11/1974. (XII. 17.) IM rendelet

a bíróságon kezelt letétekről

Az 1977. évi IV. törvény (Ptk.) 473. §-ában, továbbá a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel - a 20. § tekintetében a művelődésügyi és közoktatási miniszterrel, a 21. § tekintetében, pedig az ipari és kereskedelmi miniszterrel - egyetértésben a következőket rendelem:

I. A bírósági letét

Általános rendelkezések

1. § (1) Bírósági letétbe helyezésnek:

a) teljesítés céljából (Ptk. 287. §; a továbbiakban: teljesítési letét), illetőleg

b) valamely tárgy megőrzése végett (a továbbiakban: őrzési letét) lehet helye.

(2)[1] Teljesítés céljából pénzt, értékpapírt, illetőleg más okiratot lehet bírósági letétbe helyezni. Száz forintot meg nem haladó összeg nem helyezhető bírósági letétbe.

(3) Megőrzés végett pénz vagy bíróság letéti kezelésre alkalmas tárgy (okirat, értékpapír, értéktárgy, ékszer, továbbá drágakő, arany, ezüst vagy platina és ezek felhasználásával készült tárgy, a továbbiakban együtt: tárgy) helyezhető bírósági letétbe.

(4) Az állam a bírósági letét után kamatot nem fizet, őrzési díjat és kezelési költséget nem számít fel.

2. § (1) A bíróság, illetőleg az őrzést ellátó más állami szerv (a továbbiakban: letéteményes) a bírósági letétbe helyezett tárgyat nem használhatja, és más őrizetébe csak jogszabályban meghatározott esetben adhatja.

(2) A letéteményes köteles a letétbe helyezett tárgy állagának megóvásáról gondoskodni és a letevőt minden lényeges körülményről értesíteni.

(3) A bírósági letétbe helyezett nyereménybetétkönyvre és a nyeremény alapjául szolgáló egyéb okiratra vagy értékpapírra (nyereménykötvényre, lottó-totó-szelvényre, sorsjegyre stb.) eső nyereményösszeg (nyereménytárgy) felvételéről és bírósági letétbe helyezéséről a letéteményes gondoskodik.

(4) Zálogjegy esetében a tárgy értékesítése során befolyt összeget - a kölcsön és a költségek levonása után - bírósági letétbe kell helyezni. A bíróság a zálogjegy letétbe helyezésekor úgy is rendelkezhet, hogy a Bizományi Áruház Vállalat a zálogtárgyat meghatározott időpontig nem értékesítheti.

(5) Ha a letétbe helyezett vagy az evégett átadott tárgy elvész, megsemmisül vagy megrongálódik, a letéteményes köteles az ebből eredő kárt megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy a kárt alkalmazottainak tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy maga a letevő okozta.

3. § (1) A letevő a teljesítési letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a bíróság a jogosultat nem értesíti.

(2) A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.

4. § (1) Az őrzés céljából letétbe helyezett pénz vagy tárgy - ha jogszabály vagy a bíróság másképp nem rendelkezik - az őrzési idő alatt bármikor visszakövetelhető.

(2) Ha jogszabály rendelkezése folytán az őrzés céljából letétbe helyezett tárgyat értékesíteni kell, illetőleg azt vételre fel kell ajánlani, a visszakövetelésre irányuló jog - eltérő hiányában - a tárgy ellenértékének kiadására áll fenn.

(3) Az őrzés céljából letétbe helyezett pénz visszakövetelésére, illetőleg a tárgy ellenértékének kiadására irányuló jog az őrzési idő elteltétől számított öt év alatt évül el.

5. § (1) Bírósági letéti ügyben a bíróság népi ülnökök közreműködése nélkül jár el. Az eljárásra a nemperes eljárás általános szabályait e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Letétbe helyezés iránti ügyben - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - vagy a teljesítés helye, vagy a letevő lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes helyi bíróság (városi, kerületi bíróság, a továbbiakban: helyi bíróság) jár el.

(3) Ha a letétbe helyezés összefügg a bíróság, a közjegyző vagy a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) előtt folyamatban levő üggyel, a letét elfogadására kizárólag az első fokon eljáró bíróság, illetőleg az a helyi bíróság illetékes, amelynél az eljáró közjegyző vagy végrehajtó működik.

(4)[2] A kisajátítási kártalanítási összeget a kártalanítási per lefolytatására illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál kell letétbe helyezni.

(5) A bírósági készpénzletétet a bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) a bírósági letéti számlán kezeli. Az eredetiben megőrzendő pénzt és minden egyéb, bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat a megyei bíróság székhelyén a BGH-nak, a megyei bíróság székhelyén kivül működő bíróságoknál pedig az illetékes bíróságnak ezzel a feladattal megbízott dolgozója (a továbbiakban együtt: letétkezelő) kezeli.

