4/1976. (III. 30.) IM rendelet
a szabadalmi ügyvivőkről szóló 5/1976. (III. 30.) MT rendelet végrehajtásáról
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 5/1976. (III. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására, a 10. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és az Országos Találmányi Hivatal elnökével, valamint az ügykörüket érintő kérdésekben a külkereskedelmi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel is egyetértésben - a következőket rendelem:
(az R. 1. §-ához)
1. §
Az R. alkalmazásában az iparjogvédelmi ügyek a következők:
a) a szabadalom megadásával, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapításával, a szabadalom megsemmisítésével, a nemleges megállapítással, a szabadalom fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyek, valamint a szabadalmi kényszerengedéllyel, az igénybevétel ellenében járó kártalanítás összegének megállapításával, az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos, a találmány- és a szabadalombitorlás miatt indított perek;
b) a védjegy lajstromozásával, a védjegy oltalmának megújításával, a védjegyoltalom megszűnésének megállapításával, a védjegy törlésével, a nemleges megállapítással, a védjegyek nyilvántartásával kapcsolatos ügyek, valamint a védjegybitorlás miatt indított perek; továbbá
c) az ipari minták és az eredetmegjelölések oltalmának megszerzésével, fenntartásával és megszűnésével kapcsolatos ügyek, illetőleg perek.
[az R. 2. § (1) bekezdéséhez]
2. §
(1) Nem végezhet szabadalmi ügyvivői tevékenységet az, aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál működik.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szerv alkalmazásában állt, munkaviszonyának megszűnésétől számított egy évig szabadalmi ügyvivőként nem járhat el annál a szervnél, amelynél működött.
[az R. 2. § (2) bekezdéséhez]
3. §
(1) A szabadalmi ügyvivői esküt az Országos Találmányi Hivatal elnöke előtt kell letenni.
(2) A szabadalmi ügyvivői eskü szövege a következő: "Én ........................... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz és annak alkotmányához hű leszek. Szabadalmi ügyvivői feladataimat a jogszabályok szerint, pontosan és lelkiismeretesen teljesítem, a szabadalmi ügyvivői titkot megőrzöm, semmit el nem mulasztok, ami a rám bízott ügyek sikeres ellátásához, ügyfeleim, illetőleg munkáltatóm jogainak és jogos érdekeinek érvényre juttatásához szükséges."
4. §
(1) A szabadalmi ügyvivők névjegyzékét az Országos Találmányi Hivatalnál kell vezetni. Ebben fel kell tüntetni a szabadalmi ügyvivők működési jogosultságát érintő adatokat.
(2) A szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe való bejegyzést, a névjegyzékből való törlést, valamint a szabadalmi ügyvivői működést érintő egyéb lényeges körülményeket közzé kell tenni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.
(3) Az ügyvédi munkaközösség keretében működő szabadalmi ügyvivőre vonatkozóan a (2) bekezdésben említett adatokat az ügyvédség hivatalos lapjában is közzé kell tenni.
[az R. 4. § (1) bekezdéséhez]
5. §
(1) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség megalakulását attól a naptól kell számítani, amelyen szervezeti szabályzatát jóváhagyták.
(2) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség legalább négy és legfeljebb húsz szabadalmi ügyvivőként működő tagból állhat.
(3) A szabadalmi ügyvivői munkaközösséget a munkaközösség vezetője, illetőleg az általa vagy a munkaközösség tagjainak gyűlése (a továbbiakban: gyűlés) által megbízott tag képviseli.
6. §
(1) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség szervezetével és működésével összefüggő fontosabb feladatokat a gyűlés látja el.
(2) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség gyűlését a munkaközösség vezetője hívja össze legalább három havonként, vagy minden olyan esetben, amikor ezt a munkaközösség vezetője szükségesnek tartja. Össze kell hívni továbbá a gyűlést, ha ezt a tagoknak legalább egyharmada kéri, vagy ha az Országos Találmányi Hivatal elnöke a szervezeti szabályzat szerinti működéssel összefüggő valamely kérdés megvitatása vagy eldöntése végett indítványozza.
(3) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség gyűlése akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a kétharmad része megjelent. A gyűlés határozatát szótöbbséggel hozza meg.
7. §
(1) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség élén a gyűlés által három évi időtartamra megválasztott vezető áll.
(2) A munkaközösség vezetőjét a gyűlés indokolt esetben visszahívhatja.
(3) A munkaközösség vezetője megbízatásának megszűnésétől, vagy visszahívásától számított tizenöt napon belül vezetőt kell választani.
8. §
(1) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség megszűnik, ha
a) tagjainak száma négynél kevesebbre csökken és hat hónap alatt sem emelkedik a tagok száma legalább négyre;
b) a gyűlés a munkaközösség megszűnését mondja ki, kivéve ha a munkaközösség további működését kívánó tagok száma a négyet eléri;
c) a munkaközösség - a gyűlés határozata folytán - más szabadalmi ügyvivői munkaközösségbe olvad be;
d) a munkaközösséget az Országos Találmányi Hivatal elnöke feloszlatja.
(2) A szabadalmi ügyvivői munkaközösséget fel kell oszlatni, ha a szervezeti szabályzat szerinti működése keretében nem tudja biztosítani a feladatok eredményes ellátását.
(3) A megszűnt szabadalmi ügyvivői munkaközösség vagyonának felosztásáról és folyamatban levő ügyeinek továbbviteléről a munkaközösség gyűlése határoz. A munkaközösség feloszlatása estén ezeknek a feladatoknak az ellátásáról az Országos Találmányi Hivatal elnöke gondoskodik.
9. §
(1) A szabadalmi ügyvivői munkaközösséghez befolyt munkadíjból először a munkaközösség fenntartásához szükséges - és valamennyi munkaközösségi tag által közösen viselendő - közterheket, személyi és dologi költségeket kell fedezni. A jövedelem fennmaradó részét a munkaközösség tagjai között az általuk ellátott ügyekből befolyt munkadíj arányában havonta utólag kell felosztani. A munkaközösség vezetője indokolt esetben előleg kifizetését engedélyezheti.
(2) A munkaközösség fejlesztési, szociális-kulturális, valamint tartalékalapot képez. Az alapok képzésének és felhasználásának módját a szervezeti szabályzatban kell rögzíteni.
(3) A munkaközösség vezetőjének díjazását a szervezeti szabályzat állapítja meg.
(4) A munkaközösség tagjainak bevételeit a munkaközösség pénztárába kell befizetni. A munkaközösség pénzét - a folyamatos működéshez szükséges összegen felül - takarékpénztárban kell elhelyezni.
10. §
(1) A szervezeti szabályzatban meg kell határozni a munkaközösség gazdálkodásának és ellenőrzésének rendjét.
(2) A munkaközösség tagjainak jövedelme után - ideértve a 9. § (3) bekezdése szerint járó díjazást is - az ügyvédi munkaközösségekre irányadó szabályok szerint kell adót fizetni.
[az R. 4. § (2) bekezdéséhez]
11. §
Az Országos Találmányi Hivatal elnöke a munkaközösség gyűlésének vagy vezetőjének a jogszabállyal vagy a szervezeti szabályzattal ellentétes határozatát, illetőleg intézkedését hatályon kívül helyezheti és új határozat (intézkedés) hozatalát rendelheti el.
[az R. 4. § (3) bekezdéséhez]
12. §
(1) A szabadalmi ügyvivői munkaközösségbe a munkaközösség gyűlése vesz fel tagokat.
(2) A szabadalmi ügyvivői munkaközösségi tagság megszűnik
a) a szabadalmi ügyvivők névjegyzékéből való törléssel,
b) ha a szabadalmi ügyvivő a 13. § alapján létesített munkaviszonyát a felfüggesztés leteltét követő harminc napon belül nem szünteti meg,
c) a munkaközösségből való kilépéssel,
d) a munkaközösségből fegyelmi úton történő kizárással,
e) a munkaközösség megszűnésével.
(3) A munkaközösség tagja kilépési szándékát írásban köteles bejelenteni. A munkaközösségi tagság a bejelentést követő hónap utolsó napján szűnik meg, kivéve ha a gyűlés a kilépést korábbi hatállyal veszi tudomásul.
[az R. 4. § (4) bekezdéséhez]
13. §
A szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagja - nem ügyvivői feladatok ellátására - munkaviszonyt létesíthet arra az időre, amelynek tartamára a munkaközösségben végzett szabadalmi ügyvivői tevékenységtől fegyelmi úton felfüggesztették.
[az R. 5. § (2) bekezdéséhez]
14. §
A szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagjával szemben a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyának, a fegyelmi felelősségre vont személyi körülményeinek, valamint az eset összes körülményeinek a figyelembevételével kell kiszabni.
[az R. 5. § (3) bekezdéséhez]
15. §
(1) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség gyűlése minden olyan bejelentést, amelyből arra lehet következtetni, hogy a szabadalmi ügyvivő fegyelmi vétséget követett el, haladéktalanul köteles megvizsgálni és ha alapos a gyanú a fegyelmi vétség elkövetésére, a fegyelmi eljárást meg kell indítani.
(2) A fegyelmi eljárás lefolytatásának nem akadálya, hogy a szabadalmi ügyvivő időközben a munkaközösségből kilépett.
(3) Fegyelmi eljárás nem indítható, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése óta egy év már eltelt.
(4) A fegyelmi vizsgálat során lehetővé kell tenni, hogy a szabadalmi ügyvivő az ellene tett bejelentést és a fegyelmi vizsgálat egyéb adatait megismerje, továbbá védekezését szóban vagy észrevételeit írásban közölhesse.
16. §
(1) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség gyűlése a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított harminc napon belül köteles tárgyalást tartani és - ha lehetséges - érdemi határozatot hozni. Ha a szabadalmi ügyvivői munkaközösség létszáma azt lehetővé teszi, a fegyelmi eljárást a munkaközösség vezetője és gyűlése által kijelölt két tag (fegyelmi bizottság) folytatja le.
