7/1962. (VI. 28.) IM rendelet

a javító-nevelő munka alkalmazásáról és végrehajtásáról

A Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 63. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a legfőbb ügyésszel, a belügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének (OKISZ) elnökével egyetértésben a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. § (1) Azt az állami szervet (Btk. 114. §), illetve szövetkezetet (Btké. 39. §), - a továbbiakban: vállalat - ahol a javító-nevelő munkát végre kell hajtani, a bíróság határozza meg.

(2) Ha az elítélt az ítélethozatal időpontjában munkaviszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban áll, a javító-nevelő munka végrehajtásának helyéül rendszerint azt a vállalatot kell meghatározni, ahol eddig dolgozott és itt olyan természetű munka végzésére kell kötelezni, mint amelyet az ítélethozatalkor végzett.

(3) A bíróság a (2) bekezdés rendelkezésétől kivételesen eltérhet és a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a javító-nevelő munka végrehajtásának helyéül más vállalatot is kijelölhet s más természetű munka végzését is elrendelheti, ha a munkafegyelem biztosítása, a társadalmi tulajdon védelme vagy az elítélt nevelése ezt feltétlenül indokolttá teszi.

(4) Amennyiben az elítélt az ítélethozatal időpontjában nem áll munkaviszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban, javító-nevelő munka kiszabásának csak akkor van helye, ha a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vállalat kijelölhető. Az elítélt e vállalatnál a bíróság által meghatározott természetű munkát köteles végezni.

2. § (1) A vállalat kijelölésénél - a javító-nevelő munka alkalmazásának célját is tekintve - figyelembe kell venni az elítélt szakmai képzettségét, testi alkalmasságát, szellemi képességét, életkorát és egészségi állapotát.

(2) A javító-nevelő munka végrehajtásának helyét olyan vállalatnál kell kijelölni, amelynek székhelye az elítélt lakóhelyén - vagy ha erre nincs mód - olyan helységben van, amely nem teszi szükségessé, hogy családjától külön éljen.

(3) Az elítélt munkabérét, javadalmazását az érvényes bértételek, illetve rendelkezések alapján az állami szerv (Btk. 114. §) vezetője, a szövetkezet (Btké. 39. §) vezetősége (a továbbiakban: vállalat igazgatója) állapítja meg.

3. § Amennyiben a javító-nevelő munka az 1. § rendelkezései szerint meghatározott, illetve kijelölt vállalatnál nem hajtható végre, a bíróság a végrehajtásra a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével más vállalatot jelöl ki.

4. § A vállalat igazgatója az elítéltet a bíróság által meghatározott természetű munka keretében más munkával is foglalkoztathatja, ha ezt

a) a munkafegyelem biztosítása,

b) az elítélt nevelése vagy

c) a személyi, illetve családi viszonyaiban utólag bekövetkezett különös méltánylást érdemlő változás indokolja.

A javító-nevelő munka tartama

5. § (1) Ha a munka végzése az elítélt hibáján kívül szünetel, ez az idő a javító-nevelő munka tartamába általában beszámít. Az üzemi balesetből, illetve foglalkozásból származó betegség folytán betegállományban töltött időt minden esetben be kell számítani.

(2) Nem számít be a javító-nevelő munka tartamába:

a) az (1) bekezdésben nem említett betegség folytán betegállományban töltött idő;

b) az az idő, amely alatt az üzem működése szünetel;

c) a 12. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján szabadságon töltött idő.

6. § (1) Ha a javító-nevelő munkára ítéltet katonai szolgálatra hívják be, a büntetés végrehajtása félbeszakad.

(2) Az egy évi tartamot meg nem haladó katonai szolgálat letelte után a büntetés végrehajtását folytatni kell. E célból az elítélt a leszerelését követő három napon belül tartozik jelentkezni annak a vállalatnak az igazgatójánál, ahol a javító-nevelő munka végrehajtását megkezdte.

(3) Az egy évet meghaladó katonai szolgálat teljesítésé a javító-nevelő munka hátralevő részének végrehajtását kizárja,

A javító-nevelő munka végrehajtásának elhalasztása, félbeszakítása

7. § (1) A tanács elnöke indokolt esetben a javítónevelő munka végrehajtásának megkezdésére egy ízben, legfeljebb harminc napi halasztást adhat A halasztás engedélyezéséről a megyei börtön parancsnokságát és a vállalat igazgatóját értesíteni kell.

(2) Az Országos Büntetésvégrehajtási Parancsnokság az elítélt kérelmére egy esetben legfeljebb harminc napi időtartamra a javító-nevelő munka végrehajtását félbeszakíthatja. A félbeszakításról a vállalat igazgatóját haladéktalanul értesíteni kell.

A javító-nevelő munka végrehajthatóságának megszűnése

8. § (1) A megyei börtön parancsnoka köteles az elsőfokon eljárt bíróság szerint illetékes ügyészt értesíteni, ha megítélése szerint az elítélt betegsége, vagy az egészségi állapotában bekövetkezett változás folytán a javító-nevelő munkát nem lehet végrehajtani.

(2) Az ügyész indítványa alapján a tanács elnöke - szükség esetében szakértői vélemény beszerzése után - egyesbíróként határoz abban a kérdésben, hogy a büntetés végrehajthatósága megszűnt-e. Erről a börtönparancsnokságot és a vállalat igazgatóját értesíti, az elítélttel pedig határozatát írásban is közli. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A munkabérre vonatkozó rendelkezések

9. § (1) A munkabérnek a jogerős ítéletben megállapított arányú csökkentése a családi pótlékra, az újítási díjra, a kiküldetési és külszolgálati illetményekre, a költözködési illetményre, a különélési díjra, valamint a természetbeni juttatásokra nem terjed ki.

(2) Ha a javító-nevelő munkára ítélt mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, azt a hányadot, amellyel javadalmazását az ítélet szerint csökkenteni kell, a zárszámadás során részére kifizetésre kerülő összegből kell levonni. A termelőszövetkezeti tagot a javító-nevelő munka végrehajtása alatt is megilleti a háztáji gazdaság és a közgyűlés határozata szerint járó földjáradék.

(3) Az ítéletben megállapított hányadot a kisipari termelőszövetkezet tagjának kifizetett munkadíjból, illetve az évi részesedéséből egyaránt le kell vonni.

10. § A betegségi biztosításra, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó rendelkezések alapján járó szolgáltatások megállapításánál a munkabért a 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet 110. §-ának (2) bekezdésében, illetve az 5/1959. (V. 8.) MüM rendelet 108. §-ában meghatározott rendelkezések szerinti összegben kell figyelembe venni.

Az elítélt kötelezettségei és jogai

11. § (1) Az elítélt a javító-nevelő munka végrehajtása alatt nem részesülhet:

a) évi rendes vagy rendkívüli szabadságban - kivéve a 12. § (1) bekezdésében foglaltakat, -

b) fizetés nélküli szabadságban.

(2) Az elítéltet a javító-nevelő munka tartama alatt végzett munkája alapján jutalomban vagy más jutalomjellegű juttatásban részesíteni nem lehet.

12. § (1) A javító-nevelő munkára ítéltet a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló dolgozóknak mindazok a jogai megilletik, amelyek a büntetés céljával nem ellentétesek; így különösen a szülési és a fiatalkor vagy az egészségre ártalmas munka alapján járó szabadság, illetve pótszabadság.

(2) A javító-nevelő munka végrehajtása a szövetkezeti tagsági viszony folyamatosságát nem érinti.

(3) A betegség esetében járó juttatások tekintetében a 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet 110. §-ának (1) bekezdésében, a társadalombiztosítási nyugdíj alapját tevő szolgálati idő számítására pedig a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 24. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni. Az utóbbi rendelkezés kivételével a javító-nevelő munka tartama annak végrehajtása után sem tekinthető munkaviszonyban töltött időnek [pl. a rendes szabadság (pótszabadság), a korpótlék, a jubileumi jutalom, a vállalati nyereségrészesedés, a hűségjutalom szempontjából.].

13. § A 11. és 12. § alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket a Munka Törvénykönyvének, illetve a szövetkezeti tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályoknak a rendelkezései szerint kell elbírálni.

A vállalat igazgatójának feladatai

14. § (1) Annak a vállalatnak igazgatója, ahol a javító-nevelő munkát végrehajtják, köteles

a) az elítéltet a bíróság által meghatározott természetű munkával foglalkoztatni és a javító-nevelő munkával kapcsolatos rendelkezéseket foganatosítani;

b) gondoskodni arról, hogy az elítélt terhére az ítélettel össze nem függő hátrányos megkülönböztetés ne érvényesüljön és a javító-nevelő munka végrehajtása olyan feltételek mellett történjék, amelyek alkalmasak arra, hogy a büntetés a célját elérje;

c) a Btké. 18. §-ában meghatározott dolgozókat és társadalmi szerveket a reájuk háruló nevelési feladatok ellátására, így különösen az elítélt munkájának és magatartásának figyelemmel kísérésére és arra felhívni, hogy őt a megjavítása érdekében segítsék, irányítsák és ellenőrizzék;

d) azoknak a felhívásoknak eleget tenni, amelyeket a börtön parancsnokság a javító-nevelő munka végrehajtásával kapcsolatban hozzá intéz;

e) az ellenőrzést gyakorló börtönparancsnokság szerveinek a javító-nevelő munka végrehajtásával kapcsolatos felvilágosításokat megadni, az ellenőrző szervek által kért iratokat felmutatni és őket munkájukban támogatni.

(2) A vállalat igazgatója a megyei börtönparancsnokságot haladéktalanul értesíti, ha az elítélt

a) a javító-nevelő munka végzését megkezdte, illetve ha a kijelölt időpontban a munka felvételére nem jelentkezett,

b) a már megkezdett javító-nevelő munka végrehajtása során munkakötelezettségének nem tesz vagy bármi okból nem tehet eleget, avagy a munkafegyelmet sértő magatartást tanúsít.

c) a javító-nevelő munkát letöltötte; - ezzel egyidejűleg a javító-nevelő munka végrehajtásának tapasztalatairól rövid összefoglalást küld.

A javító-nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatásával kapcsolatos rendelkezések

15. § (1) Ha a javító-nevelő munkára ítélt munkakötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő egyéb magatartást tanúsít, a vállalat igazgatója haladéktalanul, de legkésőbb negyvennyolc órán belül köteles erről a megyei börtönparancsnokságot értesíteni s egyben az elítélt általános magatartásáról is véleményt nyilvánítani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt esetben az elítéltnek a vállalatnál való további foglalkoztatása a munkafegyelmet veszélyezteti, a vállalat igazgatója őt a javító-nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatásának kérdését eldöntő határozat meghozataláig onnan ideiglenesen eltávolíthatja.

(3) A megyei börtön parancsnoka köteles az (1) bekezdésben írt értesítés alapján a tényállást tisztázni és véleményes jelentését nyomban az elsőfokon eljárt bíróság szerint illetékes ügyészhez megküldeni.

(4) Az ügyész a börtön parancsnokának jelentését az érkezését, követő három napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben a javító-nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatását indokoltnak tartja, megfelelő indítványát haladéktalanul az elsőfokú ítéletet hozó bíróság elé terjeszti.

(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ügyész a javító-nevelő munka átváltoztatását nem tartja indokoltnak, de megítélése szerint a további végrehajtásra más vállalat kijelölése szükséges, a bíróságnak erre vonatkozóan tesz indítványt. A tanács elnöke az indítvány felől az elítéltnek, valamint a vállalat igazgatójának meghallgatása és a szükséges egyéb bizonyítás felvétele után egyesbíróként határoz. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye,

A javító-nevelő munka végrehajtásának ellenőrzése

16. § A bércsökkentés során levont összegeket rendeltetésüknek, valamint az elítélt teljes keresményének megjelölésével a büntetés végrehajtását ellenőrző megyei börtönparancsnokság számlájára kell megküldeni,

17. § A javító-nevelő munkára ítéltekről és a munkabérlevonásokról az illetékes megyei börtönparancsnokság nyilvántartást köteles vezetni,

18. § A javító-nevelő munka végrehajtását (a munkakötelezettség teljesítését és az állam javára levonandó keresményrész befizetését) a területileg illetékes megyei börtönparancsnokság és az Országos Büntetésvégrehajtási Parancsnokság ellenőrzi

19. § (1) A megyei börtön javító-nevelő előadója a hat hónapnál rövidebb tartamra ítéltek vonatkozásában legalább egy esetben, az ennél hosszabb időtartamra ítéltek vonatkozásában pedig legalább félévenként köteles a vállalatnál ellenőrizni, hogy

a) az elítélt a javító-nevelő munkát a megállapított természetű munkában és a büntetés sajátos követelményeinek megfelelően végzi-e,

b) a vállalat igazgatója eleget tesz-e a javítónevelő munka végrehajtásával összefüggő kötelességeinek.

(2) Az ellenőrzés során a javító-nevelő munkára ítélttel személyesen is foglalkozni kell.

Értelmező rendelkezés

20. § Az előzőekben felsorolt rendelkezéseket kell - értelemszerűen - alkalmazni akkor is, ha a javító-nevelő munkára ítélt az ítélet meghozatalának időpontjában nem áll munkaviszonyban.

Hatálybalépés

21. § (1) Ez a rendelet 1962. július 1. napján lép hatályba.

(2) A javító-nevelő munka alkalmazásáról szóló 1/1954. (IK 1.) IM utasítás e rendelet hatálybalépésével hatályát veszti.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter