31/1975. (XI. 15.) MT rendelet
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról
A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.
1. §
A 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 51. § (1) A munkaviszonyban álló dolgozó és az ipari szövetkezeti tag huszonegy napi biztosítási idejének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az engedélyezett megszakítatlan fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát, az igazolatlan távollét, továbbá az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés büntetés idejét.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően figyelembe kell venni
a) azt a fizetés nélküli szabadságot, amelynek engedélyezését jogszabály kötelezővé teszi,
b) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntető eljárást megszüntették,
c) a szabadságvesztés büntetés idejét, ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette."
2. §
Az R. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 214. § (1) Az állami vállalatok, a vállalati gazdálkodási rendszerben működő egyéb állami szervek, a társadalmi szervezetek vállalatai, a szövetkezeti vállalatok, a közös vállalatok, az egyesülések (ha különálló szervezetük van), a szövetkezeti közös vállalatok, a költségvetési üzemek, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, továbbá e szövetkezetek közös vállalkozásai
a) a bérköltséget (béralapot) terhelő bármilyen címen adott pénzbeni és természetbeni juttatás, továbbá
b) a szot által meghatározott egyéb juttatás huszonkettő százalékának, az illetményadó-alapot nem képező, illetőleg az illetményadó-mentes juttatás tizenöt százalékának megfelelő összeget kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.
(2) Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a kulturális szolgáltatás ágazatba tartozó vállalatok és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja vállalatai által a szerzői jogvédelem alá tartozó alkotói munkáért, továbbá a szerzői jogvédelem alá nem tartozó, de a mű felhasználásával összefüggő egyéb szellemi tevékenységért, valamint az előadó-művészi és művészeti oktatói tevékenységért a bérköltség terhére kifizetett díjak után, ha azok kifizetése nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történt.
(3) Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni az állományon kívüli, biztosítási kötelezettséggel nem járó tevékenység körében végzett fordítói és ezzel összefüggő lektori, leírói munkáért kifizetett díjak után.
(4) A vállalati gazdálkodási rendszerben működő állami gazdaságok, erdőgazdaságok, mezőgazdasági és erdőgazdasági szakvállalatok, valamint ezek társulásai az (1) bekezdésben meghatározott juttatások tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.".
3. §
(1) Az R. 215. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a mezőgazdasági szövetkezetek területi és szakmai szövetségeire, valamint az ügyvédi kamarákra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a juttatások huszonkettő százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
(2) Az R. 215. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek, szervezetek a fejlesztési alap terhére, valamint a költségvetésen kívüli kezelés keretében a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott munkabér, munkadíj, ezek pótlékai, prémium, jutalék, természetbeni juttatás tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.
(4) A tanácsi költségvetési szervek a velük munkaviszonyban álló mezőőrök részére a biztosítással járó jogviszony alapján adott munkabér, ennek pótlékai, prémium, jutalék és természetbeni juttatás tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
4. §
(1) Az R. 216. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági szövetkezetek, a mezőgazdasági szövetkezetek közös vállalkozásai, a mezőgazdasági szövetkezetek más szövetkezeti ágazatba tartozó szövetkezetekkel létrehozott közös vállalkozásai
a) a bérköltséget, valamint a részesedési alapot terhelő bármilyen címen adott pénzbeni és természetbeni juttatásnak,
b) a mezőgazdasági szövetkezeti tagok javára a háztáji gazdaságban végzett állattartás és zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokra eső jövedelemnek,
c) a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonyban nem álló személyek részére adott - a SZOT által meghatározott - egyéb juttatásnak
a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra és ezek közös munkában részt vevő családtagjaira eső része tizenhárom százalékát, a fennmaradó résznek pedig tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
(2) Az R. 216. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A mezőgazdasági szövetkezetek és közös vállalkozásaik minden év december hó 16. és 31. napja között járulékelőleget kötelesek fizetni. A járulékelőleg összege a tagok és ezek közös munkában részt vevő családtagjai után november hónapra járó társadalombiztosítási járulék, valamint nyugdíjjárulék együttes összegével azonos. A járulékelőleget az átutalását követően esedékessé váló társadalombiztosítási járulék, illetőleg nyugdíjjárulék összegéből le kell vonni. Az előírt időn túl átutalt járulékelőleg után késedelmi pótlékot kell fizetni."
