23/1974. (IX. 4.) MüM rendelet
a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 60. §-ának végrehajtásaként - az oktatási miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
Kedvező munkaidő-beosztás
1. §
(1) Az alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató dolgozó nem foglalkoztatható olyan munkaidő-beosztásban, illetőleg nem kötelezhető olyan mértékű éjszakai és túlmunkára, amely őt a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra történő felkészülésben, illetőleg az azokon való aktív részvételében akadályozza.
(2) Az (1) bekezdésben említett dolgozó csak beleegyezésével kötelezhető más helységben végzendő munkára a tanítási napokon és az esedékes vizsgát megelőző egy havi időtartam alatt, a tanulmányokat befejező vizsgaidőszak (érettségi, államvizsga) esetén pedig az azt megelőző három hónap alatt.
Tanulmányi munkaidő-kedvezmények
A) Alsó- és középfokú oktatási intézményekben tanulók kedvezményei
2. §
Az általános iskola esti és levelező tagozatán, valamint általános iskolai tanfolyamon tanuló dolgozónak - ha nem biztosítható számára olyan munkaidő-beosztás, hogy a kötelező iskolai foglalkozás kezdetére odaérkezhessen - engedélyezni kell, hogy a napi munkaidő befejezése előtt abbahagyhassa a munkát; ez a munkaidő-kedvezmény tanítási naponként legfeljebb egy óra lehet.
3. §
(1) Az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve általános iskolai tanfolyamon, valamint a gimnázium esti tagozatán tanulókat hat, a gimnázium levelező tagozatán és a szakközépiskola esti tagozatán tanulókat tíz, a szakközépiskola levelező tagozatán tanulókat tizenöt munkanap tanulmányi szabadság illeti meg minden tanévben.
(2) Az érettségi vizsgára való felkészüléshez hat munkanap külön tanulmányi szabadság jár.
(3) Az (1) bekezdés szerint a levelező tagozaton tanulókat megillető, valamint a (2) bekezdésben foglalt tanulmányi szabadságra jogosult az alsó- és középfokú oktatásban vizsgára egyéni tanulással felkészülő dolgozó, ha a vizsgára való jelentkezését elfogadták.
(4) A szakmunkás-bizonyítványt szakmunkásképző tanfolyam vagy egyéni tanulás útján megszerző dolgozót a szakmunkásvizsgára történő felkészüléshez hat munkanap tanulmányi szabadság illeti meg.
4. §
A 3. §-ban említett dolgozót a vizsgán való részvétel érdekében olyan mértékű szabadidő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beérkezhessen és a vizsgán részt vehessen.
5. §
A 2-4. §-okban foglalt tanulmányi kedvezmények tartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg.
B) Felsőfokú oktatási intézményekben tanulók kedvezményei
6. §
A felsőfokú oktatási intézmény esti tagozatán tanulók számára olyan munkaidő-beosztást kell biztosítani, amely az előadások látogatását lehetővé teszi. Ha ez nem biztosítható, engedélyezni kell, hogy a munkát a napi munkaidő befejezése előtt olyan időpontban abbahagyhassa, hogy az előadások kezdetére beérkezhessen. E címen azonban a munkaidő-kedvezmény tanítási naponként két óránál több nem lehet. Ha az oktatási intézmény az előadásokat hetenként összevonja, ehelyett hetenként, műszaki, mezőgazdasági és természettudományi szakképzés esetén legfeljebb nyolc, egyéb szakképzés esetén pedig legfeljebb hat óra munkaidő-kedvezmény jár.
7. §
(1) A felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán tanulók számára az oktatási intézmény által előírt kötelező foglalkozáson való részvételre szabadnap jár. Ennek mértéke nem haladhatja meg tanévenként
a) műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és idegennyelvű szakképzés esetén a harminc,
b) egyéb szakképzés esetén négy évet el nem érő tanidejű képzésnél a tizenöt, négyéves és azt meghaladó tanidejű képzésnél a tizennyolc munkanapot.
(2) A felsőfokú oktatási intézményben tanulók tanulmányi szabadságának mértéke tanévenként
a) négy évet el nem érő tanidejű képzés esetén esti tagozaton tizenöt, levelező tagozaton huszonegy munkanap,
b) négyéves és azt meghaladó tanidejű képzés esetén esti tagozaton huszonegy, levelező tagozaton huszonhét munkanap.
(3) A felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén mind az esti, mind a levelező tagozaton tanulókat a szakdolgozat vagy diplomaterv elkészítéséhez, valamint az államvizsgára való felkészüléshez megilleti a tanulmányok folyamán összesen
- négy évet el nem érő tanidejű képzés esetén tizenöt munkanap,
- a négyéves és ezt meghaladó tanidejű társadalomtudományi szakképzés esetén huszonegy, műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és idegennyelvű szakképzés esetén pedig harminchárom munkanap külön tanulmányi szabadság.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tanulmányi kedvezmények megállapításánál a felsőfokú oktatási intézmény megfelelő nappali tagozatára előírt tanidőt kell alapul venni. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem általános és szakosított tagozatain és a Politikai Főiskolán, továbbtanuló dolgozót a négyéves és azt meghaladó tanidejű képzés szerint illetik meg a tanulmányi kedvezmények.
8. §
A felsőfokú oktatási intézmények előkészítő tanfolyamán résztvevő szakmunkásokat, akiknek a tanfolyamra történő felvételét a vállalat javasolja, a felvételi vizsgára való felkészüléshez hat munkanap külön tanulmányi szabadság illeti meg.
9. §
A felsőfokú oktatási intézményben tanulókat a vizsgákon - illetve a 8. §-ban említett dolgozókat a felvételi vizsgán - való részvétel érdekében olyan mértékű szabadidő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beérkezhessenek és a vizsgán részt vehessenek.
10. §
(1) A 6-9. §-okban foglalt tanulmányi kedvezmények teljes tartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg, ha
a) a munkakörére jogszabály vagy kollektív szerződés által előírt szakképzettségét szerzi meg, vagy
b) a nappali tagozatos képzés befejezéseként előírt esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt (pl. a tanulmányai utolsó évében oktatónevelő munkát végző pedagógus) vagy
c) a vállalattal tanulmányi szerződést kötött (Mt. V. 15. §).
(2) A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem általános és szakosított tagozatain, valamint a Politikai Főiskolán tanulókat úgy kell tekinteni, mint akik a munkakörükre előírt szakképzettséget szerzik meg.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is megilleti a dolgozót esti tagozaton tanulás esetén ugyanolyan mértékű kedvezmény, mintha a gimnázium esti tagozatán, illetőleg levelező tagozat esetén, mintha a gimnázium levelező tagozatán tanulna [3. § (1) bekezdés]. Az ezt meghaladó időre a munkaidő-kedvezmény, illetőleg tanulmányi szabadság nem fizetett szabad időként jár.
(4) A vállalat rendkívüli méltánylást igénylő esetben egyéni elbírálás alapján az (1) bekezdésben előírt térítést részben vagy egészben akkor is megadhatja a dolgozónak, ha az ott megjelölt feltételeknek nem felel meg.
C) A műszaki egyetemek és mezőgazdasági jellegű felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak munkagyakorlata
11. §
Ha a műszaki egyetemek, mezőgazdasági jellegű felsőfokú oktatási intézmények levelező tagozatos hallgatóit az oktatási intézmény munkagyakorlatra kötelezi, ennek időtartamára - a műszaki egyetem esetén 3 hónapra, mezőgazdasági jellegű felsőfokú oktatási intézmény esetén öt hónapra - a vállalat köteles a dolgozót a munkavégzés alól felmenteni. A munkagyakorlat időtartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg, amelyet az oktatási intézmény fizet. Ha azonban a műszaki egyetem a levelező tagozatos hallgatót egy hónapra a vállalathoz osztja be gyakorlatra, erre az időre az átlagkeresetet a vállalat köteles fizetni.
D) Felsőfokú iskolai végzettségű dolgozók iskolarendszerű továbbképzése
12. §
Az iskolarendszerű továbbképzésben résztvevő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozót a tanulmányi kedvezmények a 6-10. § szerint illetik meg az adott szakképzésre alapképzés esetén előírt mértékben. A felsőfokú munkavédelmi tanfolyam a műszaki szakképzéssel esik egy tekintet alá.
Költségtérítések
13. §
(1) A szakközépiskola levelező tagozatán tanulót, illetve a 10. § (1)-(2) bekezdésében említett dolgozót felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán történő továbbtanulás esetén évente legfeljebb tíz alkalommal megilleti a kötelező foglalkozásokra és a vizsgákra történő utazáshoz szükséges költség akkor, ha a munkahely az oktatási intézmény székhelyétől ötven kilométernél távolabb fekszik és a dolgozó átlagkeresete a havi 2500 forintot, avagy az egy főre jutó családi jövedelem az 1500 forintot nem éri el. Ha a dolgozó átlagkeresete havi 2500 és 3000 forint között, avagy az egy főre jutó családi jövedelem 1500 és 2000 forint között van, fenti feltételek mellett az utazási költség felére jogosult. Ez utóbbi esetben nem jár az utazási költség megtérítése akkor, ha a dolgozó féláru vasúti utazási kedvezményre jogosult.
(2) A munkáltató egyéni elbírálás alapján az (1) bekezdésben meghatározott kereseti, illetve jövedelmi korlátokra tekintet nélkül is adhat útiköltség-térítést.
(3) A 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő, a tanárképző főiskola levelező tagozatán továbbtanuló tanár-népművelő vagy tanárkönyvtár szakos, illetve a tanítóképző intézet levelező tagozatán továbbtanuló népművelő-könyvtár szakos dolgozónak a kötelező foglalkozásokon és a vizsgákon való részvétellel kapcsolatban felmerülő utazási költségét meg kell téríteni.
(4) A 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő, a tanárképző főiskola (Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Testnevelési Főiskola), a tanítóképző, illetve az óvónőképző intézet levelező tagozatán tanulmányokat folytató pedagógusnak, valamint az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karának levelező tagozatán egészségügyi szakoktatói szakon tanuló dolgozónak, továbbá az egyetem utolsó évét végző - a pedagógusszükséglet kielégítése céljából alkalmazott - és a tanulmányait levelező úton folytató pedagógusnak a kötelező foglalkozásokon és a vizsgákon való részvétellel kapcsolatban felmerülő utazási költségét és szállásköltségét, valamint a nappali tagozatos hallgatók részére biztosított étkezés igénybevételéért felszámított díjat meg kell téríteni.
14. §
A vállalat a továbbtanuló dolgozó költségeihez tanulmányi segély útján is hozzájárulhat.
A tanulmányi kedvezményekre vonatkozó általános szabályok
15. §
Nem jár a 2., a 4., a 6. §-okban, a 7. § (1) bekezdésében, valamint a 9. §-ban említett kedvezmény akkor, ha a kötelező foglalkozás vagy vizsga a dolgozó heti pihenőnapjára, illetőleg szabadnapjára esik.
16. §
(1) A tanulmányi szabadság a dolgozónak az őt megillető rendes szabadságon felül jár. Nem adható ki utólag a tanulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgái sikeres letételéhez nem vett igénybe.
(2) Ha a dolgozó a tanév vizsgáit előzetes engedély alapján egy tanévnél rövidebb idő alatt teszi le, a rövidített tanulmányi időre is a teljes tanévre járó tanulmányi szabadság illeti meg.
(3) A tanulmányi szabadság tanévismétlés esetén nem jár. Ha azonban a dolgozó az előző tanévre járó teljes tanulmányi szabadságot nem vette igénybe - kérésére - a fennmaradó részt ki kell adni. Ha a dolgozó huzamosabb betegség, katonai szolgálat vagy más hasonló fontos ok miatt ismétel tanévet, a vállalat az ismételt tanévre is biztosíthat tanulmányi szabadságot.
(4) Ha a dolgozót egy évnél rövidebb, határozott időre alkalmazták, nem adható ki részére több tanulmányi szabadság, mint amennyi a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejével arányos.
17. §
(1) Ha a dolgozó munkaviszonya a tanévre előírt összes vizsga sikeres letétele előtt szűnik meg, akkor a ki nem adott tanulmányi szabadságot a dolgozó "munkavállalói igazolási lap"-jára fel kell jegyezni. Ugyanitt kell feltüntetni, hogy a dolgozó e címen hány munkanapra kapta meg átlagkeresetét.
(2) Munkahelyváltoztatás esetén a dolgozót a korábbi vállalatnál ki nem adott tanulmányi szabadság új munkahelyén illeti meg.
18. §
(1) A dolgozó a tanévben igénybevett tanulmányi kedvezmények idejére kifizetett átlagkereset, illetőleg költségtérítés összegét köteles megtéríteni a vállalatnak, ha
a) tanulmányi kötelezettségeinek igazolatlanul nem tett eleget (pl. a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy a tanév közben a kötelező foglalkozásokról igazolatlanul távolmaradt, és ezért nem bocsátották vizsgára) és emiatt tanulmányait nem folytathatja, vagy
b) tanulmányait saját hibájából abbahagyja anélkül, hogy az oktatási intézménytől évkihagyásra, illetőleg a vállalattól a tanulmányok abbahagyására engedélyt kapott volna.
(2) A vállalat a visszatérítéstől egészben vagy részben eltekinthet.
19. §
(1) A kollektív szerződés az e rendeletben meghatározott tanulmányi kedvezmények mértékét a dolgozók, illetőleg az oktatási intézmények meghatározott körére nézve legfeljebb kétszeresére felemelheti, és a többlet kedvezményt feltételekhez kötheti. A többlet kedvezménynek legfeljebb a fele lehet fizetett kedvezmény.
(2) Azokon a területeken, ahol kollektív szerződést nem kötnek az (1) bekezdésben említett kérdéseket a miniszter szabályozhatja, a többlet fizetett kedvezmény azonban a költségvetési előirányzat növekedését nem eredményezheti.
Tanfolyamra küldött dolgozók kedvezményei
20. §
(1) Ha a vállalat, illetőleg hozzájárulásával társadalmi szerv a dolgozót e rendeletben nem említett iskolára vagy tanfolyamra küldi - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vállalat köteles az emiatt munkából távol töltött időre átlagkeresetét és a részvétellel kapcsolatos utazási többletköltségeit megfizetni. Ha a tanfolyam egy hónapnál tovább tart és a dolgozó lakóhelyére naponta hazatérni nem tud, részére négyhetenként a lakóhelyére történő haza- és visszautazás költsége is jár.
(2) A tanfolyamra küldött dolgozónak étkezést és szállást kell biztosítani. Ha a tanfolyamra küldött dolgozó természetben étkezést, illetőleg szállást nem kap, részére - a helyben lakók kivételével - a kiküldetési szabályok szerinti napidíj, illetőleg szállásköltség jár.
(3) A tanfolyamon való részvétellel kapcsolatos költségek közül a dolgozót csak az étkezés nyersanyag-normájának megfelelő összeg erejéig terjedő étkezési díj megtérítésére lehet kötelezni.
(4) A dolgozót, ha a vállalat vizsga letételére küldi, az (1)-(2) bekezdésben foglalt térítés illeti meg.
Vegyes rendelkezések
21. §
(1) Ez a rendelet 1974. szeptember hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló, a 2/1969. (II. 12.) MüM számú rendelet 4. §-ával kiegészített 15/1967. (XI. 18.) MüM számú rendelet.
(2) Az 1967-68. tanévben már továbbtanuló dolgozót az adott iskolatípus befejezéséig - a 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is - megilleti a 6-9. §-okban foglalt tanulmányi kedvezmények teljes tartamára átlagkeresete, illetőleg a 13. §-ban foglaltak szerint költségtérítés.
(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokat megillető, tanulmányi kedvezményeket e rendelettel összhangban - a szövetkezeti sajátosságokból adódó eltéréssel - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szabályozza.
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter