7/1974. (II. 17.) MÉM rendelet

a betanított munkások képzéséről

A munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, továbbá az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetével, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) felügyelete alá tartozó valamennyi vállalatra, trösztre, központra, állami (kísérleti-, tan-, hal) gazdaságra, erdő- és fafeldolgozó gazdaságra, erdő- és vadgazdaságra, állami erdőgazdaságra, állami parkerdőgazdaságra, intézetre, intézményre, állomásra, szolgálata, továbbá élelmiszergazdasági és fagazdasági tevékenységet folytató tanácsi vállalatra, valamint mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetre, mezőgazdasági szakszövetkezetre, illetve jövedelem szabályozás tekintetében élelmiszer- és fagazdasági ágazatba sorolt szövetkezeti társulásra (a továbbiakban: termelőszövetkezet; együttesen: üzem), és ezek fizikai munkát végző dolgozóira, illetőleg tagjaira (a továbbiakban együtt: dolgozó).

2. §

(1) E rendelet rendelkezései szerint kell a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, az erdőgazdasági és az elsődleges faipari képesítéssel nem rendelkező dolgozókat betanított munkás képzésben (a továbbiakban: betanító képzés) részesíteni.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a továbbképző iskolai betanított munkás képzésre, a jegyzékben fel nem sorolt munkakörök ellátására felkészítő üzemi oktatásra, valamint a rendelet szerinti képzésre akkor, ha a bizonyítvány megszerzését az üzem, illetve a dolgozó nem igényli és jogszabály sem írja elő.

(3) A rendelet hatálya alá nem tartozó betanító képzés esetén célszerű, hogy az üzem vezetője (igazgatója, elnöke) vezetősége, vagy igazgatósága (a továbbiakban: vezető szerv) e rendelet szabályait értelemszerűen alkalmazza.

A betanító képzésre vonatkozó közös rendelkezések

3. §

A betanító képzés célja:

a) betanított munkás képesítés nyújtása azokra a munkakörökre, amelyek ellátásához országosan egységes követelményrendszer fűződik (képesítést adó betanító képzés),

b) szakmai ismeretek nyújtása az egyéb betanítást igénylő munkakörökre (képesítést nem adó betanító képzés).

4. §

A betanító képzésről az üzem igényének megfelelően az üzem vezető szerve köteles gondoskodni.

5. §

E rendelet alapján folytatott betanító képzés

a) nappali, vagy esti tanfolyamon,

b) időszakosan szervezett elméleti és gyakorlati foglalkozásokkal,

c) üzemi szakkör keretében,

d) előadássorozattal, valamint

e) egyéni tanulás útján

valósítható meg.

6. §

(1) Az üzemnek - termelőszövetkezetben a vezető szerv döntésétől függően - középtávú tervet (szakemberszükségleti terv) és ennek alapján tanévenként éves betanított munkás képzési tervet kell készíteni. A középtávú tervet a népgazdasági középtávú terv időszakát megelőző év október hó 31. napjáig, az éves tervet pedig (a középtávú terv alapján) minden évben a tanévet megelőző év október 31. napjáig kell elkészíteni.

(2) A képzési tervnek tartalmaznia kell:

- a munkakör megjelölését;

- az egyes munkakörökben tervezett képzés létszámát;

- a képzés formáját, időtartamát, a képzés kezdetének napját, ütemezését;

- saját üzemben történő képzés lehetőségét;

- a betanított munkás képzés üzemi költségelőirányzatát.

(3) A képzés létszámigényét és költségeit a műszaki fejlesztéssel párhuzamosan kell megtervezni.

(4) A képzési terv elkészítése és végrehajtása során különös gondot kell fordítani azoknak a tárgyi és ösztönzési feltételeknek a biztosítására, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők foglalkoztatottsági számarányuknak megfelelően vegyenek részt a képzésben.

(5) Az üzem vezető szerve - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a személyzeti osztály (ügyintéző), az üzemi pártszervezet, szakszervezeti bizottság, továbbá a KISZ szervezet bevonásával készíti el a képzési tervet. Az Üzemi Oktatási és Ismeretterjesztési Tanács vagy Oktatási Bizottság - az érdekelt társadalmi szervekkel összhangban - véleményezésével, javaslataival segíti a képzési terv elkészítését és a képzési feladatok végrehajtását.

(6) A termelőszövetkezetben a vezető szerv határozza meg a dolgozók betanító képzésének általános főbb feladatait, illetve ösztönzési rendszerét. E döntéseket és végrehajtásának szabályait a termelőszövetkezet megfelelő belső szabályzatába kell felvenni.

7. §

(1) Az üzem a középtávú képzési terv egy másolati példányát a tervidőszakot megelőző év október hó 31. napjáig, az éves képzési terv egy másolati példányát pedig minden évben a tanévet megelőző év október hó 31. napjáig az illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) köteles megküldeni. További egy másolati példányt a közvetlen felügyeletet (irányítást) ellátó szervnek (a továbbiakban együtt: felügyeleti szerv), illetve a termelőszövetkezetnek a másolati példányt a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége részére kell megküldeni.

(2) A megyei szakigazgatási szerv az üzemek képzési tervéről összesítést készít, és annak egy másolati példányát november hó 20. napjáig a MÉM Szakoktatási Felügyelőségének (a továbbiakban: Felügyelőség) küldi meg.

(3) Ha az üzem egy-egy munkakörben - a kis létszámigény, vagy egyéb feltételek hiánya miatt - nem tudja a képzést önállóan megoldani, a képzés biztosítása érdekében a megyei szakigazgatási szervhez kell fordulnia.

8. §

A gyermekes dolgozó nők tanfolyamos betanító képzését általában munkaidőben kell megtartani. Képzésüket az üzem egyéb módon is köteles előmozdítani (pl. utazás megszervezésével, sajátos időbeosztású külön képzés révén, valamint a gyermekek felügyeletének megoldásával). Ha a képzés a munkaidőn túl nyúlik, a kisgyermekes dolgozó anyák részére munkaidő kedvezményt, vagy kedvező munkaidőbeosztást célszerű biztosítani.

9. §

A betanító képzés irányítását a MÉM, a közvetlen felügyeletét és területi összehangolását a Felügyelőség látja el a megyei szakigazgatási szerv, az iskolák, valamint a felügyeleti szervek bevonásával.

10. §

A betanító képzés tanfolyamos formáira és a tanfolyamok fenntartásával kapcsolatos költségek viselésére és elszámolására, a munkaviszonyban állók szakmunkásképzésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

11. §

A betanító képzéssel kapcsolatos nyilvántartást az üzem vezeti. Az erről szóló statisztikai jelentést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által elrendelt űrlapon, a feltüntetett határidőre és megjelölt szervnek kell megküldeni.

12. §

(1) A betanító képzésben üzemi javaslat, vagy egyéni jelentkezés alapján lehet résztvenni.

(2) A 7/1971. (IV. 1.) MüM számú rendelet 2.számú mellékletében meghatározott 3-as képzettségi fokozatba sorolt munkák végzését az üzem vezető szerve betanított munkás vizsga letételéhez, vagy tanfolyam végzéséhez kötheti.

13. §

(1) Az üzem vezető szerve által - a 12. § (2) bekezdése alapján - tanfolyamos képzésre kötelezett dolgozót külön jogszabály szerint megállapított átlagkereset és útiköltségtérítés illeti meg, mely a munkaviszonyban és termelőszövetkezeti tagsági viszonyban állók szakmunkásképzésére vonatkozó rendelkezések szerinti költségviselőt terheli.

(2) A tanfolyamon résztvevő dolgozók társadalombiztosítása és a tanfolyami képzés során elszenvedett balesete tekintetében a munkaviszonyban, illetve termelőszövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozók szakmunkásképzésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A képesítést adó betanító képzés külön szabályai

14. §

(1) A képesítést adó betanító képzés sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány azoknak a munkaköröknek a betöltésére jogosít, amelyekre

a) külön jogszabály képesítés megszerzését előírja,

b) balesetveszélyességük miatt, vagy mert nagyértékű termelőberendezéshez kapcsolódnak, országosan egységes követelmény megállapítása indokolt.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt munkakörökről a MÉM Szakoktatási Főosztálya a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétett jegyzékben (a továbbiakban: jegyzék) ad tájékoztatást.

15. §

(1) A képesítést adó betanító képzésben az vehet részt, aki

- az általános iskolának legalább a VI. osztályát elvégezte, kivéve ha a munkakörre vonatkozóan más jogszabály magasabb iskolai végzettséget ír elő;

- a munkakör ellátására a 12/1972. (VII. 11.) EüM számú rendelet 7. §-ában meghatározott előzetes és időszakos orvosi vizsgálatot végző szervek által kiállított igazolás szerint alkalmas;

- megfelel a munkakörre jogszabályban meghatározott életkori követelményeknek és nem esik egyéb tiltó rendelkezések hatálya alá;

- ha kiskorú, szülői (törvényes képviselő) írásbeli beleegyezéssel rendelkezik.

(2) Az általános iskolai végzettség megszerzését az üzem - a hosszabb tartamú tanfolyamokhoz csatolt képzéssel is - elősegítheti a 142/1972. (MK 18.) MM számú utasításban foglaltak szerint.

16. §

(1) A képzés tanterveit (tematikáit), valamint e képzés működési szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a MÉM adja ki.

(2) A képzéshez szükséges tematikát az iskola a Felügyelőségtől igényli. Az üzem a tematikát a helyi adottságoknak és alkalmazott technológiának megfelelően módosíthatja.

(3) Az iskola igazgatója az üzem rendelkezésére bocsátja a képzés tematikáját és a Szabályzatot, segítséget nyújt a képzés szervezési, pedagógiai, módszertani problémáinak megoldásához. A felmerülő költségeket (ellenőrzés, tematika, nyomtatvány beszerzés, postaköltség stb.) az üzemnek az iskola részére a képzés megkezdése előtt meg kell előlegezni. A költségekkel az iskola utólag elszámol, és az esetleges maradványt az üzem részére köteles visszafizetni.

17. §

(1) A képesítést adó betanító képzés befejezésekor a résztvevő dolgozónak vizsgát kell tennie. A vizsga eredményes letételéről bizonyítványt kell adni.

(2) A vizsgáztatás és anyakönyvezés a munkakör szakiránya szerint területileg illetékes mezőgazdasági, erdészeti, illetve élelmiszeripari szakmunkásképző intézet (iskola) feladata. A Felügyelőség e feladattal egyéb szakoktatási intézményt (a továbbiakban együtt: iskola) is megbízhat, erről a területileg érintett megyei szakigazgatási szervet és az iskola felügyeleti szervét értesíti.

18. §

(1) Az iskola az üzemek és felügyeleti szerveik igényei alapján, illetve a megyei szakigazgatási szerv, továbbá a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, vagy a képzésben érdekelt országos hatáskörű szerv javaslatára, valamint saját elhatározásából - jelentkezési felhívás közzétételével - is kezdeményezheti a képzés szervezését.

(2) Az iskola igazgatója a bejelentett betanító tanfolyamokkal kapcsolatos munka végzéséhez az iskola felügyeleti szervének engedélyét megkéri.

19. §

(1) A tanfolyam befejezése után a dolgozó a tanfolyam vezetőjénél jelentkezhet vizsgára. A vizsga díja 100 Ft, amely a bizonyítvány illetékével (3 Ft) együtt a jelentkezőt terheli.

(2) A vizsgabizottság három tagból áll:

a) az elnök a Felügyelőség által megbízott személy;

b) az iskolai vizsgabizottsági tag (az igazgató, vagy megbízottja);

c) a munkavédelmi vizsgabizottsági tag, a területileg illetékes szakszervezet munkavédelmi felügyelője, vagy képviselője, illetve termelőszövetkezeti tag vizsgázók esetében a megyei szakigazgatási szerv műszaki és munkavédelmi felügyelője vagy képviselője.

(3) A munkavédelmi vizsgabizottsági tag kiküldetését a vizsgáztató iskola igazgatójának - vizsgázók többségének figyelembevételével - az illetékes szervtől kell kérnie.

(4) A vizsgabizottság munkáját a kérdező tanárok, illetve szakoktatók (legfeljebb 4 fő), a jegyző és a vizsga pénzügyi elszámolását végző dolgozó segítik.

(5) A vizsgabizottság, a kérdezők, a jegyző és a pénzügyi elszámoló díjazására a szakmunkás vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A vizsgára bocsátással és a vizsga lefolytatásával kapcsolatos részletes előírásokat a Szabályzat tartalmazza.

(7) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról másodlat a vizsgát szervező iskolától kérhető.

(8) A 14. § (1) bekezdésében meghatározott képesítés megszerzését a dolgozó személyi igazolványába és munkakönyvébe be kell vezetni.

20. §

A jegyzékben feltüntetett munkaköröknél a munkás részéről a képesítést adó betanító képzés során már elsajátított ismeretanyag (tananyag) a szakmunkásképesítés megszerzésekor beszámítható, ha a dolgozó a szakmunkásképzésben való részvételhez előírt feltételekkel egyébként rendelkezik.

A képesítést nem adó betanító képzés külön szabályai

21. §

A képesítést nem adó betanító képzésről is az üzem vezető szerve gondoskodik. Ennek keretében meghatározza a 2. § (3) bekezdésében foglaltak szerint:

- a szakmai követelményeket,

- a szervezeti formát, valamint

- a képzés időtartamát és jellegét.

22. §

(1) A képesítést nem adó betanító képzésben eredményesen résztvevő dolgozók részére igazolás adható, melyet a képzést rendező szerv állít ki.

(2) Elveszett, vagy megsemmisült igazolás pótlása az eredetit kiállító szervtől kérhető.

Vegyes rendelkezések

23. §

Állami támogatással megvalósuló létesítmények, illetve beszerzett berendezések és gépek esetében a folyósító szerv a támogatást ahhoz a feltételhez is kötheti, hogy az üzemeltetést végző dolgozók rendelkezzenek a szükséges szakmai képzettséggel.

24. §

(1) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az üzemekben olyan betanított munkás munkakör tekintetében folyó képzésre is, amely nem tartozik a 2. § (1) bekezdés szerinti ágazatba, azonban más jogszabály a MÉM képzési hatáskörét állapítja meg.

(2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 13/1970. (V. 9.) MÉM számú rendeletnek a még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő képzést a megkezdésekor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter