7/1973. (XII. 27.) KPM rendelet

a Rádió- és Televíziószabályzat kiadásáról

1. §

(1) A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a Rádió- és Televíziószabályzatot - az ügykörüket érintő rendelkezések tekintetében az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a rendelet mellékleteként kiadom.

(2) A Rádió- és Televíziószabályzat minden postahivatalnál megtekinthető és a Budapest 72. számú postahivatalnál (Budapest VIII., Verseny utca 1.) megvásárolható.

2. §

Ez a rendelet az 1974. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Rádióüzletszabályzat kibocsátása tárgyában kiadott 225 000/1949. (VII. 23.) KPM és a televízió berendezésekről szóló 1/1958. (II. 26.) KPM, valamint a Rádió- és Televíziószabályzat Első Részének kiadásáról szóló 5/1970. (IX. 10.) KPM rendelet hatályát veszti.

Dr. Csanádi György s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

Melléklet a 7/1973. (XII. 27.) KPM rendelethez

RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓSZABÁLYZAT

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A Szabályzat hatálya

A Rádió- és Televíziószabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározza:

a) a Magyar Postának (a továbbiakban: Posta) a rádió- és a televízió műsorszóró szolgálat (a továbbiakban: műsorszóró szolgálat) ellátásával és igénybevételével, valamint a rádiófrekvencia-gazdálkodással kapcsolatos feladatait;

b) a rádió- és televízióműsor vételére szolgáló készülékek (a továbbiakban: műsorvevő készülék), valamint a rádió adó-vevő berendezések (a továbbiakban: rádióberendezés) üzembentartásának feltételeit, továbbá tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak jogait és kötelezettségeit;

c) a műsorvevő készülékek és a rádióberendezések működéséhez szükséges vevő- és adóantennák (a továbbiakban: antenna) létesítésének és fenntartásának feltételeit;

d) a műsorvevő készülékek és a rádióberendezések gyártásának és forgalombahozatalának egyes feltételeit.

2. §

A Posta feladata

Az 1. § a) pontjában említett körben a Posta feladata:

a) a rádió- és a televízióműsor sugárzása és továbbítása;

b) a rádió és a televízió vételzavar-elhárító szolgálat ellátása;

c) a rádiófrekvenciák (a továbbiakban: frekvencia) elosztása és a felhasználók részére kijelölése, valamint ezekről nyilvántartás vezetése;

d) a frekvencia-felhasználás módjának a meghatározása és a felhasználás ellenőrzése;

e) a műsorvevő készülékekkel, a rádióberendezésekkel és az antennákkal, valamint a rádió és televízió vételzavar-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatok ellátása;

f) a műsorvevő készülékek üzembentartóinak és a rádióberendezések engedélyeseinek a nyilvántartása;

g) a rádió- és a televízióelőfizetési díjaknak, valamint a rádióberendezések díjainak a beszedése.

3. §

Műsorszóró és vételzavar-elhárító szolgálat

(1) A Posta köteles a 2. § a)-c) pontjában említett szolgáltatások igénybevételének lehetőségét - a meglevő szervezettel és berendezéssel - mindenki számára biztosítani és e szolgáltatásokat a Szabályzatban meghatározott feltételekkel teljesíteni.

(2) A közlekedés- és postaügyi miniszter a műsorszóró szolgálatot elemi csapás vagy a Posta tevékenységi körén kívül eső, el nem hárítható egyéb rendkívüli körülmény esetében átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti.

(3) A műsorszóró szolgálat korlátozása vagy szüneteltetése miatt a Postával szemben kártérítési igény nem támasztható.

(4) A rádió- és a televízióműsor sugárzásában és továbbításában külföldi adóállomás által okozott zavarásért a Posta nem felel.

(5) Műsorszóró rádió- és televízió adóállomást (a továbbiakban: műsorszóró állomás), valamint nyilvános (közhasználatú) rádió adó-vevő állomást kizárólag a Posta létesíthet és tarthat üzemben.

4. §

Frekvencia-gazdálkodás

(1) A Posta a Nemzetközi Távközlési Egyezményhez tartozó Rádiószabályzat és Rádiópótszabályzat (a továbbiakban: Nemzetközi Rádiószabályzat), valamint a nemzetközi és egyéb előírások alapján rendelkezésre álló frekvenciákkal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Szabályzatban foglaltak szerint gazdálkodik.

(2) Frekvencia-gazdálkodást, illetőleg frekvencia-felhasználást érintő megállapodás - ideértve a külföldi hatósággal, vállalattal vagy egyéb szervvel létesítendő nemzetközi megállapodást is - a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Postafőosztályának (a továbbiakban: KPM Postafőosztály) előzetes hozzájárulásával köthető.

II. Fejezet

MŰSORVEVŐ KÉSZÜLÉKEK

5. §

A műsorvevő készülék fogalma

(1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából

a) rádiókészülék a rádióműsor, televíziókészülék a televízióműsor vételére szolgáló berendezés;

b) társasrádió az olyan rádiókészülék, amelyhez kettőnél több külön hangszórót csatlakoztatnak, valamint a hangos híradóhálózat abban az esetben, ha a hálózaton rádióműsort is továbbítanak;

c) külön hangszóró a műsorvevő készülékhez csatlakoztatható, ennek tartozékát nem képező hangszóró, illetőleg fejhallgató.

(2) A Szabályzat alkalmazása szempontjából műsorvevő készülék a rádió-, illetőleg a televízióalkatrészekből bármilyen módon összeszerelt (egybekapcsolt), rádióhullámok vételére alkalmas berendezés abban az esetben is, ha az alkatrészek csak ideiglenes jelleggel vannak összeszerelve (egybekapcsolva), illetőleg a berendezés bármely okból üzemképtelen. Abban a kérdésben, hogy az összeszerelt (egybekapcsolt) alkatrészeket és egységeket műsorvevő készüléknek kell-e tekinteni, - vita esetében - a K PM Postafőosztály állásfoglalása az irányadó.

6. §

Bejelentési kötelezettség

(1) Műsorvevő készüléket - a (3) bekezdésben említett eseteket kivéve - bejelentés alapján szabad üzemben tartani.

(2) Az üzembentartó köteles a Postának külön-külön bejelenteni:

a) a rádiókészüléket (ideértve a hordozható készüléket, az ún. táskarádiót is);

b) a televíziókészüléket (ideértve a hordozható készüléket is);

c) a járműbe beépített (tartósan rögzített)

- rádiókészüléket,

- televíziókészüléket;

d) a jogi személy által üzembentartott minden rádiókészüléket (társasrádiót), televíziókészüléket és a társasrádióhoz csatlakoztatott minden külön hangszórót;

e) a bejelentésben megjelölt üzembentartási helyen kívül 30 napon túl üzembentartott műsorvevő készüléket.

