16/1964. (VII. 19.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítás szervezetének egységesítéséről szóló 1964. évi 6. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a társadalombiztosítás szervezetének egységesítéséről szóló 1964. évi 6. számú törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeli:

1. §

(1) Társadalombiztosítási feladatokat a következő szakszervezeti szervek végeznek:

a) a szakszervezetek központi vezetőségei,

b) a szakszervezetek megyei tanácsai és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa,

c) a társadalombiztosítási bizottságok,

d) a szakszervezeti bizottságok,

e) a társadalombiztosítási tanácsok.

(2) Az (1) bekezdés c) és e) pontjában említett szakszervezeti szervek létszámát, összetételét, feladatkörét és illetékességét a SZOT szabályzatban állapítja meg.

(3) A társadalombiztosítás igazgatási és ügyviteli feladatait a Szakszervezetek Országos Tanácsa Társadalombiztosítási Főigazgatósága (a továbbiakban: Főigazgatóság) és ügyviteli szervei végzik. A Főigazgatóság ügyviteli szervei: az igazgatóságok és ezek kirendeltségei.

(4) A Főigazgatóság és ügyviteli szervei feladatkörét és illetékességét a SZOT szabályzatban állapítja meg.

2. §

A Főigazgatóság jogi személy.

3. §

(1) A társadalombiztosítási feladatokat végző munkáltatók, illetőleg szövetkezetek körét, az elvégzendő társadalombiztosítási feladatokat a SZOT szabályzatban állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási feladatok végzésével megbízott munkáltatók, illetőleg szövetkezetek ügyvitelük körében, saját alkalmazottaikkal és saját költségükön kötelesek e feladatokat végezni.

(3) A társadalombiztosítási feladatok végzésével megbízott munkáltatók, illetőleg szövetkezetek az igények elbírálásáért és a szolgáltatások teljesítéséért a Főigazgatósággal (ügyviteli szerveivel) szemben teljes anyagi felelősséggel tartoznak. A szabályszerűen elbírált igények alapján helyesen számfejtett és folyósított szolgáltatások összegét a Főigazgatóság (ügyviteli szervei) megtéríti.

(4) A SZOT az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit - az érdekelt miniszterrel egyetértésben - munkáltatónak, illetőleg szövetkezetnek nem tekinthető szervre (intézményre, szervezetre, stb.) kiterjesztheti.

4. §

Az Országos Társadalombiztosítási Tanács elnökből, titkárból és ötvenegy tagból áll. Az Országos Társadalombiztosítási Tanács elnökét és titkárát a SZOT Elnöksége jelöli ki. Tagjai:

a) a SZOT Elnöksége által a szakszervezetek tagjaiból kijelölt huszonhat személy,

b) az Egészségügyi Minisztérium két kiküldötte, a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium, a Könnyűipari Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkárságának egy-egy kiküldötte,

c) a Termelőszövetkezeti Tanács öt kiküldötte, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének két kiküldötte, a Kisiparosok Országos Szervezetének, a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezetének, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, az Országos Ügyvédi Tanácsnak és a Szövetkezetek Országos Szövetségének egy-egy kiküldötte.

5. §

(1) A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ az 1964. évi július hó 31. napjával megszűnik.

(2) A Főigazgatóság az 1964. évi augusztus hó 1. napján kezdi meg működését, és ettől a naptól kezdődően látja el mindazokat a társadalombiztosítási feladatokat, amelyeket ezideig a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ látott el.

(3) A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet és az Újságírók Szanatórium Egyesülete társadalombiztosítási feladatainak a Főigazgatóság által történő átvétele napját a SZOT az említett intézményekhez tartozó biztosítottak érdekképviseleti szervének vezetőjével egyetértésben állapítja meg.

(4) Az Országos Nyugdíjintézet megszűnésének és társadalombiztosítási feladatainak a Főigazgatóság által történő átvétele napját a SZOT a munkaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. A Főigazgatóság ugyanakkor átveszi az Országos Nyugdíjintézet társadalombiztosításon kívüli feladatait is.

(5) A SZOT a munkaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg azt a napot, amely nappal a SZOT-ra szállnak át mindazok a jogok, amelyek a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a munkaügyi minisztert illették meg.

(6) A (3)-(5) bekezdések rendelkezéseit legkésőbb az 1964. évi december hó 31-ig végre kell hajtani.

6. §

(1) A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnak, továbbá az Országos Nyugdíjintézetnek minden, a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézetnek és az Újságírók Szanatórium Egyesületének a társadalombiztosítást illető ingó és ingatlan vagyona és az ezekhez fűződő követelései és tartozásai a SZOT-ra szállnak át. A társadalombiztosítási vagyont a SZOT egyéb vagyonától elkülönítetten kell kezelni.

(2) A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnak, továbbá az Országos Nyugdíjintézetnek minden egyéb, a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézetnek és az Újságírók Szanatórium Egyesületének a társadalombiztosítást illető minden egyéb követelése és tartozása a Főigazgatóságra száll át.

(3) Az alábbi a)-e) pontok alatt felsorolt kiadásokat, illetőleg bevételeket külön-külön alapszerűen kell kezelni. Ezekről az állami költségvetésre vonatkozó általános szabályok szerint az összes kiadásokat és bevételeket magábanfoglaló költségvetést és beszámolót kell készíteni:

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak és hozzátartozóiknak folyósított nyugellátásokat, az öregségi és munkaképtelenségi járadékokat, a kivételes nyugellátásokat, ezeknek - az ügyviteli költségek kivételével - egyéb költségeit, továbbá mindezek fedezetéül szolgáló bevételeket, így különösen a nyugdíjjárulékokat és a termelőszövetkezetek használatában vagy kezelésében álló földek után fizetett hozzájárulások összegét;

b) a kisipari szövetkezeti tagoknak és hozzátartozóiknak folyósított nyugellátásokat, a kivételes nyugellátásokat, ezek ügyviteli és egyéb költségeit, továbbá a mindezek fedezetéül szolgáló nyugdíjjárulékokat;

c) a kisiparosoknak és hozzátartozóiknak folyósított nyugellátásokat, a kivételes nyugellátásokat, ezek ügyviteli és egyéb költségeit, továbbá a mindezek fedezetéül szolgáló nyugdíjjárulékokat;

d) az ügyvédeknek és hozzátartozóiknak folyósított nyugellátásokat, a kivételes nyugellátásokat, továbbá a mindezek fedezetéül szolgáló nyugdíjjárulékokat;

e) a kisiparosok betegség esetére szóló önkéntes biztosításával felmerült költségeket - ideértve ezek ügyviteli költségeit is - továbbá i mindezek fedezetéül szolgáló járulékokat.

7. §

(1) A 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 74. és 75. §-ának a hozzátartozói igények előterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezése azzal egészül ki, hogy a SZOT szabályzatban ettől eltérően is rendelkezhet.

(2) A 21/1958. (II. 25.) Korm. számú rendeletnek és a 6/1960. (II. 14.) Korm. számú rendeletnek a nyugellátási igények előterjesztésére, elbírálására és a határozathozatalra vonatkozó rendelkezései akként módosulnak, hogy az igényeket a Főigazgatóságnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes ügyviteli szervénél kell előterjeszteni, az igényt ugyanez az ügyviteli szerv bírálja el és hoz az ügyben határozatot. A hozzátartozói igények előterjesztésének szabályait - ha a meghalt nyugdíjas volt - a SZOT szabályzatban állapítja meg.

(3) A 21/1958. (II. 25.) Korm. számú rendelet 41. §-a (4) bekezdésében említett külön bizottság megszűnik, feladatkörét a rendelet 47. §-ában említett Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság veszi át.

(4) A 48/1961. (XII. 30.) Korm. számú rendelet 38. és 39. §-ának a hozzátartozói igények előterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezései akként módosulnak, hogy ezekben az ügyekben a munkaviszonyban álló dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint kell eljárni.