(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen büntető eljárás folyik és a fegyelmi ügy a büntető eljárás befejezése előtt kellően nem tisztázható, a fegyelmi eljárás a büntető eljárás befejezéséig felfüggeszthető. Ebben az esetben a fegyelmi határozatot a büntető eljárást befejező jogerős határozat meghozatalától számított harminc napon belül kell meghozni.
(3) A fegyelmi tárgyalás határnapjáról az eljárás alá vont személyt azzal a figyelmeztetéssel kell értesíteni, hogy távolmaradása az eljárás lefolytatását nem akadályozza. Az értesítésben közölni kell a bejelentés tartalmát.
(4) A fegyelmi tárgyalás általában nyilvános. A tárgyaláson a munkaközösség vezetője elnököl, aki ismerteti az ügyet. Ezt követően a fegyelmi eljárás alá vont személy teszi meg észrevételeit. A fegyelmi eljárás során bizonyítást lehet felvenni. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni.
17. §
(1) Ha a szabadalmi ügyvivői munkaközösség gyűlése (a fegyelmi bizottság) nem állapít meg fegyelmi vétséget, az eljárást megszünteti, fegyelmi vétség megállapítása esetén pedig fegyelmi büntetést szab ki.
(2) A fegyelmi határozatot indokolni kell és azt a tárgyaláson ki kell hirdetni.
(3) A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni és azt az elnök írja alá. Az írásba foglalt határozatot a tárgyalástól számítot nyolc napon belül közölni kell a fegyelmi eljárás alá vont személlyel.
(4) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség fegyelmi határozata ellen annak jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmi eljárás alá vont személy új eljárást kezdeményezhet, ha olyan új tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős bírósági (hatósági) határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárás során nem bíráltak el, feltéve hogy elbírálás esetén reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor a fegyelmi határozat a bíróság ítélete folytán emelkedett jogerőre.
[az R. 6. § (2) bekezdéséhez]
18. §
Az ügyvédi munkaközösséggel munkaviszonyban álló szabadalmi ügyvivő működésének részletes szabályait az ügyvédi munkaközösségek ügyrendje állapítja meg.
[az R. 4. § (4) bekezdéséhez és 6. § (3) bekezdéséhez]
19. §
(1) Az R. 4. §-ának (4) bekezdésében és 6. §-ának (3) bekezdésében foglalt tilalom nem vonatkozik a tudományos, az oktatói, az irodalmi és a művészeti tevékenységre.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységre nézve megfelelően alkalmazni kell a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 1/1976. (I. 31.) MüM rendeletben foglalt rendelkezéseket.
20. §
(1) Ez a rendelet 1976. április 15. napján lép hatályba.
(2) Aki e rendelet hatályba lépése előtt szabadalmi ügyvivői vizsgát tett, akkor is bejegyezhető a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe, ha nincs az R. 2. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott képesítése.
(3) A 2. § (2) bekezdése akkor alkalmazható, ha az ott megjelölt munkaviszony e rendelet hatályba lépése után szűnt meg.
(4) Az Országos Találmányi Hivatal elnöke az R. 4. §-ának (4) bekezdésében, az igazságügyminiszter pedig az R. 6. §-ának (3) bekezdésében foglalt tilalom alól felmentést adhat annak, aki e rendelet hatálybalépésekor főállású munkaviszonyban állt és szabadalmi ügyvivői tevékenységet nem vagy csak részben e munkaviszonya keretében fejtett ki. 1976. december 31. napjáig a tilalom alóli felmentésre nincs szükség.
(5) Ha a szabadalmi ügyvivő a tevékenységét csak részben fejti munkaviszony keretében, a felmentés megadása iránti kérelméhez csatolni kell a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát.
21. §
(1) Aki e rendelet hatályba lépése előtt a szabadalmi ügyvivői magántevékenysége körében vállalt megbízás alapján a hatóság, illetőleg a bíróság előtt eljárt - ha az R. rendelkezéseinek megfelelő szervezeti keretek között szabadalmi ügyvivői képviseleti tevékenységet nem folytat - az adott iparjogvédelmi ügy befejezéséig, legkésőbb azonban 1977. december 31. napjáig továbbra is eljárhat képviselőként. Ez a rendelkezés azonban nem érinti a külföldi vonatkozású iparjogvédelmi ügyekkel kapcsolatos képviselet ellátásával összefüggő külkereskedelmi szabályok hatályát.
(2) Aki e rendelet hatályba lépésekor szabadalmi ügyvivői jogosítvánnyal rendelkezett, annak a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe való bejegyzés iránti kérelmében csak erre a tényre kell hivatkoznia. 1976. június 30. napja után - az R. által meg Határozott szervezeti keretek között is - csak az folytathat szabadalmi ügyvivői képviseleti tevékenységet, aki a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe való bejegyzését kérte.
Dr. Korom Mihály s. k.,
igazságügyminiszter