21/1974. (VII. 31.) MüM-BkM-KM együttes rendelet
a szórakoztató zenészek és előadóművészek munkaidejéről, munkabéréről és munkafeltételeiről
A 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 61. § (1) bekezdésében és 126. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya
1. §
(1) E rendelet hatálya a vállalatoknál [Mt. V. 125. § (2) bekezdésének c) pontja] foglalkoztatott, közvetítésre* kötelezett zenészekre és énekesekre (továbbiakban: zenészek), valamint vendéglátóipari műsorokban közreműködő, működési engedéllyel** rendelkező előadóművészekre terjed ki.
(2) A rendelet nem érinti a színházak, a zene és táncművészeti intézmények, valamint az egyéb művészeti intézmények dolgozóinak munkabérére vonatkozó rendelkezéseket.*
A zenészek munkaideje, munkabére és munkafeltételei
2. §
(1) Zenésszel munkaviszony csak a közvetítésről szóló külön jogszabályokban meghatározott feltételek mellett létesíthető.
(2) A munkaszerződést írásba kell foglalni.
(3) A zenész heti munkaideje harminchat óra. A napi munkaidőt általában hat órában kell megállapítani. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazása esetén a napi munkaidő nyolc óránál hosszabb nem lehet.
(4) A zenész munkaidőn kívül havi négy zenekari próbára, illetőleg ezen belül két műsorpróbára kötelezhető. Egy-egy próba időtartama legfeljebb négy óra lehet. A próba és a műsor megkezdése között legalább három óra szünetet kell biztosítani.
(5) A zenésznek óránként tíz perc munkaközi szünet jár.
3. §
(1) A zenész napi munkabérét személyi kategóriájától, minősítésétől, valamint beosztásától függően a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a következők és az e rendelet mellékletében* foglaltak szerint kell megállapítani:
(2) Az ötórai teán foglalkoztatott zenész napi bérét időarányosan kell megállapítani azzal, hogy a foglalkoztatás időtartama napi három óránál kevesebb nem lehet és este 1/2 9 órán túl nem terjedhet.
(3) Ugyanazon vállalatnál legfeljebb heti két alkalommal a törvényes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén (alkalmi foglalkoztatás) a zenész napi munkabére - beosztására való tekintet nélkül - legalább hatvan forint, legfeljebb azonban az A kategóriánál kettőszázötven forint, a B kategóriánál kettőszáz forint, a C kategóriánál százötven forint.
(4) A szilveszter éjszakai szereplésre szerződtetett zenész részére hét órás munkaidőre legfeljebb ötszáz forint bér fizethető.
(5) A zenészek közül azokat illeti meg éjszakai pótlék, akiknek munkaideje rendszeresen éjfél után végződik.
(6) A zenészt túlmunka esetén pótlék nélküli alapbér illeti meg.
(7) A zenésznél személyi alapbérként a napi bér huszonötszörösét kell figyelembe venni.
4. §
(1) A szállítást igénylő hangszerek, valamint hangerősítő berendezések vállalati érdekből történő szállításáról, vagy a szállítási költségek megtérítéséről a vállalat köteles gondoskodni.
(2) A nagyértékű hangszerek karbantartási és javítási költségeinek térítésére a vállalat költségátalányt fizethet. Ebből a szempontból nagyértékű hangszer az elektromos orgona, dobfelszerelés, az elektromos gitár, a cimbalom, a bőgő és az énekerősítő berendezés. Az átalány felső határa személyenként havi százötven forint. Az átalány összegét a mnkaszerződésben kell meghatározni.
(3) Ha a munkaszerződésben a vállalat és a dolgozó formaruha viselésében megegyezett, annak beszerzése, illetve költsége a vállalatot terheli.
(4) Az állandó lakóhelyen kívüli helységben történő foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles
a) a munkásszállásra vonatkozó rendelkezések szerinti térítés ellenében szállást biztosítani, vagy szállásköltség-hozzájárulást a kollektív szerződésben meghatározott mértékben fizetni;
b) a munkahelyre az egyszeri oda- és visszautazás, valamint hangszerszállítás költségét megtéríteni.
Az előadóművészek fellépti díja és munkafeltételei
5. §
(1) A nem alkalmilag foglalkoztatott előadóművész napi fellépti díját hatvan-kétszáz forint bérhatárok között kell megállapítani. A "kiemelt", az "a" és a "b" kategóriába sorolt vendéglátó egységben fellépő előadóművész napi fellépti díja legfeljebb háromszáz forint.
(2) A teljes műsoridőt betöltő fellépés esetén, valamint ugyanannál a vállalatnál egy napon több egységben fellépő előadóművész díja emelhető. Az emelés felső határa a megállapított fellépti díj ötven százaléka, legfeljebb azonban napi háromszáz forint.
(3) Az alkalmilag foglalkoztatott előadóművész fellépti díját - a művelődésügyi miniszter 116/1958. (MK 5.) MM számú utasítása alapján kiállított "igazolás"-ban feltüntetett fellépti díj összegét alapulvéve a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(4) Alkalmi a foglalkoztatás akkor, ha ugyanaz a vállalat az előadóművészt legfeljebb heti két alkalommal lépteti fel. Ilyen esetben a fellépti díj felső határa, ha az előadóművész másutt
a) munkaviszonyban nem áll, az "igazolás"-ban feltüntetettt fellépti díj összege,
b) munkaviszonyban áll, lakóhelyén történő fellépésért az "igazolás" szerinti díj összegének hatvan százaléka, lakóhelyén kívüli fellépésért az "igazolás"-ban feltüntetett díj összegének nyolcvan százaléka.
(5) Ha az alkalmilag foglalkoztatott előadóművész ugyanannál a vállalatnál egy napon másodszor lép fel, a második fellépés díja az "igazolás"-ban feltüntetett összeg legfeljebb hatvan százaléka.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak alapján megállapított fellépti díj az előadásra való felkészülés, illetőleg a szükség szerinti próbák díjazását is magában foglalja.
(7) Ha a megállapodás szerint az előadóművész jelmezben lép fel, a vállalat köteles az állami kölcsönző által igazolt kölcsönzési díjat megtéríteni.
(8) A szállás, utazási és hangszerszállítási költségek megtérítése, a hangszer és erősítő berendezés karbantartása, illetőleg javítása címén fizethető átalány tekintetében a 4. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
Hatálybalépő rendelkezések
6. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1974. július 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. A rendeletben foglalt bértételek alsó határainak alkalmazása csak 1975. január hó 1-től kötelező.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából az önálló egység vállalatnak számít.
(3) A vendéglátóiparban és az alkalmilag foglalkoztatott zenészek munkafeltételeinek szabályozásáról szóló, a 8/1957. (X. 13.) MüM számú rendelettel, a 46/1957. (21) MüM számú utasítással és az 5/1966. (XI. 16.) MüM számú rendelettel, módosított 5759/1951. (OMB. K. 26.) számú határozat, továbbá a zenészek és előadóművészek munkabéréről, valamint munkafeltételeiről szóló 6/1968. (XII. 4.) MüM-BkM számú együttes rendelet hatályát veszti.
Buda István s. k.,
munkaügyi minisztériumi államtitkár
Dr. Sághy Vilmos s. k.,
belkereskedelmi minisztériumi államtitkár
Garamvölgyi József s. k.,
kulturális miniszterhelyettes