8/1976. (VII. 15.) EüM rendelet
a hadkötelesek és hozzátartozóik szociális ellátásáról
A 6/1976. (III. 31.) MT rendeletben (a továbbiakban: R.), az 1/1976. (III. 31.) HM-EüM-PM számú együttes rendeletben és a 2/1976. (VI. 17.) HM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) szabályozott, a hadkötelesek és hozzátartozóik érdekvédelmével kapcsolatban az egészségügyi szakigazgatási szervekre háruló feladatokról - az R. 151. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a 3. § tekintetében az igazságügyminiszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem.
1. §
(1) Az R. 35. §-a (1) bekezdésében foglalt feltételek mellett a családfenntartói igazolást akkor is ki lehet adni, ha a hozzátartozó esetleges jövedelme meghaladja az 1/1976. (III. 31.) HM-EüM-PM rendelet 2. §-a (1) bekezdésében megszabott összeget, de nem olyan mértékben, hogy abból a hozzátartozó biztosítani tudná ellátását, fizetett gondozó útján.
(2) Azt a körülményt, hogy a hozzátartozó ápolásra, gondozásra szorul, a lakóhelye szerint illetékes kezelőorvos (körzeti orvos) igazolja. Az orvosi igazolásnak kórismét nem kell tartalmaznia, hanem csak annak megállapítását, hogy a hozzátartozó állandó ápolásra, gondozásra szorul, önmagát nem képes ellátni. Az igazolást két példányban kell kiállítani.
2. §
(1) A községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) a családfenntartói igazolás iránti kérelmet környezettanulmány és az 1. § (2) bekezdése szerinti orvosi igazolás alapján bírálja el. A kérelem teljesítése esetén a családfenntartói igazolást (lásd: a melléklet) és az orvosi igazolás egy példányát a kérelmezőnek ki kell adni, hogy azokat a szolgálathalasztás iránti kérelemhez csatolhassa.
(2) A családfenntartói igazolás kiadása előtt az egészségügyi szakigazgatási szerv vizsgálja meg a szociális gondozásba vétel lehetőségét és ezt a hozzátartozónak ajánlja fel. Gondozásba vétel esetén a családfenntartói igazolás nem adható ki.
(3) Ha a családfenntartói igazolás kiadásának feltételei nincsenek meg, az igazolás kiadása iránti kérelmet el kell utasítani.
(4) A sorkatonai szolgálatnak családfenntartói kötelezettség fennállása miatti félbeszítására irányuló kérelem [R. 39. § (2) bekezdése] esetén a családfenntartói igazolás kiadása az előbbi rendelkezések szerint történik.
3. §
(1) A családi segély megilleti a sorkatonának az országban élő nem magyar állampolgárságú feleségét (gyermekét) is, ha a segélyezés feltételei egyébként fennállanak.
(2) A sorkatona Magyarországon élő feleségét munka-, illetve keresőképtelennek kell tekinteni abban az esetben is, ha szakképesítésének megfelelő munkakör ellátásához a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen és ennek hiányában nem tud szakképzettségének megfelelő munkaviszonyt létesíteni.
(3) Ha a bíróság a sorkatonai szolgálatra tekintettel rendelte el a gyermektartásdíjnak vagy egy részének az állam által való ideiglenes folyósítását [12/1974. (V. 14.) MT sz r. 7-8. §], határozatát a Bírósági Gazdasági Hivatal [8/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 9. §] helyett a családi segély folyósítására illetékes egészségügyi szakigazgatási szervnek küldi meg. Az egészségügyi szakigazgatási szerv a bíróság által meghatározott összeget a sorköteles katonai szolgálatának tartama alatt - az egyéb feltételek hiányában is - családi segélyként folyósítja a gyermek részére. A segélyt nem kell visszafizetni.
4. §
(1) A legalább 67 százalékos munkaképességcsökkenést a Vhr. 59 § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott módon kell igazolni. Ha az Országos Orvosszakértői Intézet állandó lakóhely szerint illetékes Orvosi Bizottságánál (továbbiakban: Orvosi Bizottság) a hozzátartozót nem vizsgálták, vagy a (2) bekezdés rendelkezései az igazolások alapján nem tisztázhatók, az egészségügyi szakigazgatási szerv a hozzátartozót az Orvosi Bizottsághoz utalja.
(2) Az Orvosi Bizotságnak azt kell vizsgálnia, hogy a hozzátartozó munkaképesség-csökkenése a 67 százalékot eléri-e és ha igen, ez az állapot véglegesnek tekinthető-e, illetve előreláthatólag mennyi ideig tart. Az Orvosi Bizottság a vizsgálat eredményéről a beutaló egészségügyi szakigazgatási szervet szakvéleményével értesíti.
(3) A terhességet vagy veszélyeztetett terhességet a Vhr. 59. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott módon kívül, fekvőbeteg gyógyintézet orvosának bizonyítványával is igazolni lehet.
(4) Az iskolai (főiskolai) tanulmányok folytatását évenként kell igazolni az illetékes iskola (főiskola) által kiállított bizonyítvánnyal.
(5) Azt a körülményt, hogy a testvér (gyermek) szakmunkás tanuló, de nincs szakmunkás tanuló otthonban elhelyezve, a szakmunkásképző iskola igazgatója által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.
(6) A szükséges egyéb adatokat a hozzátartozó személyi igazolványa vagy egyéb okmányok alapján a környezettanulmányban kell feltüntetni.
(7) A 3. § (2) bekezdésében megjelölt körülményt a 7/1976. (IV. 10.) MüM rendelet 3. §-ában felsorolt munkaerő-közvetítő szerv által kiállított okirattal kell igazolni.
5. §
A Vhr. 79. § (2) bekezdésében foglalt felsorolás nem teljes körű; ezeken kívül még más jövedelem is előfordulhat (pl. szülőtartás-díj), melyet a jövedelembe be kell számítani.
6. §
(1) Ha az egészségügyi szakigazgatási szerv a kérelem elbírálására nem illetékes, az 1957. évi IV. tv. 7. §-a értelmében kell eljárnia. Ha azonban a kérelmező (hozzátartozó) helyben lakik, e rendelkezés végrehajtása előtt köteles az ügyet haladéktalanul megvizsgálni, a környezettanulmányt és a szükséges igazolásokat beszerezni, s az így felszerelt kérelmet továbbítani a döntésre illetékes egészségügyi szakigazgatási szervnek.
(2) Az egészségügyi szakigazgatási szerv köteles a családi segélyt kérő szociális körülményeiről környezettanulmányt készíteni és annak adatai alapján a jogosultság feltételeit bizonyító igazolások beszerzése felől hivatalból intézkedni, illetőleg az érdekeltet felhívni az igazolások benyújtására. Ennek során köteles haladéktalanul megkeresni a bevonult állandó lakóhelye szerint illetékes Budapesti Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokságot, illetőleg a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságot (a továbbiakban: hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság), a bevonulás időpontjának igazolása végett.
(3) A környezettanulmány elkészítésekor vizsgálni kell mindazokat a körülményeket, amelyek fennállása a családi segély megállapításához szükségesek. A környezettanulmányban fel kell tüntetni a bevonult személyi adatait, továbbá a bevonultnak az R. 92. §-ában meghatározott hozzátartozóit, azok születési idejét és a bevonulttal fennálló hozzátartozói viszonyukat, bármely forrásból származó keresetüket, jövedelmüket, lakóhelyüket, valamint azt, hogy közülük kik élnek közös háztartásban. A környezettanulmányban nyilatkozni kell arról is, hogy a bevonult a családi segélyt igénylőket bevonulása előtt eltartotta-e.
(4) Ha a családi segély jogalapja tartásra kötelező bírósági határozat, annak számát és a megállapított tartásdíj összegét a környezettanulmányban fel kell tüntetni.
(5) Ha a sorköteles által eltartott valamely hozzátartozó más helységben lakik, az egészségügyi szakigazgatási szerv köteles haladéktalanul megkeresni a hozzátartozó állandó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervet a szükséges igazolások megszervezése végett. Ez utóbbi a környezettanulmány és a munkaképességcsökkenést igazoló szakvélemény beszerzésénél e szakasz, valamint a 4. §-ban foglaltak szerint jár el, de határozatot nem hoz, hanem az igazolásokat megküldi a megkereső szervnek.
(6) A környezettanulmány elkészítésekor a hozzátartozót figyelmeztetni kell a valótlan adatok bemondásával vagy valóságos adatok elhallgatásával járó felelősségre, majd a környezettanulmányt az érdekelttel alá kell íratni.
7. §
(1) Ha az egészségügyi szakigazgatási szerv a környezettanulmányban foglaltak alapján lehetőnek látja a családi segély megállapítását, de szükség van a hozzátartozó munkaképteleségének, illetőleg legalább 67 százalékos csökkent munkaképességének megállapítására, a 4. §-ban foglaltak szerint jár el.
(2) Ha az egészségügyi szakigazgatási szerv a környezettanulmány adatai alapján nem tartja lehetőnek a családi segély megállapítását (pl. a hozzátartozó nem tekinthető eltartásra szorulónak) mellőzheti az orvosi vizsgálatot és a 9. §-ban foglaltak szerint jár el.
8. §
(1) Az egészségügyi szakigazgatási szerv a családi segély megállapítása iránti kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül a környezettanulmány, a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság igazolása és az esetleges orvosi szakvéleményben foglaltak alapján bírálja el. A kérelem teljesítése esetén az egészségügyi szakigazgatási szerv a Vhr. 1. számú melléklete szerinti határozatot hoz; abban megállapítja a hozzátartozó keresetét és bármely forrásból származó összes jövedelmét, majd meghatározza a folyósítandó családi segély összegét.
(2) A határozatot a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak kell kimondani. A határozat egy-egy példányát megküldi a hozzátartozónak és a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak, és a családi segély folyósítása végett a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).
(3) Ha a hozzátartozó legalább 67%-os munkaképességcsökkenése nem végleges, az egészségügyi szakigazgatási szerv a hozzátartozó számára a családi segélyt csak addig az időpontig állapítja meg, ameddig az orvosi szakvélemény szerint a munkaképességcsökkenése tart. Ilyen esetben az egészségügyi szakigazgatási szervnek megfelelő időben intézkednie kell az újabb orvosi felülvizsgálat iránt, hogy további jogosultság esetén a folyósításban ne álljon be megszakadás.
9. §
(1) Ha a családi segély megállapításának feltételei nincsenek meg, a kérelmet határozattal el kell utasítani. A határozatban az elutasítást részletesen meg kell indokolni.
(2) A másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv, ha az elutasítás az első fokú Orvosi Bizottság szakvéleményén alapul, a hozzátartozót fellebbezés esetén a másodfokú Orvosi Bizottság elé utalja, és annak szakvéleménye alapján határoz.
(3) Ha a hozzátartozó orvosi vizsgálata még nem történt meg és a kérelem egyébként a fellebbezés alapján teljesíthetőnek látszik, a másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv a hozzátartozót orvosi vizsgálat céljából az első fokú Orvosi Bizottság elé utalja.
(4) A másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv a fellebbezést köteles soron kívül elbírálni.
10. §
A családi segély összegére vonatkozó rendelkezéseket az 1/1976. (III. 31.) HM-EüM-PM számú együttes rendelet 2. és 3. §-a tartalmazza.
11. §
A családi segélynek az R. 97. §-a szerinti továbbfolyósítása esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézkedik, az egészségügyi szakigazgatási szervnek erre vonatkozólag határozatot hoznia nem kell, de a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság igazolását az alapiratokhoz kell csatolnia.
12. §
(1) A jövedelempótló segély megállapítása csak az R. 100. §-a (3) bekezdése esetében tartozik az egészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe, továbbá a Vhr. 104. és 105. §-a esetén akkor, ha a munkaviszony (termelőszövetkezeti tagsági viszony) a tartalékos katonai szolgálat alatt szűnik meg. Ezen kívül csak a Vhr. 99. §-ában említett környezettanulmány elkészítése és a megkereső - kiegészítést folyósító - szervnek való megküldése tartozik a feladatai közé.
(2) A sorkatonai szolgálat letöltése után tartalékos katonai szolgálatra visszatartott hadköteles részére a jövedelempótló segély megállapítható abban az esetben is, ha hozzátartozója egyidejűleg sorkatonai családi segélyt kap.
13. §
A tartalékos katona hozzátartozójának legalább 67%-os munkaképességcsökkenését a Vhr. 59. §-a (3) bekezdésében foglaltak szerint kell igazoltatni; ennek hiányában a 4. §-ban foglaltak szerint kell intézkedni az orvosszakértői vizsgálat iránt.
14. §
A lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv a hozzátartozók részére a közgyógyellátási igazolványt a családi segélyt megállapító határozattal együtt adja ki. E tekintetben az eljárás az 1/1958. (III. 23.) EüM rendelet és a végrehajtásáról szóló 15/1958. (Eü. K. 7.) EüM utasítás szerint történik.
15. §
A lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv a hozzá benyújtott kérelem és igazolás alapján gondoskodik a közköltségen való eltemetésről, figyelembe véve a kérdést szabályozó mindenkori egészségügyi miniszteri rendelet rendelkezéseit.* A temetés költségeit a hozzátartozókra áthárítani nem lehet.
16. §
(1) Az egészségügyi szakigazgatási szerv eljárásánál az 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal azonban, hogy az egészségügyi szakigazgatási szerv a jelen rendelettel szabályozott ügyekben köteles soron kívül eljárni.
(2) Ez a rendelet 1976. évi július hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 27/1964. (Eü. K. 12.) EüM utasítás hatályát veszti.
Dr. Schultheisz Emil s. k.,
egészségügyi miniszter
Melléklet a 8/1976. (VII. 15.) EüM rendelethez
