14/1976. (XII. 1.) MüM-OM együttes rendelet
a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről
A Minisztertanács 1019/1976. (VI. 24.) Mt. h. határozatának 12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben az alábbiakat rendeljük:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az e rendelet alapján kijelölt ipari, építőipari, továbbá mezőgazdasági, élelmiszeripari és fagazdasági szakközépiskolákban (a továbbiakban: szakmunkásképzést folytató szakközépiskola) olyan szakmai oktatást-képzést kell folytatni, amely egy meghatározott - magasabb elméleti képzettséget kívánó - szakmában szakmunkásképesítést nyújt, továbbá előkészít a szakközépiskola jellegének megfelelő felsőfokú továbbtanulásra.
(2) A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában oktatható szakmákat és munkaerőszükséglet, továbbá az adott iskola személyi és tárgyi feltételeinek, valamint az általános iskolában végzők számának figyelembevételével a rendelet 1. számú mellékletében megjelölt szakmák közül a 2. §-ban szabályozott módon kell meghatározni.
(3) Azokat a szakközépiskolai szakokat (ágazatokat), amelyekben át kell térni a szakmunkásképzésre, továbbá azokat a szakmákat, amelyekben a képzést csak szakközépiskolában lehet megszervezni, az 1. számú melléklet tartalmazza. Az ott megjelölt többi szakmában - mindaddig, amíg a szakmunkásutánpótlás és az általános iskolát végzők száma indokolja - egyidejűleg szakmunkásképző iskolai képzést is lehet folytatni.
(4) A szakközépiskolai szakmunkásképzést elsősorban az 1. számú mellékletben megjelölt szakirányú szakközépiskolákban kell megszervezni. Indokolt esetben azonban szakközépiskolai képzésre szakmunkásképző iskolai, illetőleg szakmunkástanuló képzésre szakközépiskolai létesítményeket is fel lehet használni, továbbá - elsősorban azonos szakmákban - a szakközépiskola és a szakmunkásképző iskola közös igazgatású intézményként is működtethető.
2. §
(1) A megyei (fővárosi) tanács elnöke a megye területén levő és tanácsi irányítás alatt működő szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai intézmény (iskola, tanműhely, otthon) létesítésére - ideértve a már működő szakközépiskolában a szakmunkásképzésre történő átállást is -, megszüntetésére vagy szüneteltetésére, továbbá az iskolában oktatott szakmáknak a megváltoztatására vonatkozó javaslatát a tervezett intézkedést (tanévet) megelőző év július hó 1. napjáig terjeszti fel az oktatási miniszternek. Az oktatási miniszter az előzetes hozzájárulás megadásáról a munkaügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és az ágazat szerint illetékes miniszterrel egyetértésben dönt.
(2) A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai intézmény létesítésére vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell:
- az intézmény megnevezését, telephelyét, férőhelyadatait, szakmai jellegét (az oktatandó szakmákat) és iskoláztatási körzetét;
- a tanulók és az indítandó I. osztályok számát szakmánként;
- a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításának módját;
- a várható diákotthoni (kollégiumi) igényt és ennek kielégítési lehetőségeit;
- a gyakorlati oktatás megszervezésének módját, továbbá
- a működés megkezdésének időpontját.
A javaslatot indokolni kell.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni az indítandó osztályok számának megváltoztatása esetén is.
(4) Az intézmény megszüntetésére vagy működésének szüneteltetésére irányuló javaslat indokolásában közölni kell az intézmény alkalmazottainak további foglalkoztatására, épületeinek és felszerelésének felhasználására tervezett intézkedéseket.
A képzés irányítása
3. §
(1) A szakmunkásképzést folytató szakközépiskola irányításában az oktatás és nevelés egészére kiterjedő ágazati jogkört az oktatási miniszter, a Minisztertanács által meghatározott - a szakmai képzéssel összefüggő - szakmai ágazati hatáskört a munkaügyi miniszter, a szakmai irányítással kapcsolatos főhatósági felügyeleti jogkört pedig az 1. számú mellékletben felsorolt
a) ipari és építőipari szakmákban a munkaügyi miniszter,
b) a mezőgazdasági, élelmiszeripari és fagazdasági szakmákban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
gyakorolja.
(2) A szakmai (elméleti és gyakorlati) oktatás közvetlen irányítását a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: felügyeleti szerv) e rendeletben foglalt eltérésekkel a szakigazgatási szervek szakmunkásképzéssel kapcsolatos feladatairól, hatásköréről és hatósági jogköréről szóló 6/1973. (V. 15.) MüM rendelet szerint látja el.
A szakmai oktatás-képzés alapvető követelményei
4. §
A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában a szakmai oktatás-nevelés során az 1019/1976. (VI. 24.) Mt. h. számú határozat 11. pontjában meghatározott feladatok megvalósítása érdekében a szakmánként meghatározott szakmai szinteket, vagyis a kezdő szakmunkásokkal szemben támasztható követelményeket kell teljesíteni.
5. §
(1) A szakközépiskolában a képzés elméleti és gyakorlati oktatás keretében folyik.
(2) A közismereti és szakmai tantárgyakat az óratervek, az egyes tantárgyak anyagát és követelményeit a tantervek határozzák meg. A szakmai oktatás-képzés során e követelményeket lépcsőzetesen kell megvalósítani. Az alapszakmák esetében a képzési idő első szakaszában széles körű, a rokon szakmák közös ismereteit magában foglaló szakmai alapképzést, a második szakaszában a leágazó szakmák közös ismereteire kiterjedő alapszakmai képzést, az utolsó szakaszában pedig a szakmai speciális ismereteit nyújtó speciális képzést kell folytatni.
(3) A tanulók gyakorlati oktatása iskolai tanműhelyben, továbbá az iskola és a vállalat között történt megállapodás alapján állami vállalatnál és szövetkezetnél (a továbbiakban: vállalat) a képzés céljának megfelelő termelőmunkában való részvétellel történik.
6. §
(1) A szakmunkásképzést folytató szakközépiskola igazgatójának - illetőleg, ha az igazgató közismereti képesítésű, igazgatóhelyettesének (egyik helyettesének) - az 1/1976. (VI. 4.) OM rendeletben foglaltak figyelembevételével a szakképzés szakirányának (az oktatott szakmáknak) megfelelő felsőfokú képesítésű pedagógust lehet alkalmazni.
(2) A gyakorlati oktatás-vezetői munkakör ellátására a (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzettséggel és legalább kétéves pedagógiai - elsősorban szakoktatói - gyakorlattal rendelkező dolgozót lehet alkalmazni.
(3) A szakelméleti tantárgyak oktatására alkalmazni lehet a képzés szakirányának megfelelő
a) egyetemi vagy főiskolai végzettségű pedagógust;
b) felsőfokú szakmai végzettségű szakembert, ha vállalja, hogy a mérnök-tanári, illetőleg műszaki-tanári képesítést 5 éven belül megszerzi;
c) azokban a szakmákban, amelyekben a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú képzés nincs, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal és technikusi, illetőleg középfokú szakmai képesítéssel rendelkező szakembert, amennyiben vállalja, hogy az oktatási miniszter által meghatározott pedagógiai tanfolyamot 5 éven belül elvégzi.
(4) A gyakorlati oktatás ellátására alkalmazni lehet a képzés szakirányának megfelelő
a) a (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt és szakmunkásbizonyítvánnyal vagy szakmunkás munkakör betöltésére jogosító képesítéssel is rendelkező pedagógust, illetőleg szakembert, továbbá műszaki oktatói (szakoktatói) képesítésű pedagógust, vagy
b) szakmunkásbizonyítvánnyal és középiskolai végzettséggel vagy szakmunkás munkakör betöltésére jogosító középfokú (technikusi, szakközépiskolai) szakmai képesítéssel, továbbá legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert, amennyiben vállalja, hogy 5 éven belül a műszaki oktatói (szakoktatói) képesítést megszerzi, továbbá
c) azokban a szakmákban, amelyekben az a) és b) pont szerinti végzettségűekkel - jelentkezők hiányában - a szakoktatói álláshelyeket nem lehet betölteni, a felügyeleti szerv hozzájárulásával szakmunkásbizonyítvánnyal és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert, ha vállalja, hogy az oktatási miniszter által meghatározott szakoktatói tanfolyamot 5 éven belül elvégzi.
7. §
(1) Az iskolákban a megüresedő állásokra csak a 6. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő pedagógusokat lehet alkalmazni.
(2) A pedagógus állásokat az alkalmazási feltételek - 6. §-ban meghatározott - sorrendje szerint kell betölteni. A szakelméleti tantárgyakat oktatók és a gyakorlati oktatást ellátók alkalmazásánál előnyben kell részesíteni a vállalatok által - a képzés segítésére - átengedett, nagy termelési tapasztalatokkal rendelkező és az alkalmazási feltételeknek megfelelő üzemi szakembereket (műszaki vezetőket, művezetőket).
(3) Az iskolákban a rendelet hatálybalépésekor munkaviszonyban álló, de az előírt képesítéssel nem rendelkező dolgozók számára az iskola felügyeleti szerve engedélyezheti a betöltött munkakör ellátását. Ilyen esetben a 40. életévét be nem töltött dolgozót az előírt képesítés megszerzésére kötelezi.
8. §
(1) A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában gondoskodni kell a tanulók oktatásának-képzésének megfelelő tárgyi feltételekről, de legalább a szakmai alapképzéshez szükséges gépekről és felszerelésekről.
(2) Az iskolai tanműhelyben - ahol ennek feltételei biztosíthatók - a felügyeleti szerv által jóváhagyott oktatási-termelési terv keretei között - a tantervi követelményeknek megfelelő bonyolultságú és műszaki (technológiai) színvonalú önállóan vállalt termékek gyártásával és bérmunka vállalásával - termelőmunkát kell végezni.
A tanulólétszám tervezése
9. §
(1) A tanulók szakoktatási jegyzékben (1. sz. mellékletben) feltüntetett szakmánkénti és megyénkénti felvételi létszámának a központi összehangolásáról - a Minisztertanács által jóváhagyott terv keretén belül - a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének javaslata alapján és az ágazat szerint illetékes miniszter meghallgatásával az oktatási miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - gondoskodik.
(2) A megyei (fővárosi) felvételi létszámtervjavaslatokat a vállalatok által benyújtott igények, a szakemberszükségleti és -fedezeti számítások, a felsőfokú továbbtanulási arányok, továbbá a képzési férőhelyek, valamint a képzésbe bevonható tanulók létszámának figyelembevételével és a szakmunkástanulók létszámának tervezésével összehangoltan kell kialakítani.
(3) A vállalatok által bejelentett igény egyidejűleg kötelezettségvállalást is jelent a képzésbeni együttműködésre. Ezért a vállalatok közreműködését az iskoláztatás során is - lehetőség szerint - biztosítani kell.
(4) A megyei (fővárosi) felvételi létszámtervjavaslatok kialakításában a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának egyes szakigazgatási szervei a 6/1973. (V. 15.) MüM rendelet mellékletében meghatározott feladatokat a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák esetében is ellátják.
A SZAKMAI OKTATÁS-KÉPZÉS RENDJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Az elméleti és a gyakorlati oktatás rendje
10. §
(1) A szakmai elméleti oktatás szakmánként és évfolyamonként szervezett osztályokban folyik. Indokolt esetben - a felügyeleti szerv hozzájárulásával - évfolyamonként legfeljebb 3 rokon szakmájú tanulócsoportból (szakcsoport) is szervezhető osztály. Egy szakcsoport létszáma azonban 10 főnél kevesebb nem lehet. Ebben az esetben a közismereti tantárgyakat a tanulók osztályonként, a szakmai tantárgyakat szakcsoportonként tanulják.
(2) A gyakorlati oktatás szakmánként és évfolyamonként szervezett és a külön jogszabályban meghatározott létszámú oktatási csoportokban folyik.
11. §
(1) Az elméleti és a gyakorlati oktatást a szorgalmi időben folyamatosan - egy héten belüli váltással - kell megszervezni. A gyakorlati oktatás a szorgalmi idő lezárása után is folytatódik. Időtartama az iskola által meghatározott beosztás szerint 4 oktatási hét.
(2) Az elméleti (közismereti, szakmai) és a gyakorlati oktatás heti óraszámát az óratervekben az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:
a) Az elméleti és a gyakorlati oktatás együttes ideje a heti 38 órát - a nyári gyakorlati oktatási idő alatt a heti 42 órát - nem haladhatja meg.
b) A tanulók napi gyakorlati oktatási ideje a III.-IV. osztályban és a nyári oktatási időben egységesen 7, az I.-II. osztályban pedig a szakmától függően 6, illetőleg 7 (hatvanperces) óra, amelybe a munkahelyi testnevelésre és az uzsonnaszünetre (25 perc), továbbá a munkahely átadása előtti takarításra fordított időt is be kell számítani.
(3) A szakmai elméleti és a gyakorlati oktatás rendszeres látogatása alól felmentést adni nem lehet.
A gyakorlati oktatás megszervezése
12. §
(1) A tanulók gyakorlati oktatását az I.-II. osztályban iskolai tanműhelyben, a III.-IV. osztályban pedig vállalati tanműhelyben vagy csoportos oktatásra alkalmas munkahelyen kell megszervezni.
(2) Indokolt esetben a felügyeleti szerv hozzájárulásával a tanulók iskolai tanműhelyben vagy vállalatnál folyó gyakorlati oktatását a képzés teljes időtartamára is ki lehet terjeszteni, illetőleg a gyakorlati oktatást egyéni munkahelyeken is meg lehet szervezni.
(3) Az iskola és a vállalat a tanulók felvételét megelőzően a teljes képzési időre köteles megállapodni a gyakorlati oktatás helyét illetően. A megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodást megelőzően az iskola bírálja el, hogy a vállalat rendelkezik-e a képzéshez szükséges feltételekkel.
(4) A tanulók gyakorlati oktatására csak olyan vállalattal lehet megállapodást kötni, amelynél megvannak az eredményes szakmai képzéshez és neveléshez, továbbá az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek.
13. §
(1) A vállalatnál megszervezett gyakorlati oktatás irányítása és ellenőrzése az iskola kötelessége. Az iskola
a) a vállalattal egyetértésben meghatározza a gyakorlati oktatás rendjét (hetenkénti beosztását),
b) ellátja a vállalatokat az oktatási-nevelési munkához szükséges tantervekkel és útmutatásokkal, továbbá gondoskodik - a vállalattal egyetértésben - a gyakorlati oktatás megszervezéséről és a gyakorlati oktatás tanmenetének elkészítéséről,
c) ellátja a gyakorlati oktatás pedagógiai és módszertani irányítását,
d) figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a gyakorlati képzésre vonatkozó egyéb rendelkezésekben foglaltak megtartását.
(2) A vállalatnál folyó gyakorlati oktatás esetén a szakoktatókról az iskola gondoskodik. Indokolt esetben - az iskolával egyetértésben - az oktatókról a vállalat is gondoskodhat. A gyakorlati oktatást ellátó szakoktató, illetőleg vállalati oktató az oktató-nevelő munkáját az iskola igazgatójának útmutatása szerint végzi, de feladatainak ellátása során köteles a vállalat munkarendjét is megtartani és azt a tanulókkal is megtartatni.
(3) Ha az iskola a gyakorlati oktatás ellenőrzése során a vállalat részéről az e rendeletben megszabott, vagy az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése tekintetében mulasztást állapít meg, és a tapasztalt hibát (hiányosságot) a vállalat a felszólítás ellenére sem szünteti meg, az igazgató javaslatára az iskola felügyeleti szerve intézkedhet a tanulónak más vállalathoz történő áthelyezéséről.
