1/1976. (I. 16.) EüM rendelet
a gépjárművezetők egészségi alkalmasságának orvosi megállapításáról
A gépjárművezetők egészségi alkalmasságának orvosi megállapítását a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakban szabályozom:
1. §
(1) A gépjárművezetők egészségi alkalmassága orvosi vizsgálatának célja - az élet és vagyonbiztonság fokozott védelmében - annak megállapítása (a továbbiakban: egészségi alkalmasság megállapítása), hogy a gépjárművezető-jelöltnek, illetőleg a gépjárművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a gépjárművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.
(2) Az egészségi alkalmasság megállapításának célja továbbá, hogy meghatározza azokat a feltételeket, illetőleg korlátozásokat, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén, is gépjárművet vezethet.
(3) A gépjárművezető-jelölt - a gépjárművezetés tanulásának megkezdése előtt - előzetes egészségi alkalmassági orvosi vizsgálaton (a továbbiakban: előzetes orvosi vizsgálat), a gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személy pedig az e rendeletben meghatározott időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági orvosi vizsgálaton (a továbbiakban: időszakos orvosi vizsgálat) köteles az illetékes orvosnál megjelenni, és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni.
(4) Az orvosi vizsgálaton megjelent személy köteles személyazonosságát hitelt érdemlően (személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy ezekkel egyenértékű igazolvánnyal) igazolni.
(5) A gépjárművezető köteles a kezelőorvosánál (körzeti, üzemi orvosánál, a szakrendelés orvosánál) orvosi vizsgálatra jelentkezni annak megállapítása céljából, hogy gépjárművet vezethet-e, ha egészségi állapotában a két vizsgálat időpontja között olyan állapotromlást észlel, amely a gépjárművezetésre átmenetileg egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetőleg azt befolyásolhatja.
2. §
(1) A gépjárművezető-jelöltet, illetőleg a gépjárművezetőt az előzetes, illetőleg az időszakos orvosi vizsgálat alkalmával - attól függően, hogy milyen kategóriájú gépjárművet kíván vezetni -az alábbi két csoport valamelyikébe kell sorolni:
a) az 1. csoportba kell sorolni az A és a B kategóriájú gépjárművek, a mezőgazdasági vontatók, valamint a gépjárműből vagy mezőgazdasági vontatóból és hozzákapcsolt (nem személyszállítást végző) pótkocsiból álló járműszerelvények vezetőit, kivéve a B kategóriához tartozó, megkülönböztetett jelzéssel ellátott gépjárművek vezetőit és azokat a gépjárművezetőket, akik gépjárművezetői munkakörben dolgoznak,
b) a 2. csoportba kell sorolni a C és a D kategóriájú gépjárművek vezetőit, továbbá a B kategóriájú gépjárművek vezetői közül a megkülönböztetett jelzéssel ellátott gépjárművek vezetőit, végül azokat a gépjárművezetőket, akik gépjárművezetői munkakörben dolgoznak.
(2) Az egészségi alkalmasságot arra a csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyre azt az érdekelt személy kérte. Az 1. csoportba tartozó gépjárművek vezetésére alkalmas személy kizárólag ebbe a csoportba tartozó gépjárművek vezetésére minősül egészségi szempontból alkalmasnak. Azt a személyt, akiről megállapították, hogy a 2. csoportba tartozó gépjárművek vezetésére egészségi szempontból alkalmas, egészségi szempontból alkalmasnak kell tekinteni az 1. csoportba tartozó gépjárművek vezetésére is.
3. §
(1) Az előzetes orvosi vizsgálat annál a személynél végezhető el, aki a 16. életévét betöltötte.
(2) Ha oktatási intézmény keretében a gépjárművezetés elsajátítása kötelező, a tanuló kérelmére - az oktatási intézmény megkeresése alapján - akkor is el kell végezni az előzetes orvosi vizsgálatot, ha a tanuló a 16. életévét nem töltötte be.
(3) Nem végezhető el az egészségi alkalmasság vizsgálata, ha a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló heveny megbetegedés, illetőleg egyéb egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig.
4. §
(1) A gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személy köteles az e § alapján meghatározott időközönként, időszakos orvosi vizsgálaton résztvenni.
(2) Az 1. csoportba tartozó gépjárművezetők közül az, aki az orvosi vizsgálat idején
- az 50. életévét nem töltötte be, 5 évenként,
- az 50. életévét betöltötte, de a 65. életévét nem töltötte be, 3 évenként,
- a 65. életévét betöltötte, 2 évenként;
a 2. csoportba tartozó gépjárművezetők közül az, aki az orvosi vizsgálat idején
- a 45. életévét nem töltötte be, 3 évenként,
- a 45. életévét betöltötte, de a 60. életévét nem töltötte be, 2 évenként,
- a 60. életévét betöltötte, 1 évenként
köteles időszakos orvosi vizsgálaton megjelenni.
5. §
A gépjárművezető a 4. § (2) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívüli orvosi vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha
- az egészségi alkalmasság megállapítását végző egészségügyi szerv az orvosi vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg,
- az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította,
- eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,
- látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás állott be.
6. §
(1) A gépjárművezető soron kívüli orvosi vizsgálatát a másodfokú orvosi bizottságnál kezdeményezi:
- a rendőrhatóság,
- a gépjárművezető munkáltatója,
- az Egészségügyi Minisztérium,
- az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató), vagy
- a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv.
(2) A rendőrhatóság, ha a gépjárművezető
a) - személyi sérüléssel járó balesetet idézett elő, illetve annak előidézésében része volt,
- fokozott veszéllyel járó közlekedési szabálysértést ismételten követett el [17/1968. (IV. 14.) Korm rendelet 43-50. §-ai],
- közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény esetén egészségi állapotára, vagy gyógyszer hatására hivatkozik,
köteles a gépjárművezető soron kívüli orvosi vizsgálatának elvégzése iránt intézkedni;
b) orvosi vizsgálatának elvégzését bármely okból szükségesnek tartja,
a soron kívüli orvosi vizsgálatot kezdeményezheti.
(3) A gépjárművezető munkáltatója, ha a gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott személynél
- olyan körülményt (eszméletvesztés, egyensúlyérzés zavara stb.) észlel, amely a gépjárművezetőnek a gépjárművezetésben való további egészségi alkalmasságát kétségessé teszi,
- hosszabb ideig tartó (legalább 6 hónap) keresőképtelenség fennállását tapasztalja,
köteles intézkedni a gépjárművezető soron kívüli orvosi vizsgálata elvégzése iránt.
7. §
Az orvosi vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szervek (a továbbiakban együtt: első fokú egészségügyi szerv)
a) a lakóhely szerint illetékes kórház-rendelőintézet, rendelőintézet vezetője által kijelölt orvos,
b) ha az érdekelt személy olyan vállalattal, üzemmel áll munkaviszonyban, ahol legalább napi 3 órai munkaidőben rendszeresen üzemi (műhely-körzeti) orvos működik, az üzemi orvos,
c) az egészségügyi miniszter által meghatározott esetekben kijelölt egészségügyi intézmény vezetője által kijelölt orvos,
d) a fegyveres erők és fegyveres testületek által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a fegyveres erők vagy fegyveres testületek állományában teljesít szolgálatot, vagy ott munkaviszonyban áll, továbbá ha a munkásőrség hivatásos tagja, illetőleg, ha a munkásőrségnél a 2. csoport szerinti gépjárművezetői feladatokat lát el,
e) a MÁV egészségügyi szolgálata által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a MÁV egészségügyi ellátása körébe tartozik.
8. §
(1) Az első fokú egészségügyi szerv az előzetes orvosi vizsgálat esetén - amennyiben az érdekelt személy gépjárművezetésre alkalmas - véleményét írásban közli a vizsgált személlyel, tanuló esetében [3. § (2) bek.] az oktatási intézménnyel is. Amennyiben a vizsgált személy gépjárművezetésre alkalmatlan, illetőleg korlátozások, vagy feltételek mellett alkalmas, a vizsgáló orvos erről az érdekelt személy állandó lakóhelye szerint illetékes első fokú közlekedésrendészeti rendőrhatóságot is értesíti.
(2) Az első fokú egészségügyi szerv, ha az időszakos orvosi vizsgálaton a gépjárművezetőt alkalmasnak találja, a vezetői engedélyt érvényesíti, és meghatározza a következő időszakos orvosi vizsgálat időpontját.
(3) Az első fokú egészségügyi szerv, ha az időszakos orvosi vizsgálaton a gépjárművezető alkalmasságát esetleges feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, valamint ha soron kívüli orvosi vizsgálatot tart szükségesnek, a vezetői engedélynek a (2) bekezdés szerinti érvényesítésén kívül, a vezetői engedély megfelelő rovatába részletesen bejegyzi az esetleges feltételeket, illetőleg korlátozásokat. Erről a gépjárművezető állandó lakóhelye szerint illetékes első fokú közlekedésrendészeti rendőrhatóságot írásban értesíti.
(4) Az első fokú egészségügyi szerv, ha az időszakos orvosi vizsgálat alkalmával a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságát állapítja meg, vezetői engedélyét nem érvényesíti, és erről az érdekelt személy állandó lakóhelye szerint illetékes első fokú közlekedésrendészeti rendőrhatóságot írásban értesíti.
(5) Az első fokú egészségügyi szerv a soron kívüli orvosi vizsgálatot kezdeményező szervet megállapításáról (alkalmas, alkalmatlan, feltételekkel vagy korlátozással alkalmas) írásban értesíti.
9. §
(1) Az orvosi vizsgálatot másodfokon végző egészségügyi szervek (a továbbiakban együtt: másodfokú orvosi bizottság)
a) az Országos Orvosszakértői Intézetnek (a továbbiakban: Intézet) a főváros, illetőleg a megye területén az egyéb orvosszakértői tevékenységre kijelölt első fokú orvosi bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 7. § (1) bekezdésének a), b), c), és e) pontjában, valamint a 17. § (3)-(4) bekezdésében említett orvos végezte;
b) az érdekelt személy szolgálati helye, vagy munkahelye szerint illetékes kórház felülvizsgáló orvosi bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában említett orvos végezte.
(2) A másodfokú orvosi bizottság eljárására is alkalmazni kell a 8. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy a kérelmező személy alkalmasságáról, alkalmatlanságáról, illetőleg korlátozással vagy feltételekkel való alkalmasságáról írásban tájékoztatni kell azt az első fokú egészségügyi szervet is, amely az első fokú orvosi vizsgálatot végezte.
10. §
(1) Az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálatot az e célra szervezett szakértői bizottság végzi akkor, ha a gépjárművezető-jelöltnél, vagy a gépjárművezetőnél
a) művégtag használata szükséges a gépjárművezetéshez,
b) egyszemmel látás, afakia, színtévesztés vagy színvakság áll fenn,
c) csak meghatározott, és számára szükséges módon átalakított (pl. kézi tengelykapcsolós), vagy ilyen célra alkalmazható gépjárművel (Trabant Hycomat stb.) lehet alkalmas gépjárművezetésre.
(2) Első fokú szakértői bizottságként a 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bizottságok járnak el. A másodfokú szakértői bizottság Budapesten, az Intézetben működik. Mind az első, mind a másodfokú szakértői bizottság kiegészül egy-egy gépjármű műszaki és közlekedésrendészeti szakértővel.
(3) A szakértői bizottságok nem orvos tagjait a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt személy általános, illetőleg szakorvosi vizsgálatánál nem lehetnek jelen, azonban a gépjárműnek a vizsgált személy testi fogyatékosságához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.
(4) A szakértői bizottság az egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a gépjárművezető-jelölt vagy a gépjárművezető a szakértői bizottság nem orvos tagjai előtt a gyakorlatban előzetesen bizonyítja, hogy a szokásostól eltérő feltételek mellett a gépjárművet biztonságosan kezeli.
(5) A szakértői bizottságok eljárására egyebekben az első fokú egészségügyi szervekre és a másodfokú orvosi bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
11. §
(1) Az egészségi alkalmasság külön feltételeit [1. § (2) bek.] akkor kell megállapítani, ha a gépjárművezető csak gyógyászati segédeszköz (szemüveg, művégtag stb.) vagy a szokásostól eltérő típusú kezelőberendezés (pl. automata, kézi tengelykapcsoló, kézifék stb.) használata esetén minősíthető egészségi szempontból alkalmasnak.
(2) Az egészségi alkalmassággal összefüggő korlátozást akkor kell megállapítani, ha a gépjárművezető fogyatékossága, vagy a gépjármű átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást (pl. személygépkocsi lakott területen 50 km, azon kívül 70-80 km óránkénti sebesség), útvonalkorlátozást, vagy más hasonló intézkedést kell megtenni.
(3) Az egészségi alkalmasságot megállapító orvos, illetőleg bizottság - véleményének egyidejű megadása mellett - javasolhatja a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését is.* Ebben az esetben erről az első fokú közlekedésrendészeti rendőrhatóságot is értesítenie kell.
12. §
(1) Az első fokú orvosi megállapítás felülvéleményezését, a vélemény kézhezvételétől számított 6 hónapon belül, az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni.
(2) Az első fokú orvosi megállapítás ellen benyújtott felülvéleményezés iránti kérelmet a 9. § (1), illetőleg a 10. § (2) bekezdésében megjelölt másodfokú orvosi-, szakértői bizottságok bírálják el.
13. §
(1) A másodfokú orvosi megállapítás ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. A felülvizsgálat iránti kérelmet a főigazgatónál lehet kezdeményezni. A kérelmet a főigazgató bírálja el bizottság meghallgatásával.
(2) A vizsgált személy a másodfokú orvosi megállapítás kézhezvételétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervhez.
14. §
(1) Az orvosi megállapítás felülvéleményezését, illetőleg felülvizsgálatát kérheti a vizsgált személy, továbbá a 6. §-ban megjelölt szervek az ott szabályozott esetekben.
(2) Az orvosi megállapítás felülvéleményezését és felülvizsgálatát kezdeményezheti a főigazgató, a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv és elrendelheti az Egészségügyi Minisztérium.
15. §
(1) Az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálatot végző egészségügyi szerv - alkalmatlanság megállapítása esetén - az újabb első fokú orvosi vizsgálat időpontját - a kérelmező személy várható állapotjavulásának előrelátható időpontjára figyelemmel - egy éven belül is megjelölheti.
(2) Ha az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálatot végző egészségügyi szerv az (1) bekezdés alapján nem határozta még az első fokú orvosi vizsgálat időpontját, az érdekelt személy újabb orvosi vizsgálatot a legutolsó egészségi alkalmassági vizsgálat keltétől számított 6 hónap elteltével kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának olymérvű javulását, amelynek alapján feltehető, hogy gépjárművezetésre alkalmasnak minősítik.
16. §
(1) A gépjárművezető-jelölt és a gépjárművezető egészségi alkalmasságának előzetes és időszakos, első és másodfokon történő megállapítását kitöltött "Jelentkezési Lap" című nyomtatványnyal kell kérni.
(2) A gépjárművezető-jelölt köteles az előzetes orvosi vizsgálatra jelentkezésekor a kezelőorvos (körzeti, üzemi orvos, és a szakrendelés orvosa) által kiállított - az egészségi állapotára vonatkozó - igazolást a "Jelentkezési Lap"-hoz csatolni.
(3) A gépjárművezető-jelölt és a gépjárművezető egészségi alkalmasságának megállapításánál és annak felülvéleményezésénél, valamint a 13. §-ban foglalt felülvizsgálati kérelem esetén a vizsgált személynek a vonatkozó jogszabályok szerinti illetéket kell lerónia.
17. §
(1) A rendeletet az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni a helyi közforgalmú vasúti járművezető (a közúti vasúti, az elővárosi vasúti, a földalatti vasúti, a fogaskerekű vasúti járművezető) és a trolibuszvezető, továbbá a mozgólépcső- és siklókezelő-jelöltek és vezetők stb. egészségi alkalmasságának megállapításánál.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölteket a rendelet 2. §-ában meghatározott 2. csoportba kell sorolni.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt járművezető-és kezelő-jelöltek előzetes egészségi alkalmasságának megállapítását első fokon a Budapesti Közlekedési Vállalat Egészségügyi Osztálya által kijelölt orvos végzi.
(4) A Budapesti Közlekedési Vállalat dolgozójánál a járművezetők, illetőleg kezelők egészségi alkalmasságának időszakos megállapítását első fokon a Budapesti Közlekedési Vállalat Egészségügyi Osztálya által kijelölt orvos, más munkáltató dolgozójánál a 7. § (1) bekezdésének a), b) pontjában meghatározott egészségügyi szerv végzi.
(5) A járművezető- és kezelő-jelöltek, illetőleg a járművezetők és kezelők egészségi alkalmasságának másodfokon történő megállapítását az állandó lakóhely szerint illetékes másodfokú orvosi bizottság [9. § (1) a) pont] végzi.
18. §
(1) A külföldi hatóság által kiállított gépjárművezetői engedélyt orvosi szempontból érvényesíteni nem szabad.
(2) A külföldi állampolgár egészségi alkalmasságának megállapítását az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.
(3) Külföldi állampolgárnak egészségi alkalmassága vizsgálatáért és a kiegészítő diagnosztikus, illetőleg szakvizsgálatokért - a magyar állampolgárokra vonatkozó illetéken túlmenően - a 13/1970. (X. 28.) EüM számú, illetőleg az 1/1960. (I. 6.) EüM rendeletben foglalt betegellátási, illetőleg vizsgálati díjakat kell megfizetnie.
19. §
Az orvosi vizsgálatot végző és az alkalmasságot megállapító szervek eljárásának részletes szabályait, ügyvitelét, a véleményezésnél figyelembeveendő egészségügyi követelményeket az egészségügyi miniszter állapítja meg.
20. §
Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy gépjárművezetői engedélyivel rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely gépjárművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, azt a lakóhelye szerint illetékes rendelőintézet vezetőjének köteles írásban bejelenteni.
21. §
A 4. § rendelkezéseit a legközelebb esedékes -a korábbi rendelkezések szerint az orvos által meghatározott - időszakos orvosi vizsgálat időpontjától kell alkalmazni.
22. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 3/1975. (IV. 2.) EüM-BM-KPM együttes rendelettel módosított 1/1964. (V. 27.) EüM-BM-KPM együttes rendelet, továbbá a 4/1975. (IV. 16.) EüM rendelet hatályát veszti.
Dr. Zsögön Éva s. k.,
egészségügyi minisztériumi államtitkár