6/1974. (VI. 21.) IM rendelet

az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályoknak az igazságügyi szervezetben történő végrehajtásáról

Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) Mt. számú rendelet 24. § (3) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 3. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszterrel és a Közalkalmazottak Szakszervezetével - a Legfelsőbb Bíróság vonatkozásában pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökével - egyetértésben a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az Igazságügyi Minisztériummal, a Legfelsőbb Bírósággal, a bíróságokkal, a munkaügyi bíróságokkal és az igazságügyi szakértői intézetekkel létrejött minden munkaviszonyra.

(2) A rendeletet a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák munkaviszonyára is alkalmazni kell.

A munkáltatói jogok gyakorlása

2. §

(1) A munkáltatói jogokat

a) az Igazságügyi Minisztérium,

b) fővárosi és a megyei bíróság - a felügyelete alá tartozó bíróságok tekintetében is -,

c) a fővárosi és a megyei munkaügyi bíróság és az

d) igazságügyi szakértői intézet

(a továbbiakban: igazságügyi szerv) dolgozói tekintetében az igazságügyi szerv vezetője az 1. számú mellékletben foglaltak szerint gyakorolja.*[1]

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az Igazságügyi Minisztériumban a főosztályokat, az osztályokat és a főosztály szervezetbe nem tartozó önálló csoportokat is érteni kell.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt minisztériumi szervek vezetői a hatáskörükbe tartozó munkáltatói jogokat az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályának vezetőjével egyetértésben gyakorolják.

3. §

A Legfelsőbb Bíróság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyakorolja.

4. §

(1) Az igazságügyminiszter, az igazságügyi minisztériumi államtitkár és az igazságügyminiszterhelyettes hatáskörébe tartozó személyzeti és munkaügyi kérdésekben az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályának vezetője tesz javaslatot.

(2) Az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályának a vezetője az (1) bekezdés szerinti javaslatot az igazságügyi szerv vezetője, továbbá az Igazságügyi Minisztérium érintett főosztályvezetője véleményének kikérése után teszi meg.

A munkakönyv őrzése

5. §

Az igazságügyi szerv vezetőjének munkakönyvét az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti főosztályán, a többi dolgozó munkakönyvét pedig az igazságügyi szerv központjában kell őrizni és kezelni.

Eskütétel

6. §

(1) A Legfelsőbb Bíróság bírája a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a fővárosi, megyei és a járásbíróság (városi, kerületi bíróság) bírája a fővárosi, megyei bíróság elnöke, a munkaügyi bíróság bírája pedig a munkaügyi bíróság elnöke előtt tesz esküt az alábbi szöveggel: "Én .................. esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az állami és szolgálati titkot megőrzöm, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában eljárok és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett igazságügyi dolgozók a 14/1973. (XII. 27.) MüM sz. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerinti esküt tesznek.

(3) Az eskütételről a 2., illetve a 3. számú melléklet* szerinti esküokmányt kell készíteni, és azt a minisztériumi vezetők kinevezési, illetve beosztási jogkörébe tartozó dolgozókról az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályához kell felterjeszteni. Az esküokmányt a dolgozó személyzeti nyilvántartásában kell megőrizni. A kinevezési, illetőleg beosztási okiraton az eskü letételének és az állás elfoglalásának napját fel kell tüntetni.[2]

Munkavégzés

9. §

A bíró részére az igazságügyi szerv vezetője engedélyezheti, hogy bírói munkáját csak tárgyalási napokon és a félfogadási időben végezze a munkahelyén. Az engedélyt vissza kell vonni, ha a bíró a munkáját nem megfelelően végzi. Az engedély visszavonása ellen panasznak nincs helye.

10. §

(1) Fontos hivatali érdekből a dolgozó - az Mt.V. 40. § (2) bekezdésében meghatározott kivételtől eltekintve - más munkahelyen történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). A kirendelés időtartama naptári évenként legfeljebb 6 hónap, amelyet az igazságügyminiszter - a bírák kivételével - további 3 hónappal meghosszabbíthat.

(2) A kirendelést - a megkezdését megelőzően legalább 3 nappal - a dolgozóval írásban kell közölni, megjelölve a kirendelés helyét, kezdő időpontját és időtartamát.

Túlmunkaigazolás

11. §

A túlmunkáról névre szóló igazolást kell kiállítani, akár díjazásra, akár szabad idő megváltásra jogosult a dolgozó. Az igazolásban a végzett munka tartamát, időpontját és az elrendelés okát kell feltüntetni.

Szabadság

12. §

A szabadságot a munka zavartalanságát biztosító terv szerint kell kiadni. A szabadság kiadási terv elkészítéséért és annak végrehajtásáért az igazságügyi szerv vezetője felelős.

13. §

(1) Az igazságügyi szerv vezetőjének jutalomszabadságát az igazságügyminiszter engedélyezi.

(2) Az igazságügyi szerv vezetője - külön irányelv alapján - a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben évente 12 munkanapig terjedő jutalomszabadságban részesítheti azt a dolgozót, aki munkáját kiemelkedően végzi és magatartása is példamutató.

14. §

A bírósági fogalmazót a bírói-ügyészi vizsgára való felkészülés céljából összesen 30 munkanap rendkívüli szabadság illeti meg.

A bírói címmel járó pótlék

15. §

(1) A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 56. § (5) bekezdése alapján adományozott

- megyei bírósági bírói címmel havi 300 forint,

- a megyei bírósági tanácselnöki címmel havi 400 forint alapbér jellegű pótlék jár.

(2) Ha a bíró az (1) bekezdésben említett bírói címre méltatlanná vált, azt tőle az igazságügy-miniszter visszavonhatja.

Munkaköri elnevezések

16. §

Az a bírósági ügyintéző, akinek munkaköre a bírósági végrehajtás foganatosítása, a "bírósági végrehajtó" munkaköri elnevezés használatára jogosult.

17. §

(1) Az igazságügyi szerv vezetője a dolgozót irodafőigazgató, irodaigazgató, illetve irodatiszt munkaköri elnevezés használatára jogosíthatja fel.

(2) Irodafőigazgatói munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani,

- a fővárosi és megyei (Pesti Központi Kerületi, fővárosi munkaügyi) bírósági elnöki iroda vezetőjét,

- a fővárosi és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a nem jogi munkakörben dolgozók személyi és munkaügyeit intéző, irányító munkakört ellátó dolgozót.

(3) Irodaigazgatói munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani

- a fővárosi és megyei bírósági büntetésvégrehajtási iroda vezetőjét,

- a beosztottal dolgozó iroda vezetőjét,

- a járásbíróság elnöki irodája vezetőjét,

- a szakértői intézeteknél a személyi és munkaügyeket intéző dolgozót.

(4) Irodatiszt munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani az előadói munkakörbe nem sorolható, munkájukat önállóan végző jegyzőkönyvvezetőket és más ügyviteli alkalmazottakat.

(5) A dolgozó a munkaköri elnevezés használatára addig jogosult, amíg a (2)-(4) bekezdésekben megjelölt beosztásban dolgozik.

18. §

A 16-17. §-okban említett munkaköri elnevezésekkel pótlék vagy egyéb kedvezmény nem jár.

Munkaügyi döntőbizottság

19. §

(1) A munkaügyi vitákban első fokon

a) az Igazságügyi Minisztériumban,

b) a Legfelsőbb Bíróságon és

c) a fővárosi és a megyei bíróságokon alakult igazságügyi munkaügyi döntőbizottságok járnak el.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett munkaügyi döntőbizottság illetékessége az igazságügyi szakértői intézetekre, a c) pontban említett munkaügyi döntőbizottság illetékessége pedig a megye területén levő járásbíróságokra (városi, kerületi bíróságokra) és munkaügyi bíróságra is kiterjed.

Vezető állású bírák

20. §

(1) Magasabb vezető állású dolgozónak kell tekinteni a munkaügyi bíróság elnökét is.

(2) A bírák közül vezető állású dolgozók: a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettese és csoportvezető bírája, a munkaügyi bíróság és a járásbíróság elnökhelyettese, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezetőhelyettes bírája.

21. §

(1) Ez a rendelet 1974. évi július hó 1. napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg ennek a rendeletnek a hatálya alá tartozó dolgozók tekintetében a 3/1967. (XII. 14.) IM számú rendelet, továbbá a 123/1973. (IK 1974. 1.) IM számú utasítás 84., 85. §-ai hatályukat vesztik.

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter