9/1965. (XII. 1.) MM rendelet

a középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendelet, valamint az annak végrehajtásáról rendelkező 27/1965. (XII. 1.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról

A középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) 23. §-ában, valamint az annak végrehajtásáról rendelkező 27/1965. (XII. 1.) Korm. számú rendelet (R.) 33. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: miniszter) egyetértésben az alábbiakat rendelem:

(Tvr. 1. §-hoz,

R. 1. §-hoz)

1. §

(1) Gimnázium vagy szakközépiskola létesítésére, megszüntetésére, szüneteltetésére vagy szakközépiskola szakmai jellegének megváltoztatására vonatkozó javaslatot a miniszterek, illetőleg a megyei (megyei jogú városi, fővárosi; a továbbiakban: megyei) tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei a tervezett időpontot megelőző naptári év január 5-ig juttatják el a művelődésügyi miniszterhez.

(2) Gimnázium vagy szakközépiskola létesítésére vonatkozó javaslatban fel kell tüntetni az iskola helyét és iskolázási körzetét, a létesíteni kívánt iskola tanulólétszámát, a szükséges személyi és tárgyi feltételek, a kollégiumi (diákotthoni) igények, valamint a gyakorlati oktatás biztosításának módját és fejlesztésük lehetőségeit, a szakközépiskola szakmai jellegét, továbbá az iskola oktató-nevelő munkáját segítő bázis-, illetőleg pártfogó üzem (vállalat, tangazdaság, intézmény, szövetkezet stb.; a továbbiakban: üzem) megjelölését és annak felügyeleti hatóságát.

(3) Iskola megszüntetésére, szüneteltetésére vagy szakközépiskola szakmai jellegének megváltoztatására vonatkozó javaslatban közölni kell a javasolt intézkedés indokait, az ezzel összefüggő létszámadatokat, az iskola alkalmazottainak további foglalkoztatására, valamint - szünetelés vagy megszüntetés esetén - az iskola épületének és felszerelésének felhasználására irányuló javaslatot.

(4) Iskola létesítésének kell tekinteni gimnáziumnak szakközépiskolává, valamint szakközépiskolának gimnáziummá átszervezését is.

(Tvr. 2-3. §-hoz,

R. 2-3. §-hoz)

2. §

(1) A tanácsok által létesített gimnáziumok és szakközépiskolák közvetlen irányítását, valamint a minisztériumok és országos hatáskörű szervek által fenntartott szakközépiskolák vonatkozásában a művelődésügyi miniszter felügyeleti jogkörét a megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi osztálya, illetőleg a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának oktatási osztálya látja el.

(2) Az egyházak által fenntartott gimnáziumok tekintetében a művelődésügyi miniszter felügyeleti jogkörét a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi (oktatási) osztálya látja el.

3. §

(1) Közismereti tantárgyak mindazok, amelyeket a gimnáziumban rendes tantárgyként tanítanak, kivéve, ha a tantárgynak valamely szakközépiskolában az iskola jellegét meghatározó szakma (szakmacsoport) szempontjából sajátos szakmai jelentősége van (pl a vegyipari szakközépiskolában a kémia, az élelmiszeripari szakközépiskolában a kémia és biológia stb.).

(2) Szakmai előkészítő tantárgyak azok a tantárgyak, amelyek különböző szakirányú szakközépiskolákban, a sajátos szakmai ismeretek alapozásaként azonos tanterv alapján azonos tankönyvből taníthatók (pl. szabadkézi rajz, ábrázoló geometria, műszaki rajz, általános elektrotechnika, munkaegészségtan, gazdasági ismeretek, politikai gazdaságtan stb.).

(3) Szakmai tantárgyak a közismereti és szakmai előkészítő tantárgynak nem minősülő tantárgyak.

(Tvr. 5. §-hoz,

R. 4. §-hoz)

4. §

(1) A nemzetiségi tannyelvű iskolákban a magyar nyelv kötelező oktatása mellett az oktatás nyelve - részben vagy teljesen - a nemzetiség anyanyelve.

(2) Külön fiú és külön leány osztályok szervezése csak abban az esetben engedélyezhető, ha ezt a szakmai képzés érdeke vagy más rendkívüli ok szükségessé teszi. Külön fiú és külön leány osztály szervezése az osztályok számának növelésével nem járhat.

(Tvr. 6. §-hoz,

R. 5. §-hoz)

5. §

(1) A gimnázium vagy szakközépiskola székhelyétől távol lakó tanulók elhelyezése céljából építéssel vagy meglevő épület megfelelő átalakításával az iskolafenntartónak kell kollégiumot (diákotthont) létesítenie.

(2) Tanulószoba középiskolával vagy kollégiummal (diákotthonnal) kapcsolatosan működhet. Létesítését az iskola közvetlen irányító szerve engedélyezheti.

(3) A kollégiumi, diákotthoni elhelyezésre szoruló, de férőhely hiányában fel nem vehető tanulók részére az iskola székhelyén a tanév tartamára externátusi ellátás biztosítható. Az externátusi ellátásban részesülő tanulók kollégiumban (diákotthonban) vagy tanulószoba keretében kapnak napi étkezést és tanulmányi gondozást.

(Tvr. 7. §-hoz,

R. 6-7. §-hoz)

6. §

(1) Gimnázium, a közös igazgatás alatt álló általános iskola és gimnázium, valamint a szakközépiskola igazgatójává (igazgatóhelyettesévé) olyan személyt lehet kinevezni, aki felsőoktatási intézményben szerzett középiskolai tanári - szakközépiskola esetében középiskolai tanári vagy a szakképzés irányának megfelelő egyetemi (főiskolai) - oklevéllel és legalább öt évi tanítási gyakorlattal rendelkezik. Ha a szakközépiskola igazgatója középiskolai tanár, helyetteséül a szakképzés irányának megfelelő képesítéssel rendelkező személyt, ha pedig az igazgató a képzés irányának megfelelő képesítésű, helyetteséül középiskolai tanárt kell kinevezni.

(2) A közismereti tárgyak oktatására középiskolai tanári, a szakmai elméleti tárgyak oktatására egyetemi, egyetemi jellegű főiskolai, művészeti főiskolai, mérnök-tanári és műszaki tanári, vagy ezekkel egy tekintet alá eső végzettséggel rendelkező személyeket lehet alkalmazni.

(3) Gyakorlati oktatóként műszaki tanárképző főiskolai, technikus tanári, mérnöktanári, mérnöki, technikus oklevéllel, szakmunkás bizonyítvánnyal, továbbá a gyakorlati oktatás követelményeinek megfelelő egyéb szakképesítéssel és a szakképesítésének megfelelő munkakörben eltöltött több éves gyakorlattal rendelkező személyek alkalmazhatók.

7. §

A tanműhellyel rendelkező gimnáziumban abban az esetben alkalmazható műhelyvezető, ha ő vezeti a gyakorlati foglalkozásokat. Ha a gimnáziumban külön gyakorlati foglalkozásvezető (szakoktató) is van, külön műhelyvezető csak abban az esetben alkalmazható, ha az iskolánál legalább két foglalkozásvezető (szakoktató) működik.

(Tvr. 12. §-hoz,

R. 14. §-hoz)

8. §

(1) Heti egy napos gyakorlati foglalkozás szervezhető azokban a gimnáziumokban, amelyekben ennek személyi és tárgyi feltételei (iskolai vagy üzemi tanműhely, iskolai gyakorlókert stb.) biztosítottak. Ilyen időtartamú foglalkozás szervezhető egyes tanfolyami képzésben elsajátítható ismeretek (műszaki rajz, gépjárművezetés, gyors- és gépírás stb.) oktatására is.

(2) Heti kétórás gyakorlati foglalkozást kell szervezni a szakosított tanterv alapján működő osztályokban.

9. §

(1) Az együttműködésből adódó feladatok megoldásának módját és ütemezését a gimnázium és a pártfogó üzem megállapodásban határozza meg, melyet az iskola részéről a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi (oktatási) osztálya hagy jóvá.

(2) A gimnázium pártfogó üzeme általában a következőkkel segíti a gyakorlati foglalkozásokat:

- a képzésre alkalmas üzemi tanműhely használatra való átengedésével (mezőgazdasági üzem esetében üzemi munkahelyekkel), szakoktatókkal, hulladék nyersanyaggal, nélkülözhető szerszámok, gépek átadásával,

- a balesetelhárítás, az egészség- és a munkavédelem megszervezésével.

(3) Az iskola az üzemektől álló- és fogyóeszközöket a hatályos rendelkezések szerint vehet át.

(4) A munkára nevelés keretében szervezett valamennyi foglalkozás alkalmával az iskola gondoskodik a tanulók balesetbiztosításáról, az iskolai műhelyekben folyó oktatás esetén a tanulók munkavédelméről.

10. §

(1) A gyakorlati foglalkozás dologi kiadásait a tanulólétszám és a foglalkozás jellegének megfelelően az érvényben levő költségvetési normák szerint a költségvetésben kell biztosítani.

(2) A tanműhelyben készített és oktatási célt szolgáló eszközöket és berendezési tárgyakat az iskolák saját céljaikra felhasználhatják, vagy könyvjóváírással egymásnak átadhatják.

(3) Az iskolai műhely gazdasági tevékenységéből származó bevételeket az iskola - külön jogszabályban meghatározott módon - a gyakorlati foglalkozáshoz szükséges eszközök és felszerelések (műszerek stb.) beszerzésére fordítja.

(Tvr. 14. §-hoz,

R. 16. 1-hoz)

11. §

(1) A szakközépiskolai ágazatok szakmai csoportok szerinti bontását a tanácsok által készített területi munkaerő és szakemberképzési tervek figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A szakmacsoport olyan rokon szakmákból, illetőleg szakirányokból áll, amelyekben a felkészítés azonos alapismeretekre építhető, a szakismereti tantárgyak vagy azoknak egy része pedig közös tanterv alapján oktatható.

(Tvr. 15. §-hoz,

R. 19. §-hoz)

12. §

(1) Egyes mezőgazdasági szakközépiskolák a gyakorlati oktatást tangazdaságokban (tankerület, tanüzemegység, tanműhely) végzik. E tangazdaságok működését a földművelésügyi miniszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza.

(2) Az iskolai műhelyben (tangazdaságban) levő felszerelések pótlására, valamint a műhelyben felhasználandó anyagok beszerzésére a költségvetési normák szerint kell az előirányzatot biztosítani.

(3) A jogszabályokban előírt munkaruha és védőruha, valamint a tanulók balesetbiztosításának költségeit, a termelési gyakorlat alkalmával felmerülő közlekedési, az esetleges kollégiumi ellátási, valamint az oktatással összefüggő bérjellegű költségeket az iskola költségvetésében kell előirányozni.

(4) A szakközépiskola termelő tevékenysége keretében bérmunkát végezhet.

(5) A termelő tevékenységből származó bevételeket az iskola a szakmai képzés fejlesztésére, továbbá az iskola egyéb tevékenysége (nyári táborozás stb.) során - külön jogszabályban meghatározott módon - felhasználhatja.

13. §

(1) A bázisüzem és a szakközépiskola együttműködésének módját, az együttműködésből adódó feladatok megoldásának ütemezését a szakközépiskola és a bázisüzem adott körülményeihez igazodó megállapodásban kell szabályozni. A megállapodást az iskola részéről az iskolát közvetlenül irányító szerv hagyja jóvá. Az iskola felett felügyeletet gyakorló miniszter a megállapodás kötése alól felmentést adhat.

(2) Ha a tanulók a szakmai gyakorlati munkát bázisüzemben végzik, a bázisüzem

- gondoskodik a képzéshez szükséges tanműhelyről, annak felszereléséről és üzemeltetéséről,

- gondoskodik a tanulóknak a tantervben előírt munkával való ellátásáról,

- segítséget ad a szakelméleti oktatást lebonyolító szakemberek biztosításához,

- biztosítja a gyakorlati oktatáshoz szükséges szakembereket,

- elősegíti az érettségi vizsga gyakorlati részének lebonyolítását,

- biztosítja a tanulók munkavédelmét.

(3) Az iskola felelős:

- a szakmai oktatás tanmenetének a bázisüzemmel egyetértésben való elkészítéséért,

- a tanulók előzetes orvosi vizsgálatáért,

- a tanulók szakmai, elméleti és gyakorlati oktatását ellátó szakemberek bérének előirányzásáért.

(4) A bázisüzem a (2) bekezdésben megállapított szolgáltatásokon felül is vállalhatja a szakmai oktatás anyagi támogatását az érvényes pénzügyi, anyaggazdálkodási rendelkezéseknek megfelelően.

(Tvr. 19. §-hoz,

R. 23. §-hoz)

14. §

Az üzemekben szervezett önálló iskolák felszerelését és a működéshez szükséges anyagi feltételeket az üzemnek kell biztosítania.

(Tvr. 21. §-hoz,

R. 26. §-hoz)

15. §

A közhasznú munka tartama évenként 6-10 nap lehet. A Munka Törvénykönyvének 139. §-a alapján teljesített időleges munkakötelezettséget a közhasznú munka tartamába be kell számítani.

16. §

Ez a. rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Ilku Pál s. k.,

művelődésügyi miniszter