22/1974. (X. 10.) MÉM rendelet

az élelmiszer- és fagazdasági szakmunkásképzésről

A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: Sztv.) 119. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem.

1. §

E rendelet hatálya kiterjed mindazokra a szakmákra, amelyekben az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék (OSZJ) a képzés főhatósági felügyeletét ellátó szervként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot jelöli meg. E szakmák felsorolását az 1. számú és a 2. számú függelék* tartalmazza.

(Az Sztv. 2. §-ához)

2. §

(1) Az oktatást végző intézményeknél (a továbbiakban: iskola) a "Mezőgazdasági", "Erdőgazdasági", illetőleg "Élelmiszeripari" szakirányt megjelölve, egységes elnevezést kell használni. Az iskolák egységes megjelölésére vonatkozó részletes szabályokat az 1. számú melléklet* tartalmazza.

(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

(MÉM) felügyelete alá tartozó szakmunkásképző és munkástovábbképző intézetek szakmunkásképzése tekintetében is.

(Az Sztv. 4. §-ához)

3. §

Az 1. és 2. számú függelékben felsorolt szakmák tekintetében egyes, a képzés főhatósági felügyeleti jogköréből adódó, nem közvetlenül a minisztérium által ellátott feladatokat a 3. számú függelék* tartalmazza.

(Az Sztv. 10. §-ához)

4. §

(1) Kihelyezett osztályok működését a tanácsi irányítás alatt álló iskolák tekintetében a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a mezőgazdasági szakmunkásképző és munkástovábbképző intézetek tekintetében a MÉM engedélyezi, illetve fenntartásáról gondoskodik.

(2) A gyakorlati oktatást:

- az I. osztályban - a (3) és (4) bekezdés szerinti kivételekkel - iskolai tanműhelyben,

- a II. osztályban iskolai tanműhelyben és kijelölt tanüzemben, illetve vállalati tanműhelyben,

- a III. osztályban pedig vállalatnál, illetve amennyiben ennek feltételei nem biztosíthatók, iskolai tanműhelyben

kell folytatni.

(3) Ha az iskolai tanműhely a szakma vagy egyes tananyagrészek gyakorlati oktatására nem alkalmas, a gyakorlati oktatás tanüzemben, illetőleg vállalatnál is folytatható.

(4) A gyakorlati oktatás teljes egészében megszervezhető a vállalatnál, ha a vállalat a tanműhelyi és tanüzemi képzés feltételeiről a tantervi követelményeknek megfelelően gondoskodik.

(5) A tanulók elméleti és gyakorlati oktatása - az (1) bekezdésben feltüntetett szervek engedélye alapján - folyamatosan vagy turnusos rendszerben szervezhető.

(Az Sztv. 15. §-ához)

5. §

(1) A szakma elsajátításához szükséges alapozó gyakorlatokat iskolai tanműhelyben, szükséges esetben pedig a 4. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint kell megtartani.

(2) Iskolai tanműhelynek kell tekinteni: a fém-és famegmunkáló, a gépszerkezettani, a technológiai (műveleti) és szervízműhelyeket, a bemutató és gyakorló termeket, a laboratóriumokat, a tanistállókat, a fajtabemutató telepeket, a nevelő- és növényházakat, gépjárművezetési tanpályákat, továbbá a tancélt szolgáló gépparkot és a technikai begyakorló tanterületeket.

(3) Az iskolai tanműhely üzemeltetéséről az iskola költségvetésében kell gondoskodni.

6. §

(1) A szakma gyakorlásához szükséges munkafogások elsajátításáról a 2. számú mellékletben* felsorolt szakmákban az iskola mellé e célra kijelölt tanüzemben kell gondoskodni.

(2) Tanüzemnek a gyakorlati képzés céljára kijelölt állami mezőgazdasági üzemeket, erdő- és fafeldolgozó gazdaságokat vagy termelőszövetkezeteket, illetve ezek egységeit kell tekinteni.

(3) Tanüzemmé történő kijelölésre az iskola igazgatója az érdekelt vállalat vezetőjével egyetértésben tesz javaslatot az iskolát fenntartó szervnek. A kijelölés, visszavonását az iskola, illetőleg a vállalat vezetője kezdeményezheti.