14. §
(1) A vállalatnál szervezett gyakorlati oktatás esetén a vállalat köteles a képzés feltételeit biztosítani, és a tanulót a választott szakmára előírt követelményeknek megfelelően foglalkoztatni, neveléséről, egészsége és testi épsége megóvásáról gondoskodni, valamint az előírt juttatásokban részesíteni.
(2) A vállalat köteles
a) megfelelő foglalkoztatási helyről, ennek felszereléséről és üzemeltetéséről,
b) a tantervi követelményeknek megfelelő folyamatos munkaellátásról,
c) az oktatásért felelős személy kijelöléséről és megfelelő segédszemélyzetről,
d) amennyiben a gyakorlati oktatás helye a helyi közlekedéssel nem érhető el, a tanuló utaztatásáról, továbbá
e) a tanulók részére előírt juttatásokról (ösztöndíj, ebéd, munkaruha, védőeszköz és felszerelés)
gondoskodni.
(3) A vállalat a gyakorlati oktatás keretében a tanulókra megállapított termelési tervek teljesítését, illetőleg a tanulók által végzett munkát a dolgozóktól elkülönítve köteles nyilvántartani, vagy - ha ez nem lehetséges - a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját a tanulókétól elkülönítve elszámolni. Ha a tanuló gyakorlati oktatása szakmunkás mellé beosztva történik, a szakmunkás részére a vállalat az oktatott tanulók számától és osztályától függően az alapbére 5-20%-áig terjedő külön díjazást köteles biztosítani.
(4) Abban az esetben, ha a vállalat az e rendeletben meghatározott vagy az együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítése tekintetében az iskola részéről mulasztást állapít meg és e kötelezettségeinek az iskola felszólítás ellenére sem tesz eleget, erről azonnal tájékoztatni kell az iskola felügyeleti szervét.
A TANULÓKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A tanulók felvétele
15. §
(1) A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában azt a fiatalt lehet felvenni, aki
a) az általános iskolai tanulmányait sikeresen elvégezte,
b) a választott - Országos Szakmunkásképzési Jegyzék (a továbbiakban: OSZJ) szerinti - szakmára meghatározott egészségügyi követelményeknek megfelelt, és
c) a külön jogszabályban megállapított életkort még nem töltötte be.
(2) A tanulók jelentkezésének és felvételének a módját az oktatási miniszter külön szabályozza.
A tanulókat megillető kedvezmények és juttatások
Ösztöndíj
16. §
(1) A tanulót a második osztálytól kezdődően az e rendelet 2. számú mellékletében közölt táblázat szerint az osztálytól és a tanult szakmától függő - havonta előre fizetendő - ösztöndíj-juttatásban kell részesíteni.
(2) Az ösztöndíj mértékét a szakmai kategóriánkénti és osztályonkénti összeghatárok között, az ott meghatározott átlag tartásával, a tanuló végzett munkája és szorgalma alapján kell megállapítani. Elégtelen tanulmányi eredményű tanuló a szakmára és az osztályra megállapított legalacsonyabb ösztöndíj összeg 50%-át kapja.
(3) Az ösztöndíj (2) bekezdés szerinti mértékét az iskola az osztályfőnök, a szakoktató, az érdekelt vállalat és a KISZ-szervezet bevonásával tanévenként, a tanév kezdő napjáig határozza meg és közli a tanuló szülőjével (törvényes képviselőjével).
17. §
(1) Az ösztöndíj a tanulót tanévenként 12 hónapra (szeptember 1-től augusztus 31-ig) a tanulmányok megszűnéséig (a IV. osztályban az utolsó vizsga napjáig), betegség esetén egy évig - tbc-s megbetegedés esetén két évig - folyamatosan megilleti.
(2) Ha a tanulmányok a tárgyhó 16. napja előtt szűnnek meg, a tanuló félhavi, ha pedig a tárgyhó 16. napján vagy később szűnnek meg, teljes havi ösztöndíjra jogosult.
(3) Az ösztöndíj mértékét ismételt vagy egymást követő 3 tanítási napot meghaladó mértékű igazolatlan mulasztás, továbbá súlyosabb fegyelmi vétség esetén az iskola igazgatója - a tantestület fegyelmi határozata alapján - legfeljebb 6 hónap időtartamra és legfeljebb 50%-kal csökkentheti. Ha az ösztöndíjat nem az iskola fizeti, a csökkentés elrendeléséhez a vállalat egyetértése is szükséges. Az ösztöndíj csökkentést elrendelő határozatról a tanuló szülőjét (törvényes képviselőjét) is értesíteni kell.
18. §
(1) A II. osztályos, továbbá az iskolai tanműhelyben oktatott III. és IV. osztályos tanulók ösztöndíját az iskola, a vállalati tanműhelyben (munkahelyen) oktatott III. és IV. osztályos tanulók ösztöndíját pedig a vállalat fizeti.
(2) Az ösztöndíjból a folyósító szerv csak az esetleges kártérítés egy hónapra eső összegét vonhatja le a tanuló (illetve törvényes képviselője) hozzájárulása alapján (32. §).
Jutalom, társadalmi ösztöndíj
19. §
(1) A gyakorlati oktatást ellátó vállalat a KISZ szervezet meghallgatásával és az illetékes vállalati szakszervezeti szervvel egyetértésben - a termelésben, a tanulásban és a közösségi magatartásban elért eredménye alapján - a tanulót ösztöndíján felül jutalomban részesítheti, s részére társadalmi ösztöndíjat is folyósíthat.
(2) A vállalat a kollektív szerződésben (szövetkezet munkarendjében) erre biztosított keretek között a tanuló részére adható jutalom összegét és kifizetésének feltételeit csak az érdekelt iskola igazgatójának az egyetértésével és az ösztöndíj mértékével arányosan állapíthatja meg.
(3) A társadalmi ösztöndíj folyósítására vonatkozó szerződéseket a 13/1972. (VI. 3.) MüM rendelettel módosított 8/1969. (XI. 25.) MüM rendeletben foglaltak szerint kell megkötni.
(4) Amennyiben a végzettek a szakmai tanulmányaik sikeres befejezését követően szakmunkásként helyezkednek el, a szakközépiskolai tanulmányi időt - a szakmunkástanuló viszonyban töltött időhöz hasonlóan - az év végi részesedés jogosultsága szempontjából munkaviszonyban eltöltött időnek lehet tekinteni. Ennek feltételeit a Kollektív Szerződésben (szövetkezet munkarendjében) kell meghatározni.
Munkaruha
20. §
(1) A tanulót ugyanolyan munkaruha-juttatás és tisztálkodási eszköz illeti meg, mint a vele azonos munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozót.
(2) A munkaruháról és tisztálkodási eszközről az iskolai tanműhelyben oktatott tanuló esetében az iskola, vállalati tanműhelyben, illetőleg munkahelyen oktatott tanuló esetében a vállalat köteles gondoskodni.
(3) A munkaruha kihordási ideje 2 év. Ennek elteltével a munkaruha a tanuló tulajdonába megy át. Ha a szakmai tanulmányok - az utolsó év befejezését kivéve - a munkaruha juttatási idejénél korábban szűnnek meg, a tanuló köteles a munkaruhát megváltani. A tanuló ilyen esetben a munkaruha értékének a juttatási idő leteltéig számított arányos részét téríti meg.
Kedvezményes étkeztetés
21. §
(1) A tanuló részére a gyakorlati oktatási napokon - 1 forint térítési díj ellenében - egyszeri kedvezményes étkezést (ebédet) kell biztosítani. A szociális körülményeire való tekintettel - a KISZ szervezet javaslata alapján - a tanuló mentesíthető a térítési díj fizetése alól. Az állami gondozott tanulók az ebédet térítésmentesen kapják.
(2) Az ebéd-juttatásról a gyakorlati oktatást ellátó szerv (iskola, vállalat) természetben köteles gondoskodni saját üzemi konyháján (ennek hiányában más vállalat, intézmény étkeztetésének igénybevételével, vagy üzemélelmezési vállalatnál történt előfizetéses étkeztetés útján).
(3) Ha az ebéd természetben történő biztosítására a (2) bekezdésben említett módon semmiképpen nincs lehetőség, az ebéd-juttatásra kötelezett szerv az ebéd - dolgozókra megállapított, előállítási költséggel növelt - nyersanyagértékét köteles a tanuló részére pénzben megtéríteni. Ebben az esetben a tanuló térítést nem fizet.
(4) Amennyiben a tanuló a kedvezményes étkeztetésre nem tart igényt (a térítési díjat nem fizeti be), részére a (3) bekezdés szerinti térítési összeget kifizetni nem szabad.
(5) Ha a vállalat, illetőleg az iskola a gyakorlati oktatás keretében a tanulót a telephelyén kívül kiküldetésben foglalkoztatja, az utazás költségeiről, továbbá a tanuló napi háromszori étkezéséről, szállásáról a kiküldetés időtartama alatt természetben köteles gondoskodni. A tanulók a kiküldetés alatti étkeztetésért és szállásért térítést nem fizetnek.
Tankönyvellátás
22. §
(1) A tanuló részére a szakmai tankönyveket évi 10 forint használati díj ellenében, az állami gondozott tanuló részére pedig térítésmentesen az iskola biztosítja. A használatra kiadott szakmai tankönyveket a tanév befejezésével vissza kell szolgáltatni az iskolának. Az elveszett, illetve a szándékosan megrongált könyvek árát a tanuló köteles megtéríteni.
(2) A tanuló az általa használt tankönyveket a tanév végén az elszámolóár 50%-áért megvásárolhatja.
(3) A szakmai képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter a tankönyvellátást az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is szabályozhatja.
Egészségügyi szolgáltatások
23. §
A tanulónak az állami egészségügyi ellátás keretében állampolgári jog alapján az illetékes orvos által rendelt gyógyszerért, gyógyászati segédeszközért és annak javításáért nem kell térítést fizetnie.
A tanulók egészségének és testi épségének védelme
Szakmaalkalmassági és időszakos orvosi vizsgálat
24. §
(1) A tanulónak az iskolába való felvétele előtt a választott - OSZJ szerinti - szakma gyakorlásához szükséges egészségi alkalmasságot megállapító előzetes orvosi vizsgálaton, a képzési idő tartama alatt pedig az egészségügyi miniszternek a szakmunkástanulókra vonatkozó rendelkezései* szerint a szakma jellegének megfelelően, de tanévenként legalább egy alkalommal, időszakos orvosi vizsgálaton kell részt vennie.
(2) Olyan betegség vagy baleset után, amely a szakmai egészségügyi alkalmasságot befolyásolhatja, továbbá a fejlődésben tapasztalt rendellenesség észlelésekor a tanulót soron kívül felülvizsgálatra kell küldeni.
(3) Az egészségi alkalmasság előzetes orvosi vizsgálatát Budapesten a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete (a továbbiakban: Intézet), vidéken az illetékes kórház-rendelőintézet, rendelőintézet (a továbbiakban: rendelőintézet) végzi. Az időszakos orvosi vizsgálatot
a) a gyakorlati oktatási helyen működő üzemi egészségügyi szolgálat orvosa a rendelőintézet bevonásával, illetőleg ha ilyen szolgálat nem működik
b) Budapesten és Pest megyében az Intézet, vidéken pedig az illetékes rendelőintézet
folytatja le.
(4) Az első fokú előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlannak minősített tanuló szakmai egészségi alkalmasságának másodfokú orvosi vizsgálatát és véleményezését az Intézet végzi annak megállapítása céljából, hogy a tanuló milyen más szakmára alkalmas.
(5) Az (1) és (2), továbbá a (4) bekezdésben megjelölt orvosi vizsgálatokra az iskola küldi a tanulót. Az iskola köteles az egészségügyi szervek munkáját segíteni, az előírt orvosi vizsgálatokhoz a szükséges adatokat megadni és a vizsgálatokkal kapcsolatban az iskolára háruló feladatokat ellátni. A (4) bekezdésben említett esetben az iskola köteles - az Intézet javaslatának figyelembevételével - gondoskodni a tanuló további szakmai képzéséről, vagy ha ez nem lehetséges - megfelelő elhelyezéséről.
Az egészséges és biztonságos szakmai oktatással kapcsolatos általános követelmények
25. §
(1) A tanuló gyakorlati oktatása reggel 6 óra előtt nem kezdődhet, és délutáni oktatás esetén 21 óránál tovább nem tarthat. A tanulót gyakorlati oktatásra éjszaka igénybe venni nem szabad.
(2) A gyakorlati képzés során a tanulót csak a szakmájával összefüggő munkában, egészséges és biztonságos körülmények között, a mindenkor érvényben levő balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok rendelkezései szerint lehet foglalkoztatni.
(3) Az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatás feltételeinek biztosításáért, tervszerű javításáért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a tanulók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért a gyakorlati oktatást ellátó vállalat igazgatója, iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati oktatás esetében pedig az iskola igazgatója a felelős.
(4) A tanulót egészségre ártalmas munkahelyen, illetőleg műveletre csak a tantervben előírt óraszámon belül és követelmények szerint, az óvórendszabályokban meghatározott feltételek, továbbá fokozott felügyelet mellett szabad oktatni. A napi gyakorlati időt arányosan csökkenteni kell, ha a tanulók olyan egészségre ártalmas munkahelyen (üzemben, műhelyben) részesülnek gyakorlati oktatásban, ahol a dolgozókat is csökkentett munkaidőben foglalkoztatják.
(5) A képzés során a közegészségügyi-járványügyi ellenőrzést - így különösen a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek, a munkahelyeknek, az egészségügyi és szociális létesítményekkel való ellátottságnak, az étkeztetésnek, a tanulók szállításának és elszállásolásának, továbbá az oktató-nevelő munkának az ifjúság higiénés szempontjából történő ellenőrzését - hatósági jogkörben a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségek végzik. Az iskolában, az iskolai létesítményekben és a munkahelyeken az egészségügyi követelmények megtartását, továbbá a tanulók élelmezésegészségügyi viszonyait az Intézet is ellenőrzi. Az iskola egészségügyi ellátását végző orvos feladatait külön jogszabály* határozza meg.
Az egészséges és biztonságos szakmai oktatás követelményeinek érvényesítése az iskolában
26. §
(1) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatási körülmények megteremtése és az üzemi balesetek megelőzése érdekében - a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - köteles
a) a tanulók munkavédelmével összefüggő, továbbá a biztonságos képzési körülmények és az egészségügyi ellátottság (szociális létesítmények) tervszerű javítása érdekében szükséges feladatokat az iskolai munkavédelmi szabályzatban (IMSZ), illetőleg az iskola munkavédelmi intézkedési tervében meghatározni,
b) a tanulók munkavédelmével kapcsolatos teendők ellátásáról a biztonsági megbízott útján gondoskodni, továbbá
c) a tanulók egészséges és biztonságos oktatási körülményeiről az előírt időközönként munkavédelmi szemle útján meggyőződni és a szükséges Intézkedések megtételéről, illetőleg a tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről gondoskodni.
(2) Biztonsági megbízotti feladatra műszaki végzettségű dolgozót kell kijelölni és részére a munkavédelmi feladatok ellátására megfelelő időt kell biztosítani.
27. §
(1) A tanulók szakmai képzésében, oktatásában csak olyan iskolai dolgozók működhetnek közre, akik a munkakörükre meghatározott munkavédelmi vizsgát letették.
(2) Az iskolákban a tanulók egészséges és biztonságos oktatására vonatkozó szabályok megtartását a szakszervezeti munkavédelmi felügyeletre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a területileg illetékes szakszervezeti munkavédelmi felügyelő (Budapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa) - a bányászatban ezen kívül a bányahatóság kiküldöttje is - ellenőrzi, és ellátja a felügyelettel járó egyéb teendőket.
(3) Az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról, továbbá az iskolai dolgozók munkavédelmi vizsgájáról külön jogszabály rendelkezik.
Az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatás követelményeinek érvényesítése a vállalatoknál
28. §
(1) A vállalati tanműhelyekben vagy munkahelyeken oktatott tanulók egészségének és testi épségének védelmét a 26. és 27. §-ban foglaltak figyelembevételével, továbbá a velük egy munkahelyen vagy ugyanolyan munkakörülmények között dolgozó munkaviszonyban álló szakmunkásokkal azonos mértékben kell megszervezni és fejleszteni. Ennek végrehajtásáért a vállalat igazgatója (szövetkezet esetében elnöke) a felelős.
(2) A tanulók egészségügyi és munkavédelmi körülményeit az iskola igazgatója is köteles ellenőrizni. A tanulót közvetlenül fenyegető veszély esetén - a szakszervezet munkavédelmi felügyelőjének egyidejű értesítésével - az iskola igazgatója is megszüntetheti a tanuló oktatását az adott munkahelyen. Ha pedig a vállalat a tanulók egészségét és testi épségét veszélyeztető hiányosságokat nem szünteti meg, köteles jelentést tenni a felügyeleti szervének, és erről egyidejűleg a szakszervezet munkavédelmi felügyelőjét, illetőleg az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelőséget is tájékoztatni.
Egészségvédelmi és balesetelhárítási oktatás
29. §
(1) A tanulókat a képzésben való biztonságos részvételhez szükséges - a tantervekben előírt - balesetelhárítási és egészségvédelmi ismeretekből elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, továbbá fel kell készíteni az egészséges életmódra és az elsősegélynyújtásra. Ennek érdekében gondoskodni kell arról, hogy a pedagógusok az ehhez szükséges ismereteket elsajátítsák.
(2) Munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulót
a) a gyakorlati oktatás megkezdésekor,
b) más gyakorlati feladatra való beosztás, továbbá tanteremben, tanműhelyben, laboratóriumban végzett veszélyes és egészségre ártalmas kísérletek, illetőleg gyakorlatok megkezdése előtt, valamint
c) a foglalkoztatási körülmények, illetőleg a technológiai folyamat jelentős változása esetén.
Meg kell ismételni a munkavédelmi oktatást, ha a tanuló gyakorlati oktatása 30 munkanapot meghaladó időtartamú szünet után folytatódik, továbbá, ha a gyakorlati oktatás helyén súlyos vagy halálos baleset történt.
(3) A tanulót a munkavédelmi oktatás anyagából be kell számoltatni, és ennek eredményes megtörténtét a gyakorlati oktató és a tanuló - az erre a célra szolgáló nyilvántartásban - aláírásával köteles igazolni. A tanuló a beszámoltatást megelőzően csak megfelelő felügyelet mellett foglalkoztatható. A munkavédelmi ismeretek elsajátítását a szakelméleti és a gyakorlati oktatás folyamán is állandóan ellenőrizni kell.
Védőruha, védőfelszerelés
30. §
(1) A tanuló részére - a gyakorlati oktatás alatt - a vele egy munkahelyen, illetőleg ugyanolyan munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozókkal azonos feltételek szerint védőfelszerelést, védőruhát, továbbá védőételt és -italt kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt juttatásokról a tanuló gyakorlati oktatását ellátó vállalatnak, ha pedig a tanuló gyakorlati oktatása iskolai tanműhelyben történik, az iskolának kell gondoskodnia.
Felelősségi szabályok
31. §
(1) A tanuló köteles az iskola, illetőleg a vállalat munkarendjét megtartani, és az oktatásra-képzésre vonatkozó utasításait végrehajtani, továbbá a reá bízott, vagy oktatása során használt dolgokat gondosan megőrizni, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelni.
(2) A kötelességét megszegő tanulót fegyelmi úton felelősségre lehet vonni.
(3) A tanuló az iskolának vagy a vállalatnak gondatlanságból vagy szándékosan okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Vétkességére tekintet nélkül felel az elszámolási kötelezettséggel (jegyzék vagy elismervény ellenében) átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amit kizárólagosan használ vagy kezel, kivéve, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy amely természetes elhasználódás következménye.
(4) A tanuló felelősségre vonására és a fegyelmi büntetés kiszabására, továbbá a tanulóval szemben a kártérítési igény érvényesítésére az iskola jogosult.
32. §
(1) A tanuló gondatlanságból okozott kár esetén a kár értékének 50%-át, szándékos károkozás esetén, továbbá az elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén a kár, illetőleg a hiány teljes értékét köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban - az anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozott kár kivételével - az utóbbi esetben sem haladhatja meg a tanuló kéthavi ösztöndíját, illetőleg az I. osztályban a 400 forintot.
(2) Ha a tanuló, illetőleg szülője (törvényes képviselője) az iskola kártérítési felhívására a kártérítés összegét nem fizeti be, illetőleg nem ad hozzájárulást annak az ösztöndíjból történő levonására, az iskola, illetőleg a vállalat az igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(3) A tanulóval szemben kiszabható fegyelmi büntetéseket, valamint a fegyelmi, továbbá a kártérítési eljárás és a fellebbezés szabályait az iskolai rendtartásban kell meghatározni.
33. §
(1) Az iskolai tanműhelyben, illetve vállalatnál folytatott gyakorlati oktatás során a tanulót ért kár (ide értve az egészség és testi épség sérelméből eredő károkat is) megtérítésére megfelelően alkalmazni kell a vállalat által a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat.
(2) A tanuló a kártérítési igényt bíróság előtt érvényesítheti.
A SZAKMUNKÁSKÉPESÍTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
34. §
(1) Szakmunkásképesítést az iskola IV. osztályának sikeres elvégzése után a szakmunkásvizsga követelményeit is magában foglaló érettségi vizsga letételével lehet szerezni.
(2) Az érettségi vizsga alapján szerzett szakmunkásképesítés országos érvényű, és a megjelölt szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesít.
(3) Az érettségi vizsga elnökét - amennyiben az oktatási miniszter az elnökkijelölési jogával nem él - a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője bízza meg, társelnöke az illetékes Állami Szakmunkásvizsga Bizottságnak a főhatósági felügyeletet ellátó miniszter által - az ágazat szerint illetékes miniszterrel egyetértésben - megbízott tagja.
35. §
(1) A tanuló a IV. osztály sikeres elvégzése után kérelmére - az érettségi vizsga letétele nélkül - a szakmunkásvizsgára vonatkozó rendelkezések szerint szakmunkásvizsgát tehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmunkásvizsgát az illetékes Állami Szakmunkásvizsga Bizottság előtt kell letenni.
(3) A felügyeleti szerv engedélyezheti az Állami Szakmunkásvizsga Bizottság szervezését a szakmunkásképzést folytató szakközépiskola mellett is.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36. §
(1) Az iskolák működésével, oktató-nevelő munkájával és a tanulókkal kapcsolatban az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a középiskolákra kiadott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az e rendeletben meghatározott általános rendelkezések figyelembevételével a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a főhatósági felügyelete alá tartozó képzésre kiterjedően a gyakorlati oktatás megszervezésével, irányításával és ellenőrzésével összefüggő iskolai és vállalati feladatokat, az ágazati sajátosságoknak megfelelően - a munkaügyi miniszterrel, az oktatási miniszterrel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben - eltérően is meghatározhatja.
(3) A tanulóknak az e rendeletben meghatározott juttatásaival összefüggő - a költségvetést terhelő - többletköltségeket az iskola éves költségvetésében meg kell tervezni.
37. §
(1) Ez a rendelet az 1977. év január hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 9/1965. (XII. 1.) MM rendelet 6. §-a a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák vonatkozásában az e rendelet 6. §-ának megfelelően módosul.
(2) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt szakmákban a szakközépiskolai szakmunkásképzést a feltételek fokozatos megteremtésével úgy kell megvalósítani, hogy az 1978. év szeptember hó 1. napján a kijelölt szakmákban a képzés beinduljon.
(3) Az 1. számú melléklet alapján kijelölt szakközépiskolákban az 1978. év szeptember hó 1. napjától kezdődően csak szakmunkásképzési céllal szabad tanulókat felvenni.
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter
Dr. Polinszky Károly s.k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM rendelethez
A szakközépiskolákban oktatható szakmák*
(az érvényben levő OSZJ alapján)
2. számú melléklet a 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM rendelethez
A szakközépiskolai tanulók ösztöndíj-táblázata
Szakmai kategóriák:
1. Bánya-elektrolakatos (mélyművelő, külfejtő), mélyfúró és kútüzemeltető (mélyfúró, olaj- és földgázbányász).
2. Hegesztő, gépi forgácsoló (esztergályos, köszörűs, marós), gépszerelő (vasúti járműszerelő), szerkezetlakatos (vas- és fémszerkezetlakatos), növénytermesztő gépész, állattenyésztő, sütő.
3. Autószerelő, gépszerelő (Diesel-mozdonyszerelő, építőgépszerelő, géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő), repülőgépszerelő, szerszámkészítő, elektrolakatos (erősáramú berendezésszerelő, felvonószerelő, villamosgépszerelő, háztartási gépszerelő), villamosjárműszerelő, villanyszerelő, elektronikai műszerész, gépjármű-villamossági műszerész, irodagép-műszerész, mechanikai műszerész, orvosi műszerész (általános orvosi műszerész), rádió- és televízió műszerész, irányítástechnikai műszerész távközléstechnikai műszerész (átvitel- és távírótechnikai műszerész, kapcsolástechnikai műszerész), számítástechnikai műszerész, repülőgépműszerész, (navigációs- és elektroműszerész, rádió- és lokátorműszerész), gyógyszergyártó, szerves vegyianyaggyártó (általános szerves vegyianyaggyártó, műanyag-alapanyaggyártó, szervetlen vegyianyaggyártó (általános szervetlen vegyianyaggyártó), vegyészlaboráns, kernigrafus-marató, magasnyomó gépmester, mélynyomó-marató, nyomdai fénymásoló, kertész, cukorgyártó, dohányfeldolgozó, élelmiszertartósító, húsipari termékgyártó, molnár, növényolaj- és mosószergyártó, sörgyártó, szesz- és likőrgyártó, tejtermékgyártó.
4. Kéziszedő, nyomdai fényképész, nyomdai montőr, nyomdai retusőr, dísznövény-kertész, kisállattenyésztő, borász, édesipari termékgyártó.