Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

8/1974. (X. 17.) KkM rendelet

a külföldiek kereskedelmi képviseletéről

Az 1053/1974. (X. 17.) Mt. számú határozat 23. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására - a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel, a 8. § (2) bekezdés tekintetében pedig az igazságügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

1. §

(1) Külföldiek kereskedelmi képviseletét a Magyar Népköztársaságban elsősorban az e célra alapított állami vállalatok látják el.

(2) Külföldiek kereskedelmi képviseletének ellátására más belföldi gazdálkodó szervezet is engedélyt kaphat, ideértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társulást is.

(3) Külföldiek kivételesen, hatósági engedéllyel a Magyar Népköztársaságban közvetlen kereskedelmi képviseletet létesíthetnek.

2. §

(1) A külföldiek kereskedelmi képviseletének ellátására alapított állami vállalatok tevékenységüket a jogszabályok keretei között és a külföldivel kötött képviseleti szerződés feltételei szerint végzik. Ezek a vállalatok meghatározott külföldi számára kereskedelmi képviseleti tevékenység végzése céljából - saját szervezetükön belül - külön irodát létesíthetnek. Az ilyen irodában a belföldi vállalat kereskedelmi képviseleti tevékenységének figyelemmel kísérése és előmozdítása érdekében a külföldi alkalmazottja vagy megbízottja tartósan tevékenységet fejthet ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott külön iroda létesítéséhez a külkereskedelmi miniszter engedélye szükséges. Az engedélyt a külkereskedelmi miniszter a kereskedelmi képviseleti tevékenységet folytató állami vállalat kérelme alapján adja ki, és abban meghatározza a külön iroda létesítésének feltételeit, különösen az irodában tartós jellegű jelenlétre feljogosított külföldiek számát és tevékenységük feltételeit.

3. §

(1) Azok a belföldi gazdálkodó szervezetek - kivéve a külföldiek kereskedelmi képviseletének ellátására alapított állami vállalatokat -, amelyek e rendelet hatálybalépésekor, korábbi engedély alapján, külföldiek kereskedelmi képviseletét látják el, három hónapon belül kötelesek a külkereskedelmi miniszternek bejelenteni tevékenységük körét, továbbá a gazdálkodó szervezet által alkalmazott külföldi és belföldi személyek számát.

(2) Gazdálkodó szervezet 1975. május 1. napját követően korábbi engedély alapján külföldi számára kereskedelmi képviseleti tevékenységet csak akkor folytathat, ha azt az (1) bekezdésben szabályozott módon bejelentette, és a bejelentés tudomásulvételéről értesítést kapott.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet a bejelentett adatok szerinti helyzeten változtatni kíván, ehhez meg kell szereznie a külkereskedelmi miniszter engedélyét.

4. §

(1) A külföldiek kereskedelmi képviseletének ellátására alapított állami vállalatok és külföldiek - a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásra vonatkozó külön jogszabályok szerint - létrehozhatnak olyan gazdasági társulást, amelynek fő tevékenységi köre külföldiek kereskedelmi képviselete. Az ilyen gazdasági társulás kereskedelmi képviseleti tevékenységéhez a külkereskedelmi miniszter engedélye szükséges.

(2) Külföldi részvétellel működő más gazdasági társulás is engedélyt kaphat a külkereskedelmi minisztertől külföldiek kereskedelmi képviseletére.

(3) Az engedélyezési eljárásra a 6. és 7. § rendelkezéseit, kell megfelelően alkalmazni.

5. §

(1) A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó külföldi külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezettel, illetőleg külföldivel kereskedelmi tevékenységet külön engedély nélkül folytathat, ideértve külföldi számára kereskedelmi képviseleti tevékenységet is (1974. évi III. törvény, 25. §).

(2) Ideiglenesen tartózkodik a Magyar Népköztársaság területén a külföldi, amennyiben

a) a külföldinek az ország területén történő tartózkodása egy alkalommal a 3 hónapos vagy több alkalommal, egy naptári évben, összesen a 6 hónapos időtartamot nem haladja meg, és

b) ugyanazon külföldi több alkalmazottjának vagy megbízottjának az ország területén történő tartózkodása egymást követő időszakokban, egy naptári évben összesen a 6 hónapos időtartamot nem haladja meg; az időtartam számításánál azonban a 14 napnál rövidebb tartózkodást figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Nem minősül ideiglenesnek a tartózkodás, ha a külföldi tevékenységét - annak időtartamától függetlenül - tartós jellegre utaló körülmények között végzi (például üzleti levelezésben képviseletként történő megjelölés, helyiségek bérlete, ilyen helyiségek képviseletként való feltüntetése, stb.).

6. §

(1) Külföldi a Magyar Népköztársaságban akkor létesíthet közvetlen kereskedelmi képviseletet, ha ez a népgazdasági érdekekkel és az állami külkereskedelmi politikával összhangban áll, különösen ha a létesítendő közvetlen kereskedelmi képviselet a külföldi és a belföldi gazdálkodó szervezetek között a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés, az értékesítés, illetve a kereskedelem vagy a gazdaság más területén megvalósuló tartós és szoros gazdasági együttműködés kialakítását vagy továbbfejlesztését előmozdítja.

(2) Annak a külföldinek, aki az országban közvetlen kereskedelmi képviseletet kíván létesíteni, a külkereskedelmi miniszterhez engedély iránti kérelmet kell benyújtania. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a külföldi vállalat (cég) neve, jogi formája, bejegyzésének kelte és helye, székhelye;

b) névleges és ténylegesen befizetett alaptőkéje;

c) tevékenységének köre;

d) a létrehozni kívánt közvetlen kereskedelmi képviselet tevékenységének köre, az általa alkalmazni kívánt külföldi és belföldi személyek száma, működésének tervezett időtartama.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül a kérelem tartalmazhat minden olyan tájékoztatást és adatot, amely alkalmas arra, hogy az engedélyező szerv mérlegelésének alapjául szolgáljon, így elsősorban :

a) a külföldinek az elmúlt időszakban elért termelési és forgalmi eredményeit saját országában és más országokban;

b) magyar gazdálkodó szervezetekkel kötött, már teljesített vagy teljesítés alatt álló szerződéseit, különösen a tartós termelési vagy kereskedelmi együttműködést előirányzó szerződéseket, a szerződések tárgyát és értékét;

c) magyar gazdálkodó szervezetekkel folytatandó termelési és kereskedelmi együttműködésre vonatkozó terveket, elgondolásokat, különösen azokat, amelyeknek megvalósítása a hazai gazdasági tevékenység műszaki színvonalát emeli, gazdaságosságát fokozza, a magyar gazdálkodó szervezetek export-tevékenységét előmozdítja.

(4) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt adatokat a kérelmező hazai jogának megfelelő közokirattal, ha pedig a kérelmező országában közokiratot nem adnak ki, más teljes hitelű okirattal kell igazolni.

(5) A kérelem elbírálásához az engedélyező szerv további tájékoztatást és adatokat kérhet, valamint adatok hitelesítését, illetve felülhitelesítését igényelheti.

7. §

(1) A külkereskeáelmi miniszter a kérelmet a 6. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények alapján bírálja el. Az elbírálás előtt a Magyar Kereskedelmi Kamara útján beszerzi a közvetlen kereskedelmi képviselet létesítésével érintett belföldi gazdálkodó szervezetek véleményét.

(2) Az engedélyező szerv a kérelem tárgyában határozattal dönt. A határozatot a kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül kell meghozni. Ha az engedélyező szerv a kérelem elbírálásához a kérelmezőtől kiegészítő intézkedést igényel, a határidőt ennek teljesítésétől kell számítani.

(3) A kérelemnek helytadó határozatban meg kell állapítani:

a) a közvetlen kereskedelmi képviselet tevékenységének körét;

b) a közvetlen kereskedelmi képviseletnél alkalmazható külföldi és belföldi személyek számát;

c) az engedély érvényességének időtartamát, vagy azt, hogy az engedély határozatlan időtartamra szól.

(4) A határozat a közvetlen kereskedelmi képviselet létesítésének és működésének egyéb feltételeit is megszabhatja (például a közvetlen kereskedelmi képviselet útján lebonyolítandó minimális külkereskedelmi forgalom, meghatározott szerződések teljesítése, az előterjesztett tervek és elgondolások megvalósítása, a képviselet helye, helyiségének területe, technikai felszerelésének feltételei, a képviselet által alkalmazni kívánt belföldi személyekre vonatkozó követelmények stb.).

(5) A kérelem tárgyában hozott határozatot indokolni nem kell.

(6) A kérelem tárgyában hozott határozat meghozatalától számított egy éven belül benyújtott, lényeges elemeiben azonos tartalmú új kérelem elbírálása mellőzhető.

8. §

(1) A külföldinek a Magyar Népköztársaságban létesített közvetlen kereskedelmi képviselete a külföldi cég részére, annak nevében, számlájára és felelősségére, a belföldi jogszabályok, így a külkereskedelem hatósági rendjére vonatkozó rendelkezések megtartásával végzi tevékenységét. Adózásáról külön jogszabály rendelkezik.

(2) A közvetlen kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékbe be kell jegyezni, ez alól azonban a külkereskedelmi miniszter felmentést adhat.

(3) A közvetlen kereskedelmi képviselet működéséről az engedélyező szerv által meghatározott rendben beszámolni köteles.

(4) A külkereskedelmi miniszter a közvetlen kereskedelmi képviselet létesítésére vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha az engedély jogosultja az ilyen tevékenységét nem az engedélyben meghatározott feltételeknek vagy nem a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően végzi.

9. §

A külföldi részvétellel működő, kereskedelmi képviseleti tevékenység végzésére feljogosított gazdasági társulás és a közvetlen kereskedelmi képviselet tevékenysége a külföldi által adott felhatalmazás és az engedély által meghatározott körben - ha az engedély eltérően nem rendelkezik - kiterjedhet az alábbiakra:

a) az általa képviselt külföldi, valamint a belföldi külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetek között olyan szerződések közvetítése, amelyeket a magyar jogszabályok külkereskedelmi szerződésnek tekintenek;

b) az a) pontban megjelölt szerződések előkészítésében, tárgyalásában való közreműködés, továbbá ilyen szerződés megkötése;

c) az általa képviselt külföldi bizományi raktárának fenntartása, a külföldi által szállított árukkal vagy általa teljesített szolgáltatásokkal kapcsolatos vevőszolgálati és szerviztevékenység;

d) az általa képviselt külföldi által forgalomba hozott árukkal, szolgáltatásokkal és anyagi értéket képviselő jogokkal kapcsolatban tájékoztatási és propagandatevékenység, a külföldi magyarországi kiállításokon, vásárokon, árubemutatókon, szakmai előadásokon és más hasonló célú rendezvényeken való rész ételének szervezése.

10. §

A külföldi részvétellel működő kereskedelmi képviseleti tevékenység végzésére feljogosított gazdasági társulás és a közvetlen kereskedelmi képviselet külföldi alkalmazottait - annak vezetőjét külön e minőségben - tevékenységük megkezdése előtt a személyi adatok közlésével, a külkereskedelmi miniszternek be kell jelenteni. Az érintett személy tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a bejelentés tudomásulvételéről a külkereskedelmi miniszter a bejelentőt értesítette.

11. §

Az ebben a rendeletben foglaltak nem érintik a külföldiek be- és kiutazásáról, valamint, az ország területén való tartózkodásáról szóló 24/1966. (IX. 25.) Korm. számú rendeletben és e kormányrendelet végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint a külföldieknek a Magyar Népköztársaság területén történő munkavállalásáról és a magyar állampolgárok külföldi munkáltatók alkalmazásába lépéséről szóló jogszabályokban foglalt rendelkezések hatályát.

12. §

Ez a rendelet 1975. január 1. napján lép hatályba.

Dr. Bíró József s. k.,

külkereskedelmi miniszter