11/1975. (X. 6.) KPM rendelet

a Távírószabályzat módosításáról

A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a következőket rendelem:

1. §

(1) A 6/1968. (VI. 4.) KPM rendelettel kiadott és a 12/1968. (XI. 3.) KPM rendelettel módosított Távírószabályzat 12. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) betűkkel vagy számjegyekkel írt számok, feltéve hogy nincs titkos értelmük,";

"d) betűkből, számokból, egyéb jelekből vagy ezekből vegyesen képzett csoportok, feltéve hogy nincs titkos jelentésük."

(2) A Távírószabályzat 12. §-a (3) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A távirat közértelmű jellegét nem változtatja meg a szöveg elején alkalmazott ellenőrző szó-, szám-, vagy egyéb jelből álló csoport, amely azonban 20 jegynél több nem lehet."

2. §

A Távírószabályzat 13. §-a (1) és (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Titkos nyelven táviratot az erre szolgáló kódjegyzékbe felvett szavakkal lehet megírni. A titkos nyelv szavai lehetnek:

a) titkos jelentésű betűkből, számokból, egyéb jelekből vagy ezekből vegyesen képzett csoportok,

b) a közértelmű táviratozásra elfogadott, egy vagy több nyelvhez tartozó olyan valódi szavak, amelyeknek a táviratban nem az a jelentésük, mint amit a megírásukhoz használt nyelven egyébként jelentenek, és így nem alkotnak megérthető mondatot,

c) a közértelmű nyelv feltételeinek meg nem felelő egyéb szavak vagy kifejezések.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott csoportok ékezetes betűt nem tartalmazhatnak; a csoport hossza 20 jegynél több nem lehet."

3. §

A Távírószabályzat 16. §-a (5) és (7) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a feladó a közértelmű szóhoz vagy intézmény, vállalat nevének rövidítéséhez kötőjellel ragot vagy képzőt kapcsol, a Posta a kötőjelet törli és a szót, illetőleg a rövidítést a raggal, a képzővel egy szóba foglalja (pl. OTP-nél helyett OTPnél = 1 szó)."

"(7) A mondatok elválasztására vagy befejezésére, valamint a szavak (ragok, képzők) elválasztására vagy összekötésére szolgáló írásjelet a Posta csak a feladó kívánságára továbbítja. A feladónak kis vonással kell aláhúznia azt az írásjelet, amelynek továbbítását kívánja. Ebben az esetben a mondatok elválasztására, illetőleg befejezésére szolgáló pont, vessző, kettőspont és kérdőjel külön szónak számít (pl. mehetek? = 2 szó). A Posta a szavak (ragok, képzők) elválasztására, illetőleg összekötésére szolgáló kötőjelet, törtjelet és hiányjelet a szót alkotó jegynek, a szót pedig betűkből, illetőleg számokból és írásjelekből vegyesen képzett csoportnak tekinti és 5 jegyenként díjazza [pl. tonna/180 = 2 szó (9 jegy), június-augusztus = 4 szó (16 jegy), OTP-nél = 2 szó (7 jegy), m/Ft = 1 szó (4 jegy)]."

4. §

A Távírószabályzat 17. §-a (3) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A zárójelet és az idézőjelet a Posta a zárójelbe, illetőleg az idézőjelbe tett szóhoz (csoporthoz) tartozónak tekinti. Ha a feladó több szót tett zárójelbe, illetőleg idézőjelbe, ennek az írásjelnek a kezdő jele az első szóhoz (csoporthoz), befejező jele pedig az utolsó szóhoz (csoporthoz) számít [pl. (ma) = 1 szó, (csütörtök) = 3 szó, a(bcc) = 2 szó]."

5. §

A Távírószabályzat 43. §-a (2) és (3) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A levél távirat jelzése:

a) a belföldi forgalomban = BLT -,

állami táviratnál = BLTF =,

b) a nemzetközi forgalomban = LT=,

állami táviratnál = LTF =.

(3) A levéltávirat szövegét közértelmű vagy titkos nyelven lehet megírni."

6. §

Ez a rendelet az 1975. évi november hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Távírószabályzat 18. §-a (2) bekezdésének d) pontja és 35. §-a (5) bekezdésének második mondata hatályát veszti.

Rödönyi Károly s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter