2/1976. (VI. 17.) HM rendelet

a honvédelemről szóló törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT rendelet végrehajtásáról

[Az alábbiakban közöljük az 1976. évi I. törvénynek, a 6/1976. (III. 31.) MT rendeletnek, az 1/1976. (III. 31.) HM-EüM-PM együttes rendeletnek valamint az e (Vhr.) rendeletnek az egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Az egységes szerkezeten belül - keskeny hasábban - a vastag betűs szedés a törvényt (Hvt.), az álló betűs szedés a minisztertanácsi (R.), a dőlt betűs szedés az együttes (Er.) rendeletet ismétli meg, míg - teljes hasábban - a dőlt betűs szedés a miniszteri (Vhr.) rendelet szövegét tartalmazza.]

A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 60. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Hvt. végrehajtásáról szóló 6/1976. (III. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 151. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.

A Minisztertanács a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

A honvédelmi törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 151. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a könnyűipari miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a honvédelmi kötelezettségüket teljesítő egyes személyeket és azok hozzátartozóit megillető segélyek, nyugellátások és egyéb juttatások összegét a következők szerint állapítjuk meg.

A Magyar Népköztársaság a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sikeresen dolgozik a fejlett szocialista társadalom felépítésén. E történelmi feladat végrehajtásának alapvető feltétele a béke, amelyért hazánk a társadalmi haladásért küzdő erőkkel együttműködve - társadalmi rendszerünk lényegéből fakadó külpolitikánknak megfelelően - következetesen küzd. Ugyanakkor történelmi szükségszerűség, hogy gondoskodnunk kell országunk szuverenitásának, nemzeti függetlenségének, népünk békéjének és biztonságának, a szocializmus vívmányainak szilárd védelméről és oltalmazásáról. Ennek érdekében - a szocialista közösség tagjaként - a Varsói Szerződés szervezetében tömörült fegyvertársainkkal testvéri összefogásban tovább kell fejlesztenünk hazánk védelmi képességét, tovább kell szilárdítani szövetségi rendszerünket.

A haza fegyveres védelme elsősorban a fegyveres erők és testületek tagjainak esküvel fogadott kötelessége, amelynek teljesítésére mindenkor készen állanak. Korunkban azonban a honvédelem az államtól és az egész társadalomtól a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméjétől áthatott, összehangolt erőfeszítést követel meg mind békében, mind háború idején. Ezért a törvényben meg kell határozni a honvédelem egész rendszerét: a honvédelem irányítási rendjét, az állami és gazdasági szervek, szövetkezetek és társadalmi szervezetek honvédelmi feladatait, valamint az állampolgárok személyes kötelezettségeit. Meg kell határozni továbbá a honvédelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárokat megillető jogokat, fokozott állami és társadalmi megbecsülésüket.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ALAPVETŐ SZABÁLYOK

Alkotmányos alapelvek

Hvt. 1. § (1) A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét [Alkotmány 5. § (1) bek.].

(2) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége [Alkotmány 70. § (1) bek.].

(3) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek [Alkotmány 70. § (2) bek.].

A honvédelem célja

Hvt. 2. § A honvédelem célja: az ország lakosságának, szerveinek, területének és gazdaságának tervszerű felkészítése, szükség esetén mozgósítása és igénybevétele a haza megvédésére.

A honvédelmi feladatok

Hvt. 3. § A honvédelmi feladatok a következők:

a) a törvényben meghatározott szervek irányító, szervező és nevelő tevékenysége;

b) az állampolgárok személyes szolgálatának teljesítése;

c) a szervek és az állampolgárok gazdasági kötelezettségének és anyagi szolgáltatásának teljesítése.

A törvény időbeli hatálya

Hvt. 4. § (1) A törvény hatálya mind béke, mind háború idejére kiterjed. Külön határozza meg a törvény azokat rendelkezéseket, amelyeknek a hatálya csak háború idejére szól.

(2) A törvénynek a háború idejére szóló rendelkezéseit az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idején is alkalmazni kell, ha ennek beálltát - a Magyar Népköztársaság területi épségét, függetlenségét vagy állami és társadalmi rendjét közvetlenül veszélyeztető események folytán - a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a továbbiakban: Elnöki Tanács) kinyilvánította.

A nemzetközi szerződések megtartása

Hvt. 5. § (1) A Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesíti a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségeit.

(2) A Magyar Népköztársaság szervei, fegyveres erői, fegyveres testületei és állampolgárai a törvénybe iktatott egyezményeknek megfelelően tiszteletben tartják a hadviselés nemzetközi szabályait.

MÁSODIK RÉSZ

A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA ÉS RENDSZERE

II. Fejezet

A HONVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYÍTÁSA

Az irányítás általános elvei

Hvt. 6. § (1) A honvédelem irányításának és a feladatok meghatározásának alapja a Magyar Népköztársaság honvédelmi politikája. E politika érvényrejuttatása megköveteli a honvédelem egységes, központi irányítását és a szövetségi rendszerünk katonai alapelveivel való összehangolását.

(2) Az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek irányító szervei már békében is kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az ország védelmi felkészültségének erősítésére.

Az Országgyűlés

Hvt. 7. § Az Országgyűlés az Alkotmánynak megfelelően gyakorolja a Magyar Népköztársaság fegyveres védelmével kapcsolatos következő jogait:

a) megerősíti az ország függetlenségével, területi sérthetetlenségével és védelmével, továbbá a hadviseléssel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi szerződéseket;

b) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, továbbá

c) megalkotja a honvédelemre vonatkozó alapvető jogszabályokat.

Az Elnöki Tanács

Hvt. 8. § (1) Az Elnöki Tanács az Alkotmányban biztosított jogkörében

a) megállapítja és kihirdeti az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszünését;

b) háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély (a továbbiakban: háború) idején rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre;

c) a honvédelemmel kapcsolatos nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg.

(2) Az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozik a tábornok

a) kinevezése;

b) elbocsátása és fegyelmi okból történő nyugállományba helyezése;

c) rendfokozatban való visszavetése, vagy le-fokozása, a bírósági ítélettel történő visszavetés, illetőleg lefokozás esetén kívül.

A Honvédelmi Tanács

Hvt. 9. § (1) A Honvédelmi Tanács fő feladata háború idején a honvédelem legfelsőbb irányítása és az ország összes erőforrásainak hatékony felhasználása a haza védelmére.

(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja az Elnöki Tanácsnak az általa átruházott jogait és az Elnöki Tanács által megállapított körben a Minisztertanács jogait.

(3) Az Elnöki Tanács állapítja meg a Honvédelmi Tanács összetételét, választja meg elnökét, titkárát és tagjait.

(4) A Honvédelmi Tanács elnöke a fegyveres erők és fegyveres testületek főparancsnoka.

A Minisztertanács

Hvt. 10. § (1) A Minisztertanács a honvédelem erősítése, az állami és társadalmi rend védelme érdekében

a) a törvény keretei között gondoskodik a honvédelemmel kapcsolatos kérdések jogi szabályozásáról;

b) irányítja és összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek honvédelmi jellegű tevékenységét;

c) jóváhagyja a honvédelemmel kapcsolatos gazdasági terveket, és az állami költségvetés keretében előkészíti a honvédelmi költségvetést;

d) dönt a fegyveres erőkre és fegyveres testületekre vonatkozó, valamint a honvédelmi felkészítés állami és gazdasági feltételeinek biztosítását szolgáló - hatáskörébe utalt - kérdésekben;

e) elrendeli az ország általános vagy részleges mozgósítását, meghatározza a mozgósítással kapcsolatban a központi és területi irányító szervek feladatait, valamint az állampolgárok egyes kötelezettségeit.

(2) A Minisztertanács a honvédelemmel kapcsolatos egyes feladatait - az általa megállapított körben - a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága útján látja el.

A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői

Hvt. 11. § (1) A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői (a továbbiakban: miniszterek) a jogszabályok, valamint a Honvédelmi Tanács, a Minisztertanács és a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága rendelkezéseinek megfelelően irányítják az államigazgatásnak a feladatkörükbe tartozó ágaiban és az alájuk rendelt szerveknél a honvédelemmel kapcsolatos tevékenységet.

(2) A honvédelmi miniszter a honvédelmi igazgatás körében

a) szervezi és irányítja az ország külső támadás elleni fegyveres védelmével, valamint a polgári védelemmel kapcsolatos feladatok teljesítését;

b) a Minisztertanács által meghatározott kérdésekben irányítást és ellenőrzést gyakorol a más minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint szakfelügyeletet lát el a tanácsok honvédelmi jellegű tevékenysége felett;

c) javaslatokat tesz a honvédelmi követelményekre, és együttműködik az illetékes szervekkel a gazdasági kötelezettségek és anyagi szolgáltatások teljesítésével összefüggő feladatok ellátásában;

d) a törvény és a minisztertanács felhatalmazása alapján gondoskodik a honvédelemmel kapcsolatos végrehajtási feladatok egységes szabályozásáról;

e) kiadja - a belügyminiszterrel egyetértésben - a fegyveres erők alapvető szabályzatait.

(3) A Magyar Néphadsereg és a polgári védelem a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozik.

(4) A Határőrséget a belügyminiszter irányítja.

A honvédelmi miniszter igazgatási feladatai

R. 1. § A honvédelmi miniszter a haza fegyveres védelmével kapcsolatos országos feladatok keretében:

a) részt vesz a Magyar Népköztársaság honvédelmi politikájának kialakításában és megvalósításában;

b) javaslatot dolgoz ki a lakosságnak, a fegyveres erőknek, a népgazdaságnak és az ország területének külső támadás elleni fegyveres védelemre való felkészítésére, valamint a fegyveres erők mozgósítására;

c) követelményeket, illetve javaslatokat dolgoz ki az állami szervek és a népgazdaság mozgósítására vonatkozó feladatok meghatározásához, együttműködik az érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: miniszter) ezek végrehajtásának előkészítésében és megvalósításában;

d) ajánlásokat tesz a felsőbb állami szervek részére a honvédő háború vezetésére;

e) előkészíti a honvédelemre vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat, és szabályozza a honvédelemnek a hatáskörébe tartozó kérdéseit.

R. 2. § A honvédelmi miniszter

a) segíti a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, a társadalmi szervezetek országos szervei és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei honvédelmi jellegű tevékenységét, tervezi és összehangolja a hátország fegyveres védelmében részt vevő szervek felkészítését;

b) az illetékes miniszterekkel együttműködik a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok gyártásában és beszerzésében, a katonai létesítmények elhelyezésében és felépítésében, a honvédelem szempontjából fontos közlekedési és hírközlési hálózat, valamint a légvédelmi és sugárvédelmi figyelő, jelző és riasztási rendszer működőképességének biztosításában;

c) részt vesz a honvédelmi nevelőmunka irányításában, meghatározza a honvédelmi oktatás követelményeit és irányelveit;

d) tervezi és irányítja a fegyveres erők -és meghatározott keretben a fegyveres testületek - kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét;

e) elrendeli a Magyar Néphadsereg (a továbbiakban: néphadsereg) mozgósítását;

f) szervezi a néphadsereg együttműködését a fegyveres erők más részeivel és a fegyveres testületekkel;

g) gondoskodik a nemzetközi szerződésekből folyó katonai kötelezettségek teljesítéséről, biztosítja a baráti hadseregekkel való együttműködést, és szervezi a néphadsereg nemzetközi kapcsolatait.

R. 3. § A honvédelmi miniszter felügyeleti és hatósági jogkörében:

a) felügyeletet gyakorol a honvédelmi törvényben meghatározott honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos szakigazgatási tevékenység felett, kivéve a honvédelmi munkakötelezettség (Hvt. 48. §) és egyes gazdasági kötelezettségek [Hvt. 50. § (1) és (2) bek.] teljesítésére irányuló szakigazgatási tevékenységet;

b) a Magyar Honvédelmi Szövetség és a néphadseregben működő egyesületek felett állami felügyeletet gyakorol, illetőleg abban közreműködik;

c) a néphadsereg vállalatai felett felügyeletet gyakorol;

d) ellátja a hatáskörébe utalt engedélyezési és egyéb hatósági feladatokat.

A néphadsereg irányítása

R. 4. § A honvédelmi miniszter a néphadsereg felkészítése érdekében:

a) meghatározza a csapatok és az egyéb katonai szervek feladatait, szervezetét és területi elhelyezését;

b) kidolgozza a néphadsereg felszerelésére, felkészítésére, fejlesztésére és alkalmazására (igénybevételére), valamint az ország területének előkészítésére vonatkozó terveket, és gondoskodik azok végrehajtásáról;

c) gondoskodik a néphadsereg személyi állományának szocialista neveléséről, meghatározza a politikai munka és a kiképzés rendjét és követelményeit;

d) kialakítja és érvényesíti a néphadsereg káderpolitikai elveit és a személyügyi munka módszereit;

e) irányítja a katonai sajtót és a honvédelmi tájékoztató tevékenységet;

f) megállapítja a néphadsereg gazdálkodási rendjét, megszervezi az anyagi, technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi ellátását, valamint beruházási tevékenységét;

g) a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítja a néphadsereg személyi állománya ellátásának, érdekvédelmének, valamint munka-és balesetvédelmének szabályait.

R. 5. § A honvédelmi miniszter a néphadsereg vezetésével kapcsolatos feladatkörében:

a) meghatározza a katonai vezetés rendszerét, gondoskodik a vezetési elvek és módszerek állandó korszerűsítéséről;

b) kiadja a néphadseregre érvényes szabályzatokat, utasításokat, parancsokat, intézkedéseket és jogi iránymutatásokat;

c) gyakorolja a jogszabályban megállapított szolgálati, illetőleg kinevezési jogkörét;

d) kialakítja a néphadseregben folyó tudományos munka irányait és elveit;

e) gondoskodik a katonai titokvédelemről.

A polgári védelem irányítása

R. 6. § A honvédelmi miniszter irányítja a polgári védelmet - a Minisztertanács külön rendelkezései szerint - a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága útján.

A fővárosi, megyei szervek feladatai

Hvt. 12. § (1) A fővárosi, megyei honvédelmi bizottságok a Minisztertanács Honvédelmi Bizottságának területi szervei. Illetékességi területükön ellátják a honvédelmi felkészüléssel kapcsolatban a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága által megállapított feladatokat.

(2) Háború idején a fővárosi, megyei honvédelmi bizottság a Honvédelmi Tanács területi szerveként működik.

(3) A honvédelmi feladatok helyi végrehajtására a fővárosi honvédelmi bizottság fővárosi kerületi, a megyei honvédelmi bizottság városi, megyei városi és járási védelmi bizottságokat hoz létre.

A fővárosi, megyei honvédelmi bizottság

R. 7. § (1) A fővárosi, megyei honvédelmi bizottság a honvédelmi politikának az illetékességi területén történő megvalósítása érdekében szervezi, irányítja és koordinálja a honvédelmi feladatokat.

(2) A Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága megállapítja a fővárosi, megyei honvédelmi bizottság szervezetét, valamint kinevezi és felmenti annak elnökét, tagjait és titkárát.

(3) A főváros és a megye területén levő állami, szövetkezeti és társadalmi szervek honvédelmi tevékenységében a honvédelmi bizottság döntéseit érvényre kell juttatni.

Hvt. 13. § A Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság és a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok (a továbbiakban: hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság) illetékességi területükön szervezik a fegyveres erők és - a jogszabályban meghatározott keretek között - a fegyveres testületek kiegészítésével, mozgósításával, az anyagi szolgáltatási kötelezettséggel, a hadkötelesek és hozzátartozóik érdekvédelmével öszszefüggő honvédelmi igazgatási, valamint a területvédelmi feladatok ellátását.

Hvt. 14. § (1) A fővárosi és a megyei tanács

a) szervezi és irányítja a lakosság honvédelmi nevelését, a polgári védelem ellátását, valamint a felügyelete alá tartozó szervek honvédelmi felkészítését;

b) részt vesz a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének, továbbá a fegyveres erők és fegyveres testületek mozgósításának és kiegészítésének szervezésében és irányításában.

(2) A helyi tanács és valamennyi tanácsi szerv az illetékességi területén ellátja a hatásköre szerint reá háruló alábbi honvédelmi feladatokat:

a) biztosítja egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit;

b) végrehajtja a honvédelmi felkészítés és a mozgósítás területi tennivalóit;

c) szervezi a polgári védelmet, valamint

d) végrehajtja a lakosság védelmével és ellátásával kapcsolatos teendőket.

A tanácsok honvédelmi igazgatási feladatai

R. 8. § (1) A tanácsi szervek

a) közreműködnek a honvédelmi oktatás szervezésében és ellátják az ezzel kapcsolatos hatósági feladatokat;

b) ellátják a hadkötelesek nyilvántartásba vételével öszefüggően hatáskörükbe utalt feladatokat;

c) intézik a honvédelmi oktatásra kötelezettek és a hadkötelesek orvosi vizsgálatával és kötelező gyógykezelésével kapcsolatos hatósági ügyeket;

d) közreműködnek a hadkötelesek sorozásával összefüggő teendők ellátásában;

e) végzik a fegyveres erők és fegyveres testületek kiegészítése és mozgósítása érdekében rájuk háruló feladatokat;

f) intézik a honvédelmi hozzájárulással kapcsolatos ügyeket;

g) intézik a hadkötelezettséggel összefüggő, a hatáskörükbe utalt bejelentési ügyeket;

h) ellátják a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik érdekvédelmével és a szociális ügyeikkel kapcsolatos igazgatási feladatokat;

i) végzik a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével és a polgári védelem működésével kapcsolatos államigazgatási feladatokat;

j) megvalósítják mindazokat a honvédelmi feladatakot, amelyeket külön jogszabály a feladatkörükbe utal.

(2) Az illetékes tanács, illetőleg végrehajtó bizottság - a fegyveres erőket és a fegyveres testületeket kivéve - tájékoztatást kérhet a honvédelemre való felkészítésért felelős területi szervek vezetőitől, és beszámoltathatja a lakosság polgári védelmének megszervezéséért felelős szervek vezetőit.

Hvt. 15. § (1) Az egyéb fővárosi és megyei szervek ellátják a saját honvédelmi feladataikat és irányítják a felügyeletük alá tartozó szerveknél folyó honvédelmi tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően az intézetek, intézmények, közlekedési, szállítási, hírközlési, valamint más állami szervek feladatkörükben biztosítják

a) a honvédelmi felkészülést, továbbá

b) háború idején

- az adott helyzetnek megfelelő működés feltételeit és folyamatosságát,

- a polgári védelmi feladatok megvalósítását, valamint

- a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és a lakosság szükségleteinek kielégítését a honvédelmi feladataik megvalósításához.

III. Fejezet

A FEGYVERES ERŐK FELADATAI

Hvt. 16. § (1) A fegyveres erők: a Magyar Néphadsereg és a Határőrség. A polgári védelem katonai állománya a Magyar Néphadsereghez tartozik.

(2) A fegyveres erők feladatai:

a) a Magyar Népköztársaság területének, függetlenségének, szocialista állami, gazdasági és társadalmi rendjének, valamint békéjének védelme külső támadással szemben;

b) a Magyar Népköztársaság államhatárainak őrzése;

c) a nemzetközi szerződésekből folyó katonai kötelezettségek teljesítése;

d) a honvédelem szempontjából fontos létesítmények őrzése és más hátországvédelmi feladatok ellátása;

e) közreműködés az állam- és közbiztonság védelmében;

f) közreműködés a polgári védelem feladatainak ellátásában;

g) segítségnyújtás elemi csapás vagy egyéb közveszély esetén;

h) közreműködés a népgazdasági feladatok végrehajtásában, valamint

i) részvétel az ifjúság nevelésében.

IV. Fejezet

A FEGYVERES TESTÜLETEK, A RENDÉSZETI ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEK HONVÉDELMI FELADATAI

Hvt. 17. § (1) A fegyveres testületek: a rendőrség, a munkásőrség és a büntetésvégrehajtási testület.

(2) A fegyveres testületek feladatai:

a) az állam- és közbiztonság védelme és fenntartása;

b) közreműködés a hátország védelmében;

c) részvétel a polgári védelem feladatainak ellátásában, valamint

d) a fegyveres erők támogatása feladataik végrehajtásában.

Hvt. 18. § (1) A rendészeti szervek: a vám-és pénzügyőrség, valamint az állami tűzoltóság.

(2) A rendészeti szervek a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátása mellett közreműködnek egyes honvédelmi feladatok végrehajtásában.

Hvt. 19. § (1) A polgári védelem szervei: az államigazgatási és az üzemi (vállalati, szövetkezeti, hivatali, intézményi stb.) szervek.

(2) A polgári védelem szervei végzik a lakosság polgári védelmi felkészítését, a terület előkészítését a támadófegyverek hatása elleni védekezésre, és közreműködnek egyes rendkívüli intézkedések végrehajtásában.

V. Fejezet

A GAZDÁLKODÓ SZERVEK HONVÉDELMI FELADATAI

Hvt. 20. § (1) Az állami vállalatok, a szövetkezetek, az egyéb termelő, szolgáltató, kereskedelmi, valamint a tartalékképzést és kezelést végző szervek (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervek) feladata, hogy folyamatosan megtegyék azokat az intézkedésekét, amelyek az ország gazdasági erőforrásainak a honvédelem érdekében való felhasználását szolgálják.

(2) A gazdálkodó szervek - az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörben - gondoskodnak a honvédelmet szolgáló termelő, szolgáltató, kereskedelmi és központi tartalékolási tevékenység folytatásáról, valamint ahhoz a szükséges anyagi eszközök képzéséről.

(3) A gazdálkodó szerveket honvédelmi célból anyagi szolgáltatási kötelezettség is terheli.

VI. Fejezet

A TÁRSADALMI SZERVEZETEK HONVÉDELMI FELADATAI

Hvt. 21. § (1) A társadalmi szervezetek tevékenységük körében

a) szervezik, irányítják és támogatják az ország lakosságának hazafias nevelését és honvédelmi felkészítését;

b) segítséget adnak az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez, az ország területének és gazdaságának honvédelmi előkészítéséhez;

c) háború idején közreműködnek a honvédelmi feladatok ellátásában.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásában külön meghatározott sajátos feladata van a Magyar Honvédelmi Szövetségnek.

VII. Fejezet

AZ ÁLLAMPOLGÁROK HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI

Hvt. 22. § (1) A haza védelmében személyes szolgálatával és anyagi javaival valamennyi magyar állampolgár köteles a törvény rendelkezései szerint részt venni.

(2) Az állampolgárok honvédelmi kötelezettsége magában foglalja:

a) a hadkötelezettséget,

b) a polgári védelmi kötelezettséget,

c) a honvédelmi munkakötelezettséget, valamint

d) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget.

(3) A honvédelmi kötelezettségek teljesítésére való nevelés és felkészítés céljából az ifjúság honvédelmi oktatásban vesz részt.

A honvédelmi oktatás

R. 9. § (1) A honvédelmi oktatás célja az ifjúság felkészítése a honvédelmi kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az ifjúság honvédelmi oktatását elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében

a) az oktatási intézményekben, valamint

b) a Magyar Honvédelmi Szövetség általános és szaktanfolyamain kell folytatni.

Vhr. 1. § A honvédelmi oktatás rendjét a honvédelmi miniszter által meghatározott követelmények alapulvételével kell megállapítani.

R. 10. § Az oktatási intézmények nappali tagozatán a tantervnek megfelelően a honvédelmi oktatásra

a) az általános iskola 7. és 8. osztályában tanévenként 6 órát,

b) a középfokú oktatási intézményben (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző iskola) és a felsőfokú oktatási intézményben tanévenként évi 20 órát kell fordítani.

Vhr. 2. § (1) Az oktatási intézményekben folyó honvédelmi oktatáshoz a Honvédelmi Minisztérium, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: PVOP) és a Magyar Honvédelmi Szövetség (a továbbiakban: MHSZ) illetékes szervei segítséget nyújtanak a tananyag elkészítéséhez és az oktatás tárgyi feltételeinek a megteremtéséhez.

(2) Az oktatási intézményekben a honvédelmi oktatást lehetőleg a tantestület tagjai végezzék.

(3) Az oktatási intézményekben folyó honvédelmi oktatásban a tanulók (hallgatók) nemre való tekintet nélkül kötelesek részt venni.

R. 11. § (1) Aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytat, annak az évnek január 1. napjától, amelyben a 17. évét betölti, 80 órás tanfolyam keretében általános honvédelmi oktatásban való részvételre kötelezhető. Az általános honvédelmi oktatás legfeljebb 2 éven át tarthat, s azt lehetőleg a sorkatonai szolgálatra történő behívást közvetlenül megelőző években kell végrehajtani.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően 80 órai időtartamra kell a honvédelmi oktatását kiegészíteni annak, aki 4 évnél rövidebb képzési idejű középfokú oktatási intézményben végzett, vagy aki a középfokú oktatási intézményből kimaradt.

(3) Ha a honvédelmi oktatásra kötelezett behívására a középiskola befejezésétől vagy az általános tanfolyam elvégzésétől több, mint 2 év elteltével kerül sor, őt legfeljebb további 20 órai időtartamban kiegészítő honvédelmi Oktatásra lehet kötelezni.

R. 12. § (1) A szaktanfolyam célja, hogy lehetővé tegye a fiatalok részére az adottságaiknak, érdeklődési körüknek és képzettségüknek megfelelő honvédelmi szakismeretek elsajátítását és fejlesztését.

(2) A szaktanfolyamon való részvétel önkéntes jelentkezés alapján történik.

(3) A szaktanfolyamon való részvétel mentesít az általános tanfolyamon való részvételi kötelezettség alól.

Vhr. 3. § (1) A honvédelmi oktatást a munkahelyen, lakóhelyen vagy az azokhoz legközelebb eső helységben szervezett tanfolyamon kell folytatni.

(2) A honvédelmi oktatás céljára a katonai létesítményeket és eszközöket a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Magyar Néphadsereg illetékes szervei a külön szabályok szerint rendelkezésre bocsátják.

(3) A foglalkozásokat - tárgyuktól függően -üzemekben, vállalatoknál, szövetkezetekben, intézményekben, az MHSZ helyiségeiben, létesítményeiben vagy más arra alkalmas helyen (laktanya, gyakorlótér, sportpálya stb.) kell megtartani.

(4) Az R. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján kiegészítő honvédelmi oktatásra kötelezettek azonos tanfolyamra is beoszthatók.

(5) Az R. 11. §-ának (3) bekezdése alá esőkről a Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság, illetőleg a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság (a továbbiakban együtt: hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság) az állandó lakóhely szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban együtt: igazgatási szerv) részére az esedékes behívás előtt legalább 6 hónappal névjegyzéket küld.

Vhr. 4. § (1) Az igazgatási szerv a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság, valamint az MHSZ képviselőjének bevonásával dönt a honvédelmi oktatásra kötelezett személy tanfolyamra történő beosztásáról.

(2) A honvédelmi oktatásra kötelezett személy az állandó vagy ideiglenes lakóhelyén, illetőleg a munkahelyén szervezett tanfolyamra osztható be. A beosztásról az érdekelt személyt és az MHSZ illetékes szervét a igazgatási szerv értesíti.

(3) Aki szaktanfolyamon való részvételre önként jelentkezett, és az itt szervezett foglalkozásokon részt vesz, azt általános tanfolyamra beosztani nem kell. A szaktanfolyam anyagának tartalmaznia kell az általános tanfolyamon oktatott alapvető honvédelmi ismereteket is.

(4) A honvédelmi oktatásra kötelezettnek az igazgatási szerv által megjelölt helyen és időpontban kell a tanfolyamon részt vennie.

(5) Az MHSZ a foglalkozásról igazolatlanul távolmaradókról az illetékes igazgatási szervet a kötelezettség teljesítése érdekében szükséges intézkedés kezdeményezése céljából értesíti.

R. 13. § Az általános és szaktanfolyamon folyó, továbbá a kiegészítő honvédelmi oktatást a Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenységének keretében, lehetőleg munkaidőn kívül kell folytatni. Ilyen képzésre munkaidőben csak kivételesen indokolt esetben - a munkáltatónak, az ipari szövetkezet vezetőségének, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati szövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet) vezetőségének hozzájárulásával - kerülhet sor.

Vhr. 5. § (1) A foglalkozásokat a heti pihenőnapon is meg lehet tartani. Ebben az esetben a foglalkozás időtartama a 4 órát, egyéb napon a 6 órát nem haladhatja meg.

(2) A tanfolyamra beosztottak oktatása táborszerűen is folytatható, ha ehhez a munkáltató, illetőleg az ipari szövetkezet, mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati szövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban együtt: szövetkezet) vezetősége az MHSZ javaslatára hozzájárult.

(3) Ha a foglalkozás munkaidőben történik, a foglalkozáson váló részvételt az MHSZ igazolja.

Vhr. 6. § Az általános és a szaktanfolyamon a foglalkozásokat az MHSZ szervezi és irányítja. Ennek keretében gondoskodik a foglalkozások megtartásának személyi és tárgyi feltételeiről (foglalkozásvezető, oktatási eszközök, segédletek stb.).

R. 14. § (1) Minden magyar állampolgár férfi annak az évnek január 1. napjától, amelyben a 17. évét betölti, az állandó lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: igazgatási szerv) intézkedésére köteles megjelenni a nyilvántartásba vétele, alkalmasságának elbírálása, szakorvosi vizsgálat és kötelező gyógykezelés, illetőleg a 11. § szerinti honvédelmi oktatás céljából.

(2) Az (1) bekezdésben említettek alkalmassági fokét, továbbá az egészségügyi vizsgálatukat és a gyógykezelésük eredményét az egészségügyi miniszter által meghatározott módon igazolni kell.

(3) A honvédelmi oktatásra kötelezett - az oktatási intézmény nappali tagozatos tanulóját kivéve - a nyilvántartásba vétele után az igazgatási szervnek köteles bejelenteni a lakóhelyére, az iskolai végzettségére, a polgári szakképzettségére, valamint az alkalmasságát érintő egészségi állapotára vonatkozó változást.

Vhr. 7. § (1) A honvédelmi oktatásra kötelezettek nyilvántartása az igazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

(2) A honvédelmi oktatásra kötelezettet nyilvántartásba vétele után igazolvánnyal kell ellátni, amely a honvédelmi oktatás szempontjából fontos adatok és körülmények igazolására szolgál.

Vhr. 8. § (1) Az igazgatási szerv személyre szóló felhívást ad ki a honvédelmi oktatással kapcsolatos megjelenési kötelezettség teljesítésére.

(2) A honvédelmi oktatásra kötelezett köteles az akadályoztatását (betegség, közvetlen hozátartozó halála stb.) a foglalkozáson való részvétellel kapcsolatban az MHSZ illetékes szervénél, egyéb megjelenési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban pedig az igazgatási szervnél írásban vagy szóban jelenteni és a távolmaradás okát igazolni.

(3) Aki a megjelenési kötelezettségét megszegi, elővezethető, illetőleg vele szemben az igazgatási szerv szabálysértési eljárást kezdeményezhet. Az elővezetés az ügyész jóváhagyásával foganatosítható.

Vhr. 9. § (1) A megjelenésre kötelezett az oktatásban váló részvétel szempontjából egészségi alkalmasságának megállapítása végett orvosi vizsgálatnak, illetve gyógykezelésnek az igazgatási szerv intézkedésére köteles magát alávetni. A gyógykezelést a 12. § (1) bekezdésében említett tanácsi szerv rendeli el.

(2) A gyógykezelésre a hadkötelesekre vonatkozó szabályokat [R. 18. § (2)-(4) bek.] kell megfelelően alkalmazni.

R. 15. § Mentes az általános honvédelmi oktatásban való részvételi kötelezettség alól, aki arra testi vagy szellemi fogyatékossága miatt alkalmatlan.

Vhr. 10. § (1) A honvédelmi oktatásban való részvételre alkalmatlan az, akinek a testi vagy szellemi fogyatékossága olyan jellegű és mértékű, hogy a sorköteles korban gyógykezelése ellenére is nyilvánvalóan alkalmatlan lesz a katonai szolgálat teljesítésére.

(2) Az alkalmasságot elbíráló első fokú egészségügyi szerv véleményének közlésétől számított 15 napon belül az érdekelt a vélemény felülvizsgálatát kérheti.

HARMADIK RÉSZ

A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK

A FEGYVERES ERŐK ÉS A FEGYVERES TESTÜLETEK

VIII. Fejezet

A HADKÖTELEZETTSÉG

Általános hadkötelezettség

Hvt. 23. § A hadkötelezettség általános. Magában foglalja a katonai szolgálatra kötelezett állampolgároknak a haza fegyveres védelmére irányuló, a törvényben meghatározott személyes kötelezettségeit.

A férfiak hadkötelezettsége

Hvt. 24. § (1) A férfiak hadkötelezettsége - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annak az évnek január 1. napjától áll fenn, amelyben betöltik a 18. évüket, és annak az évnek december 31. napjáig tart, amelyben az 55. évüket betöltik.

(2) A tartalékos tábornokok és tisztek hadkötelezettsége annak az évnek december 31. napjáig áll fenn, amelyben a 60. évüket betöltik.

(3) A férfiak hadkötelezettsége magában foglalja

a) a jelentkezési kötelezettséget és

b) a katonai szolgálati kötelezettséget.

A jelentkezési kötelezettség

Hvt. 25. § A férfiak jelentkezési kötelezettsége magában foglalja:

a) a megjelenési kötelezettséget a nyilvántartási adatok felvétele, ellenőrzése, orvosi vizsgálat vagy gyógykezelés, illetőleg sorozás végett;

b) a bejelentési kötelezettséget személyi adatok nyilvántartása céljából.

A megjelenési kötelezettség

R. 16. § (1) Az állampolgárokat a hadköteles korba lépésük évében katonai nyilvántartásba kell venni. Ezzel kapcsolatban a hadkötelest a Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság, illetőleg a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság (a továbbiakban: hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság) vagy az igazgatási szerv - indokolt esetben - felhívással megjelenésre kötelezheti.

(2) Akit a hadköteles korba lépés évében bármely okból nem vettek nyilvántartásba, e célból haladéktalanul, felhívás nélkül is köteles megjelenni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnál. Ez a kötelezettség annak az évnek december hó 31. napjáig terheli, amelyben az 55. évét betölti.

R. 17. § (1) A hadköteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időpontban sorozás végett köteles megjelenni.

(2) A sorozáson való megjelenési kötelezettségnek a hadköteles annak az évnek december 31. napjáig köteles eleget tenni, amelyben a 23. évét betölti. Ha a hadköteles eddig az időpontig a sorozáson bármely okból nem jelent- meg, megjelenési kötelezettsége annak az évnek december 31. napjáig terheli, amelyben a 40. évét betölti.

R. 18. § (1) A hadköteles a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak ós kötelező gyógykezelésnek köteles magát alávetni.

(2) Akit gyógykezelésre köteleztek, köteles evégből a lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) által megjelölt gyógyintézetben és időpontban megjelenni.

(3) A hadkötelesen a kötelező gyógykezelés során műtét csak akkor hajtható végre, ha ehhez előzetesen hozzájárul. A kizárólag fekvőbeteg gyógyintézetben elvégezhető műtét vagy műtétnek minősülő vizsgálati eljárás tekintetében az egészségügyről szóló_ 1972. évi II. törvény 47. és 48. §-át kell alkalmazni.

(4) A gyógykezelésre kötelező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

R. 19. § A hadköteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság felhívásában megállapított időpontban és helyen a 16-18. §-ban nem említett esetekben is a nyilvántartási adatok ellenőrzése és egyeztetése, továbbá orvosi felülvizsgálat és ellenőrző orvosi vizsgálat céljából köteles megjelenni.

R. 20. § (1) A hadkötelest személyre szóló felhívással kell a megjelenésre kötelezni. A sorozás helyét és időpontját hirdetmény útján is közhírré kell tenni.

(2) A sorkatonai szolgálatra való alkalmasságot az első, illetve másodfokú sorozó bizottság, a tartalékos katonai szolgálatra való alkalmasságot pedig külön bizottság állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben említett bizottságokat a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság alakítja meg.

(4) A hadköteles a katonai alkalmassági fokkal kapcsolatiban a sorozó bizottság, illetőleg a külön bizottság által hozott határozat ellen fellebbezhet. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

Vhr. 11. § Az igazgatási szerv a katonai nyilvántartásba vételhez a hadköteles korba lépő férfiakról névjegyzéket készít, amelyet minden év január 31. napjáig köteles megküldeni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak.

Vhr. 12. § (1) A hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság a gyógykezelés elrendeléséről köteles értesíteni a hadköteles lakóhelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervét, illetőleg a járási, megyei városi kerületi hivatalt, amely gondoskodni köteles a hadköteles gyógykezeltetéséről.

(2) A hadköteles gyógykezelését - ha a sorozó bizottság, illetőleg a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság más időpontot nem állapít meg -, a határozat meghozatalát követő év március 31-ig be kell fejezni.

(3) Az (1) bekezdésben említett tanácsi szerv a hadköteles gyógykezelésének eredményéről a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságot értesíti.

Vhr. 13. § (1) A sorozó bizottság az orvosi vizsgálat eredményétől függően dönt a hadköteles egészségi alkalmasságáról.

(2) A katonai alkalmassági fokkal kapcsolatban hozott határozat elleni jogorvoslatot a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz előterjeszteni.

(3) Az első fokú sorozó bizottság határozata elleni jogorvoslatot a másodfokú sorozó bizottság, -ha pedig a sorozást a másodfokú sorozó bizottság végzi, a határozata elleni jogorvoslatot a központi sorozó bizottság bírálja el.

Vhr. 14. § (1) A hadkötelest a sorozáson való megjelenésre a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság hívja fel. A hadköteles a sorozáson a hirdetményben közzétett felhívás alapján akkor is köteles megjelenni, ha személyre szóló felhívást bármely okból nem kapott.

(2) A hadkötelesnek a katonai nyilvántartásbavétel, illetőleg sorozás végett abban az esetben is az állandó lakóhelye szerint illetékes igazgatási szerv, illetőleg a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság által megjelölt helyen kell megjelennie, ha az állandó lakóhelyétől bármilyen időtartamra ideiglenesen távol van.

Vhr. 15. § (1) A hadköteles a tartalékos katonai szolgálatra történő behívását megelőzően, valamint a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő egészségi állapotváltozás bejelentése alapján a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság felhívására köteles a tartalékos hadkötelesek alkalmasságának megállapítására kijelölt bizottság előtt orvosi vizsgálat céljából megjelenni. A bizottság az orvosi vizsgálat eredményétől függően dönt a hadköteles egészségi alkalmasságáról és a tartalékos katonai szolgálatra váló behívásáról.

(2) A katonai alkalmassági fokkal kapcsolatos határozat elleni jogorvoslatra a 13. § irányadó.

Vhr. 16. § A hadköteles a megjelenési kötelezettsége teljesítésének akadályoztatását köteles írásban vagy szóban jelenteni és a távolmaradás okát igazolni annál a szervnél, amelynél meg kell jelennie.

Vhr. 17. § (1) A sorozás helyét és időpontját a honvédelmi miniszter intézkedése alapján a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok és a fővárosi, megyei tanács elnöke együttesen állapítja meg.

(2) A hadköteles a megjelenés alkalmával a személyi igazolványán kívül köteles bemutatni mindazokat az okiratokat, amelyeket a felhívás (hirdetmény) megjelöl.

A bejelentési kötelezettség

R. 21. § A hadköteles a honvédelmi miniszter rendeletében megjelölt személyi adataiban és személyi körülményeiben beállott változásokat köteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak haladéktalanul, illetőleg a jogszabályban meghatározott időn belül bejelenteni.

Vhr. 18. § (1) A hadköteles bejelenteni köteles, ha megváltozik:

a) az állandó vagy ideiglenes lakása,

b) a neve,

c) a családi állapota,

d) a gyermekei száma,

e) a polgári szakképzettsége (pl. gépjárművezetői engedély megszerzése),

f) munkahelye,

g) a foglalkozása (beosztása, munkaköre) és

h) az iskolai végzettsége.

(2) A hadköteles bejelenteni köteles továbbá

a) a 30 napnál hosszabb időtartamú külföldre távozását és visszatérését,

b) az idegen nyelvismeret megszerzését (közép-vagy felsőfokú nyelvvizsga letételét), valamint

c) a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő betegségét és sérülését.

Vhr. 19. § (1) A lakásváltozással kapcsolatos bejelentést a hadköteles a lakás be-, illetőleg kijelentő lappal teljesíti.

(2) A névváltozást a személyi igazolványba történt átvezetés után 8 napon belül kell a hadkötelesnek a személyi igazolvány bemutatásával a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon bejelentenie.

Vhr. 20. § (1) A külföldre távozást és az onnan való visszatérést az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével az állandó lakóhely szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnál vagy az igazgatási szervnél kell bejelenteni.

(2) A tartalékos tiszt a külföldre távozását és a külföldről történt visszatérését a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak köteles személyesen vagy írásban bejelenteni.

(3) A külföldre távozást legalább 7 nappal az utazás megkezdése előtt, a külföldről történt viszszatérést a visszaérkezés után 3 napon belül kell bejelenteni.

Vhr. 21. § (1) A 20. §-ban nem említett változásokat a hadköteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak vagy az igazgatási szervnek szóban vagy írásban köteles a változást követő 8 napon belül bejelenteni.

(2) A változások bejelentéséhez csatolni kell, szóban történő bejelentés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot vagy hiteles másolatát. A hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság, illetőleg az igazgatási szerv elrendelheti, hogy a hadköteles az eredeti okiratot mutassa be.

(3) A katonai szolgálatra való alkalmasságot érintő betegség vagy sérülés esetén az írásban történő bejelentéshez csatolni kell, illetőleg a szóban történő bejelentés során be kell mutatni az erre vonatkozó eredeti orvosi igazolást.

(4) Az igazgatási szerv a változásokról szóló bejelentéseket a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksággal közli.

A katonai okmányokra és a hadiruházatra vonatkozó rendelkezések

R. 22. § (1) A hadkötelest katonai igazolvánnyal kell ellátni, amely a nyilvántartás szempontjából fontos személyi adatainak és körülményeinek igazolására szolgál.

(2) A katonai igazolványt másra átruházni, továbbá - a külön jogszabályban megjelölt szerv kivételével - más őrizetére bízni, biztosítékul másnak átadni vagy külföldre vinni tilos.

(3) Az állami szervek és társadalmi szervezetek, valamint a magánmunkáltatók munkaviszonyt, az ipari szövetkezetek és a mezőgazdasági szövetkezetek (a továbbiakban együtt: szövetkezet) pedig tagsági viszonyt vagy munkaviszonyt 19. évét betöltött hadköteles férfivel csak akkor létesíthetnek, ha érvényes katonai igazolványa van. E rendelkezés a 3 napnál rövidebb időre szóló alkalmi munkavállalásra nem vonatkozik.

(4) Meghatározott hadkötelesek már béke idején elláthatók bevonulási paranccsal, hadiruházattal és egyéb katonai felszereléssel.

(5) A hadköteles a katonai igazolványt, a bevonulási parancsot, a hadiruházatot és az egyéb felszerelési tárgyakat köteles gondosan megőrizni és az illetékes hatóság (szerv) felhívására felmutatni.

A külföldön tartózkodó hadköteles jelentkezési kötelezettsége

R. 23. § A külföldön tartózkodó hadköteles megjelenési és bejelentési kötelezettségére az e rendeletben foglaltak megfelelően irányadók.

A katonai szolgálatra önként jelentkezett jelentkezési kötelezettsége

R. 24. § A törvény alapján katonai szolgálatra önként jelentkezett személyt jelentkezésének elfogadása és a katonai szolgálatra történő behívása közötti időben e rendelet szerinti jelentkezési kötelezettség terheli.

Vhr. 22. § (1) Aki a katonai igazolványát, a behívó, illetőleg bevonulási parancsát vagy a részére kiadott katonai felszerelési tárgyat elvesztette, vagy akinek a katonai igazolványa megsemmisült, köteles azt 48 órán belül az állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak (a katonai szolgálatot teljesítő az egység parancsnokságának) személyesen bejelenteni.

(2) Bevonuláskor a hadköteles a katonai iratokkal és felszerelési tárgyakkal köteles a részére meghatározott helyen megjelenni.

(3) Aki katonai igazolványt talál, köteles azt 48 órán belül a legközelebbi katonai vagy rendőri szervnek átadni.

Vhr. 23. § (1) Ha a munkaviszonyt vagy szövetkezeti tagsági viszonyt létesíteni szándékozó hadkötelesnek nincs katonai igazolványa, a munkáltató (szövetkezet) köteles őt felhívni, hogy a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnál nyilvántartásbavétel végett jelentkezzék. A munkáltató (szövetkezet) egyidejűleg az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksággal köteles közölni e hadköteles személyi adatait.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett személy a katonai igazolvány bemutatására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget, a munkáltató (szövetkezet) vele munka- (tagsági) viszonyt nem létesíthet.

(3) A munkáltató (szövetkezet) köteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságokat a munkájukban támogatni és a szükséges személyi adatokat a rendelkezésükre bocsátani.

Vhr. 24. § (1) A jelentkezési és katonai szolgálati kötelezettség a szolgálati vagy más hivatalos célból külföldön tartózkodó hadkötelest is terheli.

(2) Az (1) bekezdésben említett hadköteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság értesítésére köteles hazatérni és megjelenni a megjelölt helyen és időpontban.

(3) Az (1) bekezdésben említett, be nem sorozott sorköteles - ha a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság másként nem intézkedik -, hazatérése után sorozás végett haladéktalanul köteles megjelenni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon.

(4) A külföldön tartózkodó hadkötelesre vonatkozó bejelentési kötelezettséget külön szabályok állapítják meg.

A hadkötelesek jelentkezési kötelezettségével kapcsolatos egyéb rendelkezések

R. 25. § (1) A községeikből a hadköteleseket a sorozás és a sorkatonai bevonulás helyére a községi tanács végrehajtó bizottságának egyik tagja kíséri el.

(2) A városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási, megyei városi kerületi hivatal köteles a sorozás lebonyolításához, a katonai nyilvántartás adatainak általános egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a bevonulás napján felmerülő teendők ellátásához megfelelően berendezett helyiséget, kisegítő személyzetet, továbbá az ezekkel kapcsolatos költségeket biztosítani.

(3) A megjelenési kötelezettséget személyesen kell teljesíteni. Ehhez a hadköteles részére a munkáltató (szövetkezet) szabad időt köteles biztosítani.

A katonai szolgálati kötelezettség

Hvt. 26. § (1) A hadköteles a katonai szolgálati kötelezettségét a Magyar Népköztársaság Alkotmányának, törvényeinek és más jogszabályainak, a katonai szabályzatoknak és utasításoknak, valamint az elöljáró parancsainak megfelelően - esküjéhez híven - köteles teljesíteni.

(2) A hadkötelezettség alapján az állampolgárok

a) sorkatonai szolgálatot és

b) tartalékos katonai szolgálatot teljesítenek.

A katonai szolgálatra behívás

Hvt. 27. § A hadköteles behívása katonai szolgálatra behívó-, illetőleg bevonulási paranccsal történik, amelynek a hadköteles késedelem nélkül köteles eleget tenni.

A katonai szolgálat mozgósítás esetén

Hvt. 28. § Mozgósítás esetén minden hadköteles behívható katonai szolgálatra, és a szükséges ideig visszatartható a katonai szolgálatban. A polgári munkakörben való meghagyás feltételeit és módját külön jogszabály állapítja meg.

A hadkötelesekre vonatkozó korlátozások

Hvt. 29. § (1) A sorkatonai szolgálatot még nem teljesített sorköteles korú hadköteles külföldre utazásához a honvédelmi miniszter engedélye szükséges.

(2) Az (1) bekezdés alá nem eső hadkötelesnek a külföldre utazását a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz kell előzetesen bejelentenie.

(3) A hadköteles kivándorlásához a honvédelmi miniszter engedélye szükséges.

Vhr. 25. § (1) A sorkatonai szolgálatot nem teljesített hadköteles külföldre utazásához szükséges engedélyt a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság adja ki.

(2) A külföldre utazáshoz az engedélyt a hadkötelesnek kell kérnie az állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól.

(3) Hivatalos külföldi kiküldetés esetén a külföldre utazás engedélyezését a külföldi országnak, a kiutazás céljának és időtartamának megjelölésével a kiküldő állami, szövetkezeti vagy társadalmi szerv vezetője, meghatározott esetekben a felügyeletet ellátó szerv kezdeményezi.

(4) A külföldre utazás engedélyezésének megtagadását sérelmező hadköteles a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmével a honvédelmi miniszterhez fordulhat.

A nők hadkötelezettsége

Hvt. 30. § (1) A hadkötelezettség csak meghatározott szakképzettségű vagy foglalkozású nőkre terjed ki, és a 18. évük betöltésétől a 45. évük betöltéséig tart. Magában foglalja

a) a nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettséget;

b) háború idején a katonai szolgálati kötelezettséget is meghatározott szakszolgálatok körében.

(2) A nőket hadkötelezettség alapján fegyveres szolgálatra kötelezni nem lehet.

A nők megjelenési és bejelentési kötelezettsége

R. 26. § (1) Az egészségügyi, híradó, számítástechnikai, forgalomszabályozó és az ellátó, valamint egyéb katonai szakképzettséggel megegyező polgári szakképzettségű vagy ilyen foglalkozást folytató hadköteles nőket nyilvántartásba kell venni. Ebből a célból, továbbá a nyilvántartási adatok egyeztetése és ellenőrzése végett a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időpontban megjelenni kötelesek.

(2) A nyilvántartásba vett nők a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak kötelesek bejelenteni a lakóhelyre, a munkahelyre, a foglalkozásra, a családi állapotra, valamint - a katonai szolgálatra alkalmasságot érintő - egészségügyi állapotra vonatkozó változásokat.

(3) A nők megjelenési és bejelentési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatban a munkáltatók és az érintett szervek adatszolgáltatásra kötelezhetők.

(4) A nők nyilvántartásba vételét a személyi igazolványukba be kell jegyezni.

(5) A nők hadkötelezettségére egyebekben a férfiak hadkötelezettségére vonatkozó szabályok az irányadók.

Vhr. 26. § (1) Az R. 26. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvántartásba kell venni azokat a nőket is, akik fordító, tolmács, műszaki rajzoló, terv-tábla-kezelő és ügyviteli gépkezelő foglalkozást folytatnak (beosztást töltenek be), illetőleg akik ilyen szakképzettséggel rendelkeznek.

(2) Önkéntes jelentkezés alapján az egyébként nem hadköteles nők is nyilvántartásba vehetők a fegyveres szolgálaton kívül bármely szolgálati feladat ellátására.

(3) A hadköteles nők nyilvántartásba vételét a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság végzi a külön szabályok szerint.

(4) A nyilvántartásba vett nőket katonai igazolvánnyal kell ellátni.

A honvédelmi hozzájárulás

Hvt. 31. § Az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesít, vagy nem a jogszabály által meghatározott időtartamban teljesít, honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezhető.

A honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek

R. 27. § Honvédelmi hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) köteles fizetni az a hadköteles:

a) aki sorkatonai szolgálatot bármilyen oknál fogva nem teljesít, vagy

b) akit a sorkatonai szolgálatból 11 hónap letöltése előtt leszereltek.

A hozzájárulás fizetési kötelezettségének időtartama

R. 28. § A hozzájárulás fizetési kötelezettség kezdete:

a) annak esetében, aki nem teljesített sorkatonai szolgálatot, annak az évnek december 1. napja, amelyben a 23. évét betölti; a fizetési kötelezettség kezdetét - meghatározott szakképzettségű hadkötelesek vonatkozásában - a honvédelmi miniszter által kijelölt szerv későbbre halaszthatja;

b) a sorkatonai szolgálatból 11 hónap letöltése előtt leszerelt esetében - a c) pontba tartozók kivételével - a leszerelést követő második hónap 1. napja;

c) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatára felvert, de be nem hívott vagy 11 hónap sorkatonai szolgálat teljesítése előtt leszerelt hadköteles esetében a tanulmányai befejezését követő harmadik hónap 1. napja;

d) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatott hadköteles esetében, ha a szolgálathalasztása az a) pontban megállapított időpont betöltése után szűnt meg, a szolgálathalasztás megszüntét követő harmadik hónap 1. napja;

e) annak esetében, akit a fegyveres erők hivatásos vagy továbbszolgáló, illetőleg a fegyveres testületek hivatásos állományából, továbbá, akit a katonai tanintézetből (kollégiumból) elbocsátottak, a szolgálati viszony megszűnését követő hónap 1. napja.

R. 29. § (1) A hozzájárulást 24 hónap tartamára köteles fizetni az a hadköteles:

a) aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, vagy 2 hónapnál rövidebb ideig teljesített;

b) akit felvettek hivatásos vagy továbbszolgáló állományba, és a 2 hónapnál rövidebb sorkatonai, továbbá hivatásos vagy továbbszolgálati idejének együttes tartama a 11 hónapot nem haladja meg.

(2) A hozzájárulást 16 hónap tartamára köteles fizetni az a hadköteles:

a) aki 11 hónapnál rövidebb ideig, de legalább 2 hónapig sorkatonai szolgálatot teljesített;

b) akinek a 2 hónapnál rövidebb sorkatonai, továbbá hivatásos vagy továbbszolgálati ideje együttesen a. 11 hónapot meghaladja, de nem éri el a 24 hónapot.

A hozzájárulás mértéke

R. 30. § (1) A hozzájárulás mértéke: a) munkaviszonyban, továbbá szövetkezeti tagsági viszonyban álló hadköteles esetében a nyugdíjjárulék alapjának 12%-a, de a mezőgazdasági szakszövetkezet tagja esetében legalább évi 1440 forint;

b) az a) pont alá nem tartozó mezőgazdasági főfoglalkozású, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezet nyugdíjjárulék fizetése alól mentesített tagja esetében a hadköteles és a vele közös háztartásban élő családtagok használatában lévő földterület kataszteri tiszta jövedelme után aranykoronánként 30 forint, de legalább évi 1800 forint;

c) általános jövedelemadó, illetőleg a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezettnél az adó alapjául szolgáló összeg 15%-a, de legalább évi 1800 forint;

d) az a)-c) pont alá nem eső hadkötelesnél a rendszeres évi jövedelem 15%-a, de legalább évi 1800 forint.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hadkötelesnek a munkaviszonyon vagy a szövetkezeti tagsági viszonyon kívüli tevékenységéből származó, levonásos rendszerben adóztatott jövedelme - a jogszabály által meghatározott mértékben - mentes a hozzájárulás alól.

(3) Ha a hadkötelesnek a hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállása alatt önálló jövedelme nincs, a hozzájárulás fizetéséért az a felmenő ági rokon, illetőleg házastárs (élettárs) felelős, akinek háztartásához a hadköteles mint családtag tartozik, vagy aki a hadköteles eltartásáról más módon gondoskodni köteles. Ebben az esetben a hozzájárulást az említett hozzátartozó terhére - a (1) bekezdésben foglaltak alapján - úgy kell megállapítani, mintha a hozzátartozó közvetlenül volna fizetésre kötelezett.

(4) A hozzájárulás után községfejlesztési hozzájárulás nem vethető ki.

A hozzájárulás alóli mentesség és a hozzájárulás szünetelése

R. 31. § Mentes a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól:

a) aki testi vagy szellemi fogyatékossága miatt kereső foglalkozásra képtelen, vagy a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette;

b) aki testi vagy szellemi fogyatékossága mellett kereső foglalkozásra képes, de keresete (jövedelme) nem haladja meg a sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóit megillető családi segély megállapításánál irányadó összeget;

c) aki honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy rokkantság miatt vált katonai szolgálatra alkalmatlanná;

d) aki személyi vagy egyéb körülményeire tekintettel a pénzügyminiszter rendelkezése szerint mentesítést kapott.

R. 32. § (1) A hadköteles hozzájárulás fizetési kötelezettsége bármilyen tényleges katonai szolgálat tartama alatt szünetel.

(2) Annak is szünetel a hozzájárulás fizetési kötelezettsége, aki betegsége következtében táppénzt, betegségi segélyt, táppénzpótló segélyt vagy baleseti táppénzt kap, illetőleg aki bármilyen ok miatt kereső foglalkozást nem folytathat; ha ennek tartama 3 hónapnál több, a fizetési kötelezettség további 3 hónapig szünetel.

A hozzájárulás esedékessége, kivetése, visszafizetése

R. 33. § (1) A hozzájárulás havonként esedékes. A pénzügyminiszter a fizetés esedékességét méltányossági okból eltérően is megállapíthatja.

(2) A hozzájárulás kivetése, beszedése, esetleges visszafizetése a pénzügyminiszter által meghatározott szabályok szerint történik.

(3) A hozzájárulás kivetése és mértéke ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(4) A hadköteles részére a befizetett hozzájárulás összegét hivatalból vissza kell téríteni a sorkatonai szolgálatra történt behívása vagy túlfizetés esetén.

IX. Fejezet

A FEGYVERES ERŐK ÉS A FEGYVERES TESTÜLETEK ÁLLOMÁNYA

A fegyveres erők katonai állománya

Hvt. 32. § (1) A fegyveres erők katonai állománya tényleges és tartalékos állományból tevődik össze.

(2) A tényleges állomány háborús szolgálatáról külön jogszabály rendelkezik.

A tényleges állomány

Hvt. 33. § A fegyveres erők tényleges állományához tartoznak:

a) a hivatásos,

b) a továbbszolgáló,

c) a sorkatonák,

d) a szolgálatot teljesítő tartalékosok és

e) a katonai tanintézet (kollégium) hallgatói.

A tényleges állomány kiegészítése

Hvt. 34. § (1) A fegyveres erők tényleges állományának folyamatos kiegészítése a hadkötelesek és az önkéntesek behívása, a hivatásos és továbbszolgálatra, valamint a katonai tanintézetbe (kollégiumba) jelentkezett személyek felvétele útján történik.

(2) A tényleges állomány tagjai a szolgálati viszony keletkezése szerint hadkötelezettség vagy önkéntes jelentkezés alapján teljesítenek katonai szolgálatot.

(3) Az önkéntes jelentkezés alapján behívott katonákra - a külön jogszabályban megállapított eltérésekkel - kiterjednek a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezések. Ez irányadó háború idején a Munkásőrség társadalmi állományú tagjaira is.

A hivatásos állomány

Hvt. 35. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának tagjai önként választott élethivatásuk alapján - a jogszabályok, szabályzatok, utasítások és az elöljárók parancsai szerint - fokozott politikai, szakmai és erkölcsi felelősséggel, tántoríthatatlan hűséggel és az önfeláldozásig terjedő odaadással kötelesek teljesíteni a haza és a néphatalom fegyveres szolgálatát.

(2) A fegyveres erők hivatásos állományába azok a feddhetetlen előéletű, a hivatásos katonai szolgálat ellátására alkalmas magyar állampolgárok vehetők fel, akik a katonai szolgálatot élethivatásul választották, és megfelelnek az illetékes miniszter által előírt egyéb feltételeknek is. Ez megfelelően irányadó a fegyveres testületek tagjaira is.

(3) A hivatásos állomány tábornokokból, tisztekből, zászlósokból, tiszthelyettesekből és - a Munkásőrség kivételével a fegyveres testületeknél - tisztesekből áll.

(4) A hivatásos szolgálat felső korhatára a betöltött 55. év. Az illetékes miniszter szolgálati érdekből háború idején, valamint beleegyezésükkel békében is egyes fontos beosztású hivatásos állományúakat a hivatásos szolgálatban a felső korhatár elérése után is visszatarthat.

(5) A hivatásos szolgálati viszony elbocsátással, illetőleg nyugállományba helyezéssel szűnik meg. Akinek a hivatásos szolgálati viszonya megszűnt, a törvény szerint reá háruló hadkötelezettség alól nem mentesül.

(6) A hivatásos szolgálati viszony részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

A továbbszolgáló állomány

Hvt. 36. § (1) A fegyveres erők továbbszolgáló állománya a hivatásos katonák szolgálatának segítésére, egyes parancsnoki beosztások betöltésére, illetőleg szakszolgálati feladatok ellátására hivatott.

(2) A fegyveres erők továbbszolgáló állományába - önként jelentkezés alapján - az a feddhetetlen előéletű magyar állampolgár vehető fel, aki az illetékes miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek is megfelel.

(3) A továbbszolgálók szolgálati viszonya meghatározott időre létesül.

(4) A továbbszolgáló állomány tisztekből, zászlósokból, tiszthelyettesekből és tisztesekből áll.

(5) A továbbszolgálók szolgálati viszonya tartalékos állományba vagy rokkantsági nyugállományba helyezéssel szűnik meg.

A sorkatonai szolgálat

Hvt. 37. § (1) A sorkatonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni.

(2) A besorozott hadköteles csak a 18. évének betöltése után hívható be sorkatonai szolgálatra. Az önként jelentkezett, valamint a felsőfokú tanintézetbe felvett férfi azonban már a 17. évének betöltésétől behívható.

(3) A besorozott hadköteles annak az évnek december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivételekkel -, amelyben a 23. évét betölti (sorköteles kor).

(4) Az a hadköteles, aki szolgálathalasztásban részesült, illetőleg akinek a sorkatonai szolgálatát félbeszakították, annak az évnek december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra vagy annak továbbfolytatására, amelyben a 28. évét betölti.

(5) Aki a sorkatonai szolgálat alól magát jogellenesen kivonta, a 40. évének betöltéséig hívható be sorkatonai szolgálatra.

(6) A besorozott évfolyamok katonai szolgálatra való behívásának időpontját a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(7) A hadköteles sorkatonai szolgálatát a behívás esedékessége idején fennálló egészségi fogyatékosság, családfenntartói kötelezettség, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy személyi érdekből el lehet halasztani, illetőleg félbe lehet szakítani.

A sorkatonai szolgálat időtartama

Hvt. 38. § (1) A sorkatonai szolgálat időtartama 24 hónap. Ezen belül az egyes fegyvernemek, szolgálati és szakágak, évfolyamok, valamint csoportok szolgálati idejét a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(2) A sorkatonai szolgálat az állománybavétellel kezdődik, és a tartalékállományba helyezéssel ér véget.

Egészségi szolgálathalasztás

R. 34. § (1) Egészségi okból a katonai szolgálatra egyébként alkalmas hadkötelesnek a sorkatonai szolgálatra való behívását a szolgálat teljesítését időlegesen gátló betegsége esetén felgyógyulásáig vagy múló fogyatékossága esetén annak megszűnéséig el kell halasztani (ideiglenes alkalmatlanság).

(2) Egészségi okból a sorkatonai szolgálat elhalasztását a sorozó bizottság vagy a sorozás utáni megbetegedés esetén a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság engedélyezi.

Egyidejűleg elrendelheti a sorköteles kötelező gyógykezelését, továbbá ellenőrző orvosi vizsgálaton, illetőleg a sorozáson való megjelenését.

Vhr. 27. § (1) Ha a sorozáskor a hadköteles alkalmassági fokát múló jellegű fogyatékossága vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a sorozó bizottság a hadkötelest szolgálathalasztásban részesíti, és szükség esetén elrendeli orvosi ellenőrző vizsgálatát, továbbá - az annak eredményétől függő - gyógykezelését.

(2) A szolgálathalasztás letelte után, ha a sorozó bizottság a hadköteles fogyatékosságának vagy betegségének további fennállását állapítja meg, de végleges alkalmatlanság nem áll fenn, a katonai szolgálatot gátló akadály megszűnésének előrelátható idejéig a hadköteles újabb orvosi ellenőrző vizsgálatát, illetőleg gyógykezelését kell elrendelni, és ennek elvégzéséig a szolgálathalasztást meg kell hosszabbítani.

Vhr. 28. § (1) Ha a besorozott hadköteles katonai szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett fogyatékossága vagy megbetegedése akadályozza, amennyiben járóképes, a behívóparancsnak köteles eleget tenni. Járóképtelenség esetén az akadályoztatását köteles írásban haladéktalanul bejelenteni a behívóparancsot kibocsátó hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak, csatolva a kezelőorvos, illetőleg az őt gyógykezelésben részesítő intézet igazolását, amelynek tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját.

(2) A behívóparancsra megjelent beteg hadkötelest a bevonulási hely parancsnokságának orvosa elé kell állítani. Az orvosi vizsgálat eredményétől függően kell dönteni bevonultatása felől. Ha a bevonulási hely parancsnokságának orvosa a hadköteles olyan fogyatékosságát vagy betegségét állapítja meg, amelynek megszűnése előreláthatólag 1 hónapon belül nem várható, ennek tartamára a hadkötelest szolgálathalasztásban kell részesíteni [R. 34. § (2) bek.]. Ez esetben a 27. § (1) bekezdésének megfelelően kell eljárni.

Vhr. 29. § (1) Ha a behívott hadkötelest az időközben keletkezett fogyatékossága vagy betegsége a bevonulásban akadályozta, és a hadköteles az elmaradását igazolta, a behívás érvényben marad abban az esetben, ha az akadályoztatása a bevonulás napjától számított 1 hónapon belül megszűnik. Erről a behívott hadkötelest a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság írásban értesíti.

(2) A behívott hadköteles bevonulásának elmaradása esetén a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság - a szükséghez képest - a hadköteles lakóhelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási, megyei városi kerületi hivatal útján intézkedik a hadköteles ellenőrző orvosi vizsgálatáról és annak eredményétől függően kötelező gyógykezeléséről.

(3) Ha a be nem vonult hadkötelesnek a katonai szolgálatot gátló fogyatékossága vagy betegsége előreláthatólag 1 hónapon belül nem szűnik meg, részére szolgálathalasztást kell engedélyezni.

(4) Az a behívott hadköteles, aki az előző bekezdések szerint a fogyatékossága vagy tartós betegsége miatt nem részesült szolgálathalasztásban, a katonai szolgálatot gátló körülmény megszűnése után haladéktalanul köteles megjelenni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon.

(5) Ha az időleges fogyatékossága vagy 1 hónapon belül gyógyuló betegsége miatt a bevonulásban akadályozott, de szolgálathalasztásban nem részesült hadköteles az esedékes bevonulás napjától számított 1 hónapon belül a katonai szolgálat megkezdésére nem jelentkezik, a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság késedelem nélkül köteles intézkedni az elmaradás okának megállapítása iránt. Ha a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság azt állapítja meg, hogy a hadkötelest bevonulásában az egészségi állapota továbbra is akadályozza, a szolgálathalasztás egyidejű engedélyezése mellett elrendeli annak orvosi ellenőrzését és a gyógyulás várható időpontjában újabb orvosi vizsgálatát.

Családfenntartói szolgálathalasztás

R. 35. § (1) Családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálatra való behívását el lehet halasztani annak a hadkötelesnek, aki a vele közös háztartásiban élő, beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, feleségét vagy gyermekét egyedül tartja el, ha erre kötelezhető más hozzátartozó nincs, és behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2) Családfenntartói szolgálathalasztásnak a hadköteles vagy az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó kérelmére van helye. A szolgálathalasztást az egészségügyi szakigazgatási szerv által kiállított igazolás alapján az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság engedélyezheti 1 év tartamára, és azt évenként meghosszabbíthatja.

Vhr. 30. § (1) A családfenntartói igazolás kiadása iránti kérelmet a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervéhez, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalhoz (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) kell előterjeszteni, amely azt elbírálja.

(2) A sorkatonai szolgálatnak családfenntartói kötelezettség miatti elhalasztására irányuló kérelemhez csatolni kell a családfenntartói igazolást, valamint - megfelelő esetben - a tartásra (ápolásra, gondozásra) szoruló hozzátartozó egészségi állapotáról szóló kezelőorvosi (körzeti orvosi stb.) igazolást.

Vhr. 31. § A szolgálathalasztásra irányuló kérelmet az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz kell megküldeni. A kérelemhez csatolni kell a családfenntartói igazolást.

Tanulmányi szolgálathalasztás

R. 36. § (1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a hadkötelesnek, aki

a) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányai elvégzéséhez szükséges időtartamra,

b) középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 21. éve betöltéséig,

c) a szakközépiskola vagy a szakmunkásképző iskola elvégzése után szakmai gyakorlaton való részvételre köteles, az első szakmunkás, illetőleg gyakorlati évének befejezéséig, legfeljebb a 21. éve betöltéséig,

d) a zeneművészeti szakközépiskola, az Állami Artistaképző Iskola vagy az Állami Balett Intézet tanulója, abban az esetben is, ha már középiskolai végzettsége van, legfeljebb a 22. éve betöltéséig,

e) a honvédelmi miniszter által meghatározott egyéb tanulmányokat folytat.

(2) A tanulmányi szolgálathalasztást a hadköteles kérelmére az oktatási intézmény igazolása alapján a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság engedélyezi.

(3) A szolgálathalasztás kedvezményét meg kell vonni attól, aki az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek már nem felel meg.

(4) A tanulmányi szolgálathalasztás indokának megszűnését 3 napon belül a hadköteles személyesen vagy írásban, az oktatási intézmény vezetője pedig 8 napon belül írásban köteles bejelenteni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak.

(5) A tanulmányi szolgálathalasztás a hadkötelest - a magasabb szintű felsőfokú képesítés megszerzéséért folyamatosan végzett tanulmányokat kivéve - csak olyan időtartamban illeti meg, amely az általa választott egy felsőfokú képesítés megszerzéséhez szükséges.

Vhr. 32. § (1) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója a szolgálathalasztás iránti kérelmet legkésőbb a tanulmányai megkezdése évének szeptember hó 20. napjáig írásban terjesztheti elő az állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz. A kérelemhez csatolni kell az illetékes felsőfokú oktatási intézmény által kiállított igazolást a tanulmányok folytatásáról.

(2) Az oktatási intézmény a tanulmányok folytatásáról szóló igazolást a hadköteles kérésére köteles kiadni.

Vhr. 33. § (1) A tanulmányi szolgálathalasztás feltételeinek fennállását a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság állapítja meg. A halasztás tartama a hadköteles folyamatos tanulmányainak befejezéséig terjed.

(2) Folyamatos tanulmányi időnek azt az időt kell tekinteni, amely annak a felsőfokú oktatási intézménynek a nappali tagozaton történő elvégzéséhez szükséges, amelyben a hadköteles tanulmányait folytatja. Évkihagyás vagy évismétlés esetén az e címen engedélyezett időt ehhez hozzá kell számítani.

Vhr. 34. § (1) Ha az oktatási intézmény igazolja, hogy a szolgálathalasztásban részesített hadköteles az oktatási intézménytől évkihagyásra vagy évismétlésre kapott engedélyt, az évkihagyás vagy évismétlés idejére is szolgálathalasztásban részesíti a hadkötelest. Évkihagyás vagy évismétlés alapján legfeljebb két ízben van helye szolgálathalasztásnak.

(2) Az évkihagyásra vagy évismétlésre tekintettel történő szolgálathalasztás érdekében a hadkötelesnek külön kérelmet kell előterjesztenie a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz. A kérelemhez csatolni kell az oktatási intézmény évkihagyásra vagy évismétlésre vonatkozó engedélyét is.

Vhr. 35. § Az oktatási intézmény, illetőleg a munkáltató (szövetkezet) köteles biztosítani, hogy a székhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság a szolgálathalasztás engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátását ellenőrizze és a nyilvántartási adatait egyeztesse.

Vhr. 36. § (1) A külföldi felsőfokú oktatási intézményekben ösztöndíjjal tanuló hadkötelesekről az Oktatási Minisztérium évenként szeptember 20-ig névjegyzéket küld a Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokságnak. Ezeknek a hadköteleseknek a szolgálathalasztásukkal kapcsolatban sem kérelmet, sem igazolást nem kell előterjeszteniük.

(2) Az (1) bekezdésben említettek tanulmányi szolgálathalasztása indokának megszűnését az Oktatási Minisztérium közli a Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnoksággal.

(3) A Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság a szolgálathalasztásban részesültek névjegyzékét az Oktatási Minisztériumban egyeztetheti.

Közérdekű szolgálathalasztás

R. 37. § (1) Fontos közérdekből a sorkatonai szolgálatra való behívását el lehet halasztani annak a hadkötelesnek, aki a kért halasztás időszakában az állami vagy társadalmi életben, a népgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedően fontos tevékenységet folytat.

(2) A szolgálathalasztás az indoknak megfelelő legrövidebb időtartamra, legfeljebb azonban annak az évnek június 15. napjáig engedélyezhető, amelyben a hadköteles a 22. évét betölti.

(3) A szolgálathalasztást az érdekelt miniszter javaslatára a honvédelmi miniszter engedélyezi.

(4) Ha a szolgálathalasztás indoka időközben megszűnt, erről a javaslatot tevő miniszter a honvédelmi minisztert értesíti.

Vhr. 37. § A fontos közérdekből történő szolgálathalasztással kapcsolatos kérelmet az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a honvédelmi miniszterhez évenként április 30-ig küldi meg. A javaslatnak tartalmaznia kell: a hadköteles nevét, születési évét, anyja nevét, a hadköteles foglalkozását és beosztását, munkahelyét, állandó lakóhelyét, valamint a munkáltatónak (szövetkezetnek) a szolgálathalasztásra vonatkozó indokait.

Személyi érdekű szolgálathalasztás

R. 38. § (1) Fontos személyi érdekből a sorköteles vagy hozzátartozója kérelmére kivételes méltánylást érdemlő esetben szolgálathalasztás engedélyezhető.

(2) A szolgálathalasztást a körülmények mérlegelése alapján a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság legfeljebb annak az évnek június 15. napjáig engedélyezi, amelyben a sorköteles a 22. évét betölti.

Vhr. 38. § A fontos személyi érdekből történő szolgálathalasztással kapcsolatos kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: a hadköteles nevét, születési évét, anyja nevét, állandó lakóhelyét, valamint a kérelem részletes indokait. A kérelemhez csatolni kell az indokok igazolására vonatkozó okiratokat.

A sorkatonai szolgálat félbeszakítása

R. 39. § (1) Félbeszakítható a sorkatonai szolgálata annak a hadkötelesnek,

a) akinek az egészségi fogyatékosságát a sorkatonai szolgálata alatt állapították meg, e fogyatékossága megszűnéséig,

b) akinek a családfenntartói kötelezettsége a bevonulás, után állott be vagy nyert megállapítást, e kötelezettsége fennállásáig,

c) akit a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatára vettek fel, - meghatározott idő letöltése után - tanulmányai tartamára,

d) aki az állami vagy társadalmi életben, a népgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport területén kiemelkedően fontos tevékenységet folytat,

e) akit a külön szabályokban meghatározott szabadságvesztésre ítéltek.

(2) A szolgálatnak a családfenntartói kötelezettség miatti félbeszakítását a sorkatonának vagy az eltartásra szoruló hozzátartozónak kell kérnie annál a parancsnokságnál, amelynek állományában a sorkatona szolgálatot teljesít. A kérelem felől - az egységparancsnok javaslata alapján - a honvédelmi miniszter, határőr esetében a belügyminiszter dönt.

(3) Az engedélyezett félbeszakítás indokának időközbeni megszűnését a sorköteles, a családfenntartói kötelezettségnek önhibából történő nem teljesítését az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak köteles haladéktalanul bejelenteni.

Vhr. 39. § A sorkatonai szolgálatnak családfenntartói kötelezettség miatti félbeszakítására irányuló kérelemhez csatolni kell a 30. § (2) bekezdésben említett igazolásokat.

A szolgálathalasztásnak és a katonai szolgálat félbeszakításának közös szabályai

R. 40. § (1) Az a hadköteles, akit szolgálathalasztás miatt a sorköteles korban nem hívtak be, annak betöltése után is behívható sorkatonai szolgálatra. Behívásnak a szolgálathalasztás megszűnésétől számított 2 éven belül, legfeljebb azonban annak az évnek december 31. napjáig van helye, amelyben a hadköteles a 28. évét betölti. Eddig a korhatárig az a hadköteles is behívható szolgálatának továbbfolytatására, akinek a sorkatonai szolgálatát időközben félbeszakították.

(2) Az (1) bekezdés irányadó arra a hadkötelesre is, akinek a katonai szolgálatát szabadságvesztés miatt halasztották el.

(3) A sorkatonai szolgálat félbeszakítása esetén a hadkötelest ideiglenesen tartalékos állományba kell helyezni.

(4) Az egészségi fogyatékosság, családfenntartói kötelezettség, illetőleg fontos személyi érdek megszűnését a hadköteles haladéktalanul bejelenteni köteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak.

R. 41. § (1) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem (javaslat) benyújtása a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.

(2) A sorkatonai szolgálat elhalasztására (félbeszakítására) irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

Vhr. 40. § A hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság a szolgálathalasztással kapcsolatos határozatát a kérelmezővel írásban közli. Az elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokhoz fellebbezésnek van helye.

A felsőfokú oktatási intézményben végzettek sorkatonai szolgálata

R. 42. § (1) A felsőfokú oktatási intézményben végzett hadköteles sorkatonai szolgálatának időtartama 18 hónap. Ezt a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt vagy befejezése után, illetőleg megosztva teljesíti.

(2) Ha a katonai tanintézet (kollégium) hallgatója tanulmányait önhibájából nem fejezi be, a külön szabályok szerint sorkatonai szolgálat teljesítésére köteles.

Vhr. 41. § A társadalmi és a honvédelmi érdekekre tekintettél a végzett orvosoknak, fogorvosoknak, állatorvosoknak és gyógyszerészeknek 12 hónapig kell sorkatonai szolgálatot teljesíteniük.

Vhr. 42. § (1) Ha a katonai főiskola vagy tiszthelyettesi iskola hallgatója a tanulmányait önhibából 2 éven belül abbahagyta, 24 hónapig, ha pedig 2 év után, de 3 éven belül hagyta abba, 12 hónapig köteles sorkatonai szolgálatot teljesíteni.

(2) Kivételes méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdésben megállapított sorkatonai szolgálat időtartamát - a tanintézet parancsnoka javaslatára - a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerve csökkentheti.

A tartalékos állomány

Hvt. 39. § (1) A fegyveres erők tartalékos állománya

a) a kiképzetlen,

b) a sorkatonai szolgálatot teljesített,

c) a tartalékos kiképzésben részesült, valamint

d) a hivatásos és a továbbszolgáló állományból elbocsátott, nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezett hadkötelesekből áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a fegyveres testületek és a rendészeti szervek állományára megfelelően irányadók.

A tartalékos katonai szolgálat

Hvt. 40. § (1) A tartalékos katonai szolgálatot általában a fegyveres erőknél, kivételesen a fegyveres testületeknél és a honvédelmi miniszter által meghatározott szerveknél kell teljesíteni.

(2) A tartalékos katonai szolgálat célja:

a) tartalékos kiképzés,

b) továbbképzés,

c) gyakorlat,

d) gyakorló szolgálat vagy

e) különleges katonai szolgálat.

A tartalékos katonai szolgálat alóli mentesség

R. 43. § (1) Mentesek a tartalékos katonai szolgálat alól:

a) a rendőrség,

b) a munkásőrség,

c) a büntetésvégrehajtási testület és d) az állami tűzoltóság hivatásos állományú tagjai.

(2) A tartalékos katonai szolgálat alól mentesülők körét a honvédelmi miniszter más személyekre is kiterjesztheti.

Tartalékos katonai szolgálat a fegyveres erőkön kívül

R. 44. § (1) A rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és az állami tűzoltóság részére biztosított hadkötelesek a tartalékos katonai szolgálatot saját testületüknél teljesítik. Indokolt esetben a honvédelmi miniszter -az érdekelt miniszterrel egyetértésben - ezek számára is elrendelheti, hogy a tartalékos katonai szolgálatot a fegyveres erőknél teljesítsék.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hadkötelesek bevonultatása a fegyveres erőkhöz való behívás szabályai szerint történik.

A tartalékosok önkéntes katonai továbbképzése

R. 45. § Önként jelentkezés alapján a tartalékos hadkötelesek katonai továbbképzésben vesznek részt, amely a Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenységének keretében folyik.

A meghagyás

R. 46. § Háború idejére egyes hadkötelesek - a munkakörükhöz fűződő fontos közérdekre tekintettel - a szükséghez képest a betöltött vagy a számukra kijelölt munkakörben (beosztásban) ideiglenesen meghagyhatók.

Hvt. 41. § (1) Az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, a 40. évének betöltéséig - legfeljebb 6 hónapi időtartamra - tartalékos kiképzésre behívható.

(2) A sorkatonai szolgálatot teljesített vagy tartalékos kiképzésben részesült hadkötelest továbbképzésre 5 évenként egyszer lehet behívni, mégpedig

a) tisztet, zászlóst és tiszthelyettest legfeljebb 4 hónapi,

b) tisztest és honvédet legfeljebb 3 hónapi időtartamra.

(3) A sorkatonai szolgálatot teljesített vagy tartalékos kiképzésben részesült hadköteles évenként egyszer, legfeljebb 20 napig tartó gyakorlatra behívható.

(4) A tartalékos hadköteles a Minisztertanács által meghatározott keretben - a hadkötelezettség egész ideje alatt egy ízben, legfeljebb 12 hónapig tartó - gyakorló szolgálatra, illetőleg külön meghatározott katonai feladat teljesítése végett különleges katonai szolgálatra is behívható. Ugyanezekből a célokból egyes hadkötelesek a sorkatonai szolgálat letöltése után legfeljebb 2 hónapi időtartamra tartalékos katonai szolgálat teljesítésére visszatarthatók.

(5) A 40. § (2) bekezdésének b)-e) pontja céljából teljesített katonai szolgálat együttes időtartama nem haladhatja meg tartalékos tiszt, zászlós és tiszthelyettes esetén a 24 hónapot, tartalékos tisztes és honvéd esetén a 18 hónapot.

(6) A hadköteles a tartalékos katonai szolgálat alól véglegesen vagy ideiglenesen mentesíthető.

A hadkötelesek ideiglenes mentesítése a tartalékos katonai szolgálat alól

R. 47. § (1) Egyes hadköteleseket a tartalékos katonai szolgálat alól ideiglenesen mentesíteni lehet egészségi okból, fontos közérdekből vagy méltánylást érdemlő személyi érdekből.

(2) Fontos közérdekből a tartalékos katonai szolgálat alól az a hadköteles mentesíthető, aki az esedékes szolgálat időszakában az állami vagy társadalmi életben, a népgazdaságban, illetőleg a tudomány, a művészet vagy a sport területén fontos feladatot lát el, továbbá az a szakképzett dolgozó, aki fontos munkakörében egyelőre nélkülözhetetlen, vagy pótlása a tartalékos katonai szolgálat időtartamára nem biztosítható.

(3) Méltánylást érdemlő személyi érdekből azt a hadkötelest lehet mentesíteni a tartalékos katonai szolgálat alól, akinek a tervezett időre történő bevonulása fontos egyéni vagy családi érdekeit súlyosan veszélyeztetné.

R. 48. § (1) A tartalékos katonai szolgálat alóli ideiglenes mentesítés csak az esedékes behívás egyszeri elhalasztását jelenti. Indokolt esetben azonban a mentesítést követő újabb behívás időszakára is kiterjeszthető.

(2) Az ideiglenes mentesítés iránti kérelmet az érdekelt szerv (vállalat, intézmény, hivatal, szövetkezet, egyesület stb.) vezetője, illetőleg az érintett hadköteles írásban terjesztheti elő az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnál. A kérelem felől a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok dönt.

Vhr. 43. § Az R. 48. §-ának (1) bekezdése alapján az ideiglenes mentesítés iránt előterjesztett kérelem tartalma tekintetében a 39. § megfelelően irányadó.

R. 49. § (1) Az ideiglenes mentesítés iránti kérelem előterjesztése a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.

(2) Az ideiglenes mentesítés megtagadása miatt fellebbezésnek helye nincs.

A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek képzése

Hvt. 42. § (1) Tartalékos tiszti, illetőleg tiszthelyettesi kiképzésre kötelezhető:

a) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményt végzett hadköteles, továbbá

b) a sorkatonai szolgálatot teljesített hadköteles - legfeljebb 6 hónapi időtartamban -, feltéve, hogy leszerelésétől legalább 3 év eltelt.

(2) A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek kiképzése a sorkatonai szolgálat során, illetőleg a tartalékos kiképzés és továbbképzés keretében szervezett tanfolyamokon történik.

A katonai tanintézetek hallgatói

Hvt. 43. § (1) A katonai tanintézetek (a katonai főiskolák és a tiszthelyettesi iskolák) hallgatói, továbbá a katonai kollégiumba felvett hallgatók önként jelentkezés alapján teljesített katonai szolgálat keretében, tanulmányok folytatásával készülnek a hivatásos katonai pályára.

(2) Katonai tanintézetbe (kollégiumba) az a feddhetetlen előéletű, katonai szolgálatra alkalmas hadköteles vehető fel, aki a katonai szolgálatot élethivatásul választja, és az illetékes miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek is megfelel.

(3) A fegyveres erők hivatásos állományának utánpótlása elsősorban a katonai tanintézetek végzett hallgatói köréből történik.

A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjainak felelőssége

Hvt. 44. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek tényleges állományú tagjait a törvényekben és más jogszabályokban, szabályzatokban, utasításokban vagy parancsokban meghatározott kötelezettségük megszegése esetén - ha súlyosabb elbírálás alá nem esik -, a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell felelősségre vonni.

(2) Azt a tartalékos tábornokot, tisztet, zászlóst, tiszthelyettest és tisztest, aki a polgári életben a rendfokozatához méltatlan magatartást tanúsít, a fegyveres erők, illetőleg a fegyveres testületek tagjaira vonatkozó fegyelmi szabályok szerint kell felelősségre vonni.

A fegyveres erők és a fegyveres testületek polgári állománya

Hvt. 45. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek polgári állományához tartoznak a kinevezett és a szerződéses munkaviszonyban álló polgári alkalmazottak.

(2) A polgári alkalmazottak munkaviszonyára a munkajogi szabályok és a rájuk vonatkozó külön rendelkezések az irányadók.

X. Fejezet

A FEGYVERES ERŐK A FEGYVERES TESTÜLETEK TAGJAINAK RENDFOKOZATA

Hvt. 46. § (1) A rendfokozat megtisztelő cím, amelyhez a jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott szolgálati jogosultságok és kötelezettségek fűződnek.

(2) A rendfokozatokat, továbbá a rendfokozatba kinevezés és előléptetés feltételeit és módját külön jogszabályok állapítják meg. A tartalékos tiszti rendfokozatba való kinevezésre és előléptetésre, továbbá az ennél alacsonyabb rendfokozatba való kinevezés és előléptetés szabályainak megállapítására az illetékes miniszter jogosult.

(3) A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagja elveszti rendfokozatát jogerős bírósági ítélet alapján vagy az illetékes miniszter által megállapított fegyelmi, illetőleg becsületbírósági eljárás szabályai szerint.

(4) A tartalékos tiszt lefokozására vagy rendfokozatban visszavetésére, továbbá az ennél alacsonyabb rendfokozatú tartalékos esetén a lefokozás és a rendfokozatban viszszavetés szabályainak megállapítására az illetékes miniszter jogosult.

(5) Háború idején a rendfokozatba kinevezés, előléptetés és a visszavetés, valamint a lefokozás feltételeit és módját a jogszabály eltérően állapíthatja meg.

Vhr. 44. § (1) Tartalékos tiszti képzésben részesült hadköteles tartalékos tiszti rendfokozatba nevezhető ki.

(2) Az a hadköteles, aki katonai szolgálatot teljesített és valamely szakszolgálatnak megfelelő polgári iskolai végzettséggel rendelkezik, tartalékos tiszti tanfolyam nélkül is kinevezhető tartalékos tiszti rendfokozatba.

(3) Magasabb tartalékos tiszti rendfokozatba léptethető elő az a tartalékos hadköteles, aki a katonai szolgálat, a honvédelmi oktatás, vagy a tartalékosok önkéntes továbbképzése terén érdemeket szerzett, feltéve, hogy

a) a magasabb rendfokozatra meghatározott -a fegyvernemének, illetőleg a szakszolgálatának megfelelő katonai vagy polgári - szakképzettséggel rendelkezik és

b) előléptetését a tervezett beosztása lehetővé teszi.

XI. Fejezet

A POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG

Hvt. 47. § (1) A polgári védelmi kötelezettség célja: a lakosság felkészítése a támadófegyverek, elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezekkel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtása.

(2) A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16-65 éves, nőkre 16-60 éves korukig terjed.

(3) A polgári védelmi kötelezettség teljesítését a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető (az illetékes miniszter, az üzem, intézmény vezetője, a tanács elnöke) rendeli el.

(4) A polgári védelmi kötelezettség magában foglalja a kiképzésben (legfeljebb évi 60 óra) és gyakorlaton (évente legfeljebb 3 nap) való részvételnek, valamint a polgári védelmi szolgálat ellátásának a kötelezettségét, továbbá a megjelenési és bejelentési kötelezettséget.

(5) Önkéntes jelentkezés alapján az illetékes miniszter által meghatározott szakképzettségűek vagy foglalkozásúak polgári védelmi kiképzése az évi 60 órai időtartamot meghaladhatja.

(6) Háború idején a kötelezettek a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül igénybe vehetők.

A polgári védelmi kiképzés és gyakorlat

R. 50. § (1) A polgári védelmi kiképzés munkaidőn kívül a lakóhelyen vagy a munkahelyen történik. A kiképzés - a munkáltatónak (a szövetkezet vezetőségének) a hozzájárulásával, kivételesen - munkaidő alatt is tartható.

(2) A polgári védelmi kiképzést és gyakorlatot a munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban állók részére rendszerint munkahelyükön kell megtartani.

Vhr. 45. § A polgári védelmi kiképzésre munkaidő alatt akkor kerülhet sor, ha azt a több műszak, a közlekedési lehetőségek vagy más hasonló körülmények indokolják.

R. 51. § (1) A polgári védelmi gyakorlat ideje a kiképzés évi óraszámába nem számít be. Ilyen gyakorlat évenként legfeljebb kétszer tartható.

(2) A polgári védelmi kiképzésnek, illetőleg gyakorlatnak a törvényben megállapított évi időtartamába nem lelhet beszámítani a lakóhelytől vagy a munkahelytől a kiképzés, illetőleg a gyakorlat helyére és onnan visszautazáshoz szükséges időt.

Vhr. 46. § A polgári védelmi kiképzés irányelveit és rendjét, valamint tananyagát a polgári védelem országos törzsparancsnoka határozza meg.

Vhr. 47. § (1) A polgári védelmi kiképzés keretében alapképzésben kell részesíteni azokat a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeket, akik kiképzésben nem részesültek, továbbá akik az e célból szervezett tanfolyam (foglalkozás stb.) legalább egyharmad részén nem vettek részt.

(2) Továbbképzésben kell részesíteni az alapképzésben már részesült személyeket.

R. 52. § A polgári védelmi gyakorlat elrendelésére a honvédelmi miniszter, a polgári védelem országos törzsparancsnoka vagy az általa megbízott polgári védelmi vezető jogosult.

Vhr. 48. § (1) A polgári védelmi gyakorlatokat a honvédelmi miniszter vagy a polgári védelem országos törzsparancsnoka - a polgári védelem fővárosi, megyei, illetőleg minisztériumi (országos hatáskörű) szervének vezetője útján - rendeli el.

(2) A polgári védelmi kötelezettség alatt állók kiképzésben és gyakorlaton való részvételére a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi szervének vezetője felhívásban intézkedik.

(3) A polgári védelmi gyakorlatot a kiképzés során elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása, valamint a polgári védelmi szervezetek egymással, illetőleg a lakossággal és más szervekkel való együttműködésének gyakoroltatása vagy ellenőrzése céljából lehet elrendelni.

(4) Nem tekinthető gyakorlatnak a kiképzés keretében történő gyakorlati jellegű foglalkozás (polgári védelmi létesítmények, műszerek és egyéb felszerelések működtetésének elsajátíttatása, gyakorlása, egyes szervezetek rendeltetésszerű működésének gyakoroltatása stb.).

R. 53. § (1) A továbbtanuló dolgozót tanulmányainak ideje alatt a polgári védelmi kiképzésben és gyakorlaton való részvétel alól mentesíteni kell.

(2) A polgári védelmi kiképzésben vagy gyakorlaton való részvétel alól - indokolt esetben (szabadság, kiküldetés stb.) - a polgári védelem illetékes államigazgatási, illetőleg vállalati, szövetkezeti, intézményi stb. vezetője (a továbbiakban: üzemi vezető) meghatározott időre halasztást adhat.

Vhr. 49. § (1) A továbbtanuló dolgozó a tanulmányi évben mentes a polgári védelmi kiképzésben és gyakorlaton való részvétel alól. A továbbtanulás miatt mentesített dolgozó a tanulmányainak folytatását tanulmányi évenként az oktatási intézmény által kiállított okirattal (leckekönyv stb.) vagy egyéb módon köteles igazolni.

(2) Mentes a polgári védelmi kiképzés és gyakorlaton való részvétel alól az is, aki igazolja, hogy az MHSZ-nél folyó honvédelmi oktatásban vesz részt.

(3) A polgári védelmi kiképzésben és a gyakorlaton való részvétel elhalasztása iránti kérelem indokát igazolni kell.

Vhr. 50. § Az oktatási intézmények tanulóinak polgári védelmi kiképzése a honvédelmi oktatás keretében történik.

R. 54. § Az államigazgatási szervek és az üzemek vezető beosztású dolgozóinak polgári védelmi kiképzéséről - ha a polgári védelmi feladataikat munkaviszonyuk vagy szövetkezeti tagsági viszonyuk alapján látják el (a polgári védelem államigazgatási, üzemi szerveinek vezetői, törzstagjai, előadói, szakszolgálati szervek és szervezetek vezető állományú tagjai stb.) -, a honvédelmi miniszter, illetőleg a polgári védelem országos törzsparancsnoka vagy a felügyeleti szervük összevont tanfolyamon, illetőleg központi iskolán is gondoskodhat.

R. 55. § A honvédelmi miniszternek az érdekelt miniszterrel egyetértésben kiadott rendelkezése alapján munkakörének betöltése, illetőleg foglalkozásának gyakorlása folytan munkahelyén vagy működési területén polgári védelmi feladatok ellátására kötelezhető az is, akire a polgári védelmi kötelezettség egyébként nem terjed ki, vagy aki a polgári védelmi kötelezettség alól mentes.

A polgári védelmi szolgálat

R. 56. § (1) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt folyamatos vagy ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátására lehet kötelezni.

(2) Az ideiglenes szolgálat bevezetése iránt - a polgári védelem országos törzsparancsnokának rendelkezése alapján - a polgári védelem államigazgatási vagy üzemi vezetője intézkedik.

(3) A polgári védelmi szolgálat ellátására a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy az állandó lakóhelyén vagy a munkahelyén kívül is igénybe vehető. Az igénybevételt a polgári védelem államigazgatási vezetője rendeli el.

Vhr. 51. § (1) A polgári védelmi szolgálat körébe tartozik a támadófegyverek alkalmazása következtében várható károk megelőzése, a támadófegyverek alkalmazását követően a károk csökkentése, valamint a mentés, a mentesítés ellátása, a mentés érdekében szükséges romeltakarítás, halaszthatatlanul szükséges helyreállítás, ideiglenes elhelyezés, átmeneti ellátás, valamint az elemi csapások és más rendkívüli események elhárításában, illetőleg megelőzésében és következményeinek csökkentésében való részvétel.

(2) A polgári védelem országos törzsparancsnoka az ideiglenes polgári védelmi szolgálatot a folyamatos polgári védelmi szolgálat körébe tartozó feladatok ellátásának előkészítése, illetőleg biztosítása érdekében is elrendelheti.

(3) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat teljesítése a polgári védelmi szolgálat körébe tartozó feladatok ellátásának gyakoroltatása céljából is elrendelhető.

(4) A polgári védelmi szolgálat ellátásának szükségessége esetén a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeknek feladataik ellátására való felhívását, illetőleg berendelését (riasztását), továbbá a részükre adott utasítások teljesítését az államigazgatási, illetőleg az üzemi polgári védelmi szervek tervei és rendelkezései alapján kell megszervezni és végrehajtani.

R. 57. § (1) Aki polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles a felhívásban megjelölt helyen és időben megjelenni, ott a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni és a részére adott utasítást végrehajtani.

(2) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy köteles a polgári védelem államigazgatási vezetőjének rendelkezésére részt venni annak a községnek (városnak) azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik.

(3) Az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban való részvétel alól a polgári védelem államigazgatási vezetője mentesítheti azt, aki igazolja, hogy hivatásbeli (pl. orvosi, egészségügyi szakdolgozói) vagy szolgálati (pl. vasúti) feladatainak ellátása, illetőleg honvédelmi munkakötelezettségének teljesítése a helyszínről való haladéktalan távozását követeli meg.

Vhr. 52. § A polgári védelmi szolgálat ellátására való felhívás a helyileg szokásos módon (hangos bemondó útján stb.), szóbeli közléssel (távbeszélő, hírvivő útján) vagy névre szóló írásbeli értesítéssel történhet.

Vhr. 53. § A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a tartózkodási helyén felmerülő azonnali beavatkozást igénylő (mentési, mentesítési stb.) munkák során lehetőleg képzettségének és képességének megfelelő feladatokkal kell megbízni.

Vhr. 54. § Ha a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy a polgári védelmi szolgálat ellátására vonatkozó felhívás ellenére nem jelenik meg, vagy ha a szolgálati helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását, illetőleg eltávozását megfelelően nem igazolja, elővezethető. Az elővezetés az ügyész jóváhagyásával foganatosítható.

A polgári védelmi megjelenési és bejelentési kötelezettség

R. 58. § (1) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt - a honvédelmi miniszter által meghatározott körben - megjelenési és bejelentési kötelezettség terheli.

(2) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy köteles nyilvántartásba vétele végett vagy a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő egyéb okból a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőjének felhívására megjelenni (megjelenési kötelezettség).

(3) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy köteles a nyilvántartást vezető államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőnek 48 órán belül írásban vagy szóban bejelenteni az állandó lakóhelyében és a munkahelyében bekövetkezett változást, szakképzettség (újabb szakképzettség) megszerzését, továbbá mindazokat a változásokat, amelyek a polgári védelmi szakszolgálat alóli mentességet eredményezik (bejelentési kötelezettség).

Vhr. 55. § A polgári védelmi feladatok teljesítésére irányuló megjelenésre való felhívásnál az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 56. § A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyekről - a külön szabályban meghatározott körben - az államigazgatási, illetőleg üzemi polgári védelmi szervnél (az annak keretében működő szakszolgálat-parancsnokságoknál stb.) a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által rendszeresített nyilvántartási lapot kell vezetni.

Vhr. 57. § A polgári védelmi kötelezettség teljesítésére beosztott személyeket - nyilvántartásba vételük alkalmával - a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által rendszeresített igazolvánnyal kell ellátni.

Vhr. 58. § (1) A munkahelyben bekövetkezett változás, a szakképzettség (újabb szakképzettség) megszerzése, valamint a polgári védelmi kötelezettség alól mentességet eredményező változás esetében az írásban történő bejelentéshez csatolni kell, illetőleg a szóban történő bejelentés során be kell mutatni a vonatkozó okiratot vagy hiteles másolatát.

(2) A polgári védelmi kötelezettség teljesítésére beosztott (kijelölt) és nyilvántartásba vett személyek által bejelentett változásokat mind a nyilvántartási lapon, mind az igazolványon át kell vezetni.

Mentesség a polgári védelmi kötelezettség alól

R. 59. § Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól

a) a terhes nő a terhesség megállapításától kezdve,

b) az anya a gyermek 3 éves koráig,

c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el,

d) aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el,

e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan,

f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a kötelezettség alól mentesített.

Vhr. 59. § (1) A polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség megilleti a 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül gondozó szülőt akkor is, ha a gyermekét (az örökbefogadott és nevelt gyermekét) bölcsődében, óvodában helyezte el, feltéve, hogy a gyermek hetenként legalább egy alkalommal a gondozásába kerül.

(2) A gyermeket egyedül gondozó szülő nem mentes a polgári védelmi kötelezettség alól, ha

a) gyermekét bentlakásos intézetben, rokonnál vagy más személynél tartósan helyezi el,

b) gyermekének elhelyezéséről a hatóság gondoskodott (állami gondozásba vétel stb. útján), feltéve, hogy az elhelyezés határozatlan időre történt.

(3) A polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség megállapítása érdekében: -

a) a terhes nő a terhesség fennállását a lakóhelye szerint illetékes terhes tanácsadói orvosi vagy szakorvosi igazolvánnyal köteles bizonyítani,

b) a közös háztartásban élő, egyenes ági rokon vagy házastárs gondozója a közös háztartásban együttélést az igazgatási szerv, a betegség miatti gondozás szükségességét a kezelő (körzeti stb.) orvos igazolásával köteles bizonyítani,

c) a 67%-os munkaképességcsökkenést az Országos Orvosszakértői Intézetnek a lakóhely szerint illetékes munkaképességcsökkenést véleményező orvosi bizottsága igazolásával vagy a társadalombiztosítási szerv határozatával és az utolsó folyósítási szelvénnyel kell bizonyítani,

d) az egészségi állapot folytán a kötelezettség teljesítésére való alkalmatlanságot a kezelő (körzeti stb.) orvos igazolásával kell bizonyítani.

R. 60. § A polgári védelmi kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyre.

Vhr. 60. § A fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél alkalmazásban (munkaviszonyban) álló személyek (polgári alkalmazottak) a polgári védelmi kötelezettség teljesítésére munkáltatójuk által vehetők igénybe.

R. 61. § A munkásőrség társadalmi állományú tagjának polgári védelmi kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.

Vhr. 61. § A munkásőrség társadalmi állományú tagjai a polgári védelmi kötelezettség teljesítésére nem vehetők igénybe, kivéve, ha arra munkaviszonyuk vagy hivatásuk alapján kötelesek.

R. 62. § A polgári védelmi szolgálatot önkéntes jelentkezéssel az is elvóllalhal ja, aki egyébként e kötelezettség alól mentes.

Vhr. 62. § (1) A polgári védelmi kötelezettség önkéntes elvállalását a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőjéhez írásban kell bejelenteni.

(2) Az önkéntes jelentkezés elfogadása és indokolt esetben az elvállalt kötelezettség alóli mentesítés kérdésében a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője határoz.

(3) A polgári védelmi kötelezettség önkéntes elvállalására vonatkozó írásbeli bejelentésben az önkéntes jelentkező megjelölheti azoknak a polgári védelmi feladatoknak a körét, amelyek teljesítését vállalja. Az önkéntes jelentkezés elfogadásáról a jelentkező alkalmasságára figyelemmel kell határozni.

(4) Az önkéntesen elvállalt polgári védelmi kötelezettség alóli mentesítés iránti kérelmet az előadott indokok méltányos figyelembevételével kell elbírálni.

(5) A polgári védelmi kötelezettséget önkéntes jelentkezés alapján teljesítő személy jogai és kötelezettségei a polgári védelmi kötelezettség alatt állókéval azonosak.

A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos eljárás

R. 63. § (1) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek közül polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azt, aki képzettségénél vagy képességénél fogva különleges polgári védelmi feladat ellátására alkalmas.

(2) A polgári védelmi kötelezettség teljesítésére csak a község, város, fővárosi kerület területén állandó lakóhellyel rendelkező vagy az ezek területén levő üzemeknél munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló személyt lehet beosztani.

(3) A munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló személyt lehetőleg a munkahelyén működő polgári védelmi szervezetbe kell beosztani.

(4) A polgári védelmi kötelezettséget a munkahely vagy a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető rendelkezésének megfelelően kell a polgári védelmi szervezetekben vagy azokon kívül teljesíteni.

Vhr. 63. § A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat (szakszolgálatra való kijelölés irányelvei stb.) mind a személyi mind az egyéb (honvédelmi, termelési stb.) érdekekre figyelemmel a polgári védelem országos törzsparancsnoka - az érdekelt minisztériumokkal (országos határkörű szervekkel), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának illetékes szerveivel egyetértésben - állapítja meg.

Vhr. 64. § A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a munkahelyen való beosztás az egyéb (pl. lakóhelyen) beosztást, a szakszolgálati szervezetbe való beosztás pedig mind a munkahelyen, mind a lakóhelyen az önvédelmi szervezetbe való beosztást megelőzi.

R. 64. § (1) A polgári védelmi kötelezettséggel és a kötelezettség alóli mentességgel összefüggő kérdésekben a polgári védelem illetékes államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője határoz.

(2) A polgári védelem államigazgatási vezetőjének határozata elleni fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

(3) A polgári védelem üzemi vezetőjének határozata elleni fellebbezésről a közvetlen felügyeletet gyakorló polgári védelmi szerv dönt. A fellebbezésre az 1957. évi IV. törvény megfelelően irányadó.

(4) A polgári védelmi kötelezettséggel öszszefüggő határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

Vhr. 65. § (1) A polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőjének a polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos határozatát az érdekelttel írásban kell közölni.

(2) A polgári védelem államigazgatási vagy üzemi vezetője a határozat meghozatalával írásban a polgári védelmi szerv más vezető beosztású tagját is megbízhatja.

(3) A polgári védelem üzemi vezetőjének határozata elleni fellebbezés felől a közvetlen felügyeletet gyakorló szerv (mint felettes polgári védelmi szerv) vezetője dönt (pl. tröszt alá tartozó vállalat tekintetében a tröszt vezérigazgatója, szövetkezetnél a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának a szövetkezet tevékenysége szerint illetékes szakigazgatási szerve).

XII. Fejezet

A HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG

Hvt. 48. § (1) Háború idején honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján az állampolgárok (férfiak 14-65, nők 14-60 éves korukig) tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.

(3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen - munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy rendszerint az eredeti munkahelyén - teljesíti.

A tartós honvédelmi munkára történő igénybevétel

R. 65. § (1) A tartós honvédelmi munkára történő igénybevétel határozott vagy határozatlan időre szólhat.

(2) Az arra kötelezett személy tartós honvédelmi munkára elsősorban a honvédelem számára termelő vállalatoknál és - polgári alkalmazott esetében - a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, továbbá a közforgalmú közlekedési és hírközlési szerveknél, valamint az egészségügy területén vehető igénybe.

(3) Tartós honvédelmi munkára történő igénybevétel rendelhető el olyan - termelési, államigazgatási stb. - munkakörben is, amelyben a szakképzett munkaerő-ellátás másképp nem biztosítható, feltéve, hogy ezt a honvédelem érdeke indokolja.

Az ideiglenes igénybevétel

R. 66. § (1) Ideiglenes (alkalmi) honvédelmi munkára történő igénybevétel elsősorban az olyan tömeges, szakképzetlen munkaerő-szükséglet kielégítésére rendelhető el, amely helyileg merül fel (pl. védelmi rendszer sürgős kiépítése, szállítmány ki- és berakása, romeltakarítás, mentés).

(2) Az ideiglenes honvédelmi munkára történő igénybevétel időtartama egyfolytában az egy hetet nem haladhatja meg.

(3) Az igénybevételnél figyelemmel kell lenni arra, hogy ne akadályozza az igénybe vett személyt a honvédelmi vagy népgazdasági érdek szempontjából fontosabb munkaviszonyból, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyból vagy tartós honvédelmi munkából folyó kötelezettségének teljesítésében.

Mentesség a honvédelmi munkakötelezettség alól

R. 67. § (1) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:

a) a terhes nő a terhesség megállapításától kezdve,

b) az anya a gyermek 3 éves koráig,

c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el,

d) aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el,

e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan,

f) a fontos közérdekből mentesített személy; az ezen a címen, mentesíthető személyek körére, a mentesítés feltételeire és módjára nézve az illetékes miniszternek a javaslatát kell figyelembe venni.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a fegyveres erők. a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjaira.

A honvédelmi munkakötelezettség elrendelése

R. 68. § (1) Tartós honvédelmi munkakötelezettséget rendelhet el a tanácsi vállalatoknál és társulásaiknál, valamint a munkaközösségeknél és a magánmunkáltatóknál munkaviszonyban álló, továbbá a szövetkezetekkel és társulásaikkal tagsági, illetőleg munkaviszonyban állók és a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) nem álló lakosság részére a fővárosi, megyei, megyei városi tanács elnöke, illetve átruházott hatáskörben a járási hivatal elnöke, más munkáltatóknál munkaviszonyban állók részére pedig az illetékes miniszter.

(2) A szövetkezetekkel és társulásaikkal munkaviszonyban állók tartós honvédelmi munkakötelezettségét csak az illetékes ágazati miniszter rendeletében meghatározottak szerint lehet elrendelni.

(3) Ideiglenes honvédelmi munkakötelezettséget a munkahely, a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes helyi tanács elnöke rendelhet el.

(4) A fegyveres erők részére az illetékes katonai parancsnok megkeresésére az igénybevételt el kell rendelni.

(5) A katonai igazgatás alá vont területeken az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogkörben az illetékes katonai parancsnok is rendelkezhet.

XIII. Fejezet

A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGET TELJESÍTŐK ÉRDEKVÉDELME

Hvt. 49. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a honvédelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárok megbecsülését, erkölcsi és anyagi támogatását, érdemeik elismerését, valamint érdekeik széles körű védelmét.

(2) A honvédelmi kötelezettséget teljesítőket a kötelezettség teljesítése során, illetőleg azzal összefüggésben bekövetkezett betegség vagy rokkantság esetén állami ellátás illeti meg. A jogszabályban megállapított esetben állami ellátás illeti meg a tartásra jogosult hozzátartozót is.

(3) A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy (halála esetén hozzátartozója) részére meg kell téríteni az életének, egészségének vagy testi épségének sérelméből eredő kárát, ha az a kötelezettség teljesítésével összefügg.

(4) A honvédelmi kötelezettséget teljesítőt munkaviszonya (szövetkezeti tagsági viszonya) alapján - a kötelezettség jellegének megfelelően - térítés, járandóság, illetőleg kedvezmény illeti meg. A tartásra jogosult hozzátartozóját pedig a hadköteles után ugyancsak térítés, kedvezmény, illetőleg szociális juttatás illeti meg.

(5) A hadköteles munkaviszonya a katonai szolgálat ideje alatt szünetel, és azt - a határozott időre létesített munkaviszony kivételével - megszüntetni nem lehet. A katonai szolgálat a szövetkezeti tagsági viszonyt nem érinti.

(6) Háború idején a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmét külön jogszabály állapítja meg.

A személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik érdekvédelme

R. 69. § (1) Az érdekvédelem szabályai kiterjednek:

a) a honvédelmi oktatásban való részvételi,

b) a hadkötelesekre előírt jelentkezési, c) a sorkatonai szolgálati, d) a tartalékos katonai szolgálati, valamint e) a polgári védelmi kötelezettségüket teljesítőkre.

(2) A rendeletben megállapított esetekben a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők hozzátartozóinak érdekvédelmére ezt a rendeletet kell alkalmazni.

(3) A hivatásos és a továbbszolgáló állományúaknak, a munkásőrség társadalmi állományú tagjainak, valamint hozzátartozóiknak az érdekvédelméről külön jogszabály rendelkezik.

Vhr. 66. § (1) A sorkatonai szolgálat teljesítéséhez kapcsolódó valamennyi jogosultság és kedvezmény megilleti azokat a hadköteleseket is, akiket a sorkatonai szolgálat letöltése után a Hvt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján tartalékos katonai szolgálatra visszatartanak.

(2) Az érdekvédelemre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók

a) az önkéntes katonai továbbképzésben részt vevő tartalékos hadkötelesekre és

b) a katonai tanintézetek hallgatóira.

Szabadság

R. 70. § (1) A munkaviszonyban és a szövetkezeti tagsági viszonyban álló hadköteles részére - az azonnali bevonulást kivéve -katonai szolgálatra történő bevonulása előtt, kérésére 2 munkanap fizetés (térítés) nélküli szabadságot kell engedélyezni.

(2) A sorkatonai szolgálatból leszerelt és bevonulása előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozót (szövetkezeti tagot) - ha katonai szolgálatát kiemelkedően teljesítette -, külön rendkívüli szabadság, továbbá a magasabb munkaköri besoroláshoz szükséges szakmai vizsgák megkönnyítése érdekében -kérelmére - külön fizetés (térítés) nélküli szabadság illeti meg.

Vhr. 67. § (1) A bevonulás előtt 2 munkanap fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni a Sorkatonai, továbbá a 20 napot meghaladó tartalékos katonai szolgálatra bevonuló hadkötelesnek.

(2) Ha a hadköteles szövetkezet tagja, őt a bevonulás előtt 2 nappal fel kell menteni a közös munkában való részvétel alól.

Vhr. 68. § (1) A külön rendkívüli szabadságra és fizetés (térítés) nélküli szabadságra a Munka Törvénykönyvében és végrehajtási szabályaiban foglaltak az irányadók.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszonyban állókra is.

A munkaviszony és a szövetkezeti tagsági viszony megszűnése és módosítása

R. 71. § (1) A hadkötelest katonai szolgálati kötelezettségének teljesítése alatt, továbbá annak befejezése után - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint - felmondási védelem illeti meg.

(2) A határozott időre létesített munkaviszony a határozott idő, illetőleg a meghatározott munka elvégzéséhez szükséges idő elteltével a katonai szolgálat ideje alatt is megszűnik.

(3) Ha a sorkatonai szolgálatra való bevonulás a próbaidő tartama alatt történik, a munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) a bevonulás napján megszűnik, kivéve, ha a felek írásban másképpen állapodnak meg.

Vhr. 69. § (1) A hadkötelesnek a sorkatonai szolgálatból való leszerelése után 14 napon belül, a tartalékos katonai szolgálatból való leszerelése után pedig, ha a szolgálat a 20 napot nem haladta meg, 2 napon belül, ha pedig azt meghaladta, 3 napon belül kell a munkáltatónál, szövetkezetnél munkavégzésre jelentkeznie.

(2) Ha a leszerelt hadköteles betegség miatt a munkáltatónál (szövetkezetnél) munkavégzés céljából nem jelentkezhet, erről a munkáltatót (szövetkezetet) a keresőképtelenségét igazoló orvosi bizonyítvány egyidejű megküldésével értesíteni köteles.

(3) Ha a hadköteles leszerelése honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset vagy betegség folytán történt, erről a munkáltatóját (szövetkezetét) a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság köteles az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesíteni.

R. 72. § (1) Ha a dolgozó ellen fegyelmi eljárás indult, és még a fegyelmi határozat közlése előtt katonai szolgálatra behívták, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni; ha azonban előreláthatólag elbocsátás kiszabása szükséges, az eljárást a katonai szolgálat tartamára fel kell függeszteni.

(2) Az (1) bekezdés a szövetkezeti tag elleni fegyelmi eljárásban is megfelelően irányadó.

R. 73. § (1) A sorkatona közös háztartásában élő feleségének munkaviszonyát felmondással megszüntetni nem lehet.

(2) A sorkatona eltartásra szoruló, csökkent munkaképességű hozzátartozójának munkaviszonyát csak akkor lehet megszüntetni, ha a munkáltató a megfelelő munkakörben való elhelyezéséről gondoskodik.

(3) A sorkatona szövetkezeti tagsági viszonyban álló feleségét a szövetkezet - a kölcsönös megegyezés esetét kivéve - nem helyezheti állandó jelleggel olyan munkakörbe, amely reá nézve hátrányosabb.

Alkalmazási kedvezmények

R. 74. § (1) A sorkatonai szolgálatot teljesített hadkötelest munkaviszony, szolgálati viszony és szövetkezeti tagsági viszony létesítésénél - egyébként egyenlő feltételek mellett - a leszereléstől számított 3 éven belül előnyben kell részesíteni.

(2) Munkaviszony vagy szövetkezeti tagsági viszony létesítésénél - egyébként egyenlő feltételek mellett - előnyben kell részesíteni a sorkatonának azokat a hozzátartozóit is, akikkel a bevonulásig közös háztartásban élt.

(3) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben megrokkant személyt munkaviszony, szolgálati viszony vagy szövetkezeti tagsági viszony létesítésénél - egyébként egyenlő feltételek mellett - előnyben kell részesíteni.

A csökkent munkaképességűek védelme

R. 75. § A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági, továbbá rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Vhr. 70. § (1) Azt a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesetet, vagy betegséget szenvedett, és emiatt baleseti járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő személyt, aki munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) állt, és e jogviszonya a honvédelmi kötelezettség teljesítése alatt fennállott, a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából ugyanúgy kell elbírálni, mint aki a munkahelyén szenvedett üzemi balesetet.

(2) Az (1) bekezdéssel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket az a munkáltató (szövetkezet) köteles teljesíteni, amely a balesetet vagy betegséget szenvedettet köteles tovább foglalkoztatni.

(3) Az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság a hadkötelezettséggel, a polgári védelmi vezető a polgári védelmi kötelezettséggel, az MHSZ pedig a honvédelmi oktatással és a tartalékosok önkéntes továbbképzésével kapcsolatos balesetről vagy betegségről köteles a munkáltatót (szövetkezetet) a sérült egészségi állapotának kialakulása után haladéktalanul értesíteni.

(4) A munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) nem álló olyan személy megfelelő munkakörbe való elhelyezéséről, aki honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesetet vagy betegséget szenvedett, és emiatt baleseti járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, az állandó lakóhelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve útján, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének közreműködésével az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság gondoskodik.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt személyt elsőbbségben kell részesíteni a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (XI. 22.) MüM-EüM-PM rendelet 3. §-a alapján bejelentett munkahelyre történő közvetítésnél.

(6) A csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a (4) bekezdésben megjelölt - leszerelése után munkába állított - személyt is úgy kell elbírálni, mint aki munkahelyen szenvedett üzemi balesetet.

A katonai szolgálati idő beszámítása a munkaviszonyba

R. 76. § A sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálati időt a munkaviszonyra, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályok szerint munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) töltött időnek kell számítani.

Munkásszálláson elhelyezés

R. 77. § A sorkatonai, illetőleg tartalékos katonai szolgálatból történő leszerelés után munkába jelentkező dolgozót (szövetkezeti tagot) - kérelmére - munkásszálláson kell elhelyezni, ha bevonulása előtt is munkásszálláson lakott és a munkáltató (szövetkezet) a leszerelés idején is tart fenn munkásszállást.

Szolgálati lakás használata

R. 78. § A katonai szolgálat alatt a hadkötelesnek a szolgálati lakásra fennálló bérleti jogviszonya fennmarad, és azt csak a lakásbérletről szóló jogszabályokban meghatározott esetekben lehet megszüntetni.

Illetményföld és háztáji föld használata, földjáradék fizetése

R. 79. § (1) A dolgozó a katonai szolgálata alatt az illetményföldjének használatára jogosult, ha arra már bevonulása előtt jogot szerzett.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagja a katonai szolgálata alatt is jogosult a szövetkezeti tagokat megillető földjáradékra, továbbá - a bevonulása előtti közös munkája alapján megszerzett mértékben - a háztáji földjének használatára.

A munkabéren felüli egyéb juttatások

R. 80. § (1) A munkaviszonyra vonatkozó szabályok állapítják meg, hogy a 77-79. §-ban nem említett, munkabéren felüli, illetőleg természetbeni juttatások közül (pl. egyenruha, kedvezményes utazás) a katonai szolgálat alatt a dolgozó melyikben és milyen feltételek mellett részesül.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagokra is.

Vhr. 71. § A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest - a munkaviszony (tagsági viszony) szünetelése alatt is - megilletik azok a kedvezmények és juttatások, amelyeket a munkaviszonyra vonatkozó miniszteri rendelkezés, kollektív szerződés, alapszabály, munkarend és munkaügyi szabályzat a dolgozók (szövetkezeti tagok) részére megállapít.

Szociális kedvezmények

R. 81. § (1) Az egészségügyi szakigazgatási szerv gondoskodik a sorköteles eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozóinak a szociális juttatás és egyéb támogatás szempontjából való számbavételéről és a sorköteles behívása esetén a hozzátartozók jogszabályban megállapított juttatásának és támogatásának biztosításáról.

(2) A katona gondozásra szoruló egyenes ági felmenő rokonait, házastársát, az általa eltartott testvérét - ha eltartásukra és gondozásukra köteles más hozzátartozójuk nincs -, kérelmükre az egészségügyi szakigazgatási szerv köteles soron kívül szociális gondozásba venni.

(3) Ha a sorkatona hozzátartozójának rendkívüli körülményei (betegség, haláleset, elemi kár stb.) indokolttá teszik, a hozzátartozó kérelmére az egészségügyi szakigazgatási szerv egyszeri segélyt folyósíthat.

R. 82. § (1) Ha a katona közös háztartásban élő felesége munkaviszonyban áll, vagy szövetkezeti tag, gyermekének a lakáshoz vagy a munkahelyhez legközelebb eső bölcsődében, óvodában, napközi otthonban történő elhelyezését - a kizáró esetektől eltekintve - biztosítani kell.

(2) A bevonult gondozásra szoruló gyermekét - ha a hozzátartozók a gyermek gondozását (pl. betegség miatt) ellátni nem tudják -, a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi, illetőleg gyámügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének javaslatára, átmenetileg bentlakásos gyermekintézményben (csecsemőotthonban, nevelőotthonban) kell elhelyezni.

Tanulmányi kedvezmények

R. 83. § (1) A sorkatonai szolgálatot teljesített hadkötelest felsőfokú oktatási intézménybe hallgatóként való felvételnél, illetőleg bármely tanulmányi szerződés megkötésénél - egyébként egyenlő feltételek esetén - a leszereléstől számított 3 éven belül előnyben kell részesíteni.

(2) A sorkatonai szolgálat alatt megszerzett szakképesítést és szakmai gyakorlatot a polgári munkakör betöltésénél megfelelően figyelembe kell venni.

R. 84. § (1) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben megrokkantat, továbbá halála esetén gyermekét a közép- és felsőfokú oktatási intézménybe, illetőleg szakmunkás tanulóként való felvételnél -egyébként egyenlő feltételek mellett -előnyben kell részesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említettek és gyermekeik részére akkor is teljes tandíjmentességet kell adni, ha ez őket egyébként nem illetné meg.

(3) Ösztöndíj, tanulmányi segély, valamint az oktatási és nevelő intézményeknél rendszeresített egyéb szociális juttatások nyújtásánál az (1) bekezdésben említetteket - egyébként egyenlő feltételek mellett -előnyben kell részesíteni.

Lakásépítési kedvezmény

R. 85. § A sorkatonai szolgálatból leszerelt dolgozót munkahelyén (a szövetkezetben) lakásépítés, illetőleg lakásvásárlás esetén - egyébként egyenlő feltételek mellett - előnyben kell részesíteni.

Vhr. 72. § (1) A tanulmányi és lakásépítési kedvezményre való jogosultságot a hadköteles a (2) bekezdésben meghatározott igazolással bizonyítja.

(2) A 11 hónapot meghaladó tartamú sorkatonai szolgálatot teljesített hadköteleseket az állományilletékes parancsnokságnak a leszereléskor el kell látnia olyan igazolással, amely a személyi adatokon kívül tartalmazza:

a) a sorkatonai szolgálatban eltöltött időt,

b) a rendfokozatát,

c) a szocialista versenymozgalomban elért szintet,

d) a sorkatonai szolgálat alatt elsajátított szakképzettséget, továbbá

e) a meglevő szakképzettségnek megfelelő beosztásban eltöltött idő tartamát.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazolást elvesztése (megsemmisülése) vagy újabb igazolás szükségessége esetén - a hadköteles kérelmére - az állandó lakóhely szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság adja ki.

Térítés a kiesett munkaidőre

R. 86. § (1) A munkaviszonyban álló dolgozó részére a munkáltató átlagkeresetet köteles fizetni arra a kiesett munkaidejére, amely alatt az alábbi honvédelmi kötelezettségeinek teljesítése miatt nem tudott részt venni a munkában:

a) megjelenési kötelezettség;

b) polgári védelmi kötelezettség;

c) honvédelmi oktatásban való részvétel.

(2) A szövetkezet tagja a szövetkezettől az (1) bekezdésben emlitett esetekben a munkaköri beosztásának megfelelően a kiesett munkaidőre járó átlagrészesedést (átlagkeresetet) kap, ha egyébként a távolléte alatt - munkaköre, illetőleg beosztása folytán - köteles lett volna a szövetkezet közös munkájában részt venni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozók részére a lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve külön rendeletben megállapított térítést fizet a polgári védelmi gyakorlaton való részvétel idejére.

(4) Nem illeti meg térítés a polgári védelmi gyakorlaton részt vevő azt a személyt, aki kereső foglalkozást nem folytat, vagy nyugellátásban részesül, kivéve ha a gyakorlaton való részvétel ideje alatt mint nyugdíjas munkaviszonyban áll.

Er. 1. § A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő egyénileg gazdálkodó, kisiparos, kiskereskedő, munkaközösségi tag vagy esetenkénti munkabérből élő más személy részére - munkanapokra számítva - napi 60 Ft-ot, ha pedig a gyakorlat 8 óránál rövidebb ideig tartott, ennek az összegnek az időarányos részét kell térítésként kifizetni.

R. 87. § A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő vagy szolgálatot teljesítő személyt a térítésen kívül - szükség esetén -ingyenes elhelyezés, ruházat és élelmezés is megilleti. Erről az a polgári védelmi szerv köteles gondoskodni, amely a gyakorlatért felelős, vagy amelynél a szolgálatot teljesíteni kell.

Útiköltség megtérítése

R. 88. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére e kötelezettség teljesítésével összefüggő útiköltséget meg kell téríteni. A polgári védelmi kiképzésben részt vevőnek útiköltség térítés nem jár.

(2) A sorkatonát, ha szabadságra vagy eltávozásra más helységbe utazik, a meghatározott közforgalmú járműveken utazási kedvezmény illeti meg.

Vhr. 73. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy helyközi utazási költségeit az állam viseli.

(2) A hadkötelezettséggel összefüggő utazási költségek fedezéséről az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság gondoskodik úgy, hogy a kötelezett személyt utazási utalványnyal látja el.

(3) Ha a hadköteles utazási utalványt nem kapott, a szükségképpen felmerült és igazolt utazási költségeit az őt megjelenésre kötelező hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság téríti meg.

(4) A polgári védelmi szolgálatot teljesítő vagy gyakorlaton részt vevő személy részére meg kell téríteni a kötelezettség teljesítésével összefüggő megjelenéssel kapcsolatos vasúti személyvonati, illetőleg hajójegy árát, vasúti, illetőleg hajóközlekedés hiányában a közforgalmú távolsági autóbusz-utazás költségét. Az utazási költséget a polgári védelemnek az az államigazgatási, illetőleg üzemi szerve köteles megtéríteni, amelynek szervezetébe a kötelezettséget teljesítő személy tartozik.

(5) A honvédelmi oktatásra kötelezett személy orvosi vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatban felmerülő utazási költséget az illetékes társadalombiztosítási szerv, illetőleg társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató (szövetkezet) téríti meg.

(6) A (4) bekezdés szerint kell az MHSZ illetékes szervének megtérítenie a honvédelmi oktatásban vagy önkéntes tartalékos továbbképzésben részt vevő személyek helyközi utazási költségeit is.

(7) A sorkatona szabadságra és eltávozásra más helységbe történő oda- és visszautazása esetén a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint díjtalan utazásra jogosult.

Bevonulási segély

R. 89. § (1) A munkaviszonyban álló dolgozó és a szövetkezet tagja sorkatonai szolgálatra való behívása esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult.

(2) A bevonulási segélyt a munkáltató, illetőleg a szövetkezet köteles a jogosult számára a bevonulás előtt kifizetni.

(3) Ha a behívott személy sorkatonai szolgálatára - bármilyen oknál fogva - nem kerül sor, a bevonulási segély visszafizetésére nem kötelezhető, újabb behívás esetén azonban bevonulási segélyt nem kap.

Vhr. 74. § (1) A sorkatonai szolgálatra történt behívás tényét a behívóparancs bemutatásával kell igazolni.

(2) A munkáltató (szövetkezet) a behívóparancs bemutatásakor köteles a behívottól büntetőjogi felelőssége tudatában kiállított nyilatkozatot kérni arra vonatkozólag, hogy bevonulási segélyben még nem részesült, és vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermekének eltartásáról gondoskodott.

(3) A munkavállalói igazolási lapon a munkáltatónak fel kell tüntetnie azt, hogy a dolgozót bevonulási segélyben részesítette. Ezt a rendelkezést a szövetkezeti tagokra megfelelően alkalmazni kell.

(4) A bevonulási segélyt a 101. § (2) bekezdése szerint kell elszámolni.

R. 90. § A bevonulási segély összege a havi átlagkereset (átlagrészesedés) 50%-a. Ha azonban a hadkötelesnek olyan gyermeke van, akinek eltartásáról bevonulása előtt maga gondoskodott, a bevonulási segély öszszege a havi átlagkereset (átlagrészesedés).

Vhr. 75. § (1) A bevonulási segélyre jogosultság szempontjából eltartónak kell tekinteni azt a hadkötelest, aki vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermekének eltartásáról háztartásában vagy azon kívül a behívóparancs kézhezvétele időpontjában gondoskodni tartozik.

(2) Az átlagkereset kiszámítására a Munka Törvénykönyvét és végrehajtási szabályait, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetében pedig az előző év azonos időszakában a közös munkaszervezetben végzett munka utáni részesedést, vagy ha az a hadköteles számára előnyösebb, az előző évi részesedést, ezek hiányában pedig a tárgyévi tényleges munkabeosztás alapján a hasonló tevékenységet végző tag előző évi részesedését kell figyelembe venni.

(3) A munkabért terhelő vagy egyéb tartozás a bevonulási segélyből nem vonható le.

Családi segély

R. 91. § Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg.

R. 92. § (1) A családi segélyre jogosultság szempontjából hozzátartozó: a bevonult felesége, gyermeke, örökbefogadott és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére, továbbá élettársa, ha az együttélésből gyermeke van.

(2) Eltartott hozzátartozónak számít a sorkatona feleségének szülője is, ha őt a bevonult a katonai szolgálat megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a sorkatona elvált felesége, ha részére bírósági határozat tartásdíjat állapít meg.

Vhr. 76. § (1) Ha a családi segélyre több személy jogosult, a családi segélyt az arra jogosult, közös háztartásban élő hozzátartozók közül annak kezéhez kell folyósítani, aki az alábbi sorrendben a másikat megelőzi:

a) feleség, élettárs,

b) vérszerinti és örökbefogadott gyermek,

c) nevelt gyermek,

d) szülő, örökbefogadó szülő,

e) nevelő szülő,

f) nagyszülő,

g) testvér,

h) feleség szülei.

(2) Ha több hozzátartozó esik az (1) bekezdésben meghatározott sorrend azonos pontja alá, az egészségügyi szakigazgatási szerv a körülmények mérlegelésével dönti el, hogy a családi segélyt kinek a kezéhez kell folyósítani.

(3) Ha a bevonult hozzátartozója részére már megállapították a családi segélyt, és arra újabb hozzátartozó válik jogosulttá, a segély összegét:

a) egymással közös háztartásban élő hozzátartozók esetén a további igényjogosultakra eső öszszeggel emelni kell;

b) külön háztartásban élő hozzátartozók esetében pedig a R. 94. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével kell megállapítani.

(4) A feleség és élettárs egyidejűleg csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a különélő feleség (volt feleség) számára a bíróság tartásdíjat állapított meg.

R. 93. § (1) A családi segélyre jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni:

a) azt a hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,

b) a bevonult feleségét vagy élettársát, ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, vagy legalább 6 hónapja terhes, vagy veszélyeztetett terhesnek nyilvánított állapotban van, vagy pedig ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, illetőleg szakmunkás tanuló,

c) azt a nő hozzátartozót, aki 55., illetve azt a férfi hozzátartozót, aki 60. évét betöltötte,

d) a testvért és a gyermeket 16. évének betöltéséig, illetőleg ha középfokú oktatási intézmény nappali tagozatára vagy kisegítő (gyógypedagógiai) iskolába jár, annak befejezéséig, legfeljebb azonban 19. évének betöltéséig; ha szakmunkás tanuló, legfeljebb 18. évének, ha pedig érettségizett szakmunkás tanuló a 19. évének betöltéséig.

(2) Munkaképtelennek kell tekinteni azt a testvért és gyermeket is, aki az (1) bekezdés d) pontjában felsorolt életkor betöltésekor tartósan munkaképtelen, vagy munkaképességét 67%-ban elvesztette, ha ez az állapot legalább 1 éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább 1 évig tartani fog.

(3) Családi segélyre jogosult az a testvér és gyermek is, aki középfokú iskolai tanulmányait orvosi igazolás szerint betegsége vagy testi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi.

Vhr. 77. § (1) A szociális otthonban (szociális intézetben), nevelőotthonban, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, szakmunkástanuló-otthonban, diákotthonban, kollégiumban elhelyezett hozzátartozó után családi segélyt megállapítani nem lehet. Ha azonban az ilyen hozzátartozó egyébként családi segélyre jogosult lenne, kérelmére az eltartására köteles hozzátartozó sorkatonai szolgálatának tartamára mentesítést kell adni a gondozási (térítési) díj fizetése alól.

(2) A családi segélyre jogosultság szempontjából középfokú iskolai oktatásban tanulmányt folytatónak kell tekinteni a középfokú oktatás keretén kívül nappali tagozatban működő és mindennapi rendszeres elfoglaltsággal járó szakiskolák (pl. egészségügyi szakiskola) tanulóit is.

(3) A családi segélyre való jogosultság a közép- és felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok alatt a nyári szünidő tartamára is kiterjed.

Vhr. 78. § (l) A családi segélyre való jogosultság érdekében:

a) a 67%-os munkaképességcsökkenést és b) a terhességet vagy veszélyeztetett terhességet az 59. § (3) bekezdésében meghatározott módon,

c) az oktatási intézményben tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított okirattal,

d) az egyéb adatokat a személyi igazolvánnyal és - a szükséghez képest - más okirattal kell igazolni.

(2) Az élettárs esetében a terhesség vagy veszélyeztetett terhesség csak akkor vehető figyelembe, ha a hadköteles teljes hatályú elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § (2) bek.] tett. Az elismerő nyilatkozatot az erről szóló okirattal kell igazolni.

R. 94. § (1) A családi segély szempontjából eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával közös vagy külön háztartásban élő munkaképtelen hozzátartozót, valamint azt a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló munkaképes hozzátartozót, akinek keresete, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelme a családi segély megállapításának alapjául szolgáló - külön rendeletben megállapított - összeget nem haladja meg.

(2) Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból származó összes jövedelmét össze kell adni, és a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulónak tekinteni, ha a havi keresetük (jövedelmük) együttes összege nem haladja meg a külön rendeletben megállapított értékhatárokat.

(3) Ha a családi segélyre jogosult hozzátartozók külön háztartásban élnek, keresetüket (jövedelmüket) háztartásonként kell figyelembe venni.

(4) Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam ingyenesen gondoskodik.

Er. 2. § (1) A családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg a sorkatonával közös háztartásban élő hozzátartozó esetén havi 1100 Ft. Minden további személy esetén ez az összeg személyenként havi 550 Ft-tal emelkedik.

(2) A családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg a sorkatonától külön háztartásban élő hozzátartozó esetén havi 900 Ft. Minden további személy esetén ez az összeg személyenként havi 450 Ft-tal emelkedik.

Vhr. 79. § (1) Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, a bármely forrásból származó mindennemű rendszeres keresetét és jövedelmét a kérelem benyújtását megelőző három hónapi átlag alapján kell figyelembe venni, ide nem értve a sorkatona bevonulása előtti keresetét. Egész évre vonatkozó kereset és jövedelem esetén az átlag számításánál az egyévi jövedelem tizenketted részét kell figyelembe venni.

(2) A bármely forrásból származó kereset és jövedelem összegébe különösen a következőket kell beszámítani:

a) a munkaviszonyban állónál, valamint a szövetkezeti tagnál a nyugdíjjárulék alapjába beszámítható minden pénzbeli és természetbeni juttatást,

b) a mezőgazdasági szakszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt vevő tagnál a közös munka után járó azt a pénzbeli és természetbeni juttatást, amelyet a szakszövetkezet a részesedési alapja terhére számol el,

c) mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnál a háztáji gazdaságból származó jövedelmet,

d) általános jövedelemadó fizetésére kötelezettnél az adó alapjául szolgáló adóköteles tiszta jövedelmet,

e) betegség esetén a táppénzt, illetőleg betegségi segélyt,

f) a nyugellátást,

g) a gyermekgondozási segélyt,

h) a házbérjövedelmet (albérleti díjat),

i) a földhasználatból származó jövedelmet, valamint

j) az egyéb mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet ideértve az állattartást is.

(3) Akinek többféle címen van keresete vagy jövedeleme, valamennyit számításba kell venni.

(4) A (2) bekezdés szerinti összegbe nem számítható be:

a) a családi pótlék.

b) a tanulmányi ösztöndíj,

c) gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon levő (gyermekgondozási segélyben részesülő) nőnek az idegen gyermek gondozása fejében kapott díjazása,

d) lakbérhozzájárulás és

e) a vakok személyi járadéka.

Vhr. 80. § (1) Ha a sorkatona bírósági határozat alapján tartásra kötelezett, a családi segély összege a megállapított tartásdíjjal, de legfeljebb a megállapítható családi segélynek a külön háztartásban élő egy személyre eső összegével egyenlő.

(2) A bírósági határozattal megállapított tartásdíj helyett kifizetett családi segélynek megfelelő összeget a sorkatonai szolgálatból leszerelttől levonni nem lehet.

R. 95. § (1) A családi segély megállapítása a lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

(2) Az egészségügyi szakigazgatási szerv határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

(3) A családi segélyt a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

(4) A családi segélyt háztartásonként csak egy igényjogosultnak lehet folyósítani.

Vhr. 81. § (1) A családi segély folyósítása iránti kérelmet a behívott vagy hozzátartozója a behívóparancs kézhezvétele után a behívott (bevonult) állandó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervhez nyújthatja be.

(2) Az egészségügyi szakigazgatási szerv a családi segély folyósítása iránti kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el. A határozat (1. sz. melléklet) egy-egy példányát megküldi a kérelmezőnek, a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak, valamint a segély folyósítása végett a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).

(3) Ha az egészségügyi szakigazgatási szerv határozatát a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság kifogásolhatónak tartja, erről a fellebbezési határidőn belül a határozatot hozó egészségügyi szakigazgatási szervhez észrevételt tehet.

Vhr. 82. § (1) A családi segélyt legkorábban a bevonulást követő hónap 1. napjától kell megállapítani, és azt havonta utólag kell folyósítani.

(2) A bevonulás után előterjesztett igény esetén a családi segély visszamenőleg legfeljebb az igénybejelentést megelőző hatodik hónap 1. napjától folyósítható.

Vhr. 83. § Meg kell szüntetni a családi segély folyósítását, ha

a) a sorkatonai szolgálat bármely oknál fogva megszűnt (a bevonult leszerelt, továbbszolgálatot vállalt stb.), vagy a bevonult megszökött, és ezt az illetékes hatóság megállapította,

b) a segélyezett hozzátartozó jogosultságára vonatkozó bármely feltétel megszűnt (pl. keresete, jövedelme az előírt összeghatárt meghaladta, munkaképtelensége megszűnt, a tanuló a korhatárt elérte),

c) a családi segélyre jogosult hozzátartozó előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti,

d) a családi segélyre jogosult hozzátartozó 1 hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik.

Vhr. 84. § A családi segélyt a sorkatonai szolgálat megszűnését követő hónap utolsó napjával, illetőleg a jogosultságra vonatkozó bármely egyéb feltétel megszünését követő hónap 1. napjával kell megszüntetni.

Vhr. 85. § (1) Ha a családi segély megállapítása után a hozzátartozó kereseti (jövedelmi) viszonyaiban olyan változás áll be, amely a segély felemelését teszi indokolttá, kérheti a segély öszszegének a felemelését. Ilyen esetben a változást követő hónap 1. napjától kell a családi segély összegét felemelni. Ha az igényt késedelmesen terjesztik elő, a felemelt összegű családi segély legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap 1. napjától folyósítható.

(2) Az olyan változást, amelynek folytán a segélyt meg kell szüntetni vagy csökkenteni kell, a segélyezett hozzátartozó köteles 8 napon belül az egészségügyi szakigazgatási szervnek írásban bejelenteni. Ilyen esetben a változást követő hónap 1. napjától kell a családi segély összegét csökkenteni.

Vhr. 86. § (1) A sorkatonai szolgálat bármely okból történt megszűnéséről a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság a megfelelő adatok közlésével köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és az egészségügyi szakigazgatási szervet 8 napon belül értesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt értesítés elmulasztásából származó kár megtérítése végett a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Magyar Néphadsereg Pénzügyi Szolgálat Főnökségét keresi meg.

Vhr. 87. § (1) A 85. § (1) bekezdésében szabályozott esetben az egészségügyi szakigazgatási szerv a bejelentéstől számított 30 napon belül köteles a kérelemben foglaltak valóságáról meggyőződni és indokolt esetben a segély felemelése iránt intézkedni.

(2) A 85. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az egészségügyi szakigazgatási szerv a családi segélyt a bejelentéstől számított 8 napon belül határozattal egészben vagy részben megszünteti, és erről az érdekeltet, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a folyósítás megszüntetése, illetőleg csökkentése végett azonnal értesíti.

(3) A családi segélyt a 86. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját hatáskörében szünteti meg.

Vhr. 88. § (1) A hozzátartozó a jogtalanul felvett családi segély összegét köteles visszafizetni. A visszafizetésért egyetemlegesen felelős az -a hozzátartozóval közös háztartásban élő - is, akinek a sorkatonai szolgálata miatt a hozzátartozó családi segélyben részesült.

(2) Ha az (1) bekezdésben említettek a jogtalanul felvett családi segély összegét - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felszólítása ellenére -a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, tőlük a követelést adók módjára kell behajtani. Evégből a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a jogtalanul felvett családi segély összegét a felvevő lakóhelye szerint illetékes első fokú adóhatóságnak két példányban "Hátralékosok jegyzéke" elnevezésű nyomtatványon adók módjára történő behajtás végett kimutatja. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a hátralékosok jegyzékén fel kell tüntetnie a jogtalanul felvevő, továbbá az egyetemlegesen felelős személy nevét, lakcímét, a hátralék összegét és a Magyar Nemzeti Banknál vezeteti számla számát, ahová a behajtott tartozást át kell utalni.

Vhr. 89. § A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a behajthatatlannak bizonyult követeléseket saját hatáskörében törölheti.

Vhr. 90. § A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy hozzátartozójának járó családi segélyből levonásnak nincs helye.

A családi segély összege

R. 96. § A családi segély összegét a külön jogszabály olyan mértékben állapítja meg, hogy az biztosítsa az eltartásra szorulók megélhetését, és hogy az eltartás gondja ne zavarja a sorkatonát a haza iránti kötelessége teljesítésében.

Er. 3. § A családi segély összege az eltartásra szoruló hozzátartozók keresete, illetőleg bármely forrásból származó jövedelme és a 2. § (1), illetve (2) bekezdésében meghatározott összegek közötti különbözet.

A betegség miatt leszereltek hozzátartozóinak családi segélye

R. 97. § A sorkatonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete miatt leszerelt és a 110. § szerinti táppénzpótló segélyben részesülő hadköteles hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára - legfeljebb azonban a leszereléstől számított 1, gümőkóros megbetegedés esetén 2 évig - tovább kell folyósítani.

Vhr. 91. § A családi segélynek az R. 97. §-a szerinti továbbfolyósítása a betegség miatt leszerelt hadköteles kérelmére az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság által erre a célra kiállított igazolás alapján történik. Az igazolást hivatalos úton kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz és az illetékes egészségügyi szakigazgatási szervhez megküldeni.

A sorkatona és a tartalékos katona illetménye

R. 98. § A sorkatonát és a tartalékos katonát a katonai szolgálata alatt az illetékes miniszter által meghatározott pénzilletmény és ingyenes természetbeni ellátás, valamint egyéb járandóságok illetik meg.

A sorkatonai szolgálatból leszerelő egyszeri pénzjuttatása

R. 99. § (1) A sorkatonai szolgálatból leszerelő a polgári életbe történő visszatérés és beilleszkedés megkönnyítésére - szociális helyzete, egészségi állapota és a katonai szolgálat ideje alatti magatartása figyelembevételével - egyszeri pénzjuttatásban (leszerelési segélyben) részesíthető.

(2) A leszerelési segélyt a fegyveres erők a költségvetésükből fizetik.

A tartalékos katona kereset- (jövedelem) kiesésének megtérítése

R. 100. § (1) A tartalékos hadkötelest 10 napot meg nem haladó katonai szolgálata idejére attól a szervtől, amelynél szolgálatot teljesít, természetbeni ellátás, a munkáltatótól és az ipari szövetkezettől pedig az átlagkeresete, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezettől az átlagrészesedése illeti meg.

(2) A tartalékos hadköteles 10 napot meghaladó katonai szolgálata alatt, annak idejére illetményt és természetbeni ellátást kap attól a szervtől, amelynél a szolgálatot teljesíti. Ezenfelül a munkaviszonya alapján a munkáltatótól, a tagsága alapján az ipari szövetkezettől átlagkeresetének mértékéig terjedő keresetkiegészítésben, illetőleg tagsága alapján a mezőgazdasági szövetkezettől átlagrészesedésének mértékéig terjedő jövedelemkiegészítésben részesül.

(3) A bevonulása előtt önálló foglalkozást folytató (egyénileg gazdálkodó, kisiparos, kiskereskedő, esetenkénti munkabérből élő vagy munkaközösségi tag stb.) tartalékos katona, ha foglalkozása körében állandó alkalmazottat nem tart, és hozzátartozója a bevonult foglalkozását (gazdálkodását) folytatni nem tudja, az illetményen és természetbeni ellátáson felül jövedelempótló segélyre jogosult. A jövedelempótló segélyt külön jogszabály alapján az egészségügyi szakigazgatási szerv állapítja meg és folyósítja.

(4) A Hvt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján tartalékos katonai szolgálatban visszatartott hadköteles a fegyveres erőktől az illetményen és természetbeni ellátáson felül a külön jogszabályban meghatározott mértékig jövedelempótló segélyben részesül.

Er. 4. § (1) Az R. 100. §-ának (3)-(4) bekezdésében említett tartalékos hadköteles részére - 10 napot meg nem haladó katonai szolgálata idejére - havi 2000 Ft-nak a katonai szolgálatban töltött napokra eső részét kell jövedelempótló segélyként kifizetni.

(2) 10 napot meghaladó tartalékos katonai szolgálat esetén a fegyveres erők (a szolgálat teljesítése szerinti szerv) által folyósított illetmény és a természetbeni ellátás pénzértékének együttes összegét jövedelempótló segély címén az (1) bekezdésben meghatározott összegre kell kiegészíteni.

R. 101. § (1) A 100. § (1) bekezdése szerinti átlagkereset munkabérnek, ipari szövetkezeti munkadíjnak, az átlagrészesedés mezőgazdasági szövetkezeti részesedésnek minősül; az adók, járulékok és egyéb levonások szempontjából a munkabérre, a munkadíjra, illetőleg a részesedésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) A 100. § (2) bekezdése szerinti kereset-(jövedelem)kiegészítést a bérjellegű egyéb költségek terhére kell kifizetni, utána járulékot és adót fizetni nem kell. A hadkötelest terhelő tartozások levonása szempontjából a kereset-(jövedelem)kiegászítést munkabérnek, munkadíjnak illetőleg részesedésnek kell tekinteni.

(3) A 100. § (3) bekezdése szerinti jövedelempótló segélyt a lakóhely szerinti helyi tanács költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére kell folyósítani.

R. 102. § A katonai szolgálatot teljesítő tartalékos tiszt, zászlós és tiszthelyettes illetményéből - legfeljebb az illetmény 50%-a mértékéig - csak a nyugdíjjárulékot és a tartásdíj (tartás célját szolgáló járadék) címén fennálló tartozást lehet levonni; a természetbeni ellátás pénzértékéből, valamint a tartalékos tisztes és honvéd illetményéből levonásnak nincs helye.

Vhr. 92. § (1) A tartalékos katonai szolgálatra bevonult hadköteles részére a kereset-(jövedelem) kiegészítés a szolgálat céljára (kiképzés, továbbképzés, gyakorlat, gyakorló szolgálat, különleges katonai szolgálat) tekintet nélkül jár.

(2) Nyugállományú tábornokot, tisztet és tiszthelyettest a 10 napot meghaladó tartamú tartalékos katonai szolgálat idejére a beosztási és rendfokozati illetmény - a nyugdíjra vonatkozó szabályoknak megfelelően - megilleti.

Vhr. 93. § (1) Az R. 100 §-ának (2) bekezdésében említett kereset-(jövedelem)kiegészítés az a pénzben kifejezett különbözet, amely egyfelől a fegyveres erők illetékes parancsnoksága (a szolgálat teljesítése szerinti szerv) által a hadköteles részére kifizetett nettó illetmény és természetbeni ellátás együttes összege, másfelől a hadkötelesnek a bevonulást megelőzően elért, nyugdíjjárulékkal csökkentett átlagkeresete (átlagjövedeleme) között áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítés csak annak a hadkötelesnek jár, akinek a polgári foglalkozásában elért, nyugdíjjárulékkal csökkentett átlagkeresete (átlagjövedelme) meghaladja a fegyveres erők (a szolgálat teljesítése szerinti szerv) által kifizetett illetmény és a természetbeni ellátás pénzértékének együttes összegét.

(3) Töredékhónap esetén az 1 naptári napra eső átlagkeresetet a munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetében a 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet szerint kell kiszámítani.

Vhr. 94. § (1) A 10 napot meghaladó katonai szolgálat esetén a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban álló tartalékos átlagkeresetéből (átlagjövedeleméből) a fegyveres erőktől (a szolgálat teljesítése szerinti szervtől) kapott természetbeni ellátás pénzértékét nem lehet levonni, ha az átlagkeresete (átlagjövedeleme) az 1 1976. (III. 31.) HM - EüM - PM számú együttes rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeget nem haladja meg, és eltartásra szoruló hozzátartozója van.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett tartalékos átlagkeresete (átlagjövedelme) az 1/1976. (III. 31.) HM - EüM - PM számú együttes rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és 1/4-ével emelt összeget nem haladja meg, és a hadkötelesnek legalább 2 vagy ennél több eltartásra szoruló hozzátartozója van, a fegyveres erőktől (a szolgálat teljesítése szerinti szervtől) kapott természetbeni ellátás pénzértékének 50%-át kell levonni.

(3) Az elemi csapás elleni védekezéssel összefüggő feladatokra igénybe vett - munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló - tartalékos katona átlagkeresetéből (átlagjövedelméből) a fegyveres erőktől (a szolgálat teljesítése szerinti szervtől) az igénybevétel tartamára kapott természetbeni ellátás pénzértékét levonni nem lehet.

Vhr. 95. § (1) Az R. 100. §-ának (3) bekezdése szerinti jövedelempótló segélyben kell részesíteni azt a tartalékost is, aki munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) nem áll, illetőleg akinek a munkáltatója kereset-(jövedelem)kiegészítés folyósítására nem kötelezhető (kisiparos, kiskereskedő, külföldi természetes vagy jogi személy).

(2) Az R. 100. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállását az egészségügyi szakigazgatási szerv köteles elbírálni.

Vhr. 96. § (1) Az átlagkereset kiszámítására a 75. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A másodállásban és a mellékfoglalkozásban kapott munkabér alapján keresetkiegészítést megállapítani nem lehet. Ha a bevonultnak a főállásában teljesített munkaideje a jogszabályban a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél kevesebb, a további részmunkaidőre szóló munkaviszonyból származó átlagkeresetét csak olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen mértékben az a dolgozó munkaidejét a törvényes munkaidőre kiegészíti.

Vhr. 97. § (1) A 94. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából hozzátartozónak számít az R. 92. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy, továbbá a hadköteles gyermekének és örökbefogadott gyermekének a leszármazottja, ha

a) eltartásáról a bevonulás előtt a tartalékos hadköteles gondoskodott, vagy

b) tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg

c) a tartalékos hadkötelessel szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg.

(2) Hozzátartozónak számít a bevonult élettársa is, ha a bevonulást megelőzően legalább 1 éven át a bevonulttal együtt élt, vagy ha az együttélésből gyermek származott, és a bevonult az apaságot elismerte, vagy azt a bíróság jogerősen megállapította.

(3) A feleség és az élettárs egyidejűleg csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a különélő feleség (elvált feleség) számára a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Vhr. 98. § (1) A 94. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából eltartásra szoruló hozzátartozónak számít:

a) a bevonulttal együttélő feleség, élettárs, gyermek és testvér az R. 93. §-ában felsorolt esetekben,

b) a 97. §-ban meghatározott egyéb hozzátartozó pedig akkor, ha keresete, illetőleg bármely forrásból származó jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján járó öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb saját jogú nyugdíj összegét.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazására a 79. § irányadó.

(3) Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek az eltartásáról az állam ingyenesen gondoskodik.

Vhr. 99. § Az eltartásra szoruló hozzátartozók körét és igény jogosultságát a kiegészítést folyósító szerv az egészségügyi szakigazgatási szervnek erről szóló környezettanulmánya alapján állapítja meg. Ha az adatok egyébként rendelkezésre állnak, az igazolás nem szükséges.

Vhr. 100. § A kereset-(jövedelem)kiegészítésben, illetőleg jövedelempótló segélyben részesülő hadköteles, illetőleg hozzátartozója az igényjogosultság alapjául szolgáló feltételekben bekövetkezett minden változást köteles a folyósító szervnek haladéktalanul bejelenteni. Erre a bejelentésre kötelezetteket figyelmeztetni kell.

Vhr. 101. § (1) A tartalékos hadkötelesnek járó kereset-(jövedelem)kiegészítést, illetőleg jövedelempótló segélyt, ha

a) munkaviszonyban áll: a munkáltató,

b) szövetkezeti tagsági viszonyban áll: a szövetkezet,

c) állami támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőszövetkezeti szakember: az állami támogatás vonatkozásában az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve folyósítja,

d) önálló foglalkozású: az egészségügyi szakigazgatási szerv állapítja meg és folyósítja.

(2) A kereset-(jövedelem)kiegészítést, illetőleg jövedelempótló segélyt

a) a könyvvitel rendjéről szóló rendelet hatálya alá tartozó vállalatoknál - mint bérjellegű egyéb költséget - a gazdálkodó szerv központi irányításának költségeként,

b) a költségvetési szerveknél, ideértve az (1) bekezdés c) és d) pontjában említetteket is: egyéb személyi kiadásként kell elszámolni.

(3) A kereset-(jövedelem)kiegészítést, illetőleg jövedelempótló segélyt a tartalékos katonai szolgálatra bevonult rendelkezése szerint a bevonult részére vagy az általa megjelölt személynek kell folyósítani.

Vhr. 102. § (1) Ha a tartalékos hadköteles a 96. § (2) bekezdésére tekintettel a főálláson kívül részfoglalkozás alapján is jogosult keresetkiegészítésre, a számításba vehető munkabérrel arányos kereset-kiegészítés összegét a második munkáltató köteles folyósítani. Ilyen esetben az első és második munkáltató köteles egymást kölcsönösen tájékoztatni.

(2) Az állami támogatásban is részesülő mezőgazdasági termelőszövetkezeti szakember keresetkiegészítését a bevonulás előtt folyósított állami támogatás, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezettől kapott jövedelem arányában a támogatást folyósító megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezet fizeti. A megosztásnál az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 103. § (1) Az 1 hónapot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálat esetén az átlagkeresetet (átlagjövedelmet), a kereset-(jövedelem)kiegészí-tést, illetőleg az R. 100. §-ának (3) és (4) bekezdése szerinti jövedelempótló segélyt a leszerelés után kell kifizetni.

(2) Ha a tartalékos katonai szolgálat 1 hónapnál hosszabb, a kereset-(jövedelem)kiegészítést, illetőleg jövedelempótló segélyt - előzetes igazolás alapján - havonta utólag kell kifizetni.

(3) A (2) bekezdésben említett esetben a leszerelést követően a kereset-(jövedelem)kiegészítést, illetőleg a jövedelempótló segélyt - a végleges igazolás alapján - a tartalékos katonai szolgálat teljes idejére újból meg kell állapítani és a még járó különbözetet ki kell fizetni. Esetleges túlfizetés esetén a különbözetet le kell vonni.

Vhr. 104. § (1) A munkaviszonynak (szövetkezeti tagsági viszonynak) a tartalékos katonai szolgálat alatti megszűnése esetén a kereset-(jövedelem)ki-egészítést a munkáltató (szövetkezet) a munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) megszűnése napjáig köteles folyósítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a tartalékos katonai szolgálat tovább tart, az R. 100. §-ának (3) bekezdése szerinti jövedelempótló segélyt a munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) megszünését követő naptól az egészségügyi szakigazgatási szerv folyósítja.

Vhr. 105. § (1) A munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) megszűnéséről, illetőleg a munkáltató (szövetkezet) által folyósított kereset-(jövedelem)kiegészítés beszüntetéséről az egészségügyi szakigazgatási szervet a volt munkáltatónak (szövetkezetnek) kell írásban értesítenie.

(2) Az egészségügyi szakigazgatási szerv a jövedelempótló segély megállapítása előtt köteles az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól igazolást kérni arról, hogy a tartalékos hadköteles még katonai szolgálatot teljesít-e.

Vhr. 106. § A kereset-(jövedelem)kiegészítés megállapításával és folyósításával kapcsolatban a munkáltató (szövetkezet) és a bevonult dolgozó között felmerült vita esetén a munkaügyi (tagsági) vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Vhr. 107. § Az egészségügyi szakigazgatási szervnek a jövedelempótló segély megállapításával és folyósításával kapcsolatos első fokú intézkedése ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint fellebbezésnek van helye.

Vhr. 108. § (1) A 10 napot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálatra behívást és a szolgálat tartamát a leszerelő hadköteles a katonai igazolványába - a fegyveres erők illetékes parancsnoksága (a szolgálat teljesítése szerinti szerv) által -bejegyzett adatokkal igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás alapján a leszerelt hadkötelesnek

a) a munkáltató (szövetkezet) az átlagkeresetet (átlagjövedelmet) a bérfizetés (munkadíjazás) rendje szerint, illetőleg a jelentkezés napján, de legkésőbb az azt követő 8 napon belül,

b) az egészségügyi szakigazgatási szerv a jövedelempótló segélyt az erről szóló határozatának jogerőre emelkedése után azonnal köteles kifizetni.

Vhr. 109. § (1) A 10 napot meghaladó tartalékos katonai szolgálat esetén a fegyveres erők illetékes parancsnoksága (a szolgálat teljesítése szerinti szerv) a kereset-(jövedelem)kiegészítés, illetőleg jövedelempótló segély megállapításához, a leszereléssel egyidejűleg a hadkötelesnek igazolást ad (2. sz. melléklet), amely tartalmazza a katonai szolgálat idejére folyósított nettó összilletményt, a természetbeni ellátás pénzértékét és a levonásokat.

(2) A bevonulástól számított 20. nap után előzetes igazolást kell kiadni, ha a tartalékos katonai szolgálat időtartama előreláthatólag 1 hónapnál hosszabb ideig tart.

(3) Ha a tartalékos katonát elemi csapás elleni védelemre vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott igazoláson a fegyveres erőktől (a szolgálat teljesítése szerinti szervtől) kapott természetbeni ellátás pénzértékét nem kell feltüntetni.

Vhr. 110. § A tartalékos tiszt, zászlós és tiszthelyettes illetményéből a tartásdíj (tartás célját szolgáló járadék) címén fennálló tartozás levonása (R. 102. §) céljából a munkáltató (szövetkezet stb.) a 3. sz. melléklet szerinti igazolást köteles kiállítani, és köteles azt a bevonult tiszt, zászlós és tiszthelyettes állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak megküldeni.

A leszerelt hadköteles munkabérének emelése

R. 103. § (1) A sorkatonai szolgálatból leszerelt és a bevonulás előtti munkahelyén foglalkoztatott dolgozó munkabérének megállapításánál figyelembe kell venni a hasonló munkakörben időközben bekövetkezett bérrendezést (béremelést).

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezet tagjára is.

Vhr. 111. § (1) A sorkatonai szolgálatból leszerelt dolgozó munkabérének megállapításánál, valamint a kétheti személyi alapbérének megfelelő fizetési előleg kifizetésénél a Munka Törvénykönyvének és a végrehajtási szabályainak a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszonyban állókra is.

Nyereségrészesedésre jogosultság

R. 104. § (1) A sorkatonai szolgálatra bevonult személy a vállalatnál, illetőleg az ipari szövetkezetnél munkában töltött ideje arányában év végi részesedésre jogosult. A tartalékos katonai szolgálat idejét e tekintetben munkában töltött időnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági szövetkezetben járó év végi kiegészítő részesedés kifizetésére is.

Gyógyító-megelőző ellátás

R. 105. § A hadköteles betegségi ellátását a katonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete esetén a fegyveres erők, illetőleg a fegyveres testületek egészségügyi szolgálata biztosítja, szükség esetén az állami egészségügyi szolgálat útján.

Vhr. 112. § A katonai szolgálat alatt a hadköteles részére az állami egészségügyi szolgálat által nyújtandó ellátásra az idevonatkozó jogszabályok az irányadók.

R. 106. § (1) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, valamint az 50%-ot meghaladó rágóképességcsökkenés esetén elrendelt fogpótlás térítésmentesen illeti meg:

a) a gyógykezelésre kötelezett, továbbá a sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítő, illetőleg a katonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete miatt leszerelt hadkötelest, valamint

b) az egyéb honvédelmi kötelezettségét teljesítő személyt e kötelezettségének teljesítésével összefüggő balesete vagy megbetegedése esetén, állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg keresőképességének eléréséig.

(2) A térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás megilleti a hadköteles katonai szolgálata alatt a családi segélyre jogosult hozzátartozóit is.

Vhr. 113. § Az R. 106. §-a szerinti gyógyító-megelőző ellátásra való jogosultságot

a) a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő a katonai igazolvánnyal,

b) a baleset vagy betegség miatt leszerelt hadköteles a Magyar Néphadsereg Központi Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: KFÜV) által kiállított igazolással,

c) a hadköteles családi segélyre jogosult hozzátartozója az egészségügyi szakigazgatási szerv által kiállított "Közgyógyellátásra jogosító igazol-vány"-nyál igazolja.

Eltemetésről gondoskodás

R. 107. § (1) A katonai szolgálat ideje alatt meghalt hadköteles eltemetéséről költségvetésük terhére a fegyveres erők, illetőleg a fegyveres testületek gondoskodnak.

(2) A katonai szolgálattal összefüggő betegség vagy baleset következtében a leszerelés után 1 éven belül meghalt hadköteles eltemetéséről a lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni.

Vhr. 114. § (1) A katonai szolgálat ideje alatt meghalt hadköteles eltemetéséről külön szabályok rendelkeznek.

(2) A baleset vagy betegség következtében a leszerelés után 1 éven belül meghalt hadköteles balesetének vagy betegségének a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggéséről szóló igazolást a hozzátartozó kérelmére az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság soron kívül állítja ki. Ezt az igazolást a lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervnél kell bemutatni. Az egészségügyi szakigazgatási szerv ennek alapján ellátja a temetéssel kapcsolatos feladatokat.

Állami ellátás

R. 108. § (1) A honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik állami ellátásra az e rendeletben megállapított eltérésekkel és kiegészítésekkel a társadalombiztosításról szóló jogszabályok rendelkezései szerint jogosultak.

(2) Állami ellátásként betegségi és anyasági ellátás, betegségi segély, táppénzpótló segély, családi pótlék, baleseti ellátás, rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, továbbá házastársi pótlék jár.

Táppénz, betegségi segély, táppénzpótló segély

R. 109. § (1) A táppénzre, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezettől betegségi segélyre jogosult gyógykezelésre kötelezett [14. § (1) bek. és a 18. § (2) bek.] részére keresőképtelensége tartamára a táppénz, illetőleg a betegségi segély legfeljebb 1, gümőkóros megbetegedés esetén 2 évig jár, tekintet nélkül a gyógykezelésre kötelezett folyamatos biztosításának, mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében tagsági viszonyának, közös munkában töltött munkaidejének a tartamára, továbbá a keresőképtelenséget megelőzően segélyezésben töltött időre.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gyógykezelésre kötelezettet, ha keresőképtelensége 1 hónapnál hosszabb ideig tart, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban az (1) bekezdésben megjelölt ideig a külön rendeletben meghatározott összegű táppénzpótló segélyben kell részesíteni. A kórházi ápolás idejére a segély összegének olyan hányada jár, mint amelyet a társadalombiztosításról szóló jogszabályok a táppénzre vonatkozólag megállapítanak. A táppénzpótló segély a heti pihenőnapra nem jár.

(3) A táppénz, illetőleg a betegségi segély napi összege a táppénzpótló segély összegénél kevesebb nem lehet.

(4) A betegségi segélyt a mezőgazdasági szövetkezet, a táppénzpótló segélyt a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási ügyviteli szerv állapítja meg és folyósítja a társadalombiztosítás terhére.

R. 110. § (1) Az a hadköteles, aki a leszerelést követő 15 napon belül keresőképtelenné válik és biztosított, vagy biztosítása a katonai szolgálatra történt bevonulását megelőző 15 napon belül, illetőleg a katonai szolgálata alatt szűnt meg, táppénzre, illetőleg betegségi segélyre jogosult.

(2) Az a hadköteles, aki a leszerelést követő 15 napon belül keresőképtelenné válik, de részére az (1) bekezdés alapján táppénz, illetőleg betegségi segély nem jár, 1 hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelenség esetén is táppénzpótló segélyre jogosult.

(3) A segélyezés időtartamának és összegének megállapításánál a 109. §-t kell megfelelően alkalmazni.

Er. 5. § (1) A táppénzpótló segély összege napi 40 Ft.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott öszszegű táppénzpótló (betegségi segélypótló) segély jár az R. 110. §-ában említett, munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) nem álló hadköteles részére is.

R. 111. § A 109. és 110. § alapján járó ellátások időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó ellátás időtartamába beszámítani nem lehet.

Baleseti ellátás

R. 112. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére e kötelezettsége teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége (a továbbiakban: honvédelmi kötelezettséggel összefüggő baleset) esetén baleseti ellátás jár. Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek számít az is, amely a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személyt e kötelezettség teljesítésének a helyére vagy onnan vissza, illetőleg a lakására (szállására) menet közben éri.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, halála esetén eltemettetőjét temetési segély, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illeti meg.

Vhr. 115. § (1) Honvédelmi kötelezettséggel öszszefüggő

a) az a baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál, amely

- a honvédelmi oktatásban való részvétel,

- a katonai szolgálat teljesítése,

- a tartalékosok önkéntes továbbképzésén való részvétel,

- a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése közben történt, valamint

b) az a betegség vagy betegség miatt bekövetkezett halál, amely a honvédelmi kötelezettségteljesítés különös veszélyessége folytán keletkezett.

(2) A katonai szolgálat teljesítése közben bekövetkezett baleset csak akkor minősül az (1) bekezdés szerint, ha szolgálati kötelesség teljesítése vagy szolgálati jog gyakorlása kapcsán keletkezett. Szolgálati kötelesség teljesítésén jogszabályban, szabályzatban, parancsban vagy más rendelkezésben meghatározott vagy e szerint elvárható magatartást kell érteni. Szolgálati jog gyakorlása az említettekben meghatározott vagy megengedett, szolgálati helyen tanúsított magatartás, továbbá a szolgálati helyen kívüli rendezvényen való szervezett részvétel, valamint társadalmi munka végzése.

(3) Honvédelmi kötelezettséggel nem összefüggő az a baleset, betegség vagy halál, amelyet a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy szándékosan vagy a tiltó rendelkezések súlyos megszegésével idézett elő.

Vhr. 116. § (1) A balesetnek, betegségnek vagy halálnak a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.

(2) A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy haláláról, 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetéről vagy a honvédelmi kötelezettséggel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós munkaképtelenséggel jár, a külön rendelkezések szerinti jegyzőkönyvei kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a honvédelmi oktatás vezetője, a katonai szerv parancsnoka, a tartalékosok önkéntes továbbképzésének vezetője, illetőleg a polgári védelem illetékes vezetője köteles gondoskodni.

(3) A honvédelmi kötelezettséggel való összefüggés kérdésében baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál esetén - attól függően, hogy az érdekelt milyen honvédelmi kötelezettséget teljesített -, a honvédelmi oktatás vezetője, a katonai szerv parancsnoka, a tartalékosok önkéntes továbbképzésének vezetője, vagy a polgári védelem illetékes vezetője; betegség vagy betegség miatt bekövetkezett halál esetén a katonai szolgálatot teljesített személynél a Magyar Néphadsereg illetékes egészségügyi felülvizsgáló bizottsága, (a továbbiakban: FÜV) más honvédelmi kötelezettséget teljesített személy esetében az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottsága megindokolt véleményt nyilvánít.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szervek véleménye alapján a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy esetében az egységszintű katonai szerv parancsnoka, egyéb esetekben az R. 127. §-ában említett szerv dönt abban a kérdésben, hogy a haláleset, baleset vagy betegség a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben következett-e be. A döntést az érdekelt személy részére meg kell küldeni.

(5) A minősítő döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a honvédelmi miniszterhez, határőr esetében a belügyminiszterhez fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a honvédelmi miniszterhez balesettel kapcsolatban az MN Pénzügyi Szolgálat Főnökség, betegséggel kapcsolatban a KFÜV útján, a belügyminiszterhez pedig a BM Terv és Pénzügyi Csoportfőnökség útján kell felterjeszteni.

Vhr. 117. § (1) Ha a balesetből eredő sérülés vagy a betegség várhatóan 15%-ot meghaladó munkaképességcsökkenést idéz elő, a hadkötelezettségét teljesítő személyt a FÜV-höz, egyéb honvédelmi kötelezettségét teljesítő személyt pedig az Országos Orvosszakértői Intézetnek a lakóhely szerint illetékes orvosi bizottságához kell utalni.

(2) Ha a hadkötelest a honvédelmi kötelezettséggel összefüggő balesete vagy betegsége miatt a katonai szolgálati idő alatt nem állították a FÜV elé, és a leszerelés után a balesetből eredően állapotrosszabbodás, illetőleg baleseti ellátásra jogosító munkaképességcsökkenés következik be, a Magyar Néphadsereg Vezérkara Mozgósítási és Hadkiegészítési Csoportfőnökség a hadkötelest a FÜV által megvizsgáltathatja.

(3) A hadköteles vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó kérésére a (2) bekezdésben említett szerv köteles a hadkötelesnek a FÜV által történő megvizsgáltatása iránt intézkedni.

(4) E §-ban említett esetekben a FÜV által történő megvizsgáltatás célja annak megállapítása, hogy a baleset vagy betegség a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefügg-e.

Baleseti táppénz

R. 113. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére baleseti táppénz jár, ha e kötelezettségével összefüggő balesete miatt keresőképtelenné válik. A baleseti táppénz legkorábban a leszerelést követő naptól jár.

(2) Aki ugyanarra az időre táppénzre, betegségi segélyre vagy táppénzpótló segélyre és baleseti táppénzre is jogosult, azt a kedvezőbb ellátás illeti meg.

Baleseti járadék

R. 114. § Baleseti járadék a jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének az ideje alatt is megilleti.

Baleseti rokkantsági nyugdíj

R. 115. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki a honvédelmi kötelezettségének a teljesítésével összefüggő balesete következtében munkaképességét 67%-ban elvesztette.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének az ideje alatt 4. fokozatú baleseti járadék illeti meg.

R. 116. § (1) Annak a hadkötelesnek a baleseti rokkantsági nyugdíját, aki a katonai szolgálata alatt szakképesítést szerzett, a szakképzettségének és szakmai gyakorlatának megfelelő munkakörre a munkabérszabályok szerint járó besorolási bér középarányosának a figyelembevételével kell - kérelmére - megállapítani.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezet megrokkant tagjára is.

Hozzátartozói baleseti nyugellátások

R. 117. § A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy halála esetén hátramaradt hozzátartozói baleseti özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra és szülői nyugdíjra jogosultak, ha

a) a halál honvédelmi kötelezettséggel összefüggő baleset miatt következet be, vagy

b) a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy arra jogosult lett volna.

R. 118. § (1) Az illetékes miniszter által hősi halottá nyilvánított hadköteles özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 70%-a, amely a férjet a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, illetőleg megillette volna.

(2) Az (1) bekezdés alapján baleseti özvegyi nyugdíjat a feleségnek akkor lehet megállapítani, ha férjével annak haláláig együtt élt.

R. 119. § A hősi halott árvájának az árvaellátást akkor is a 118. §-ban meghatározott özvegyi nyugdíj alapulvételével kell megállapítani, ha az özvegy nem kap, vagy nem a 118. § szerint kap özvegyi nyugdíjat.

R. 120. § A hősi halott szülőjének (nagyszülőjének) járó szülői nyugdíj összege azonos annak az özvegyi nyugdíjnak az összegével, amely a hősi halott özvegyét megilleti vagy megilletné.

R. 121. § (1) A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátások együttes öszszege nem haladhatja meg annak az özvegyi nyugdíjnak a két és félszeresét, amely az együttélő feleséget megilleti, illetőleg megilletné.

(2) A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátás legkisebb összegét külön jogszabály állapítja meg.

Er. 6. § A hősi halott özvegye, szülője és szülőtlen árvája részére egyenként havi 1250 Ft-nál, árvája részére pedig havi 650 Ft-nál kisebb összegű baleseti nyugellátást megállapítani nem lehet.

Rokkantsági nyugdíj

R. 122. § (1) Rokkantsági nyugdíjra jogosult az a hadköteles, akit a katonai szolgálatból honvédelmi kötelezettség teljesítésével össze nem függő egészségi ok miatt szereltek le, ha munkaképességét legkésőbb a leszerelést követő 2 éven belül 67%-ban elvesztette, és a rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt szolgálati időt megszerezte.

(2) Az (1) bekezdésben említett ok miatt leszerelt hadköteles 22 éves kora előtt szolgálati időre tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

Hozzátartozói nyugellátások

R. 123. § A hozzátartozói nyugellátás e rendelet szerint akkor jár, ha

a) a hadköteles a katonai szolgálat alatt a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő ok miatt meghalt, vagy a hadkötelest a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő egészségi ok miatt szerelték le, és az ezt követő 2 éven belül halt meg, és

b) a hadköteles a 122. §-ban előírt szolgálati időt megszerezte, vagy 22 éves kora előtt halt meg.

Vhr. 118. § Ha a hadköteles a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő megbetegedés miatt történt leszerelése után táppénzben, betegségi segélyben, illetőleg táppénzpótló segélyben részesült, az R. 122. és 123. §-ában említett 2 évet a segélyezés megszűnését követő naptól kell számítani.

Kivételes nyugellátás

R. 124. § A honvédelmi kötelezettség teljesítése terén szerzett kimagasló érdemek elismeréséül vagy szociális okból az illetékes miniszter kivételes nyugellátás megállapítására tehet javaslatot.

Baleseti ellátás, nyugellátás megállapítása és folyósítása

R. 125. § (1) A baleseti táppénzt a társadalombiztosítás terhére a táppénzt megállapító szervek állapítják meg és folyósítják.

(2) Az e rendelet alapján járó baleseti nyugellátásokat és nyugellátásokat - a kivételes nyugellátástól eltekintve - a társadalombiztosítási nyugellátást megállapító szervek igénybejelentés alapján állapítják meg.

Vhr. 119. § (1) A baleseti ellátások megállapítása hadkötelezettségét teljesítő esetében az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok, polgári védelmi kötelezettségét teljesítő esetében a polgári védelmi vezető, honvédelmi oktatásban részt vevő esetében pedig az oktatási szerv vezetője által igénybejelentő-lapon tett előterjesztés alapján történik.

(2) A baleseti nyugellátás iránti igénybejelentést a balesetet szenvedett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó is előterjesztheti. Ez utóbbiak kérésére az igénybejelentést az (1) bekezdésben említettek kötelesek megtenni.

Vhr. 120. § Ha a balesetet szenvedett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó terjeszti elő az igényt, a hadkötelezettségét teljesített esetében a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak, a honvédelmi oktatásban és a tartalékosok önkéntes továbbképzésében részt vett esetében az oktatási vezetőnek, a polgári védelmi kötelezettséget teljesített esetében pedig a polgári védelmi vezetőnek kell tájékoztatást adnia arról, hogy a nyugellátás iránti igényt melyik szervnél kell előterjeszteni.

Vhr. 121. § (1) A nyugdíjmegállapító szerv az érdekelt igénybejelentése esetén haladéktalanul köteles megkeresni az érintett szervet a nyugdíj megállapításához szükséges adatok közlése végett.

