14/1976. (VI. 19.) PM-MüM együttes rendelet

az agráripari egyesülés jövedelemszabályozásáról és munkaügyi szabályairól

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:

Az agráripari egyesülés vagyona

1. §

(1) Az agráripari egyesülés induló vagyonát az agráripari egyesülésben résztvevő állami vállalatok és mezőgazdasági szövetkezetek (a továbbiakban együtt: résztvevő gazdálkodó szervezetek) az alapító okiratban meghatározott összegben, az okirat minisztertanácsi jóváhagyását követő 15 napon belül az egyesülés számlájára kötelesek befizetni.

(2) A résztvevő gazdálkodó szervezetek évenként a nyereségükből képzett fejlesztési alapjuknak az agráripari egyesülés tanácsa (a továbbiakban: Tanács) által meghatározott részét vagyoni hozzájárulásként utalják át az agráripari egyesülésnek. A résztvevő gazdálkodó szervezetek más alapok átadását is elhatározhatják, de a Tanács azt kötelezően nem rendelheti el.

(3) A résztvevő gazdálkodó szervezetek vagyoni hozzájárulásként álló- és forgóeszközöket is átadhatnak az agráripari egyesülésnek. Ennek feltételeit a Tanács határozza meg.

(4) Az induló vagyon és a vagyoni hozzájárulás (a továbbiakban: vagyoni betét) működési költségre nem fordítható, annak együttes összege nem csökkenthető.

Az agráripari egyesülés működésének pénzügyi feltételei

2. §

(1) Az agráripari egyesülés működési költségeit - a Tanács döntése szerint - a résztvevő gazdálkodó szervezetek viselik mindaddig, amíg azok az agráripari egyesülés saját bevételeiből nem fedezhetők.

(2) Az agráripari egyesülés állóeszközei értékcsökkenésének elszámolására és felhasználására a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó szabályok érvényesek. Az amortizációs betétszámlára befizetett pénzeszközök beruházási hitelek törlesztésére a 10/1976. (III. 7.) MÉM rendelet 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően használhatók fel. Amortizációs (fejlesztési) alapjukból a résztvevő gazdálkodó szervezetek átcsoportosíthatnak, de erre a Tanács kötelező döntést nem hozhat.

(3) Az agráripari egyesülés működési költsége terhére - a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre érvényes szabályok szerint - szociális és kulturális alapot képez. Ennek összege 1 főre számítva nem lehet több. mint a résztvevő gazdálkodó szervezetek által az előző évben a különféle ráfordítások terhére képzett szociális és kulturális (jóléti és kulturális) alap 1 főre eső átlaga. A résztvevő mezőgazdasági szövetkezetek a szociális és kulturális alapjukból az agráripari egyesülés szociális és kulturális alapjához a Tanács által meghatározott mértékben hozzájárulhatnak. Az alap a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjára vonatkozó szabályok szerint használható fel.

(4) Az agráripari egyesülés a mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó szabályok szerint állami támogatásban részesülhet.

Eredményfelosztás és adózás

3. §

(1) Az agráripari egyesülés évenkénti nyereségét a vagyoni betétek arányában maradéktalanul felosztja a résztvevő gazdálkodó szervezetek között. Mérlegét olyan időben köteles elkészíteni, hogy annak adatai a résztvevő gazdálkodó szervezetek mérlegébe beépíthetők legyenek.

(2) Az agráripari egyesülés eredményéhez kapcsolódó adókat (jövedelemadó, nyereségadó), az alkalmazottainak munkabérével kapcsolatos adókat (jövedelemnövekmény-adó, bérfejlesztési befizetés) továbbá a városi és községi hozzájárulást a résztvevő gazdálkodó szervezetek fizetik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megállapításához szükséges adatokat az agráripari egyesülés - a mellékletben meghatározott szabályok szerint - a résztvevő gazdálkodó szervezetek rendelkezésére bocsátja.

(4) Az agráripari egyesülés a tevékenységéhez kapcsolódó egyéb adókat (forgalmi adó, termelési adó, építési adó stb.) a mezőgazdasági nagyüzemekre megállapított szabályok szerint fizeti. Az agráripari egyesülés és a résztvevő gazdálkodó szervezetek közötti forgalom adómentes.

4. §

(1) Az agráripari egyesülés az évenkénti nyereségéből alapokat nem képez. Alapjai - a Tanács határozata szerint - a résztvevő gazdálkodó szervezetek alapjaiból jönnek létre. Fejlesztési, amortizációs, szociális és kulturális alapja tekintetében az 1. § (2) és a 2. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az agráripari egyesülés a résztvevő gazdálkodó szervezetek részesedési alapjából - a Tanács döntése szerint - részesedési alapot hozhat létre.

(3) Az agráripari egyesülés - a Tanács döntése szerint - a résztvevő gazdálkodó szervek tartalékalapjából (termelőszövetkezetnél tartalékalapból, állami vállalatnál a kötelező tartalékalapból) saját tartalékalapot hozhat létre. A tartalékalap felhasználására - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tartalékalapjára vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) Az agráripari egyesülés esetleges veszteségét elsősorban tartalékalapjából fedezi. Ha a tartalékalap a veszteség fedezésére nem elegendő, a fennmaradó veszteség az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően a résztvevő gazdálkodó szervezeteket terheli.

(5) Ha valamelyik résztvevő gazdálkodó szervezet a közös tevékenység keretében vállalt - a Tanács határozatán alapuló - kötelezettség miatt válik veszteségessé, az ebből származó veszteséget az agráripari egyesülés tartalékalapjából kell kiegyenlíteni. Ha az erre nem nyújt fedezetet, a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(6) Az agráripari egyesülés fizetésképtelensége esetén a résztvevő gazdálkodó szervezetek vagyoni betétjük arányában kezesként felelnek.

(7) Az agráripari egyesülés által fizetendő adók, a kapott támogatások kezelésénél, ellenőrzésénél a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kilépés, kizárás és megszűnés pénzügyi feltételei

5. §

(1) A kilépő vagy kizárt résztvevő gazdálkodó szervezet csak a vagyoni betétje pénzbeni ellenértékére jogosult.

(2) A kifizethető vagyoni betét összegét felszámoló mérleg alapján kell megállapítani.

(3) Ha a felszámoló mérlegben kimutatott vagyon kisebb, mint a tárgyévi mérleg szerinti vagyon összege, a kilépő vagy kizárt résztvevő gazdálkodó szervezet csak a felszámoló mérleg szerint arányos vagyoni betét pénzbeni ellenértékére jogosult.

(4) Ha a felszámoló mérleg alapján kimutatott vagyoni betét összege a tárgyévi mérleg szerinti vagyoni betét összegét meghaladja, a kilépő vagy kizárt résztvevő gazdálkodó szervezet részére legfeljebb csak a tárgyévi mérleg szerinti vagyoni betét összege fizethető ki.

(5) Megszűnés esetén az agráripari egyesülés felszámolásánál a 14/1971. (III. 27.) PM rendeletben foglaltak az irányadók.

Munkaügyi szabályok

6. §

(1) Az agráripari egyesülésnél folyó munkavégzésre - az e rendeletben, valamint az alapító okiratban meghatározott eltérésekkel - a szövetkezeti közös vállalatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az agráripari egyesülést egyedi elbírálás alapján értéksor nélkül kell vállalati kategóriába sorolni.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Buda István s. k.,

munkaügyi minisztériumi államtitkár

Melléklet a 14/1976. (VI. 19.) PM-MüM együttes rendelethez

A rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az agráripari egyesülés közös tevékenységéhez kapcsolódó, de a résztvevő gazdálkodó szervezeteket terhelő adók megállapítása érdekében az agráripari egyesülés Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) és a résztvevő gazdálkodó szervezetek az alábbiak szerint járnak el:

1. Az Igazgatóság a mérleg alapján meghatározza a közös tevékenységre vonatkozó adatokat. Ezek:

a) a mérlegbeszámoló szerinti összes bérköltség.

b) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bértömege.

c) a jövedelemszínvonalba beszámító jövedelemtömeg,

d) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma,

e) az átlagos állományi létszám,

f) az állami gazdaságok bértömegszabályozási rendszerének alkalmazásához előírt módon kiszámított termelési érték,

g) a hozzáadott érték.

Az a), b), d) és g) pontban meghatározott adatokat a 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet, a c) és e) pontban meghatározott adatokat a 40 1975. (XI. 15.) PM rendelet előírásai szerint kell kidolgozni.

2. Az Igazgatóság

a) résztvevő gazdálkodó szervezetenként köteles kimutatni a résztvevő gazdálkodó szervezet részére végzett és kiszámlázott szolgáltatások, valamint egyéb kiszámlázott teljesítmények munkabér- és 8 órás munkanap adatait; ennek érdekében megfelelő nyilvántartást köteles vezetni;

b) egy összegben köteles kimutatni

- a résztvevő gazdálkodó szervezeteket terhelő költségek (a központi igazgatás, a gazdasági tervező, szervező, elemző tevékenység, a tagok részére térítés nélkül végzett szolgáltatások),

- a közös termelő tevékenység és az idegeneknek végzett szolgáltatások

munkabér- és 8 órás munkanap adatait. Az így kimutatott munkabérek összege megegyezik az 1/a) pontban meghatározott összes bérköltséggel.

3. Az 1/a) pontban meghatározott munkabéradatok egy résztvevő gazdálkodó szervezetre jutó összegét úgy kell kiszámítani, hogy

- az egy összegben kimutatott béradatokat [2 b) pont] a vagyoni betétek arányában osztja fel az Igazgatóság, majd

- a felosztott bért a résztvevő gazdálkodó szervezetenként kimutatott bérekkel [2 a) pont] öszszesíti.

4. A 3. pontban kiszámított bérköltség aránya szerint kell megállapítani

- a vállalati bérszabályozás alá tartozó résztvevő gazdálkodó szervezeteknél az 1/b) pont szerinti bértömegből.

- a termelőszövetkezeti szabályozás alá tartozó résztvevő gazdálkodó szervezeteknél az 1/c) pont szerinti jövedelemszínvonalba beszámító jövedelemtömegből

az egyes résztvevő gazdálkodó szervezetekre jutó összeget.

5. Az 1 d) és 1 e) pontban meghatározott teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámának és az átlagos állományi létszámnak egy résztvevő gazdálkodó szervezetre jutó összegét úgy kell kiszámítani, hogy

a) először a 2/b) pontban meghatározott munkanap-adatokat a résztvevő gazdálkodó szervezetek közt a vagyoni hányad arányában kell megosztani és összesíteni a résztvevő gazdálkodó szervezetenként kimutatott munkanap-adatokkal [2 a) pont],

b) ezután meg kell határozni a munkanapok résztvevő gazdálkodó szervezetenkénti arányait és mind az 1 d) pontban megjelölt teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámát, mind pedig az 1 c) pontban meghatározott állományi létszámot a munkanapok arányában kell a résztvevő gazdálkodó szervezetek közt elosztani.

6. A felhasználható bértömeg kiszámításánál az agráripari egyesülésben résztvevő

a) állami gazdaság termelési értékét az 1 f) pontban meghatározott termelési érték,

b) élelmiszeripari vállalat pedig az 1 g) pontban megjelölt hozzáadott érték

vagyoni betétje arányának megfelelő részével növelheti.

7. A résztvevő gazdálkodó szervezetek adófizetési kötelezettségük megállapításánál az alábbiak szerint járnak el:

Az adózás érdekében az Igazgatóság által közölt adatokkal saját mérlegbeszámolójuk adatait nem módosítják, hanem külön mellékleten állapítják meg a rájuk vonatkozó szabályozás szerinti adókötelezettséget.

a) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek

- a városi és községi hozzájárulás és a jövedelemadó megállapításánál bruttó jövedelmüket növelik a részükre meghatározott bér összegével (3. pont), átlagos állományi létszámukat a felosztásból rájuk jutó létszámmal [5 b) pont],

- a jövedelemnövekmény-adó megállapításánál a jövedelemszínvonalba beszámító jövedelmüket

növelik a részükre felosztott személyes jövedelemmel (4. pont), és a jövedelemadó kiszámításánál alkalmazott átlagos állományi létszámmal számolnak.

b) Az állami vállalatok

- a bértömegszabályozással kapcsolatos bérfejlesztési befizetés kiszámításánál a felhasznált bér összegét növelik, a részükre felosztott bér összegével (3. pont), kimutatott termelési értéküket a közös tevékenység termelési értékének, illetve hozzáadott értékének őket illető hányadával (6. pont);

- bérszínvonaluk kiszámításánál a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérét a részükre meghatározott közös tevékenységből származó bér összegével (4. pont), a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámát pedig a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámának rájuk jutó összegével növelik [5/b) pont].