Az eljárás megindítása

6. § (1) A pénzt a helyi bíróság székhelye szerint illetékes BGH letéti számlájára kell befizetni, illetőleg azt oda kell átutalni.

(2) A befizetési lapon (átutalási okmányon) fel kell tüntetni az összeg rendeltetését, a letevő és a jogosult nevét, valamint annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a fél a befizetett összegnek bírósági letétként elfogadása iránti kérelmét intézi. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell. Ha a letétbe helyezés valamely üggyel vagy korábbi letéti kérelemmel van kapcsolatban, fel kell tüntetni az ügy számát is.

(3) Ha a hiányzó adatok nem állnak a BGH rendelkezésére, illetőleg azokat a letevő a megadott határidő alatt felhívás ellenére sem pótolja, a BGH a pénzt a bevételi számlájára utalja át.

(4)[3] A pénzletét elfogadása iránt a helyi bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett adatokat, továbbá - szükség esetén - a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket is. Elő kell adni és valószínűsíteni kell letétbe helyezés okát (célját). Ha a letevő a letét elfogadásán kívül annak kiutalását vagy őrzését is kéri, ezt kifejezetten elő kell terjesztenie.

7. § (1) A bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat a letevő a letétkezelőnek köteles átadni vagy postán megküldeni.

(2) Postán való elküldés esetében a letevőnek a csomagban elhelyezett lapon közölnie kell a saját és a jogosult nevét, foglalkozását, lakóhelyét (székhelyét), ha pedig a jogosult személye vagy említett adatai ismeretlenek, erre utalni kell. Meg kell jelölni a letétbe helyezett tárgyat a mennyiség (darabszám, súly stb.), az érték, a minőség és az esetleges ismertetőjelek felüntetésével.

(3) Ha a letevő a hiányzó adatokat felhívás ellenére sem pótolja, illetőleg azok a letétkezelő rendelkezésére álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a letétkezelő a tárgyat a letevő részére visszaküldi. Ha letevő neve vagy lakcíme nem állapítható meg, illetőleg a visszaküldött tárgy a részére nem kézbesíthető, vagy pedig a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas, a letétkezelő erről a szükséges intézkedések (őrzés, értékesítés stb.) megtétele végett haladéktalanul értesíti a helyi bíróságot.

(4)[4] A tárgy bírósági letétként történő elfogadása iránt a helyi bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben (jegyzőkönyvben) fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett adatokat. Ha a letétbe helyezés valamely üggyel van kapcsolatban, fel kell tüntetni az ügyszámot, továbbá elő kell adni és valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát (célját). Szükség esetében elő kell adni a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket, és meg kell jelölni az őrzés időtartamát. Magánokirat letétbe helyezése esetében az okirat keltét és a kiállító nevét (megnevezését) is fel kell tüntetni.

8. § (1) A tárgy értékét a letevő megjelölheti. Ha ezzel a jogával nem él, vagy az általa megjelölt érték valószínütlen, a tárgy értékét átvétele előtt hivatalból, becslés útján - esetleg szakértő közreműködésével - kell megállapítani. A szakértői becslés költségét a letevő viseli, és azt a becslés előtt köteles előlegezni. Előlegezés hiányában az értéket a letétkezelő állapítja meg.

(2)[5]

Letét elfogadása

9. § (1) A letét elfogadása felől a bíróság a befizetést igazoló feladóvevénynek (a tárgy átvételét igazoló elismervénynek) csatolása esetében nyomban, egyébként a pénz beérkezését, illetőleg a tárgy átvételét igazoló értesítést követően határoz.

(2) A letétbe helyezés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a letétet elfogadó határozat jogerőre emelkedésével, a pénz letéti számlára érkezésének, tárgy esetében pedig a tárgy átvételének időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

(3) A bírósági letétbe helyezés a végrehajtó által átadott tárgy átvételével jön létre. Külön elfogadó végzést nem kell hozni.

10. § (1) Az elfogadó végzésben meg kell jelölni a letét rendeltetését (teljesítési vagy őrzési letét), meg kell határozni a kezelés (őrzés) időtartamát és a letéti kezelés utolsó napját; annak időtartamát - eltérő kérelem hiányában - a letétbe helyezéstől számított egy évben kell megállapítani.

(3) Ha a bíróság a pénzt vagy a tárgyat teljesítési letétként elfogadja, egyidejűleg intézkedik a kiutalása iránt is. Ha a kiutalásnak akadálya van (pl. a jogosult személye vagy egyéb adatai ismeretlenek, a jogosultság vitás), utasítja a letétkezelőt, hogy a letétet további rendelkezésig kezelje.

11. § Ha a bíróság a letét elfogadását megtagadja, a letétkezelőt a megtagadó végzés jogerőre emelkedése után utasítja, hogy a pénzt, illetőleg a tárgyat a letevőnek küldje vissza. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a bíróság elrendeli, hogy a pénzt (tárgyat) egy évig őrizzék. Ha a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas - ideértve a 20. §-ban megjelölt tárgyakat is - , a bíróság a tárgy értékesítését (vételre felajánlását) és a befolyt ellenérték őrzését rendeli el.

12. § (1) A letevő kérheti a letétbe helyezéssel felmerült költségeinek megállapítását.

(2) Ha a pénzre szóló teljesítési letétet a bíróság kiutalja, a letevő részére megállapított költségeket - akár az elfogadás iránti kérelemben, akár utóbb előterjesztett kérelmére - a letétbe helyezett összegből levonja, és ezt a letevő részére visszautalja.

A letét kiutalása

13. § (1) A letét kiutalása, illetőleg kiadása (a továbbiakban: kiutalása) felől az a bíróság dönt, amely a letét elfogadásáról határozott, illetőleg amely mellett a letevő végrehajtó működik. A határozat ellen fellebezésnek van helye.

(2) Ha teljesítési letétre azért kerül sor, mert a jogosult személye, illetőleg a részesedés mértéke vitás, a bíróság felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős (előzetesen végrehajtható) bírósági vagy más hatósági határozattal igazolja. Az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni.

(3) A letétet - a letevő eltérő nyilatkozata hiányában - csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehet kifizetni (átadni).

(4) A maradványösszeg a letevőt illeti. A tíz forintot meg nem haladó maradványösszeget a BGH csak a letevő kérelmére fizeti ki. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a tárgyletétként eredeti pénzjegyekben őrzött pénzre.

14. § Letétbe helyezett lakbér (lakáshasználati díj, albérleti, ágybérleti díj stb.) kiutalását megelőzően, ha a jogosult ugyanannak a bérleménynek a bére fejében a korábban letétbe helyezett lakbér átvételét megtagadta, a bíróság a letétet elfogadó végzésben őt nyilatkozatra hívja fel, hogy hajlandó-e az összeget átvenni. A letét kiutalására csak akkor kerül sor, ha a jogosult kéri a kiutalást.

15. § A bírósági letétbe helyezett pénzt vagy tárgyat, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, egyébként pedig a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni.

16. § (1) A pénzt a jogosult részére postán kell elküldeni, illetőleg részére át kell utalni, a jogosult (meghatalmazottja) azonban a pénzt a BGH-nál személyesen is átveheti.

(2) A tárgyat a jogosult (meghatalmazottja) a letétkezelőnél személyesen veheti át. Ha a jogosult a tárgy postán való elküldését kéri, kérelmét közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia. A postán való elküldés költségei a jogosultat terhelik.

(3) Ha a pénzt (tárgyat) a jogosult (meghatalmazottja) személyesen kívánja átvenni, személyazonosságát személyi igazolvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon kell igazolnia.

(4) A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

17. §[6]

A bírósági kezelés (őrzés) megszüntetése

18. § A 19-24. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, ha

a)[7] a letét elfogadását megtagadó, illetőleg kiutalását elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül a pénzt (tárgyat) a letevő vagy a jogosult nem veszi át;

b) a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas, és a bíróság értékesítést (vételre felajánlást) rendel el;

c) az őrzésre meghatározott idő eltelt, illetőleg a letéti kezelésre már szükség nincs.

19. §[8] A letétként kezelt pénzt a bíróság költségvetési elszámolási számlájára kell átutalni. A letevő, illetőleg a jogosult átutalás esetében is kérheti, hogy a bíróság a pénzt az elévülési időn belül részére utalja ki.

20. § (1) Ha a tárgy védetté nyilvánított muzeális érték, vagy azt már korábban is közgyűjtemény, illetőleg jogi személy tulajdonában álló egyéb muzeális gyűjtemény őrízte, a tárgy elhelyezésére vonatkozó intézkedés érdekében a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot kell megkeresni.

(2) Ha a tárgy a történelem, a tudományok, az irodalom, a művészetek, illetőleg a termelésfejlődés kiemelkedő emlékének tekinthető, és ezért alkalmasnak mutatkozik közgyűjteményben vagy jogi személy tulajdonában álló egyéb muzeális gyűjteményben való elhelyezésre, erről a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot értesíteni kell, és módot kell adni arra, hogy a tárgyat az általa kijelölt múzeum szakértője megvizsgálja. Ha a tárgyat az illetékes országos múzeum védetté nyilvánítja, elhelyezését a Művelődési és Közoktatási Minisztérium rendeli el.

(3) A tárgynak közgyűjteményben vagy jogi személy tulajdonában álló egyéb muzeális gyűjteményben történő elhelyezése nem érinti a tárgy kiadása vagy megfelelő ellenérték megfizetése iránti igény.

21. §[9] (1) A 20. § alá nem eső tárgyak közül

a) az okiratot a bírósági irattárban kell elhelyezni;

b) a súlya, jellege vagy egyéb ok miatt a letétkezelő kezelésében nem tartható, letétbe helyezendő tárgy - díjazás ellenében - a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező más állami szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet kezelésébe és őrzésébe adható.

(2) Értékpapír kezelése esetében a letétkezelő csak a fizikai megőrzésért felelős.

(3) Az értékesítésre a büntetőeljárás során lefoglalt, illetőleg elkobzott dolgok (bűnjelek) értékesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

22. § (1)[10]

(2) A bíróság irattárában elhelyezett okirat nem selejtezhető.

(3) A letevő és a jogosult letéti kezelés, illetőleg irattári elhelyezés esetében is kérheti a tárgy kiadását.

23. § Az értékesítésből befolyt összegnek az értékesítési költségek (haszonkulcs, bizományi díj stb.) levonása után fennmaradó részét a BGH bevételi számljára kell átutalni.

A letét kiadása és a bevételi számlán kezelt pénz visszautalása

24. § A pénz, illetőleg az értékesítésből befolyt összeg kiutalása, valamint a tárgy kiadása iránti kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál, ha pedig bíróság nem járt el, a letétkezelő szerint illetékes járásbíróságnál lehet előterjeszteni. A bíróság a kérelem felől a letét kiutalására vonatkozó általános szabályok szerint határoz.

A büntető eljárás, illetőleg a zár alá vétel során lefoglalt pénz (értéktárgy) bírósági letétbe helyezése

25. § A büntető eljárás során lefoglalt és bírósági letétbe helyezett pénz vagy tárgy esetében

a) a lefoglalt pénznek, illetőleg a lefoglalt tárgy (dolog) előzetes értékesítéséből befolyt összegnek bírósági letétbe helyezése a pénznek letéti számlára való befizetésével, az ugyanazon pénzjegyekben (érmékben) megőrzendő pénznek, továbbá a tárgynak bírósági letétbe helyezése pedig annak a letétkezelő által történő átvételével jön létre; külön elfogadó végzést nem kell hozni;

b) a letét kezelésére, valamint a tárgy értékesítésére a büntető eljárás során lefoglalt, illetőleg elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről szóló rendelkezések irányadók;

c) a letét kiutalása felől az a bíróság (hatóság) dönt, amely a lefoglalást megszüntette.

26. § (1) A zár alá vétel (bűnügyi zárlat) során a végrehajtó kezéhez befolyt pénzt, illetőleg az általa lefoglalt értéktárgyat - értékétől függetlenül - a végrehajtó köteles bírósági letétbe helyezni; külön elfogadó végzést ilyen esetben nem kell hozni. A letét kiutalása felől az a bíróság (hatóság) dönt, amelynek hatáskörébe tartozik a zár alá vétel (bűnügyi zárlat) megszüntetése.

(2) A zár alá vételből (bűnügyi zárlatból) származó és bírósági letétbe helyezett pénz, illetőleg értéktárgy lefoglalását az iratoknál fel kell tüntetni.

(3) A bíróság (hatóság) a zár alá vétel (bűnügyi zárlat) megszüntetése esetében határoz arról, hogy a pénzt, illetőleg tárgyat a jogosult kezéhez kell-e kiutalni, vagy a lefoglalás folytán azt a végrehajtói letéti számlára kell-e átutalni, vagy pedig a végrehajtó kezéhez kell-e kiadni.

II. Az elnöki letét

27. § (1) A bizonyítással, illetőleg a tolmácsolással (fordítással) felmerülő költség fedezésére szolgáló összeget a kötelezett, ha a bíróság székhelyén BGH működik, a BGH letéti számlájára befizetési lappal vagy a BGH-nál készpénzben fizeti be.

(2) A kötelezett az összeget a bíróság elnöki letétkezelőjénél készpénzben fizeti be, vagy részére postán küldi meg, ha a bíróság székhelyén BGH nem működik, vagy a bíróság a letétkezelést önállóan végzi.

28. § Az elnöki letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

a) száz forintot meg nem haladó összeg is elnöki letétbe helyezhető;

b) az összegnek elnöki letétként elfogadása iránt kérelmet nem kell benyújtani és az elfogadásról külön határozatot nem kell hozni;

c) az összeget csak az eljáró bíróság határozata alapján lehet kifizetni (visszafizetni);

d) az összeget a bíróság indokolt esetben a határozat jogerőre emelkedése előtt is kiutalhatja.

29-30. §[11]

IV. Hatálybalépés

31. § (1) Ez a rendelet 1975. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. A kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól szóló 1/1965. (VII. 24.) PM-IM rendelet 36. §-ának (2) bekezdése hatályát veszít.

(2)[12]