(3) Nem kell bejelenteni:

a) az üzembentartó és a vele közös háztartásban élő személy által a bejelentésben megjelölt üzembentartási helyen üzembentartott második és további rádió-, illetőleg televíziókészüléket;

b) a bérbeadással foglalkozó állami vállalattól, szövetkezettől vagy más gazdálkodó szervtől (a továbbiakban: kölcsönző vállalat) bérelt műsorvevő készüléket;

c) a legfeljebb 15 napi időtartamra próbára átvett műsorvevő készüléket;

d) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint személyzetüknek nem magyar állampolgárságú tagja és családtagja által üzembentartott műsorvevő készüléket;

e) az ország területén legfeljebb 45 napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzembentartott műsorvevő készüléket;

f) a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Posta által üzemi vételmegfigyelési és ellenőrzési célból üzembentartott műsorvevő készüléket.

7. §

Bejelentés

(1) Az üzembentartó a bejelentési kötelezettségnek a műsorvevő készülék megszerzésétől (birtokba vételétől, összeszerelésétől stb.), illetőleg az országba behozatalától (a továbbiakban együtt: beszerzés) számított nyolc napon belül köteles - az e célra rendszeresített nyomtatványon - eleget tenni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) üzembentartó nevét;

b) a műsorvevő készülék üzembentartásának helyét (helység, utca, házszám; hordozható készülék tekintetében a készüléknek a jellegét is), illetőleg járműbe beépített készülék tekintetében a jármű nyilvántartási számát (rendszám, lajtsromszám stb.);

c) a műsorvevő készülék beszerzésének időpontját;

d) a jogi személy által üzembentartott rádió-és televíziókészülékek darabszámát;

e) a társasrádióhoz csatlakoztatott külön hangszórók darabszámát.

(3) A bejelentés bármely postahivatalnál (fiókpostánál) megtehető vagy a levélkézbesítő postaalkalmazottnak átadható.

(4) A bejelentésről a Posta igazolást ad. Az igazolás kiadásáról az üzembentartó és a Posta között rádió-, illetőleg televízió-előfizetői jogviszony jön létre. Az igazolás egyben az üzembentartási jogosultságot is igazolja.

(5) Az üzembentartó a (2) bekezdésben felsorolt adatokban beállott változást a Postának nyolc napon belül - a (3) bekezdésben meghatározott módon - bejelenteni köteles.

8. §

Üzembentartás

(1) A műsorvevő készülék a bejelentésben megjelölt üzembentartási helyen - illetőleg legfeljebb 30 napig külön bejelentés nélkül egyéb helyen -tartható üzemben.

(2) Egy bejelentés alapján, az abban megjelölt üzembentartási helyen - ha a Szabályzat másként nem rendelkezik - több rádió-, illetőleg televíziókészülék is üzemben tartható.

(3) A műsorvevő készüléket úgy kell üzemben tartani, hogy az más műsorvevő készülék vagy egyéb távközlési berendezés üzemét ne zavarja.

(4) A műsorvevő készüléknek a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelő használatáért az üzembentartó felelős.

9. §

Az előfizetői jogviszony megszűnése

(1) Az előfizetői jogviszony megszűnik, ha

a) az üzembentartó a jogviszonyt felmondja;

b) az üzembentartó meghal.

(2) Az üzembentartó az előfizetői jogviszonyt - írásban - felmondhatja. Az írásbeli felmondás bármely postahivatalnak (fiókpostának) vagy a levélkézbesítő postaalkalmazottnak átadható. Ha az előfizető későbbi időpontot nem jelöl meg, a felmondás napjának a felmondó levél postai átadásának, illetőleg postára adásának napját kell tekinteni.

(3) Az előfizetői jogviszonynak felmondással történt megszűnése esetében a volt üzembentartó a műsorvevő készüléket - ha azt nem bontotta szét - csak a Posta által lepecsételve tarthatja magánál. A készülék lepecsételése a lakóhely (székhely, telephely stb.) szerint illetékes levélkézbesitő postahivatalban (a továbbiakban: Postahivatal) vagy - a volt üzembentartó írásbeli kérelmére - a kérelemben megjelölt helyen történik. A pecsét eltávolítását a Postahivatalnak nyolc napon belül be kell jelenteni.

III. Fejezet

RÁDIÓBERENDEZÉSEK

10. §

Frekvencia-kijelölés

(1) Rádióberendezés gyártását (előállítását) és külföldről történő behozatalát megrendelni, valamint rádióberendezést saját használat céljából előállítani, külföldről behozni vagy más módon megszerezni - ha a Szabályzat másként nem rendelkezik - frekvencia-kijelölés alapján szabad.

(2) Frekvenciakijelölést abban az esetben is kérni kell, ha

a) a rádióberendezést a Nemzetközi Rádiószabályzatban meghatározott frekvenciasávban kívánják üzemeltetni;

b) az elosztás vagy a felhasználás módját az erre illetékes szerv megállapította, illetőleg jóváhagyta.

(3) Nem kell frekvencia-kijelölést kérni a 27,065-27,175 MHz frekvenciasávban legfeljebb 100 mW teljesítménnyel üzemelő rádióberendezésnek nem kereskedelmi forgalombahozatal céljából külföldről történő behozatalához.

11. §

Frekvencia-kijelölési kérelem

(1) A frekvencia-kijelölés iránti kérelmet a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatósághoz (a továbbiakban: Műszaki Igazgatóság) kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);

b) az alkalmazni kívánt rádióberendezések típusát, darabszámát és üzembentartásának helyét;

c) a rádióberendezések üzembentartásának és a rádióösszeköttetés, illetőleg a rádióhálózat létesítésének célját és indokát.

(2) Magánszemély a frekvencia-kijelölési kérelemhez három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt köteles mellékelni.

(3) A Posta felhívására csatolni kell a létesíteni kívánt rádióösszeköttetés, illetőleg rádióhálózat tervét két példányban. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni a rádióösszeköttetés, illetőleg a rádióhálózat létesítésének feltételeit megállapító szabványban, műszaki előírásban vagy a Posta által kiadott műszaki dokumentációban (tervezési irányelvben) meghatározott műszaki jellemzőket.

12. §

Frekvencia-kijelölési határozat

(1) Frekvencia abban az esetben jelölhető ki, ha

a) a kijelölés jogszabályba nem ütközik;

b) a kijelölés állami vagy népgazdasági érdeket, illetőleg egyéb jelentős közérdeket nem sért vagy nem veszélyeztet;

c) a frekvencia-felhasználás indokolt;

d) a távközlési igény a Posta vezetékes vagy vezetéknélküli távközlési hálózatának igénybevételével - a kívánt színvonalon - nem elégíthető ki;

e) a rádióberendezés és a rádióösszeköttetés, illetőleg a rádióhálózat a Posta által meghatározott műszaki követelményeknek megfelel és más távközlési berendezés üzemét nem zavarja;

f) a nemzetközi frekvencia-gazdálkodást érintő kijelöléshez az érdekelt nemzetközi szervezet, illetőleg külföldi postaigazgatás hozzájárul.

(2) Magánszemély részére frekvencia az (1) bekezdésben említett feltételeken túlmenően abban az esetben jelölhető ki, ha a kérelmező cselekvőképes, büntetlen előéletű és feddhetetlen.

(3) Frekvencia - a gazdálkodási szempontok figyelembevételével - kizárólagos, megosztott vagy közös használatra jelölhető ki.

(4) A frekvenciakijelölés iránti kérelem tárgyában a Posta határozatot hoz. A határozatnak tartalmaznia kell a frekvencia-felhasználás feltételeit és módját, illetőleg elutasítás esetében ennek indokát.

(5) A frekvencia-kijelölés a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig érvényes, feltéve hogy a határozat más időpontot nem jelöl meg.

13. §

Rádióengedély

(1) A frekvencia-kijelölés alapján előállított vagy megszerzett rádióberendezést üzembe helyezni és üzemben tartani - ideértve a próbaüzemeltetést is - rádióengedély alapján szabad.

(2) A rádióengedély kiadása iránti kérelmet a Műszaki Igazgatósághoz [11. § (1) bek.] kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);

b) a kijelölt frekvenciát, valamint az erre vonatkozó határozat számát és keltét - kivéve a 10. § (3) bekezdésében említett esetet;

c) a rádióberendezések típusát és darabszámát;

d) a rádióberendezések üzembentartásának helyét (helység, utca. házszám stb.). illetőleg hordozható berendezés tekintetében az üzemeltetési körzetet, járműbe beépített berendezés tekintetében a jármű nyilvántartási számát (rendszám, lajstromszám stb.);

e) az üzembentartás célját.

(3) Magánszemély a rádióengedély kiadása iránti kérelemhez három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt köteles mellékelni.

(4) A rádióengedély kiadása iránti kérelem tárgyában a Posta határozatot hoz. A kérelemnek helyt adó határozatnak (rádióengedélynek) tartalmaznia kell az üzembentartás műszaki, forgalmi és kezelési feltételeit, illetőleg az elutasító határozatnak az elutasítás indokát.

(5) Az engedélyes köteles a rádióengedélyt megőrizni. A rádióengedélyt vagy kivonatos másolatát, illetőleg a Posta által kiadott külön igazolást az engedélyben felsorolt rádióberendezések üzembentartásának a helyén kell tartani és ellenőrzés alkalmával be kell mutatni.

(6) A rádióberendezés más távközlési berendezéshez vagy hálózathoz a Posta engedélyével csatlakoztatható. A csatlakoztatás feltételeit a rádióengedély határozza meg.

(7) A Posta a rádióengedélyben meghatározott feltételeket frekvencia-gazdálkodási okból, közérdekből vagy az engedélyes kérelmére módosíthatja. Az engedélyesnek a módosítás iránti kérelmet - a rádióengedéllyel együtt - a Műszaki Igazgatósághoz [11. § (1) bek.] kell benyújtania.

14. §

A rádióengedély érvényessége

(1) A rádióengedély az abban meghatározott időpontig érvényes.

(2) A rádióengedély érvényessége az engedélyes kérelmére meghosszabbítható. A meghosszabbítás iránti kérelmet - a rádióengedéllyel együtt - az érvényességi idő lejárta előtt legalább 30 nappal kell a Műszaki Igazgatósághoz [11. § (1) bek.] benyújtani. Magánszemély a kérelemhez három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt is köteles mellékelni.

(3) A rádióengedély érvényessége az abban meghatározott időpont előtt megszűnik, ha

a) az engedélyes a rádióengedélyről lemond;

b) az engedélyes meghal, illetőleg a jogi személy megszűnik;

c) a rádióengedély elveszett;

d) a rádióengedélyt a Posta visszavonja.

(4) A Posta a rádióengedélyt visszavonhatja, ha

a) kiadásának feltételei nem álltak fenn vagy utóbb megváltoztak;

b) a Belügyminisztérium a rádióberendezés üzemeltetését felfüggesztette vagy megtiltotta;

c) az engedélyes a rádióberendezés üzembentartására a Szabályzatban vagy más jogszabályban meghatározott rendelkezéseket, illetőleg a rádióengedélyben foglalt feltételeket nem tartja meg;

d) az engedélyes a rádióberendezés ellenőrzését megakadályozza:

e) az engedélyes a rádióberendezés üzembentartásáért a Rádió- és Televíziódíjszabás (a továbbiakban: Díjszabás) szerint járó díjat nem fizeti meg.

15. §

Rádióberendezés üzembentartása

(1) Á rádióberendezést az engedélyes vagy az általa megbízott személy használhatja, illetőleg kezelheti. A rádióengedélyben meghatározott feltételek megtartásáért az engedélyes felelős.

(2) Ha a rádióengedély a rádióberendezés kezelését szakképesítéshez köti, azt csak szakképesítéssel rendelkező személy kezelheti: a kezelő az erről szóló bizonyítványt a rádióberendezés használata során magánál tartani és ellenőrzés alkalmával bemutatni köteles.

(3) A rádióengedélyben megállapított hívójelet minden adás megkezdésekor és befejezésekor közölni kell. Ez a rendelkezés nem vonatkozik:

a) a vezetékes távközlési hálózathoz csatlakozó vezetéknélküli távbeszélő állomásra;

b) a kizárólag jelzésátvitelre szolgáló összeköttetésre.

(4) A rádióberendezést tilos a Szabályzatban és a rádióengedélyben meghatározottól eltérő módon és célra használni. Tilos továbbá a rádióberendezéssel:

a) más távközlési berendezés üzemét zavaró vagy céltalan adást sugározni, ideértve a rádióberendezés adás nélküli üzemeltetését is;

b) felesleges vagy olyan jelet továbbítani, amelynek azonossága nem állapítható meg;

c) felesleges, hamis, csalárd, megtévesztő vagy erkölcsi szempontból kifogásolható közlést továbbítani;

d) olyan közlést továbbítani, amely az állam biztonságát, a közrendet, az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztetheti.

(5) Az engedélyes az állam biztonságát súlyosan veszélyeztető esemény, elemi csapás vagy baleset esetében, továbbá az emberi élet védelme érdekében sürgős beavatkozást igénylő más esetben a közlést, illetőleg a segélykérést továbbítani köteles.

16. §

A rádióberendezés üzembentartásának szüneteltetése

(1) Az engedélyes a rádióberendezés üzemben-tartását szüneteltetheti:

a) évenként legalább kettő és legfeljebb kilenc naptári hónap időtartamára, ha erre a rádióengedély feljogosítja;

b) egyébként évenként legalább kettő és legfeljebb hat naptári hónap időtartamára.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett szüneteltetés kezdő és befejező időpontját a Műszaki Igazgatósághoz [11. § (1) bek.] előzetesen be kell jelenteni.

(3) A Posta a rádióberendezés üzembentartásának a szüneteltetését - közérdekből vagy a nyomozó hatóság megkeresésére - határozattal elrendelheti.

17. §

Rádióberendezés átruházása

Az engedélyes rádióberendezésének tulajdonjogát a Posta előzetes hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek megtartásával ruházhatja át. A hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelni kell a berendezést átvevő rádióengedélyét, illetőleg a rádióengedély kiadása vagy módosítása iránti kérelmét [13. § (2), illetve (7) bek.].

18. §

Rádióberendezés selejtezése, megsemmisülése, elveszése

(1) Az engedélyes a rádióberendezés selejtezését, megsemmisülését, elveszését a Műszaki Igazgatóságnak [11. § (1) bek.] írásban haladéktalanul bejelenteni köteles; a bejelentéshez a rádióengedélyt mellékelni kell.

(2) Az engedélyes a selejtezett rádióberendezést alkatrészeire bonthatja, illetőleg annak tulajdonjogát a 17. §-ban foglalt rendelkezés szerint átruházhatja.

19. §

Rádióberendezés lepecsételése

(1) A rádióberendezést három napon belül le kell pecsételtetni, ha

a) a rádióengedély érvényessége megszűnt;

b) a rádióberendezés üzembentartását szüneteltetik.

(2) A Posta elrendelheti a selejtezett rádióberendezésnek vagy lényeges alkatrészeinek lepecsételését.

(3) A rádióberendezésnek és alkatrészeinek lepecsételése a Postahivatalban [9. § (3) bek.] vagy - az engedélyes írásbeli kérelmére - a kérelemben megjelölt helyen történik.

(4) A Posta a rádióberendezésnek, illetőleg alkatrészeinek lepecsételéséről két példányban igazolást ad. Az engedélyes az igazolás egy példányát az átvételtől számított három napon belül - az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a rádióengedéllyel együtt - a Műszaki Igazgatóságnak [11. § (1) bek.] megküldeni köteles.

(5) Az engedélyes a pecsétet a Posta hozzájárulásával távolíthatja el. A hozzájárulás iránti kérelmet a Műszaki Igazgatósághoz [11. § (1) bek.] kell benyújtani.

20. §

Amatőr rádióengedély

(1) Amatőr rádióberendezés gyártását (előállítását) és külföldről történő behozatalát megrendelni, valamint ilyen berendezést saját használat céljából előállítani (építeni), külföldről behozni vagy más módon megszerezni az erre kiadott amatőr rádióengedély alapján szabad.

(2) Amatőr rádióengedélyt a Magyar Honvédelmi Szövetség (a továbbiakban: MHSZ) és - az MHSZ javaslatára - az a magánszemély kaphat, aki sikeres rádióamatőr vizsgát tett.

(3) Az amatőr rádióengedély kiadása iránti kérelmet az MHSZ útján a Műszaki Igazgatósághoz [11. § (1) bek.] kell benyújtani.

21. §

Rádióamatőr vizsga

(1) A rádióamatőrök képzéséről és vizsgára felkészítéséről az MHSZ gondoskodik.

(2) A rádióamatőr vizsga tárgyait és fokozatait - az MHSZ véleményének meghallgatása után - a KPM Postafőosztály állapítja meg.

(3) Rádióamatőr vizsga a K PM Postafőosztály által kijelölt bizottság előtt tehető. A bizottság a sikeres vizsgáról bizonyítványt ad.

22. §

Amatőr rádióberendezés üzembentartása

(1) Az engedélyes az amatőr rádióengedélyben meghatározott feltételeknek megfelelő amatőr rádióberendezést állíthat elő (építhet) vagy szerezhet meg, illetőleg azon az engedélyben meghatározott keretek között változtatást hajthat végre.

(2) Az engedélyes köteles az amatőr rádióberendezésről áttekinthető kapcsolási rajzot készíteni azon a változtatásokat feltüntetni és azt ellenőrzés alkalmával, illetőleg a Posta felhívására bemutatni.

(3) Az MHSZ részére engedélyezett amatőr rádióberendezés az amatőr rádióengedélyben megnevezett felelős kezelő jelenlétében és felelősségére használható. A magánszemély részére engedélyezett amatőr rádióberendezést csak az engedélyes használhatja.

(4) Amatőr rádióberendezéssel csak a kísérletezésre, a berendezésre és az összeköttetésre vonatkozó közlést szabad adni, illetőleg venni. Közlésváltásra azt az idegen nyelvet szabad használni, amelyből az engedélyes a vizsgabizottság [21. § (3) bek.] előtt sikeres vizsgát tett; a nemzetközi rövidítések és jelek, valamint a Q-KÓDEX használata megengedett.

(5) Amatőr rádióberendezést nem amatőr harmadik személynek szóló vagy attól eredő közlés adására, illetőleg vételére használni nem szabad.

(6) A 15. § (5) bekezdésében említett közlés céljából az engedélyes köteles az amatőr rádióberendezést olyan állapotban tartani, hogy az a 3,5-3,8 MHz, illetőleg a 144-146 MHz frekvenciasávban rövid időn belül üzembe helyezhető legyen. A közlést kizárólag hatósági felhívásra szabad továbbítani.

(7) Ha az engedélyes az amatőr rádióengedélyben meghatározott üzembentartási helyet előreláthatólag három hónapnál hosszabb időre elhagyja, köteles ezt az MHSZ-nek bejelenteni és az amatőr rádióberendezést - az engedéllyel együtt - az MHSZ-nél letétbe helyezni.

(8) Az engedélyes az amatőr rádióberendezést az MHSZ előzetes írásbeli hozzájárulásával ideiglenesen az amatőr rádióengedélyben megjelölt helytől eltérő helyen is üzemben tarthatja.

(9) Az amatőr rádióengedélyre és rádióberendezésre egyebekben a 13-19. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

23. §

Modellirányító rádióberendezések

Jármű- és egyéb modellnek rádióval történő irányításához alkalmas berendezés gyártását (előállítását) és külföldről történő behozatalát megrendelni, ilyen berendezést saját használat céljából előállítani (építeni), külföldről behozni vagy más módon megszerezni, valamint üzemben tartani rádióengedély (13. §) alapján szabad.

24. §

Külföldiek rádióberendezése

(1) Külföldi állampolgár, illetőleg jogi személy rádióberendezést - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - az ország területére a Posta előzetes hozzájárulásával hozhat be és az ország teterületén rádióengedély alapján tarthat üzemben.

(2) Az ország területére hozzájárulás nélkül behozható és rádióengedély nélkül üzemben tartható a külföldön engedélyezett olyan rádióberendezés, amely

a) a Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltaknak megfelelően a "Légi mozgószolgálat" vagy a "Tengeri mozgószolgálat" céljára szolgál;

b) a Posta és a külföldi postaigazgatás külön megállapodása alá tartozik.

(3) Külföldi állampolgár rádióberendezést a Posta hozzájárulása nélkül hozhat be, ha azt az ország területén használni nem kívánja, és erről a vámhatóságnak írásbeli nyilatkozatot ad.

(4) Külföldi állampolgár részére a 27,065-27,175 MHz frekvenciasávban legfeljebb 100 mW adóteljesítménnyel üzemelő rádióberendezésnek 30 napig történő üzembentartásához a vámhatóság a határátkelő helyen ideiglenes engedélyt adhat. A vámhatóság az ideiglenes engedély másolati példányát a Műszaki Igazgatóságnak [11. § (1) bek.] három napon belül megküldeni köteles.

(5) Diplomáciai és konzuli képviselet, valamint nemzetközi szervezet a rádióberendezés üzembentartásának engedélyezése iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál nyújthatja be.

(6) Külföldi állampolgár és az (5) bekezdésben nem említett külföldi jogi személy az előzetes hozzájárulás és a rádióengedély kiadása iránti kérelmet

a) magyar külképviseleti szervnél,

b) magyar idegenforgalmi szervnél,

c) hazája budapesti külképviseleti szervénél nyújthatja be. Amatőr rádióengedély kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell a külföldi postaigazgatás által kiadott amatőr rádióengedély fotókópiáját és a külföldi rádióamatőr szövetség ajánlását.

(7) A Külügyminisztérium a nála benyújtott kérelmet közvetlenül, a (6) bekezdés a)-c) pontjában említett szervek pedig a Külügyminisztérium útján juttatják el a Műszaki Igazgatósághoz [11. § (1) bek.].

(8) Külföldiek rádióengedélyére és rádióberendezésére egyebekben a 13-23. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

IV. Fejezet

ANTENNÁK

25. §

Antenna létesítése

(1) Az üzembentartó, illetőleg az engedélyes jogosult a műsorvevő készülék, illetőleg a rádióberendezés üzembentartásához szükséges antennát (antennákat) létesíteni és fenntartani.

(2) A műsorvevő készülék üzembentartójának lakásához (bérleményéhez stb.) csatlakoztatható központi antennával felszerelt épületen külön antenna abban az esetben létesíthető, ha a központi antenna a Posta megállapítása szerint megfelelő műsorvételt nem biztosít.

(3) Olyan rádióberendezés, amelynek beépített antennája van, külön antennával abban az esetben üzemeltethető, ha a rádióengedély az engedélyest erre feljogosította.

(4) Antennát - az Országos-Építésügyi Szabályzat és az egyéb építésügyi jogszabályok, valamint a vonatkozó szabványok és biztonsági előírások megtartása mellett - úgy kell létesíteni, hogy

a) az ingatlan állagát ne veszélyeztesse és használatát ne zavarja;

b) már meglevő antenna használhatóságát, a Magyar Rádió és Televízió műsorának vételét, illetőleg más rádióberendezés üzemét ne zavarja.

(5) Antenna létesítéséhez - külön jogszabályban meghatározott esetben - az építésügyi, illetőleg a műemléki hatóság engedélye szükséges.

(6) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban együtt: az ingatlan tulajdonosa) az antenna létesítését ellenszolgáltatás nélkül tűrni köteles.

26. §

Antenna építése

(1) Az épület fedélszerkezetén, padlásterében, külső részén vagy az épületen kívül antenna (külső antenna) létesítésére irányuló szándékáról az üzembentartó, illetőleg az engedélyes az ingatlan tulajdonosát írásban értesíteni köteles. Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az antenna adatait (súly, méret stb.);

b) az antenna elhelyezésének módját és helyét (rögzítés, kikötés, kábelvezetés stb.);

c) azt, hogy az antennát maga építi, illetőleg az építéssel kit bíz meg.

(2) Az ingatlan tulajdonosa az antenna létesítését az ingatlan állagának veszélyeztetése vagy használatának akadályozása miatt kifogásolhatja. A kifogást az üzembentartóval, illetőleg az engedélyessel írásban - az ok, valamint az esetleg javasolt módosítás megjelölésével - az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell közölni.

(3) Az antenna megépíthető, ha az ingatlan tulajdonosa ahhoz hozzájárul, vagy az (1) bekezdésben említett értesítésre a kézhezvételtől számított 8 napon belül nem nyilatkozik. Ez a rendelkezés a 25. § (5) bekezdésében említett engedély megszerzése alól nem mentesít.

27. §

Antenna áthelyezése, átépítése és eltávolítása

(1) Az antenna tulajdonosa köteles az antennát az ingatlan tulajdonosának írásbeli felszólítására a) az épület lebontása, nagyobb mérvű átalakítása, tetőzetének felújítása vagy új épület létesítése esetében áthelyezni, átépíteni, illetőleg eltávolítani;

b) elköltözés esetében - ha az antennát másnak nem adta át - eltávolítani.

(2) Ha az antenna az élet- vagy a vagyonbiztonságot, illetőleg villamosmű működését veszélyezteti, az első fokú építésügyi hatóság az antenna áthelyezését, átépítését, vagy eltávolítását határozattal elrendelheti, halasztást nem tűrő esetben az antennát el is távolíthatja.

(3) Ha az antenna tulajdonosa az (1) bekezdésben említett felszólításnak a kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetőleg a (2) bekezdésben említett határozatnak a megszabott határidőn belül nem tesz eleget, az antennát az ingatlan tulajdonosa, illetőleg az első fokú építésügyi hatóság áthelyezheti, átépítheti, vagy eltávolíthatja.

(4) A Műszaki Igazgatóság (11. § (1) bek.) a rádió- vagy a televízióműsor vételét, illetőleg távközlési berendezés üzemét zavaró elhagyott antennát - felszólítás nélkül - eltávolíthatja.

(5) Az antenna áthelyezésére és átépítésére a 25. § (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(6) Az antenna áthelyezésének, átépítésének, illetőleg eltávolításának költsége az antenna tulajdonosát terheli.

(7) E § rendelkezései a diplomáciai képviseletre, a konzuli képviseletre és a nemzetközi szervezetre, valamint személyzetüknek nem magyar állampolgárságú tagjára annyiban alkalmazhatók, ameny-nyiben külön jogszabályból más nem következik.

V. Fejezet

MŰSORVEVŐ KÉSZÜLÉKEK ÉS RÁDIÓBERENDEZÉSEK GYÁRTÁSA ÉS KÜLFÖLDRŐL BEHOZATALA

28. §

Postai hozzájárulás

A frekvencia-gazdálkodás és a vételzavar-elhárítás szempontjainak érvényesítése érdekében a Posta hozzájárulása szükséges

a) műsorvevő készüléknek és rádióberendezésnek belföldi kereskedelmi forgalombahozatal céljából történő gyártásához, ideértve a rádióberendezés egyedi előállítását is;

b) külföldi megrendelésre gyártott műsorvevő készüléknek és rádióberendezésnek belföldi kereskedelmi forgalombahozatalához;

c) műsorvevő készüléknek és rádióberendezésnek belföldi kereskedelmi forgalombahozatal céljából, valamint rádióberendezésnek belföldi használat céljából külföldről történő behozatalához.

29. §

Gyártás

(1) Belföldi kereskedelmi forgalombahozatal céljából gyártandó új típusú műsorvevő készülék, illetőleg rádióberendezés tervcéljának tárgyalására - az alapvető műszaki jellemzők közlésével - a KPM Postafőosztályt meg kell hívni. A gyártáshoz szükséges hozzájárulást a KPM Postafőosztály a tárgyaláson vagy a tárgyalást követő 15 napon belül adja meg, megjelölve a frekvencia-gazdálkodás és a vételzavar-elhárítás szempontjából jelentőséggel bíró azokat a műszaki jellemzőket, amelyeket a gyártás során figyelembe kell venni.

(2) Rádióberendezés egyedi előállításához szükséges hozzájárulást a K PM Postafőosztály a frekvencia-kijelöléssel (12. §) egyidejűleg adja meg.

(3) A külföldi megrendelésre gyártott műsorvevő készüléknek és rádióberendezésnek belföldi kereskedelmi forgalombahozatalához szükséges hozzájárulás iránti kérelmet a K PM Postafőosztályhoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a készülék, illetőleg a berendezés műszaki leírását és a megvizsgálásról készült jegyzőkönyvet öt példányban.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett műsorvevő készüléket és rádióberendezést a Posta bármikor felülvizsgálhatja. A K PM Postafőosztály a további gyártást és kereskedelmi forgalombahozatalt határozattal felfüggesztheti, ha a készülék, illetőleg a berendezés a frekvencia-gazdálkodás vagy vételzavar-elhárítás szempontjából meghatározott műszaki jellemzőknek nem felel meg.

30. §

Külföldről behozatal

(1) Műsorvevő készüléknek és rádióberendezés-nék belföldi kereskedelmi forgalombahozatal céljából, valamint rádióberendezésnek belföldi használat céljából külföldről történő behozatalához szükséges hozzájárulás iránti kérelmet a KPM Postafőosztályhoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a készülék, illetőleg a berendezés műszaki leírását öt példányban és a gyártó vállalat nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a készülék, illetőleg a berendezés a Posta műszaki előírásainak megfelel.

(2) A K PM Postafőosztály a hozzájárulás megadását mintadarab bemutatásától és megvizsgálásától teheti függővé, ha ez a kérelem elbírálásához szükséges, vagy a kérelmező az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot beszerezni nem tudja.

(3) A 27,065-27,175 MHz frekvenciasávban legfeljebb 100 mW teljesítménnyel üzemelő rádióberendezésnek nem kereskedelmi forgalombahozatal céljából külföldről történő behozatalához az (1) bekezdésben említett hozzájárulásra nincs szükség. Ilyen esetben a behozatalt követő 48 órán belül a rádióengedély (13. §) kiadását kell kérni.

VI. Fejezet

MŰSORVEVŐ KÉSZÜLÉKEK FORGALOMBAHOZATALA, JAVÍTÁSA ÉS BÉRBEADÁSA

31. §

A tevékenység bejelentése

A műsorvevő készülék forgalombahozatalával, bérbeadásával (kölcsönzésével), bemutatásával vagy javításával foglalkozó állami vállalat, szövetkezet és más gazdálkodó szerv (a továbbiakban együtt: vállalat), valamint magánkereskedő és kisiparos köteles ezt a tevékenységét és a bekövetkezett változást - a tevékenység megkezdésétől, illetőleg a változástól számított 15 napon belül -a Postahivatalnak [9. § (3) bek.] bejelenteni; a bejelentést üzemegységenként (boltonként, bemutató helyenként, műhelyenként stb.) részletezve kell megtenni.

32. §

Próbára adás

A műsorvevő készülék forgalombahozatalával foglalkozó vállalat, magánkereskedő és kisiparos a műsorvevő készülék próbára adásáról az átvevőnek igazolást adni köteles. Az igazolásnak tartalmaznia kell:

a) a próbára adó nevét és telephelyét;

b) a próbára vevő nevét és lakáscímét (székhelyét, telephelyét);

c) a próbára adás időpontját;

d) a próbára adás időtartamát.

33. §

Bérbeadás

(1) A kölcsönző vállalat a műsorvevő készülék bérbeadásáról a bérlőnek igazolást adni köteles. Az igazolásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadó nevét és telephelyét;

b) a bérlő nevét és lakáscímét (székhelyét, telephelyét);

c) a bérbeadás időpontját;

d) a bérlet időtartamát.

(2) A kölcsönző vállalat a bérbeadott műsorvevő készüléknek és a bérbeadási napoknak a számát kéthavonként, a második hónapot követő hónap 15. napjáig a telephely szerint illetékes postaigazgatóságnak (a továbbiakban: Postaigazgatóság) bejelenteni köteles.

VII. Fejezet

VÉTELZAVAROK

34. §

A vételzavar fogalma

(1) Rádió- és televízió vételzavar (a továbbiakban: vételzavar) a rádió- vagy a televízióműsor vétele, illetőleg a rádióberendezés használata során észlelt olyan hang, kép, más jel vagy egyéb vételi hiba, amely külső forrástól származik.

(2) Nem minősül vételzavarnak

a) a természeti adottságból származó vételzavar;

b) a venni kívánt műsorszóró állomástól, illetőleg rádióberendezéstől származó hibás hang vagy kép, illetőleg más jel;

c) külföldi műsorszóró állomás műsorának, illetőleg magyar műsorszóró állomás külföld részére sugárzott műsorának nem kielégítő vétele;

d) az olyan vételzavar, amely a zavart műsorvevő készülék, illetőleg rádióberendezés hibájából vagy nem megfelelő antennával történő használatából származik, ideértve a zavart rádióberendezés rendeltetéstől eltérő használatát is.

35. §

Vételzavarok elhárítása

(1) A vételzavar szóban vagy írásban bármely postahivatalnál (fiókpostánál), valamint a Műszaki Igazgatóságnál [11. § (1) bek.] vagy ennek területileg illetékes zavarvizsgáló üzeménél jelenthető be.

(2) A Posta a vételzavar okának felkutatása érdekében bármely műsorvevő készüléket, rádióberendezést és antennát, valamint nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezést, készüléket, vezetéket vagy egyéb létesítményt megvizsgálhat.

(3) A Posta a zavart okozó készülék, berendezés, vezeték vagy egyéb létesítmény tulajdonosát (kezelőjét, használóját, üzembentartóját)

- zavarszűrő felszerelésére,

- a készülék, a berendezés, a vezeték, illetőleg az egyéb létesítmény áthelyezésére,

- a készülék, illetőleg a berendezés üzemidejének korlátozására,

- a vételzavar más módon történő elhárítására

kötelezheti, abban az esetben is, ha a készülék, a berendezés, a vezeték, illetőleg az egyéb létesítmény a szabványnak vagy más előírásoknak egyébként megfelel, kivéve ha a vételzavar költség nélkül, vagy csekély költséggel a zavart műsorvevő készülék, illetőleg rádióberendezés áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával megszüntethető.

(4) E § rendelkezései a diplomáciai képviseletre, a konzuli képviseletre és a nemzetközi szervezetre, valamint személyzetüknek nem magyar állampolgárságú tagjára annyiban alkalmazhatók, amennyiben külön jogszabályból más nem következik.

VIII. Fejezet

DÍJFIZETÉS

36. §

Műsorvevő készülékek előfizetési díja

(1) A műsorvevő készülék üzembentartásáért a Díjszabásban meghatározott havi előfizetési díjat kell fizetni. Előfizetési díjat köteles fizetni

a) az üzembentartó a 6. § értelmében bejelentési kötelezettség alá eső műsorvevő készülékért, - kivéve a 37. §-ban említett eseteket;

b) a műsorvevő készülék forgalombahozatalával, bemutatásával és javításával foglalkozó vállalat, magánkereskedő és kisiparos üzemegységenként (boltonként, bemutató helyenként, műhelyenként stb.), egy rádió-, illetőleg egy televíziókészülékért;

c) a kölcsönző vállalat a bérbeadott műsorvevő készülékekért, a bérbeadási napok alapulvételével.

(2) Az előfizetési díjat abban az esetben is meg kell fizetni, ha bejelentési kötelezettségének (6. §) az üzembentartó nem tett eleget.

(3) A díjfizetési kötelezettség a műsorvevő készülék beszerzését követő hónap 1. napjával kezdődik és az előfizetői jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.

(4) A díjfizetési kötelezettség fennmarad abban az esetben, ha az előfizető a műsorvevő készüléket az előfizetői jogviszony felmondása után - szétbontatlan állapotban - lepecsételés nélkül magánál tartja [9. § (3) bek.].

37. §

Mentesség az előfizetési díj alól

(1) Az előfizetési díj fizetése alól a Postaigazgatóság [33. § (2) bek.] - kérelemre - mentesíti:

a) a 100%-os hadirokkantakat;

b) az I. csoportbeli rokkantsági teljes vagy résznyugdíjasokat,

c) rádiókészülékek tekintetében a vakokat.

(2) A kérelmezőnek a díjmentességre való jogosultságát igazolnia kell.

(3) A díjfizetési kötelezettség alól az (1) bekezdésben nem említett, rendkívüli méltányolást érdemlő esetben a K PM Postafőosztály adhat mentesítést.

38. §

Az előfizetési díj megfizetése

(1) Az előfizetési díjat

a) szocialista gazdálkodó szerv - a b) pontban említett vállalat kivételével - évenként, az első negyedév végéig,

b) kölcsönző vállalat kéthavonként, a második hónapot követő hónap végéig,

c) egyéb üzembentartó kéthavonként, a második hónap 20. napjáig

köteles megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett üzembentartóval szemben az előfizetési díj összegét a Posta azonnali beszedési (inkasszó-) megbízással (érvényesíti. Az előfizetési díjat a tárgyév január hó 1. napján üzembentartott műsorvevő készülékek (külön hangszórók) darabszámának alapulvételével kell felszámítani. A díj felszámításánál figyelembe kell venni az előző évi díjfizetés óta a műsorvevő készülékek (külön hangszórók) darabszámában bekövetkezett változások folytán esedékessé vált díjköveteléseket, valamint díjvisszatérítési igényeket.

(3) A kölcsönző vállalat a kéthavonként esedékes - és a bejelentése alapján kiszámított - előfizetési díjat a Postaigazgatóságnak [33. § (2) bek.] átutalni köteles.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett üzembentartónak a kéthavi előfizetési díj nyugtáját a Posta a második hónap 1-15. napja között kiegyenlítés végett bemutatja. Ha az üzembentartó vagy megbízottja nem tartózkodik lakásán, a kézbesítő értesítőt hagy arról, hogy a nyugta bemutatását másodszor mikor kísérli meg. Az üzembentartó az előfizetési díjat a Postahivatalban [9. § (3) bek.] személyesen, illetőleg postautalványon vagy egyéb módon (átutalás stb.) - akár az esedékesség előtt - is megfizetheti. Ha az üzembentartó a Postahivatalt írásban értesíti, hogy az előfizetési díjat rendszeresen ilyen módon egyenlíti ki, a Posta a nyugtát nem mutatja be.

(5) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett üzembentartó távbeszélő berendezés előfizetője, a Posta jogosult a műsorvevő készülék előfizetési díját - kéthavonként - a távbeszélő számlán felszámítani. Az ily módon felszámított előfizetési díj kiegyenlítésére a Távbeszélőszabályzat rendelkezései az irányadók.

(6) A Postahivatal [9. § (3) bek.] az üzembentartó kívánságára a kiegyenlített előfizetési díjról - a Díjszabásban meghatározott díj megfizetése ellenében - nyugtamásolatot ad.

(7) Az előfizetési díj nyugtáját, illetőleg a díj megfizetéséről szóló egyéb igazolást a következő díjfizetésig meg kell őrizni.

39. §

Díjfizetési késedelem

(1) Ha a 38. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett üzembentartó az előfizetési díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, annak 15 napon belül történő megfizetésére a Posta térti-vevényes ajánlott küldeményben felszólítja. Ennek költségét a Posta részére abban az esetben is meg kell téríteni, ha e küldemény átvételét az üzembentartó vagy megbízottja megtagadta.

(2) Ha az üzembentartó az előfizetési díjat az (1) bekezdésben említett felszólítás ellenére sem fizeti meg, a Posta a végrehajtás iránt intézkedik.

(3) A távbeszélő számlán felszámított előfizetési díj kiegyenlítésének késedelme esetében a Posta - értelemszerűen - a Távbeszélőszabályzat szerint jár el.

40. §

Az előfizetési díj elengedése, viszatérítése

(1) A Postahivatal [9. § (3) bek.] a rádió- vagy a televízió-előfizetési díjat elengedi, illetőleg a már megfizetett díjat visszatéríti

a) a műsorvevő készüléknek a javítással foglalkozó vállalat (31. §) által - nem jótállási kötelezettség alapján - végzett, 30 napot meghaladó javítása esetén, ha az üzembentartó rádió-, illetőleg televíziókészülék nélkül marad;

b) a műsorszóró szolgálat 24 órát meghaladó teljes szüneteltetése esetében.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett, méltánylást érdemlő esetben a Posta legfeljebb hat havi előfizetési díjat elengedhet vagy visszatéríthet.

(3) Az előfizetési díj elengedése, illetőleg visszatérítése iránti kérelmet írásban kell benyújtani. Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a kérelemhez mellékelni kell a vállalat (31. §) igazolását.

(4) Az előfizetési díj visszatérítésére vonatkozó igény az esedékesség napjától számított egy éven belül érvényesíthető.

41. §

Rádióberendezésekkel kapcsolatos díjak

(1) Az engedélyes

- a frekvencia-használatért, illetőleg a rádióberendezés üzembentartásáért,

- a frekvencia tartalékolásért (ideértve a rádióberendezés üzembentartása szüneteltetésének időtartama alatti frekvencia-tartalékolást is),

- az állandó helyű rádióösszeköttetésért és

- a rádióberendezésnek távbeszélő alközponthoz való csatlakoztatásért

a Díjszabásban meghatározott havi, illetőleg évi díjat (vagy ennek arányos részét) köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjfizetési kötelezettség - az amatőr és a modellirányító rádióberendezés kivételével - a rádióengedély kiadását, illetőleg a frekvencia-kijelölést követő hónap 1. napjával kezdődik és a rádióengedély érvényessége megszűnésének, illetőleg a frekvencia-tartalékolási díj tekintetében a rádióberendezés üzembehelyezése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.

(3) Az amatőr és a modellirányító rádióberendezés tekintetében a díjfizetési kötelezettség az év első felében történő engedélyezésnél a tárgyév, az év második felében történő engedélyezésnél a következő év 1. napjával kezdődik és az engedély érvényessége megszűnése évének utolsó napjáig áll fenn.

(4) A díjfizetési kötelezettség fennmarad abban az esetben, ha az engedélyes a 19. §-ban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A diplomáciai és a konzuli képviselet - viszonosság esetében - mentes a rádióberendezésekkel kapcsolatos díjak megfizetése alól.

42. §

A rádióberendezésekkel kapcsolatos díjak megfizetése

(1) A Műszaki Igazgatóság [11. § (1) bek.] a fizetendő díj összegét a frekvencia-kijelöléskor, illetőleg, a rádióengedély kiadásakor megállapítja, és azt az engedélyessel írásban közli.

(2) Az engedélyes a havi díjat a tárgyhónap 10. az évi díjat a tárgyév január hó 31. napjáig, illetőleg az évi díj arányos részét a díjfizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számított 30 napon belül köteles megfizetni.

(3) Díjfizetési késedelem esetében az engedélyes felszólítására és a végrehajtásra a 39. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) A KPM Postafőosztály indokolt esetben a rádióberendezéssel kapcsolatos díjat elengedheti, illetőleg a megfizetett díjat vagy annak egy részét visszatérítheti.

43. §

Egyéb díjak

A műsorvevő készülék és a rádióberendezés lepecsételéséért, a rádióengedély kiállításáért és módosításáért, valamint a rádióamatőr vizsgáért a Díjszabásban meghatározott díjat kell fizetni.

IX. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

44. §

Távközlési titok

Tilos olyan közlést venni, rögzíteni, illetéktelen személlyel közölni, bármely módon felhasználni, létezését felfedni, amelyet nem az üzembentartó, illetőleg az engedélyes részére sugároztak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik olyan közlés rögzítésére, amely zavart okozó rádióberendezés felkutatásához szükséges.

45. §

A műsor felhasználása

A rádió- és televízióműsor felhasználására, terjesztésére és értékesítésére a szerzői jogról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

46. §

Ellenőrzés

(1) A Posta a helyszínen ellenőrizheti

a) műsorvevő készülék tekintetében a Szabályzatban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett adatok helyességét,

b) rádióberendezés tekintetében az üzembentartási jogosultságot és a rádióengedélyben meghatározott feltételek megtartását;

c) a műsorvevő készülékek, illetőleg a rádióberendezések gyártását (előállítását) és forgalombahozatalát;

d) a vételzavart okozó berendezést, készüléket, vezetéket vagy egyéb létesítményt [35. § (2) bek.].

(2) Az üzembentartó, illetőleg az engedélyes, valamint a gyártó (előállító) és a forgalombahozó köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, a szükséges felvilágosítást megadni és az ellenőrzés során közreműködni.

(3) A Posta az ellenőrzés során megállapított szabálytalanság esetében annak megszüntetése iránt intézkedik.

(4) E § rendelkezései a diplomáciai képviseletre, a konzuli képviseletre és a nemzetközi szervezetre, valamint személyzetüknek nem magyar állampolgárságú tagjára annyiban alkalmazhatók, amennyiben külön jogszabályból más nem következik.

47. §

Vitás kérdések

(1) Antenna létesítése, áthelyezése, átépítése vagy eltávolítása kérdésében az ingatlan tulajdonosa és az antenna tulajdonosa közötti vitában - a kártérítési igényt, valamint a 25. § (5) bekezdésében említett engedéllyel kapcsolatos vitát kivéve - bírósági út kizárásával, a szükséghez képest az első fokú építésügyi hatóság szakvéleménye alapján, a Műszaki Igazgatóság [11. § (1) bek.] határoz.

(2) Az antenna létesítéséből, áthelyezéséből, átépítéséből vagy eltávolításából eredő károk megtérítése tekintetében a polgári jog szabályai az irányadók.

(3) A Díjszabás alkalmazásával kapcsolatos vitában - a felszámított összeg helyessége kérdésében felmerült vitát kivéve - bírósági út kizárásával műsorvevő készülék tekintetében a Postaigazgatóság [33. § (2) bek.], rádióberendezés tekintetében a Műszaki Igazgatóság [11. § (1) bek.] határoz.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés alapján hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása a KPM Postafőosztálv hatáskörébe tartozik.

48. §

Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása

Ha a Posta a Szabályzat alapján engedélyezés, kötelezettség megállapítása vagy vita tárgyában határoz, eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.