8. §

(1) Azokat a társadalombiztosítási kérdéseket, amelyeket a munkaügyi miniszter rendeletben szabályozhatott, a SZOT szabályzatban rendezi

(2) A SZOT társadalombiztosítási szabályzatait a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

9. §

A társadalombiztosítás kérdéseiben a SZOT a munkaügyi miniszter véleményének meghallgatásával tesz előterjesztést; a hatáskörébe utalt kérdésekben pedig, ha azok a dolgozók életszínvonalát vagy a munkaerőgazdálkodást érintik, a munkaügyi miniszterrel egyetértésben dönt. Az említett kérdésekben előzetesen meg kell hallgatni az érdekelt minisztereket és az érdekelt szervek (Termelőszövetkezeti Tanács, Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége stb.) vezetőit

10. §

(1) A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet, valamint az Újságírók Szanatórium Egyesülete által ellátott társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok rendelkezései hatályban maradnak. Az eljárási kérdésekben azonban - ideértve a jogorvoslati eljárást és a jogorvoslatra illetékes szerveket is - a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Hatályban maradnak továbbá a társadalombiztosítási jogszabályoknak azok a rendelkezései is, amelyek az 1964. évi 6. számú törvényerejű rendelettel, illetőleg jelen rendelettel nem ellenkeznek. Minden olyan esetben azonban, amikor valamely korábbi jogszabály társadalombiztosítási kérdésben Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központot vagy helyi szervét; Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézetet vagy helyi szervét; Újságírók Szanatórium Egyesületét; Országos Nyugdíjintézetet említ, ezek helyett a Főigazgatóságot, illetőleg ügyviteli szerveit kell érteni.

11. §

A Főigazgatóságba, illetőleg ügyviteli szerveibe a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központtól vagy helyi szerveitől, a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézettől, vagy helyi szerveitől, az Újságírók Szanatórium Egyesületétől, valamint az Országos Nyugdíjintézettől átvett alkalmazottakat népgazdasági érdekből áthelyezett dolgozóknak kell tekinteni.

12. §

Ez a rendelet nem érinti a fegyveres erők, valamint a Belügyminisztérium és az Igazságügyminisztérium kötelékbe, illetőleg felügyelete alá tartozó fegyveres testületek tagjai és családtagjai, továbbá a Magyar Államvasutak és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak dogozói és ezek családtagjai társadalombiztosításáról szóló rendelkezéseket.

13. §

Ez a rendelet az 1965. évi január hó 1. napján lép hatályba; a 2. § rendelkezéseit azonban az 1964. évi augusztus hó 1. napjától, a 6-7. §-ok és a 10-11. §-ok rendelkezéseit pedig az érdekelt szervekkel kapcsolatosan a társadalombiztosítási feladatoknak az 5. §-ban említett átvétele napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik mindazok a jogszabályi rendelkezések, amelyek e rendelettel nem egyeztethetők össze. Így különösen: a 190/1950. (VII. 15.) MT számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése, 2. §-a. 3. §-ának (1)-(2) bekezdései, a 91/1952. (X. 2.) MT számú rendelet 1. §-a, 5-8. §-ai, 13-14. §-ai, 16. §-a, 18. §-a, 21. §-a, a 71/1955. (XII. 31.) Korm. számú rendelet 3. §-a, 75-76. §-ai, 79-80. §-ai, az 1037/1957. (IV. 13.) Korm. számú határozat, a 21/1958. (II. 25.) Korm. számú rendelet 48/A. §-a, a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, a 12/1959. (III. 1.) Korm. számú rendelet 3. §-ának (3) bekezdése, 4. §-a, 5. §-ának (1)-(3) bekezdései és a 38/1959. (VIII. 15.) Korm. számú rendelet 25. §-ának (2) bekezdése, 26. §-a.

Kállai Gyula s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese