13/1974. (XII. 28.) IM-EüM együttes rendelet
az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Az 1974. évi 10. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel, a legfőbb ügyésszel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben a következőket rendeljük:
Az intézeti kezelés elrendelése
1. §
(1) A tvr. hatálya alá eső kötelező intézeti gyógykezelés (a továbbiakban: intézeti kezelés) elrendelését a területileg illetékes ügyésznél - az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes - városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a járási hivatal (a továbbiakban: egészségügyi szerv) javasolhatja. Ha az ügyész a javaslattal egyetért, a járásbírósághoz (városi, kerületi bírósághoz, a továbbiakban együtt: járásbíróság) indítványt nyújt be. Az indítványról a járásbíróság polgári nemperes eljárásban - népi ülnökök közreműködésével - határoz.
(2) Az eljárás költségmentes.
2. §
(1) Az egészségügyi szerv beszerzi és javaslatához csatolja azokat a bizonyítási eszközöket (orvosszakértői vélemények, előző gyógykezelés iratai, más kórházi - stb. iratok - tanúvallomások, az eljárás alá vont személy családjának, gyermekének tartására vonatkozó bizonyítékok, környezettanulmány stb.), amelyek az indítvány elbírálásához szükségesek.
(2) A javaslat megtételéhez orvosszakértői vélemény beszerzése kötelező. Szakértőként állandó vagy kijelölt igazságügyi orvosszakértőt kell kirendelni. Az eljárás alá vont köteles magát az orvosszakértői vizsgálatnak alávetni.
(3) Az egészségügyi szerv eljárásának eredményéről az ügyészt, az eljárás alá vont személyt, valamint az eljárás kezdeményezőjét írásban értesíti.
3. §
(1) Az egészségügyi szerv eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályai, valamint az Egészségügyi Minisztérium által kiadott szakmai irányelvek az irányadók.
(2) Az eljárás alá vont elővezetésének foganatosításához az ügyész jóváhagyása nem szükséges.
(3) Ha az ügyész további adatok felderítését tartja szükségesnek, azzal az egészségügyi szervet bízza meg.
4. §
(1) A járásbíróság az indítványt soron kívül tárgyalja. A tárgyalás időpontjáról az ügyészt értesíteni kell. Az ügyész távolléte azonban a tárgyalás megtartásának nem akadálya.
(2) A járásbíróság köteles az eljárás alá vontat meghallgatni. Ha az eljárás alá vont az első tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a járásbíróság újabb tárgyalási határnapot tűz ki és elrendeli az elővezetését.
(3) A járásbíróság az ügyész indítványáról - amennyiben szükséges, további bizonyítékok beszerzése után - végzéssel határoz.
(4) Ha az ügyész az indítványt visszavonja, a járásbíróság az eljárást megszünteti.
5. §
(1) A járásbíróság az intézetbe utalást elrendelő végzést, valamint az orvosszakértői véleményt az alkoholista gyógykezeléséhez szükséges más iratokkal együtt (előző alkoholelvonó kezelés, továbbá esetleges más gyógykezelés iratai stb.) haladéktalanul megküldi az intézet vezetőjének. Ha a beutalt fellebbezéssel élt, a másodfokú eljáráshoz szükséges iratokat - hivatalos másolat készítése után - a bíróság megkeresésére haladéktalanul meg kell küldeni.
(2) Az intézet vezetője a végzés kézhezvétele után a beutaltat írásban felhívja, hogy a kitűzött időben és helyen - elővezetés terhe mellett - jelenjék meg. A szabályszerű felhívás ellenére meg nem jelent beutalt elővezethető. Ha az elővezetést azért nem lehet végrehajtani, mert a beutalt ismeretlen helyen tartózkodik, felkutatása iránt kell intézkedni.
(3) Az elővezetés, valamint ennek érdekében a tartózkodási hely felkutatása iránt a területileg illetékes járási, illetőleg városi, fővárosi kerületi rendőrkapitányságot az intézet vezetője keresi meg. Az elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása nem szükséges.
Az intézeti kezelés
6. §
Az intézet vezetője orvosi vélemény alapján határozza meg, hogy a beutalt milyen gyógykezelésnek köteles magát alávetni és milyen munka végzésére alkalmas. Az elvégzett munkáért külön jogszabály szerinti díjazás jár.
Az intézeti kezelés megszüntetése
7. §
(1) Ha a beutalt elbocsátásának a tvr. 4. §-ában meghatározott feltételei fennállnak, az intézet vezetője haladéktalanul előterjesztést tesz az intézet helye szerint illetékes járásbírósághoz. A tvr. 4. §-a (1) bekezdésének a), illetőleg b) pontja esetében az intézet vezetője előterjesztéséhez csatolja az intézeti orvosi véleményt.
(2) A tvr. 4. §-ában meghatározott okokra hivatkozással a beutalt bármikor kérheti az intézetből való elbocsátását.
(3) A tvr. 4. §-ában nem említett esetben a beutalt csak akkor kérheti az intézetből való elbocsátását, ha a kezelésből már legalább egy év eltelt.
8. §
(1) Az elbocsátás felől a járásbíróság - szükség esetében a beutalt meghallgatása után - végzéssel határoz. Ha az elbocsátást a beutalt kéri, a bíróság határozatának meghozatala előtt az intézet vezetőjének véleményét, valamint a tvr. 4. §-a (1) bekezdésének a), illetőleg b) pontja esetében igazságügyi orvosszakértő véleményét köteles beszerezni.
(2) A beutaltat az intézetből elbocsátani csak az intézeti kezelés megszüntetését elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedése után lehet.
(3) Ha az intézeti kezelésből két év már eltelt, a beutaltat az intézetből haladéktalanul el kell bocsátani. Ebben az esetben a híróság megállapítja, hogy az intézeti kezelés a tvr. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján megszűnt.
(4) A járásbíróság az intézeti kezelés megszüntetéséről az alkoholista esetleges gondozása és szükség esetében további gyógykezelésének elrendelése, végett az egészségügyi szervet haladéktalanul értesíti.
9. §
Ha a járásbíróság a 7. § (3) bekezdése szerinti kérelmet elutasította, a beutalt a végzés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül csak akkor terjeszthet elő újabb kérelmet, ha a tvr 4. §-ában meghatározott valamelyik feltétel fennáll.
Eljárás előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, valamint javító-nevelő munka esetén
10. §
(1) Ha a beutalt előzetes letartóztatását, illetőleg vele szemben szabadságvesztés végrehajtását rendelték el, az intézeti kezelés megszűnik.
(2) Ha a beutalttal szemben javító-nevelő munka végrehajtását rendelték el, az intézet vezetője előterjesztést tesz a büntető ügyben eljárt első fokú bírósághoz halasztás engedélyezése iránt.
Záró rendelkezések
11. §
(1) Ez a rendelet 1975. január 1-én lép hatályba.
(2) A 7/1962. (VI. 28.) IM számú rendelet 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A (2) és a (4) bekezdés az alkoholista munkaterápiás intézetben történő gyógykezelése esetén is irányadó. A halasztást, illetőleg a félbeszakítást az intézet vezetőjének előterjesztésére lehet engedélyezni."
Dr. Korom Mihály s. k.,
igazságügyminiszter
Dr. Zsögön Éva s. k.,
egészségügyi minisztériumi államtitkár