1/1975. (I. 15.) EüM rendelet

az öregek napközi otthonáról

Az öregek napközi otthonainak szervezetéről és működéséről, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben az alábbiakat rendelem.

1. §

Az öregek napközi otthona (a továbbiakban: napközi otthon) a családi gondozást nélkülöző, kedvezőtlen szociális helyzetben élő, idős koruk, betegségük vagy fogyatékosságuk miatt munkaképtelen, illetőleg csökkent munkaképességű személyek nappali gondozására szolgáló szociális intézmény.

2. §

(1) Napközi otthont

a) községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi és megyei városi tanács, valamint

b) nem tanácsi szerv (egyéb költségvetési szerv, társadalmi szervezet, vállalat, szövetkezet stb.) létesíthet és tarthat fenn, akár önállóan, akár a tanáccsal közösen.

(2) A tanáccsal közösen fenntartott napközi otthonokra a tanácsi napközi otthonokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A nem tanácsi szerv (szervek) által létesített napközi otthon az intézmény fekvése szerint illetékes községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve által kiadott működési engedély alapján kezdheti meg működését. Az engedély akkor adható ki, ha a zavartalan működés feltételeit biztosították.

(4) A nem tanácsi szerv által önállóan fenntartott napközi otthon felett a (3) bekezdésben meghatározott szakigazgatási szerv gyakorol szakmai felügyeletet.

3. §

(1) A napközi otthonban azt az idős - kivételesen indokolt esetben azt a 18 éven felüli - személyt lehet gondozni, aki állapota (kora, betegsége, fogyatékossága) miatt munkaképtelen vagy csökkent munkaképességű, saját ellátására csak részben képes és felvételét szociális helyzete is indokolja.

(2) Nem részesülhet a napközi otthon gondozásában, aki napközben családi gondozásban van; aki mozgáskorlátozottsága vagy egyéb betegsége miatt sem egyedül, sem emberi vagy gépi segítséggel nem tud a napközi otthonba elmenni; aki fertőző beteg vagy baktériumgazda; továbbá akinek elmeállapota vagy magatartása olyan, hogy a közösségbe nem tud beilleszkedni.

(3) Azt a személyt, akinek tartását és gondozását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták, kivételesen és ideiglenes jelleggel - helyzetének rendezéséig - akkor szabad a napközi otthonba felvenni, ha eltartója nem teljesíti kötelezettségét és emiatt létfenntartása másként nem biztosítható.

4. §

(1) A napközi otthonba való felvétel iránti kérelmet a kérelmező lakása szerint illetékes községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalnál (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) lehet előterjeszteni.

(2) A kérelemben név és lakáscím feltüntetésével meg kell jelölni a kérelmező tartásra köteles hozzátartozóit [9. § (1) bekezdés], illetőleg azt a személyt, aki a kérelmező tartását eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésben vállalta, vagy akinek tartási kötelezettségét bíróság állapította meg. Csatolni kell a kérelemhez a keresetre, jövedelemre vonatkozó bizonyítékokat, valamint 30 napnál nem régebbi keletű körzeti orvosi szakvéleményt is.

(3) A napközi otthon igénybevételét a szakigazgatási szerv határozott vagy határozatlan időre engedélyezi.

(4) Meg kell szüntetni a gondozást, ha annak feltételei (3. §) nem állnak fenn.

5. §

(1) A gondozás keretében azokat a gondozottakat, akik igénylik és arra rászorulnak, legalább naponta egyszer kell (ebéd), illetőleg legfeljebb naponta háromszor lehet (reggeli, ebéd, vacsora) étkeztetésben részesíteni.

(2) A gondozottak az ételt csak az intézményen belül fogyaszthatják el, de a betegség miatt átmenetileg bejárni nem képes gondozottak részére lehetőleg meg kell szervezni legalább az ebéd házhozszállítását.

(3) A gondozottak a napközi otthonon belül rendszeres orvosi ellátásban, egészségügyi gondozásban, nevelésben és felvilágosításban részesülnek.

(4) Ha a gondozottakat a napközi otthonban bedolgozói jogviszony keretében foglalkoztatják, munkájuk ellenértéke őket teljes egészében megilleti. A hasznos időtöltés keretében szervezett egyéb foglalkoztatás (pl. kézimunkázás, varrás, barkácsolás) során előállított terméket értékesíteni lehet. Az ebből származó tiszta bevételt részben közösségi célokra (pl. kirándulás szervezésére, kulturális programra, felszerelés kiegészítésére), részben a munkában résztvettek jutalmazására kell fordítani (a továbbiakban: munkajutalom).

6. §

(1) A napközi otthon belső életét a házirend és a gondozási terv szabályozza. A házirendet a gondozottakkal ismertetni kell, és jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) Ha a gondozott a házirendet figyelmeztetés ellenére megsérti, illetőleg az otthon rendjét vagy társai nyugalmát zavarja, az otthonvezető javaslatára a beutalási jogkört gyakorló szakigazgatási szerv a cselekmény súlyához képest

a) figyelmeztetésben részesítheti,

b) egyes kedvezményektől (pl. kirándulás) eltilthatja,

c) a napközi otthonból kizárhatja.

7. §

(1) A napközi otthon igénybevételéért gondozási díjat kell fizetni.

(2)[1] A gondozási díj legmagasabb összege (teljes gondozási díj) havonta

a) amennyiben a hét minden napján van étkeztetés és kiszolgáltatott étel

- csak ebéd 390 Ft

- reggeli és ebéd 480 Ft

- ebéd és vacsora 600 Ft

- reggeli, ebéd és vacsora 690 Ft

b) ha hetenként csak öt vagy hat napon van étkeztetés, illetőleg kiszolgáltatott étel, akkor a nyitvatartási rendnek megfelelően az alábbi napi térítési díjak figyelembevételével kell a havi gondozási díj legmagasabb összegét megállapítani:

- csak ebéd 13 Ft

- reggeli és ebéd 16 Ft

- ebéd és vacsora 20 Ft

- reggeli, ebéd és vacsora 23 Ft.

(3) Az a gondozott, aki az étkeztetést nem veszi igénybe, fenntartási hozzájárulás címén legfeljebb havi 150 Ft gondozási díj fizetésére kötelezhető.

(4) A gondozási díj megállapítása a szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

8. §

(1) A gondozási díjat az összes körülmény gondos mérlegelésével úgy kell megállapítani, hogy a gondozott keresetéből, jövedelméből fennmaradó összeg a saját és az általa eltartott személyek létfenntartásához szükséges összes kiadását (a napközi otthonon kívüli élelmezés, lakbér, közüzemi díjak, közlekedés, ruházkodás, fűtés stb.) fedezze.

(2) Az a gondozott, akinek keresete, jövedelme a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugellátásnak - külön jogszabályban meghatározott - legkisebb mértékét nem haladja meg, nem fizet gondozási díjat. Ha tartásra köteles és képes hozzátartozója, illetőleg szerződéses eltartója nincs, térítésmentesen részesül gondozásban.

9. §

(1) A gondozási díjat elsősorban a gondozottnak kell megfizetnie. Ha erre nem képes, vagy annak megfizetése alól mentes [8. § (2) bekezdés], a teljes gondozási díjat vagy a teljes gondozási díjból a gondozott által meg nem fizetett összeget (részleges gondozási díj), a gondozott tartásra köteles és képes házastársa, illetőleg gyermeke vagy szülője (a továbbiakban: hozzátartozó) köteles megfizetni.

(2) Ha házastársak, vagy szülő és gyermek együtt részesülnek gondozásban, és közülük csak az egyik rendelkezik jövedelemmel, akkor a jövedelemmel rendelkező személy a saját gondozási díjának megfizetése után megmaradó jövedelméből a másik személy (házastárs, gyermek, szülő) után is kötelezhető gondozási díj fizetésére.

(3) Aki a gondozott tartására, gondozására tartási vagy öröklési szerződésben kötelezettséget vállalt, vagy akinek tartási kötelezettségét a bíróság állapította meg, az (1) bekezdésben megjelölt személyeket megelőzően köteles gondozási díj fizetésére.

(4) A gondozási díj megállapításánál a gondozott, illetőleg az (1) bekezdésben meghatározott hozzátartozók szociális helyzetét, jövedelmi és vagyoni viszonyait, életkörülményeit, valamint az általuk eltartottak számát kell figyelembe venni.

10. §

(1) A gondozási díjat hat hónapnál hosszabb időre visszamenőleg csak akkor szabad megállapítani, ha a fizetésre köteles személy jövedelmi, vagyoni viszonyait eltitkolta, vagy azokról hamis tájékoztatást adott azzal a céllal, hogy fizetési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesüljön.

(2)[2]

(3) A jogerősen megállapított gondozási díjat - töredék hónap esetén annak arányos részét - a gondozás megkezdésének napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni a fenntartó tanács költségvetési bevételi számlájára.

(4) A szakigazgatási szerv a gondozott és a 9. § (1) bekezdésében említett fizetésre köteles hozzátartozók szociális körülményeit évenként köteles felülvizsgálni.

11. §

(1) A jelen rendelet 1-3. §-ának, 5. § (1) bekezdésének és 6. § (1) bekezdésének hatálya a napközi otthont létesítő és fenntartó nem tanácsi szervekre is kiterjed.

(2) A 10. § (2) bekezdésének rendelkezését csak a hatálybalépés után esedékessé vált gondozási díjak tekintetében szabad alkalmazni.

(3) E rendelet alkalmazása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései irányadók.

(4) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 7/1962. (Eü. K. 6.) EüM utasítás hatályát veszti.

Dr. Zsögön Éva s. k.,

egészségügyi minisztériumi államtitkár