(4) Az iskolának és a tanüzemnek együttműködésük alapelveit hosszabb időre - legalább 3-5 évre - szóló szerződésben kell meghatározniuk. A gyakorlati oktatás megvalósításának részleteire is legalább egy évre szóló megállapodást kell kötni a költségvetés tervezési időszakában.

(5) A tanüzem gondoskodik:

- a tantervben meghatározott gyakorlati oktatás feltételeiről,

- a termelőmunkában foglalkoztatott tanulók szakmai irányításáról és ellenőrzéséről, az iskola által meghatározott irányelvek alapján,

- a tanulók tanüzemen belüli szállításáról,

- a tanulók védőfelszereléssel való ellátásáról,

- a tanulók étkeztetéséről a felnőtt dolgozókkal azonos nyersanyagértékben.

- a tanulók üzemorvosi ellátásáról.

- atanulók elhelyezésével kapcsolatos szolgáltatásokról (szállás, takarítás, fűtés, világítás, fehérnemű és munkaruha mosása), amennyiben azokat a tanüzem nyújtja.

(6) A tanüzemben a gyakorlati oktatást az iskola állományába tartozó szakoktató irányítja.

7. §

(1) A tanüzemet a következő térítések illetik meg:

- a tantervben meghatározott begyakorló munkához szükséges szolgáltatásokért - amennyiben a munkavégzés, nem hasznos termelési tevékenység - a tényleges felhasználásnak megfelelő költségtérítés,

- a tanulók étkeztetéséért a vállalatnál megállapított nyersanyag és rezsiköltség.

- a tanulók elhelyezéséért és ezzel kapcsolatos szolgáltatásokért, tanulónként és havonta 180.- Ft.

(2) A tanüzemben folytatott gyakorlati oktatás költségeit az iskola költségvetésében kell előirányozni.

(3) A tanüzem vezetőiét (igazgató, elnök) az oktatási feladat ellátásáért 300-1000.- Ft-ig terjedő havi tiszteletdíjban kell részesíteni.

(4) A tanüzemnek a gyakorlati oktatás szervezésében, irányításában és ellátásában közvetlenül résztvevő részlegvezetőit - a többletmunkájuk díjaként - személyenként legfeljebb havi 800,- Ft tiszteletdíj illeti meg.

(5) A (3)-(4) bekezdésben, valamint az Sztv. 20. § (4) bekezdésében a szakmunkások részére megállapítható tiszteletdíj, illetve különdíjazás mértékét tanüzemben - az oktatás érdekében végzett munka alapján - az iskola igazgatója határozza meg és közvetlen az érdekeltnek fizeti ki.

(6) Ha a tanüzem az oktatott szakma teljes gyakorlati képzési igényét nem tudja kielégíteni, az iskola egyes részfeladat ellátására más vállalattal is szerződést köthet. Ennél a vállalatnál azonban csak a gyakorlati oktatást közvetlenül végző dolgozót lehet a tényleges igénybevétel időtartamára oktatási pótlékban részesíteni.

8. §

(1) A tanüzem feladatát részben, vagy egészben az iskolai tanműhely is elláthatja.

(2) A tanműhely - tevékenységével összefüggő - javítási, karbantartás-, termesztés- vagy tenyésztés-technológiai, továbbá minőségvizsgálati szolgáltatásokat is végezhet.

(3) A tanműhelv szolgáltató tevékenységével kapcsolatos pénzügyi és könyvviteli előírásokat külön rendelkezés tartalmazza.

(Az Sztv. 16. §-ához)

9. §

(1) A munkafolyamatok üzemszerű begyakoroltatását elsősorban e célra az iskolával megállapodást kötő vállalatnál kell megvalósítani.

(2) Vállalati gyakorlati oktatásra a tanulót az iskola osztja be a vállalattal előzetesen írásban kötött megállapodás alapján

(Az Sztv. 20. §-ához)

10. §

Vállalatnál folyó nem csoportos gyakorlati oktatás esetén is a képzés személyi feltételeiről (oktatóról, segédszemélyzetről-, oktatásért felelős személyről) a vállalat köteles gondoskodni.

(Az Sztv. 42. §-ához)

11. §

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter főhatósági felügyelete alá tartozó szakmák tanulóinak ösztöndíját a 3. számú melléklet szerint kell megállapítani.

(Az Sztv. 47. §-ához)

12. §

A növénytermesztési és állattenyésztési szakmákban, valamint a sütő. élelmiszertartósító a húsipari termékgyártó és a molnár szakmákban a tanulók a képzési idő utolsó évében - a vállalati gyakorlati oktatás időszakában - ösztöndíj helyett szakmunkásbérben foglalkoztathatók.

(Az Sztv. 55. §-ához)

13. §

A tanulók kedvezményes étkeztetéséről a vállalati gyakorlati oktatás időszakában a vállalat, egyébként az iskola gondoskodik.

(Az Sztv. 62. §-ához)

14. §

A tanulók a tankönyveket a kereskedelmi forgalomban közvetlenül megvásárolhatják. A vállalat a tankönyvek árát a tanuló részére megtérítheti.

(Az Sztv. 63. §-ához)

15. §

(1) A tanulóknak az oktatás érdekét szolgáló utazásáról, illetve szállításáról - a vállalati és. tanüzemi gyakorlati oktatás időszaka alatt, üzemen belüli szállítás kivételével - költségvetése terhére az iskola gondoskodik.

(2) A vállalati és tanüzemi oktatás időszakában az oktatással kapcsolatos szállítás költségei a vállalatot, illetőleg tanüzemet terhelik.

(Az Sztv. 87. §-ához)

16. §

(1) Állami költségvetés terhére - legalább 30 fő létszámmal - megyei vagy központi tanfolyam szervezhető, ha a képzés hatóságilag elrendelt feladat végrehajtását szolgálja.

(2) Egyéb tanfolyamot (a továbbiakban: vállalati tanfolyam) egy vagy több vállalat közösen is fenntarthat.

(3) A tanfolyam egésznapos (nappali), illetve munkaidőn kívüli foglalkozással szervezhető. A nappali tanfolyamok bejárásos vagy bentlakásos formában működhetnek.

(4) A tanfolyam oktatási és fenntartási költségeit:

- vállalati tanfolyam esetében a vállalat, illetve vállalatok,

- megyei tanfolyam esetében a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) a jóváhagyott költségvetés terhére,

- központi tanfolyam esetében a MÉM tervezi meg és. viseli.

(5) A tanfolyamok fenntartási költségeiben kell megtervezni a szakfelügyelet költségeit is.

(6) A megyei és központi tanfolyam oktatási és fenntartási költségeit a résztvevő hallgatók arányában az érdekelt vállalatokkal meg lehet téríttetni.

(7) Több vállalat által együttesen szervezett vállalati tanfolyam költségeit az egyes vállalatoknak a résztvevő hallgatók számának arányában kell viselniük és a tanfolyamot lebonyolító vállalat, illetve iskola számlájára a tanfolyam megkezdése előtt át kell utalni. A vállalati tanfolyamok költségei címén befizetett összegből fel nem használt maradványt a befizetőknek arányosan vissza kell fizetni. Az iskolai tanfolyamok pénzmaradványainak felhasználását külön rendelkezés szabályozza.

17. §

(1) A felnőttkorúak számára szervezhető gyorsított szakmunkásképzés tekintetében a 104/1973. (2) MüM számú utasításban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Vállalati tanfolyam szervezését a kijelölt iskola véleményének meghallgatásával:

- állami vállalatok tekintetében a vállalat közvetlen felügyeleti szerve;

- tanácsa vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek tekintetében a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály

engedélyezi.

(3) Termelőszövetkezetekben engedélyezett tanfolyamokról a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály tájékoztatja a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségét.

(4) Iskolai tanfolyam szervezését az iskola és a vállalat vagy az érdekelt vállalatok felügyeleti szervének javaslatára az iskola közvetlen felügyeleti szerve engedélyezi.

18. §

(1) A vállalat keretében szervezett tanfolyami képzés közvetlen szakmai és pedagógiai irányítását, továbbá a képzésben résztvevők nyilvántartását, vizsgáztatását és anyakönyvezését, a MÉM által szakmák szerint kijelölt iskolák (a továbbiakban: kijelölt iskola) végzik.

(2) Tanfolyam tartásával a vállalat vagy több vállalat együttesen - az iskola általános felügyeletet ellátó szerv egyetértésével - a kijelölt iskolát is megbízhatja.

(Az Sztv. 89. §-ához)

19. §

Elméleti és gyakorlati oktatást is magába foglaló 600 tanítási órát meghaladó tanulmányi idejű tanfolyamot két időszakra (évre) - alapozó és szakosított részre - osztva kell szervezni. A két időszak a tanfolyami költségek és díjak szempontjából külön-külön önálló tanfolyamnak minősül.

(Az Sztv. 90. §-ához)

20. §

(1) A vállalati tanfolyam vezetőjét a kijelölt iskola igazgatójának egyetértésével a tanfolyamot lebonyolító vállalat (gazdaság, termelőszövetkezet) vezetője írásban bízza meg.

(2) Iskolai tanfolyam vezetőjét az iskola igazgatója írásban bízza meg. Az iskola igazgatójának tanfolyamvezetőként való működését a felügyeleti szerv engedélyezi.

(3) A tanfolyamvezető feladatait, továbbá a tanfolyam működésének részletes szabályait a szakmunkásképző tanfolyamokra kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(4) A tanfolyam ellenőrzésére és szakmai felügyeletére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(Az Sztv. 94. §-ához)

21. §

(1) A hallgató a tanfolyam ideje alatt annak megfelelően részesül társadalombiztosítási szolgáltatásokban, hogy a tanfolyamon munkaviszonyban álló dolgozóként vagy termelőszövetkezeti tagként vesz részt.

(2) A társadalombiztosítási járulékot az átlagkeresetnek megfelelő keresettérítés után a munkáltató, a termelőszövetkezeti tagok után az általános szabályoknak megfelelően a termelőszövetkezet, a nyugdíjjárulékot a hallgató fizeti.

(3) A hallgatónak a tanfolyami képzés során elszenvedett balesetét üzemi balesetnek kell tekinteni, és a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. Az üzemi balesetek bejelentésére, nyilvántartására és kivizsgálására a 3/1967. (VII. 21.) SZOT számú szabályzat és a végrehajtásáról szóló rendelkezések irányadók.

(4) A hallgatókat a szakmára, illetve munkakörre előírt munkaruhával és védőfelszereléssel kell ellátni. A munkaruháról a munkáltató - termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik esetében a termelőszövetkezet - köteles gondoskodni. A védőfelszerelésről a 7/1967. (XII. 27.) EüM számú rendelet alapján a tanfolyamot fenntartó szerv köteles gondoskodni.

(5) A tankönyveket a hallgatók kereskedelmi áron vásárolhatják meg.

22. §

A munkaidőn kívüli foglalkozással szervezett tanfolyamokra a 16-21. §-okban foglaltak kivételével külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

23. §

Az Sztv. 94. § (4) bekezdésében említett egésznapos (nappali) foglalkozással járó tanfolyamokra vonatkozó külön szabályokat a 24-26. §-ok tartalmazzák. Eltérő rendelkezés hiányában a 16-21. §-okban foglalt szabályokat az egésznapos (nappali) tanfolyamokra is alkalmazni kell.

24. §

(1) A tanfolyamokon a hallgatók az Sztv. 94. § (2) bekezdésében meghatározott tandíjat fizetnek. A tandíjat a vállalat részben vagy egészben átvállalhatja.

(2) Bentlakásos tanfolyamokon az elhelyezés önköltsége a hallgatókkal megtéríttethető.

(3) A tanfolyamon résztvevő hallgatók az általuk igénybe vett étkezésért az étkezési nyersanyag-költséget kötelesek fizetni.

(4) A munkáltató által a tanfolyamra küldött dolgozót a 23/1974. (IX. 4.) MüM számú rendeletben előírt kedvezményekben kell részesíteni.

(5) A tanfolyamon a vezetőség engedélyével résztvevő termelőszövetkezeti tagok és a közös munkában rendszeresen résztvevő családtagok részére az 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott rendeletekben a továbbtanuló termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

25. §

(1) A tanfolyam irányításával, ellenőrzésével, elszámolásával vagy az oktatási feltételek biztosításával kapcsolatban végzett munkájuk után tiszteletdíjban részesíthetők:

- a tanfolyamvezető;

- a nem iskolában szervezett tanfolyamok esetében a kijelölt iskola vezetői az ellenőrző tevékenységükért (igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatás vezető):

- a tanfolyam pénzügyi elszámolója és

- annak a vállalatnak a vezetője (igazgatója, elnöke), valamint az általa kijelölt részleg- (üzem-ág, üzemrész) vezető, aki legalább 50 százalékban más vállalatok dolgozói képzését biztosítja (a továbbiakban: bázisüzem).

(2) A tanfolyam vezetőjének tiszteletdíja a tanfolyam óraszámától függően a teljes tanfolyamért összesen:

(3) A tanfolyamvezetői díj 50 százalékát a tervezett időtartammal arányosan elosztott részletekben havonta, a fennmaradó 50 százalékot a tanfolyam sikeres befejezésekor kell kifizetni.

(4) Iskolai tanfolyam esetében, ha a tanfolyamvezető a feladatát részben munkaköri kötelezettség keretében látja el, a tiszteletdíjat a többletfeladattal arányosan kell megállapítani.

(5) A kijelölt iskola vezetőinek tiszteletdíja tanfolyamonként 100-100,- Ft, melyért 1-1 ellenőrzést kötelesek végezni.

(6) A tanfolyamvezetőt, valamint a szakfelügyelőt, ha feladatát nem munka- vagy lakóhelyén látja el, a tiszteletdíjon felül utazási és amennyiben a lakóhelyre aznap visszatérni nem tud, szállásköltség is megilleti.

(7) A pénzügyi feladatokat ellátó dolgozók tiszteletdíja tanfolyamonként 300,- Ft.

(8) A bázisüzem vezetőit - legfeljebb 3 fő - tanfolyamonként 400-400,- Ft tiszteletdíj illeti meg.

(9) Azonos szakmában több tanulócsoportos oktatás 30 fős csoportonként önálló tanfolyamnak minősül.

(10) A tanfolyamon oktatóként közreműködők részére - a vonatkozó külön jogszabály szerint - óradíjat kell fizetni.

(11) Az oktatót - amennyiben nem munka-, vagy lakóhelyén oktat - a vonatkozó rendelkezések szerinti utazási költség és kivételes esetben szállásköltség illeti meg.

26. §

A tanfolyam oktatási és fenntartási költségeit az alábbi kiadások fedezésére kell megtervezni:

- tiszteletdíj, óradíj, utazási, szállás-, étkezési, elhelyezési és ügyviteli költségek;

- a felhasznált anyagok, eszközök, védőfelszerelés beszerzési, karbantartási költségei;

- tangépek karbantartási és üzemanyag költségei;

- a szemléltető anyagok, eszközök beszerzési, kölcsönzési költségei, továbbá

- a nyomtatványok és az oktatók kézikönyveinek ára.

(Az Sztv. 101. §-ához)

27. §

A szakmunkásvizsgát a munkaviszonyban állók részére szervezett tanfolyam befejezésekor, vizsgaidőszakon kívül is meg lehet szervezni.

(Az Sztv. 107. §-ához)

28. §

A vizsgabizottsági tagok és kérdező tanárok részére kifizethető díjakat a 4. számú melléklet* tartalmazza.

29. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 11/1970. (IV. 12.) MÉM számú rendelet - a 19. § (1) bekezdésének, a 22. § (3) bekezdésének és a 26. § (5) bekezdésének kivételével - hatályát veszti. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a szakelméleti tárgyak és a gyakorlati oktatás szakfelügyeletét továbbra is a MÉM Szakoktatási Felügyelősége útján látja el.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

3. számú melléklet a 22/1974. (X. 10.) MÉM számú rendelethez

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képzési főhatósági felügyeleti hatáskörébe tartozó szakmák ösztöndíjkategóriába sorolása.

Az Sztv. 3. számú mellékletében megállapított ösztöndíj táblázatot az alábbi szakmai kategória besorolással kell alkalmazni:

2. Kategória

Erdőművelő-fakitermelő, növénytermesztő-gépész, állattenyésztő (juhtenyésztő, lótenyésztő, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő), halász, sütő szakmák.

3. Kategória

Kertész (gyümölcstermesztő, szőlőtermesztő, zöldségtermesztő), cukorgyártó, dohányfeldolgozó, élelmiszer-tartósító (hűtőipari termékgyártó, konzervgyártó) húsipari termékgyártó (baromfi húsfeldolgozó, húsfeldolgozó), molnár, növényolaj- és mosószergyártó, sörgyártó, szesz- és likőrgyártó, tejtermékgyártó szakmák.

4. Kategória

Dísznövény-kertész, kisállattenyésztő (baromfitenyésztő, laboratóriumi kisállattenyésztő), vadászvadtenyésztő, borász, édesipari termékgyártó szakmák.