11/1973. (XII. 30.) IM rendelet

a feltételes szabadságra bocsátás egyes kérdéseiről

A Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 63. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt (Btk. 39. §; a továbbiakban: elitélt) köteles

a) a szabadon bocsátástól számított

- negyvennnyolc órán belül személyi igazolványának átvétele végett az állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon jelentkezni,

- öt napon belül a volt vagy az új lakóhelye szerint illetékes rendőri szervnél (járási, városi, kerületi rendőrkapitányság, rendőrőrs, körzeti megbízott, a továbbiakban együtt: rendőri szerv) jelentkezni és a feltételes szabadságra bocsátási igazolványát (a továbbiakban: igazolvány) láttamoztatni,

b) igazolványát a hatóságok felszólítására felmutatni,

c) törvénytisztelő magatartást tanúsítani,

d) amennyiben munkaképes, munkaviszonyba lépni, illetőleg igazoltan egyéb kereső foglalkozást folytatni; munkába lépését az igazolvány láttamoztatását követő nyolc napon belül, munkahelyének megváltozását pedig negyvennyolc órán belül a rendőri szervnek bejelenteni,

e) havonta a rendőri szervnél jelentkezni és igazolványát láttamoztatni,

f) lakóhelyét csak a rendőri szerv előzetes engedélyével hagyhatja el,

g) a feltételes szabadság leteltével igazolványát a rendőri szervnél záradékolás végett bemutatni.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettség nem vonatkozik arra az elítélt nőre, aki kiskorú gyermekét gondozza és eltartása a családon belül biztosított.

(3) Ha a feltételes szabadság tartamából legalább egy év eltelt, a rendőri szerv az (1) bekezdés e) és f) pontjában előírt kötelezettségeket - az elítélt magatartásától függően - enyhítheti.

2. §

Az elítélt köteles a bíróság által a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő határozatban előírt magatartási szabályokat is megtartani.

3. §

(1) A rendőri szerv az elítélt életmódját és a magatartási szabályok megtartását rendszeresen ellenőrzi; ez kiterjed az elítélt munkahelyére és lakására is.

(2) Az elítélt köteles a rendőrség ellenőrzést végző beosztottjának felhívására megjelenni, az általa kért felvilágosításokat megadni és a magatartására vonatkozó észrevételeit figyelembe venni.

(3) A magatartási szabályok (1-2. §) megszegése esetén követendő eljárásra a büntető eljárás szabályai (Be. 361. §) irányadók.

4. §

Ha az elítélt a szabadságvesztésből szabadult személyek munkába állításáról szóló 12/1965. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint utógondozás alatt áll, őt az ezzel kapcsolatos kötelezettségek a feltételes szabadság tartama alatt is terhelik.

5. §

Ez a rendelet 1974. évi január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a feltételes szabadságra bocsátásról és annak megszüntetéséről szóló 2/1962. BM-IM-LegfÜ számú együttes utasítás hatályát veszti.

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyi minisztériumi államtitkár