5. §
(1) Az R. 217. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az R. 214-216. §-ainak a hatálya alá nem tartozó munkáltatók a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott munkabér, munkadíj, ezek pótlékai, prémium, jutalék, jutalom, természetbeni juttatás, valamint a SZOT által meghatározott egyéb juttatás huszonkettő százalékát, az illetményadóalapot nem képező, illetőleg az íiletményadómentes juttatás tizenöt százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
(2) Az R. 217. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a vízgazdálkodási társulatokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a juttatások tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
6. §
Az R. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 218. § Az illetményadó-alapot nem képező, illetőleg az illetményadó-mentes juttatások huszonkettő százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni
a) az élelmiszeripari ágazatba tartozó vállalatok, ezek társulásai, továbbá más ágazatba tartozó vállalatok az illetményadó-mentes élelmiszeripari tevékenységük utáni juttatások után. valamint az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai a sertéshizlalási tevékenységükkel kapcsolatos juttatások után,
b) a munkaközösségek és alkotóközösségek,
c) a társasházak,
d) más államok vagy külföldi cégek, szervezetek Magyarországon működő vállalatai, lerakatai, kirendeltségei, irodái, ügynökségei, intézményei, intézetei, külkereskedelmi szervei,
e) más államokkal vagy külföldi cégekkel létrehozott, Magyarországon működő gazdasági társulások,
f) a természetes személyek és a közkereseti társaságok,
g) a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek és szakcsoportjaik,
h) a Budapesti Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Vállalat."
7. §
Az R. 225. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő után fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke huszonkettő százalék; ha a biztosítottat az R. 215. §-ának (1) bekezdésében megjelölt munkáltató foglalkoztatja, a járulék mértéke tíz százalék."
8. §
Az R. 262. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
Anyasági segélyre és temetési segélyre jogosultak a T. 118. §-ának (3) bekezdésében felsoroltakon kívül:
"f) azok a külföldi állampolgárok és hontalan személyek, akik Magyarország területén az illetékes hatóság engedélyével állandó jelleggel letelepedtek, és a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak a lakóhelyük szerint illetékes igazgatóságával (kirendeltségével) az említett ellátásokra megállapodást kötnek."
9. §
Az R. 291. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyvéd társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A járulék az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíj és az R. 290. §-ának (2) bekezdésében felsorolt tisztségviselőknél e tisztség ellátásáért járó tiszteletdíj tizenhárom százaléka."
10. §
Az R. 293. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Annak a külföldi állampolgárnak és hontalan személynek, aki Magyarország területén az illetékes hatóság engedélyével állandó jelleggel telepedett le, az anyasági és a temetési segély -az erre vonatkozó megállapodás hatályának tartama alatt vagy annak megszűnését követő 180 napon belül bekövetkezett szülés, illetőleg elhalálozás esetén jár. Hozzátartozó szülése, illetőleg halála esetén a segély akkor jár, ha a szülés vagy a halál az említett időtartam alatt következett be."
11. §
(1) Az R. 313. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján életjáradékban részesülő, külföldről hazatelepült személy, továbbá Magyarország területén az illetékes hatóság engedélyével állandó jelleggel letelepedett külföldi állampolgár, valamint hontalan személy, aki az anyasági és temetési segélyre megállapodás alapján jogosult, havonként 130 forint betegségi járulékot köteles fizetni. Az Állami Biztosító az életjáradékban részesülőtől köteles a járulékot havonta levonni és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és Pest megyei Igazgatósága részére átutalni. A külföldi állampolgár, valamint a hontalan személy a járulékot a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére havonta köteles átutalni."
(2) Az R. 313. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Nem kell betegségi járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt az (1) bekezdésben említett személyre az anyasági és temetési segélyre jogosultság egyéb jogcímen is kiterjed, valamint az elhalálozás hónapjára."
12. §
Ez a rendelet 1976. január 1-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az 1976. január hó 1-e után esedékessé váló járulék tekintetében kell első ízben alkalmazni; ezzel egyidejűleg az R. 315. §-a hatályát veszti.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke