anyagok értékesítésére.
A kezelőt megillető egyéb jogosítványok
A kezelő
a) vegyes tulajdonban álló ingatlan esetében az állami tulajdoni hányad tekintetében a tulajdonközösség megszüntetéséhez vagy társasházzá való átalakításához szükséges hozzájárulást, továbbá az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatot, valamint
b) a lakásbérletről szóló és más jogszabályokban előírt tulajdonosi hozzájárulást
adhat.
Vhr. 37. § (1) Vegyes tulajdonban álló ingatlan esetében az állami tulajdoni hányad kezelőjének és a tulajdonostársaknak a jogaira, kötelezettségeire, valamint az ingatlan hasznosításából származó bevételből való részesedésre és a költségek viselésére a polgári jognak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadók.
(2) Közös tulajdon esetében az állami tulajdoni hányad kezelője a tulajdonostársakkal megállapodhat az ingatlan egyes részeinek kizárólagos használatában és a kizárólagos használaton alapuló hasznosításból származó bevételből való részesedésben, illetőleg költségviselésben.
Vhr. 38. § (1) A kezelő be nem épített állami földrészleten állandó jellegű új épület (egyéb építmény) létesítésére állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szerv vagy állampolgár részére nem adhat tulajdonosi hozzájárulást.
(2) A kezelő már beépített állami földrészleten állandó jellegű újabb épület (egyéb építmény) létesítésére, továbbá a meglevő állami épület bővítésére állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szerv vagy állampolgár részére csak akkor adhat tulajdonosi hozzájárulást; ha
a) az ingatlan társasházzá alakítható és az építtető írásban vállalja, hogy
- viseli a társasház-tulajdon alapításával kapcsolatos költségek arányos részét, továbbá
- megszerzi az alapító okirat szerint a közös tulajdonból őt megillető tulajdoni hányadot és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket;
b) az ingatlan ugyan nem alakítható társasházzá, de az építtető írásban tudomásul veszi, hogy
- az általa létesített épület (épületrész, egyéb építmény) tulajdonjoga a Magyar Államot, mint a földrészlet tulajdonosát illeti meg,
- az épületre (épületrészre) a kezelővel bér fizetése ellenében bérleti jogviszonyt kell létesítenie, továbbá
- a felmerült és igazolt költségeinek a megtérítését - külön jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - csak 75 százalék erejéig és a havonta esedékes bér 75 százalékának visszatartása útján igényelheti a kezelőtől.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a be nem épített állami földrészleten a kezelő és állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szervek vagy állampolgárok közösen kívánnak új épületet (egyéb építményt) létesíteni.
(4) A kezelő a meglevő állami épület (egyéb építmény) vagy egy részének helyreállítására, átalakítására, továbbá az abban levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség műszaki megosztására a bérlő vagy harmadik személy részére akkor adhat tulajdonosi hozzájárulást, ha az építtető írásban vállalja, hogy
a) az általa helyreállított, átalakított épületre (épületrészre), műszakilag megosztott lakásra, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségre bér fizetése ellenében bérleti jogviszonyt létesít, továbbá
b) a felmerült és igazolt költségeinek a megtérítését csak a bérbeszámításra vonatkozó rendelkezések keretei között igényli a kezelőtől.
(5) A kezelő az állami földrészleten ideiglenes jellegű új épület (vagy építmény) létesítésére a bérlő vagy harmadik személy részére csak akkor adhat tulajdonosi hozzájárulást, ha az építtető írásban
a) vállalja, hogy
- a földrészletnek az általa létesített épület (egyéb építmény) elhelyezéséhez és használatához szükséges részére a kezelővel bér fizetése ellenében bérleti jogviszonyt létesít, továbbá
- az épületet (egyéb építményt) a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg a bérleti szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével minden kártalanítási igény nélkül, a saját költségén elbontja (eltávolítja) és az eredeti állapotot visszaállítja,
b) tudomásul veszi, hogy ha az épület (egyéb építmény) elbontására (eltávolítására) és az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, azt a kezelő a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti.
(6) A kezelő a tulajdonosi hozzájárulás megadása vagy megtagadása ügyében - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szövetkezet vagy állampolgár ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami ingatlanok esetében nem kell alkalmazni.
A kezelő kötelezettségei
A kezelő köteles
a) a kezelésében levő állami ingatlant rendeltetésszerűen használni, illetőleg hasznosítani, továbbá annak fenntartásáról, állandó jókarbantartásáról - saját szervezete vagy más arra jogosultnak adott megbízás útján - gondoskodni és az ezzel járó költségeket viselni,
b) a Magyar Állammal szemben fennálló kötelezettségeit teljesíteni és a közterheket viselni,
c) a számára felesleges állami ingatlan hasznosításáról, elidegenítéséről, illetőleg lebontásáról gondoskodni,
d) az állami ingatlant nyilvántartani, továbbá
e) a másra át nem hárítható kárt viselni.
Vhr. 39. § (1) A kezelő a szövetkezet vagy állampolgár ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami ingatlan esetében
a) a használatbaadás feltételeinek megtartását ellenőrzi, továbbá
b) az ingatlant - mezőgazdasági termelőszövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami mezőgazdasági rendeltetésű föld és erdő kivételével - nyilvántartja.
(2) Ha a kezelő az ellenőrzése során megállapítja, hogy a használó a használatbaadás feltételeit nem tartja meg, köteles a használatbaadásra jogosult állami szervet a szükséges intézkedések megtétele végett megkeresni.
Vhr. 40. § A társadalmi szervezet kezelésében levő állami ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága tartja nyilván.
Az állami ingatlanok kezelésének irányítása
Az állami ingatlanok közül
a) az építésügyi és városfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik a telkek, továbbá a részbea vagy egészben bérbeadás útján hasznosított épületek,
b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe tartozik az erdők és a mezőgazdasági rendeltetésű földek, továbbá a mező- és erdőgazdasági nagyüzemi épületek, tanyaépületek,
c) a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, illetőleg az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozik az irányításuk alatt álló fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek honvédelmi és rendészeti céljait szolgáló ingatlanok és a kezelésükben levő zárt lakótelepek (lakóépületek),
d) a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik az a)-c) pont alá nem tartozó ingatlanok
kezelésének irányítása.
Hatálybaléptető rendelkezések
(1) E rendelet az 1969. évi április hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 244/1950. (X. 1.) MT számú rendelet még hatályban levő rendelkezései, a 47/1954. (VIII. 1.) MT számú és a 20/1960. (IV. 17.) Korm. számú rendelet, továbbá a 2166/1955. (VII. 14.) MT számú határozat III. fejezetének 4. pontja hatályát veszti.
(2) Az állami ingatlanok kezelésére vonatkozó rendelkezések nem érintik az állami földek mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába adására vonatkozó jogszabályok hatályát.
(3) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, továbbá a pénzügyminiszter, hogy
a) a rendelet végrehajtásáról gondoskodjék,
b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmi és rendészeti céljait szolgáló, továbbá a határátkelőhelyeken levő állami ingatlanok, valamint a kezelésükben levő zárt lakótelepek (lakóépületek) kezelését szükség esetén - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - e rendelettől eltérően szabályozza,
c) az állami földek mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába adását szabályozza.
d) a külön jogszabályok alapján el nem idegeníthető állami ingatlanok elidegenítését is engedélyezze.
Vhr. 41. § (1) Ha az állami ingatlant e rendelet hatálybalépésekor a R. 3-4. §-a és e rendelet 5-16. §-a értelmében arra nem jogosult állami szerv, társadalmi szervezet vagy egyéb szerv kezeli, köteles azt az 1970. évi december hó 31. napjáig a kezelésre jogosult állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezelésébe átadni.
(2) A kezelői jognak az (1) bekezdés alapján történő átadása során
a) az ellenérték és az ingatlan jókarbantartásához szükséges költségek követelése tekintetében a 27. §-ban és a 31. § a) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni;
b) a korábbi kezelés tartama alatt az állami ingatlannal kapcsolatban felmerült költségekkel és az ingatlan hasznosításából származó bevételekkel nem kell elszámolni.
(3) Ha a kezelésre nem jogosult szerv a kezelés tartama alatt az állami ingatlant bővítette vagy azon más, az ingatlan értékét növelő szükséges és hasznos építési-szerelési munkát végzett, a felmerült és igazolt költségeinek a megtérítését - külön jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - csak 75 százalék erejéig és a havonta esedékes bér 75 százalékának visszatartása útján igényelheti az új kezelőtől. Ha a felek az így beszámítható összegben nem tudnak megállapodni, a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
Vhr. 42. § (1) Ha az állami földrészleten e rendelet hatálybalépése előtt állami szervnek nem minősülő szerv vagy állampolgár a saját költségén - bérbeszámítási jog nélkül - állandó jellegű új épületet (épületrészt; egyéb építményt) létesített, az ingatlan tulajdonjogát a kezelőnek és az építkezőnek rendeznie kell.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett új épületet (egyéb építményt) be nem épített, illetőleg már beépített, de műszakilag és telekkönyvikig megosztható állami földrészleten létesítették, az épület tulajdonjoga az építkezőt illeti meg. Ilyen esetben az építkező az állami földrészlet tulajdonjogát a polgári jog szabályai szerint megszerezheti.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett új épületet (egyéb építményt) már beépített, de műszakilag és telekkönyvileg meg nem osztható állami földrészleten, illetőleg az épületrészt meglevő állami épület bővítése útján létesítették, a felek a 38: § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásában megállapodhatnak.
(4) Szövetkezet vagy állampolgár ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami földrészleten a földhasználó által létesített új épület (egyéb építmény) tulajdonjoga a polgári jog szabályai szerint az építkezőt illeti meg. Ilyen esetben az építkező az állami földrészlet tulajdonjogát adás-vételi szerződés útján megszerezheti.
Vhr. 43. § Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, illetőleg a pénzügyminiszter a R. 14. §-a szerint a hatáskörébe tartozó állami ingatlanok közül azoknak az elidegenítését engedélyezi, amelyek elidegenítését külön jogszabály nem rendezi.
Vhr. 44. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 7/1961. (VIII. 27.) ÉM számú rendelet és a 6231-8/1951. (IV. 24.) I. e. PM számú rendelet, továbbá a 49/1961. (Ép Ért 30.) ÉM számú, a 331-1/1952. (PK 8.) PM számú, a 331-15/1952. (PK 37.) PM számú és a 331-610/1954. (PK 41.) PM számú utasítás hatályát veszti.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Dr. Soós Gábor s. k.,
a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese
Vályi Péter s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 6/1970. (IV. 8.) ÉVM-MÉM-PM számú együttes rendelethez
2. számú melléklet a 6/1970. (IV. 8.) ÉVM-MÉM-PM számú együttes rendelethez
