1973. évi 24. törvényerejű rendelet

A Magyar Népköztársaság oktatási rendszerének továbbfejlesztéséről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az oktatási rendszer továbbfejlesztése érdekében az 1961. évi III. törvényt (a továbbiakban: Törvény) az alábbiak szerint módosítja:

1. § A Törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az általános iskolába a gyermeknek a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járnia, amelyben 16. életévét betölti. A gyermek 14. életévének betöltése után külön engedéllyel a dolgozók általános iskoláját is látogathatja."

2. § A Törvény 6. §-ában foglaltak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) Az alsófokú oktatás-nevelés - az óvodai intézményekben folyó, valamint más szervezett iskolára előkészítés eredményét is figyelembe véve - az általános iskolákban, a gyógypedagógiai intézményekben és a továbbképző iskolákban folyik.

(2) Az alsófokú oktatási intézmények létesítése és fenntartása az állam feladata.

(3) Az általános iskolának nyolc, a továbbképző iskolának két évfolyama van.

(4) A gyógypedagógiai intézmények képzési időtartama a fogyatékosság jellegéhez igazodik."

3. § A Törvény 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gyógypedagógiai intézmények a testileg, érzékszervileg vagy értelmileg fogyatékos, de képezhető tanköteles gyermekek oktatásáról és neveléséről az általános iskola képzési céljához igazodva gondoskodnak."

4. § A Törvény 9-16. §-ában foglaltak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. § (1) A középfokú oktatás szakmunkásképző iskolákban, egészségügyi szakiskolákban, gépíró és gyorsíró iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban történik.

(2) A szakmunkásképző iskolákról, az egészségügyi szakiskolákról, valamint a gépíró és gyorsíró iskolákról külön jogszabály rendelkezik.

10. § Gimnázium és szakközépiskola létesítése és fenntartása az állam feladata; gimnáziumot az állam és az egyházak között létrejött egyezmények alapján egyházak is fenntarthatnak.

11. § A gimnázium elmélyíti és bővíti az általános iskolában szerzett ismereteket; továbbfejleszti a tanulók műveltségét, szocialista világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését; felkészít a továbbtanulásra, illetőleg segíti a gyakorlati életre való felkészülést.

12. § A gimnázium tanulóinak gyakorlati oktatásában üzemek és intézmények is közreműködhetnek.

13. § (1) A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít.

(2) A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

14. § (1) A szakközépiskola elmélyíti és bővíti az általános iskolában szerzett ismereteket; továbbfejleszti a tanulók műveltségét, szocialista világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését; szakképesítést - a magasabb elméleti képzettséget kívánó ipari, valamint élelmiszer- és fagazdasági szakmákban szakmunkás képesítést - nyújt és előkészít - elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő - felsőfokú továbbtanulásra.

(2) A szakközépiskola együttműködik a képzés szakirányának megfelelő üzemmel, illetőleg intézménnyel. A tanulók a képzés során szakgyakorlaton vesznek részt, az ipari, valamint az élelmiszeres fagazdasági szakközépiskola tanulói pedig elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek.

15. § (1) A szakközépiskola négy évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet.

(2) A szakközépiskola IV. évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít. A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány az iskola szakosításának megfelelő, jogszabályokban meghatározott munkakörök - a magasabb elméleti képzettséget kívánó ipari, valamint élelmiszer- és fagazdasági szakmákban szakmunkás munkakör -betöltésére képesít, valamint felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

16. § A szakközépiskola közreműködik a középfokú szakmai végzettséggel rendelkező vagy a nélkül középfokú szakmai munkakört betöltő szakemberek továbbképzésében."

5. § A Törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) A felsőfokú oktatás a középfokú oktatásra épül és felsőfokú intézetekben, főiskolákon, egyetemi jellegű főiskolákon, valamint egyetemeken folyik.

(2) Felsőfokú intézetet a Minisztertanács, főiskolát, egyetemi jellegű főiskolát és egyetemet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa létesíthet és szüntethet meg.

(3) Egyetemi és főiskolai kar létesítése vagy megszüntetése a Minisztertanács hatáskörébe tartozik; szakok, főtanszakok létesítésének, összevonásának és megszüntetésének módját a Minisztertanács szabályozza*"

6. § A Törvény 20. és 21. §-ában foglaltak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20. § (1) A felsőoktatási intézmények képzési feladataikat egymással együttműködve is megoldhatják; egyetemeken és főiskolákon az egyetemi, illetőleg a főiskolai végzettségnél alacsonyabb szintű felsőfokú szakképesítés is szerezhető.

(2) A felsőfokú végzettségű szakemberek továbbképzése a felsőoktatási intézmények feladata. A felsőoktatási intézmények a továbbképzés keretében különleges szakképesítések megszerzését biztosíthatják.

(3) A felsőfokú végzettségű szakemberek továbbképzését külön e célra szervezett intézetek is elláthatják.

21. § A felsőfokú oktatásnak a gyakorlattal, a termelőmunkával való fokozott kapcsolata érdekében

a) a hallgatók a tanulmányi idő alatt a képzés jellegének megfelelően szakmai gyakorlatot folytatnak;

b) szakmunkásképesítéssel rendelkezők felsőoktatási intézménybe középiskolai végzettség nélkül is felvehetők, ha a külön meghatározott feltételeknek megfelelnek;

c) az üzemek a felsőoktatási intézményekkel együttműködve gondoskodnak a szakmai gyakorlatot folytató hallgatóknak szakmai képzést elősegítő munkahelyekre való beosztásáról, termelőmunkájuk díjazásáról, segítik a hallgatók szakmai és politikai fejlődését."

7. § A Törvény 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanköteles koron túllevők a felnőttek oktatásának sajátos követelményeihez igazodó esti vagy levelező oktatás keretében végezhetik el az általános iskolát, továbbá középfokú, illetőleg felsőfokú képesítést szerezhetnek. Az általános iskolai, a gimnáziumi, valamint a külön jogszabályban meghatározott szakközépiskolai és felsőfokú végzettség egyéni tanulással, az előírt vizsgák eredményes letételével is megszerezhető."

8. § A Törvény 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A továbbképző iskolát végzett tanuló szakmunkásképző iskolában,

a szakmunkásképző iskolát, az egészségügyi szakiskolát, valamint a gépíró és gyorsíró iskolát végzettek más középfokú iskolában,

a felsőfokú technikumot, felsőfokú szakiskolát ás felsőfokú intézetet végzett hallgatók pedig az egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon és főiskolákon jogszabályban meghatározott feltételek szerint megfelelő tanulmányi idő beszámításával tanulhatnak tovább."

9. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A Törvény 9-17. §-ainak címe "Középfokú oktatás" címre változik. Az 1969. évi VI. törvény 34. §-a hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára