6/1973. (V. 15.) MüM rendelet
a megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottsága egyes szakigazgatási szerveinek szakmunkásképzéssel kapcsolatos feladatairól, hatásköréről és hatósági jogköréről
A Minisztertanács 1002/1973. (I. 26.) Mt számú határozatának 2. a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a művelődésügyi, illetőleg a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszterekkel, a pénzügyminiszterrel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem:
1. §
A megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottsága művelődésügyi, pénzügyi, munkaügyi, élelmiszer- és fagazdasági, kereskedelmi, ipari, továbbá tervezési feladatot ellátó szakigazgatási szerveinek (a továbbiakban: művelődésügyi, pénzügyi, munkaügyi, élelmiszer- és fagazdasági, kereskedelmi, ipari, tervezési szakigazgatási szerv) a szakmunkásképzéssel, valamint a tanács által fenntartott szakmunkásképző iskolák és önálló szakmunkástanuló otthonok, illetőleg kollégiumok (a továbbiakban: intézmények) közvetlen irányításával kapcsolatos feladatait és hatósági jogkörét e rendelet melléklete tartalmazza.
2. §
A művelődésügyi szakigazgatási szervnek a szakmunkásképző iskolákban folyó közismereti oktatás és nevelés irányításával, szakfelügyeletével, valamint a közismereti tantárgyakat oktató és az otthonok nevelői feladatait ellátó pedagógusok továbbképzésével, továbbá a szakmunkásképzési céllal működő szakközépiskolák fenntartásával és általános felügyeletével kapcsolatos feladatait és hatáskörét a művelődésügyi miniszter határozza meg.
3. §
(1) A rendelet alkalmazása szempontjából szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerven
a) az ipari és építőipari szakmákban a magánmunkáltatóknál, továbbá a szövetkezetek és tanácsi vállalatok keretében folyó gyakorlati oktatás tekintetében az ipari szakigazgatási szervet,
b) a gyakorlati oktatás helyére való tekintet nélkül a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákban a kereskedelmi, az élelmiszer- és fagazdaság szakmáiban pedig az élelmiszer- és fagazdasági szakigazgatási szervet kell érteni.
(2) Minden olyan esetben, amikor
a) a 111/1972. (10) MüM. utasítással közzétett szakmunkásképző iskolai Rendtartás (a továbbiakban: Rendtartás), továbbá a Szakmunkásképzési Alap létesítéséről és felhasználásáról szóló 2/1972. (I. 18.) MüM-PM együttes rendelet, valamint a munkások továbbképzéséről szóló 6/1972. (IV. 21.) Mü M rendelet képzésre jogosult minisztert említ, azon a képzés főhatósági felügyeletét ellátó minisztert,
b) a Rendtartás, továbbá a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet (a továbbiakban: Sztv) az intézmények felügyeleti szervét említi [22. § (5), 70. § (3), 73. § (3), 75. § (2), 82. § (3), 93. § (1) és 101. § (2) bekezdése], azon a művelődésügyi szakigazgatási szervet kell érteni.
4. §
(1) Ez a rendelet 1973. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) A gazdálkodással összefüggő feladatokat, illetve hatásköröket a rendeletben meghatározott szakigazgatási szervek 1974. évi január hó 1. napjától, a beruházásokkal, illetve az intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat és hatásköröket pedig az 1974. január hó 1. napjáig megkezdett beruházások tekintetében a műszaki átadás-átvétel napjától kezdődően látják el, illetőleg gyakorolják. A megjelölt időpontig a feladatokról a főhatósági felügyeletet ellátó, illetőleg a beruházást végző szerv gondoskodik.
b) A szakmai szakfelügyelet megszervezésével, továbbá az iskolai tanműhelyek termelési tevékenységének irányításával összefüggő feladatoknak az illetékes szakigazgatási szervek hatáskörébe adásáról a főhatósági felügyeletet ellátó miniszter - legkésőbb 1975. évi szeptember hó 1. napjáig - külön rendelkezik. A rendelet mellékletében megjelölt - ezekkel kapcsolatos - feladatok ellátásáról a művelődésügyi szakigazgatási szervnek a külön rendelkezés hatálybalépését követően kell gondoskodnia.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg
a) az Sztv. 21. § (3) bekezdésében meghatározott jogkört a tanács, a 9. §, 10. § (3), 13. § (3), 27. § (3), 40. § (4), 58. § (3), 60. § (2), 87. § (2), az iskolai tanfolyamok esetében a 90. § (2), 100. § (1), 101. § (4) és 115. § (2) bekezdésében a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter részére biztosított jogköröket pedig az e rendeletben megjelölt tanácsi szakigazgatási szervek gyakorolják;
b) a 112/1972. (10) MüM utasítás 1. és 2. pontja hatályát veszti;
c) az érintett szakigazgatási szervek feladatait és hatáskörét meghatározó korábbi jogszabályok az e rendeletben foglaltakkal kiegészülnek; a rendelettel ellentétes rendelkezéseik módosításáról, illetőleg hatályon kívül helyezéséről az illetékes főhatósági felügyeletet ellátó miniszterek külön rendelkeznek.
Nagy Imre s. k.,
munkaügyi miniszterhelyettes
Melléklet a 6/1973. (V. 15.) MüM rendelethez
I.
MŰVELŐDÉSÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
A. művelődésügyi szakigazgatási szerv a szakmunkásképzéssel összefüggő (1-56. pontokban meghatározott) feladatait, hatósági jogkörét a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény célkitűzéseinek szellemében és az 1971. évi I. törvény keretei között látja el, illetőleg gyakorolja. Ennek megfelelően működési területén felelős a törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítéséért, a szakmunkásképző intézmények irányításáért, a képzés hatékonyságáért, a központi irányelvek és a helyi adottságok (igények, szükségletek és lehetőségek) figyelembevételével tervezett szakmunkás utánpótlás biztosításáért, a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervekkel együttműködve a közreműködő oktatási intézmények és vállalatok ez irányú tevékenységének koordinálásáért.
Intézmények létesítése, fenntartása, működtetése
1. A középtávú intézményhálózat-fejlesztési tervek kidolgozása keretében a munkaügyi - a kereskedelem és vendéglátóipar, továbbá az élelmiszer- és fagazdaság szakmáiban ezen felül a szakirány szerint illetékes - szakigazgatási szerv bevonásával és a tervezési szakigazgatási szerv egyeztetésével javaslatot tesz
a) a tanácsnak
- az érdekelt megyék illetékes szakigazgatási szerveivel együttműködve a központi és körzeti iskolák létesítésére,
- az intézmények szüneteltetésére, megszüntetésére, szakirányának megváltoztatására, továbbá
- a felszerelések, berendezések és elhelyezési feltételek más irányú felhasználására;
b) a tervezési szakigazgatási szervnek
- az intézményhálózatnak a szakközépiskolákkal összehangolt fejlesztésére, valamint
- a beruházások telepítési helyére.
2. A tanács döntése alapján ellátja az intézmények létesítésével, megszüntetésével, szakirányának megváltoztatásával kapcsolatos teendőket. Hatósági jogkörében engedélyezi
a) az intézmények névhasználatát;
b) a művelődésügyi és a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter előzetes hozzájárulása alapján - indokolt esetben - közös igazgatású szakmunkásképző iskola és szakközépiskola működését [Rendtartás 2. § (3) bek.];
c) meghatározza, illetőleg jóváhagyja az, intézmények Szervezeti Szabályzatát (a kereskedelem és vendéglátóipar, továbbá az élelmiszer- és fagazdaság szakmáiban a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv egyetértésével).
3. A tanács tervében meghatározott beruházások előkészítése és megvalósítása során - a tervezési szakigazgatási szervvel együttműködve és a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervek meghallgatásával - gondoskodik az ágazati és a főhatósági felügyeletet ellátó miniszter által meghatározott közoktatási és szakmai követelmények és normatívák érvényesítéséről, figyelemmel a központi és körzeti képzésre vonatkozó szakmai követelményekre is.
4. Javaslatot tesz a tanácsnak az intézmények személyi és tárgyi feltételeinek javítására (a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákat, továbbá az élelmiszer- és fagazdaság szakmáit oktató intézmények esetében a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv meghallgatása alapján).
5. Közreműködik a pénzügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó gazdasági tevékenység irányításában. Ennek során
a) elősegíti a tanácsi kezelésben levő objektumok rendeltetésszerű használatát;
b) figyelemmel kíséri az előírt működési feltételek és normatív előírások megtartását, és javaslatot tesz a tanácsnak az intézmények ellátottságában mutatkozó esetleges lemaradások pótlására;
c) vizsgálja az objektumok állapotát, javaslatot tesz a folyamatos karbantartás és felújítás megtervezett anyagi erőforrásainak a felhasználására;
d) kezdeményezheti az 1/1971. (I. 15.) PM rendelet 31. §-ában foglaltak alapján az önálló gazdálkodási jogkör megadását, felfüggesztését, illetve megszüntetését, továbbá az önálló bérgazdálkodási vagy felújítási alap gazdálkodás végrehajtó bizottság által történő engedélyezését [1044/1970. (X. 15.) Korm. számú hat.].
6. Gondoskodik az intézményekre vonatkozó munkavédelmi, közegészségügyi és tűzrendészeti előírások érvényesítéséről.
Munkáltatói jogkör
7. Az intézmények igazgatói felett a Munka Törvénykönyvében, és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, illetőleg a 30-6/1971. (T K 19.) MT utasításban meghatározott teljes munkáltatói jogkört az alábbiak figyelembevételével gyakorolja:
a) az igazgatók kinevezése és felmentése esetén kikéri a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter előzetes véleményét;
b) az igazgatók kiválasztásánál, alkalmazásánál érvényesíti a jogszabályban előírt képesítési, szakmai-pedagógiai és gyakorlati követelményeket (Sztv. 7. §);
c) a tanácsok és szerveik a felsőbb szintű szakigazgatási szerv, illetve a főhatósági felügyeletet ellátó miniszter véleményét is figyelembe véve, csak a jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő személyeket nevezhetnek ki [11/1971. (III 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bek.];
d) engedélyezi az igazgatók részére másodállás, mellékfoglalkozás és túlóra vállalását [110/1966. (M. K. 2.) A) MM-MüM sz. ut.];
e) indokolt esetben mentesíti az igazgatót a jogszabályban előírt heti kötelező óraszámban történő tanítás alól [Rendtartás 15. § (12) h) pont];
f) a kereskedelem és vendéglátóipar, továbbá az élelmiszer- és fagazdaság területén működő igazgatók minősítésének elkészítéséhez, továbbá az intézmények vezetőinek és dolgozóinak miniszteri kitüntetésére vonatkozó felterjesztésekhez kikéri a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv véleményét is;
g) az igazgatónak, valamint az intézmények dolgozóinak miniszteri kitüntetésére vonatkozó javaslatot a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszterhez minden év február hó 10. napjáig terjeszti fel.
8. A jogszabályok keretei között meghatározza az intézmények személyzeti munkájával kapcsolatos feladatokat.
9. Véleményezi az igazgatóhelyettesek, a nem önálló otthon- (kollégium) vezetők, valamint a személyzeti és továbbképzési előadók kinevezésére és felmentésére vonatkozó iskolai javaslatokat [112/ 1972. (10) MüM sz. ut. 5. pont].
10. A 9. pontban felsorolt dolgozók más beosztásba helyezésének, munkaviszonya megszüntetésének, továbbá ellenük fegyelmi eljárás elrendelésének kérdésében véleményt nyilváníthat.
11. A pedagógus dolgozók tekintetében
a) a jogszabályok keretei között engedélyezi a képesítési követelmények alóli felmentéseket (a kereskedelem és vendéglátóipar, továbbá az élelmiszer- és fagazdaság szakmáira kiterjedően a szakmai tantágyakat oktatók esetében a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv egyetértésével [Sztv. 9. § (1) bek.]; gondoskodik a főhatósági felügyeletet ellátó miniszter által meghatározott és szabályozott pedagógiai és szakoktatói továbbképző tanfolyamok irányítási, szervezési, gazdasági és ellenőrzési feladatainak ellátásáról;
b) figyelemmel kíséri kulturált élet- és munkakörülményeik megtervezését, ezek állandó fejlesztését.
12. Az intézmények főfoglalkozású dolgozói pedagógus kedvezményes építési kölcsönével, valamint a Lakástámogatási Alap felhasználásával kapcsolatos feladatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint látja el. [1/1965. (XII. 30.) PM-MM együttes rendelet, 8/1973. (I. 26.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet a 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet módosításáról és kiegészítéséről.]
13. A főhatósági felügyeletet ellátó miniszter rendelkezései szerint gondoskodik az intézmények és a szakmunkásképzési céllal működő szakközépiskolák szakelméleti tantárgyait oktató és a gyakorlati oktatást ellátó dolgozók továbbképzésének megszervezéséről és koordinálásáról, valamint indokolt esetben - az érdekelt tanácsok művelődésügyi szakigazgatási szerveivel együttműködve -a több megyére kiterjedő körzeti továbbképzés szervezéséről.
E körben
a) a pénzügyi szakigazgatási szervvel együttműködve megtervezi a továbbképzés költségeit, ellenőrzi azok felhasználását;
b) figyelemmel kíséri a pedagógusok továbbképzésben való részvételét, és amennyiben a főhatósági felügyeletet ellátó miniszter a szakmai továbbképzésről központilag gondoskodik, biztosítja a pedagógusok ezen való részvételét;
c) előzetes tervet és statisztikai összesítést készít a képzés főhatósági felügyeletét ellátó tárca részére a továbbképzésbe évente bevont pedagógusokról;
d) elemzi és értékeli a továbbképzési tevékenység eredményeit, hiányosságait.
14. Gondoskodik az intézmények vezető beosztású dolgozóinak (igazgató, igazgatóhelyettes, otthonvezető, gyakorlati oktatás vezető) külön jogszabályban meghatározott továbbképzésben való részvételéről.
15. Megszervezi az igazgatók, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás vezetők és biztonsági megbízottak munkavédelmi vizsgáit.
Létszámtervezés, felvétel
16. Az éves tanulófelvételi létszámtervezésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével közreműködik a megyei szintű létszámterv javaslatok kidolgozásában, és a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv véleményének meghallgatása alapján (a központilag meghatározott szakmai képzési profilnak megfelelően) gondoskodik a jóváhagyott tanulófelvételi létszámok intézményekre bontásáról [122/1969. (22) MüM ut.].
17. A felvételre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a munkaügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben - ellátja a beiskolázás irányításával és koordinálásával kapcsolatos feladatokat, és gondoskodik a felvételi létszámtervek teljesítésének elősegítéséről. (Sztv. 26-38. §)
18. Az Sztv.-ben meghatározott esetekben és körben
a) felmentést adhat a felvétel feltételeként meghatározott iskolai végzettség alól [Sztv. 27. § (3) bek.];
b) engedélyezheti külföldi állampolgár felvételét (Rendtartás 8. §);
c) indokolt esetben a felvételi létszámterv keretei között - a Rendtartásban meghatározott eseteken felül az addig végzett anyagból a szükséges különbözeti vizsgák letételével - engedélyezheti tanulók év közben történő felvételét.
Az oktató-nevelő munka szervezése, irányítása
19. Az elméleti és gyakorlati oktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos tevékenysége keretében a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv előzetes véleményének meghallgatása alapján -
a) javaslatot tesz a tanácsnak az iskolák legcélszerűbb - az oktatási és a vállalati érdekekkel összehangolt - szakmai profiljának kialakítására, és gondoskodik a kis tanulólétszámú szakmákra is tekintettel a szakrendszerű oktatás (homogén szakmai osztályok, tanműhelyi vagy csoportos gyakorlati oktatás) megszervezéséről és feltételeiről;
b) a megye (főváros) területén működő országos, illetőleg körzeti beiskolázású intézmények vonatkozásában ellátja az oktatás (turnusos rendszerű, beszámoltató oktatás) megyei művelődésügyi szakigazgatási szervek közötti koordinálásával kapcsolatos feladatokat;
c) engedélyezi - a jogszabályi keretek között - a turnusos rendszerű oktatás megszervezését, továbbá kihelyezett iskola (osztály) működését [Sztv. 10. § (3) bek.];
d) kijelöli a turnusos szakelméleti és a beszámoltató rendszerű oktatást ellátó iskolákat;
e) gondoskodik (szükség szerint több megyére kiterjedően is) a korlátozott (csökkent) munkaképességű, továbbá a mozgásszervi, belszervi és érzékszervi fogyatékos fiatalok rehabilitációs szakmunkásképzésének megszervezéséről.
20. Figyelemmel kíséri az elméleti oktatásban, továbbá az iskolai tanműhelyek, illetve a vállalatok keretében folyó gyakorlati oktatásban a tantervi követelmények teljesítését.
21. Figyelemmel kíséri az iskolai tanműhelyekben az oktatási-termelési feladatok megvalósításához szükséges feltételeket, a gépek és termelőeszközök nyilvántartásával, üzemképes állapotban tartásával összefüggő tevékenységet, a raktár-, anyag- és energiagazdálkodást, és gondoskodik a tanműhelyek tárgyi fejlesztésével kapcsolatos javaslatok megtételéről (a kereskedelem és vendéglátóipar, továbbá az élelmiszer- és fagazdaság szakmáiban a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv közreműködésével).
22. A tanműhelyek működését szabályozó rendelkezések (Műszaki Ügyrend) figyelembevételével az iskolai tanműhelyekben folyó oktatási, termelési és műszaki tevékenységgel kapcsolatban
a) a tantervi és a gyakorlati oktatásra vonatkozó egyéb követelmények, valamint a főhatósági felügyeletet ellátó miniszter által meghatározott központi gyártmányjegyzék alapján jóváhagyja az iskolai tanműhelyek tanévre szóló oktatási-termelési tervét;
b) figyelemmel kíséri és koordinálja a tanműhelyek oktatási és termelési kapacitásának kihasználtságát;
c) irányítja és ellenőrzi az újító mozgalmat, és szorgalmazza annak fejlesztését;
d) gondoskodik az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati oktatás munkavédelmi okokból való felfüggesztéséről, illetve a felfüggesztés feloldásáról.
23. A tanórán kívüli nevelőmunka szervezésével összefüggésben
a) segíti az iskolák szakköri tevékenységét, az ifjúsági szervezet és az otthonok (kollégiumok) munkáját;
b) részt vesz a kulturális szemlék és egyéb központi rendezvények szervezésében, programjának kialakításában;
c) a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter által kiadott irányelvek figyelembevételével közreműködik a szakmai (tanulmányi) versenyek, kiállítások szervezésében és lebonyolításában, szervezi a megyei szintű versenyeket (a szakmai versenyek tekintetében a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervvel együttműködve).
24. A munkaügyi, továbbá a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv véleményének meghallgatása alapján irányítja a tanulók közhasznú társadalmi munkáinak szervezését, részt vesz a KISZ építőtáborokra való mozgósításban, engedélyezi a tanulók szünidei foglalkoztatását és a jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel a mezőgazdasági munkában való részvételét.
25. A Rendtartásban fel nem sorolt kivételes alkalmakkor ünnepély, megemlékezés tartásáról rendelkezhet. [Rendtartás 32. § (1) e), (2) bek.]
Tanulóviszony, tanulófoglalkoztatás
26. Kivételesen indokolt esetben, a gyakorlati ismeretek elsajátításának biztosítása mellett - a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv javaslata alapján - felmentést adhat a tanuló részére a gyakorlati oktatás rendszeres látogatása alól [Sztv. 13. § (3) bek.].
27. A megyei (budapesti) KISZ-bizottsággal történő előzetes egyeztetés alapján továbbítja a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszternek a tanulók miniszteri dicséretére vonatkozó iskolai javaslatokat.
28. Másodfokon dönt a tanulóval szemben hozott fegyelmi határozat ellen benyújtott fellebbezési ügyekben [Rendtartás 73. § (15) d), (3) bek.].
29. A képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszterhez, illetőleg a munkaügyi miniszterhez továbbítja az ágazat, valamint az ország összes szakmunkásképző intézményéből való kizárásos büntetésekre, és azok feloldására vonatkozó iskolai javaslatokat.
30. A jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével - a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv javaslata, illetve meghallgatása alapján - indokolt esetben engedélyezheti
a) a tanulók vasárnapon és munkaszüneti napon történő gyakorlati oktatását [Sztv. 40. § (4) bek.], továbbá
b) a téli és a tavaszi oktatási szünet eltérő időpontban történő kiadását [Sztv. 40. § (2) bek., 8/ 1970. (VI. 12.) BkM rendelet 16. § (1) bek., 124/1971. (23) MüM ut.].
Vállalati gyakorlati oktatás, az intézmény és a vállalat kapcsolata
31. A szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervekkel együttműködve elősegíti az intézmények és a vállalatok (munkáltatók) hatékony képzésbeli kapcsolatát.
32. Véleményezi a vállalatnak, illetőleg a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervnek a vállalati gyakorlati oktatást szolgáló létesítmények megszüntetésére, áthelyezésére vonatkozó tilalmak, illetőleg az új létesítmények létrehozására vonatkozó - jogszabályban előírt - kötelezettségek alóli felmentésre vonatkozó - tanács részére beterjesztett - javaslatokat [Sztv. 21. § (3) bek.]
33. A szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervvel együttműködve ellenőrzi a tanulók gyakorlati foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos vállalati kötelezettségek teljesítését, ellátja az ezzel összefüggő hatósági és tanügyigazgatási teendőket. Ennek keretében dönt
a) a gyakorlati oktatás helyének kijelölésével kapcsolatosan - az intézmény és a vállalat között felmerült - vitás kérdésekben (a szövetkezeti egységek esetében az illetékes területi érdekképviseleti szövetség véleményének meghallgatása alapján), szakigazgatási szervek közötti vita esetén pedig az ügyet döntés végett a VB, illetve a tanácselnök elé terjeszti;
b) a tanulók vállalatok közötti cseréjével, valamint a tanműhelyi kiegészítő gyakorlati oktatásával kapcsolatos vitás ügyekben;
c) másodfokon a tanuló gyakorlati oktatásának adott vállalatnál történő megszüntetéséről hozott iskolai határozat ellen benyújtott fellebbezési ügyekben [Sztv. 22. § (5) bek.];
d) a munkáltatónál (vállalatnál) elkövetett szabálysértés esetén kezdeményezi a felelős személyel szembeni szabálysértési eljárást, továbbá
e) ismételt mulasztás vagy képzésre alkalmatlanság esetén javaslatot tesz - minisztériumi vállalat esetében a főhatósági felügyeletet ellátó miniszternek, tanácsi vállalat, szövetkezet és magánmunkáltató esetében pedig a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervnek - a tanulófoglalkoztatási jog megvonására (Sztv. 23. §).
Egvéb tanügyigazgatási jogkörök és feladatok
34. A tanév munkarendjét szabályozó munkaügyi miniszteri rendelkezésben felsoroltakon felül - indokolt esetben - tanévenként további két nap oktatási szünetet is elrendelhet.
35. A munkaügyi miniszter irányelveinek figyelembevételével ellátja a tanulóüdültetéssel kapcsolatos szervezési munkálatokat.
36. Indokolt esetben az intézményekben pénz-
és természetbeni gyűjtést, illetőleg árusítást engedélyezhet [Rendtartás 50. § (1)-(2) bek.].
37. Kivizsgálja az intézmények, vállalatok, egyéb szervek és az állampolgárok részéről a képzéssel kapcsolatosan előterjesztett bejelentéseket, és az illetékes szakigazgatási szervek bevonásával megteszi a szükséges intézkedéseket.
38. Állást foglal a felterjesztett vitás tantestületi és tanügyigazgatási kérdésekben, a hatáskörét meghaladó ügyekben pedig az illetékes (szakmai ágazati, illetőleg főhatósági felügyeletet ellátó) miniszter állásfoglalását kéri.
39. Ellenőrzi, összesíti, értékeli, illetőleg nyilvántartja az intézményektől begyűjtött - a külön jogszabályban előírt - képzésre vonatkozó létszám- és egyéb statisztikai adatokat, továbbá az intézmények dolgozóinak és tanulóinak üzemi baleseteit, illetve halálesetét.
40. Összegyűjti a tantervek, tankönyvek, módszertani segédletek felhasználásával kapcsolatos tanári, tanulói, felügyeleti tapasztalatokat és véleményeket.
41. A szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervek, valamint az intézmények javaslata alapján közvetlenül vagy a tanács útján előterjesztést tehet a Munkaügyi Minisztérium, illetőleg a képzés főhatósági felügyeletét ellátó minisztérium részére képzéssel kapcsolatos jogszabály alkotására, meglevő jogszabály módosítására, továbbá felső szintű döntést igénylő kérdésekben állásfoglalás kiadására.
Az intézmények ellenőrzése, felügyelete
42. Az intézmények működésére vonatkozó általános tanulmányi felügyeleti jogkör keretében - a művelődésügyi miniszternek a közismereti oktatásra és a nevelőmunkára vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe véve - a szakmai, közismereti szakfelügyelet tapasztalatainak felhasználásával
a) segíti, ellenőrzi és értékeli az intézményvezetés munkáját, vizsgálja a képzési célkitűzések érvényesülését, továbbá a tantestületek világnézeti, pedagógiai egységének fejlesztésével, valamint az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását;
b) vizsgálja és ellenőrzi a tantestületek és a tanulóközösségek életének rendezettségét, az oktatás feltételeit és szervezettségét (a tantárgyfelosztást, az órarendet, az elméleti és a gyakorlati oktatás rendjét, a pedagógusok munkabeosztását, a tanulók igénybevételét stb.);
c) ellenőrzi az intézmények munkaterveit, az azokban foglalt feladatok megvalósítását;
d) vizsgálja a tanulók nevelésében, szabad idejük kultúrált felhasználásának szervezésében közreműködő közösségek (szülői munkaközösség, ifjúsági szervezet, szakkörök stb.) tevékenységét;
e) ellenőrzi a Rendtartás, az intézmények munkáját érintő jogszabályok, valamint a főhatóság felügyeletet ellátó miniszterek rendelkezéseinek megtartását;
f) ellenőrzi a munkavédelmi és balesetelhárítási rendelkezések megtartását, valamint a munkavédelmi vizsgára kötelezett iskolai dolgozók vizsgáztatását.
43. A gazdálkodással összefüggésben közreműködik a pénzügyi szakigazgatási szerv gazdaságirányító tevékenységében. Ennek során
a) vizsgálja az intézmények költségvetésében, bér- és munkaerőgazdálkodásában a közoktatáspolitikai célkitűzések érvényesülését; közreműködik az intézmények költségvetési revíziójában;
b) ellenőrzi az igazgatói hatáskörbe tartozó gazdálkodási jogok gyakorlását, a költségvetési előirányzatok célszerű és gazdaságos felhasználását;
c) ellenőrzi az előírt működési feltételek és normatívák megtartását, az intézmények tárgyi feltételeit, továbbá az objektumok állapotát, karbantartását;
d) vizsgálja az intézmények szemléltető, információhordozó és -közlő eszközökkel való ellátottságát, ellenőrzi a tanterv-, tankönyv- raktárkészletet és a megrendeléseket.
44. A külön jogszabályban, valamint a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter irányelveiben foglaltak alapján megszervezi és koordinálja az intézmények és a szakmunkásképzési céllal működő szakközépiskolák szakelméleti tantárgyainak és gyakorlati oktatásának szakfelügyeletét, biztosítja a szakfelügyelők továbbképzésben való részvételét.
45. Szervezi és bonyolítja a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter által elrendelt tudásszint méréseket, célellenőrzéseket, didaktikai-metodikai vizsgálatokat; közreműködik az országos és területi bemutatók, szakmai tanácskozások megtervezésében és lebonyolításában, valamint a módszertani tapasztalatok elterjesztésében.
Szakmunkásvizsgáztatás
46. A Szakmunkásvizsga Szabályzatban foglaltak figyelembevételével elrendeli az Állami Szakmunkásvizsga Bizottságok szervezését és figyelemmel kíséri azok működését [Sztv. 101. § (2) bek.].
47. Ha a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter központilag elnököt nem küld, a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv javaslata alapján megbízza a vizsgabizottság elnökét.
48. Indokolt esetben - a jogszabályok keretei között - felmentést adhat a vizsgabizottsági tagok számára az egyébként előírt képesítési követelmények alól.
49. Szükség esetén - ha a főhatósági felügyeletet ellátó miniszter másképpen nem rendelkezik - a jogszabályban meghatározott vizsga-időszakokon kívül is engedélyezheti szakmunkásvizsga kitűzését [Sztv. 101. § (4) bek.].
Jogszabályban meghatározott esetekben és körben felmentést adhat a szakmunkásvizsgára bocsátás előírt feltételei alól.
50. Engedélyezheti az iskolának a szakmunkásvizsgára egyénileg felkészülő, illetve a szakmunkásvizsgán megbukott dolgozók részére 5-6 hónapos (heti 3-4 órás) konzultációs tanfolyam szervezését [111/1970. (19-20) MüM sz. ut. 29. pont].
A képzés főfelügyeletét ellátó szervek tájékoztatása
51. Az intézményektől begyűjtött és az ellenőrző tevékenység során szerzett adatok alapján tanévenként, illetőleg jogszabályban meghatározott időközönként tájékoztatja
a) a képzés főhatósági felügyeletét ellátó minisztert
- a jogszabályban meghatározott létszám és egyéb statisztikai adatokról,
- a szakmunkásképzési céllal működő szakközépiskolákra is kiterjedően a tantervek és tankönyvek használhatóságával kapcsolatos véleményekről,
- a szakmai szakfelügyelet összesített és elemzett tapasztalatairól,
- a továbbképzésre tervezettek és bevontak számáról, a továbbképzési tevékenység eredményeiről, hiányosságairól,
- azonnali hatállyal az intézmények dolgozóinak és tanulóinak halálesetéről, továbbá egyéb rendkívüli eseményekről;
b) a Szakmunkástanulók Egészségvédelmi Intézetét mindazon tanulók üzemi baleseteiről, akik az iskolától kapják ösztöndíj-juttatásukat;
c) a munkaügyi minisztert az a) pontban foglaltakon felül valamennyi szakmunkásképző intézményre kiterjedően
- az intézmények címjegyzékének vezetéséhez szükséges, valamint külön rendelkezés alapján
- a szakmai képzéssel összefüggő ágazati feladatok ellátásához esetenként szükségessé váló adatokról.
52. Az 51. pontban említett főhatóságok rendelkezéseiben meghatározott módon és időközönként ad tájékoztatást a tudásszint mérések, célellenőrzések, didaktikai-metodikai vizsgálatok tapasztalatairól és gondoskodik a jogszabályokban meghatározott egyéb jelentési, illetőleg tájékoztatási kötelezettségek teljesítéséről.
Felnőtt szakmunkásképzés és továbbképzés
53. A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a vállalat kérésére - a munkaügyi, valamint a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv javaslata alapján - engedélyezi az intézményekben szakmunkásképző vagy egyéb tanfolyamok szervezését és működését, [Sztv. 87. § (2) bek.] továbbá a tanfolyamok szervezésében és vezetésében a munkáltató jogkörébe tartozó iskolai dolgozók közreműködését.
54. A szakmai szakfelügyelet útján ellátja a szakmunkásképző tanfolyamok szakmai szempontú felügyeletét [Sztv. 90. § (2) bek.].
55. A külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a gyorsított szakmunkásképző tanfolyamra jelentkezők számára felmentést adhat az általános iskolai végzettség alól [104/1973. (2) MüM ut. 48. pont].
56. A vállalati igények alapján elősegíti a munkástovábbképző tanfolyamok szakmunkásképző intézményekben történő megszervezését és lebonyolítását [6/1972. (IV. 21.) MüM r.].
II.
PÉNZÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
57. A pénzügyi szakigazgatási szerv a pénzügyi tervezéssel, gazdálkodással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait, illetve hatáskörét és hatósági jogkörét a szakmunkásképző intézményekre kiterjedően a 15/1971. (PK 25.) PM utasításban foglaltaknak megfelelően - a költségvetési szervekre vonatkozó szabályokkal azonos módon - látja el, illetőleg gyakorolja.
III.
MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
58. A munkaügyi szakigazgatási szerv a szakmunkásképzéssel kapcsolatos tevékenységét a tanácsok és szerveik munkaügyi szakigazgatási feladatairól, hatásköréről és hatósági jogköréről szóló 117/1971. (20) MüM utasításban foglaltak szerint látja el.
59. Az 58. pontban foglaltakon felül, a felnőttkorúak szakmunkásképzésének teljes körére kiterjedően - a művelődésügyi, a tervezési feladatot ellátó, továbbá a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervekkel együttműködve -
a) ellátja a felnőttkorúak szakmunkásképzésének tervezésével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében a vállalati javaslatok és a szakmunkástanulók éves felvételi terve alapján - összhangban a kialakult és a várható munkaerőhelyzettel, valamint a képzési lehetőségekkel - elkészíti a felnőttkorúak szakmunkásképzésére vonatkozó javaslatot [104/1973. (2) MüM ut. 45/a pont], és azt december hó 10-ig megküldi a Munkaügyi Minisztériumnak [104/1973. (2) MüM ut. 45/b pont];
b) ellátja a felnőttkorúak szakmunkásképzésének koordinálásával, propagálásával, az iskolák és a vállalatok ez irányú együttműködésének elősegítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá figyelemmel kiséri és értékeli a felnőttkorúak képzését [104/1973. (2) MüM sz. ut. 44. pont].
60. A felnőttkorúak részére meghatározott gyorsított szakmunkásképzési formákra kiterjedően
a) engedélyezheti a művelődésügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben és a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szerv meghallgatásával a nehezen benépesíthető szakmákban a tanulófelvételi létszám terhére, illetve a Munkaügyi Minisztérium előzetes hozzájárulása alapján a kizárólag felnőttkorúak képzésére fenntartott szakmákban is a szakmunkástanuló tanfolyam szervezését [104/ 1973. (2) MüM sz. ut. 30. és 47. pont];
b) indokolt esetben - legfeljebb 10%-os mértékben - módosíthatja a felnőttkorúak szakmunkásképzéséből kizárt szakmák körét [104/1973. (2) MüM sz. ut. 49. pont].
IV.
ÉLELMISZER- ÉS FAGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI SZERV KERESKEDELMI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
61. Ellátja
a) a szakiránya alá tartozó szakmákban a tanulófelvételi létszámterv előkészítésével, a végleges létszámterv-javaslatok kidolgozásával és a felvételek koordinálásával kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - feladatokat [122/ 1969. (22) MüM sz. ut.];
b) a tanács felügyelete alá tartozó vállalatok esetében a Szakmunkásképzési Alap felosztásával kapcsolatos feladatokat [2/1972. (I. 18.) MüM-PM számú együttes rend. 4. §].
62. A művelődésügyi szakigazgatási szervvel együttműködve a szakirányhoz tartozó területen
a) gondoskodik a vállalati gyakorlati oktatás megszervezéséről, tanüzem, tanbolt kijelöléséről, az ezekben folyó gyakorlati oktatás feltételeinek biztosításáról [8/1970. (VI. 12.) BkM r. 4. §, 11/1970. (IV. 12.) MÉM r. 7. § (3) bek.], a tanulók vállalatok közötti cseréjének, illetőleg kiegészítő gyakorlati oktatásának megszervezéséről;
b) közreműködik az intézmények szakmai szakfelügyeletének megszervezésében, a vállalati gyakorlati oktatás, továbbá az intézmény tanműhelyében folyó gyakorlati oktatás irányításában és ellenőrzésében, valamint az ezekkel kapcsolatos hatósági és egyéb feladatok ellátásában, továbbá
c) az intézmények és a vállalatok képzéssel kapcsolatos együttműködésének kialakításában.
63. Együttműködik a munkaügyi szakigazgatási szervvel a felnőttképzés létszámterveire vonatkozó javaslatok kidolgozásában és gondoskodik a képzés szervezéséről.
64. A felügyelete alá tartozó vállalatok és szövetkezetek esetében engedélyezi a vállalati szakmunkásképző tanfolyamok szervezését [Sztv. 87. § (1) bek. b) pont].
65. Megbízza az ágazat területén működő szakmunkásvizsga bizottságok elnökhelyetteseit és vállalati vizsgabizottsági tagjait [106/1970. (8-9 MüM ut. 8. § (1) bek a) pont].
66. Segítséget nyújt a szakmunkásvizsgák gyakorlati részének megszervezéséhez [106/1970. (8-9) MüM ut. 5. § (1) bek.].
67. A művelődésügyi szakigazgatási szerv javaslata alapján a szakiránya alá tartozó szakmákban dönt a tanácsi vállalatok, szövetkezetek és magánmunkáltatók tanulófoglalkoztatási jogának megvonása kérdésében.
68. Egyetértése szükséges
a) a szakmai tantárgyakat oktatók esetében az előírt képesítési követelmények alóli felmentések megadásához;
b) a gyakorlati oktatást szolgáló létesítmények létrehozásával és megszüntetésével kapcsolatos vállalati kötelezettségek alóli felmentések megadásához ;
c) az intézmények Szervezeti Szabályzatának jóváhagyásához.
69. Javaslatot tehet a művelődésügyi szakigazgatási szervnek
a) a tanulók vasárnapon és munkaszüneti napon történő gyakorlati oktatásának engedélyezésére;
b) a téli és a tavaszi szünet eltérő időpontban történő kiadásának engedélyezésére;
c) az iskolában szakmunkásképző tanfolyamok szervezésére;
d) a képzéssel kapcsolatos jogszabályok kiadására, meglevő jogszabályok módosítására, felső szintű döntést igénylő kérdésekben állásfoglalás kiadására;
e) a szakmunkásvizsga bizottság elnökére.
70. Véleményt nyilváníthat
a) az igazgatók minősítése,
b) a gyakorlati oktatás szervezése,
c) a gyakorlati oktatás rendszeres látogatása alóli felmentések iránt benyújtott kérelmek elbírálása,
d) a tanulók közhasznú (mezőgazdasági) munkájának szervezése kérdésében.
V.
IPARI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
71. Az ipari és építőipari szakmákban a tanácsi vállalatoknál, az ipari szövetkezeteknél és a magánmunkáltatóknál folyó gyakorlati oktatásra kiterjedően részt vesz a szakmunkástanuló-felvételi létszámtervek kidolgozásában [122/1969. (22) MüM ut.].
72. A 71. pontban meghatározott körben a művelődésügyi szakigazgatási szervvel együttműködve
a) gondoskodik a gyakorlati oktatásnak a munkáltatónál való megszervezéséről és hatósági felügyeletéről;
b) segíti az oktatási intézmények és a munkáltatók képzéssel kapcsolatos együttműködését;
c) dönt a tanulófoglalkoztatási jog megvonásával és a magánmunkáltatóknak a gyakorlati oktatásban való részvételével kapcsolatos ügyekben;
d) a jogszabályban meghatározott esetekben engedélyezi a vállalati szakmunkásképző tanfolyamok szervezését [Sztv. 115. § (1), 87. § (1) bek. b) pont].
73. A 71. pontban említett munkáltatóknál gyakorlati oktatásban részesülő jelöltek esetében megbízza a szakmunkásvizsga bizottság elnökhelyettesét és vállalati vizsgabizottsági tagját [Sztv. 99. § (1) bek.].
74. Segítséget nyújt a szakmunkásvizsgák gyakorlati részének megszervezéséhez [106/1970. (8-9) MüM sz. ut. mellékletének 5. §-a].
75. Véleményének meghallgatása szükséges a tanulók közhasznú társadalmi (mezőgazdasági) munkában való részvétele kérdésében.
76. Javaslatot tehet a művelődésügyi szakigazgatási szervnek
a) a gyakorlati oktatás rendszeres látogatása alóli felmentések megadására;
b) a téli és a tavaszi szünet eltérő időpontban történő kiadásának engedélyezésére;
c) az iskolában szakmunkásképző tanfolyamok szervezésére;
d) a képzéssel kapcsolatos jogszabályok kiadására, meglevő jogszabályok módosítására, felső szintű döntést igénylő kérdésekben állásfoglalás kiadására.
VI.
TERVEZÉSI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
77. A tervezési szakigazgatási szerv a tanácsi és a területi szervezéssel, a beruházásokkal és a fejlesztésekkel, valamint a tervellenőrzésekkel kapcsolatos feladatait, illetve hatáskörét és hatósági jogkörét a szakmunkásképző intézményekre kiterjedően is a 3/1971. (Tg. É. 10.), illetve a 4/1971. (Tg. É. 10.) OT utasításokban foglaltaknak megfelelően látja el, illetőleg gyakorolja.