42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelet

a mezőgazdasági üzemek támogatásáról

Az 1030/1975. (XI. 15.) Mt. h. határozat VI. fejezet 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre (a továbbiakban együtt: termelőszövetkezet), az állami gazdaságra, továbbá arra a gazdasági és szövetkezeti társulásra, amelyben a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vagyoni érdekeltsége legalább 51%, valamint a közösen folytatott mezőgazdasági tevékenység tekintetében a mezőgazdasági szakcsoportra (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági nagyüzem);

b) az e rendelet egyes rendelkezéseinél megjelölt:

1. az a) pontban nem említett szervre,

2. a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet tagjára háztáji gazdasága, a mezőgazdasági szakszövetkezet tagjára saját gazdasága tekintetében és az egyéni termelőre (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági kistermelő).

I.

Támogatásban részesíthető beruházások és a támogatás mértéke

2. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem részére a nagyüzemi méretű építési-szerelési (a továbbiakban: építési) és ültetvénytelepítési beruházásokra, beruházásnak minősülő korszerűsítésekre, valamint a gépi beruházásokra az alábbi mértékű beruházási támogatás (a továbbiakban: támogatás) folyósítható:

1. 20%-os támogatás

a) a baromfitartás létesítményeire és korszerűsítésére, a lúdtartás kivételével,

b) a szemestermény tárolás létesítményeire,

c) a zöldség üzemi tárolásának létesítményeire,

d) a szántóföldi, kertészeti termények szárításának létesítményeire,

e) a vetőmagtisztítás, feldolgozás létesítményeire és korszerűsítésére,

f) a szőlő- és gyümölcstermelés létesítményeire,

g) az ásott és fúrott kút létesítésére,

h) a víztorony, hidrofor, vízvezeték és tűzoltáshoz víztároló létesítésére,

i) a szakosított állattenyésztési telepekhez kapcsolódó közművesített készenléti lakás építésére,

j) az üzemanyagtárolók létesítésére és korszerűsítésére,

k) a növényvédőszer- és műtrágya raktárak létesítésére;

l) a csemege, borszőlő ültetvények telepítésére és korszerűsítésére,

m) az alma, körte, szilva ültetvények telepítésére és sűrítéssel történő korszerűsítésére,

n) a birs, mandula és spárga ültetvények telepítésére,

o) a traktorok beszerzésére,

pályázat alapján

p) a szőlőfeldolgozás és tárolás létesítményeire, a palackozás és az üdítőital előállítás létesítményeinek kivételével.

2. 40%-os támogatás

a) a szarvasmarha és sertéstartás férőhelyeinek építésére és korszerűsítésére,

b) a meglevő épületek szarvasmarhatartás céljára történő átalakítására,

c) a juhtartás létesítményeire és korszerűsítésére,

d) a lúdtartás épületeire és korszerűsítésére,

e) a zöldségtermelés célját szolgáló fűtött fóliatelepek létesítményeire,

f) az öntözőtelepek létesítésére és korszerűsítésére,

g) az üzemi víztározók létesítésére,

h) a szilárd burkolatú üzemi útépítésre,

i) az erdei feltáró út és rakodó építésére,

j) a tej helyi felvásárlását, értékesítését és feldolgozását szolgáló létesítményekre,

k) a cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, köszméte, ribiszke, málna és komlóültetvények telepítésére,

l) a tokaj-hegyaljai borvidéken a 10%-ot meghaladó lejtésű területeken a borszőlő ültetvények telepítésére és korszerűsítésére,

m) a traktorok kivételével az egyéb mezőgazdasági gépek, a meghatározott erdőgazdasági gépek, önjáró rakodók és technológiai berendezések beszerzésére, ide értve a mezőgazdasági termények, termékek osztályozását, mosását és csomagolását szolgáló gépeket is,

n) a növényvédelmi repülőgépek és helikopterek beszerzésére,

o) az ügyviteli középgépek körébe tartozó könyvelő- és számlázógépek beszerzésére;

pályázat alapján

p) a szakosított szarvasmarha és sertéshízlaló telepek létesítésére,

r) a sertés-, juhvágó és feldolgozó, valamint a halfeldolgozó üzem létesítésére,

s) a tejüzemek létesítésére,

sz) a burgonya üzemi tárolásának létesítményeire,

t) a halastavak építésére, létesítményeire és korszerűsítésére,

u) az abraktakarménykeverő és tömegtakarmány alapanyagú keveréktakarmány gyártó üzem létesítményeire,

v) a hígtrágya kezelés és hasznosítás létesítményeire,

z) a mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtárolóinak létesítésére, valamint meglevő hűtőtárolók szabályozott légterű hűtőtárolókká történő átalakítására,

zs) gyümölcs alany, szemzőhajtás és oltóvessz., valamint szőlő alany törzsültetvények telepítésére, korszerűsítésére, áruszőlő törzsültetvénnyé történő átalakítására, a gyümölcsös és szőlő szaporítóanyag készítés és tárolás létesítményeire;

3. 70%-os támogatás

a) a zöldség-, burgonya-, cukorrépa-, dohány-, komló,- gyümölcstermelés és a cellulóznyár kitermelés meghatározott célgépeinek beszerzésére,

pályázat alapján

b) a zöldségtermelési célokat szolgáló növényházak építésére és ezek létesítményeire

(2) E § (1) bekezdésében felsorolt, támogatásban részesíthető, több létesítményt magában foglaló beruházási célok épületeit, építményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az olyan beruházási célokra, amelyekre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) műszaki terveket közzétett, támogatás akkor nyújtható, ha az épületet, építményt e tervek szerint - vagy a MÉM külön engedélye alapján - valósítják meg.

(4) A fontosabb létesítmények nagyüzemi méreteit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5) Pályázatként a beruházások rendjéről szóló jogszabályban előírt beruházási alapokmányt (a továbbiakban: alapokmány) hat példányban kell benyújtani. A pályázatok részletes feltételeit, az elbírálásra jogosult szerveket és az elbírálás szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(6) Pályázat alapján megvalósuló beruházásoknál az elbíráló szervnek vizsgálnia kell a tervezett létesítmény szükségességét, jövedelmezőségét, gazdaságosságát, kapacitását, területi elhelyezését, a választott műszaki megoldás korszerűségét és a párhuzamos kapacitás elkerülését. A pályázatot elbíráló szerv ennek alapján dönt arról, hogy a beruházás támogatás igénybevételével valósítható-e meg. A döntésről írásban értesíti a beruházót.

(7) Az 1970. december 31. napja után üzembe helyezett létesítmények közül csak a szakosított sertéshízlaló telepek korszerűsítéséhez lehet támogatást adni. A támogatást pályázat alapján lehet engedélyezni.

(8) Azoknál a létesítményeknél, amelyekre a 4. számú melléklet beruházási költségnormatívákat határoz meg, a támogatás alapjául szolgáló korszerűsítési költségek nem haladhatják meg a költség-normatívák 60%-át.

(9) Elemi csapás következtében megrongálódott állóeszközök helyreállításához támogatás nem nyújtható.

(10) Ásott és fúrott kút megvalósításához 40%-os támogatás számolható el, ha - a víz mennyisége nem éri el a tervezett vízhozam 75%-át, vagy a víz minősége miatt az illetékes hatóság a vízfelhasználást az eredeti célra nem engedélyezi, - a geotermikus kút vizének hőfoka nem éri el a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket, és a víz öntözési vagy más célra sem hasznosítható.

A nem kedvezőtlen adottságú, de alacsony vagy korszerűtlen eszközellátottságú mezőgazdasági nagyüzemek külön beruházási támogatása

3. §

(1) A nem kedvezőtlen adottságú, de alacsony vagy korszerűtlen eszközellátottságú mezőgazdasági nagyüzemek beruházásaihoz - egyedi elbírálás alapján - a 2. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási mértéken felül további külön beruházási támogatás adható, ha az igénylés benyújtása előtti év mérlegbeszámolójában:

a) termelőszövetkezeteknél az 1 ha termőterületre jutó nettó állóeszközérték és az 1 fő átlagos állományi létszámra jutó személyes jövedelemszint a kedvezőtlen adottságúnak kijelölt termelőszövetkezetek adatai nélkül számított termelőszövetkezeti megyei átlagot,

b) állami gazdaságoknál az 1 ha termőterületre jutó nettó állóeszközérték az állami gazdaságok országos átlagát

nem haladja meg.

(2) A külön beruházási támogatás mértéke a 2. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott támogatással együtt legfeljebb 50%-ig, a 2-3. pontjában meghatározott támogatással együtt legfeljebb 70%-ig terjedhet.

(3) A külön beruházási támogatás iránti kérelmet termelőszövetkezetek és társulások esetében az alapokmánnyal együtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv) - állami gazdaságok esetében pedig az Állami Gazdaságok Országos Központjához (a továbbiakban: ÁGOK) - kell a kivitelezést megelőző év november 30-ig - 1976. évre 1976. március 31-ig - benyújtani.

(4) A kérelmet a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv (a továbbiakban: megyei pénzügyi szakigazgatási szerv) és a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetsége (a továbbiakban: területi szövetség) javaslata alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság), illetőleg az ÁGOK bírálja el és döntéséről a következő év január 31-ig a mezőgazdasági nagyüzemet, és állami gazdaságok esetében a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága területi igazgatóságát (a továbbiakban: területi igazgatóság), a termelőszövetkezetek és társulások esetében a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága megyei hivatalát (a továbbiakban: megyei hivatal) értesíti.

A budapesti, a nagyvárosi és a nagyváros-környéki termelőszövetkezetek beruházásainak támogatása

4. §

(1) Budapest fővárosban, Miskolc, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged megyei városokban levő és a vonzáskörzetükbe tartozó termelőszövetkezetek részére a 2. §-ban felsorolt építési, telepítési beruházásokhoz a támogatás mértékét a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv és a megyei pénzügyi szakigazgatási szerv (a továbbiakban együtt: megyei szakigazgatási szervek), valamint a területi szövetség javaslata alapján a megyei végrehajtó bizottság - a fővárosi székhelyű termelőszövetkezetek esetében a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága - határozza meg.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából Budapest főváros és a megyei városok vonzáskörzetébe tartozó termelőszövetkezeteket a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága javaslata alapján a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, illetőleg az illetékes megyei végrehajtó bizottság jelöli ki.

(3) A pályázati rendszerbe tartozó beruházásoknál a támogatás mértékét csak a pályázat elbírálása után lehet meghatározni.

(4) A támogatás mértékét a nagyüzem jövedelmi helyzete alapján lehet megállapítani, a támogatás legfeljebb a 2. § (1) bekezdésében előírt mértékig terjedhet.

Szarvasmarha férőhelyek létesítése átalakítással

5. §

(1) Szarvasmarhatartás céljára csak az 1968. január 1. napja előtt üzembe helyezett épületet lehet átalakítani. Az átalakításhoz legfeljebb egy ízben lehet támogatást adni. Ehhez a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervnek a megyei pénzügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben adott - állami gazdaságok esetében az ÁGOK - hozzájárulása szükséges.

(2) Húshasznosítású tehénférőhellyé való épület-átalakításhoz támogatás abban az esetben engedélyezhető, ha a mezőgazdasági nagyüzem rendelkezik a 22. § (1) bekezdésében előírt engedéllyel.

(3) Szakosított állattartó telepet eredeti rendeltetésétől eltérő célra átalakítani nem lehet.

Fűtött fóliatelepek létesítése

6. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem részére fűtött fóliatelep létesítéséhez támogatást akkor lehet adni, ha azt

a) január-június hónapokban csak zöldségtermelés céljára hasznosítja;

b) a termelt friss zöldséget a felvásárló szerv részére vagy saját árusítóhelyen értékesíti,

c) zöldségpalántát nevel, azt felhasználja vagy termelők részére értékesíti.

(2) A támogatás az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetet (a továbbiakban: ÁFÉSZ) is megilleti.

A mezőgazdasági kistermelők zöldségtermelési célokat szolgáló fóliasátrai létesítésének támogatása

7. §

(1) A mezőgazdasági kistermelő fóliasátor létesítéséhez az ÁFÉSZ vagy a Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat (a továbbiakban: MÉK) boltjaiban 20%-os támogatással csökkentett áron vásárolhat fóliát, és előregyártott vázszerkezetet, ha ÁFÉSZ-szel, MÉK-kel vagy más, a lakosság részére forgalmazó vállalattal a fóliasátorban termelt zöldség értékesítésére legalább három évre szerződést kötött és a szerződés két példányát a vásárláskor átadja.

(2) A szerződésekre a fóliát értékesítő ÁFÉSZ vagy MÉK bolt köteles rávezetni a támogatás összegét és a szerződés egy példányát havonta összegyűjtve megküldeni a szerződésben megjelölt megrendelő részére.

(3) Az ÁFÉSZ és a MÉK a támogatás összegét termelési árkiegészítés címén igényelheti.

(4) Az igénybe vett támogatás időarányos részének visszavonását a megrendelő vállalat köteles kezdeményezni a lakosság adóztatásával foglalkozó első fokú adóhatóságnál, ha a mezőgazdasági kistermelő a szerződésben vállalt kötelezettségének saiát hibájából nem tesz eleget. Nem kell visszafizetni a támogatást, ha a rendkívüli növényegészségügyi kárt a járási, városi, fővárosi kerületi növényvédelmi felügyelő igazolja.

A szőlő-, gyümölcsös telepítés és korszerűsítés

8. §

(1) Szőlő- és gyümölcsös telepítésre, korszerűsítésre támogatást lehet adni, ha az ültetvényt a 25/1970. (XI. 26.) MÉM rendeletben megjelölt területen az ott felsorolt fajtákkal telepitik és az ültetvény az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott szakmai feltételeknek megfelel. A megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a megyei pénzügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben állapítja meg, hogy a telepítés és korszerűsítés a szakmai feltételeknek megfelel-e és erről értesíti a mezőgazdasági nagyüzemet.

(2) Szőlőtelepítéshez, korszerűsítéshez, üzemi szőlőültetvény, valamint üzemi gyümölcsalany törzsültetvény létesítéséhez az Ültetvény Tervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat részére, szőlőtelepítéshez és korszerűsítéshez pedig a borgazdasági vállalatok részére a mezőgazdasági nagyüzemekkel azonos feltételű és mértékű támogatást lehet nyújtani.

Gépi beruházások támogatása és elszámolása

9. §

(1) A gépi beruházásokra - az 1. § a) pontjában és a 10. §-ban felsorolt szerveken kívül -támogatás illeti meg:

a) a mezőgazdasági szakoktatási és kísérletügyi intézményt, növényvédő állomást, a talajjavító és talajvédelmi vállalatot, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatot, az Ültetvény Tervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalatot, a vízitársulást, a Repülőgépes Növényvédő Szolgálatot;

b) a kivitelező és szerelő vállalatot abban az esetben, ha a vásárolt gépeket a mezőgazdasági nagyüzemek részére a kivitelezéskor beépíti és azokat támogatással csökkentett áron számlázza;

c) a cukor-, bor-, hűtő-, konzerv-, dohány-, sör-, len- és kenderfonó ipari vállalatot, ha a gépeket szerződéssel mezőgazdasági nagyüzemekhez tartós használatra kihelyezi.

(2) A támogatás összegét az értékesítő szervek az (1) bekezdésben meghatározott szervek részére értékesített gépek után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága területileg illetékes adóelszámolási irodánál a (továbbiakban: adóelszámolási iroda) a keretük erejéig számolhatják el. Az elszámolt támogatást az értékesítő szerv a számlában közli a vásárló szervvel.

(3) A támogatás kiszámításának alapja:

a) belföldi előállítású termékeknél a termelői ár,

b) importból származó termékeknél az import beszerzési ár.

(4) Import beszerzési ár a deviza vételár, a magyar határig felmerült - a beszerzéssel kapcsolatos - összes költség, a vám és vámmal együtt fizetendő adók, illetékek és költségek, az import forgalmi adó, a behozatali engedély illeték, az import árrés és a jutalék együttes összege. Az import beszerzési árból az import árkiegészítést le kell vonni.

(5) A támogatásban részesíthető gépek és berendezések körét a 6. számú melléklet tartalmazza.

Erdőgazdasági beruházások támogatása

10. §

(1) Az állami erdőgazdaság, valamint az erdőgazdasági tevékenységre alakult gazdasági és szövetkezeti társulás részére meghatározott kereten belül

20%-os támogatás

a mezőgazdasági traktorok beszerzésére (6. számú melléklet);

40%-os támogatás

a) az 1. számú melléklet B) pontjában felsorolt, erdőfeltárást szolgáló mélyépítmények létesítésére,

b) az erdő- és mezőgazdasági gépek beszerzésére (6. számú melléklet);

70%-os támogatás a cellulóznyár kitermelését szolgáló gépek beszerzésére;

pályázat alapján

a fűrészüzemek rekonstrukciójára, egyedileg meghatározott, legfeljebb 40%-os mértékű

támogatás folyósítható.

(2) A MÉM a Pénzügyminisztériummal (a továbbiakban: PM) egyetértésben - elkülönített keret terhére - az erdészeti építési beruházásokhoz egyedi elbírálás alapján további 10%-os mértékű külön beruházási támogatást engedélyezhet.

(3) A pályázatok benyújtásánál a 2. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

Az építési és telepítési beruházások támogatásának kiszámítása

11. §

(1) A támogatás kiszámításának alapja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a beruházás (létesítmény) tervezési, kivitelezési (technológiai-gépi szerelési) és lebonyolítási költségének tényleges összege, amelyből le kell vonni:

a) az állóeszköz létesítéséhez felhasznált kisajátítási kártalanítás összegét,

b) a külön jogszabály alapján nem mezőgazdasági ágazatba tartozó vállalattól vagy más szervtől visszafizetési kötelezettség nélkül, beruházási célra kapott hozzájárulás összegét, kivéve ha az műszaki fejlesztési alapból származik,

c) a technológiai-gépi berendezés és felszerelés értékét, kivéve a szabályozott légterű hűtőtároló, üzemanyagtároló, sertés-, juhvágó és feldolgozó, halfeldolgozó és tejüzemek gépeit, valamint a technológiai gépi szerelési költséget.

(2) Azoknál a beruházásoknál, amelyeknél a támogatás mértéke - a külön beruházási támogatás nélkül - 40%, vagy ennél magasabb, a támogatás összegét a költségnormatívák alapján (4. számú melléklet) kell megállapítani. A normatívát az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban levonásra előírt tételekkel csökkenteni kell.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint kialakított beruházási költség (költségelőirányzat) a (2) bekezdés szerint módosított normatívát meghaladja, a támogatás alapja csak a módosított normatíva mértékéig terjedhet.

(4) Kettős hasznosítású létesítményeknél a támogatást a magasabb támogatásban részesíthető hasznosításhoz lehet elszámolni.

Az építési és telepítési beruházások támogatásának igénylése

12. §

(1) Az építési, ültetvénytelepítési beruházások támogatását a kivitelezési munka megkezdése előtt írásban kell igényelni a beruházó telephelye szerint illetékes megyei hivataltól. A kivitelezés megkezdése után támogatási okiratot nem lehet igényelni és kiadni.

(2) A kivitelezési munka megkezdődik:

a) építőipari munkánál a tereprendezéssel, alapozással,

b) technológiai szerelési munkánál a szereléssel,

c) ültetvénytelepítésnél a talajelőkészítéssel,

d) korszerűsítésnél a kivitelezési terv szerinti munka megkezdésével.

(3) A támogatás igénylésének, az okirat kiállításának részletes szabályait a 7. számú melléklet tartalmazza.

(4) A támogatási okirat érvényét veszti, ha a kivitelezési munkát az okirat kiállításától számított hat hónapon belül nem kezdik meg.

Támogatott építési, telepítési és meliorációs beruházások pénzügyi forrásai, a támogatás felhasználása és elszámolása

13. §

(1) A beruházási forrásokat évenként a következő sorrendben kell felhasználni:

a) saját forrás,

b) beruházási támogatás,

c) beruházási hitel.

(2) Saját forrás építési, telepítési beruházási támogatás szempontjából a tárgyévet megelőző * év (évek) jövedelméből képzett, fejlesztési alapba helyezett és a mérlegbeszámolóban jóváhagyott, év közben jogszabály alapján fejlesztési alapba átvett, a tárgyévben (az előző években) képződött amortizáció összege és a IV. fejezetben meghatározott fejlesztési hozzájárulás. A vízitársulásnál a tárgyévi érdekeltségi hozzájárulásból előirányzott összeget lehet saját forrásnak tekinteni. Több év alatt megvalósuló beruházáshoz saját forrásként csak a tárgyévre ütemezett összeget kell az előző évben tartalékolni.

(3) A szőlő-gyümölcsös telepítés és korszerűsítés támogatását évenként a termőrefordulásig, vagy a korszerűsítés befejezéséig az 5. számú mellékletben meghatározott feltételek teljesítése esetén lehet elszámolni.

14. §

(1) A támogatást - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a beruházás műszaki átadás-átvételét követő 60 napon belül, 25 millió Ft bekerülési költségen felüli beruházásnál 90 napon belül kell elszámolni. Szakosított állattartási telepeknél, ha az átadás-átvétel több részletben történik, a határidő a telep utolsóként elkészült létesítményének műszaki átadás-átvételekor kezdődik.

(2) Az építési-szerelési beruházásokat - a támogatási okirat kiadásának napjától számítva - szakosított telepeknél és a 25 millió Ft bekerülési költségen felüli beruházásnál 36, egyéb létesítményeknél 24 hónapon belül kell befejezni.

(3) Az ültetvénytelepítés támogatását a telepi- tési dokumentációban meghatározott termőrefordulási időpontot követő 60 napon belül kell elszámolni. Az elszámolás határidejét a támogatási okiratot kiállító szerv legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a termőrefordulás a telepítési dokumentációban meghatározott időpontig nem következik be.

(4) Ha az ültetvény csak részlegesen fordul termőre, a támogatást a termőrefordulás arányában kell elszámolni. Amennyiben a véglegesen termőre fordítható ültetvény nem éri el a 2. számú mellékletben meghatározott nagyüzemi területnagyságot, támogatást nem lehet elszámolni.

(5) Az ásott és fúrott kút létesítésére adott támogatást a műszaki átadás-átvétel után 60 napon belül, ha azonban a víz minősége és mennyisége nem felel meg a tervezettnek, ennek igazolását követő 60 napon belül kell elszámolni a 2. § (10) bekezdése alapján.

(6) Ha az (1)-(5) bekezdésben meghatározott határidőig a támogatást nem számolják el, az igénybevevőnek a felhasznált (folyósított) támogatás után havi 1%-os járulékot kell fizetnie.

15. §

(1) A beruházási támogatást a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) folyósítja.

(2) Az elszámolás szerint visszafizetendő támogatás összegét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg a beruházó köteles a Bankhoz átutalni.

(3) Ha az elszámolás szerint még további támogatás folyósítható, azt a támogatást engedélyező szerv intézkedése alapján az elszámolást követő 30 napon belül a Bank a beruházó megfelelő számláján jóváírja.

A támogatással megvalósított létesítmények hasznosításának ellenőrzése

16. §

(1) A támogatással megvalósított létesítmények hasznosítását az illetékes területi igazgatóság, illetőleg megyei hivatal ellenőrzi. Szabálytalanság esetén e rendeletben előírt intézkedést tesz, vagy kezdeményez.

(2) Az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos részét vissza kell fizetni, ha - a megyei szakigazgatási szervek, állami gazdaságok esetében az ÁGOK - előzetes hozzájárulása nélkül

a) a 40%-os vagy annál magasabb támogatásban részesült állóeszközt nem az eredeti rendeltetési célra hasznosítják,

b) a 40%-os mértéknél alacsonyabb támogatásban részesült állóeszközt nem mezőgazdasági termelési célra hasznosítják,

c) a támogatásban részesült állóeszközt a teljes amortizálódás előtt kiselejtezik, vagy azt támogatásban nem részesíthető szervnek más célú hasznosításra állandó jelleggel bérbe adják, vagy eladják; kivéve ha az állóeszköz elemi kár miatt megsemmisült.

(3) Az 1976. január 1. napja előtt támogatással megvalósított állóeszközök esetében is a (2) bekezdés előírásai szerint kell eljárni.

(4) Az igénybe vett támogatás után havi 1%-os járulékot kell fizetni, ha a szarvasmarha- és. sertéstartási épületek férőhely-kapacitását a műszaki átadás-átvételtől számított egy év eltelte után legalább 80%-ban rendeltetésszerűen nem használják ki.

(5) Ha a mezőgazdasági nagyüzem a támogatást nem a támogatási okiratban szereplő célra használja fel, az igénybevett támogatást haladéktalanul köteles visszafizetni.

II.

A meliorációs munkák támogatása

17. §

(1) Az 1. § a) pontjában felsorolt szerveken kívül támogatás illeti meg a borgazdasági vállalatot, az Ültetvény Tervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalatot, továbbá a mezőgazdasági nagyüzemi érdekeltség arányában a vízitársulást.

(2) Meliorációs munkák bekerülési költségére - a 18. §-ban foglalt eltéréssel - a következő mértékű támogatás folyósítható:

1. 50%-os támogatás

a) a gyenge termőképességű homoktalajok és az erózió következtében termőképességében leromlott talajok termékenységének helyreállítása érdekében az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (a továbbiakban: OMMI) szakvéleményében előírt mennyiségű javítóanyagnak - a helyileg leggazdaságosabb - kitermelési vagy vásárlási és helyszínre szállítási, valamint a talajba történő bedolgozási költségére,

b) a talajvédelmi, vízrendezési és talajjavítási munkák kivitelezési tervdokumentációjában, illetőleg az OMMI talajjavítási szakvéleményében előírt mélylazításra,

c) a 70%-os mértékű támogatásban nem részesíthető kémiai anyagokkal végzett talajjavításhoz (mész, gipsz, lignites gipsz),

d) vakonddrénezésre.

2. 70%-os támogatás

a) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter külön rendeletében szabályozott módon elkészített és az OMMI szakvéleményével ellátott üzemi meliorációs tervek költségére és a tervben a "II. Kiviteli tervek" cím alatt felsorolt munkák elvégzésére,

b) az üzemi talajvédelmi és vízrendezési munkák műszaki létesítményeire (sánc, övgát, terasz, vízlevezető, meder- és csatornaépítés, nyári gátak, műtárgyak), beleértve azok rekonstrukcióját is, a megvalósításukkal összefüggő tereprendezésre, valamint a védelmüket szolgáló cserjésítésre és gyepesítésre, e) az altalajcsövezésre,

d) a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési munkák tételes létesítményjegyzékében foglalt beruházásokra és ezek korszerűsítésére,

e) homok rónázásra,

f) a meszes altalaj terítéssel (gépi digózással) végzett, valamint az ezzel kombinált kémiai talajjavításra,

g) kémiai anyagokkal (mész, gipsz, lignites gipsz) végzett talajjavításokra, ha az OMMI szakvéleménye szerint szükséges - hatóanyagban kifejezett - javítóanyag mennyisége a 100 q/ha mennyiséget, szállítási távolsága (beleértve a vasúti szállítást is) a 150 km-t meghaladja, cukorgyári mésziszap felhasználása esetén pedig a javítóanyag mennyiségtől függetlenül abban az esetben, ha a szállítási távolság a 100 km-t meghaladja, de 200 km-nél nem több.

(3) A tokaj-hegyaljai borvidék 10%-os lejtőszöget meghaladó lejtőtartományú területein a szőlőtelepítésekhez szükséges meliorációs munkák költségeire legfeljebb 90%-os támogatás engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg hektáronként a 315 000 Ft-ot. A meglevő szőlőültetvények korszerűsítéséhez szükséges meliorációs munkák költségeire legfeljebb 150 000 Ft/ha támogatás engedélyezhető.

(4) Az üzemi talajvédelem és vízrendezés műszaki létesítményeinek rekonstrukciójára támogatást legkorábban az üzembehelyezést követő 15. év után lehet engedélyezni.

(5) A meliorációs munkákhoz támogatást ugyanazon területre csak egy ízben lehet engedélyezni.

18. §

A 17. § (2) bekezdésében meghatározott állami támogatás átlagos mértékétől, a jóváhagyott kereten belül, a mezőgazdasági nagyüzem természeti adottságának, valamint teherbíró képességének figyelembevételével felfelé és lefelé 10%-os mértékben lehet eltérni.

19. §

(1) A támogatást a jóváhagyott éves meliorációs támogatási keret erejéig a következő szervek engedélyezik:

a) termelőszövetkezet és társulás, állami vállalat és gazdasági társulás részére a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei szakigazgatási szervek és a területi szövetség javaslata alapján,

b) állami gazdaság részére az ÁGOK, e) vízitársulás részére - a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési beruházásokhoz - a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei szakigazgatási szervek és a vízügyi igazgatóság javaslata alapján. A vízügyi igazgatóság egyidejűleg dönt a kérelemben szereplő egyéb, nem meliorációs támogatásokról is.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjánál a meliorációs munkák területi összpontosítása, komplex végrehajtása és a kapcsolódó helyi jelentőségű közcélú létesítmények megvalósítása érdekében az ÁGOK a talajvédelmi és vízrendezési munkák állami támogatását az illetékes megyei szakigazgatási szervekkel egyetértésben engedélyezi.

(3) Több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkáknál az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyben a támogatás összegének éves ütemét is meg kell határozni.

(4) A támogatást a 8. számú melléklet előírásai szerint kell igényelni az (1) bekezdésben felsorolt szervektől.

(5) A meliorációs munkálatokat csak a támogatási okirat birtokában lehet megkezdeni, a támogatási okirat kiállítását a 7. számú melléklet szerint kell kérni. A megyei hivatal a támogatási okirat egy példányát az engedélyező szervnek, vízitársulás esetében a vízügyi igazgatóságnak is megküldi. A meliorációs munkálatokhoz szükséges saját forrás biztosításánál és a támogatás felhasználásánál a 13. § szerint kell eljárni.

(6) A megyei hivatal a támogatási okiratot az engedélyező szerv kezdeményezésére köteles visszavonni, illetve a tárgyévre engedélyezett támogatás összegét csökkenteni, ha

a) a munkálatokat a támogatási okiratban rögzített kezdési időponttól számított 60 napon belül nem kezdik meg,

b) az okiratban meghatározott éves ütem megvalósításához szükséges kivitelezési kapacitást nem biztosítják, vagy

c) a támogatásban részesített munkákat nem az engedélyezéskor elfogadott kivitelezési tervnek megfelelően végzik.

(7) A visszavonásról vagy csökkentésről az (5) bekezdésben felsorolt szerveket értesíteni kell.

20. §

(1) A támogatásban részesített meliorációs munkák befejezése után, a végszámla kifizetését követő 60 napon belül köteles a mezőgazdasági nagyüzem és a vízitársulás az okiratot kiállító szervhez elszámolást, benyújtani.

(2) A több éven keresztül megvalósuló munkákról elvégzett szakaszonként a tárgyév végén előzetes, teljes befejezésükkor pedig végleges elszámolást kell benyújtani.

(3) Az elszámolásnak tartalmaznia kell a munkák kivitelezési tervdokumentáció szerinti és a tényleges bekerülési költségeit, ide értve a tervezési és lebonyolítási, valamint a közcélú létesítményeknél a földtulajdon megszerzésével kapcsolatos költségeket is, továbbá az előzetesen felhasznált és a véglegesen elszámolható, az ennek alapján visszafizetendő, illetve még igényelhető állami támogatás összegét.

(4) Az elszámolással kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket a 15. § tartalmazza.

21. §

(1) A munkák terv szerinti elvégzését

a) a termelőszövetkezet és társulása, állami vállalat és gazdasági társulása esetében a megyei szakigazgatási szervek,

b) vízitársulásnál a megyei szakigazgatási szervek a vízügyi igazgatósággal együtt

c) állami gazdaságoknál az ÁGOK

ellenőrzi. Az ellenőrző szervnek részt kell vennie a támogatás igénybevételével megvalósított létesítmény műszaki átadás-átvételi eljárásában.

(2) A támogatás felhasználását a területi igazgatóság, illetve a megyei hivatal ellenőrzi.

(3) A meliorációs munkák elszámolási határidejének túllépése esetén a támogatás után havi 1%-os járulékot kell fizetni.

III.

A mezőgazdasági nagyüzemek és a mezőgazdasági kistermelők termelési tevékenységének támogatása

A mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarha-tenyésztésének állami támogatása

22. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem a húshasznú tehenek élveszületett borjúszaporulata után árkiegészítést vehet igénybe, ha húshasznú tehénállomány tartására engedélyt kapott. Az engedélyt a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a megyei pénzügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben - állami gazdaság esetén az ÁGOK - adja meg. Erről az engedélyező a mezőgazdasági nagyüzemet, a területi igazgatóságot, a megyei hivatalt és a megyei állattenyésztési felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség) 30 napon belül értesíti.

(2) Árkiegészítést a Felügyelőség igazolása alapján a tenyésztési ellenőrzésben tartott húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata után lehet igénybe venni.

(3) Ha a borjúelhullás mértéke 6 hónapos korig az élveszületett borjúszaporulat 8%-át meghaladja, az ezen felül elhullott borjak után az árkiegészítés csak az esetben vehető igénybe, ha azt a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás javaslata alapján az (1) bekezdésben megjelölt szervek engedélyezik.

23. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem árkiegészítést a termelési ellenőrzésben tartott, nem húshasznú tehénállomány tejének értékesítése után vehet igénybe.

(2) Az árkiegészítés igénybevétele szempontjából értékesítés az üzemi étkeztetésre felhasznált tej is.

(3) Ha a mezőgazdasági nagyüzem tejterméket értékesít, az árkiegészítés alapja a feldolgozott teljes tej.

24. §

(1) Kétirányú szakosítás esetén a húshasznú tehénállományra a borjúszaporulat utáni, a nem húshasznú állományra a tejértékesítés utáni árkiegészítést az erre külön engedéllyel rendelkező és a 9. számú mellékletben előírt feltételeket teljesítő mezőgazdasági nagyüzem veheti igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt árkiegészítésre vonatkozó engedélyt az engedélyező szerv visszavonja:

a) a mezőgazdasági nagyüzem kérelmére, vagy ha

b) a mezőgazdasági nagyüzem a 9. számú mellékletben meghatározott feltételeket nem teljesíti.

25. §

(1) A húshasznosításra átállított tehénállomány után a mezőgazdasági nagyüzem tehenenként egyszeri ún. áttérési támogatást akkor vehet igénybe, ha a 22. § (1) bekezdése alapján erre engedélye van.

(2) Átállásra január 1-én vagy július 1-én kerülhet sor. A mezőgazdasági nagyüzem áttérési támogatásra az átállás időpontjától jogosult.

(3) A húshasznosításra átállított tehénállomány csökkenése esetén az igénybe vett támogatást vissza kell fizetni. A visszafizetés határideje a tárgyévet követő év január 10. napja.

A mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarhatenyésztésének forgóalap-kiegészítése

26. §

(1) Az átlagos tehénállomány előző évihez viszonyított növekedése után a forgóalap-kiegészítés összege

a) az ellenőrzésben tartott, nem húshasznú tehénállomány növekedése esetén a tehénállomány átlagában egy tehénre jutó évi

1. 2000 literes tejhozamig 15 000 Ft,

2. 2001-3000 literes tej hozam között 20 000 Ft,

3. 3001 liter tejhozam felett 25 000 Ft;

b) az ellenőrzésben tartott húshasznú tehénállomány növekedése után tehenenként 15 000 Ft.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott forgóalap-kiegészítést a mezőgazdasági nagyüzem akkor igényelheti, ha a húshasznú tehénállomány éves átlagában a 100 tehénre jutó borjúszaporulat eléri a 85 darabot.

(3) A tehénállományt az 1975. március 3Í-i létszámhoz kell mérni. Az 1972. március 31-i állománynál alacsonyabb tehénlétszám után azonban támogatás nem folyósítható.

(4) A tehénlétszám 1972. és 1975. évi és a további évek viszonyítási alapjába beszámít a tbc-és brucella mentesítés miatt hiányzó, valamint bármilyen ok miatt pótlási kötelezettség alá eső állomány.

(5) Az állomány csökkenése esetén az igénybe vett forgóalap-kiegészítést vissza kell fizetni. Ahol a támogatás mértéke eltérő, először mindig az igénybe vett magasabb támogatást kell visszafizetni. A visszafizetés határideje a tárgyévet követő év január 10. napja.

(6) A forgóalap-kiegészítés címén igénybe vett összeget a "Forgóeszközök alapja állami támogatásból" számlán elkülönítve kell nyilvántartani.

27. §

A mezőgazdasági nagyüzem - kivéve az állami gazdaságot -, ha tervdokumentáció szerinti tehénférőhelyeit legalább 95%-ban kihasználta és tehénállományát tovább akarja növelni, teheneit háztáji gazdaságba kihelyezheti. Az ár- és forgóalap-kiegészítés a közös tulajdonban levő, háztáji gazdaságba kihelyezett állomány után is jár, ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjainak háztáji tehénállománya nem csökken az 1975. március 31-i létszám alá.

A mezőgazdasági kistermelők szarvasmarhatenyésztésének állami támogatása

28. §

(1) A mezőgazdasági kistermelő a 10. számú mellékletben rögzített feltételek teljesítése esetén szarvasmarha-tenyésztési támogatást a 11., illetve 12. számú melléklet szerinti formanyomtatványon igényelhet.

(2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vett támogatás időarányos részét a Felügyelőségnek a mezőgazdasági kistermelő köteles azonnal visszafizetni, ha

a) a négyéves tartás bármilyen okból meghiúsul, vagy

b) az első vagy a többi tehén tartása a négyéves tartási időszak alatt bármilyen okból időközben megszűnik. A visszafizetési kötelezettség elmulasztása esetén az igénybe vett támogatást adók módjára kell beszedni.

Mezőgazdasági nagyüzemi sertésférőhelyek kihasználásának ösztönzése

29. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem az 1968. január 1. napja előtt épült sertésférőhelyeken termelt és a felvásárló vállalat részére értékesített vagy saját üzemében feldolgozott tőke-, bacon- és sonkasertések (a továbbiakban: vágósertések) után értékesítési prémiumra jogosult.

(2) 1968. január 1. napja után épült sertésférőhelyeken termelt sertések mennyiségét férőhelyenként szakosított telepeken 190 kg. egyéb telepeken 160 kg átvételi átlagsúllyal kell megállapítani. A férőhelyek számát a tervdokumentáció alapján kell meghatározni. Az így megállapított mennyiséggel csökkentett értékesítés után illeti meg a mezőgazdasági nagyüzemet a prémium.

(3) Vágósertés-értékesítés után a prémium -a mezőgazdasági nagyüzemmel azonos feltételek mellett - az állami vállalatot és az ÁFÉSZ-tis megilleti a nagyüzemi hizlaldáikban előállított vágósertések után.

(4) A mezőgazdasági nagyüzemet csak a saját előállítású (hizlalású) sertések értékesítése után illeti meg a prémium. Saját előállításúnak (hízlalásúnak) kell tekinteni a saját tenyésztési, valamint azt a sertést, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem - a járatlevél tanúsága szerint - legalább 60 napig tulajdonában tartott (hizlalt).

A mezőgazdasági nagyüzemek juhtenyésztésének támogatása

30. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzemet, ha tenyésztésben tartott anyajuh-állományát a MÉM által tenyésztésre engedélyezett fajtájú, a Felügyelőség által tenyésztésre alkalmasnak minősített és tenyésztési ellenőrzésben tartott leellett jerkével pótolja, vagy az előző évi állományhoz viszonyítva növeli, tenyésztési támogatás illeti meg.

(2) A mezőgazdasági nagyüzemet a tenyésztési támogatás

a) állománypótlás címén a tárgyévben tenyésztésből kivont anyajuhok pótlását szolgáló jerkék darabszáma után, legfeljebb azonban a tárgyévi átlagállomány 30%-ának mértékéig,

b) állománybővítés címén a tárgyévi anyajuhállomány növekedés mértékéig

illeti meg. A pótlás és a növekedés mértékét a 13. számú melléklet szerint kell kiszámítani.

(3) Az anyajuhállomány csökkenése esetén az igénybe vett támogatást vissza kell fizetni. A visszafizetési kötelezettség nem haladhatja meg a tárgyévben és a megelőző két évben felvett - és még vissza nem fizetett - tenyésztési támogatás összegét.

A mezőgazdasági nagyüzemek szamócatelepítésének, rét-legelőtelepítésének és jelújításának támogatása

31. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem részére szamócatelepítéshez, rét-, legelőtelepítéshez és rét-, legelőfelújításhoz a 14. számú mellékletben rögzített feltételek teljesítése esetén, az erre meghatározott kereten belül, támogatás adható.

(2) A kérelmet a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez kell benyújtani és a 3. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) A folyósított támogatás összegét a telepítés és felújítás költségeiből le kell vonni.

Gépi beszerzések támogatása

32. §

(1) A 9. § (1) bekezdésében megjelölt szerveket a beruházási értékhatáron aluli gépek beszerzésekor a 2. § (1) bekezdésében megállapított mértékű támogatás illeti meg.

(2) A mezőgazdasági kistermelőt és - a közvetlen mezőgazdasági hasznosításra történő beszerzés esetén az ÁFÉSZ-t - a meghatározott kerti traktorok, a növényvédelmi, zöldségtermelési és állattartási kisgépek, továbbá a fóliasátorban termelt zöldség értékesítésére kötött szerződés alapján a fóliasátor fűtését szolgáló fűtőberendezések (olajkályha kivételével) vásárlásakor a 2. § (1) bekezdésében megállapított mértékű támogatás illeti meg.

Gépalkatrész-beszerzések támogatása

33. §

(1) A 6. számú melléklet szerint támogatásban részesülő mezőgazdasági gépek pótalkatrészeihez az értékesítő szervnek 34%-os támogatás adható, ha azokat mezőgazdasági gépártámogatás igénybevételére jogosultak részére értékesíti.

(2) A támogatás elszámolható a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztje keretében működő vállalat, a mezőgazdasági nagyüzem gépjavító társulása és a megyei (fővárosi) tanács irányítása alá tartozó mezőgazdasági gépszerélő szakmunkásképző intézet által beszerzett vagy gyártott pótalkatrészek után is, ha azokat a vállalaton, a társuláson vagy a szakmunkásképző intézeten belül a mezőgazdasági nagyüzem részére végzett mezőgazdasági gépjavításhoz használják fel, vagy a támogatás igénybevételére jogosult részére értékesítik.

(3) A korszerűtlen mezőgazdasági gépek pótalkatrészei beszerzéséhez támogatás nem adható. A korszerűtlen gépek jegyzékét a M É M határozza meg.

A műtrágya, a növényvédő- és gyomirtószerek beszerzésének támogatása

34. §

(1) A mezőgazdasági felhasználás céljára értékesített - a kiskereskedelmi hálózatban is forgalmazott - műtrágya, növényvédő- és gyomirtószerekre az értékesítő szervnek támogatás adható.

(2) Az import és az összetett hatóanyagú műtrágya támogatását a PM a M É M-mel, valamint az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben külön szabályozza.

IV.

A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek támogatása

A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERMELŐSZÖVETKEZETEK TÁMOGATÁSA

35. §

(1) Kedvezőtlen termőhelyi adottságú az a mezőgazdasági termelőszövetkezet és mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet), amelyet a megyei végrehajtó bizottság 1975. december 31-ig hozott határozata annak jelölt ki.

(2) Gazdaságilag elmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezetnek kell tekinteni azt a szövetkezetet, amelyet

a) a megyei végrehajtó bizottság 1975. december 31-ig hozott határozata egyéb okból kedvezőtlen adottságúnak jelölt ki és

b) összes közös (háztáji területtel és illetményfölddel együtt számított) szántóterületének hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a 17,5 aranykoronát nem haladja meg.

(3) Kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet, a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet és a gazdaságilag elmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezet.

36. §

E rendelet alapján a megyei végrehajtó bizottság a gazdaságilag elmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezetet 1976. január 31-ig jelöli ki.

A KEDVEZŐTLEN TERMŐHELYÜ SZÖVETKEZETEK TÁMOGATÁSA

Árkiegészítés

37. §

(1) Árkiegészítés a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetet a 15. számú mellékletben meghatározott

a) saját termelésű terményei, termékei és állatai (a továbbiakban: termék) értékesítése után és

b) mérték szerint illeti meg.

(2) Az árkiegészítés alapja a termék árbevétele. Az árbevételt és az igénybe vehető árkiegészítést a 16. számú melléklet szerint kell kiszámítani.

(3) A szántó művelési ág változásakor a szántóterület új átlagos hektáronkénti aranykorona értéke alapján az árkiegészítés mértékét meghatározó kategóriába sorolást akkor kell módosítani, ha a változás a kategória felső határához képest 10%-kal nagyobb. Ha a változás után a szántóterület átlagos kataszteri tiszta jövedelme hektáronként a 14 aranykoronát meghaladja, a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetet az előző két évi árkiegészítés átlagában rögzített összegű támogatás 1 évig még megilleti.

(4) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezet a tagja háztáji, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgaz'dasági szakszövetkezet a tagja saját gazdaságában előállított termék közös értékesítése után elszámolt árkiegészítésből tagjának közvetlenül térítést nem adhat. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági szakszövetkezetnek a tagja saját gazdaságából származó termékei után elszámolt árkiegészítés legalább 75%-át a közös vagyon növelésére kell fordítania.

(5) Az árkiegészítést negyedévenként az adóelszámolási iroda folyósítja. Az árkiegészítés igénylésének módját a 17. számú melléklet szabályozza.

(6) Ha a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet nem a tagja háztáji, vagy nem a tagja saját gazdaságából származó termék után igényel árkiegészítést - az egyéb jogkövetkezmények mellett -a megyei hivatal javaslata alapján e szövetkezetet a megyei végrehajtó bizottság kizárja a háztájiból, illetve a saját gazdaságból származó termékre jutó árkiegészítésből.

Elemi kár miatti terméskiesés térítése

38. §

(1) Jégverés, víz-, vízerózió-, viharkár, homokverés és aszálykárok miatt a biztosítási szerződés alapján nem térített kiesésekre a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetnek a PM egyedileg térítést engedélyezhet. A térítés feltétele, hogy a szövetkezet növénybiztosítási szerződéssel rendelkezzen.

(2) Az elemi kárt és mértékét az Állami Biztosító állapítja meg.

(3) Az elemi kár miatt legfeljebb a 18. számú mellékletben meghatározott hozamszintnek megfelelő összegű térítést lehet adni.

(4) Az engedélyezett térítést az adóelszámolási iroda folyósítja.

Jövedelemkiegészítő támogatás

39. §

(1) Ha a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetben a személyi jövedelemszínvonal - jövedelemkiegészítő támogatás és földjáradék nélkül - az 1974-1975. évek átlagában az egy fő átlagos állományi létszámra számítva a 22 000 Ft-ot nem érte el, a megyei végrehajtó bizottság jövedelemkiegészitő támogatást adhat. A támogatáshoz a jövedelemszínvonalat és a dolgozók átlagos állományi létszámát (a továbbiakban: létszám) a jövedelemadót és jövedelemnövekmény-adót szabályozó rendelet szerint kell megállapítani.

(2) A jövedelemkiegészítő támogatással a jövedelemszínvonalat legfeljebb évi 22 000 Ft-ig lehet kiegészíteni. Az egy dolgozóra jutó jövedelemkiegészítés azonban legfeljebb a 22 000 Ft és az azonos kategóriába sorolt kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei átlagos jövedelemszínvonalának a különbözete.

(3) A jövedelemkiegészítő támogatást a megyei végrehajtó bizottságnak 1976-79. évekre csökkenő mértékben kell megállapítania. Az 1976. évi jövedelemkiegészítő támogatás összegét úgy kell kiszámítani, hogy az 1975. évi létszámot meg kell szorozni az egy dolgozó jövedelemszínvonalának kiegészítéséhez - a (2) bekezdés szerint - adható támogatással.

(4) A jövedelemkiegészítő támogatást az adóelszámolási iroda a 27. számú mellékletben foglaltak szerint folyósítja.

Fejlesztési hozzájárulás

40. §

(1) A kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetnek a megyei végrehajtó bizottság fejlesztési hozzájárulást és szarvasmarhatartást elősegítő fejlesztési támogatást engedélyezhet.

(2) A szarvasmarhatartás fejlesztését elősegítő támogatást a szarvasmarhatartás építési beruházásaihoz fejlesztési hozzájárulásként, a szarvasmarhaállomány és a szükséges takarmány biztosításához visszatérítési kötelezettség nélkül forgóalapjuttatásként lehet engedélyezni és ezt a 26. § (6) bekezdésében előírtak szerint kell nyilvántartani.

(3) Fejlesztési hozzájárulás adható a gépi beruházáshoz; az építési, telepítési beruházáshoz azonban csak a 12/1975. (VII. 28.) MÉM rendelet szerint készített üzemfejlesztési terv alapján.

(4) Fejlesztési hozzájárulást

a) visszafizetési kötelezettség nélkül és

b) visszafizetési kötelezettség mellett lehet engedélyezni.

(5) A kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet visszafizetési kötelezettség nélküli fejlesztési hozzájárulást csak akkor kaphat, ha az előző évben az egy átlagos állományi létszámra jutó bruttó jövedelme a 37 000 Ft-ot nem érte el. A bruttó jövedelmet, a létszámot a jövedelemadót és jövedelemnövekmény-adót szabályozó rendelet szerint kell megállapítani.

(6) Ha a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetben az egy átlagos állományi létszámra jutó bruttó jövedelem a 37 000 Ft-ot meghaladja, a fejlesztési hozzájárulás teljes összegét csak visszafizetési kötelezettség mellett lehet engedélyezni.

(7) A visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás visszafizetésének ideje nem lehet hosszabb a hitelpolitikai irányelvekben a mezőgazdasági tevékenységre meghatározott leghosszabb lejárati időnél. A visszafizetési kötelezettség mellett adott fejlesztési hozzájárulás kamatmentes, csak a Bank által felszámolt kezelési díjat kell megtéríteni.

(8) A fejlesztési hozzájárulás igénylésének módját, folyósítását, engedélyezésének idejét, visszafizetésének rendjét a 17. számú melléklet szabályozza.

Termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás

41. §

(1) A kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetnek - tagjai nem mezőgazdasági foglalkoztatásának elősegítéséhez - termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás adható.

(2) Termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás a termelési adóköteles tevékenységek beruházásaira és tartós forgóeszköz-szükségletére nyújtható.

(3) A termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás mértéke a megvalósuló tevé-kenvségben foglalkoztatott tagonként legfeljebb 100 000 Ft lehet.

(4) Termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetnek akkor is adható, ha a tevékenységre olyan társulást hoznak létre, amelynek tagjai között nem kedvezőtlen adottságú szövetkezet, állami, szövetkezeti vállalat is van, és a tevékenység telephelye a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet területén fekszik.

(5) A termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás után a mindenkori érvényes hosszúlejáratú hitelkamatot kell fizetni.

(6) A fejlesztési hozzájárulást és kamatát a megvalósított nem mezőgazdasági tevékenység termelési adójából 10 év alatt kell visszafizetni. A visszafizetés ütemezését a hozzájárulás engedélyezésekor kell meghatározni.

(7) A termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulással megvalósított beruházás üzembehelyezése után egy évvel a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet jövedelemkiegészítő támogatását csökkenteni kell. A csökkentés mértékét a hozzájárulás engedélyezésekor meg kell határozni.

(8) Nem adható termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás a 4. § szerint meghatározott és kijelölt településeken gazdálkodó kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetnek.

(9) A termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulást a PM engedélyezi. A hozzájárulás igénylésének, folyósításának módját a 17. számú melléklet tartalmazza.

A GAZDASÁGILAG ELMARADT MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK TÁMOGATÁSA

Jövedelemkiegészítő támogatás

42. §

(1) Jövedelemkiegészítő támogatást a gazdaságilag elmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezetnek a megyei végrehajtó bizottság a 39. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feltételekkel, az alábbi eltérésekkel adhat:

a) az egy dolgozóra jutó jövedelemkiegészítés mértéke legfeljebb a 22 000 Ft és a gazdaságilag elmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei átlagos jövedelemszínvonalának a különbözete lehet;

b) jövedelemkiegészítő támogatás - csak az 1976-77. években - adható, csökkenő mértékben.

(2) A jövedelemkiegészítő támogatást az adóelszámolási iroda a 17. számú melléklet szerint folyósítja.

Fejlesztési hozzájárulás

43. §

(1) A gazdaságilag elmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztési hozzájárulást a 40. § szerint kaphatnak.

(2) A 40. § és az e § szerinti fejlesztési hozzájárulást fejlesztési támogatásként kell kezelni. Felhasználására a 13-15. §-ok az irányadók. Az engedélyezett célra fel nem használt összeget vissza kell fizetni.

Eljárás a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek egyesülése esetén

44. §

(1) A termelőszövetkezetek egyesülése után a jogutódot a megyei végrehajtó bizottság kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetnek jelölheti ki. A kijelölés feltétele az, hogy a jogutód termelőszövetkezet összes közös (háztáji területtel és illetményfölddel együtt számított) szántóterületének hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a 14 aranykoronát ne haladja meg.

(2) A kedvezőtlen termőhelyűnek kijelölhető jogutód szövetkezetet sík vagy domb- és hegyvidéki területűnek (ha a szántóterület lejtése átlagosan 5%-on felüli) kell kijelölni és kategóriába kell sorolni. A kategóriába sorolást a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme alapján a következőképpen kell végrehajtani:

I. kategória 0- 7,0 aranykorona/hektár,

II. kategória 7,01-10,0 aranykorona/hektár,

III. kategória 10,01-14,0 aranykorona/hektár.

(3) Kedvezőtlen adottságú szövetkezet jogutódját nem lehet gazdaságilag elmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezetnek kijelölni.

(4) Ha a jogelőd kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetnek a megyei végrehajtó bizottság jövedelemkiegészítő támogatást engedélyezett az V. ötéves terv időszakának éveire, akkor az továbbra is megilleti a jogutód termelőszövetkezetet. Egyesülés után kijelölt jogutód termelőszövetkezetnek újonnan jövedelemkiegészítő támogatás nem állapítható meg.

(5) A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet jogutódjának a megyei végrehajtó bizottság fejlesztési hozzájárulást akkor is engedélyezhet az V. ötéves terv időszakára, ha az kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetnek nem jelölhető ki. Fejlesztési hozzájárulás ilyen esetben a 40. §-ban meghatározott mérték és feltétel szerint adható.

(6) Ha a jogutód termelőszövetkezet szántóterületének átlagos kataszteri tiszta jövedelme hektáronként a 14 aranykoronát meghaladja, az egyesüléstől számított egy évig a jogelőd kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet előző két évi árkiegészítésének átlagában rögzített összegű támogatást kaphat.

45. §

A 37., 39., 40., 42., és 43. §-ok szerinti támogatást a rendelet alapján a megyei szakigazgatási szervek és a területi szövetség javaslatára a megyei végrehajtó bizottság határozza meg.

Kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok támogatása

46. §

Kedvezőtlen adottságú az az állami gazdaság, amelyet az ÁGOK javaslatára a PM a MÉM-mel egyetértésben kedvezőtlen termőhelyűnek vagy gazdaságilag elmaradtnak minősít, és támogatásban részesít.

Árkiegészítés

47. §

A kedvezőtlen termőhelyű állami gazdaság - a 37. § (4) bekezdésében és a 15. számú melléklet d) pontjában szabályozott eset kivételével - a 37. §-ban foglaltak szerint vehet igénybe árkiegészítést.

Eredménykiegészítő támogatás

48. §

(1) Eredménykiegészítő támogatásban részesülhet a gazdaságilag elmaradt állami gazdaság.

(2) Eredménykiegészítő támogatás csak 1976-1977. években adható, csökkenő mértékben.

(3) Az eredménykiegészítő támogatás - az V. ötéves tervidőszak ellenőrzött termelési, pénzügyi és fejlesztési tervének ismeretében - az állami gazdaság működésének általános felülvizsgálata alapján állapítható meg.

(4) Az adóelszámolási iroda az eredménykiegészítő támogatás éves összegének egytizenketted részét - külön igénylés nélkül - havonta utalja ki az állami gazdaság részére.

(5) Eredménykiegészítő támogatásban és fejlesztési hozzájárulásban részesülő állami gazdaság a tényleges nyereségből nem képezhet magasabb szintű részesedési alapot, mint az ÁGOK felügyelete alá tartozó állami gazdaságok bérköltség százalékában kifejezett átlagos részesedési alapjának 90%-a. Ez a szabály nem vonatkozik a 49. § (2) bekezdésében említett jogutód gazdaságra.

Fejlesztési hozzájárulás

49. §

(1) Fejlesztési hozzájárulás és külön szarvasmarhatartás fejlesztését elősegítő támogatás visszafizetési kötelezettséggel vagy anélkül engedélyezhető a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságnak, a gazdálkodás egészét, illetve egy-egy részterületét átfogó - az V. ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek megfelelő - komplex fejlesztési program megvalósításához.

(2) Fejlesztési hozzájárulás állapítható meg a kedvezőtlen adottsága miatt támogatott gazdaság jogutódja részére is.

(3) Az adóelszámolási iroda a fejlesztési hozzájárulást - külön igénylés nélkül - az engedélyben meghatározott időpontig utalja ki az állami gazdaság részére.

(4) A kedvezőtlen adottságú állami gazdaságoknál az árkiegészítés vagy eredménykiegészítő támogatás fejlesztési hozzájárulássá alakítását az ÁGOK javaslata alapján a PM a MÉM-mel egyetértésben engedélyezheti.

50. §

A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek szántóterületének aranykorona értékét a földhivatal nyilvántartása alapján kell megállapítani.

V.

Vegyes és záró rendelkezések

51. §

(1) A támogatások kezelésénél, ellenőrzésénél a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjét, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatását, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását és a pénzügyi revízióját szabályozó rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(2) A jogtalanul felhasznált támogatás után a 40/1967. (X. 13.) Korm. rendelet 24. §-ában meghatározott mértékű bírság kiszabásának van helye.

(3) A III. fejezetben szereplő átlagállomány alatt a negyedéves átlagokból számított éves átlaglétszámot kell érteni.

(4) A tejtermelés és a borjúszaporulat után az árkiegészítést, valamint a vágósertés értékesítés után a prémiumot negyedévenként, a forgóalapkiegészítést és a tenyésztési támogatást a tárgyévet követő év február 20. napjáig kell igényelni. A forgóalap-kiegészítés és a tenyésztési támogatás 80%-árá előleg folyósítható, ha a mezőgazdasági nagyüzem igényét a tárgyév december 1. után az illetékes adóelszámolási irodához benyújtja. Az előleget az illetékes adóelszámolási iroda az igény beérkezésétől számított nyolc napon belül folyósítja.

(5) A 32-34. §-okban szabályozott támogatást az értékesítő szerv beszerzéskor számolja el. A támogatás kiszámításának alapja és elszámolásának módja azonos a 9. §-ban foglaltakkal. (6) A PM a MÉM-mel egyetértésben

a) felmentést adhat a 12. § (1) bekezdésében, a 14. § (6) és a 21. § (3) bekezdésében foglaltak alól;

b) halasztást adhat a 15. § (2) bekezdésében, a 16. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 25. § (3) bekezdésében és a 26. § (5) bekezdésében előirt kötelezettség teljesítésére.

52. §

(1) Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 43/1970. (XII. 13.) PM-MÉM, a 48/1970. (XII. 24.) PM-MÉM, a 33/1971. (X. 6.) PM-MÉM, a 13/1972. (IV. 7.) PM-MÉM, a 37/1972. (XII. 7.) PM-MÉM, a 40/1972. (XII. 19.) PM-MÉM a 22/1973. (VI. 19.) PM-MÉM, a 24/1973. (VII. 22.) PM-MÉM, a 34/1973. (X. 31.) PM-MÉM, a 3/1974. (I. 30.) PM-MÉM, a 4/1974. (II. 9.) PM-MÉM, a 10/1974. (IV. 8.) PM-MÉM, a 27/1974. (XII. 24.) MÉM, a 26/1974. (XI. 6.) PM-MÉM, a 27/1974 (XI. 6.) PM-MÉM, a 28/1974. (XI. 6.) PM-MÉM, a 37/1974. (XII. 24.) PM-MÉM, a 46/1974. (XII. 30.) PM-MÉM, a 26/1975. (VI. 30.) PM-MÉM, a 24/1970. (XI. 5.) MÉM-PM együttes rendelet, a 27/1970. (XII. 13.) MÉM számú, a 2/1972. (II. 19.) MÉM rendelet, valamint a 116/1970. (PK 31.) PM-MÉM, a 7/1973. (PK 11.) PM-MÉM, a 10/1974. (P K 24.) PM-MÉM együttes utasítás 1976. január 1-én hatályát veszti.

(3) Az 1976. január 1. napja előtt érvényes feltételekkel kiadott okiratok alapján elkezdett beruházások támogatását, valamint az 1975. évre adható termelési (üzemviteli) támogatásokat a (2) bekezdésben hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján kell elszámolni.

(4) Ha a tehénállomány és az anyajuh állomány 1975. évben csökken, az állami támogatás visszafizetésénél a (2) bekezdésben hatályon kívül helyezett jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági-és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

A) Mezőgazdaság

a) Szarvasmarhatartási létesítmények:

tehénistálló, itatásos borjúnevelő, borjúnevelő 180 napos korig, műtőszárny, elő- és utóvárakozó- (involuciós) istálló, elletőistálló (műtőszárny és elő-utóvárakozóistálló együtt): szárazonálló- és vemhesüsző-istálló, elkülönítő, növendékmarha-, hízómarhaistálló, fejőház, tejház, hullakamra, dögkút, nyári szállás húsmarhatartáshoz, karám telepen belül, tömegtakarmány tároló falközi siló, abraktakarmány tároló siló 20 m3-ig, insze-mináló, élőállat-rakodó, trágyalécsatorna épületi n kívül, trágyaakna, hígtrágyagyűjtő.

b) Sertéstartási létesítmények:

sertésfiaztató, sertéshizlaló, malac-utónevelő, vemhes- és süldőkoca-szállás együtt vagy külön-külön, kanszállás és vemhesítő együtt vagy külön-külön. kényszervágó, hullakamra és boncoló, élőállat-rakodó, falkásító, dögkút, trágyalécsatorna, hígtrágyagyűjtő.

c) Juhtarlási létesítmények:

anyajuhhodály, tenyészjuhhodály, tejkamra, elő-utónevelő, pecsenyebárány-hízlaló, ellető, hízlalóhodály, takarmánytároló (abraktakarmány-. nál technológiai tároló), élőállat-rakodó, hullakamra és boncoló, dögkút.

d) Baromfitartási épületek:

baromfinevelő-ház, baromfitojóház, liba-, kacsatömőház vagy tömőszín, alomtároló, tojástároló és ládaraktár, takarmánytároló, keltetőház, dögkút, aggregátorház, hullakamra és égető.

e) Abraktakarmány keverő és tömegtakarmány alapú keveréktakarmány gyártó üzemek épületei, létesítményei:

tároló és manipuláló szín a termények előtáro-lásához és tisztításához, daráló, keverő és granuláló épület, készáruraktár, szociális létesítmény, villany- (kisfeszültségű elosztóvezetékek) és vízellátás létesítményei; üzemanyagellátás létesítményei (napi tároló és vezeték); üzemi út, kerítés és térburkolás, mérlegház portával. Tömegtakarmány alapú keveréktakarmány-gyártás esetén szárító épület, ha 50-80% között szántóföldi vagy ipari eredetű melléktermékeket, illetőleg szálas-, lédús és egyéb tömegtakarmányokat mesterséges szárított állapotban tartalmazó végtermékeket állít elő.

f) Zöldségtermelés célját szolgáló növényház, valamint fűtött fóliatelep épületei, építményei:

növényház, fűtött fóliaház, a fólialepel egyszeri költségével, összekötőház, hőtermelés épülete és építménye - beleértve a termálkutat is -villany (kisfeszültségű elosztóvezeték), vízellátás létesítménye, üzemi úthálózat és térburkolás, anyagraktár, tárolószín, előkészítő és manipuláló épület, ha-ként legfeljebb 150 m2 egyszintes szociális épület, hídmérleg portával, kerítés, hulladékvíz-elvezetés létesítményei, karbantartóműhely ha-ként legfeljebb 80 m2 (telepi szinten legfeljebb 240 m2).

g) Gyümölcstermesztéshez kapcsolódó épületek:

permetlé-keverő és -tároló (torony vagy épített betonkád), cefretároló, átmeneti tároló szín, manipuláló szín.

h) Szőlőtermelés, feldolgozás és tárolás épületei, építményei:

permetlé-keverő és -tároló (torony vagy épített betonkád), feldolgozó (présház), bortároló, borpince, 50 hl űrtartalmat meghaladó beépített ászokhordó.

i) Zöldség- és burgonyatárolók létesítményei:

tárolók, beleértve az előtároló, válogató és áruelőkészítő létesítményeket is, valamint az energia- és vízellátás létesítményei.

j) Szántóföldi és kertészeti terményszárítás épületei, építményei:

természetes és mesterséges dohányszárító, hideg vagy forró levegős szálas- és szemesterményszárító, zöldségszárító, szikkasztó, gyümölcs-aszaló, energia-ellátás létesítményei (elektromos sec. hálózat, olaj-, gáz- stb. vezetékek és napi-tárolók).

k) Üzemi út:

A szilárd burkolatú úton kívül a kémiai talajstabilizációs eljárással megvalósított és felületi koptató réteggel ellátott, valamint mechanikai talajstabilizációval létesített, legalább 2,5 m burkolatszélességű üzemi út is.

l) öntözés létesítményei:

Öntözőtelep, öntözőtelep vízellátását szolgáló csatornahálózat, csőhálózat, szivattyútelep, vízkivételi mű, víztározó, rizstelep, energia-ellátás létesítményei.

m) Gyümölcsfa szaporítóanyag-készítés és tárolás létesítményei:

Magrétegező, tároló, oltványmosó, fertőtlenítő, manipuláló, hajtatóház, fűtött és fűtetlen fóliaház, hűtőtároló, út és térburkolat, vízellátás, szennyvízelvezetés és elhelyezés létesítményei, energiaellátás létesítményei" vadvédelmi kerítés.

n) Szőlő szaporítóanyag készítés és tárolás létesítményei:

Oltványfeldolgozó-üzem (vesszőfeldolgozó, áztató, fertőtlenítő, oltóterem, manipuláló, bálázó, ládázó), hajtatóház vagy -terem, fűtött fóliaház, légkondicionált tároló, út- és térburkolás, vízellátás, szennyvízelvezetés és elhelyezés létesítményei, energiaellátás létesítményei, vadvédelmi kerítés.

o) Halastavak és létesítményeik:

Termelő, ivadéknevelő, tároló, teleltető tavak; mesterséges halszaporítás létesítményei (keltetőház, nevelőház), vízellátás, lecsapolás létesítményei (csatornák műtárgyai), gépesített lehalászás csatornája, takarmánytárolók, energiaellátás létesítményei, szociális épület.

B) Erdészet

Erdőfeltárás mélyépítményei

a) Erdészeti út: az erdőterület feltárását, csemetekert megközelítését biztosító üzemi út (szilárd burkolatú út, talajstabilizációs eljárással épített út és műszelvényes földút) és műtárgyai.

b) Erdei vasút: az erdőterületek feltárását szolgáló keskeny nyomtávú vasúti pálya műtárgyai, valamint biztonsági és jelző berendezései.

c) Erdőgazdasági rakodó: faanyag kérgezésére, aprítására, osztályozására és tárolására szolgáló állandó jellegű telep mélyépítményei és járulékos létesítményei (energiaellátás, térvilágítás, vízellátás, szennyvízlevezetés, hídmérleg és kerítés építési munkái).

d) Erdőgazdasági iparvágány: vasúti pálya, műtárgyai, valamint biztonsági és jelző berendezései.

e) Erdőgazdasági fürészüzemek rönk- és árutereinek mélyépítményei és a "c" pont alatti járulékos létesítményei.

2. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

A mezőgazdasági épületek és ültetvények nagyüzemi méreteinek minimuma

3. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

Pályázati feltételek és az elbírálás szabályai

I.

Egyes beruházások pályázati feltételei

a) Szakosított szarvasmarha- és sertéshízlaló telepek

1. A rendelet 2. § (1) bekezdésében megállapított támogatást lehet adni a

- legalább 300 tehénférőhelyes kötetlen tartású tejtermelő telepre,

- a legalább 400 férőhelyes növendék- vagy hízómarhatelepre,

- a legalább 2000 hízóférőhelyes komplett (tenyésztő- és hízlalórészt is magában foglaló) sertéshízlaló telepre.

2. Támogatást lehet adni a meglevő telep szakosított teleppé bővítésére is, ha az új telep termelő férőhelyeinek legalább 30%-át újonnan építik - ide értve a szarvasmarhatelep esetén a más. rendeltetésű épületek átalakítását is -, feltéve, hogy a fejlesztés után a telep az 1. pontban foglaltaknak megfelel.

3. A szakosított telepek létesítményjegyzékét, valamint a fontosabb épületek, építmények beruházási támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető maximális kapacitását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

4. Szakosított állattartó telepként csak a MÉM által meghatározott tartástechnológiai rendszerű telep pályázatát lehet benyújtani és elfogadni.

5. Ha a mezőgazdasági nagyüzem a szakosított telepen olyan létesítményt valósít meg, amely a létesítményjegyzéken nincs feltüntetve, a szakosított telep üzemelését nem zavarja és az elbírálásra jogosult szerv a megvalósításhoz hozzájárul, arra a létesítményre az egyedileg meghatározott támogatást lehet nyújtani. Más állatfaj tartását szolgáló épületet a telepen nem szabad megvalósítani, illetőleg fenntartani.

6. Szakosított telepnek támogatással történő megvalósításához csak akkor lehet hozzájárulni, ha a mezőgazdasági nagyüzem a szakosított telep üzemeléséhez szükséges takarmányt, állatállományt és szakembereket az üzembe helyezés időpontjára biztosítani tudja és ezt nyilatkozatban vállalja.

b) Sertés-, juhvágó és feldolgozó üzemek

Sertés-, juhvágó és feldolgozó üzemek létesítéséhez támogatást az épületekre, építményekre, valamint ezekben elhelyezésre kerülő gépekre, technológiai berendezésekre akkor lehet adni, ha

- az üzem kapacitása egy műszakban legalább évi 25 000 db sertés vagy 15 000 db juh vágását és feldolgozását teszi lehetővé. Az üzemben a műszaki átadás-átvétel után két éven belül legalább két műszakban kell a termelést folytatni,

- területileg ott valósul meg, ahol a gazdaságos termelési, illetőleg az értékesítési feladatok ezt szükségessé teszik,

- az üzem korszerűen, az érvényes higiéniai előírásoknak megfelelően, komplexen (vágó, feldolgozó létesítmények, ide értve a technológiai hűtő-és az egyéb létesítményeket is) valósul meg,

- meglevő üzem olyan jellegű bővítését célozza, hogy az üzem az előzőekben előírtaknak megfeleljen és a bővítés egy műszakban legalább 10 000 db-os vágó-feldolgozó kapacitástöbbletet eredményezzen.

c) Tejfeldolgozó üzemek

Tejfeldolgozó üzemek létesítéséhez támogatást épületekre, építményekre, valamint az ezekben elhelyezésre kerülő gépekre, technológiai berendezésekre és egyéb költségekre akkor lehet adni, ha

- az üzem kapacitása legalább 20 000 l/nap tej feldolgozását biztosítja napi 3 órás üzemidő alatt,

- területileg ott valósul meg, ahol a gazdasági, termelési, illetőleg az ellátási feladatok azt szükségessé teszik,

- az üzem korszerűen, az érvényes higiéniai előírásoknak megfelelően, komplexen (tejgyűjtés, feldolgozás, hűtés, csomagolás és kiszállítás) valósul meg,

- meglevő üzem olyan jellegű bővítését célozza, hogy az üzem a bővítés után az előzőekben előírtaknak megfeleljen és a bővítés egy műszakban legalább 10 000 l/nap feldolgozó kapacitásnövekedést eredményezzen.

d) Halastó

Halastó létesítményeinek megvalósításához támogatást akkor lehet adni. ha

- új halastó létesítése esetén a tófelület eléri az 50 ha-t,

- a meglevő tavak felülete legalább 50 ha-ra bővül és a bővítés eléri a 20 ha-t,

- a megvalósítandó épületek, építmények meglevő halastó komplettírozását szolgálják.

e) Abraktakarmány-keverő

Abraktakarmány-keverő üzem létesítésére támogatás akkor adható, ha

- az üzem eléri vagy meghaladja az 5 t/ó kapacitást,

- az üzem alkalmas koncentrátumok keverésére,

- alkalmas dercés és granulált takarmányok előállítására és ömlesztett, valamint zsákolt kiszerelésére és tárolásra.

f) Burgonyatároló

Burgonyatároló létesítéséhez támogatás akkor adható, ha

- az üzem önállóan vagy társuláson belül rendszeresen legalább 100 ha burgonyát termel évente,

- a tervezett tárolókapacitás eléri a 2. számú mellékletben meghatározott nagyüzemi minimumot,

- a burgonyát étkezési vagy vetési célokra értékesíti.

g) Növényházak

Növényházak létesítéséhez támogatást akkor lehet adni, ha

- január-július hónapokban csak zöldségtermelés céljára hasznosítják,

- a termelt friss zöldséget a felvásárló részére vagy saját árusítóhelyen értékesítik,

- zöldségpalántát nevelnek, azt felhasználják vagy termelők részére értékesítik,

- eléri a 2. számú mellékletben meghatározott minimumot.

h) Hígtrágya-kezelő és hasznosító telep

Hígtrágya-kezelő és hasznosító telep létesítéséhez támogatást akkor lehet adni, ha

- meglevő szakosított állattartó telep kiegészítését szolgálja,

- új szakosított állattartó telep megvalósításához kapcsolódik,

- a telepet a MÉM által közzétett műszaki megoldások szerint valósítják meg.

i) Az üzemi törzsültetvények

Az üzemi törzsültetvény létesítéséhez akkor lehet támogatást adni, ha

- üzemi törzsültetvény létesítéséhez központi törzsültetvényként előállított szaporítóanyagot, vagy a MÉM engedélyével e célra külföldről behozott, illetőleg hazai szelektálásból származó szaporítóanyagot használnak fel, és ha - a Szaporítóanyag Felügyelőség megállapítása szerint -az megfelel az engedélyben foglalt követelményeknek;

- az üzemi törzsültetvények telepítésére kijelölt terület talaj alkalmassága, a tápanyagfeltöltés módja és ütemének megállapítása az 5. számú mellékletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel. (A talajtani és a tápanyag-feltöltésről készített szakvéleményt a pályázathoz csatolni kell.)

j) Hűtött tároló

Hűtött tároló létesítéséhez támogatás akkor adható, ha

- az üzem legalább 150 ha termő gyümölcsössel rendelkezik,

- a tervezett tároló kapacitása eléri a 2. számú mellékletben meghatározott nagyüzemi minimumot.

k) Szőlőfeldolgozó és bortároló

Szőlőfeldolgozó és bortároló létesítéséhez támogatás akkor adható, ha

- az üzem legalább 200 ha borszőlőterülettel rendelkezik,

- a tervezett szőlőfeldolgozó és bortároló kapacitása eléri a 2. számú mellékletben meghatározott nagyüzemi minimumot.

I) Erdőgazdaságok fűrészüzemi rekonstrukciója

Fűrészüzemi rekonstrukciók megvalósítására támogatást akkor lehet adni, ha

- a központi rekonstrukciós programban szerepelnek,

- érvényesül az alapanyag és késztermék

összhangja,

- legalább 15 000 m3/év feldolgozó kapacitást érnek el,

- döntően hazai alapanyagot dolgoznak fel.

II.

A pályázatok elbírálásának módja

1. A pályázatokat termelőszövetkezetek és társulások esetében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez, állami gazdaságok esetében az ÁGOK-hoz kell 6 példányban benyújtani. Az erdőgazdaságok fűrészüzemi rekonstrukciójára vonatkozó pályázatokat a MÉM-hez kell 6, példányban benyújtani.

Hitelkérelem esetén az alapokmány két példányát a fejlesztési források felülvizsgálata céljából az illetékes bankhoz is be kell nyújtani.

2. A pályázat alapján támogatásban részesíthető beruházások közül

- a szakosított tejtermelő telepre,

- a sertés-, juhvágó és feldolgozó, valamint halfeldolgozó üzemre,

- tejfeldolgozó üzemre,

- törzsültetvényre,

- burgonyatárolóra,

- szabályozott légterű hűtött tárolóra,

- erdőgazdaságok fűrészüzemi rekonstrukciójára

vonatkozó pályázatot a MÉM a PM-mel - hitelkérelem esetén a Bankkal - egyetértésben bírálja el.

3. A pályázat alapján támogatásban részesíthető beruházások közül

- a szakosított növendék- vagy hízómarha-telepre,

- a szakosított sertéshízlaló telepre,

- a halastóra,

- a hűtött tárolóra,

- a hígtrágyakezelés és hasznosítás létesítményeire,

- a szőlőfeldolgozó és bortároló létesítésére,

- az abraktakarmány-keverő és tömegtakarmány alapanyagú keveréktakarmány-gyártó üzem létesítésére vonatkozó pályázatokat termelőszövetkezetek és társulások esetében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a megyei pénzügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben, az állami gazdaságok esetében az ÁGOK bírálja el. Hitelkérelem esetében a Bank egyetértése is szükséges az elbíráláshoz.

4. A MÉK-vállalatoknak a pályázatokat a SZÖVÉRT-hez kell benyújtaniok. A pályázatokat a SZÖVÉRT javaslata alapján a MÉM a PM-mel egyetértésben bírálja el.

5. A mezőgazdasági ágazatba sorolt, a MÉM-en kívül más minisztérium, főhatóság felügyelete alá tartozó gazdaságok, szervek a pályázatokat a felügyeletüket ellátó szervhez nyújtják be. A pályázatokat a felügyeleti szerv javaslata alapján a

MÉM a PM-mel egyetértésben bírálja el.

6. A benyújtott pályázatok elbírálásához ki kell kérni:

- sertés-, juhvágó és feldolgozó üzem esetében az illetékes húsipari vállalat, továbbá a juhvágó és feldolgozó esetében az illetékes külkereskedelmi vállalat,

- halfeldolgozó üzem esetében a Halértékesítő vállalat,

- tejfeldolgozó üzem esetében az illetékes tejipari vállalat,

- abraktakarmány-keverő üzem esetében az illetékes megyei gabonafelvásárló vállalat véleményét is.

7. A 2. pontban felsorolt beruházások alapokmányának 5 példányát a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, illetőleg az ÁGOK a 4. pontban említett vállalatokkal egyeztetett véleményével együtt 30 napon belül megküldi a MÉM részére.

8. A 2. és 3. pontban megjelölt szervek a beérkezett pályázatokat elbírálják és döntenek arról, hogy a beruházás támogatás igénybevételével valósítható-e meg.

9. Ha a beruházás a pályázatot elbíráló szerv döntése alapján támogatás igénybevételével valósítható meg. a beruházónak - az egyéb előírt feltételek teljesítése mellett - a támogatási okiratot legkésőbb a döntés kiadásától számított 12 hónapon belül kell kérnie. Ha ezt elmulasztja, támogatási okiratot a pályázat alapján nem kérhet.

4. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

A mezőgazdasági üzemek beruházási támogatásának alapját képező normatívák

A) Egyedi épületek, építmények normatívái

Az építési beruházások építési költségnormatívák a 2/1974. (I. 17.) OT-PM-ÉVM együttes rendelet alapján kidolgozott és közzétett Műszaki Gazdasági Normatívák (továbbiakban: MGN) tartalmazzák. A MGN-t növelni kell a technológiai gépi berendezések beszerelésének és a létesítmény tervezési és bonyolítási költségeinek költségvetésben, illetőleg a végszámlában szereplő összegeivel.

B) Szakosított állattartó telepek

A szakosított állattartó telepek egyes létesítményei tekintetében az A) pontban előírtakat kell betartani (MGN).

A szakosított állattartó telepen megvalósítható létesítményeket és a fontosabb létesítmények elszámolás szempontjából figyelembe vehető maximális kapacitását az e melléklet 1-3. számú táblázatai tartalmazzák.

Szakosított tejtermelő telepeken a vetítés alapja a tejelő és szárazonálló tehenek elhelyezésére

szolgáló férőhelyek, az elő-utóvárakozó istállóban kialakított (elővárakozó és involuciós istálló) férőhelyeinek kivételével.

Szakosított növendék- és hízómarhatelepek esetében a telep kapacitását a növendék-, ill. hízómarha-istállóban levő férőhelyek száma határozza meg. A választott hízlalási-tartási technológia érdekében a telepen megvalósított itatásos borjúnevelőt egyedi létesítményként lehet elszámolni.

A telephez kapcsolódó készenléti lakás támogatás szempontjából figyelembe vehető (maximális) bekerülési költsége 300 000 Ft lehet.

1. számú táblázat a 4. számú melléklethez

Szakosított tejtermelő telepek létesítményei

2. számú táblázat a 4. számú melléklethez

Szakosított hízómarha- és növendéküsző-telep létesítményei

3. számú táblázat a 4. számú melléklethez

Szakosított sertéstelepek létesítményei

4. számú táblázat a 4. számú melléklethez

Egyes épületek, építmények költségnormatívái

5. számú táblázat a 4. számú melléklethez

Gyümölcsös telepítés támogatásának alapját képező költségnormatívák

Mértékegység: 1000 Ft/ha

Szőlőtelepítés támogatásának alapját képező költségnormatívák

Mértékegység: 1000 Ft/ha

5. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

a szőlő- és gyümölcsöstelepítés és korszerűsítés támogatásának szakmai feltételei

I. rész

1. Az új szőlő- és gyümölcsös-telepítés támogatásának feltételei az üzemek számára:

a) - a szőlő-, illetőleg gyümölcstermeléssel már eredményesen foglalkoznak és jelenleg a nagyüzemi szőlő-, illetőleg gyümölcsös ültetvény területe eléri a 100 ha-t,

- a meglevő nagyüzemi ültetvényt legfeljebb 3 egymást követő évben - a tokajhegyaljai borvidéken meglevő szőlőültetvényt 5 egymást követő évben - legalább 100 ha-ra egészítik ki,

- 3 egymást követő évben - a tokajhegyaljai borvidéken a szőlőtelepítést 5 egymást követő évben - összesen legalább 100 ha nagyságú új nagyüzemi szőlőt, illetőleg gyümölcsöst telepítenek,

- bogyósgyümölcs-termesztéssel foglalkozó gazdaságoknak legalább 20 ha bogyósgyümölcsös-területtel kell rendelkezniük, illetve ilyen nagyságú bogyósgyümölcsöst kell legfeljebb 3 év alatt telepíteniük,

- szőlő- és gyümölcsös telepítésre a rendeletben foglaltak alapján a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport részére abban az esetben lehet támogatást adni, ha a közösen művelt területen vagy a tagjai által közösen és egy tagban telepített, korszerűsített ültetvényterület az egymást követő 3 év alatt - tokaj hegyaljai borvidéken a szőlőtelepítés 5 év alatt - eléri

szőlőültetvénynél síkvidéken a 20 ha-t,'

dombvidéken és hegyvidéken a 10 ha-t,

bogyósültetvényeknél az 5 ha-t,

cseresznyénél, meggynél

és mandulánál a 10 ha-t,

almánál az 50 ha-t,

a többi gyümölcsfajnál pedig a 20 ha-t

Tokaj hegyalján a szakcsoportok szőlőtelepítésénél a 10 ha-t,

b) a telepítéshez igazolt származású, szabványminőségű szaporítóanyag használható fel,

c) az üzem szakmai irányításához legalább egy középfokú végzettségű kertészeti szakember áll rendelkezésre,

d) a támogatásban részesíthető ültetvények telepítésénél az e melléklet 2. számú táblájában, valamint a 4. számú melléklet 5. számú táblájában megjelölt sor- és tőtávolságot kell alkalmazni.

2. A szőlő, illetőleg gyümölcsös ültetvény korszerűsítés támogatásának feltételei:

a) a meglevő szőlő, illetőleg gyümölcsös területe az 50 ha-t, bogyósültetvény területe a 10 ha-t eléri és szőlőültetvényéből legalább 15 ha, szőlőnél évente legalább 5 ha, gyümölcsösből legalább 10 ha, bogyós gyümölcsösből legalább 4 ha ültetvényt korszerűsítenek (almánál, körténél és szilvánál be-sűrítéssel). 100 ha alatti szőlőültetvény és gyümölcsös (bogyós ültetvények kivételével) esetében tápanyag-feltöltésre támogatás csak teljes, korszerűsítésnél adható,

b) a szőlőültetvény tőkehiánya legfeljebb 20%, a gyümölcsös ültetvény állomány-hiánya pedig legfeljebb 10%,

c) az ültetvény területének lejtése szőlőnél a 17%-ot, gyümölcsösnél a 10%-ot nem haladja meg. A tokajhegyaljai borvidék esetében a terület lejtése a 17%-ot meghaladhatja,

d) a szőlőültetvény kora legfeljebb 20, a gyümölcsös ültetvény kora pedig a gyümölcsfajtól függően legfeljebb 12-15 év,

e) a korszerűsítés után a szőlőültetvény legalább 10 évig, az alma-gyümölcsűek legalább 10 évig, a csonthéjas és héjas gyümölcsűek legalább 8 évig, a bogyósgyümölcsűek pedig legalább 5 évig termelésben tarthatók,

f) a szőlőültetvény gépi művelésre alkalmas lesz,

g) az ültetvények egyéb vonatkozásban értelemszerűen az 1. pontban megjelölt feltételeknek megfelelnek.

3. A támogatás elnyeréséhez a telepítési alapokmányt - új szőlő, illetőleg gyümölcsös telepítésénél a 25/1970. (XI. 26.) MÉM rendelet értelmében szükséges telepítési engedély iránti kérelemmel együtt - 4 példányban kell a Szaporítóanyag Felügyelőséghez megküldeni. Állami gazdaságoknak az alapokmányt az ÁGOK-hoz kell benyújtaniuk, amely azt a Szaporítóanyag Felügyelőséghez továbbítja. Az . alapokmányhoz csatolni kell:

- a szükséges meliorációs munkák támogatásának biztosításáról szóló igazolást,

- a talaj vizsgálati eredményt.

4. A telepítési alapokmány benyújtásának határideje új telepítésnél és korszerűsítésnél a munkák megkezdését megelőző év szeptember 30. napja.

5. A telepítési alapokmány 3 példányát a Szaporítóanyag Felügyelőség a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv részére küldi meg, szakvéleménye egyidejű csatolásával.

6. A telepítés előkészítését, befejezését, továbbá évente a növényállomány fejlődését, valamint a korszerűsítés befejezését, a Szaporítóanyag Felügyelőség az e melléklet II. részében foglaltak szerint ellenőrzi. Új telepítéseknél üzemi ültetvényleltárt kell készíteni. Az ellenőrzés eredményeképpen a támogatás folyósításához igazolást ad az üzem részére. Ha az üzem a telepítéshez támogatási okiratot kapott, a szaporítóanyag értéke önállóan elszámolható.

II. rész

A támogatás elszámolásának alapjául szolgáló ellenőrzendő feltételek a kivitelezés során (a termőrefordulásig)

A) Szőlőültetvények:

1. Ültetvénytelepítés

a telepítés előkészítése után

- a meliorációs munkák tervszerű elvégzése;

- a talajforgatás megfelelő minőségű elvégzése (legalább 70 cm mélyen);

a telepítés befejezése után

- a telepítés tervdokumentáció szerinti végrehajtása,

- a szabványelőírásoknak megfelelő minőségű szaporítóanyag telepítése;

az első évben, szeptember hónapban

- a beállottság 85%;

- a fejlettség legalább 1 vagy 2 db 50 cm hosszú hajtás;

a második évben szeptember hónapban

- a beállottság 95%;

- a fejlettség legalább 2 db 60 cm vagy 1 db 100 cm hosszú hajtás-

a harmadik évben, szeptember hónapban

- a beállottság 97%;

- a fejlettség a kordonkar kialakítása megkezdődött, legalább 1 db 180 cm hosszú vessző;

- a támberendezés építésének befejezése;

a negyedik évben, szeptember hónapban

- a beállottság 97%;

- a fejlettség: a kordonkarokon a termőalapok kiképzése befejeződött.

Amennyiben a szőlőültetvény növényállományának fejlettsége az előírt követelményeket nem éri el, az ültetvény kora alapján esedékes támogatás 50%-a használható fel.

Ha a növényállomány a mérést megelőző évben vagy években az előírtnak nem megfelelő fejlettség miatt csökkentett mértékű támogatásban részesült, de a mérés évében az ültetvény fejlődésbeli lemaradása megszűnt, a gazdaság részére a növekedésbeli lemaradás miatt csökkentett támogatás összegének különbségét pótlólag el kell számolni. Ezt az igazolásban külön fel kell tüntetni.

Évente vizsgálandó követelmények:

- a fajtaazonosság (a fajtakeveredés a telepített fajtákon belül nem haladhatja meg a 10%-ot);

- a szőlőfajtának, valamint az életkornak megfelelő fejlettség és kondíció;

- a megfelelő agrotechnika és növényvédelem: gyommentes talaj, állati kártevőktől és gombabetegségektöl mentes növényállomány.

2. Ültetvénykorszerűsítés

- a beállottság 95%,

- a tőkepótlás a tervezett fajtákkal, a szabványelőírásnak megfelelő szaporítóanyaggal történt meg,

- a tápanyagfeltöltés megtörtént,

- a támberendezés átépítése befejeződött;

- ezeken felül az "Évente vizsgálandó követelmények" cím alatti felsorolásban foglaltakat is vizsgálni kell.

3. A növényállomány fejlettségével kapcsolatos követelmények ellenőrzése a gazdaság által évente szeptember hó 15-ig készített ültetvényleltár alapján történik. Az esetben, ha az ültetvényt fejletlensége miatt a 4. év végén nem lehet termőre fordítani, a termőre fordítás az 5. év végéig halasztható. Ha az ültetvény az 5. év végén termőre fordítható, a termőre fordításkor az ültetvény fejletlensége miatt csökkentett mértékben felhasznált támogatás összegét a támogatás teljes összegére kell kiegészíteni.

B) Gyümölcsös ültetvények

1. Ültetvénytelepítés

a telepítés-előkészítés után

- a meliorációs munkák tervszerű elvégzése;

- a talaj forgatás megfelelő minőségbeli elvégzése (fás gyümölcsösnél 70 cm-es forgatás, bogyós gyümölcsösnél legalább 30 cm-es mélyszántás);

a telepítés befejezése után

- a telepítés tervdokumentáció szerinti végrehajtása;

- a szabványelőírásoknak megfelelő minőségű szaporítóanyag telepítése;

az első évben, szeptember hónapban

- beállottság:

törzses fajoknál 90%, bogyós gyümölcsűeknél 95%;

- fejlettség:

törzses fajoknál egészséges, zöld lombozat,

köszmétebokornál tövenként átlagosan 2 db legalább 25 cm hosszú vessző, oltványnál 9 mm-es átlagos törzsátmérő és 4 db legalább 20 cm hosszú vessző;

piros- és fekete-ribiszkénél tövenként átlagosan 2 db legalább 50 cm hosszú vessző;

málnánál tövenként legalább 1 db átlagosan 80 cm hosszú vessző,

a sövény és karcsú orsó gyümölcsösnél, a köszméte oltvány és a málna-ültetvénynél a támberendezés építésének befejezése;

a második évben, szeptember hónapban

a törzses oltványoknál legalább 3 db, sövény gyümölcsfáknál legalább 2 db 60 cm átlagos hosszúságú, körténél és birsnél legalább 40 cm átlagos hosszúságú oldalvezérág a követelmény. Azok az oltványok, amelyeken 3 db-nál, sövény fáknál 2 db-nál kevesebb oldalvezérág van, egyéves korúnak minősülnek;

ha a kijelölt sorokban a megmért hajtások átlagos hossza

50-60 cm, az ültetvényt 1,75 évesnek,

40-50 cm, az ültetvényt 1,50 évesnek,

30-40 cm, az ültetvényt 1,25 évesnek,

30 cm alatt van, az ültetvényt 1.00 évesnek kell minősíteni;

körténél és birsnél, ha a hajtások mért hossza 30-40 cm, az ültetvény 1,75 évesnek,

25-30 cm, az ültetvény 1,50 évesnek,

20-25 cm, az ültetvény 1.25 évesnek

minősül;

köszméte bokroknál tövenként átlagosan legalább 4 db 50 cm hosszú vessző, oltványoknál 11 mm-es törzsátmérő és 7 db legalább 20 cm hosszú vessző;

a piros és fekete ribiszkénél tövenként átlagosan 4 db legalább 70 cm hosszú vessző;

málnánál négyzetméterenként legalább 4 vessző;

a harmadik évben, szeptember hónapban törzses oltványoknál a minősítés alapja a koronaelágazás alatt 15 cm-re mért átlagos törzsméret e melléklet 1. sz. táblázata szerint. Ha a törzskörméret a mért tábla gyümölcsös átlagában a 3. évre előírt mértéket nem éri el, az ültetvényt a törzs-

körméretből hiányzó 4 cm-enként egy évvel alacsonyabb évjáratúnak kell minősíteni;

köszméte bokornál tövenként 7-8 db legalább 7 cm hosszú vessző, oltványnál 13 mm-es törzsátmérő és 10 db legalább 20 cm hosszú vessző,

piros és fekete ribiszkénél 7-7 db legalább 100 cm hosszú vessző a követelmény;

a következő években, szeptember hónapban

a 4. és az azt követő években a 3. évnek megfelelően a gyümölcsös mért táblájának átlagában a törzskörméretnek az a) melléklet 1. sz. táblázatának előírásait kell elérnie. Ha az átlag ezt nem éri el, úgy az ültetvényt a törzskörméretből hiányzó 4 cm-ként egy évvel alacsonyabb évjáratúnak kell minősíteni.

Az adott évre meghatározott támogatás összegét a mért fejlettségnek megfelelően kell folyósítani.

Az esetben, ha a gyümölcsöst a mérést megelőző évben az előírtnál kisebb fejlettség miatt (vessző-darabszám és hosszúság, törzskörméret) alacsonyabb évjáratúnak minősítették, és emiatt a felhasznált támogatás összege is alacsonyabb volt, de a mérés évében a gyümölcsös növekedésbeli lemaradása megszűnt, a gazdaság részére a növekedésbeli lemaradás miatt csökkentett támogatás összegének különbségét pótlólag el kell számolni. Ezt az igazolásban külön fel kell tüntetni.

Évente vizsgálandó követelmények:

- a fajtaazonosság (a fajtakeveredés a telepített fajtákon belül nem haladhatja meg a 10%-ot);

- a gyümölcsfajnak és fajtának, valamint az életkornak megfelelő kondíció és fejlettség a táblázat szerint;

- a megfelelő agrotechnika és növényvédelem gyommentes talaj, állati kártevőktől és gombabetegségektől mentes növényállomány.

2. Ültetvénykorszerűsítés

a korszerűsítés befejezése után

- a beállottság 95%;

- a besűrítés a tervezett fajtákkal, szabványelőírásnak megfelelő szaporítóanyaggal történt meg;

- a tápanyagfeltöltés végrehajtást nyert;

- ezeken felül az "Évente vizsgálandó követelmények" cím alatti felsorolásban foglaltakat is vizsgálni kell.

3. A növényállomány fejlettségével kapcsolatos követelmények ellenőrzése a gazdaság által évente szeptember hó 15-ig készített ültetvény-leltár alapján történik.

1. számú táblázat az 5. számú melléklethez

A gyümölcsös ültetvény termőre fordulásához szükséges évek száma és évenként előírt törzskörmérete

2. számú táblázat az 5. számú melléklethez

Támogatásban részesíthető szőlő és gyümölcsös ültetvények telepítési távolsága

6. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

7. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

A) A támogatás igénylése

A támogatás igényléséhez mellékelni kell:

1. A jóváhagyott beruházási alapokmány egy példányát, a beruházások rendjéről szóló jogszabályban előírt véleményező szerv észrevételével,

2. a műszaki tervdokumentáció alapján készült költségvetést, az épület alaprajzát és - több épület esetén - azok elrendezési rajzát,

3. az illetékes Bank igazolását arról, hogy a támogatáson felül szükséges fejlesztési források -beleértve a kötelező tartalék összegét is - az éves ütemezésben rendelkezésre állnak és a tárgyévi részt elkülönítették;

4. a beruházás megkezdéséhez előírt hatósági engedélyeket,

5. az e rendeletben előírt engedélyeket, határozatokat,

6. pályázat alapján megvalósuló beruházásoknál

a pályázatot elbíráló szerv döntését arról, hogy a beruházás támogatás igénybevételével valósitható meg.

B) A támogatási okirat kiállítása

1. A benyújtott okmányok alapján a támogatási kulcsok és az OT-ÉVM-PM által közzétett műszaki-gazdasági normatívák, valamint a 4. számú mellékletben szereplő normatívák, illetve normatívák hiányában a költségvetés alapján a támogatás összegéről a megyei hivatal támogatási okiratot (a továbbiakban: okirat) állít ki.

2. Az okiratot a. több éven át megvalósuló beruházások esetén az egész beruházásra kell kiállítani.

3. Szakosított állattenyésztési telepekhez a telep összes létesítményére, ültetvénytelepítéseknél a talajelőkészítésre, a telepítésre, az ápolásra és a szükséges támberendezésekre egy okiratot kell kiállítani.

4. A kiállító szerv a támogatásról az okirat megküldésével - a Bank útján - értesíti az igénylőt. Az igénylő csak a kiadott okiratban foglalt létesítmények, terület stb. után részesülhet támogatásban.

C) A támogatás elszámolása

Az elszámolást a támogatást igénybe vevő szerv köteles elkészíteni és az okiratot kiállító szervhez benyújtani.

Az elszámolásnak tartalmaznia kell:

- a beruházás (létesítmény) tervezett és tényleges - a rendelet 11. § előírásainak megfelelően számított - bekerülési költségét,

- az elszámolásig felhasznált,

- a véglegesen elszámolható,

- a visszafizetendő és

- a még folyósítható

támogatás összegét.

Az elszámoláshoz csatolni kell a Bank igazolását a felhasznált (folyósított) pénzösszeg forrásonkénti részletezéséről.

A megyei hivatal a benyújtott elszámolást felülvizsgálja és döntéséről értesíti a beruházót.

A megyei hivatal a meliorációs munkák elszámolását - keretfelhasználás szempontjából - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervvel egyezteti.

Az elszámolás valódiságának tartalmát a pénzügyi revízió utólag a helyszínen is vizsgálhatja.

8. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

A meliorációs beruházások támogatásának szakmai feltételei

I.

1. Üzemi meliorációs terv készítéséhez támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a 22/1970. (IX. 23.) MÉM rendelet 2. számú mellékletében II. Kiviteli tervek (a továbbiakban: "II. Kiviteli tervek") cím alatt foglalt munkákat, sík vidéken pedig a kapcsolódó vízrendezési létesítmények megépítését is a terv elkészítésétől számított három éven belül megvalósítja.

2. Talajvédelmi munkákhoz, valamint az üzem területét 15%-nál nagyobb mértékben érintő vízrendezéshez támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely a "II. Kiviteli tervek" cím alatt meghatározott munkákat befejezte, a meglevő meliorációs létesítmények fenntartási munkáit rendszeresen elvégezte, és ahol az üzemi művek csatlakozását a közcélú befogadók lehetővé teszik.

3. A helyi jelentőségű közcélú vízrendezési létesítmények megvalósításához abban az esetben engedélyezhető támogatás, ha a csatlakozást az állami befogadó lehetővé teszi. A kizárólag mezőgazdasági nagyüzemek érdekét szolgáló létesítményekhez támogatás engedélyezésének további feltétele, hogy a szükség szerint kapcsolódó üzemi vízrendezési és talajvédelmi munkákat a mezőgazdasági nagyüzemek előirányozzák, illetőleg azokat négy éven belül befejezzék, és az ezekhez szükséges támogatási keretet az engedélyező szerv biztosítja.

4. Talajjavításra támogatás abban az esetben engedélyezhető, ha a javítás hatékonyságát - az OMMI szakvéleménye szerint - rendezetlen vízállapot nem veszélyezteti.

5. A költségvetés összegéből le kell vonni azoknak az anyagoknak, eszközöknek, gépeknek és felszereléseknek az értékét, amelyeket támogatással csökkentett áron szereztek be.

II.

A támogatást az üzemi meliorációs munkákhoz az alábbiak szerint kell kérni.

(A kérelmet 3 példányban, legkésőbb a munka megkezdését megelőző év november 30-ig kell benyújtani.)

III.

A meliorációs munkák költségei között kell elszámolni: a tervezési, a kivitelezési (ide értve a szállítási, bemunkálási, szintezési stb. költségeket is), az anyagvásárlási (a kitermelési) és a lebonyolítási költségeket.

Táblázat

a 8. számú melléklethez

("A helyi jelentőségű közcélú vízrendezési beruházásokhoz támogatás kérése" 2. pontjához)

A tervezett létesítmények (munkák) jegyzéke

9. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

A kétirányú szakosítás feltételei és engedélyezésének módja

1. Az engedély az esetben adható meg, ha a mezőgazdasági nagyüzem

a) összes tehénállománya az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában meghaladja a 200 db-ot;

b) biztosítja a húshasznú és a nem húshasznú tehénállomány helyileg elkülönített (külön majorban történő) tartását és ezen állomány termelési adatainak elkülönített nyilvántartását.

2. Az engedély iránti kérelmet az átállítási időpont előtt legalább három hónappal a Felügyelőséghez kell benyújtani.

3. A beérkezett kérelmeket a Felügyelőség az 1. pontban előírt feltételek alapján megvizsgálja és javaslatával együtt 30 napon belül továbbítja:

a) termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezet részvételével alakult társulás esetében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez,

b) az ÁGOK felügyelete alatt működő állami gazdaság és állami szervek társulása esetén az ÁGOK-hoz,

c) egyéb állami gazdaság esetében a MÉM-hez.

4. A kérelmet a Felügyelőség javaslata alapján a 3. pontban megjelölt szervek elbírálják és döntésükről a mezőgazdasági nagyüzemeket, a Felügyelőséget és az illetékes megyei hivatalt értesítik. A kérelmet a termelőszövetkezet és állami szerv társulása esetén a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv az ÁGOK-kal egyetértésben bírálja el.

5. Az engedély megadása az árkiegészítés jogcímváltozásához is hozzájárulásnak tekintendő.

6. A Felügyelőség az árkiegészítésben részesülő mezőgazdasági nagyüzemeknél az 1. pontban meghatározott feltételek teljesítését évenként köteles ellenőrizni, és a vizsgálat eredményéről a 3. pontban megjelölt engedélyező szervet, valamint az illetékes területi igazgatóságot, illetve megyei hivatalt írásban tájékoztatni.

10. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15) PM-MÉM együttes rendelethez

A mezőgazdasági kistermelők szarvasmarha-tenyésztésének állami támogatása

1. Az 1030/1975. (XI. 15.) Mt. h. határozat (a továbbiakban: H.) III. fejezetének 2. a) pontja alapján járó állami támogatást a mezőgazdasági kistermelő a Felügyelőségtől a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél (továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) beszerezhető és a községi szakigazgatási szervnél benyújtandó formanyomtatványon (11. és 12. számú melléklet) kérheti.

2. A H. III. fejezetének 2. a) pontja alapján járó állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági kistermelőnek a járlatlevél bemutatása mellett a községi szakigazgatási szervnél igazolnia kell, hogy a tulajdonában levő tehenet (teheneket)

- legalább egy éve tartja,

- a 10/1972. (VIII. 9.) MÉM rendeletben foglaltak szerint tartósan megjelölték,

- utoljára, legfeljebb 13 hónapon belül köztenyésztésre engedélyezett bikával termékenyítették, illetve fedeztették.

3. A H. III. fejezetének 2. b) pontja alapján járó állami támogatás iránti kérelemhez a mezőgazdasági kistermelő a benyújtáskor mellékelni köteles a továbbtartási kötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozatot és a községi szakigazgatási szervnek be kell mutatnia a tehén és a született borjú járlatlevelét annak igazolásával, hogy

- a tehenet és a született borjút a 10/1972. (VIII. 9.) MÉM rendelet szerint tartósan megjelölték,

- a tehenet utoljára 13 hónapon belül köztenyésztésre engedélyezett bikával termékenyítették, illetve fedeztették.

4. Azokban a községekben, ahol a megyei Állategészségügyi Állomás megállapítása szerint a tehénállomány legalább 95%-a gümőkórmentes, a H. III. fejezetének 2. pontja alapján az állami támogatás csak akkor vehető igénybe, ha az állattartó állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a tehene gümőkórmentes. Az igazolást a 11. és 12. számú melléklet szerinti kérelemhez mellékelni kell.

5. A községi szakigazgatási szerv a benyújtott kérelmeket - a 2. és 3. pontban foglaltaknak megfelelő csoportosításban - nyilvántartja és úgy továbbítja a Felügyelőséghez, hogy azok a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig beérkezzenek. A járlatlevelet a szükséges záradékkal ellátja.

6. A Felügyelőség az igényjogosult mezőgazdasági kistermelőnek az állami támogatást a kérelem beérkezésétől számított 30. napon belül kiutalja.

7. A községi szakigazgatási szervek formanyomtatvánnyal való ellátásáról és a lebonyolítás folyamatos ellenőrzéséről a Felügyelőség gondoskodik.

8. A mezőgazdasági kistermelő a tulajdonában levő tehénnek (teheneknek) fedeztetését, ellését, értékesítését, elhullását, amely után állami támogatásban részesült, 30 napon belül köteles bejelenteni a községi szakigazgatási szervnél.

11. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

12. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

13. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

14. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

15. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

Árkiegészítésben részesülő saját termelésű termékeknek az alábbiak minősülnek:

a) a szántóföldön termelt termékek, kivéve a virágokat és dísznövényeket,

b) a szőlő- és gyümölcstermesztés termékei;

c) minden állat és állati termék;

d) a termelőszövetkezet tagjának háztáji, vagy a szakszövetkezet tagjának saját gazdaságából továbbtartásra vagy feldolgozásra vásárolt, és a közösön keresztül értékesített borjú, növendék-és hízómarha, növendék és hízósertés, valamint a tej. Ezek a közösön keresztül értékesített termékek a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet által termelt és a háztájinak juttatott állat- és takarmány alapanyagból is származhatnak. Ha a termelőszövetkezet háztáji, vagy a szakszövetkezet saját gazdasága nem a közös gazdaságtól vásárolta az állat-alapanyagot, úgy csak akkor és az tekinthető saját termelésű terméknek, ha a borjút legfeljebb 4 hónapos, a malacot 2 hónapos korig vásárolta.

Az árkiegészítés mértéke:

Az árkiegészítés mértéke az árkiegészítési alap százalékában - területenként és aranykorona kategóriánként - a következő:

16. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

A) Árbevételnek csak a nettó árbevétel számít. Kiszámításakor a saját termelésűnek minősülő különböző termékeket az alábbiak szerint kell értékelni:

a) állami vagy szövekezeti vállalatnak, közületnek és más mezőgazdasági üzemnek, valamint saját vagy társulásban fenntartott árusítóhelyen értékesített terméket, belföldi termelői áron;

b) az üzemi konyhán felhasznált terméket a felvásárlási áron számított értéke alapján;

c) a társulásnak - ha annak a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet tagja - átadott terméket értékesítési áron számított értéke alapján;

d) a leellett és tenyésztésbe állított (saját tenyésztésű és vásárolt) előhasi üszők darabonként 25 000 Ft-tal, a kocasüldők darabonként 4000 Ft-tal, a jerkék darabonként 1000 Ft-tal számított értéke alapján;

e) a feldolgozott formában értékesített termékeket a feldolgozott alapanyag értékesítési áron számított értéke alapján.

B) Az igénybe vehető árkiegészítés összegét úgy kell kiszámítani, hogy a különböző (árkiegészítésben részesülő) termékek nettó árbevételének és az árkiegészítés 15. számú melléklet szerinti mértékének szorzatából le kell vonni:

a) minden olyan szántóföldön termelt, vásárolt termék beszerzési áron számított értékének és az ezekre meghatározott árkiegészítési kulcsok szorzatát, amely saját termékként árkiegészítésben részesül és amelyet változatlan, át-, vagy feldolgozott formában értékesít;

b) a vásárolt takarmányok - kivéve a keverék-takarmányok előállításához vásárolt premixet - 310 Ft/q egységáron számított értékének és a szántóföldi növénytermesztés termékeire meghatározott árkiegészítési kulcsok szorzatát;

c) minden vásárolt szőlő- és gyümölcstermesztési termék beszerzési áron számított értékének és az ezekre meghatározott árkiegészítési kulcsok szorzatát;

d) minden olyan vásárolt állat vagy állati termék beszerzéskori értékének és az ezekre meghatározott árkiegészítési kulcsok szorzatát, amely saját termékként árkiegészítésben részesül; minden kiselejtezett tenyészállatot e melléklet A/d. pontjában meghatározott árakon számított értékének és a megfelelő állatfajra vonatkozó árkiegészítési kulcsok szorzatát.

E pont szerinti levonást Tbc-mentesítés esetén vagy új állattenyésztési telep feltöltésekor (ha ez utóbbi állománynövekedéssel is jár) a tárgyévben mellőzni kell, ha a tenyésztésbevétel után elszámolható árkiegészítésre csak a következő évben lesz jogosult a szövetkezet. Ilyen esetben a vásárlás utáni levonást is a tenyésztésbevételkor kell végrehajtani.

A negyedik negyedévi árkiegészítés elszámolásakor meg kell állapítani a közös gazdaságban termelt tej figyelembevételével az egy tehénre jutó éves tejhozamot. Ha az egy tehénre jutó éves tejhozam 2300 liter alatti és az előző évhez képest legalább 4%-kal nem növekedett, a közös gazdaságban termelt tej után igénybe vett árkiegészítés 20%-át, ha pedig az egy tehénre jutó éves tej hozam az előző évhez viszonyítva csökken, az igénybe vett árkiegészítés 40%-át kell levonni az elszámolható árkiegészítés összegéből.

17. számú melléklet a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez

A támogatások igénylése, folyósítása, engedélyezése

a) Árkiegészítés

A kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetek az árkiegészítést maguk számítják ki. Az árkiegészítés kiszámításának alapjául az értékesítési számlák, belső számlák, a bizonylati szabályzatban meghatározott okmányok szolgálnak. Az árkiegészítést negyedévenként egyszer, a negyedévet követő hónap 15. napjáig be kell jelenteni az illetékes első fokú adóhatóságnak. Az esedékes összeg kiutalását formanyomtatványon a fenti határidőig az adóelszámolási irodától kell kérni. Az adóelszámolási iroda a kiutalást az igénylés beérkezésétől számított 8 napon belül teljesíti.

b) Jövedelemkiegészítő támogatás

A kedvezőtlen termőhelyi adottságú és a gazdaságilag elmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemkiegészítő támogatását a megyei végrehajtó bizottság határozata alapján - eltérő rendelkezés hiányában - az adóelszámolási iroda külön igénylés nélkül, évenként egy összegben, november 1. és 15. között folyósítja.

c) Fejlesztési hozzájárulás

A kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek fejlesztési hozzájárulási kérelmet - a szükséges okmányokkal együtt - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez kell benyújtani. A fejlesztési hozzájárulást a megyei végrehajtó bizottság a megyei szakigazgatási szervek és a területi szövetség javaslata alapján - a tárgyévi keret terhére, március hónap 31. napjáig - engedélyezi.

A visszafizetési kötelezettség nélküli fejlesztési hozzájárulást az adóelszámolási iroda, a visszafizetési kötelezettség melletti fejlesztési hozzájárulást a Bank folyósítja.

A visszafizetési kötelezettség melletti fejlesztési hozzájárulás esedékes összegét a központi költségvetésbe külön megjelölt számlára kell befizetnie a kedvezőtlen adottságú szövetkezetnek.

A szarvasmarha-tartás fejlesztését elősegítő támogatás forgóalap-juttatásként engedélyezett összegét a megyei végrehajtó bizottság határozata alapján az adóelszámolási iroda folyósítja.

d) Termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás

A kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetnek a termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás iránti kérelmet a megyei pénzügyi szakigazgatási szervnek kell benyújtania. A kérelmet, javaslatával ellátva, a megyei tanácselnök a Pénzügyminisztériumhoz küldi meg. A kérelemhez csatolni kell az MNB megyei igazgatóságának, a termelőszövekezetek illetékes területi szövetségének, és a megyei hivatal javaslatát.

Az engedélyezett termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulást az adóelszámolási iroda a számlavezető bankszervéken keresztül folyósítja.

18. számú melléklet a 42 1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelethez