Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

37/1976. (X. 31.) PM rendelet

a három napnál nem hosszabb keresőképtelenség idejére járó táppénz elszámolásáról

A Minisztertanács 1007/1976. (III. 18.) Mt. h. számú határozata 7/a. pontjának végrehajtásaként - az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre (ideértve a lakásszövetkezeteket és a takarékszövetkezeteket is), a szövetkezeti vállalatra, továbbá - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - mindezeknek egymással vagy más szocialista gazdálkodó szervezetekkel, illetve az utóbbiaknak egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulására, valamint az egyesülésre, továbbá a mezőgazdasági szövetkezeti jövedelemszabályozás alá tartozó szervekre a munkaviszonyban álló dolgozók táppénz elszámolását illetően (továbbiakban: vállalat).

2. §

(1) A három napnál nem hosszabb keresőképtelenség idejére járó táppénz összegét a vállalat költségei között, eredménye terhére köteles elszámolni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha

a) a keresőképtelenség oka beteg gyermek ápolása,

b) a keresőképtelenség üzemi baleset miatt következett be, illetőleg

c) a dolgozó a biztosítás megszűnése után vált keresőképtelenné.

3. §

(1) A társadalombiztosítási feladatot végző vállalat esetében a 16/1964. (VII. 19.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Társadalombiztosítási Főigazgatóság (ügyviteli szervei) a 2. § (1) bekezdésében foglalt keresőképtelenség esetén folyósított táppénzt nem téríti meg.

(2) A társadalombiztosítási feladatokat nem végző vállalat a 2. § (1) bekezdés szerinti keresőképtelenség miatt folyósított táppénz összegét a következő havi járulék elszámolásában a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak (ügyviteli szerveinek) - annak igénylése alapján - köteles megtéríteni.

4. §

(1) A három napnál nem hosszabb keresőképtelenség idejére járó táppénz összegét a vállalat -a számviteli előírásoknak megfelelően - a költségnem számadásban bérjellegű egyéb költségként kimutatva, a "gazdálkodó szerv központi irányításának költségei" között köteles elszámolni.

(2) Az ilyen címen felmerült többletköltség, mint fel nem osztott költség, nem lehet árképzési tényező.

5. §

Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminisztériumi államtitkár