3/1976. (III. 15.) IM rendelet

az igazságügyi szakértők díjazásáról

A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény 404. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 187. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem:

A szakértői díj

1. §

(1) Az állandó és a kijelölt igazságügyi szakértőnek, a szakértői vélemény végett megkeresett állami vagy más szervnek, a szakértői testületnek és a szakértőként alkalmazott más személynek (a továbbiakban együtt: szakértő) szakértői tevékenységéért az I. számú mellékletben meghatározott munkadíj és költségtérítés (a továbbiakban: szakértői díj) jár.*

(2) A szaktanácsadó (Be. 79. §) tevékenységéért a szakértői díj alapulvételével a szaktanácsadó munkájával és a ráfordított idővel arányos díjat kell megállapítani.

(3) A rendelkezésre álló adatok gondos mérlegelésével kivételes esetben az I. számú mellékletben meghatározottnál magasabb összegű munkadíj is megállapítható, ha a szakértő vagy a szakértői vélemények felülvizsgálatát ellátó testület működése hosszabb tudományos vizsgálódást igényel, egyesített szakvéleményt ad, vagy ha a munkadíj felemelése egyéb okból indokoltnak látszik. A kivételes munkadíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet.

(4) Gazdasági perben a bíróság a szakértői díjat az e rendeletben foglalt korlátozásokra tekintet nélkül, a szakértői vélemény elkészítésére fordított munkával arányosan állapítja meg.

2. §

(1) A szakértőt díj illeti meg abban az esetben is, ha a szakértő újabb adatok alapján pótvéleményt ad. Ha a szakértő újabb (másod) szakértői véleményt ad, az 1. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést lehet alkalmazni.

(2) Ha a kirendelő szerv több szakértőt alkalmaz, a díj mindegyik szakértőt az általa végzett tevékenységért külön-külön megilleti.

3. §

(1) A sürgetésre adott válaszért, valamint az elkészített lelet vagy szakvélemény hiányainak pótlásáért vagy hibáinak kijavításáért a szakértő külön díjat nem számíthat fel, illetőleg az nem állapítható meg.

(2) Három napot meghaladó helyszíni szakértői tevékenység vagy előreláthatólag jelentősebb öszszegű készkiadás felmerülése esetén a kirendelő szerv előzetes engedélyét kell kérni.

A szakértői díj felszámítása

4. §

(1) A szakértő a munkadíjára és a költségeire vonatkozó igényét szakvéleményének beterjesztésekor, legkésőbb azonban szakértői működésének befejezésétől számított tizenöt napon belül köteles a kirendelő szervnél díjjegyzékkel érvényesíteni.

(2) A díjjegyzékben külön kell részletezni a munkadíjat, valamint a költségeket (készkiadásokat: utazási, illetve közlekedési és kiküldetési költség, levelezés, telefon, a szakvélemény leíratása, egyéb igazolt és indokolt kiadások). A szakértő kiküldetési költségeire a bírákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A szakértő nem számíthat fel külön költséget saját műszereinek használatáért, vagy műszerek beszerzéséért.

Költségátalány

5. §

(1) Állandó igazságügyi szakértő, valamint a szakértői vélemény felülvizsgálatát végző testület igénybevétele esetében költségtérítésként költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden költséget és készkiadást magában foglal.

(2) A költségátalány nem foglalja magában a kiküldetési költségeket (utazási, élelmezési költség, szállásdíj), továbbá a fényképezéssel járó költségeket.

(3) A költségátalány a szakértői munkadíj 30%-a, legkisebb összege ötven forint.

Jelenléti díj

6. §

(1) Ha a szakértő a tárgyalás megkezdésére kitűzött időpontban megjelent, a tárgyalás megkezdéséig, illetőleg a tárgyalás elmaradásának közléséig eltelt időt a jelenléti díj megállapításánál figyelembe kell venni.

(2) Ha a megjelent szakértő a tárgyalás megkezdésére kitűzött időponttól számított fél órán belül értesül a tárgyalás elmaradásáról, időmulasztás címén a két órát meg nem haladó időre járó jelenléti díj felét kell részére megállapítani.

(3) Ha a bíróság a tárgyalást két órát meghaladó időre félbeszakítja, ezt az időtartamot a jelenléti időbe be kell számítani.

(4) Ha a szakértő csupán a megbízás átvétele, vagy a vélemény benyújtása végett jelenik, megjelenéséért külön díjat nem számíthat - fel.

7. §

(1) A munkaviszonyban álló kijelölt szakértő az egyébként őt megillető jelenléti díj felét számíthatja fel.

(2) Ha a szakértő ugyanazon a napon több ügyben működik közre, a jelenléti díjat mindegyik ügyben külön-külön kell részére megállapítani.

(3) A tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szemlére és más olyan eljárási cselekményekre is, ahol a szakértő jelenléte szükséges.

A szakértői díj kifizetése

8. §

(1) A szakértői díjat, előleget (a továbbiakban együtt: szakértői díjat) csak a kirendelő szerv utalványa, bíróság esetében pedig jogerősségi záradékkal ellátott határozat alapján lehet a szakértőnek kiutalni.

(2) A határozat jogerőre emelkedését a tárgyaláson hozott és azonnal jogerőre emelkedett végzésben megállapított szakértői díj utalványozásánál is tanúsítani kell.

(3) A szakértői díjat megállapító határozatban a munkadíjakat és a készkiadásokat részletezve kell feltüntetni.

(4) A büntető ügyben és a költségmentes polgári ügyben megállapított szakértői díjat be kell vezetni a költségjegyzékbe. A költségjegyzék tételszámát fel kell tüntetni a szakértői díjat megállapító határozatban és az utalványon is.

(5) A bíróság a szakértői díjat megállapító határozatnak jogerősségi záradékkal ellátott példányát a Bírósági Gazdasági Hivatalnak (a továbbiakban: BGH) - a megyei bíróság székhelyén kívül bíróság esetében az ellátmány kezelésével megbízott dolgozónak - haladéktalanul megküldi kifizetés céljából. Ha a szakértő a díjat harminc napon belül nem veszi át, részére azt postán kell megküldeni.

(6) A szakértői díjat a kifizetésre illetékes szerv az erről rendelkező jogerős határozat átvételétől számított nyolc napon belül köteles átutalni.

Az állandó igazságügyi szakértő díjai

9. §

(1) Állandó igazságügyi szakértőnek, a Belügyminisztérium Bűnügyi Technikai Intézetének, a Belügyminisztérium Nyilvántartó Központ Bűnügyi Nyilvántartó Osztályának, valamint a Belügyminisztérium Okmányszakértői Irodájának alkalmazása esetében a szakértő a kirendelő szervtől - saját részére - díjazást (szakértői díjat, költségtérítést, jelenléti díjat, kiküldetési költséget) nem igényelhet. A megfelelő szakértői díjat díjjegyzékben az állam javára kell felszámítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett szakértő eljárásával felmerülő költségeket a munkáltató előlegezi.

(3) A kirendelő szerv a szakértői díjat az eljárt szakértő nevének feltüntetésével az igazságügyi orvostani intézet állandó szakértőjének alkalmazása esetében a II., a Belügyminisztérium állományába tartozó állandó rendőrorvos szakértő alkalmazása esetében pedig a III. számú mellékletben megjelölt számlára utalja át. A 8. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés az e bekezdésben említett esetben is irányadó.

10. §

(1) Az orvostudományi egyetem igazságügyi orvostani intézetének állományába tartozó állandó szakértőt, továbbá a Belügyminisztérium állományába tartozó állandó rendőrorvos szakértőt a szakértői tevékenységért járó munkadíj (jelenléti díj) ötven százaléka illeti meg. A munkadíj (jelenléti díj) másik ötven százaléka az államot illeti meg, a szakértői vélemény elkészítésével felmerült költségekért fizetett költségátalányt pedig az állandó szakértőt alkalmazó szerv a szakértői tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségei fedezésére használhatja fel. Az ilyen szakértői vélemény elkészítésében közreműködő segédszemélyzetet a részükre járó munkadíj teljes egészében megilleti.

(2) A munkadíj ötven százalékát az igazságügyi orvostani intézet, illetőleg a Belügyminisztérium a 232-90103-4000 számú, NGE különleges bevételek bevételi számla (Budapest) javára utalja át.

11. §

(1) Állandó igazságügyi szakértőnek, a Belügyminisztérium Bűnügyi Technikai Intézetének, a Belügyminisztérium Nyilvántartó Központ Bűnügyi Nyilvántartó Osztályának, valamint a Belügyminisztérium Okmányszakértői Irodájának alkalmazása esetében a szakértői díj - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az államot illeti meg.

(2) A költségjegyzékbe foglalt szakértői díj behajtása érdekében mind a büntető, mind a polgári eljárásban a bíróságnak az összegek viselésére vonatkozó határozata, illetve a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) Ha a bíróság a szakértői díj egészben vagy részben való előlegezésére a felet kötelezi és e költségeket előzetesen elnöki letétbe helyeztette, a szakértői díjat a (4) bekezdésben foglaltak kivételével az eljáró bíróság székhelye szerint illetékes BGH bevételi számlájára utalja át. Ha pedig a szakértői díj fedezésére elnöki letét nem volt, vagy a letétbe helyezett összeg kevésnek bizonyult, a szakértői díj megállapítására vonatkozó határozatban a felet fel kell szólítani, hogy a szakértői díjat, illetőleg az elnöki letétből nem fedezett különbözetet a (4) bekezdésben foglaltak kivételével az illetékes BGH bevételi számlájára tizenöt napon belül fizesse be.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat az orvostudományi egyetem igazságügyi orvostani intézetének állományába tartozó állandó szakértő, továbbá a Belügyminisztérium állományába tartozó állandó rendőrorvos szakértő esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakértői díjat a II., illetve a III. számú mellékletben megjelölt számlára kell átutalni (befizetni).

(5) A (3) és a (4) bekezdés esetében a bíróság határozatát az egyéb érdekeltek mellett - jogerőre emelkedése után - a BGH-nak, és ha az elnöki letétet nem a BGH kezeli, a bíróság elnöki letétkezelőjének is haladéktalanul meg kell küldeni.

12. §

(1) Ha az állandó igazságügyi szakértő a szakértői véleményt nem hatósági kirendelés alapján adta, a szakértői tevékenységért járó díjat (költségátalányt) az eljáró szakértői szerv vezetője írásban (díjjegyzékben) közli a megbízóval és felszólítja, hogy a szakértői díjat tizenöt napon belül a szakértői intézet szerint illetékes szerv számlájára fizesse be.

(2) Az (1) bekezdésben írt díjjegyzék és felszólító levél másodpéldányát a szakértői szerv vezetőjének eredeti aláírásával ellátva a szakértői intézet szerint illetékes szervnek meg kell küldeni a követelés előírása és behajtása végett. A díjjegyzéket a szerv megkeresésére a közjegyző végrehajtási záradékkal (Vht. 14. §) látja el.

Orvosszakértő

13. §

(1) A boncolásnál legfeljebb két boncolósegédet lehet alkalmazni.

(2) A boncolósegéd részére megállapított munkadíj nem jár annak, akinek hivatali kötelessége a boncolásnál való segédkezés.

(3) Az I. számú melléklet 5. pontjában meghatározott díj a szakértőt minden laboratóriumi vizsgálatért - így a véralkoholvizsgálatért is - külön-külön illeti meg.

Könyvszakértő

14. §

(1) Ha a könyvszakértő a vizsgálatot nem a bíróság előtt végzi, írásbeli véleményéhez jegyzéket kell csatolnia, amelyben feltünteti, hogy mely napokon hány órát töltött szakértői munkájával, s ez idő alatt milyen tevékenységet fejtett ki.

(2) A bíróság a könyvszakértő díját a díjjegyzék adatainak mérlegelésével állapítja meg a meghatározott díjszabás szerint.

Műszaki szakértő

15. §

A műszaki szakértő díjának megállapításánál a 14. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Írásszakértő

16. §

Az írásszakértő díját a bíróság az összes körülmények gondos mérlegelésével határozza meg, ha a darabszám szerinti díjazást nem tartja megfelelőnek, vagy az írásszakértő működése darabszám szerint díjazásra nem alkalmas.

Tárgyszakértő

17. §

(1) A tárgyszakértő díját a bíróság több bűnjel,vagy egyéb tárgy megvizsgálása esetén az elvégzett szakértői munka és a vélemény elkészítésére fordított idő alapján állapítja meg.

(2) A tárgyszakértő nem számíthat fel külön díjat, ha a tárggyal együtt tartozékait is megvizsgálja.

Egyéb díjak

18. §

(1) A jegyzőkönyvvezető részére az I. számú melléklet 1-4. pontjában felsorolt eseteken kívül díj akkor is jár, ha más szakértői vizsgálatnál ténylegesen közreműködött.

(2) A leírói minőségben közreműködő személy díját a kijelölt szakértő költségként számíthatja fel és azt - a leíró díjazására - részére kell kiutalni.

Záró rendelkezések

19. §

E rendelet rendelkezéseit a nyomozó hatóság eljárása, valamint az ügyészi általános törvényességi felügyelet során közreműködő szakértőkre is alkalmazni kell.

20. §

(1) Ez a rendelet 1976. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 9/1954. (IX. 1.) IM, a 6/1961. (XII. 16.) IM, a 2/1966. (III. 27.) IM, az 1/1970. (II. 10.) IM, a 3/1972. (V. 27.) IM rendelet, valamint a 9/1974. (VII. 20.) IM rendelet 20-22. §-a hatályát veszti.

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter