6/1968. (VI. 4.) KPM rendelet

a Távírószabályzat kiadásáról

1. § (1)[1] A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján új Távírószabályzatot adok ki.

(2) A Távírószabályzat az 1968. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba.

(3) A Távírószabályzat hivatalos kiadványa minden postahivatalnál megtekinthető és a Budapest 72. számú postahivatalnál (Budapest, VIII.Baross tér 11/c.) megvásárolható.

2. § Ez a rendelet az 1968. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1955. (VIII. 7.) KPM rendelettel kiadott és az 1/1959. (I. 10.) KPM, a 7/1959. (XII. 30.) KPM, a 3/1961. (IX. 28.) KPM, valamint a 2/1962. (XI. 16.) KPM rendelettel módosított és kiegészített Távíró Üzletszabályzat, továbbá a Távíró Üzletszabályzat és a Távbeszélőszabályzat módosításáról szóló 1/1961. (VI. 12.) KPM rendelet 1-3. §-a hatályát veszti.

Melléklet a 6/1968. (VI. 4.) KPM rendelethez

Távírószabályzat

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A távírószolgálat ellátása

Szabályzat tárgya

1. § (1) A Távírószabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározza a Postának és azoknak a jogait és kötelezettségeit, akik a postai távíró-szolgáltatásokat igénybe veszik. Az előfizetői távgépíróberendezések és hálózatok létesítésének és üzemeltetésének feltételeit külön jogszabály* állapítja meg.[2][3]

Posta feladata

(2) A távírószolgálat igénybevételét az e Szabályzatban, valamint a Távíródíjszabásban (a továbbiakban: Díjszabás) megszabott feltételekkel a Posta meglevő szervezetével és berendezéseivel mindenki számára biztosítja. A szolgálat zavartalan működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről a posta gondoskodik.[4]

Hivatalos órák

(3) A postahivatalok a hivatalos órák alatt állnak rendelkezésre. A hivatalos órákra vonatkozó tájékoztatót a hivatalok úgy függesztik ki, hogy az zárva tartás idején is látható legyen.

Felvétel megtagadása

(4)[5]

(5) Ha a távirat e Szabályzatban és a Díjszabásban előírt feltételeknek nem felel meg és a feladó e rendelkezésnek felszólításra sem tesz eleget, a Posta a táviratot nem veszi fel.

Szolgálat felfüggesztése

(6) A Posta elemi csapás, vagy a Posta tevékenységi körén kívül eső el nem hárítható egyéb rendkívüli körülmény esetén a távírószolgálatot átmenetileg korlátozhatja, vagy szüneteltetheti.

Kártérítési igény kizárása

(7) A távírószolgálat szüneteltetéséből, valamint a szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a Posta nem felel; a táviratért fizetett díjat azonban e Szabályzatban meghatározott esetekben visszatéríti.

Személyazonosság igazolása

(8) A Posta a távirat feladójától, átvevőjétől és attól, aki adatszolgáltatást kér, személyazonosságának igazolását kérheti. A személyazonosság igazolására a Posta a Postaszabályzatban felsorolt okiratokat fogadja el. Ha az érdekelt a személyazonosságát nem igazolja, a Posta a távirat felvételét, kézbesítését, illetve az adatszolgáltatást megtagadja.

II. fejezet

TÁVIRAT FELADÁSA

Táviratfeladási helyek

2. § Táviratot fel lehet adni postahivatalban, távbeszélőn és előfizetői távgépírón (telexen), el lehet továbbá juttatni a postahivatalhoz községi (tanyai) nyilvános távbeszélőállomás kezelője, külterületi kezelő vagy postai levélszekrény útján.[6]

Táviratfeladás távbeszélőn

3. § (1) Távbeszélőn táviratot a távbeszélőközpont szolgálati ideje alatt előfizető távbeszélőállomásról, vagy távbeszélőközponttal közvetlen összeköttetésben való távbeszélőberendezésről lehet feladni.

Feladás nyilvános távbeszélőállomásról

(2) A postai és az előfizetői nyilvános távbeszélőállomás táviratfeladásra való igénybevételének feltételeit a Távbeszélőszabályzat határozza meg.[7]

Felvevőhivatal feltüntetése a táviraton

(3) Távbeszélőn feladott táviraton a Posta felvevőhivatalként annak a postahivatalnak a nevét tünteti fel, amelyik a táviratot felvette, de díjazás szempontjából azt a helyiséget tekinti feladási helynek, amely helységben az előfizető berendezése van.

Tényleges feladó adatainak feljegyzése

(4) A távbeszélőn feladott táviratra a bemondó kívánságára a posta az előfizető adatain kívül a tényleges feladó nevét és címét is feljegyzi.

Közvetítési díj

(5) A távbeszélőn feladott táviratért a távirat díján felül közvetítési díjat is kell fizetni.

Feladás módja

(6) A távirat feladójának ügyelnie kell arra, hogy az egyes szavakat érthetően és úgy mondja be, hogy a felvevőnek leírásukra elég ideje legyen. A táviratban előforduló számok, írásjelek bemondásakor közölni kell, hogy a számokat, írásjeleket betűkkel vagy számjegyekkel, illetőleg írásjelekkel kell-e leírni. A nehezen érthető vagy könnyen összetéveszthető szavakat betűzve kell mondani.

Visszaolvasás

(7) A távirat leírása után a felvevő a táviratot teljes egészében visszaolvassa, hogy a feladó az esetleges hibákat helyesbíthesse. Ha a visszaolvasást a felvevő elmulasztja, ezt a feladó követelheti.

Korlátozás a feladásnál

(8) Állami táviratot, hírlaptáviratot és távirati utalványt nem lehet távbeszélőn feladni.

Távirat feladása községi (tanyai) nyilvános távbeszélőállomás útján

4. § (1) A községi (tanyai) nyilvános távbeszélőállomáson a táviratot a nyilvános állomás kezelőjének kell átadni, aki azt annál a postahivatalnál adja fel, ahová a nyilvános állomás be van kapcsolva.

(2) A községi (tanyai) nyilvános távbeszélőállomás kezelője a feladás alkalmával a távirat díján felül egy helyi beszélgetés díját szedheti be. A Posta a távírási díjat hitelezi. A községi (tanyai) nyilvános állomásról felvett táviratért a Posta közvetítési díjat [3. § (5) bek.] nem számít fel.

Távirat feladása külterületi kezelő, vagy postai levélszekrény útján

5. § (1) Ha a táviratot külterületi kezelő vagy levélszekrény útján adják fel, a távirat díját és a táviratlap árát készpénzben vagy levélbélyegben mellékelni. A táviratot és a bélyeget, illetőleg a készpénzt célszerű borítékba helyezni és a borítékra feltűnően "TÁVIRAT" szót írni.

Felvevőhivatal, felvétel időpontja

(2) A távirat felvevőhivatalának azt a postahivatalt kell tekinteni, ahová a táviratot továbbítás végett elküldték, a felvétel időpontjának azt az időpontot, amikor a táviratot a postahivatal felvette.

Díjhiány

(3) Ha a távirathoz mellékelt összeg a távirat Díjszabás szerinti díjánál kevesebb, és a hiányzó összeg a belföldi távolsági közönséges távirat szódíjának kétszeresét meghaladja, a Posta a táviratot nem veszi fel, hanem a készpénzzel vagy a bélyeggel együtt visszaküldi a feladónak.

III. fejezet

TÁVIRAT SZERKESZTÉSE

Távirat megírása

6. § (1) A táviratot tisztán és olvashatóan a (3) bekezdésben felsorolt latin betűkkel, arab számokkal és írásjelekkel kell megírni. A távirat a következő részekből áll:

(1) a hivatalos részből és

(2) a feladó által az alábbi sorrendben megírandó részből

a) különleges kezelésre vonatkozó jelzések,

b) cím,

c) szöveg,

d) aláírás.

(2) Az olvashatatlan vagy rosszul olvasható szavakat a felvevő felhívására a feladó köteles olvashatóan leírni, vagy ha a sok javítás következtében a távirat áttekinthetetlen, a táviratot újra megírni. Kívánatos, hogy a feladó az idegen nyelvű táviratot írógéppel vagy nyomtatott nagybetűkkel, a magyar nyelvű táviratban a címet nyomtatott nagybetűkkel írja.

Használható írásjegyek

(3) A használható betűk, számok és írásjelek a következők:

Betűk: a, á, ä, ă, b, c, d, e, é, f, g, h, i, j, k, l, m, n, ň, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, w, x, y, z.

Számok: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 0.

Írásjelek: pont (.), vessző (,), kettőspont, illetőleg osztási jel (:), kérdőjel (?), hiányjel, illetőleg percjel ('), másodpercjel ("), kötőjel, gondolatjel, illetőleg kivonásjel (-), zárójel [()], törtjel (/), idézőjel ("), összeadási jel (+), szorzási jel (x), százalékjel (%) és ezrelékjel (‰).

Ékezetes betűk továbbítása

(4) A posta az ékezetes betűket távgépírón a következő alakban továbbítja:

á, ă = AA, ä = AE, é = EE, ň = N, ö, = OE, ü = UE.

Római számok írása

(5) A táviratba írt római számot a Posta arab számmal továbbítja. Ha a távirat feladója fel akarja hívni a címzett figyelmét arra, hogy római számról van szó, a számjegy elé a távirat megírására használt nyelven "római" szót kell írnia.

Vegyes tört és százalékjel továbbítása

(6) A vegyes törteket a Posta kötőjellel továbbítja, amelyet az egész szám és a törtszám között tüntet fel (pl. 2 1/2 vagy 1/4 12 továbbítási alakja 2-1/2, illetőleg 1/4-12). A % (százalék-) és az ‰ (ezrelék-) jel továbbítási alakja 0/0, illetőleg 0/00. A százalék- és az ezrelékjelet a hozzá tartozó egész vagy törtszámmal a Posta kötőjellel kapcsolja össze (pl. 2 %, 2 1/2 % továbbítási alakja 2-0/0, 2-1/2-0/0).

Összeadási jel használata

(7) Az összeadási jel (+) csak számcsoportban, betűcsoportban, számokból és betűkből vegyesen képzett csoportokban használható (pl. 2 + 8, a + b, 2a + 3b, +15) különálló jelként a táviratban alkalmazni nem lehet.

Nem használható írásjelek és megjelölések

(8) A feladó a távirat megírásakor csak a (3) bekezdésben felsorolt írásjeleket használhatja. Egyéb jeleket vagy kifejezéseket közértelmű nyelven, betűvel kiírva kell helyettesíteni (pl. 2 + 6 = 8, helyett 2 + 6 egyenlő 8, 2° helyett 2 fok, négy + kettő helyett négy plusz kettő).

Táviratlap

(9) A távirat megírására a Posta által díjmentesen kiadott táviratlap szolgál; a feladó a táviratot a postai kezelésre alkalmas más papírlapon is megírhatja. A feladónak minden egyes táviratot külön kell megírnia. Különböző rendeltetési helyre azonos szövegű és azonos aláírású táviratot úgy is fel lehet adni, hogy a feladó a táviratot csupán egy példányban írja meg és a különböző címeket jegyzékbe foglalja. Ilyen esetben a távirat sokszorosítását a felvevő postahivatal végzi. A sokszorosításért díjat kell fizetni. Az azonos rendeltetési helyre feladott többcímű táviratra a 29. § rendelkezései irányadók.[8]

Javítások igazolása

(10) Szavak törlését, közbeszúrását, átírását, illetőleg javítását a feladónak a táviratlapon az erre szolgáló helyen, más papírlapra írt távirat esetében ezen a papírlapon elkülönítve, aláírásával igazolnia kell.

Feladó neve és címe

(11) A feladó nevét és címét a táviratlapon az erre a célra megjelölt helyen, más papírlapra írt távirat esetében pedig a címtől, szövegtől és aláírástól elkülönítve ezen a papírlapon kell feltüntetni.

Illeték lerovása táviratlapon

(12) Ha a feladó államhatalmi vagy államigazgatási szervhez intézett táviraton illetéket rótt le, a Posta a táviraton az aláírás után záradék formájában feljegyzi, hogy a feladó a táviratra milyen értékű illetékbélyeget ragasztott. A záradék szövege díjköteles. Azt, hogy a beadvány illetékköteles-e, a Posta nem vizsgálja.[9]

A távirat kezelésére vonatkozó díjazott szolgálati megjelölések

Különszolgáltatás jelzésének feltüntetése

7. § (1) A díjazott szolgálati megjelölés a feladó, esetleg a címzett által kért különszolgáltatás, továbbá egyes esetekben a táviratfajta megjelölésére szolgál. Ha a feladó a távirata továbbítására vagy kézbesítésére különszolgáltatást köt ki, ezeket az előírt rövidített alakban kell a távirat címe elé írnia. A táviratfajta megjelölésére szolgáló díjazott szolgálati megjelölések feltüntetésére az egyes táviratfajtákra előírt rendelkezések az irányadók.

(2) Ha a különszolgáltatás jelzését a feladó nem a szabályszerű rövidített alakban írta, a felvevő törli és a megfelelő rövidítéssel helyettesíti.

Több különszolgáltatás

(3) A feladó ugyanabban a táviratban több különszolgáltatást is kiköthet, hacsak a Szabályzat másként nem rendelkezik, vagy a különszolgáltatások egymást ki nem zárják.

Korlátozás a nemzetközi forgalomban

(4) A nemzetközi forgalomban a Díjszabásból állapítható meg, hogy a rendeltetési országba szóló táviratban milyen különszolgáltatásokat nem lehet kikötni.

Különszolgáltatások jelzése

(5) A táviratfajták és a különszolgáltatások jelzésének összefoglaló felsorolását a Szabályzat függeléke tartalmazza.

A távirat címe

Cím adatai

8. § (1) A távirat címének a címzett nevét vagy megnevezését és a távirat rendeltetési helyét, valamint azokat az adatokat (pl. foglalkozás, megkülönböztető név, utca, házszám stb.) kell tartalmaznia, amelyeket a feladó szükségesnek tart ahhoz, hogy a távirat minden kutatás és kérdezősködés nélkül kézbesíthető legyen. Külföldre feladott távirat címét úgy kell megírni, hogy a távirat kézbesítését nyelvi nehézség ne akadályozza. A Kínába feladott táviratban a címzett nevének és lakáscímének megjelölésére négyjegyű számcsoportokat is lehet használni.

Rendeltetési hely feltüntetése

(2) A rendeltetési hely, illetőleg az utolsó távíróhivatal nevét úgy kell feltüntetni, ahogyan az a "Névsor a postahivatalokról (fiókpostákról) és a lakott helyekről" elnevezésű postai kiadványokban (a továbbiakban: Névsor), illetőleg a nemzetközi szolgálatra megnyitott távíróhivatalok jegyzékének (a továbbiakban: Névjegyzék) első hasábjában szerepel. Ezt a nevet ki lehet egészíteni olyan megjelöléssel, amely a hivatalt a rendeltetési hely többi postahivatalától megkülönbözteti (pl. Budapest 114, Berlin W 66). Városok, községek egyesítése esetében célszerű, ha a feladó a helység (városrész) korábbi nevét is feltünteti (pl. Budapest Kispest, Budapest Csillaghegy, Miskolc Diósgyőr).

Utolsó távíróhivatal feltüntetése

(3) Ha a távirat rendeltetési helyén táviratkézbesítő postahivatal nincsen, a távirat címében azt a helységet is fel kell tüntetni, ahol az a hivatal van, amely a rendeltetési helyen a táviratkézbesítést végzi (a továbbiakban: utolsó távíróhivatal).

(4) Ha a címben megjelölt rendeltetési hely a Névsorba nincs felvéve, a feladónak kell megjelölnie és feltüntetnie a címben megjelölt helyhez tudomása szerint legközelebb levő helységet, ahol postahivatal van.

(5) Ha a rendeltetési hely a Névjegyzékbe nincs felvéve, a külföldre szóló táviratban a feladónak kell az utolsó távíróhivatalt megjelölnie. Ha a feladó az utolsó távíróhivatalt nem tudja megjelölni, a rendeltetési hely neve után vagy az ország vagy a területi felosztás nevét, esetleg mindkettőt, vagy olyan más megjelölést kell a Névjegyzék adatai alapján írnia, amely a távirat irányítását lehetővé teszi.

Címadatok sorrendje

(6) A rendeltetési hely, illetőleg az utolsó távíróhivatal nevét a címzettnek, illetőleg a címzett lakáscímének megjelölésére szolgáló adatok után kell írni.

Rövidített táviratcím

9. § (1) A táviratot rövidített táviratcímmel is meg lehet címezni olyan címzett részére, aki a rövidített táviratcímét a kézbesítőhivatalnál előjegyeztette.

(2) A rövidített táviratcím olyan cím, amelyben a címzett nevét és címét rövidített megjelölés helyettesíti. A rövidített táviratcím legfeljebb 15 betűből álló szó lehet. Családi vagy utónevet, földrajzi nevet, továbbá olyan megjelölést, amely tévedésre vezethet, a Posta rövidített táviratcímként nem jegyez elő.

Előjegyző hivatal

(3) A rövidített táviratcím előjegyzését írásban attól a postahivataltól kell kérni, amely a címzett táviratait kézbesíti; Budapesten a rövidített táviratcímeket a Posta Központi Hivatal jegyzi elő.

Előjegyzés díja

(4) A rövidített távirat előjegyzéséért nyilvántartási díjat kell fizetni.

Előjegyzés megszűnése

(5) Az előjegyzés lejártáig meg nem újított rövidített címre érkező táviratot a Posta a lejáratot követő hónap 15. napjáig kézbesíti, azontúl mint kézbesíthetetlent kezeli.

Rövidített táviratcím megváltoztatása, törlése

(6) Az előjegyeztető rövidített táviratcímét bármikor megváltoztathatja vagy töröltetheti. Az előjegyeztetőt rövidített táviratcímének megváltoztatására a Posta bármikor felszólíthatja. Ha az előjegyeztető a felhívásnak nem tesz eleget, a rövidített táviratcímet törlik.

Megszűnt táviratcím előjegyzése

(7) Megszűnt rövidített táviratcímet a Posta a megszűnés évét követő naptári év végéig más részére nem jegyez elő.

A távirat címzésének különleges esetei

Más címén kézbesítendő távirat

10. § (1) Ha a táviratot a címzett részére más címén kell kézbesíteni, a távirat címéből ki kell tűnni, hogy a távirat kinek szól és kinél kell kézbesíteni (pl. Kis Károlynak Kovács Jánosnál, MASPED Szávának, = TF 189-940 = Kisnél Horváthnak, = TLX 720 = Chemolimpex Dankónak).

Két címzett egy táviratban

(2) Egy táviratban címzettként két személyt is meg lehet nevezni, ha a két személy ugyanazon a címen megtalálható (pl. közös lakásban élnek, ugyanazon munkahelyen dolgoznak). Ha a feladó mindkét címzett részére külön-külön kéri a távirat kézbesítését, a távirat címét a 29. § rendelkezése szerint kell megírni.

Távbeszélőn vagy előfizetői távgépírón (telexen) kézbesítendő távirat címzése

(3) A címzett nevén (megnevezésén) és a rendeltetési helyen kívül közelebbi címet feltüntetni nem kell, ha a feladó azt kéri, hogy a Posta a táviratát távbeszélőn, illetőleg előfizetői távgépírón (telexen) kézbesítse. Ennek jelzése a cím előtt = TF...=, illetőleg = TLX...=, kiegészítve a címzett távbeszélő, illetőleg távgépíró kapcsolási számával (pl. = TF 187-081 = Bodnár Budapest = vagy = TF 163-940/246 = Kovács Budapest = illetőleg = TLX 632 = ÁFOR Budapest =).

Távbeszélőn kézbesítendő távirat címzése kapcsolási szám megjelölése nélkül

(4) Belföldi forgalomban a távirat távbeszélőn való kézbesítését a kapcsolási szám megjelölése nélkül is lehet kérni. Ennek jelzése = TEL =. Ebben az esetben a táviratot a 8. § (1) bekezdésében meghatározott módon kell megcímezni.

Postafiók útján kézbesítendő távirat címzése

(5) A cím a címzett nevéből és postafiókszámából is állhat. Ilyen esetben annak a postahivatalnak a nevét, amelyben a címzett fiókot bérel, ki kell egészíteni azokkal a szükséges megjelölésekkel, amelyek ezt a hivatalt a rendeltetési hely egyéb postahivatalaitól megkülönböztetik (pl. Kovács postafiók 27 Budapest 62, vagy Pauli boîte postale 275 Paris 24).

Postán maradó távirat címzése

(6)[10]

Vonat, repülőgép utasának feladott távirat címzése

(7) Külföldre szóló táviratot vonat, illetőleg repülőgép utasának (személyzetének) vasútállomásra vagy repülőtérre is lehet címezni olyan országba, amely a táviratnak ilyen módon való kézbesítését rendszeresítette. Ilyen táviratban a feladónak a távirat címében a címzett nevén kívül fel kell tüntetnie:

a) megfelelő idegen nyelven az "utas" vagy a "személyzet" megjelölést,

b) annak a vasúti állomásnak vagy légi kikötőnek a nevét, ahol a vonat megáll, illetőleg a repülőgép leszáll,

c) a vonat számát (nevét), a repülőgép számát (nevét), és a légitársaság nevét (rövidítését) vagy a járat számát vagy a vonat (repülőgép) indulásának vagy érkezésének időpontját, valamint induló- és végállomásának nevét.

(8) A vonat vagy a repülőgép utasainak (személyzetének) kézbesítendő táviratban csak az = Urgent = különszolgáltatást lehet kikötni.

A távirat szövege

Szöveg megírására használható nyelvek

11. § (1) A távirat szövegét közértelmű vagy titkos nyelven lehet megírni. Ezeket a nyelveket ugyanabban a táviratban vegyesen is lehet használni.

(2) Titkos nyelven megírt táviratot csak olyan országba lehet küldeni, amely a titkosnyelvű táviratozást megengedi. A titkosnyelvű táviratok feladására vonatkozó egyéb feltételeket a Díjszabás tartalmazza.

(3) Szöveg nélkül táviratot feladni nem lehet.

Szöveg valódiságának igazolása

(4) A feladó kérheti, hogy a közértelmű nyelven írt távirata szövegében közöltek valódiságára vonatkozó igazolást a táviratban továbbítsák. Ezt a kívánságot a Posta csak akkor teljesíti, ha a távirat szövegében közöltek valódiságát az illetékes szerv (bíróság, közjegyző, tanács, kórház stb.) a táviratlapon vagy az ahhoz csatolt külön papírlapon igazolta. Az igazolás megtörténtét a Posta záradék formájában továbbítja. A záradék díjköteles.

Közértelmű nyelv

12. § (1) Közértelmű nyelv az, amely a nemzetközi, táviratozásra elfogadott nyelven, vagy több ilyen nyelven bárki által megérthető gondolatot fejez ki.

Közértelműnek elfogadott rövidítések, megjelölések

(2) Ha a szöveggel összefüggésben állnak és értelmük, jelentésük a szövegből megállapítható, a közértelmű nyelven szerkesztett táviratokban előfordulhatnak:

a) betűkkel vagy számjegyekkel írt számok, feltéve hogy nincs titkos értelmük,[11]

b) közismert vagy rövidített címek,

c) a rendes levelezésben (pl. kb., pl., du.) és a kereskedelmi levelezésben (pl. fob, cif, caf, svp) használt szokásos rövidítések és egyéb kifejezések,

d) betűkből, számokból, egyéb jelekből vagy ezekből vegyesen képzett csoportok, feltéve hogy nincs titkos jelentésük.

(3) A távirat közértelmű jellegét nem változtatja meg a szöveg elején alkalmazott ellenőrző szó-, szám-, vagy egyéb jelből álló csoport, amely azonban 20 jegynél több nem lehet.[12]

Meteorológiai, vízjelző- és Kínába szóló távirat szövege

(4) Közértelmű nyelven szerkesztett táviratnak tekinti a Posta

a) meteorológiai és vízjelző megfigyeléseket tartalmazó táviratot,

b) a Kínába szóló vagy onnan eredő olyan táviratot, amelynek szövegét teljes egészében a kínai postaigazgatás hivatalos távírószótárából vett négyjegyű számcsoportokkal szerkesztettek.

Titkos nyelv

13. § (1) Titkos nyelven táviratot az erre szolgáló kódjegyzékbe felvett szavakkal lehet megírni. A titkos nyelv szavai lehetnek:[13]

a) titkos jelentésű betűkből, számokból, egyéb jelekből vagy ezekből vegyesen képzett csoportok;

b) a közértelmű táviratozásra elfogadott, egy vagy több nyelvhez tartozó olyan valódi szavak, amelyeknek a táviratban nem az a jelentésük, mint amit a megírásukhoz használt nyelven egyébként jelentenek, és így nem alkotnak megérthető mondatot;

c) a közértelmű nyelv feltételeinek meg nem felelő egyéb szavak vagy kifejezések.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott csoportok ékezetes betűt nem tartalmazhatnak; a csoport hossza 20 jegynél több nem lehet.

(3) Titkosnyelvű táviratnak tekinti a Posta azt a táviratot, amelynek szövegében vagy aláírásában egy vagy több titkosnyelvű szó van.

Kódjegyzék bemutatása

(4) A titkosnyelvű távirat megírására használt kódjegyzéket - a nemzetközi kereskedelmi kódjegyzékek kivételével - elfogadás véget a Posta Központi Távíró Hivatalnak be kell mutatni, amely azt - ha a kódjegyzék a titkos nyelv szerkesztési szabályainak megfelel - bélyegzővel látja el.[14]

Kódjegyzék letétbe helyezése

(5) A titkosnyelvű távirat megírására használt kódjegyzék egy példányát - ideértve a nemzetközi kereskedelmi kódjegyzéket is - a feladónak, illetőleg a címzettnek a Posta Központi Távíró Hivatalnál letétbe kell helyeznie.[15]

Kódjegyzék bemutatása feladáskor

(6) Ha a táviratot nem nemzetközi kereskedelmi kódjegyzék alapján szerkesztették és a távirat belföldre szól, a Posta Központi Távíró Hivatal bélyegzőjével ellátott kódjegyzéket a felvevő postahivatalnál minden távirat feladása alkalmával be kell mutatni.[16]

Kódjegyzék nevének feltüntetése

(7) A távirat megírására használt kódjegyzék nevét mind a belföldre, mind a külföldre feladott titkosnyelvű távirat hivatalos megjegyzések rovatában fel kell tüntetni.

(8) A (4)-(7) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az állami táviratokra és a külföldről érkező olyan táviratokra, amelyek címzettje államhatalmi vagy államigazgatási szerv.[17]

A távirat aláírása

14. § (1) A feladó az aláírást bármilyen módon szerkesztheti, de az aláírás nem kötelező.

Aláírás hitelesítése

(2) A feladó kérheti, hogy a táviratba írt aláírás hitelesítésére vonatkozó záradék szövegét vegyék fel a táviratba és továbbítsák. Ezt a kívánságot a Posta akkor teljesíti, ha az aláírást hatóság (bíróság, közjegyző, tanácsi szakigazgatási szerv) a táviraton hitelesítette. A hitelesítés megtörténtét a Posta záradék formájában továbbítja. A záradék díjköteles.

IV. fejezet

TÁVIRAT DÍJAZÁSA

A távirat díja

15. § (1) A távirat díját, valamint a távírószolgálattal kapcsolatos egyéb díjakat ármegállapítás tartalmazza.[18][19]

(2) A távirat díja a szavak díjából és az esetleges különszolgáltatások díjából alakul.

(3) Díjazás szempontjából a távirat belföldi vagy nemzetközi.

Szószám megállapítása a belföldi forgalomban

16. § (1) A távirat szövegében, aláírásában és záradékában levő, a helyesírási szabályoknak megfelelően leírt közértelmű szavakat és rövidítéseket - a betűk számától függetlenül - egy szónak kell számítani.[20]

(2) A számokból, betűkből, írásjelekből alkotott csoportok, kifejezések 10 jegyenként számítanak egy szónak.

(3) Az (1) bekezdésben említett közértelmű szavakat és rövidítéseket is 10 jegyenként kell egy szónak számítani, ha ezekben számok vagy írásjelek fordulnak elő.

(4) A táviratfajta megjelölése, a különszolgáltatás megjelölésére szolgáló jelzés, valamint a távirat címe (címadatok) díjmentes.

(5) A mondatok elválasztására és befejezésére szolgáló írásjelek közül a pontot (.) és a vesszőt (,) csak a feladó kifejezett kívánságára kell továbbítani. A feladónak kis vonással kell aláhúznia, ha ezek továbbítását kívánja. Az így megjelölt írásjel külön szónak számít.

(6) A különálló jelként alkalmazott, szóközzel írt egyéb írásjeleket külön szónak kell tekinteni és díjazni.

(7) A több jelből álló írásjeleket - a továbbítási alakuknak megfelelően - jegyenként kell számítani.

(8) A zárójelet és az idézőjelet a zárójelbe, illetőleg az idézőjelhez tett szóhoz (csoporthoz) tartozónak kell tekinteni és a (2) bekezdésben meghatározott módon kell díjazni. Ha a feladó több szót tett zárójelbe, illetőleg idézőjelbe, az írásjel kezdő jele az első szóhoz (csoporthoz), a befejező jele az utolsó szóhoz (csoporthoz) számít.

(9) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott szószám alapján a távirat díját ötszavas szócsoportonként kell megállapítani. Az első szócsoportért 10 szó, minden további megkezdett szócsoportért 5 szó díját kell megfizetni.

Szószám megállapítása a nemzetközi forgalomban

17. § (1) A nemzetközi forgalomban a táviratfajtára, a különszolgáltatásra és a kézbesítés helyének megjelölésére vonatkozó jelzés, valamint a távirat címében, szövegében, aláírásában és záradékában levő - a helyesírás szabályai szerint leírt, szóközzel elválasztott - minden egyes szó, szócsoport, írásjel tíz jegyenként (betű, szám, írásjel) számít egy szónak.[21]

(2) A zárójelet és az idézőjelet a zárójelbe, illetőleg az idézőjelbe tett szóhoz (csoporthoz) tartozónak kell tekinteni és az (1) bekezdésben meghatározott módon díjazni. Ha a feladó több szót tett zárójelbe, illetőleg idézőjelbe, az írásjel kezdő jele(i) az első szóhoz, a befejező jele(i) az utolsó szóhoz számít(anak).

(3) A külföldre szóló táviratokban előforduló ékezetes betűket egy jegynek kell díjazni.

(4) A 16. § (5)-(7) bekezdése a nemzetközi forgalomban is irányadó.

18. §[22]

18/A. §

19. §

V. fejezet

DÍJBESZEDÉS, DÍJHITELEZÉS, DÍJNYUGTA

Díjbeszedés, díjhitelezés

Díjbeszedés

20. § (1) A belföldi forgalomban feladott segélykérő távirat kivételével minden távirat díjköteles. A távirat díját - ideértve a különszolgáltatások díját is - a feladónak kell megfizetnie. A feladáskor nem ismert díjakat a Posta a kézbesítéskor a címzettől szedi be; e díjak biztosítására a feladótól előleget kérhet.

Díjhitelezés postahivatalban

(2) Állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek, szövetkezetek (szövetkezeti vállalatok) és társadalmi szervezetek, továbbá külföldi államok követségei és konzulátusai távirataikat díjhitelezéssel adhatják fel, ha erre vonatkozó igényüket annál a postahivatalnál, ahol a táviratokat feladni kívánják, előzetesen írásban bejelentették. A díjhitelezéssel feladott táviratokért fizetendő díjak bejegyzésére a díjnyugtaátalány díjáért feladókönyvet lehet váltani.

Díjbeszedés távbeszélőszámlával

(3) A távbeszélőn, valamint a (2) bekezdésben említett szervek által díjhitelezéssel feladott távirat díját a Posta távbeszélőszámlán számítja fel. A távbeszélőszámlán felszámított távírási díjak beszedésére és a fizetési kötelezettség nem, vagy késedelmes teljesítése esetében követendő eljárásra a Távbeszélőszabályzat rendelkezései az irányadók.[23]

Díjhiány beszedése

(4) Ha a Posta a táviratért téves szószámítás, vagy a díjtétel téves alkalmazása folytán kevesebb díjat szedett be, mint amennyi a díjszabás szerint jár, a feladás napjától számított egy év alatt a díjkülönbözet megfizetését követelheti. Az utólag fizetett díjról a Posta díjmentesen elismerést ad.

Díjnyugta

Díjnyugta kiállítása

21. § (1) A táviratért fizetett díjról a postahivatal a feladó kérelmére a Díjszabásban meghatározott díjért díjnyugtát (díjnyugtamásolatot) állít ki. Díjhitelezéssel feladott táviratról a postahivatal díjnyugtát csak a hitelezett díj kiegyenlítése után ad.

Díjnyugtaátalány

(2) Ha a feladó a díjnyugtáért járó díjat átalányösszegben kívánja kiegyenlíteni, részére a Posta feladókönyvet ad ki, amellyel táviratait az ország bármely postahivatalában feladhatja. A felvevőhivatal a táviratért fizetett díjat a feladókönyvben nyugtázza. Feladókönyvnél feladott táviratról a Posta a feladó kérésére a díjnyugta díjáért díjnyugtamásolatot is ad.

VI. fejezet

KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK

Kézbesítés a címzett kezébe

22. § A feladó kikötheti, hogy táviratát a Posta csak a címzett kezébe kézbesítse. Ennek jelzése = MP =.

Sürgős kezelés

23. § A feladó kikötheti, hogy táviratát a Posta soron kívül továbbítsa és kézbesítse. Ennek jelzése a belföldi forgalomban = sürgős =, külföldre feladott táviratnál = Urgent =.

Távirat fizetett válasszal

24. § (1) A feladó előre megfizetheti a válasz díját. Ennek jelzése = RP... =, kiegészítve a válaszért fizetett összeggel.

Válaszért fizetett összeg feltüntetése

(2) A válaszért fizetett összeget a belföldi forgalomban Ft és f jelzéssel, külföldre feladott táviratnál aranyfrankban és centime-ban, a pénznem megjelölése nélkül, tizedesvessző feltüntetésével kell megjelölni (pl. belföldre = RP 4 Ft 80 f =, külföldre = RP 4,50 =).

(3) A válaszért előre fizetett összeget a feladó határozza meg.

Válaszutalvány kézbesítése, felhasználása

(4) A kézbesítő postahivatal a címzettnek a válaszért fizetett összegnek megfelelő értékű válaszutalványt ad. Az utalvánnyal a kiállítás napjától számított három hónapon belül bármely postahivatalban bárhová (belföldre vagy külföldre) szóló táviratot (képtáviratot) fel lehet adni.

Díjkülönbözet megfizetése

(5) Ha a választávirat díja a válaszutalvány értékét meghaladja, a különbözetet az utalvány felhasználójának kell megfizetnie.

Összeolvasás

25. § A feladó a pontos továbbítás biztosítása érdekében kikötheti, hogy táviratát a Posta olvassa össze.. Ennek jelzése = TC =. Az összeolvasás abból áll, hogy a továbbítás során a postahivatalok a táviratot (beleértve a hivatalos részt is) megismétlik és az ismétlést egyeztetik.

Értesítés a kézbesítésről

26. § (1) A feladó kikötheti, hogy a Posta a távirat kézbesítésének pontos idejét (nap, óra, perc) a kézbesítés után vele távirati úton azonnal közölje. Ennek jelzése = PC =.

Kézbesítési idő közlése

(2) Ha a távirat postán maradó (= GP = vagy = GPR =) kikötéssel érkezett vagy a távirat kézbesítése a címzett postafiókja útján történik, a kézbesítési értesítésben a rendeltetési postahivatal azt az időpontot (nap, óra, perc) közli, amikor a táviratot a hivatali kézbesítő munkahelynek átadta, illetőleg a postafiókba helyezte.

(3) Ha a távirat kézbesítése a rendeltetési helyen távbeszélőn, vagy távgépírón történik, a kézbesítési értesítésben a távbeszélőn történt közlés, illetőleg a távgépírón való továbbítás időpontját közlik.

(4) A mozgóállomásra feladott rádiótávirat kézbesítéséről szóló értesítésben a szárazföldi állomás azt az időpontot közli, amikor a táviratot a mozgóállomásra továbbította.

Átvevő nevének, rangjának közlése

(5) Az államhatalmi és államigazgatási szervek kizárólag belföldi forgalomban kiköthetik, hogy a kézbesítés idején felül az átvevő teljes nevét (családi és utónév) és beosztását (rangját) közöljék. Ennek jelzése = PCK =.[24]

Utánküldés a feladó rendelkezésére

27. § (1) A feladó kikötheti, hogy táviratát a rendeltetési hely postahivatala a címzett elutazása esetében távirati úton új tartózkodási helyére küldje a címzett után. Ennek jelzése = FS =.

(2) A feladó a távirat címében előre megjelölheti azokat a helyeket, ahová táviratának utánküldését kéri; ha csak egy rendeltetési helyet tüntet fel, ezzel a címzett új tartózkodási helyének megtudakolását a rendeltetési hely postahivatalára bízza.

(3) Ha a feladó több olyan helyet tüntetett fel, ahová táviratának utánküldését kéri, a Posta a táviratot csak a megjelölt helyekre küldi a címzett után; ha azonban a feladó a címzett új tartózkodási helyének megállapítását a Postára bízta, a táviratot mindaddig a címzett után küldik, amíg azt sikerül kézbesíteni, vagy újabb tartózkodási helyet megállapítani már nem lehet.

(4) Ha a feladó több olyan helyet tüntet fel, ahová a távirat utánküldését kívánja, s ezek egyikén a táviratot a cím elégtelensége miatt nem lehet kézbesíteni, a Posta a táviratot nem küldi tovább, hanem a kézbesíthetetlenség okának megjelölésével a feladót távirati úton értesíti.

Utánküldött távirat díja

(5) A Posta a feladáskor az utánküldendő táviratért csak az első rendeltetési helyig járó díjat szedi be, a díjköteles szavak számába azonban az esetleg megadott többi címet is beleszámítja. Utánküldés esetében a postahivatalok a távirat címét a kapott felvilágosítás, illetőleg a feladáskor megadott adatok alapján helyesbítik és megállapítják az utánküldésért beszedendő díjat. Az utánküldés díját a Posta úgy számítja, mintha a táviratot újból feladták volna.

Díj beszedése

(6) A rendeltetési hely postahivatala az utánküldésért járó díjat a kézbesítés alkalmával a címzettől kísérli meg beszedni. A táviratot a Posta a díjfizetés megtagadása esetében is kézbesíti, és a felmerült díjakat a feladótól szedi be.

Utánküldés a címzett kérésére

28. § (1) Bárki úgy rendelkezhet, hogy a részére érkező táviratot új tartózkodási helyére távirati úton küldjék utána. Az utánküldést az is kérheti, aki a 46. § (2) bekezdése értelmében a távirat átvételére jogosult. Aki az utánküldést kéri, a rendelkezési jogosultságát igazolnia kell és köteleznie kell magát arra, hogy a kézbesítéskor be nem szedhető díjakat megfizeti. Az utánküldést írásban, bármely postahivatalnál lehet kérni. Az utánküldött távirat jelzése ebben az esetben = Utánküldve...ról = (külföldre utánküldendő táviratnál = Réexpedié de...=).

Utánküldés más fajtájú táviratként

(2) Ha az utánküldést csak egy meghatározott helyre kérik, a Posta a közölt kívánság szerint a közönséges táviratot sürgősként, a sürgős táviratot közönségesként és ha a feltételeknek megfelel, a sürgős vagy a közönséges táviratot levéltáviratként, illetőleg a levéltáviratot közönséges vagy sürgős táviratként küldi a címzett után.

Utánküldött távirat díjának megfizetése előre

(3) A díjat előre kell megfizetni, ha a táviratnak olyan táviratként való utánküldését kérik, amelyért nagyobb díj jár. Az utánküldendő távirat díját egyébként előre csak akkor lehet megfizetni, ha az utánküldést egy helyre kérik.

Eljárás a fizetés megtagadása esetén

(4) Ha az utánküldendő távirat díját előre nem fizették meg, annak beszedését a Posta a kézbesítéskor a címzettől kísérli meg. Ha a címzett az utánküldött távirat díjának fizetését megtagadja, a Posta a táviratot nem kézbesíti. Ebben az esetben az utánküldött távirat díját annak kell megfizetnie, aki az utánküldést kérte.

Többcímű távirat

29. § (1) A feladó kikötheti, hogy táviratát a rendeltetési hely postahivatala több címre kézbesítse. Ennek jelzése = TM...=, kiegészítve a címek számával (pl. = TM 5 =).

Címzés

(2) A távirat címében minden egyes címzett nevét és közelebbi címét külön-külön fel kell tüntetni. Ezeket az adatokat abban az esetben is meg kell ismételni, ha a távirat ugyanannak a címzettnek több címére szól. A rendeltetési helyet azonban csak egyszer, az utolsó cím után kell feltüntetni.

Különszolgáltatások feltüntetése

(3) A különszolgáltatások jelzését minden cím előtt, amelyre vonatkoznak, fel kell tüntetni. Ha a többcímű táviratot sürgősként, összeolvasandóként, hírlaptáviratként vagy levéltáviratként adják fel, vagy a táviratot állami táviratként kell kezelni, a megfelelő jelzést a = TM...= jelzés előtt kell feltüntetni.

Minden cím közlése

(4) A feladó kikötheti, hogy a címben feltüntetett valamennyi címzettel a többi címet is közöljék. Ennek jelzése a = TM... = megjelölés után = CTA =.

Díjazás

(5) A többcímű táviratot díjazás szempontjából a Posta egy táviratnak számítja és a számításnál minden egyes címet figyelembe vesz. A szódíjon felül címenként járó másolási díjat a Posta külön számítja ki, figyelembe véve az egy-egy címben és a szövegben, valamint az aláírásban levő szavak számát.

Kézbesítés külterületre alkalmi kézbesítővel vagy postai úton

Kézbesítés a címzett költségére

30. § (1) A feladó kérheti, hogy külterületre (48. §) címzett táviratának kézbesítésére a Posta alkalmi kézbesítő felfogadását kísérelje meg és a kézbesítés költségét a címzettől szedje be. Ennek jelzése a belföldi forgalomban = ALK =, a nemzetközi forgalomban = Expręs =. Ha az alkalmi kézbesítővel történő kézbesítés díját a címzett nem fizeti meg, azt a feladónak kell megfizetnie.

Kézbesítés a feladó költségére

(2) A nemzetközi forgalomban a feladó az alkalmi kézbesítővel történő kézbesítés díját a feladáskor meg is fizetheti. Ennek jelzése = XP =.

Kézbesítés levélként

(3) Ha a rendeltetési hivatal nem tud alkalmi kézbesítőt fogadni, a táviratot levélként kézbesíti.

Kézbesítés községi (tanyai) távbeszélőállomás útján

(4) Nem lehet alkalmi kézbesítővel való kézbesítést kérni, ha a távirat olyan belföldi helyre szól, ahol községi (tanyai) nyilvános távbeszélőállomás van. Itt a kézbesítés a nyilvános távbeszélőállomás útján történik [48. § (8) bek.].

Kézbesítés dísztáviratlapon

31. § (1) A belföldi forgalomban a feladó kikötheti, hogy táviratát a rendeltetési postahivatal díszes kiállítású táviratlapon kézbesítse. Ennek jelzése = LX...= vagy = DT...=, kiegészítve azzal a számjeggyel, amely a kiválasztott díszes táviratlap megkülönböztetésére szolgál (pl. = LX5 =, = DT21 =).

Kezelés forgalomtorlódás esetében

(2) A dísztáviratlapon kézbesítendő táviratot forgalomtorlódás esetén a Posta az egyéb táviratot követő sorrendben továbbítja és kézbesíti.

Különszolgáltatások korlátozása

(3) A dísztáviratlapon kézbesítendő táviratban csak a = H...= különszolgáltatást lehet kikötni.

Külföldre szóló távirat

(4) A feladó külföldre feladott táviratának dísztáviratlapon való kézbesítését is kikötheti. A feladó a táviraton a dísztáviratlapnak az általa ismert megkülönböztető jelzését vagy csupán az = LX =, illetőleg halálesettel kapcsolatos részvétnyilvánítást tartalmazó táviratnál az = LXDEUIL = megjelölést alkalmazhatja.

(5) A külföldre feladott vagy külföldről érkező dísztáviratlapon kézbesítendő táviratra a (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak.

Kézbesítés meghatározott napon

32. § (1) A feladó kikötheti, hogy táviratát a rendeltetési postahivatal az általa meghatározott napon kézbesítse. Ennek jelzése a belföldi forgalomban = H... =, külföldre feladott táviratban = Remettre...=, a jelzés után a hónapnak azt a napját kell írni, amikor a feladó a táviratot kézbesíttetni kívánja (pl. = H 5 =).

(2) A feladó a távirat kézbesítését a feladás napjától számított 15 napon belül bármelyik napra, de belföldi forgalomban legkorábban a feladást követő második napra kérheti (pl. 25-én feladott táviratban = H 27 =).

Kézbesítés posta- vagy távíróhivatalban

Postán maradó

33. § (1) A feladó kikötheti, hogy táviratát a jelentkező címzettnek a címben megjelölt postahivatalban kézbesítsék. Ennek jelzése = GP =. Külföldre feladott táviratban a feladó ezen felül kérheti azt is, hogy a rendeltetési távíróhivatal a postán maradó táviratát az általa megjelölt postahivatalhoz ajánlott küldeményként továbbítsa. Ennek jelzése = PR =.

Távíróhivatalban maradó

(2) Külföldre feladott táviratban a feladó kérheti, hogy táviratát a címzettnek a távíróhivatalban kézbesítsék. Ennek jelzése = TR =.

Megőrzési idő

(3) A postán maradó (= GP, = GPR =) táviratot a Postaszabályzatban meghatározott ideig, a távíróhivatalban maradó (= TR =) táviratot az érkezés napját követő 42 napig lehet átvenni.

Kézbesítés nappal vagy éjjel

34. § A feladó kikötheti, hogy táviratát csak nappal (7 és 21 óra között) kézbesítsék. Ennek jelzése = Nappal =, külföldre feladott táviratnál = Jour =. A feladó azt is kívánhatja, hogy táviratát, ha 21 óra után érkezik a kézbesítő postahivatalhoz, éjjel is kézbesítsék a címzettnek. Ennek jelzése = Éjjel =, külföldre feladott táviratnál = Nuit =. Ez a különszolgáltatás csak olyan helyre szóló táviratban köthető ki, ahol a postahivatal éjjel is kézbesít táviratot. Belföldi forgalomban = Éjjel = jelzéssel csak = Sürgős = táviratot lehet feladni. Ha a címzett kérte, hogy a táviratait éjjel is kézbesítsék, illetőleg éjszaka ne kézbesítsék, a rendeltetési postahivatal a feladónak ezzel ellentétes kikötését nem veszi figyelembe.

VII. fejezet

KÜLÖNLEGES TÁVIRATFAJTÁK

Állami távirat

Belföldi forgalomban

35. § (1) Állami táviratként kezeli a Posta azt a táviratot, amely

A) belföldi forgalomban

a) az államhatalom vagy az államigazgatás szerveitől,[25]

b) bíróságtól, közjegyzőtől, vagy ügyészségtől,

c) külföldi állam követségétől vagy konzulátusától ered.

Külföldi forgalomban

B) külföldre irányuló forgalomban

a) az államhatalom legfelsőbb szerveitől,

b) a Kormány elnökétől ,a miniszterektől , az államtitkároktól és a helyettes államtitkároktól, a minisztériumoktól, a Miniszterelnöki Hivataltól, vagy az országos hatáskörű szervek vezetőitől,

c) a legfőbb ügyésztől vagy helyetteseitől,

d) külföldi állam követségétől vagy konzulátusától ered.

Válasz állami táviratra

(2) Az állami táviratra adott választ is állami táviratként kezeli a Posta, ha a feladáskor a választ kérő állami táviratot bemutatják.

Kereskedelmi konzulok táviratai

(3) Kereskedelmi konzuli megbízottak távirata csak akkor tekinthető állami táviratnak, ha hivatalos személyhez (szervhez) intézik és tárgya is hivatalos ügy.

Kezelés, jelzés

(4) A feladó kikötheti, hogy az állami táviratot a Posta soron kívül kezelje. Ennek jelzése a belföldi forgalomban = Állami elsőbbséggel =, a nemzetközi forgalomban = Etat Priorité =. Ha a feladó a távirat elsőbbséggel való kezelését nem kötötte ki, a belföldi forgalomban = Állami =, a nemzetközi forgalomban = Etat = jelzést kell a cím elé leírni.

Különszolgáltatások

(5) Állami táviratot a = Sürgős = (= Urgent =) kivételével bármely különszolgáltatás kikötésével fel lehet adni.[26]

Állami levéltávirat

(6) Állami táviratot mind a belföldi, mind a nemzetközi forgalomban levéltáviratként is fel lehet adni, ha megfelel a levéltáviratra (43. §) megszabott feltételeknek.

Távbeszélőn való kézbesítés kizárása

(7) Állami táviratot belföldön a Posta belterületen távbeszélőn nem kézbesít. Az állami távirat feladója a belföldi forgalomban a rendeltetési hivatal külterületére szóló táviratának a távbeszélőn való kézbesítését megtilthatja. Ilyen esetben a távirat bevezető részének hivatalos megjegyzések rovatába "Távbeszélőn nem kézbesíthető" szavakat kell írni.

Hiteles eredet igazolása

(8) Az állami táviratot a feladó szerv bélyegzőjével kell ellátni. Bélyegzőlenyomat nélkül a táviratot a Posta csak akkor veszi fel, ha a távirat hiteles eredete nem kétséges. Állami távirat felvételét a Posta az 1. § (4) bekezdés alapján nem tagadja meg.

Különlegesen kezelt állami távirat

(9) A Nemzetközi Távírószabályzat 62. cikkének 7. §-ában meghatározott esetekben a Posta az állami táviratot - a segélykérő távirat kivételével - minden más táviratot megelőző sorrendben továbbítja és kézbesíti.

Segélykérő távirat

36. § (1) Segélykérő az a távirat, amelyet az emberi életet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében, továbbá elemi csapás vagy baleset (tűz- vagy árvízveszedelem, vasúti, közúti, hajózási vagy légiforgalmi szerencsétlenség, kényszerleszállás stb.) alkalmával adnak fel. Ilyen táviratot bárki feladhat. Nemzetközi forgalomban segélykérő távirat az a távirat is, amelyet járvány esetében az Egészségügyi Világszervezet vagy annak szervei adnak fel.

(2) A segélykérő táviratot a Posta minden más táviratot megelőző sorrendben továbbítja és kézbesíti. Ilyen táviratot a Posta a lehetőség szerint a hivatalos órákon kívül is felvesz.

(3) Segélykérő táviratban különszolgáltatást kikötni nem lehet.

Díjmentesség

(4) A segélykérő távirat a belföldi forgalomban díjmentes, a nemzetközi forgalomban az ilyen táviratért a közönséges távirat díját kell megfizetni.

Szerkesztés

(5) A segélykérő távirat szerkesztésére az általános szabályok az irányadók azzal, hogy a szöveget csak közértelmű nyelven lehet megírni.

Vízjelző távirat

37. § (1) Vízjelző távirat az a távirat, amelyet az azzal megbízott személy a vízjelző szolgálattal kapcsolatos észlelésekről ad fel.

(2) A vízjelző táviratban különszolgáltatást kérni nem lehet.

Meteorológiai távirat

38. § (1) Meteorológiai távirat az a távirat, amelyet az azzal megbízott személy a meteorológiai megfigyelésekről ad fel. Jelzése a nemzetközi forgalomban =OBS =.

(2) A meteorológiai táviratban különszolgáltatást kérni nem lehet.

Statisztikai távirat

39. § (1) Belföldi forgalomban állami vállalat vagy egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, szövetkezet (szövetkezeti vállalat) és társadalmi szervezet által, vagy ezek címére feladott olyan távirat, amelynek szövege - akár csak részben - a közértelmű (12. §) vagy a titkos nyelven (13. §) megírt távirat szerkesztési szabályainak nem felel meg: statisztikai távirat. Jelzése = SA =. Államhatalmi vagy államigazgatási szervtől eredő ilyen táviratot a Posta elsőbbséggel feladott állami táviratként kezeli.[27]

Kezelés

(2) A statisztikai táviratot a Posta a közönséges táviratokat megelőző sorrendben kezeli.

Különszolgáltatások

(3) A statisztikai táviratban a következő különszolgáltatások köthetők ki: = TF...=, = TEL =, =TLX...=, = RP...=, = TC =, = PC =, = TM...=, = CTA = és = ALK =.

Hírlaptávirat

40. § (1) A hírlaptávirat olyan távirat, amelynek szövege hírlapban, folyóiratban, műsorszóró rádió, vagy televízió útján közzétételre szánt tudósításokból, hírekből áll. A hírlaptávirat jelzése = Presse =. A hírlaptávirat hirdetést vagy személyes jellegű közlést nem tartalmazhat.

Címzés

(2) Hírlaptáviratot csak külföldre és hírlap, folyóirat, diplomáciai képviselet, sajtószolgálat, sajtóiroda, sajtóügynökség, rádióhivatal (műsorszerkesztőség, műsorszóró állomás) címére lehet feladni.[28]

Tartalom

(3) A hírlaptávirat a közzétételre, a rádió vagy televízió műsorszórásra szánt anyagon kívül közzétételre vonatkozó utasításokat is tartalmazhat. Az erre vonatkozó szövegrészt a szöveg elején vagy a végén zárójelek közé kell tenni. Az utasítás a szöveg díjköteles szószámának tíz százaléka, de legfeljebb húsz szó lehet. A zárójelet díjazni kell, de a közzétételre vonatkozó utasítás szószámba nem számít be.

Különszolgáltatások

(4) A hírlaptáviratban csak az = Urgent =, =TM...= és = CTA = különszolgáltatásokat lehet kikötni.[29]

Szövegezés

(5) A hírlaptáviratot közértelmű nyelven kell szövegezni. A nemzetközi forgalomban a táviratot francia nyelven, továbbá a címzett hírlap (folyóirat stb.) nyelvén, illetőleg a rendeltetési igazgatás által kijelölt más közértelmű nyelven lehet megírni.

Átminősítés

(6) Ha a hírlaptáviratként feladott távirat az e §-ban megállapított feltételnek nem felel meg, és ezt a rendeltetési hivatal állapítja meg, a táviratot közönséges táviratként kezeli, és a díjkülönbözetet a címzettől szedi be.

(7)[30]

Feladásra jogosító postai igazolvány

(8) Külföldi hírlap, folyóirat, sajtóügynökség, műsorszóró rádió és televízió tudósítójának hírlaptávirat feladására jogosító igazolvány kiállítását írásban a Budapesti Postaigazgatóságtól kell kérni. A kérelemben meg kell nevezni a tudósító nevét, valamint a hírlap nevét, amelynek címére a hírlaptáviratokat feladni szándékozik. Ilyen igazolványt a tudósító abban az esetben kaphat, ha működését a Külügyminisztérium engedélyezte és ezt a tudósító igazolja.

Díj megfizetése

(9) Hírlaptáviratot a tudósító készpénzfizetéssel, vagy a címzett terhére a díjak hitelezésével adhat fel.

Hiteles eredet igazolása

(10) A hírlaptáviratban aláírásként csak az igazolványban megnevezett tudósító neve szerepelhet, a tudósító a távirat feladása alkalmával köteles igazolványát felmutatni és a táviratra az igazolvány adatait feljegyezni.

Igazolvány visszavonása

(11) A külföldi tudósító részére kiadott igazolványt a Posta bármikor visszavonhatja. Attól a tudósítótól, aki a kedvezménnyel bármiképpen visszaél, vagy az ebben a §-ban meghatározott feltételeket nem tartja meg, a Posta a kedvezményt visszavonja.

Utalványtávirat

41. § (1) A távirati utalvánnyal feladott pénzösszeg kifizetésére vonatkozó rendelkezést a Posta utalványtáviratban továbbítja. Az utalványtávirat költsége a feladót terheli.

Különszolgáltatások

(2) Az utalványtáviratban a belföldi forgalomban = Sürgős =, = PC =, = FS =, = GP =, a nemzetközi forgalomban = Urgent =, = TC = különszolgáltatást lehet kikötni és levéltáviratként (= ELT =, = LT =) is fel lehet adni.

Rádiótávirat

42. § (1) Rádiótávirat az a távirat, amelyet mozgóállomásra (hajóra, légijárműre) vagy ilyen állomásról adnak fel és továbbítása egészben vagy részben a mozgószolgálat rádióösszeköttetéseinek igénybevételével történik.

Címzés

(2) A mozgóállomásra feladott rádiótávirat címében fel kell tüntetni a hajó nevét, illetőleg a légijármű hívójelét, valamint a táviratot a mozgóállomásra továbbító szárazföldi állomás nevét is úgy, amint ezek az adatok a megfelelő Névjegyzékben szerepelnek.

(3) A hajó nevét, illetőleg a légijármű hívójelét a mozgóállomás által megteendő út feltüntetésével lehet helyettesíteni. Az utat a kiindulási és az érkezési kikötő vagy légikikötő nevével, vagy más hasonló megjelöléssel kell jelezni.

Áttáviratozás

(4) A feladó kikötheti, hogy a mozgószolgálat állomásai a más mozgószolgálati állomásról eredő vagy ezekre az állomásokra szóló rádiótáviratot áttáviratozzák. Ennek jelzése = RM =. E szolgáltatás teljesítésére legfeljebb két közvetítő mozgószolgálati állomást vesznek igénybe.

Készentartás továbbítására

(5) A tengeren levő hajóra feladott rádiótávirat feladója meghatározhatja, hogy a rádiótáviratot a szárazföldi állomásnak hány napig kell a hajóra való továbbításra készen tartani. Ez a feladás napját nem számítva, legfeljebb 10 nap lehet. Jelzése = J... = (pl. = J 8 =).

(6) Ha a = J...= megjelöléssel feladott rádiótáviratot az előírt határidő alatt nem sikerült továbbítani, erről a szárazföldi állomás a feladót a felvevőhivatal útján értesíti. A feladó fizetett szolgálati értesítésben kérheti, hogy táviratát a szárazföldi állomás a fedélzeti állomásra ne továbbítsa, vagy hogy azt még legfeljebb 7 napig tartsa továbbításra készen. Ilyen rendelkezés hiányában a Posta a táviratot a visszajelentés elküldésének napjától számított 3 nap elteltével továbbíthatatlanként kezeli. Erről a szárazföldi állomás a felvevőhivatalt a fedélzeti díjnak a feladó részére történő visszatérítése céljából értesíti.

(7) Ha a feladó = J...= különszolgáltatást nem kötött ki és a feladást követő negyedik nap reggeléig a hajóval rádióösszeköttetés nem létesíthető, a szárazföldi állomás ezt a feladó értesítése végett a felvevő hivatallal közli. A feladó fizetett szolgálati értesítésben kérheti, hogy táviratát a szárazföldi állomás a fedélzeti állomásra ne továbbítsa, vagy hogy a táviratot a feladás napjától számított tizedik nap leteltéig tartsa továbbításra készen. Ilyen rendelkezés hiányában a rádiótáviratot a feladás napjától számított 7 nap elteltével továbbíthatatlanként kezelik.

Díjazás

(8) A rádiótávirat díja a következő tételekből alakul:

a) a felvevő postahivataltól a szárazföldi állomásig terjedő útszakaszért járó díj (ezt az általános szabályok szerint számítják ki),

b) szárazföldi díj (szárazföldi állomásnak járó díj),

c) fedélzeti díj,

d) az esetleges különszolgáltatás díja.

Készpénzbiztosíték

(9) A felvevő postahivatal - a Posta Központi Távíró Hivatal kivételével - csak a (8) bekezdés a) és d) pontjában említett díjakat szedi be. A szárazföldi díj és a fedélzeti díj fedezésére a feladó köteles a Díjszabásban meghatározott összegű előleget adni.

Különszolgáltatások

(10) Rádiótáviratban a (4) és (5) bekezdésben említett különszolgáltatásokon kívül a = TC =, a = PC =, a =TM...=, a = CTA =, a = Jour =, illetőleg a = Nuit =, valamint a szárazföldi útszakaszra a parti állomásig az = Urgent = különszolgáltatást lehet kikötni.

Korlátozás

(11) Utalványtáviratot és levéltáviratot rádiótáviratként feladni nem lehet.

Levéltávirat[31]

43. § (1) A levéltávirat olyan távirat, amelyet a Posta a rendeltetési postahivatalig a közönséges táviratokat követő sorrendben távirat módjára továbbít, kézbesítése azonban levélként történik.

Jelzés

(2) A levéltávirat jelzése:[32]

a) a belföldi forgalomban = BLT =, állami táviratnál = BLTF =,

b) a nemzetközi forgalomban = LT =, állami táviratnál = LTF =.

Szövegezés

(3) A levéltávirat szövegét közértelmű vagy titkos nyelven kell megírni.

Különszolgáltatások

(4) A belföldre feladott levéltáviratban = RP... = és = H... =, a külföldre feladott levéltáviratban = TF... =, = TLX... =, = RP... =, = FS =, = TM...=, = CTA =, = Poste =, = PR =, = LX =, = LXDEUIL =, = Remettre... =, = GP =, = GPR = és = TR = különszolgáltatást lehet kikötni.

Utánküldés

(5) Ha a levéltáviratot a címzett után külföldre kell táviratilag utánküldeni, a Posta csak abban az esetben továbbítja levéltáviratként, ha a rendeltetési országba levéltávirat küldhető, ellenkező esetben a levéltávirat jelzést törli és a táviratot teljesdíjú táviratként továbbítja.

Kézbesítés

(6) A levéltáviratot a belföldi rendeltetési hivatal a megérkezést követő legközelebbi levélkézbesítő járattal közönséges levél módjára kézbesíti. Az európai díjrendszerű forgalomban a levéltáviratot általában legkorábban a feladástól számított 5 óra elteltével, az Európán kívüli díjrendszerű forgalomban pedig a feladást követő napon a helyi időszámítás szerint reggel 8 óra után kézbesítik.

Átminősítés

(7) Ha a levéltáviratként feladott távirat az e §-ban meghatározott feltételeknek nem felel meg és ezt a rendeltetési hivatal állapítja meg, a táviratot közönséges táviratként kezeli és a díjkülönbözetet a címzettől szedi be.

Képtávirat

Feladás

44. § (1) Képtáviratot a Díjszabásban felsorolt országokba lehet bármely postahivatalban feladni. A postahivatal a képtáviratot képtávíró berendezésen való továbbítás végett postai úton a képtávíróállomásnak küldi meg.

Kézbesítés

(2) A külföldről érkező képtáviratot a Posta postai küldeményként juttatja el a kézbesítőhivatalhoz, amely azt távirat módjára kézbesíti.

Alak és méret

(3) Képtáviratként derékszögű négyszög alakú képet, fényképet, rajzot vagy iratot lehet feladni. A képtávirat legnagyobb mérete 20 x 16,5 cm lehet. Részekre bontva ennél nagyobb méretű kép is feladható. A felbontott kép egyes részeit sorszámmal kell ellátni.

Színek

(4) A Posta a képtáviratot fekete-fehér árnyalatban továbbítja, a színes lenyomat alapján továbbított képtávirat nem, vagy csak korlátozott mértékben adja vissza az eredeti árnyalatokat.

Címzés, aláírás

(5) A képtávirat címét és aláírását a táviratlapra vagy a képre lehet írni. Címzettként magánképtávíróállomást is meg lehet jelölni.

Különszolgáltatások

(6) Képtáviratban a következő különszolgáltatásokat lehet kikötni: = Urgent =, = RP... =, = PC =, = TM... =, = CTA =, = XP =, = PR =, = GP =, = GPR =, = TR =, = Jour =, = Nuit =, továbbá = Postxp = (postai külön kézbesítővel kézbesítendő), = Film = (a pozitív másolat helyett a filmnegatív kézbesítendő), = KP = (a vett film másolata a feladónak elküldendő) és = K... = (az első másolaton felül még a különszolgáltatás jelzésében megadott darabszámú másolat kézbesítendő a címzettnek pl. = K 4 =).

Díjazás

(7) A képtáviratot a Posta a kép mérete alapján díjazza. A részekre bontott képtávirat egyes részei külön képtáviratnak számítanak. A képtáviratért és azzal kapcsolatban kért különszolgáltatásokért a Díjszabásban megállapított díjat kell fizetni. A különszolgáltatás jelzését, a címzést és az aláírást, a Posta külön nem díjazza és általában a kép méretén belül, annak részeként továbbítja.

Eljárás sikertelen továbbítás esetében

(8) Ha a képtávirat továbbítása a képtávíróállomáshoz való megérkezéstől számított három órán belül nem sikerül, a Posta ezt a felvevő hivatal útján közli a feladóval. A feladó a képtáviratot visszavonhatja, vagy továbbításának újabb megkísérlését kérheti. Ebben az esetben a Posta a képtávirat továbbítását még háromszor kísérli meg, és ha ez sem vezetett eredményre, a feladót újból értesíti.

VIII. fejezet

KÉZBESÍTÉS

A táviratkézbesítés általános szabályai

Kézbesítés helye

45. § (1) A Posta a táviratot a különszolgáltatásban foglalt kikötés figyelembevételével, általában a címben megjelölt helyen kézbesíti, hacsak a címzett a kézbesítésre illetékes hivatalnál másként nem rendelkezik. A dísztáviratlapon kézbesítendő távirat kivételével a Posta a táviratot lezárva kézbesíti.

Szolgálati idő

(2) A rendeltetési hely postahivatala a táviratkézbesítő-szolgálatra megállapított idő alatt érkező táviratokat még az érkezés napján kézbesíti. A dísztáviratlapon kézbesítendő belföldön feladott táviratot a Posta csak 7-21 óra között kézbesíti. A segélykérő, az elsőbbséggel kezelendő állami és a hírlaptáviratokat, valamint a = Sürgős =, = Nuit = vagy = Urgent = kikötéssel érkezett táviratokat azok a hivatalok, amelyek éjszaka is tartanak kézbesítőszolgálatot, 21 óra után is kézbesítik.

Táviratot terhelő díjak beszedése

(3) Ha a táviratot címzettől beszedendő díj terheli, a táviratot a Posta csak a díj megfizetése után kézbesíti; díjfizetés megtagadása esetében a táviratot mint kézbesíthetetlent kezeli. Az = FS =, az = AK = és az = Expręs = jelzésű táviratot a Posta akkor is kézbesíti, ha a címzett a táviratot terhelő díj megfizetését megtagadja.

Átvétel megtagadása

(4) A címzett a távirat átvételét megtagadhatja. A címzett az átvételt akkor is megtagadhatja, ha a táviratot nem az ő kezéhez kézbesítették és felbontatlanul juttatja vissza a postahivatalhoz. A Posta visszaveszi a táviratot, ha a címzettként megjelölt személy a távirat felbontása után kijelenti és a táviratlapra feljegyzi, hogy a távirat nem neki szól.

Utánküldés hivatalból

(5) Ha a címzett más helységbe utazott vagy költözött, s az eredeti kézbesítés helyén a címzett pontos új címét közlik, a rendeltetési hivatal - hacsak a távirati utánküldést nem kötötték ki - a távirat másolatát postán a címzett után küldi. A postai utánküldésről a feladót a Posta díjmentes távirattal értesíti.

Kézbesíthetetlen táviratról értesítés

(6) A Posta díjmentes táviratban értesíti a feladót, ha a távirat átvételét a címzett megtagadta, vagy a táviratot egyéb okból kézbesíteni nem lehetett.

A táviratkézbesítés részletes szabályai

Kézbesítés sorrendje

46. § (1) A rendeltetési postahivatal a táviratokat általában érkezésük és elsőbbségük sorrendje szerint kézbesíti.

Átvételre jogosultak

(2) A Posta a táviratot elsősorban a címzettnek adja át, ha ez nem lehetséges, a Postaszabályzatban meghatározott helyettes vagy alkalmi átvevőnek kézbesíti. Két címzett megjelölése esetében a távirat bármelyiknek kézbesíthető. Az = MP = jelzésű táviratot a Posta csak a címzett kezébe kézbesíti. Jogi személy címére szóló táviratot a Posta annak kézbesíti, aki a közönséges levélpostai küldemények átvételére jogosult.

Kézbesítés levélszekrény útján

(3) Ha a táviratot sem a címzettnek, sem helyettes vagy alkalmi átvevőnek átadni nem lehet, a kézbesítés a címben megjelölt helyen felszerelt levélszekrény útján történhet. Ha a kézbesítés ily módon sem lehetséges, a kézbesítő a táviratot visszaviszi a postahivatalba.

Értesítő hátrahagyása

(4) Ha a kézbesítő a táviratot alkalmi átvevőnek adta át, kapu alatti vagy csoportos levélszekrénybe helyezte, illetőleg a postahivatalba visszavitte, a címzett lakásajtaján értesítőt köteles hátrahagyni arról, hogy a távirat hol található meg.

Állami távirat kézbesítése

(5) Állami táviratot alkalmi átvevő vagy levélszekrény útján a Posta nem kézbesít.

Másodszori kézbesítés

(6) Ha a távirat kézbesítésének eredménytelen megkísérléséről értesített címzett azt kéri, hogy táviratát a Posta ismét távirat módjára küldje ki, az újabb kézbesítésért a Postadíjszabásban megállapított expressz díjat kell megfizetnie. Ilyen kérelem hiányában a táviratot a Posta a kézbesítés megkísérlésének időpontjától számított 48 óra elteltével kézbesíthetetlenként kezeli.

Különleges kézbesítés a címzett kérésére

(7) Bárki kérheti, hogy a részére érkező táviratokat a Posta a kézbesítés általános szabályaitól eltérő módon - előre meghatározott napszakban, meghatározott helyeken stb. - kézbesítse. A Posta ezt akkor vállalja, ha a kézbesítőhivatal adottságai a kívánt módon történő kézbesítést lehetővé teszik. A kérelmet a címhely szerint illetékes táviratkézbesítő hivatalban kell beadni. A szolgáltatásért nyilvántartási díjat kell fizetni. A kézbesítendő táviratok összegyűjtéséért és együttes kézbesítéséért a Posta díjat nem szed.

Kézbesítés távbeszélőn

Feladó kérésére

47. § (1) A = TF... = vagy = TEL = kikötéssel feladott táviratokat a Posta távbeszélőn kézbesíti. Ha a címzett a távirat távbeszélőn való átvételét visszautasítja, illetőleg a = TEL = jelzésű távirat címzettjének nincs távbeszélőállomása, vagy kapcsolási számának megállapítása bármilyen ok miatt nem lehetséges, a Posta a táviratot az általános szabályok szerint kézbesíti.

Címzett kérésére

(2) Bárki kérheti, hogy a részére érkező táviratokat a Posta az általa megjelölt távbeszélőállomáson kézbesítse. Ha a címzett nem távbeszélőelőfizető, az írásbeli kérelemben meg kell jelölnie a távirat átvételével megbízott előfizető nevét, pontos címét, távbeszélőállomásának kapcsolási számát, s a kérelemhez csatolni kell az előfizető belegyező nyilatkozatát. A rövidített táviratcímmel érkező táviratoknak távbeszélőn történő kézbesítését a Posta minden esetben vállalja; a teljes című távirat távbeszélőn való kézbesítését csak akkor, ha a kézbesítőhivatal adottságai ezt lehetővé teszik.

Kérés nélkül

(3) A Posta távbeszélőn kézbesítheti a táviratot akkor is, ha ezt sem a feladó, sem a címzett nem kérte.

Külterületre

(4) Külterületen levő és távbeszélőállomással rendelkező vállalat, üzem, gazdaság, szövetkezet munkavállalói (tagjai), a munkaadó (szövetkezet) útján kérhetik, hogy a részükre érkező táviratokat a Posta a vállalat stb. távbeszélőállomása útján kézbesítse. A vállalatnak stb. kötelezettséget kell vállalnia, hogy a táviratokat a címzetthez késedelem nélkül eljuttatja és a táviratok megőrzéséről gondoskodik.

Állami távirat kézbesítése

(5) Állami táviratot a Posta csak külterületre kézbesít távbeszélőn. A címzett a távbeszélőn kézbesített állami távirat hitelességének ellenőrzése érdekében a postahivatalt távbeszélőn visszahívhatja, esetleg a táviratot megismételtetheti. A külterületen levő állami szerv kérheti azt is, hogy a Posta csak a távirat érkezését közölje távbeszélőn. Ilyen esetben a távirat elviteléről a címzett szerv gondoskodik. Olyan állami táviratot, amelyen "Távbeszélőn nem kézbesíthető" tiltó rendelkezés van, a Posta akkor sem kézbesíti távbeszélőn, ha a címzett kérte táviratainak távbeszélőn való kézbesítését.

Eljárás, ha a címzett nem jelentkezik

(6) A Posta a táviratnak távbeszélőn való kézbesítése végett 30 percen belül három ízben kísérli meg a címzett felcsengetését. Ha a címzett a hívásra nem jelentkezik, a Posta a táviratot az általános szabályok szerint kézbesíti.

Kézbesítés utólag

(7) A Posta a távbeszélőn kézbesített táviratot közönséges levélként is megküldi a címzettnek. A belterületen lakó címzett kérésére a Posta a táviratot táviratkézbesítővel kézbesíti és ezért táviratonként a Postadíjszabásban megállapított expressz díjat számítja fel. A szolgáltatás rendszeres teljesítéséért ezen felül a különleges kézbesítés díját is meg kell fizetni.

Átvevő személy nevének közlése

(8) A táviratot a Posta a távbeszélőállomáson jelentkező személynek mondja be. Ha a távbeszélőállomáson jelentkező személy nevének közlését megtagadja, a Posta a táviratot az általános szabályok szerint kézbesíti.

Díjjal terhelt távirat kézbesítése

(9) Ha a díjjal terhelt táviratot kézbesít távbeszélőn, a beszedendő összeggel a távbeszélőelőfizető számláját terheli meg.

Kézbesítés külterületre

Kézbesítés levélként

48. § (1) A helységnek a Postaszabályzat értelmében külterületnek tekintendő részére címzett táviratot a Posta levélként kézbesíti.

Alkalmi kézbesítő felfogadása

(2) Az = ALK =, = Expręs = vagy = XP = jelzésű távirat kézbesítésére a Posta alkalmi kézbesítő felfogadását kísérli meg.

(3) Bárki kérheti, hogy a részére érkező külterületre kézbesítendő táviratok kézbesítésére a Posta alkalmi kézbesítő fogadását kísérelje meg. Ilyen esetben a kézbesítés költségeinek megfizetésére írásban kell kötelezettséget vállalni.

(4) Alkalmi kézbesítő felfogadását kísérli meg a Posta akkor is, ha ezt sem a feladó, sem a címzett nem kérte, de a távirat tartalmából ennek szükségességére lehet következtetni.

Kézbesítésért járó díj

(5) Az alkalmi kézbesítővel történő kézbesítés tényleges költségét - az = XP = jelzéssel érkezett távirat kivételével - a Posta a címzettől szedi be. Ez a Díjszabásban megállapított díjnál több nem lehet.

Díjfizetés megtagadása

(6) Az = ALK = és az = Expręs = jelzésű táviratot a Posta az alkalmi kézbesítéssel felmerült költségek megfizetésének megtagadása esetében is kézbesíti. A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján kiküldött táviratot díjfizetés megtagadása esetében a kézbesítő nem adja át. Ilyen esetben a Posta a táviratot levélként kézbesíti.

Állami távirat kézbesítése

(7) Az = Állami elsőbbséggel = (= Etat Priorité =) jelzéssel feladott távirat kézbesítésére a Posta minden esetben alkalmi kézbesítő felfogadását kísérli meg és a táviratot akkor is kézbesíti, ha az alkalmi kézbesítéssel felmerült költség kifizetését a címzett megtagadja. Ilyen esetben a Posta a költségeket a címzett, vagy ha ez nem lehetséges, a feladó szerv távbeszélőszámláján számítja fel.

Kézbesítés községi (tanyai) nyilvános állomás útján

(8) Ha a távirat címében megadott helyen községi vagy tanyai nyilvános távbeszélőállomás van, a Posta a táviratot a nyilvános távbeszélőállomás útján kézbesíti. A községi vagy tanyai nyilvános távbeszélőállomás útján történt kézbesítésért a nyilvános állomás kezelője a kézbesítéskor egy helyi beszélgetés díját szedheti be. Községi és tanyai nyilvános távbeszélőállomás távirati utalványt, valamint = DT...= és = LX...= jelzésű táviratot nem kézbesít.

IX. fejezet

UTÓLAGOS RENDELKEZÉSEK

Utólagos rendelkezések

49. § (1) A távirat feladója és címzettje táviratára nézve bármely postahivatalnál utólag rendelkezhet, vagy felvilágosítást kérhet. A rendelkezési jogosultságot igazolni kell. A postahivatal a feladó, illetőleg a címzett kívánságához képest távirati vagy postai úton intézkedik.

Feladó rendelkezései

(2) A feladó kérheti, hogy a Posta

a) a táviratát ne továbbítsa, illetőleg ne kézbesítse (távirat visszavonása),

b) a rendeltetési hely kivételével a távirat címét, vagy szövegét módosítsa,

c) táviratával kapcsolatban a rendszeresített különszolgáltatások közül valamelyiket utólag teljesítse.

Címzett rendelkezései

(3) A címzett kérheti, hogy a Posta

a) a részére kézbesített távirat feladóját (nevét és címét) közölje,

b) a címére érkezett távirat szövegét egészben, vagy részben, esetleg csak egyes szavait megismételje,

c) a távirattal kapcsolatos valamilyen kérdés tisztázása érdekében lépjen érintkezésbe a feladóval.

Távirati rendelkezés végrehajtása és díja

(4) A távirati rendelkezést az érdekelt postahivatalok fizetett szolgálati értesítés formájában továbbítják. A fizetett szolgálati értesítés díját a Posta a szószámítási szabályok figyelembevételével, a közönséges táviratra megállapított szódíj alapján számítja. A fizetett szolgálati értesítés díján kívül adott esetben a választávirat díját, az esetleg utólag kért különszolgáltatás díját, valamint a feladó megkérdezéséért járó díjat is meg kell fizetni. A válaszért a közönséges távirat legkisebb díját kell megfizetni. Ha a címzett a táviratának vagy a távirat egyes szavainak ismétlését kéri, csak az ismétlendő szavak díját, illetőleg a Díjszabásban szóismétlésre megállapított legkisebb díjat kell fizetni.

Visszavont távirat sorsáról értesítés

(5) Ha a visszavont táviratot a Posta már kézbesítette, a feladó távirati rendelkezése alapján a kézbesítőhivatal a címzettet a visszavonásról értesíti, kivéve ha a feladó eltérően rendelkezett. A távirat feltartóztatásáról, illetőleg a visszavonásra vonatkozó rendelkezésnek a címzett részére történt kézbesítéséről a Posta a feladót táviratilag értesíti.

Postai rendelkezés díja

(6) A postai úton továbbított rendelkezésért a Díjszabásban az adatszolgáltatásra megállapított díjat kell megfizetni.

X. fejezet

TUDAKOZÓDÁS, PANASZ

Tudakozódás, panasz

50. § (1) A távirat feladójának vagy címzettjének az erre rendszeresített nyomtatványon (tudakozvány) előterjesztett kérelmére a Posta a távirat sorsáról írásban ad tájékoztatást.

(2) A távírószolgálat ellátásával, a díjak felszámításával és beszedésével kapcsolatban az érdekeltek a Posta szerveinél panaszt tehetnek. Ha a feladó a távirat felvételének vagy továbbításának megtagadása miatt távirati úton tesz panaszt, e távirat díján felül a válaszért a közönséges távirat legkisebb díját is meg kell fizetnie.

(3) Ha a panasz vagy egyéb beadvány tudakozódással is összefügg és a Postát nem terheli mulasztás, a felszólaló értesítésekor a tudakozvány díját utólag beszedik.

XI. fejezet

DÍJTÉRÍTÉS

Díjtérítésre vonatkozó általános rendelkezések

51. § (1) A szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén, továbbá ha tévedésből több díjat szedett be, mint amennyi a díjszabás szerint jár, a Posta a fizetett díjat egészben vagy részben, e fejezet rendelkezései szerint téríti vissza. A nemzetközi forgalomban váltott távirat (képtávirat) díjtérítésére, e fejezetben nem említett esetekre a Nemzetközi Távírószabályzat rendekezései az irányadók.

Díjtérítési igény bejelentése

(2) Az érdekelt díjtérítési igényét bármely postahivatalnál bejelentheti, de célszerű ezt a felvevő, vagy a rendeltetési postahivatalnál érvényesíteni. Ha a díj visszatérítését ferdítés vagy szókihagyás miatt kérik, a kézbesített táviratot is csatolni kell. A Posta a díjat annak téríti vissza, aki a díjat megfizette.

Díjtérítési igény bejelentésének határideje

(3) A díj visszatérítésére vonatkozó igényt a belföldi forgalomban a távirat feladásától számított egy éven belül, a nemzetközi forgalomban négy hónapon belül lehet érvényesíteni.

Díjtérítés igénybejelentés nélkül

(4) Egy éven belül kérés nélkül is visszatéríti a Posta:

a) a tévedésből beszedett díjtöbbletet, ha a visszatérítendő összeg a 10 forintot meghaladja,

b) a fizetett szolgálati értesítés, valamint a tudakozvány díját, ha a fizetett szolgálati értesítés feladására vagy a tudakozódásra a Posta mulasztása adott okot,

c) a képtávirat teljes díját, ha a képtáviratot a Posta szolgálati hiba miatt nem továbbította.

A távirat díjának teljes vagy részleges visszatérítése

Teljes díjtérítés

52. § (1) A táviratért fizetett teljes díjat visszatéríti a Posta, ha a táviratot postai hibából nem kézbesítette, vagy kézbesítette ugyan , de a felvevőhivatal nevének, vagy a feladás időpontjának elferdítése, egy vagy több szó kihagyása, megváltoztatása, illetőleg elferdítése következtében a távirat a kívánt célt nem érte el.

Díjtérítés késedelmes kézbesítés miatt

(2) A táviratért fizetett teljes díjat visszatéríti a Posta abban az esetben is, ha a táviratot postai hibából a belföldi forgalomban a feladás időpontjától számított 6 órán, levéltáviratot és dísztáviraton kézbesítendő táviratot 24 órán túl kézbesítette, illetőleg a külterületre szóló táviratot a legközelebbi levélkézbesítőjárattal nem kézbesítette. A 6, illetőleg a 24 órás határidőbe nem számít be az az idő, amíg a postahivatalok zárva vannak, folytonos szolgálatot tartó hivataloknál a 21 és 7 óra közötti idő, továbbá az az idő, amelyet az alkalmi kézbesítővel való kézbesítés vesz igénybe. Ha a távirat kézbesíthetetlenségéről értesített feladó a távirat címét utólag helyesbíti, a határidő a fizetett szolgálati értesítés feladásának időpontjától számít.[33]

Díjtérítés visszavonás esetén

(3) Ha a feladó a táviratot továbbítás előtt visszavonta, a Posta a távirat és különszolgáltatások díját a visszavonási díj levonása után téríti vissza.

Részleges díjtérítés ferdítés, csonkítás esetében

(4) Ha egy vagy több szó elferdítése, megváltoztatása, illetőleg kihagyása következtében a távirat szövegének csak egy része nem felelt meg céljának, a Posta a szöveg hibás részéért csak a távirat legkisebb díján felüli összegből ad díjtérítést.

Nemzetközi forgalomban visszavont távirat díjtérítése

(5) Ha a nemzetközi forgalomban a visszavont táviratot feltartóztatták, mielőtt az a rendeltetési országot elérte volna, a Posta a távirat és a fizetett szolgálati térítés díjának (beleértve a távirati rendelkezésben a válaszért fizetett összeget is) a meg nem tett útra eső részét téríti vissza.

Visszavont képtávirat díjtérítése

(6) Ha a képtáviratot a feladó viszonozta, mielőtt azt a képtávíróállomás továbbította, a Posta a beszedett díjat visszatéríti, de az első díjfokozat szerint számított díj egyharmadát levonja.

Különszolgáltatással kapcsolatos díjtérítés[34]

Sürgős különszolgáltatás

53. § (1) Ha a sürgős táviratot a belföldi forgalomban 4 órán túl kézbesítette a Posta, a sürgős és közönséges távirat szódíja közötti különbözetet visszatéríti. A késésbe a hivatalok zárva tartási ideje [52. § (2) bek.] nem számít be. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a belföldi forgalomban elsőbbséggel feladott állami táviratra is.

Válaszfizetéssel feladott távirat

(2) Válaszfizetéssel (= RP...=) feladott távirattal kapcsolatban visszatéríti a Posta

a) a válaszfizetéssel feladott távirat díját, beleértve a válaszért fizetett összeget is, ha akár a választ kérő, akár a választávirat az 52. § (1) vagy (2) bekezdésében említett ok miatt a kívánt célt nem érte el,

b) a válaszutalvány értékét, ha a válaszutalványt nem kézbesítette, vagy ha a címzett a válaszutalványt nem használta fel és azt a Postának visszaadta,

c) a válaszutalvány értéke és a válaszutalvánnyal feladott távirat díja közötti különbözetet. Nemzetközi forgalomban a különbözetet a Posta csak akkor fizeti vissza, ha az legalább 2 aranyfrank.

Kézbesítési értesítés

(3) A kézbesítési értesítés (= PC =, = PCK =) díját a Posta visszatéríti, ha a táviratot nem kézbesítette és emiatt a kézbesítési értesítést nem küldte el, vagy ha a kézbesítési értesítés a távirat kézbesítésétől számított 6 óra alatt nem érkezett meg a feladóhoz. A késésbe a hivatalok zárva tartási ideje [52. § (2) bek.] nem számít be.

Többcímű távirat

(4) Többcímű távirat (= TM...=) egyes távirataival kapcsolatban érvényesített díjtérítési igény esetében a Posta az egy táviratra (egy címre) eső visszatérítendő díjrész kiszámításánál a kérdéses távirat címadatai után - a rendeltetési hely kivételével - felszámított szódíjat, a nem teljesített különszolgáltatás díját és a másolási díjat veszi figyelembe.

Meghatározott napon kézbesítendő távirat

(5) Ha a meghatározott napon kézbesítendő táviratot (= H...=) a belföldi forgalomban nem megjelölt napon kézbesítették, a távirat díját, ha a feladó egyidejűleg a dísztáviratlapon való kézbesítést is kérte, a dísztáviratlap díját is visszatéríti a Posta.

Különszolgáltatás jelzéséért járó szódíj térítése

(6) A különszolgáltatás jelzéséért fizetett szódíjat a Posta csak akkor téríti vissza, ha a távirat díja a Díjszabásban megállapított legkisebb díjat meghaladja.

Díjtérítés kizárása

54. § (1) Nem ad díjtérítést a Posta, ha

a) a feladó a táviratot nem olvashatóan írta meg és ez adott okot tévedésre,

b) a távirat címe a kézbesítéshez alkalmatlannak vagy elégtelennek bizonyult,

c) a távbeszélőn feladott távirat visszaolvasását a feladó nem követelte meg, vagy a visszaolvasás során a helyesbítést elmulasztotta és ez adott okot a tévedésre,

d) vonat vagy repülőgép utasának címzett táviratot a vasútállomáson vagy a repülőtéren nem lehetett kézbesíteni.

(2) A Posta nem téríti vissza:

a) a távbeszélőn feladott, de továbbítás előtt visszavont távirat közvetítési díját,

b) belföldi forgalomban továbbítás után visszavont távirat, valamint a visszavonásra vonatkozó fizetett szolgálati értesítés díját, beleértve a távirati rendelkezésben a válaszért fizetett összeget is,

c) a távirat díját azon a címen, hogy a feladót táviratának kézbesíthetetlenségéről nem értesítették,

d) a távirat díját, ha a szolgálati hibából származó szókihagyást vagy ferdítést akár a címzett felszólalása, akár a Posta intézkedése folytán helyesbítették és a helyesbítés a távirat feladásától számított 6 óra, levéltáviratnál és dísztáviratlapon kézbesítendő táviratnál 24 óra alatt elérte célját.

XII. fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁS

Adatszolgáltatás. Okiratok őrzése

Adatszolgáltatás

55. § (1) A Posta a távírótitok védelmét biztosítja. A távirat tartalmát, valamint azt, hogy ki, mikor, honnan és kitől kapott vagy kinek és hová küldött táviratot, a jogosítottakon kívül senkivel sem közli. A Posta a feladott táviratot nem adja vissza, arról azonban a feladónak és a címzettnek (kiskorúak és gyámság alatt állók törvényes képviselőinek) adatokat szolgáltat, ezek a feladott eredeti táviratot a felvevőhivatalban meg is tekinthetik.

Adatszolgáltatás államhatalmi szerveknek

(2) A Posta az államhatalmi és államigazgatási szervek, bíróságok és ügyészségek megkeresésére, a táviratok feladására, kezelésére és kézbesítésére vonatkozó adatokat közli.[35]

Adatszolgáltatás költségtérítéssel

(3) A távirat felkutatásához szükséges adatokat közölni kell. Ha az adatok kikeresése a szokásosnál több időt vesz igénybe, az ezzel kapcsolatos költséget is meg kell téríteni. A kért adatokat kívánságra a Posta írásban közli.

Adatszolgáltatás díja

(4) Az adatszolgáltatásért a Díjszabásban megállapított díjat kell fizetni. A feladott távirat megtekintése, valamint távbeszélőszámlán elszámolt távirat adatairól távbeszélőn adott felvilágosítás díjmentes.

Hiteles másolat

(5) A feladó vagy a címzett a feladott eredeti táviratról, vagy külföldről érkezett távirat esetében a belföldi közvetítőhivatalnál esetleg meglevő átmenő táviratról írásban hiteles másolatot kérhet. Az írott másolat díját a Díjszabás tartalmazza, egyéb másolatért a tényleges költséget kell megfizetni.

Visszatartás

(6) A Posta a törvényben erre felhatalmazott szerv írásbeli felhívására a küldeményt legfeljebb 24 órára visszatartja. Munkaszüneti nap a 24 órába nem számít be. Ha ez alatt az ügyész írásbeli lefoglaló határozata nem érkezik meg, a táviratot a Posta továbbítja, illetőleg kézbesíti.[36]

Lefoglalás

(7) A törvényben erre felhatalmazott szerv a táviratot - amíg azt a címzettnek nem kézbesítették - írásbeli határozattal lefoglalhatja. A lefoglalt táviratot a Posta az átvétel elismerése mellett szolgáltatja ki. A Posta a távirat lefoglalásáról sem a feladót, sem a címzettet nem értesíti.

Okiratok őrzése

(8) A Posta a feladott eredeti táviratokat és a táviratokra vonatkozó kezelési okiratokat egy évig őrzi, azután megsemmisíti. A külföldi igazgatások az okiratokat hat hónapig, a kézbesíthetetlen táviratokat 42 napig őrzik.

Függelék[37]

A Távírószabályzatban előforduló jelzések és rövidítések