4/1976. (VII. 24.) BM rendelet

a rendőrhatósági kényszerintézkedésekről

A rendőrségről szóló 39/1974. (XI. 1.) MT rendelet 13. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem.

1. §

(1) A budapesti és megyei rendőr-főkapitányság, illetőleg a járási, a városi és járási, valamint a városi, kerületi rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság, illetve rendőrkapitányság) vezetője rendőrhatósági kényszerintézkedésként (a továbbiakban: kényszerintézkedés);

- rendőrhatósági felügyeletet (a továbbiakban: rendőri felügyelet), vagy

- kitiltást

alkalmazhat azzal szemben, aki az állam belső rendjét, a közbiztonságot vagy a közrendet rendszeresen, vagy folyamatosan veszélyeztető magatartást tanúsít.

(2) A rendőri felügyelet és a kitiltás együttesen is alkalmazható.

(3) A kényszerintézkedés alkalmazásának célja

- a bűncselekmények elkövetésének megelőzése, továbbá

- a kényszerintézkedéssel érintett személynek a törvények tiszteletére, valamint a társadalmi együttélés szabályainak megtartására való nevelése.

2. §

A kényszerintézkedés nem rendelhető el azzal szemben,

a) aki a tizenhatodik életévét nem töltötte be;

b) akit előzetes letartóztatásba helyeztek;

c) akit szabadságvesztésre, vagy javító-nevelő munkára ítéltek a büntetés kiállásáig;

d) akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy szigorított őrizetből ideiglenesen elbocsátottak, annak tartama alatt;

e) akit pártfogó felügyelet alá helyeztek;

f) akinek kötelező munkaterápiás intézeti gyógykezelését vagy ideiglenes kényszer-gyógykezelését elrendelték;

g) aki egészségi állapotánál vagy idős koránál fogva hosszantartó ápolásra vagy gondozásra szoruló, illetőleg önálló cselekvésre és életvitelre képtelen beteg, avagy rokkant;

h) aki négy hónapot meghaladó terhes;

i) aki gondozásra vagy eltartásra szoruló hozzátartozóját egyedül látja el, kivéve, ha a kényszerintézkedést az ilyen hozzátartozó érdekének védelme teszi szükségessé.

3. §

(1) A kényszerintézkedés elrendelését megelőzően minden lényeges körülményre kiterjedő előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek a kényszerintézkedést szükségessé tevő okok feltárására, illetőleg az e vonatkozásban döntő jelentőségű körülmények megállapítására kell irányulnia.

(2) Az eljárás, illetve a kényszerintézkedés alatt állót és képviselőjét megilleti az ügyiratba való betekintés joga, kivéve a határozat-tervezetet, valamint azokat az iratokat, amelyek államtitkot, vagy szolgálati titkot tartalmaznak.

Szolgálati titok címén nem lehet kizárni annak az iratnak a megtekintését, amelyen az érdemi határozat alapszik.

(3) A kényszerintézkedés elrendelése, felülvizsgálata és megszüntetése határozattal történik. A határozatot az eljárás alá vont előtt ki kell hirdetni, és számára nyomban kézbesíteni kell.

(4) A kényszerintézkedés elrendelését és megszüntetését - a jogerős határozat kihirdetésekor - be kell jegyezni az eljárás alá vont személyi igazolványába.

(5) A határozat ellen az első fokon eljáró rendőrhatóság vezetőjénél benyújtott (bejelentett) fellebbezésnek van helye, amelynek elbírálására a felettes rendőrhatóság vezetője jogosult. A fellebbezést

a) a rendőri felügyeletet elrendelő határozat kihirdetését követő nyolc napon belül,

b) kitiltás elrendelése esetén a határozat kihirdetésekor lehet előterjeszteni.

(6) A kitiltást elrendelő határozat elleni fellebbezést három napon belül kell elbírálni.

4. §

(1) A kényszerintézkedés időtartama egy év, ez legfeljebb három ízben, újabb egy évre meghoszszabbítható.

(2) A kényszerintézkedés felülvizsgálatának kérelemre vagy hivatalból bármikor helye van.

(3) A kényszerintézkedés meghosszabbításakor, illetőleg a felülvizsgálata során a 6-8. § alapján előírt szabályok módosíthatók.

(4) Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés ideje a kényszerintézkedés időtartamába beszámít.

5. §

A kényszerintézkedést meg kell szüntetni, ha

a) a kényszerintézkedés alatt álló kifogásolt magatartása alapvetően megváltozott,

b) a jogerősen kiszabott egy évet meghaladó szabadságvesztés-büntetésének letöltését megkezdte,

c) sorkatonai szolgálatra vonult be.

d) a 2. § f)-i) pontjában meghatározott kizáró ok keletkezett.

6. §

(1) A rendőri felügyelet alatt álló köteles az ellenőrzésre jogosult rendőrt a lakásába (lakrészébe) beengedni és az ellenőrzést eltűrni.

(2) A rendőri felügyelet alatt álló kötelezhető arra, hogy

a) a határozatban megnevezett rendőri szervnél, illetőleg az ellenőrzésre jogosult rendőrnél az előírt időpontban megjelenjen;

b) a határozatban előírt időben lakásán tartózkodjon.

(3) A rendőri felügyelet alatt álló eltiltható attól, hogy

a) a határozatban megnevezett települést vagy államigazgatási területi egységet (községet, várost, közös tanácsú községet, járást stb.) az elrendelő hatóság vagy rendőri szerv előzetes engedélye nélkül elhagyja, illetőleg lakóhelyet vagy lakást változtasson;

b) nyilvános rendezvényeken (gyűléseken) részt vegyen;

c) a határozatban felsorolt közterületeken, helység-részekben, épületekben, kereskedelmi egységek területén, nyilvános szórakozóhelyeken, lakóházakban és magánlakásokban megjelenjen;

d) a határozatban megnevezett útvonalakat, közhasználatú tömegközlekedési eszközöket igénybe vegye, pályaudvarokon és közlekedési eszközök állomásain, megállókban tartózkodjon, oda belépjen;

e) a lakásán távbeszélőt üzemben tartson.

(4) A rendőri felügyelet alá helyezett vezetői engedélye vagy járművezetői igazolványa visszavonható, illetőleg ilyen engedélyt vagy igazolványt nem kaphat.

7. §

(1) A kitiltott köteles a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül:

- a határozatban megjelölt államigazgatási területet elhagyni;

- az általa szabadon választott - határsávba nem eső - helységbe távozni, a lakcímváltozást bejelenteni;

- az illetékes rendőri szervnél jelentkezni.

(2) A kitiltottat el kell tiltani attól, hogy a határozatban megjelölt - a kitiltás hatálya alá eső - területen

a) a lakóhelye szerint illetékes rendőrhatóság előzetes engedélye nélkül megjelenjen:

b) munkaviszonyban álljon, vagy ilyet létesítsen.

(3) A kitiltott vezetői engedélye, vagy járművezetői igazolványa visszavonható, illetőleg ilyen engedélyt vagy igazolványt nem kaphat.

8. §

A rendőri felügyelet és a kitiltás együttes elrendelése esetén a 6. és a 7. § azzal az eltéréssel irányadó, hogy

a) az elrendelő hatóság a kényszerintézkedés alá vont részére kényszertartózkodási helyet határoz meg;

b) a kényszerintézkedés alá, vont, az elrendelő jogerős határozat kihirdetését követő nyolc napon belül köteles a kényszertartózkodási helyre távozni és ott a legközelebbi rendőri szervnél jelentkezni;

c) a rendőri felügyelet szabályai a b) pontban meghatározott nyolc nap lejártával lépnek hatályba.

9. §

A kényszerintézkedések területi hatályát, valamint a kötelezettségek, illetőleg tilalmak körét az eljárás alá vont magatartása, társadalomra veszélyessége és személyi (lakás-, családi, munka-) körülményei figyelembe vételével és az 1. § (3) bekezdésében foglalt célok eléréséhez szükséges mértékben kell meghatározni.

10. §

A lakóhely szerint illetékes rendőrhatóság vezetője, illetőleg arra feljogosított szerve - indokolt esetben - kérelemre vagy bejelentésre a kötelezettségeket, illetőleg a tilalmakat ideiglenesen feloldó engedélyt adhat ki.

11. §

Azzal szemben, aki a kényszerintézkedés elrendelésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a rendeletet a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) kényszerintézkedést csak a rendőr-főkapitányság vezetője rendelhet el,

b) a kényszerintézkedés időtartama egy év, ez legfeljebb egy ízben, újabb egy évre meghosszabbítható,

c) kitiltásnak csak akkor van helye, ha ez nem jár a családi kötelékből (intézetet is ide értve) való kiszakítással.

12. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Egyidejűleg az 1/1957. (III. 19.) BM rendelet hatályát veszti.

Benkei András s. k.,

belügyminiszter