Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1973. évi 24. törvényerejű rendelet

A Magyar Népköztársaság oktatási rendszerének továbbfejlesztéséről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az oktatási rendszer továbbfejlesztése érdekében az 1961. évi III. törvényt (a továbbiakban: Törvény) az alábbiak szerint módosítja:

1. § A Törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az általános iskolába a gyermeknek a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járnia, amelyben 16. életévét betölti. A gyermek 14. életévének betöltése után külön engedéllyel a dolgozók általános iskoláját is látogathatja."

2. § A Törvény 6. §-ában foglaltak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) Az alsófokú oktatás-nevelés - az óvodai intézményekben folyó, valamint más szervezett iskolára előkészítés eredményét is figyelembe véve - az általános iskolákban, a gyógypedagógiai intézményekben és a továbbképző iskolákban folyik.

(2) Az alsófokú oktatási intézmények létesítése és fenntartása az állam feladata.

(3) Az általános iskolának nyolc, a továbbképző iskolának két évfolyama van.

(4) A gyógypedagógiai intézmények képzési időtartama a fogyatékosság jellegéhez igazodik."

3. § A Törvény 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gyógypedagógiai intézmények a testileg, érzékszervileg vagy értelmileg fogyatékos, de képezhető tanköteles gyermekek oktatásáról és neveléséről az általános iskola képzési céljához igazodva gondoskodnak."

4. § A Törvény 9-16. §-ában foglaltak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. § (1) A középfokú oktatás szakmunkásképző iskolákban, egészségügyi szakiskolákban, gépíró és gyorsíró iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban történik.

(2) A szakmunkásképző iskolákról, az egészségügyi szakiskolákról, valamint a gépíró és gyorsíró iskolákról külön jogszabály rendelkezik.

10. § Gimnázium és szakközépiskola létesítése és fenntartása az állam feladata; gimnáziumot az állam és az egyházak között létrejött egyezmények alapján egyházak is fenntarthatnak.

11. § A gimnázium elmélyíti és bővíti az általános iskolában szerzett ismereteket; továbbfejleszti a tanulók műveltségét, szocialista világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését; felkészít a továbbtanulásra, illetőleg segíti a gyakorlati életre való felkészülést.

12. § A gimnázium tanulóinak gyakorlati oktatásában üzemek és intézmények is közreműködhetnek.

13. § (1) A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít.

(2) A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

14. § (1) A szakközépiskola elmélyíti és bővíti az általános iskolában szerzett ismereteket; továbbfejleszti a tanulók műveltségét, szocialista világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését; szakképesítést - a magasabb elméleti képzettséget kívánó ipari, valamint élelmiszer- és fagazdasági szakmákban szakmunkás képesítést - nyújt és előkészít - elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő - felsőfokú továbbtanulásra.

(2) A szakközépiskola együttműködik a képzés szakirányának megfelelő üzemmel, illetőleg intézménnyel. A tanulók a képzés során szakgyakorlaton vesznek részt, az ipari, valamint az élelmiszeres fagazdasági szakközépiskola tanulói pedig elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek.

15. § (1) A szakközépiskola négy évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet.

(2) A szakközépiskola IV. évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít. A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány az iskola szakosításának megfelelő, jogszabályokban meghatározott munkakörök - a magasabb elméleti képzettséget kívánó ipari, valamint élelmiszer- és fagazdasági szakmákban szakmunkás munkakör -betöltésére képesít, valamint felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

16. § A szakközépiskola közreműködik a középfokú szakmai végzettséggel rendelkező vagy a nélkül középfokú szakmai munkakört betöltő szakemberek továbbképzésében."

5. § A Törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) A felsőfokú oktatás a középfokú oktatásra épül és felsőfokú intézetekben, főiskolákon, egyetemi jellegű főiskolákon, valamint egyetemeken folyik.

(2) Felsőfokú intézetet a Minisztertanács, főiskolát, egyetemi jellegű főiskolát és egyetemet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa létesíthet és szüntethet meg.

(3) Egyetemi és főiskolai kar létesítése vagy megszüntetése a Minisztertanács hatáskörébe tartozik; szakok, főtanszakok létesítésének, összevonásának és megszüntetésének módját a Minisztertanács szabályozza*"

6. § A Törvény 20. és 21. §-ában foglaltak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20. § (1) A felsőoktatási intézmények képzési feladataikat egymással együttműködve is megoldhatják; egyetemeken és főiskolákon az egyetemi, illetőleg a főiskolai végzettségnél alacsonyabb szintű felsőfokú szakképesítés is szerezhető.

(2) A felsőfokú végzettségű szakemberek továbbképzése a felsőoktatási intézmények feladata. A felsőoktatási intézmények a továbbképzés keretében különleges szakképesítések megszerzését biztosíthatják.

(3) A felsőfokú végzettségű szakemberek továbbképzését külön e célra szervezett intézetek is elláthatják.

21. § A felsőfokú oktatásnak a gyakorlattal, a termelőmunkával való fokozott kapcsolata érdekében

a) a hallgatók a tanulmányi idő alatt a képzés jellegének megfelelően szakmai gyakorlatot folytatnak;

b) szakmunkásképesítéssel rendelkezők felsőoktatási intézménybe középiskolai végzettség nélkül is felvehetők, ha a külön meghatározott feltételeknek megfelelnek;

c) az üzemek a felsőoktatási intézményekkel együttműködve gondoskodnak a szakmai gyakorlatot folytató hallgatóknak szakmai képzést elősegítő munkahelyekre való beosztásáról, termelőmunkájuk díjazásáról, segítik a hallgatók szakmai és politikai fejlődését."

7. § A Törvény 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanköteles koron túllevők a felnőttek oktatásának sajátos követelményeihez igazodó esti vagy levelező oktatás keretében végezhetik el az általános iskolát, továbbá középfokú, illetőleg felsőfokú képesítést szerezhetnek. Az általános iskolai, a gimnáziumi, valamint a külön jogszabályban meghatározott szakközépiskolai és felsőfokú végzettség egyéni tanulással, az előírt vizsgák eredményes letételével is megszerezhető."

8. § A Törvény 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A továbbképző iskolát végzett tanuló szakmunkásképző iskolában,

a szakmunkásképző iskolát, az egészségügyi szakiskolát, valamint a gépíró és gyorsíró iskolát végzettek más középfokú iskolában,

a felsőfokú technikumot, felsőfokú szakiskolát ás felsőfokú intézetet végzett hallgatók pedig az egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon és főiskolákon jogszabályban meghatározott feltételek szerint megfelelő tanulmányi idő beszámításával tanulhatnak tovább."

9. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A Törvény 9-17. §-ainak címe "Középfokú oktatás" címre változik. Az 1969. évi VI. törvény 34. §-a hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára