5/1973. (II. 21.) BkM rendelet

a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek személyzeti munkájáról

A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtását szabályozó 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 32. §-a alapján - az érdekelt állami és szövetkezeti szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.

1. §

(1) A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél, ezek területi és szakmai szövetségeinél és a társulásaiknál (a továbbiakban: szövetkezetek) a személyzeti munka a vezetés elválaszthatatlan szerves része, amely a szövetkezet társadalmi, gazdasági feladatait szolgálja.

(2) A személyzeti munka továbbfejlesztéséről szóló 1001/1968. (I. 5.) Korm. számú határozatban foglalt alapelvek a szövetkezetek személyzeti munkájára - ezek sajátosságaira figyelemmel - irányadók.

2. §

(1) A személyzeti munkára vonatkozó elvek érvényre juttatása az igazgatóság feladata, amely biztosítja a személyzeti munka folyamatosságát, rendszeresen vizsgálja és elemzi a jogszabályok gyakorlati végrehajtását. A személyzeti munkáért a szövetkezet igazgatóságának elnöke, a területi és szakmai szövetség elnöke, valamint a társulások vezetője (igazgató, igazgatóság vagy igazgatótanács elnöke) felel.

(2) A szövetkezet személyzeti munkájáért felelőst e feladat ellátásában, a döntések előkészítésében megfelelő politikai és szakmai felkészültségű, kellő élettapasztalattal rendelkező szövetkezeti tag vagy munkavállaló támogatja. A személyzeti feladatok ellátásánál az 1001/1968. (I. 5.) Korm. határozat 2. pontjában foglalt elvek az irányadók.

(3) A személyzeti munka során hozott döntések megalapozottsága érdekében - az (1) bekezdésben meghatározott személyek felelősségének érintetlenül hagyásával - biztosítani kell, hogy az illetékes társadalmi szervek véleményt nyilváníthassanak.

3. §

A munkaviszonyban álló tisztségviselők jelölésénél, megválasztásánál, valamint a magasabb vezetőállású munkavállalói munkakörök [47/1971. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés] betöltésénél a politikai, a szakmai és a vezetői készséget az 1001/1968. (I. 5.) Korm. határozatban foglalt elveknek és követelményeknek megfelelően kell figyelembe venni.

4. §

A belkereskedelmi ágazatra vonatkozó általános rendelkezések határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyek csak olyan személlyel tölthetők be, aki eddigi magatartásával a Magyar Népköztársasághoz való hűségét bebizonyította. Ennek igazolását a fővárosi, megyei tanács elnökétől - a szövetkezet felett állami törvényességi felügyeletet gyakorló szakigazgatási szerv útján - kell kérni.

5. §

(1) Erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélethez kötött munkaköröket - függetlenül a tagsági viszonytól - a belkereskedelmi ágazatra vonatkozó általános rendelkezések tartalmazzák.

(2) E kötelezettség alóli felmentést a munkavállalóknál - még akkor is, ha azok tisztséget is viselnek - a népgazdaság és vagyon elleni bűncselekmények (Btk. XIII. és XVI. Fejezet) miatt elítéltek kivételével az ágazati rendelkezések szabályozzák.

(3) "A hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörökről a belkereskedelmi ágazatban" szóló 16/1972. (VII. 25.) BkM rendeletnek a "V. központi munkakörök" felsorolását tartalmazó melléklete a szövetkezetek vonatkozásában az ügyvezető igazgató munkakörével kiegészül.

6. §

A felügyelőbizottság elnöke és tagjai erkölcsi bizonyítvánnyal kötelesek igazolni, hogy nem állnak közügyektől eltiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt [Szvt. 31. § c) pont].

7. §

(1) A szövetkezet tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenséget a szövetkezeti törvény (1971. évi III. tv. 33. §) és a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. törvényerejű rendelet 15. §-a határozza meg.

(2) A szövetkezet munkavállalóinál - függetlenül az esetleges tagsági viszonyuktól - összeférhetetlen:

a) a szövetkezet tisztségviselői és magasabb vezetőállású dolgozói hozzátartozóinak szövetkezeten belüli alkalmazása,

b) szövetkezeti dolgozók hozzátartozóinak szövetkezeten belüli alkalmazása olyan munkakörben, amelyben az egyik hozzátartozó a másik felett irányító, ellenőrző vagy elszámoltató tevékenységet fejt ki.

(3) Az összeférhetetlenség alá tartozó hozzátartozók körét a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. 33. §-a határozza meg.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tilalom a szabadkasszás elszámoltatásiban működő egységek vezetői és beosztottai vonatkozásában nem alkalmazható. Az összeférhetetlenség tilalma alól egyébként szövetkezeti munkavállalóknál -indokolt esetben - az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanácsi szakigazgatási szerv felmentést adhat.

8. §

(1) A rendeletnek a Kereskedelmi Értesítőben közzéteendő melléklete tartalmazza azokat a munkaköröket, amelyben dolgozókról az 1001/1968. (I. 5.) Korm. számú határozat 6. és 7. pontjában szabályozott minősítés és törzslap vezetése kötelező.

(2) A szövetkezet elnökét a szövetkezet igazgatósága, a megyei szövetség elnökét a megyei szövetség elnöksége, a társulás igazgatóját az igazgatótanács minősíti, a szövetkezet egyéb tisztségviselőjét, magasabb vezetőállású munkavállalóit a szövetkezet igazgatósága, a szövetség elnöksége, a társulásoknál pedig annak vezetője (igazgató, igazgatóság, igazgatósági tanács elnöke), egyéb munkavállalót pedig a munkáltatói jogkört gyakorló személy.

(3) A minősítéseket szövetkezeti elnök és megyei társulás igazgatója tekintetében a megyei szövetség elnöksége, a megyei szövetség elnöke és országos társulás igazgatója vonatkozásában az Országos Tanács elnöksége kezdeményezi és készíti elő.

(4) A szövetkezet elnökének és a szövetkezeti társulás igazgatójának személyzeti anyagát a megyei szövetség elnöksége, a megyei szövetség elnökének személyzeti anyagát az Országos Tanács elnöksége, a minősítésre és törzslap vezetésére kötelezett, munkaviszonyban álló más tisztségviselők, magasabb vezetőállású dolgozók és egyéb munkavállalók személyzeti anyagát a munkáltató szövetkezet vezetője kezeli.

9. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a 17/1969. (XII. 11.) BM rendelet hatályát veszti.

Szurdi István s. k.,

belkereskedelmi miniszter