12/1974. (V. 3.) PM rendelet

a sorsjátékról, az ajándéksorsolásokról és a nyereményilletékről

A sorsjátékok, ajándéksorsolások rendezését és lebonyolítását, valamint azok nyereményilletékét - a 13. § tekintetében a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben - a következők szerint szabályozom.

Sorsjáték

1. §

(1) Sorsjátékot (tárgysorsjátékot, tombolajátékot stb.) csak pénzügyi hatósági engedéllyel szabad rendezni.

(2) Az engedélyezés a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a részvételre jogosító sorjegyek száma az 5000 darabot és összes értéke a 25 000 Ft-ot nem haladja meg; az utóbbi esetben az engedélyezés a sorsolás helye szerint illetékes vám- és pénzügyőri szakasz, vámhivatal - Budapesten az 5. sz. Vámhivatal* - (a továbbiakban: pénzügyőri szakasz) hatáskörébe tartozik.[1]

(3) Nem kell pénzügyi hatósági engedély az olyan tárgysorsjátékokhoz, amelyeket társadalmi szervezetek, művelődési otthonok műsoros előadások, táncmulatságok keretében rendeznek, a sorsjegyek száma az 500 darabot és összes értéke az 5000 Ft-ot nem haladja meg és a sorjegyeket csak a helyszínen, a rendezvényen résztvevők között árusítják. Az ilyen tárgysorsjátékokra a 2-9. § hatálya nem terjed ki, az illetékes pénzügyőri szakasz azonban azokat is ellenőrizheti.

2. §

Nem lehet sorsjáték rendezésére engedélyt adni:

a) magánszemélyek részére,

b) pénz, értékpapír vagy takarékbetétkönyv sorsolására,

c) ha a nyeremények fogyasztói áron számított értéke kevesebb, mint a kibocsátott sorsjegyek összes névértékének 40%-a; szociális, kulturális célokra tekintettel a pénzügyminiszter ettől eltérést engedélyezhet.

3. §

(1) A sorsjáték engedélyezése iránti kérelmet a sorsolás megkezdésére tervezett időpontnál legalább 30 nappal korábban kell benyújtani. A kérelemhez játéktervet kell csatolni.

(2) A játéktervben fel kell tüntetni:

a) a sorsolás helyét és a sorsolás megkezdésének tervezett időpontját;

b) a sorsjátékban részvételre jogosító sorsjegyek (tombolajegyek, egyéb befizetési igazolások) darabszámát és névértékét;

c) a sorsjáték költségelőirányzatát;

d) a nyeremények megjelölését és azok fogyasztói áron számított értékét;

e) a sorsolás lebonyolításának módját és a lebonyolításért felelős személy (személyek) nevét, foglalkozását és lakóhelyét;

f) a sorsjáték feltételeinek, valamint eredményének tervezett közlési módját.

4. §

(1) A sorsjáték engedélyezéséről, illetve az engedély megtagadásáról a kérelmezőt írásban kell értesíteni. Az engedély egy másolati példányát meg kell küldeni az engedélyes székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei városi) illetékhivatalnak, a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó engedélyezésnél [1. § (2) bek.] az illetékes pénzügyőri szakasznak is.

(2) A Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó engedélyezés [1. § (2) bek.] esetében a sorsolás lebonyolításánál állami közjegyző közreműködése írható elő.

(3) A sorsolási engedélyben meghatározott mennyiségű sorsjegynél többet forgalomba hozni nem szabad.

5. §

(1) A sorsjátékot a sorsolás helye szerint illetékes pénzügyőri szakasz ellenőrzi.

(2) A sorsjáték ellenőrzéséért a sorsjátékot rendező szerv sorsolásonként 200 (kettőszáz) forint ellenőrzési díjat köteles fizetni. Több napig tartó sorsolásnál az ellenőrzési díjat naptári naponként kell megfizetni.

(3) Az ellenőrzési díjat a sorsolás megkezdése előtt kell befizetni.*[2]

6. §

(1) A sorsolást a pénzügyőri szakasz kiküldötte és - a sorsolási engedély előírásához [4. § (2) bek.] képest - az állami közjegyző jelenlétében kell megtartani.

(2) A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolás lebonyolításáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét, a sorsolás módját, a nyertes sorsjegyek számjeleit és az azokhoz tartozó nyereményeket. A jegyzőkönyvet a sorsolásért és ellenőrzésért felelős személyek kötelesek aláírni.

7. §

A sorsolásról - annak befejezését követő 15 napon belül - elszámolást kell készíteni és azt a 6. § (2) bekezdésében említett jegyzőkönyvvel együtt a sorsjátékot engedélyező pénzügyi hatósághoz [1. § (2) bek.] kell megküldeni. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a kibocsátott és az eladott sorjegyek számjeleinek felsorolását. Az elszámolást a sorsjátékot rendező szerv vezetője és a számviteli rendjét irányító dolgozója köteles aláírni. A 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása esetén az állami közjegyzői tanúsítványt csatolni kell az elszámoláshoz.

8. §

(1) A nyertes sorsjegyszámokat és a hozzájuk tartozó nyereményeket a sorsolási engedélyben meghatározott módon és időben közölni kell.

(2) A kisorsolt nyeremények kiadását a sorsolás időpontját követő 10 napon belül meg kell kezdeni és 60 napon belül be kell fejezni.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt időszakban át nem vett nyereményekre vonatkozó igény elévül. A sorsjátékot rendező szerv az át nem vett nyereménytárgyak játékterv szerinti értékét a sorsolást követő 90 napon belül köteles befizetni.*[3]

9. §

(1) A sorsolásról - annak befejezését követő 90 napon belül - végelszámolást kell készíteni és azt meg kell küldeni a sorsjátékot engedélyező pénzügyi hatósághoz [1. § (2) bek.]. A végelszámolásban meg kell jelölni a kisorsolt, a nyerteseknek átadott, továbbá a 8. § (2) bekezdésében megjelölt határidőben át nem vett nyereményeket. A végelszámolást a 7. §-ban megjelölt személyek kötelesek aláírni. A 8. § (3) bekezdésében előírt befizetésről szóló igazolást csatolni kell a végelszámoláshoz.

(2) Az el nem adott sorsjegyeket értékcikként kell megőrizni, majd - az (1) bekezdésben említett végelszámolás készítésével egyidejűleg - meg kell semmisíteni; az ezzel járó feladatok ellátására a rendező szerv esetenként háromtagú bizottságot köteles kijelölni; a bizottságnak hivatalból tagja a szerv számviteli rendjét irányító dolgozója. A megsemmisítést az illetékes pénzügyőri szakasz kiküldöttének ellenőrzése mellett kell végrehajtani; a megsemmisítés helyéről és időpontjáról a pénzügyőri szakaszt előzetesen írásban értesíteni kell A sorsjegyeket elégetéssel vagy a sorsjegy anyagától függő egyéb megfelelő módszerrel kell megsemmisíteni.

(3) A sorsjegyek megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az el nem adott sorsjegyek számjeleinek felsorolását, megsemmisítésének helyét, időpontját, módját, a (2) bekezdésben említett bizottság tagjainak és a pénzügyőrség kiküldettének nevét. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a pénzügyőri szakasz kiküldötte köteles aláírni.

10. §

A 2-9. § hatálya nem terjed ki az államkölcsönsorsolásokra és az Országos Takarékpénztár szervezésében - a pénzügyminiszter által szabályozott módon - lebonyolított nyereménybetét-sorsolásra, sportfogadásra (totóra), lottóra, borítékos sorsjátékra.

Egyéb (ajándék- stb.) sorsolások

11. §

(1) Az állami, szövetkezeti gazdálkodó szervek, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodó szervei - az ágazati irányító szerv rendelkezéseinek, irányelveinek megfelelően - pénzügyi hatósági engedély nélkül rendezhetik és bonyolíthatják le

a) a vásárlással egybekötött olyan ajándéksorsolási akcióikat, amelyekben a vásárló (MÉH átvevőhelyen az eladó) - meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor (átadásakor) - díjtalanul kiadott tanúsító szelvény (blokk, igazolás, jegy stb.) alapján vesz részt a sorsolásban,

b) hasonló módon fogyasztási szolgáltatás (pl. textiltisztítás) igénybevételével kapcsolatban rendezett ajándéksorsolásaikat, végül

c) egyéb - külön díj fizetéséhez nem kötött, például belépőjegyek, utazási bérletszelvények stb. alapján tartott - ajándéksorsolási akcióikat.

(2) A pénzügyminiszter engedélye nélkül "sorsjáték", "sorsjegy", "totó", "lottó" elnevezést használni, az Országos Takarékpénztár által lebonyolított sorsjátékokra (totó, lottó, borítékos sorsjáték) jellemző lebonyolítási módszert alkalmazni, végül pénzt vagy értékpapírt sorsolni a sorsolás keretében nem szabad.

Illetékkötelezettség

12. §

Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 102., 103. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A nyereményilleték

102. § (1) Az államkölcsön (békekölcsön), a számsorsjáték (lottó), a sportfogadás (totó) és a borítékos sorsjáték nyereményei után 20% illetéket kell fizetni.

(2) Az államkölcsön nyereményilletékének alapja a kötvény névértékét meghaladó összeg (nyeremény). A számsorsjáték (lottó) és a sportfogadás (totó) esetében a 20 forintot meg nem haladó értékű nyeremény mentes az illeték alól, a 20 forintot meghaladó, de 25 forintot el nem érő nyeremény után pedig illetékként csak a nyereménynek 20 forintot meghaladó részét kell leróni.

103. § (1) A 102. § (1) bekezdésében nem említett sorsjátékok, továbbá a vásárlással egybekötött vagy fogyasztási szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos ajándéksorsolások nyereményilletéke a nyeremények értékének összege után 20%. Az egyéb ajándéksorsolások nem esnek illeték alá.

(2) Az illetéket a rendező szerv köteles leróni. Az illetékalap kikerekítésénél (152. §) a nyeremények együttes összegét kell figyelembe venni.

(3) A társadalmi szervezetek, művelődési otthonok által műsoros előadások, táncmulatságok keretében rendezett tárgysorsjátékok nyereményei mentesek az illeték alól, ha a sorsjegyek száma az 500 darabot és összes értéke az 5000 forintot nem haladja meg, és a sorsjegyeket csak a helyszínen, a rendezvényen résztvevők között árusítják.

(4) Az illetéket, ha összege az 1000 forintot nem haladja meg, a sorsolás megkezdése előtt a sorsolásról készítendő jegyzőkönyvön illetékbélyeggel, egyéb esetben kiszabás alapján pénzzel kell leróni. Kiszabás céljából az engedélyt - engedélyhez nem kötött sorsolásnál bejelentést - s annak egy másolatát köteles a rendező szerv a sorsolás megkezdése előtt az illetékhivatalhoz megküldeni.

(5) A lerótt illeték 50 forintot meghaladó többletét vissza kell téríteni, ha a sorsjáték rendezője az engedély kiadását követő egy éven belül igazolja, hogy a sorsjátékot nem tartotta meg és a kibocsátott sorsjegyekre befizetett összeget ezek vásárlói részére visszafizette, illetőleg őt a visszafizetésre kötelezték. Egyéb címen a lerótt illeték visszatérítésének helye nincs.

(6) A sorsolás ellenőrzésekor a pénzügyőri szakasz kiküldötte az illeték lerovását - befizetését, illetve a kiszabás céljából történt bejelentést - is ellenőrzi.

(7) Ha sorsjátékot engedély nélkül rendeznek, a kibocsátott sorsjegyek névértékének megfelelő összegű - felemelt mértékű - illetéket kell megfizetni. Ha az engedéllyel rendezett sorsjáték vagy engedélyhez nem kötött sorsolás bélyeggel lerovandó illetékének lerovását, illetve a (4) bekezdésben előírt bejelentést elmulasztják, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetni."

13. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 7/1957. (II. 2.) PM, a 29/1972. (X. 10.) PM számú rendelet 9. §-a, a 128/1957. (PK 10.) PM számú utasítás, valamint a 37/1957. (KÉ 16.) BkM számú utasítás hatályát veszti.

Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes