4/1973. (XII. 1.) EüM rendelet
a terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálásáról
A népességpolitikai feladatokról szóló 1040/1973. (X. 18.) Mt. h. határozat alapján az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem:
1. §
A terhesség művi megszakítását a terhes nő írásbeli kérelmére, engedély alapján lehet elvégezni. A kérelmet az erre a célra létrehozott bizottság bírálja el.
2. §
(1) A bizottság engedélyt ad a terhesség művi megszakítására, ha:
a) a szülőknél fennálló vagy a születendő gyermeknél orvosilag valószínűsíthető egészségügyi ok azt indokolja,
b) a nő nem él házasságban, vagy legalább hat hónap óta folyamatosan külön él,
c) a terhesség bűncselekmény következménye,
d) a terhes nőnek, illetőleg házastársának nincs saját tulajdonú beköltözhető lakása vagy önálló bérlakása,
e) a terhes nőnek három vagy több gyermeke van, illetőleg szülése volt; vagy két élő gyermeke van, és ezenkívül legalább egy szülészeti eseménye volt,
f) a terhes nő a 40. életévét betöltötte.
(2) A bizottság az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül engedélyt adhat a terhesség megszakítására, ha:
a) a terhes nőnek két élő gyermeke van, de a születendő magzat életképessége, illetőleg fejlődése egészségügyi szempontból várhatóan veszélyeztetett,
b) a terhes nő házastársa tartós sorállományú vagy különleges szolgálatot teljesít fegyveres erőknél, illetőleg testületeknél, és abból a kérelem előterjesztésekor legalább hat hónap még hátra van,
c) a terhes nő vagy házastársa legalább hat hónapi végrehajtható szabadságvesztés büntetését tölti,
d) egyéb szociális okok azt nyomatékosan alátámasztják.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja és a (2) bekezdés a) pontja alkalmazásánál az örökbefogadott és a családban legalább három hónap óta nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel egy tekintet alá esik.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásánál a szükséglakás nem minősül önálló bérlakásnak.
3. §
(1) A bizottság a terhesség megszakítását akkor engedélyezheti, ha a terhesség nem haladta meg a tizenkettedik hetet.
(2) Kiskorú kérelmezőnek terhessége megszakítására annak tizennyolcadik hetéig adható engedély.
(3) A korlátozás nem vonatkozik a terhesség egészségügyi okból történő megszakítására.
4. §
(1) Első fokú bizottságot járásban, városban, fővárosi és megyei városi kerületben kell szervezni. A lakosság számától függően az igazgatási egységben több, illetőleg több igazgatási egységben egy összevont bizottság szervezhető. Az első fokú bizottság három tagból áll. Elnökét és tagjait az illetékes tanács (hivatal) elnöke, az egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján bízza meg három évi időtartamra. A bizottság elnöke orvos, egyik tagja a tanács (hivatal) képviselője, másik tagja védőnő.
(2) Másodfokú bizottságot a fővárosban, illetőleg a megyékben kell szervezni. A másodfokú bizottság öt tagból áll. Elnökét és tagjait az illetékes tanács elnöke bízza meg. A másodfokú bizottság elnöke orvos. Tagjai: a tanács képviselői - közülük az egyik jogi képesítésű személy -, a fővárosi, megyei szakszervezeti tanács képviselője és egy védőnő. A bizottság elnökének, a tanács képviselőinek és a védőnőnek a személyére a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője, a szakszervezeti tanács képviselőjére pedig a fővárosi, megyei szakszervezeti tanács vezető titkára tesz javaslatot. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása három évre szól.
(3) A megyékben és a fővárosban két, vagy több másodfokú bizottság szervezhető. A bizottságok folyamatos, zavartalan működése érdekében a feladatai ellátásában akadályozott elnöknek, illetőleg a bizottsági tagoknak az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő helyettesítéséről gondoskodni kell.
5. §
(1) Az első és másodfokú bizottságok működésének feltételeiről és az ügyviteli munka ellátásáról az illetékes tanács (hivatal), illetőleg a bizottságok létesítésére jogosult egyéb szerv gondoskodik.
(2) A bizottságok egészségügyi intézményekben (a helyi körülményektől függően család- és nővédelmi tanácsadókban, rendelőintézetekben, kórházakban stb.) működnek.
(3) A bizottságok illetékességi területét és a műtétet végző fekvőbeteg-gyógyintézetekkel (szülőotthonokkal) való kapcsolatát a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve határozza meg.
(4) Az első és másodfokú bizottság szükség szerint, de hetenként legalább két alkalommal tart ülést.
6. §
(1) A terhesség megszakítása iránti kérelmet a terhes nő állandó vagy ideiglenes lakóhelye (továbbiakban: lakóhely) szerint illetékes első fokú bizottsághoz a "Terhességmegszakítás elbírálási lap"-on (továbbiakban: elbírálási lap) két példányban kell benyújtani. Az elbírálási lap a terhességet megállapító egészségügyi intézményekben (szakorvosi rendelőintézet nőgyógyászati osztályán, szülész-nőgyógyász szakorvos által vezetett terhes tanácsadáson, család- és nővédelmi tanácsadóban) szerezhető be. Az egészségügyi intézmény orvosa meghatározza a terhesség időtartamát, szükség esetén gondoskodik a vizsgálatok elvégzéséről. A vizsgálatokat úgy kell elvégezni, hogy azok a kérelem elbírálását ne hátráltassák.
(2) A kérelem akkor nyújtható be az ideiglenes lakóhely szerint illetékes bizottsághoz, ha az ideiglenes bejelentkezés legalább három hónapja megtörtént, vagy az ideiglenes bejelentkezés munkavállalás, illetőleg tanulmányok folytatása céljából történt.
(3) Az első vagy másodfokú egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv vezetője engedélyezheti, hogy a terhes nő az általa megjelölt bizottsághoz forduljon, ha nem a lakóhelye szerint illetékes bizottságnál kívánja előterjeszteni kérelmét. Ha a terhes nő terhessége megszakításának engedélyezését a lakóhelye szerint illetékes bizottságnál kéri, azonban a műtétet nem e bizottság területéhez tartozó, hanem az általa megjelölt fekvőbeteg-gyógyintézetben kívánja elvégeztetni, e fekvőbeteg-gyógyintézettől igazolást köteles beszerezni. Az igazolásnak tartalmaznia kell azt, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézet a műtét elvégzését mely napon vállalja. Az igazolást csatolni kell a kérelemhez.
(4) A fekvőbeteg-gyógyintézetben ápolt terhes nő terhessége megszakítása iránti kérelmét e gyógyintézet helye szerint illetékes bizottsághoz is benyújthatja.
(5) A terhes nő az állandó lakóhelye szerint illetékes bizottságtól eltérő, más bizottsághoz csak akkor nyújthatja be kérelmét, ha ugyanezen terhessége megszakításának engedélyezését az állandó lakóhelye szerint illetékes bizottságtól még nem kérte.
7. §
(1) A terhességet megállapító orvos a kitöltött elbírálási lapokat és mellékleteit átadja a kérelmezőnek, és közli, hogy az első fokú bizottság hol és mikor tart ülést, egyben felhívja a figyelmét a sürgős jelentkezésre.
(2) Az első fokú bizottság a kérelmet a benyújtást követő legközelebbi ülésen köteles elbírálni; nem kell bizottsági ülésen tárgyalni a 2. § (1) bekezdés alapján benyújtott terhességmegszakítási kérelmeket. Ezekben az esetekben, ha a felhozott indokok kétséget kizáróan bizonyítottak, a bizottság elnöke saját hatáskörében megadhatja az engedélyt.
(3) A kérelem elbírálásakor a terhes nő köteles személyesen megjelenni; a bizottság a házastársát is meghallgathatja, amennyiben a terhes nő ehhez hozzájárul. A fekvőbeteg-gyógyintézetben ápolt terhes nő bizottság előtti személyes megjelenésétől - ha az orvosilag indokolt, és ez a körülmény igazolt - el lehet tekinteni. Ha a kérelmező kiskorú, a törvényes képviselőjét is meg kell hallgatni. Ha a törvényes képviselő nem jelenik meg, illetőleg a műtét elvégzéséhez a hozzájárulását megtagadja, a terhességmegszakításra adott engedély a műtéti hozzájárulást pótolja.
8. §
(1) Az egészségügyi ok [2. § (1) bek. a) pont] megállapítására az alábbi szervek jogosultak:
a) fekvőbeteg-gyógyintézet,
b) a járóbeteg szakintézet,
c) kivételes esetben a körzeti (üzemi) egészségügyi szolgálat orvosa.
(2) A terhességet megállapító orvos a rendelkezésre bocsátott igazoló irat alapján köteles az elbírálási lapon a kórismét, az azt megállapító intézet (orvos) nevét, az egészségügyi okra vonatkozó igazoló irat keltét bejegyezni és felszólítani a kérelmezőt, hogy igazoló iratát csatolja a kérelemhez.
(3) Ha a terhes nő terhessége megszakítását egészségügyi okból kéri, azonban ennek fennállását igazolni nem tudja, a terhességet megállapító orvos köteles felhívni a figyelmét, hogy a szükséges igazolást az (1) bekezdésben meghatározott illetékes szervtől szerezze be. Ebben az esetben az elbírálási lapon az igazoló szerv tünteti fel az egészségügyi okot. Ha fekvőbeteg-gyógyintézetben ápolt terhes nő terhessége megszakítását egészségügyi okból kéri, azt a fekvőbeteg gyógyintézet illetékes osztálya is igazolhatja.
9. §
(1) A terhes nő tartós különélését, illetőleg a lakás hiányát személyi igazolványával vagy büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával is igazolhatja. Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak alapos gyanúját a bűnüldöző szerv igazolja.
(2) Ha a terhes nő terhessége megszakítását azért kéri, mert két élő gyermeke van, és ezenkívül legalább egy szülészeti eseménye volt, a kérelmezőnek a személyi igazolványa mellett a szülészeti eseményt igazoló orvosi iratot is be kell mutatni. Ha a terhes nő terhessége megszakítását a 2. § (2) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján kéri. e körülményeket az illetékes szerv igazolja. Amely adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók, azoknak igazolására más okirat nem szükséges.
(3) A bizottság a kérelem elbírálása során szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le.
10. §
(1) A bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt: döntését a kérelmezővel azonnal közli; engedélyezett terhességmegszakítás esetén az engedélyt részére átadja.
(2) Ha az első fokú bizottság a terhesség megszakítását engedélyezte, a terhes nő a kijelölt fekvőbeteg-gyógyintézetben a bizottság által közölt napon jogosult megjelenni a műtét elvégzésére.
(3) A bizottság a kérelem elutasítása esetén a kérelmezőt a fellebbezés lehetőségéről tájékoztatja. A fellebbezési szándékot azonnal be kell jelenteni. Az első fokú bizottság köteles a fellebbezést 24 órán belül továbbítani a másodfokú bizottsághoz. A terhes nő fellebbezését az első és másodfokú bizottság előtt visszavonhatja; ebben az esetben az első fokú bizottság a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(4) A kérelem elutasítása esetében, ha a kérelmező nem fellebbezett, a bizottság köteles a terhes nő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni a gondozásbavétel érdekében; intézkedéséről - az elutasítás közlésével egyidejűleg - a kérelmezőt tájékoztatja.
11. §
(1) A másodfokú bizottság a beérkezett fellebbezést a soron következő ülésen tárgyalja. A terhes nő a másodfokú bizottság előtt köteles személyesen megjelenni. A fekvőbeteg-gyógyintézetben ápolt terhes nő bizottság előtti személyes megjelenésétől - ha az orvosilag indokolt és ez a körülmény igazolt - el lehet tekinteni.
(2) A másodfokú bizottság szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le.
(3) Ha az eljárás - a terhes nő önhibáján kívül - elhúzódik és a terhesség a tizenkettedik hetet meghaladta, de a tizenhatodik hetet nem haladta túl, a másodfokú bizottság engedélyt adhat a terhesség művi megszakítására. Ez a rendelkezés nem érinti a 3. § (2) bekezdésében foglalt szabályt.
(4) A másodfokú bizottság döntését azonnal közli a kérelmezővel; döntése végleges. Ha a másodfokú bizottság a terhességmegszakítást engedélyezte, a terhes nő a kijelölt fekvőbeteg-gyógyintézetben a bizottság által közölt napon jogosult a műtét elvégzésére megjelenni.
(5) Ha a másodfokú bizottság a kérelmet elutasította, döntéséről az elbírálási lapok megküldésével haladéktalanul értesíti az első fokú bizottságot, amely a 10. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
12. §
(1) Ha a terhességmegszakításra jelentkező nő műtét előtti vizsgálata során a fekvőbeteg-gyógyintézet szülészeti-nőgyógyászati osztályvezető főorvosa, illetőleg helyettese megállapítja, hogy a terhesség meghaladta a jogszabályban meghatározott időt, vagy a műtét végrehajtásának egészségügyi akadálya van, annak elvégzését megtagadhatja. Ebben az esetben a terhes nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. A terhes nővel közölni kell, hogy a felülvizsgálatot mely szerv végzi. A szakmai felülvizsgálat során hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(2) Minden szövődménymentes terhességmegszakításon átesett nőt - a műtét napját is beleszámítva - legalább két napra keresőképtelen állományba kell venni. Azt az időt, amelyet a nőnek terhessége megszakítása után a fekvőbeteggyógyintézetben kell eltöltenie, az intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályának (szülőotthonnak) vezetője határozza meg.
13. §
(1) A terhességmegszakításért térítési díjat kell fizetni, kivéve, ha:
a) a terhességmegszakítás egészségügyi okból történik,
b) a terhesség bűncselekmény következménye,
c) a terhes nő házastársa fegyveres erőknél, illetőleg testületeknél tartós sorállományú vagy különleges szolgálatot teljesít, és a terhes nő katonai családi segélyből él.
(2) 600 Ft térítési díjat fizet:
a) az önálló keresettel nem rendelkező kiskorú,
b) a 40. életévét betöltött nő,
c) az a terhes nő, akinek legalább három gyermeke van, illetőleg szülése volt, vagy két élő gyermeke van és ezenkívül legalább egy szülészeti eseménye volt.
(3) Minden egyéb esetben a kérelmezőnek 1000 Ft térítési díjat kell fizetnie.
14. §
(1) A bizottság (elnök) a terhes nő indokolt kérelmére mérsékelheti a térítési díjat; a mérsékelt térítési díj összege a 13. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben 300 Ft, a (3) bekezdésben meghatározott esetben pedig 600 Ft lehet.
(2) A bizottság (elnök) a térítési díj megállapítását - kivételes esetben, ha azt szociális okok indokolttá teszik - mellőzheti.
(3) A térítési díjat a műtét elvégzése előtt az engedélyen illetékbélyegben kell leróni. Az illetékbélyeg leróvása nélkül a műtét nem végezhető el.
(4) Ha az engedélyezett műtét végrehajtását az arra illetékes szerv véglegesen megtagadta, vagy a műtét elvégzése után megállapította, hogy a kérelmező nem volt terhes, a térítési díj összegét az illetékhivatal kérelmére köteles visszafizetni.
15. §
(1) A bizottság elnökeit és tagjait e tevékenységükkel kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli.
(2) A bizottságoknak felvilágosító munkát kell végezniük, és fel kell hívniuk a kérelmezőket a család és nővédelmi tanácsadás igénybevételére.
(3) A bizottságok elnökeit és tagjait - amennyiben munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állnak - az ülések időtartamára a munkavégzés alól fel kell menteni; részükre a munkaviszonyukban (tagsági viszonyukban) a munkavégzésből mulasztott időre eredeti munkakörüknek megfelelő díjazást a munkáltatójuk folyósítja. Ha tevékenységüket munkaidőn kívül látják el, részükre ülésenként 100 Ft eseti megbízási díjat kell fizetni.
16. §
A terhességmegszakítással kapcsolatos orvosi, egészségügyi ténykedésért önként felajánlott juttatást is tilos elfogadni.
17. §
1978. év december hó 31. napjáig a bizottság a 2. § (1) bekezdés f) pontja alapján engedélyezi a terhesség megszakítását, ha a terhes nő a kérelem előterjesztésekor a 35. életévét betöltötte; ebben az esetben a 13. § (2) bekezdésében megállapított térítési díjat kell fizetni.
18. §
Azt az időt, amelyet a terhes nő terhessége megszakításával kapcsolatban orvosi vizsgálaton, bizottsági (elnök előtti) ülésen töltött el, a munkahelyéről való igazolt távolmaradásnak kell tekinteni.
19. §
(1) A bizottságok eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók.
(2) Valamennyi bizottság az elbírált kérelmekről nyilvántartást vezet.
20. §
(1) Az egészségügyi miniszter engedélyt adhat e jogszabályban meghatározott bizottságokon kívül más bizottságok létesítésére és illetékességi területük meghatározására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságok működésére, a bizottsági tagok jogaira és kötelezettségeire ugyancsak az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
21. §
(1) Ez a rendelet 1974. év január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a terhesség megszakításával kapcsolatos eljárás szabályozásáról szóló 2/1956. (VI. 24.) EüM rendelet hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a korábbi jogszabály alapján megadott engedélyeket nem érinti.
Dr. Szabó Zoltán s. k.,
egészségügyi miniszter