(2) Katonai szolgálatból leszerelt hadköteles esetében az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság a rendelkezésre álló adatok alapján 8 napon belül közli, hogy az érintett mikortól meddig teljesített katonai szolgálatot, közli a leszerelése okát és azt, hogy a haláleset, baleset vagy betegség a honvédelmi kötelezettséggel összefügg-e.

(3) Polgár védelmi kötelezettséget teljesítő személy esetében az illetékes polgári védelmi fővárosi, megyei törzsparancsnokság, a honvédelmi oktatásban vagy a tartalékosok önkéntes továbbképzésén részt vevő személy esetében pedig az oktatási szerv közli, hogy a haláleset, baleset vagy betegség a honvédelmi kötelezettséggel összefügg-e.

R. 126. § A baleseti ellátást és nyugellátást a balesetet, illetőleg a bevonulást megelőzően elért kereset alapulvételével kell megállapítani. A külön jogszabályban meghatározott összeg alapján kell megállapítani a baleseti ellátást és nyugellátást annak a részére, akinek keresete nincs, vagy keresete alacsonyabb a külön jogszabályban meghatározott összegnél.

Er. 7. § A baleseti ellátást és nyugellátást legalább havi 1900 Ft alapulvételével kell megállapítani.

R. 127. § Annak elbírálásánál, hogy a baleset illetőleg a haláleset honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben következett-e be, hadköteles esetében az állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoknak, honvédelmi oktatásban való részvételi kötelezettségét teljesítő esetében az állandó lakóhelye szerint illetékes helyi tanács elnökének, polgári védelmi kötelezettségét teljesítő esetében pedig a polgári védelem fővárosi, megyei törzsparancsnokának a nyilatkozata az irányadó.

R. 128. § A munkaképességcsökkenés mértékét, a rokkantság fokát az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai véleményezik.

R. 129. § (1) A nyugellátást megállapító szerv által hozott határozat elleni felszólalás elbírálásánál az illetékes bizottságban a 127. §-ban említett szervet egy kiküldött meghívásával képviselethez kell juttatni. A kiküldöttnek szavazati joga van.

(2) Ha a felszólalási eljárás során vitássá válik, hogy a baleset, illetőleg a halál honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefügg-e, az illetékes miniszter állásfoglalása az irányadó.

(3) A további jogorvoslat tekintetében a társadalombiztosításról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni; nem lehet azonban bírósághoz fordulni abban a kérdésben, hogy a baleset, illetőleg a halál honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefügg-e.

R. 130. § (1) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíj felének és a keresetnek az együttes összege nem éri el a nyugdíj megállapításánál alapul vett átlagkereset összegét, a baleseti rokkantsági nyugdíjnak legfeljebb 75%-át kell folyósítani.

(2) Ha a rokkantsági nyugdíj egyharmadának és a keresetnek az együttes összege nem éri el a nyugdíj megállapításánál alapul vett átlagkereset összegét, a rokkantsági nyugdíjnak legfeljebb 50%-át kell folyósítani.

(3) Az (1), illetőleg (2) bekezdés alapján folyósított összeg nem haladhatja meg a nyugdíj megállapításánál alapul vett átlagkereset összegét.

(4) Az (1), illetőleg (2) bekezdés szerint folyósítható nyugdíjhányadot a rokkantság fokára tekintet nélkül a III. csoportba tartozó rokkant részére járó nyugdíj alapulvételével kell megállapítani.

A személyes honvédelmi kötelezettséget teljesítők kárának megtérítése

R. 131. § A honvédelmi kötelezettségüket teljesítők életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő vagy azzal összefüggő károk - az elmaradt jövedelem, a dolgokban okozott kár, a költség és kiadás, a hozzátartozók kára - megtérítésével kapcsolatos szabályokat külön rendelet állapítja meg.

XIV. Fejezet

A GAZDASÁGI KÖTELEZETTSÉGEK

Hvt. 50. § (1) A gazdálkodó szervek honvédelmi érdekből az alábbiakra kötelezhetők:

a) meghatározott termékek előállítására, szállítására, forgalomba hozatalára, illetőleg szolgáltatás teljesítésére vagy ezek mellőzésére;

b) az üzem működőképes állapotban tartására, beruházásra, továbbá

c) olyan előkészületi tevékenységre - ideértve a tervezést és a készletezést is -, amely szükséges ahhoz, hogy az a) és b) pont szerinti kötelezettségüknek eleget tegyenek.

(2) A kisiparos és egyéb kisárutermelő, továbbá a kiskereskedő is kötelezhető az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítésére.

(3) A határsávban és honvédelmi létesítmény meghatározott körzetében levő mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg használója (a továbbiakban: birtokosa) meghatározott termelés folytatására vagy mellőzésére kötelezhető.

A gazdasági kötelezettség

R. 132. § (1) A törvényben meghatározott gazdasági kötelezettség teljesítésére minden gazdálkodó szerv kötelezhető.

(2) A gazdálkodó szervezeteknek a termékek előállítására, szállítására, forgalomba hozatalára, illetőleg szolgáltatás teljesítésére vagy ezek mellőzésére vonatkozó kötelezettségeit a népgazdasági terv és a gazdaságirányítási rendszer keretei között, a jogszabályokban és gazdasági szabályozókban megszabott rendelkezések szerint kell elrendelni és teljesíteni.

XV. Fejezet

AZ ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK

Ingatlanra vonatkozó kötelezettségek

Hvt. 51. § (1) Az ingatlan birtokosa honvédelmi célból az ingatlan ideiglenes vagy végleges átengedésére kötelezhető.

(2) Az ingatlan birtokosa tűrni köteles, hogy az ingatlanon a honvédelem célját szolgáló berendezést létesítsenek, helyezzenek el, és azt rendeltetésszerűen használják.

(3) A határsávban és honvédelmi létesítmény meghatározott körzetében az ingatlan birtokosa tűrni köteles, hogy az épületet és tartozékait a honvédelem céljára átalakítsák vagy lebontsák.

(4) A birtokos kötelezhető, hogy az ingatlanon személyek védett elhelyezése céljából védelmi létesítményt és berendezést hozzon létre és tartson fenn, továbbá hogy a honvédelem céljára szükséges műszaki követelményeket megvalósítsa.

(5) A birtokos kötelezhető, hogy a honvédelem érdekét veszélyeztető tevékenységtől tartózkodjék.

Ingó dolgokra vonatkozó kötelezettségek

Hvt. 52. § (1) A birtokos honvédelmi célból a következő ingó dolgok bejelentésére, továbbá ideiglenes vagy végleges átengedésére kötelezhető:

a) személy- vagy teherszállításra alkalmas jármű, eszköz és állat,

b) hírközlő berendezés, továbbá

c) gép, műszer és egyéb műszaki eszköz.

(2) A műszaki eszközöket a birtokosnak az előírt műszaki állapotban kell tartania, és igénybevételkor a meghatározott tartalékalkatrésszel kell átadnia.

(3) Háború idején el lehet rendelni, hogy a kötelezett bármely közszükségleti cikkből és anyagból engedje át a honvédelem céljára a saját háztartási vagy gazdasági szükségletét meghaladó készletet.

Az ingatlan birtokosának átengedésre, tűrésre és intézkedésre kötelezése

R. 133. § (1) Béke idején az ingatlan (föld, épület, épületrész, lakás, lakrész) birtokosát az ingatlanának csak ideiglenes átengedésére lehet kötelezni személyek vagy dolgok elhelyezése céljából.

(2) Ha az ideiglenesen átengedett ingatlant előreláthatólag nem lehet visszaadni, azt ki kell sajátítani.

R. 134. § A birtokos tűrni köteles a) a honvédelem célját szolgáló berendezés létesítése, elhelyezése érdekében az ingatlan átalakítását, továbbá a berendezés létesítésével, elhelyezésével és rendeltetésszerű használatával kapcsolatos előkészületeket,

b) a saját kezelésű utak használatát, valamint

c) a fegyveres erőknek és fegyveres testületeknek az ingatlanon való ideiglenes települését és átvonulását.

R. 135. § (1) A birtokos köteles a védelmi létesítmények és eszközök karbantartására, valamint a műszaki követelmények megvalósítása keretében óvóhely létesítésére, polgári védelmi eszközök (óvóhely-felszerelési tárgyak stb.) és egyéb védelmi (mentő-, oltó- stb.) anyagok beszerzésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésének részletes szabályait - ideértve a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos állami támogatást és kedvezményeket is - külön jogszabály állapítja meg.

R. 136. § A birtokos az ingatlan használatának (hasznosításának) korlátozására kötelezhető, ha az ingatlanon folytatott tevékenység a honvédelmi feladatok végrehajtását vagy ennek során az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

Az ingó dolog birtokosának kötelezettsége

R. 137. § (1) Az állami, szövetkezeti és társadalmi szervezetek kötelesek bejelenteni az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak gépjárműveiket, műszaki munkagépeiket és üzemanyagedényzetüket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre.

(3) A bejelentések valódiságát, a gépjármű- I vek, a műszaki munkagépek és az üzemanyagedényzet műszaki állapotát, illetve használhatóságát, a gépjárművekhez tartozó szerszámkészletet a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok vagy az általa megbízott személy a helyszínen (telephelyen) ellenőrizheti.

Vhr. 122. § (1) Az állami, szövetkezeti és társadalmi szervezetek kötelesek a használatukban levő - a 4. sz. mellékletben felsorolt - összes gépjárműről, műszaki munkagépről, üzemanyagtechnikai eszközről (üzemanyagedényzetről) és felszerelésről bejelentési tenni.

(2) A bejelentést minden év január 31-ig kell megtenni a január 1-i helyzetnek megfelelően, évközben pedig minden hónap utolsó napjáig a 123. §-ban jelsorolt - időközben bekövetkezett - változásokról.

(3) A gépjárművek, műszaki munkagépek és üzemanyagtechnikai eszközök polgári védelmi célra való jelhasználásával kapcsolatos adatszolgáltatást, nyilvántartást és igénybevételt külön jogszabály rendezi.

Vhr. 123. § A 122. § (2) bekezdése értelmében be kell jelenteni, ha:

a) az állami, szövetkezeti, illetőleg társadalmi szerv 1 hónapnál hosszabb időre helyez át gépjárművet, műszaki munkagépet, üzemanyagtechnikai eszközt vagy felszerelést az egyik telephelyről a másikra, jeltüntetve a régi és az új telephely címét, valamint naptári napokban az áthelyezés időtartamát;

b) a gépjármű, műszaki munkagép 1 hónapnál hosszabb időre üzemképtelenné vált, a gépjármű hatósági jelzéseit visszavonták;

c) az 1 hónapnál hosszabb ideje üzemképtelen gépjárművet, műszaki munkagépet újból üzemképessé tették;

d) a gépjármű forgalmi rendszáma megváltozott, jeltüntetve a régi és az új forgalmi rendszámot;

e) a gépjárművet, műszaki munkagépet az egyik állami, szövetkezeti, illetőleg társadalmi szerv a másiknak vagy magánszemélynek átadja vagy eladja; az átadó bejelentésében jel kell tüntetni az átvevő, az átvevő bejelentésében pedig az átadó címét;

f) a gépjárművet, műszaki munkagépet kiselejtezték.

Vhr. 124. § (1) A bejelentést a 122. § (1) bekezdésében megjelölt szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy köteles a szerv székhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak megküldeni.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt szervnek a székhelye szerint illetékes megye (Budapest) területén kívül más megye (Budapest) területén is van olyan kirendeltsége (telephelye), amely gépjárművel, műszaki munkagéppel vagy üzemanyagtechnikai eszközzel rendelkezik, a szerv vezetője köteles megbízni a kirendeltség (telephely) vezetőjét a bejelentés megtételével. Ilyen esetben a bejelentést a kirendeltség (telephely) székhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz kell megküldeni.

R. 138. § (1) Az ingó dolog birtokosát béke idején csak a dolog ideiglenes átengedésére lehet kötelezni.

(2) Béke idején a honvédelem szükségleteinek kielégítésére elsősorban az állami és szövetkezeti tulajdonban álló ingó dolgokat kell igénybe venni.

Mentesség az anyagi szolgáltatás alól

R. 139. § Mentes az anyagi szolgáltatás alól

a) az idegen államok magyarországi diplomáciai és konzuli képviseleteinek, illetőleg ezek személyes mentességet élvező tagjainak, továbbá a nemzetközi szervezeteknek és azok nem magyar állampolgárságú tagjainak birtokában levő ingatlan és ingó dolog,

b) a kizárólag vallás gyakorlására szolgáló helyiség,

c) a közvetlen betegellátásban részt vevő orvos és egészségügyi szakdolgozó gyógyítás és betegellátás érdekében használt gépjárműve,

d) a közegészségügyi-járványügyi állomások, a közvetlen betegellátásban részt vevő egészségügyi és szociális intézmények, a közvetlen beteg- és gyógyszerellátásban részt vevő egészségügyi vállalatok, továbbá a tűzoltóság gépjárműve, műszaki munkagépe és üzemanyagedényzete (felszerelése).

A kötelezettségek és szolgáltatások teljesítésének elrendelése

R. 140. § (1) A gazdasági kötelezettségek és anyagi szolgáltatások teljesítését - ha jogszabály kivételt nem tesz -, a Minisztertanács, az illetékes miniszter vagy - illetékességi területén - a fővárosi, megyei tanács elnöke rendeli el.

(2) Ingatlan igénybevételét személyek vagy dolgok elhelyezéséhez az ingatlan fekvése szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi tanács elnöke is elrendelheti.

(3) Gépjárművek, műszaki munkagépek és üzemanyagedényzet igénybevételét - a honvédelmi miniszter rendelkezése alapján - az illetékes katonai szerv parancsnoka is elrendelheti.

(4) Nincs szükség a birtokos kötelezésének elrendelésére a fegyveres erőknek és a fegyveres testületeknek az ingatlanon való településével és az ingatlanon vagy a saját használatú utakon való átvonulásával kapcsolatban. Ilyenkor azonban az átvonulásról az ingatlan fekvése szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi tanácsot előzetesen, kellő időben értesíteni kell.

(5) A határsávban szükségessé váló sürgős intézkedést az illetékes katonai parancsnok soron kívül elrendelheti, és ezzel kapcsolatban ingatlant ideiglenesen igénybe vehet.

Vhr. 125. § (1) Az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek, valamint az állampolgárok a birtokukban levő gépjárműveket, műszaki munkagépeket és üzemanyagtechnikai eszközöket különleges gyakorlatok céljára az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok határozatára (előállítási parancs) kötelesek ideiglenes használatra átadni.

(2) A gépjárművet és a műszaki munkagépet az 5. sz. mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell átadni.

(3) A hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság az 5. sz. mellékletben felsorolt egyes előírások teljesítésétől indokolt esetben eltekinthet.

(4) Az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek a gépjármű, illetőleg a műszaki munkagép, üzemanyagtechnikai eszköz átadásakor kötelesek azoknak a működési adatairól egyedi nyilvántartást (törzskönyv, TMK nyilvántartás stb.) is átadni.

Vhr. 126. § (1) Az előállítási parancsban meg kell jelölni az átadás helyét és időpontját, gépjármű esetében ezenfelül annak típusát és darabszámát.

(2) A gépjármű, műszaki munkagép és üzemanyagtechnikai eszköz átvételéről a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság elismervényt ad.

(3) Az elismervényen az azonosítási adatokon (üzembentartó, telephely, forgalmi rendszám, motor- és alvázszám stb.) kívül fel kell tüntetni

a) a kilométeróra állását,

b) a műszaki állapotot (hibák, hiányok)

c) az üzemanyagtechnikai eszközben (edényzetben) levő hajtóanyag megjelölését (benzin, gázolaj stb.) és mennyiségét, továbbá

d) a szerszámzatot, tartalékalkatrészeket és tartozékokat.

(4) Az előállítási parancs alapján a gépjárművet és műszaki munkagépet akkor is elő kell állítani, ha az nem felel meg az 5. sz. mellékletben meghatározott minden műszaki követelménynek.

Vhr. 127. § (1) Az igénybe vett gépjárművet, műszaki munkagépet, üzemanyagtechnikai eszközt és felszerelést az előállítási parancsban meghatározott helyen és időpontban bizottság veszi át.

(2) Az átvételnél előforduló vitás kérdésekben az átvételi hely parancsnoka dönt.

Vhr. 128. § (1) A gépjármű, műszaki munkagép és üzemanyagtechnikai eszköz visszaadásakor a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság az üzembentartót felhívja a megjelölt helyen és időpontban történő átvételre.

(2) A visszaadás az átvételi elismervény alapján - az azon feltüntetett feljegyzések figyelembevételével - történik.

(3) A hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság az igénybevétel időtartamáról, valamint az igénybevétel idején keletkezett károkról (hiányokról) igazolást ad.

(4) Az igénybe vett gépjárművet, műszaki munkagépet és üzemanyagtechnikai eszközt olyan és annyi üzemanyaggal feltöltve kell visszaadni, amilyen és amennyi abban az átadás időpontjában volt.

Vhr. 129. § (1) Az állami költségvetési szerv, állami vállalat és más állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szerv, amennyiben az átadás elrendelésének időpontjában az előállítási parancsban feltüntetett típusú gépjárművel, illetőleg műszaki munkagéppel nem rendelkezik, vagy az nem felel meg az 5. sz. melléklet szerinti műszaki követelményeknek, köteles az előállítási parancsban meghatározott vagy annál nagyobb teljesítményű (teherbíróképességű) másik, a műszáki követelményeknek megfelelő helyettesítő gépjárművet, illetőleg műszaki munkagépet átadni.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott üzembentartó helyettesítő gépjárművel, műszaki munkagéppel nem rendelkezik, erről haladéktalanul köteles értesíteni az előállítási parancsot kibocsátó hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságot.

R. 141. § (1) Egyedileg meghatározott ingatlan és ingó dolog tekintetében a birtokost a kötelezettség teljesítésére egyedi határozattal kell kötelezni. Ugyanígy kell az állampolgárok gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségének teljesítését elrendelni.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatot - ha jogiszabály másképp nem rendelkezik -, az igazgatási szerv hozza meg.

(3) Nincs helye fellebbezésnek az ingatlan és ingó dolog ideiglenes átengedését elrendelő határozat ellen.

(4) A különböző kötelezettségek teljesítésére (átengedésre, tűrésre, intézkedésre) vonatkozó határozatot bíróság előtt megtámadni nem lehet.

XVI. Fejezet

KÁRTALANÍTÁS

Hvt. 53. § (1) Kártalanítás jár:

a) a gazdasági kötelezettségek teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért, a Minisztertanács vagy az általa felhatalmazott miniszter által megállapított esetekben,

b) az ingatlan és ingó dolog ideiglenes vagy végleges igénybevételéért, továbbá az épületnek és tartozékainak átalakításáért vagy lebontásáért,

c) az ingatlanon berendezés létesítése, elhelyezése vagy használata folytán keletkezett kárért,

d) az ingatlan és ingó dolog állagában okozott kárért.

(2) Nem jár kártalanítás, ha

a) az igénybevétel a birtokost nem akadályozta az ingatlan rendeltetésszerű használatában,

b) a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna,

c) a kötelezett olyan dolgot szolgáltatott, ami nem felelt meg a feltételeknek,

d) a kárt az ellenség okozta.

A kártalanítás

R. 142. § (1) Ingatlan végleges igénybevétele esetén a kártalanítás a kisajátításra. illetőleg a kezelői jog átengedésére vonatkozó jogszabályok alapján történik.

(2) A kisajátításra, illetőleg a kezelői jog átengedésére vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kell kártalanítást adni az épületnek és tartozékainak átalakításáért vagy lebontásáért is.

R. 143. § (1) Az igénybe vett épület és a nem mező- vagy erdőgazdasági ingatlan használatáért (használatának korlátozásáért) azt a tiszta jövedelmet kell megtéríteni, amit az épület vagy ingatlan az igénybevétel időszakában nyújtott volna.

(2) Mező- és erdőgazdasági ingatlan ideiglenes igénybevétele, valamint átvonulás esetén a növényzetért, az értékveszteségért, továbbá egyes költségekért a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kell kártalanítást adni.

(3) A határsávban vagy honvédelmi létesítmény meghatározott körzetében levő mező-és erdőgazdasági ingatlanon a rajta levő növényzet kiirtása, meghatározott termelés folytatása vagy mellőzése miatt a birtokos a szükséges és hasznos ráfordítások, valamint a termeléskorlátozásból eredő jövedelemkiesés megtérítését igényelheti.

Vhr. 130. § (1) Ideiglenes átengedésre kötelezés esetében - ha az igénybevétel az 1 évet meghaladta -, az ingatlan birtokosa kérheti az ingatlan kisajátítását.

(2) Ha az ingatlan átalakítása értékveszteséggel jár, a kártalanítás a kisajátítással kapcsolatos értékveszteség megtérítésére vonatkozó szabályok szerint történik.

(3) Az igénybe vett ingatlan birtokosa a szükséges és hasznos ráfordítások megtérítése címén igényelheti annak a ráfordításnak az értékét is, amely a termelés folytatásához szükséges.

(4) A birtokos évelő növényi kultúra megsemmisülése esetében - ha a termelés népgazdasági érdekből is csak később jövedelmező üzemágban folytatható -, a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének véleménye alapján kérheti jövedelemkiesés címén annak az összegnek a megtérítését, amelyet a termelési kapacitás pótlásáig a megsemmisült kultúra jövedelmezett volna.

R. 144. § (1) Az ingó dolog ideiglenes igénybevétele esetén járó kártalanítást az igénybevétel sajátos körülményeinek és időtartamának figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az igénybe vett ingatlan és ingó dolog állagában okozott kárért járó kártalanítás mértékét a dolog helyreállítására (kijavítására) fordított költség és kiadás alapján kell megállapítani.

(3) Ha a dolog megsemmisül, a kártalanítás összegét a dolog forgalmi értéke alapján kell meghatározni.

Vhr. 131. § (1) Az ideiglenesen átengedett ingatlan, illetve ingó dolog olyan értékcsökkenéséért, amely a rendeltetésszerű használat folytán bekövetkezett értékcsökkenést meghaladja, továbbá a dolog elpusztulásáért az értékcsökkenés különbözetének, illetőleg az elpusztult dolog értékének megfelelő mértékű kártalanítás jár. (2) Nem kell megtéríteni a dolog állagában a rendeltetésszerű használat során előállott értékcsökkenést, valamint a dologban (föld és épület esetében: annak tartozékaiban, illetőleg berendezésében) erőhatalom folytán keletkezett kárt.

Vhr. 132. § Az ingó dolog ideiglenes igénybevételéért fizetendő kártalanítás részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

R. 145. § Kártalanítás állami támogatással, a terhek csökkentésével, az eredeti állapot helyreállításával, a dolog természetbeni pótlásával vagy pénzbeni értékének megtérítésével nyújtható.

R 146. § (1) A kötelezettségek teljesítése során a felek kötelesek együttműködni a károk megelőzése és elhárítása érdekében, illetőleg a kár bekövetkezte esetén annak bejelentése és megállapítása (felmérése) érdekében. A megelőzési és elhárítási kötelezettségét elmulasztó félnek a mulasztásból eredő vagyoni hátrányt viselnie kell.

(2) A károsult a kárigényét a kár keletkezésétől számított 30 napon belül köteles bejelenteni a kár bekövetkezésének helye szerint illetékes igazgatási szervnek.

R. 147. § A kártalanítást - ha jogszabály kivételt nem tesz -, az a szerv fizeti, amelynek javára az igénybevétel történt.

R. 148. § (1) A kártalanítás felől - megegyezés hiányában vagy vita esetén - a károkozás helye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási, megyei városi kerületi hivatal határoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakigazgatási szerv az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el. Ha azonban az igényelt kártalanítás összege a 100 000 Ft-ot meghaladja, az illetékes minisztérium szakvéleményét is be kell szerezni.

(3) A kártalanítás ügyében hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A jogerős határozatot sérelmező fél azonban 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

(4) A törvényben, illetőleg az e rendeletben nem említett károk megtérítésére a polgári jog általános szabályai az irányadók.

NEGYEDIK RÉSZ

RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK

XVII. Fejezet

A RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hvt. 54. § (1) Háború idején a szükséghez képest el lehet rendelni a XVIII. és a XIX. Fejezetben meghatározott, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket.

(2) A háború idejére szóló egyes honvédelmi kötelezettségek, illetőleg rendkívüli intézkedések időlegesen elrendelhetők az állam biztonságát fenyegető veszély idején, továbbá akkor is, ha ez a közrend és közbiztonság védelme vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg következményeinek csökkentése érdekében szükséges.

(3) A rendkívüli intézkedéseket a törvények által hatáskörébe utalt kérdésekben az Elnöki Tanács, illetőleg a Minisztertanács rendeli el.

(4) A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján egyes rendkívüli intézkedéseket - az irányítása alá tartozó körben - az illetékes miniszter, továbbá a fővárosi és a megyei honvédelmi bizottság is elrendelhet.

(5) A hadműveleti területre vonatkozólag egyes rendkívüli intézkedéseket az illetékes katonai parancsnok is elrendelhet.

XVIII. Fejezet

RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK AZ ÁLLAM- ÉS KÖZBIZTONSÁG FENNTARTÁSÁRA

Hvt. 55. § (1) Korlátozni lehet a lakosságnak nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom), az ország meghatározott területén való tartózkodását, az ország meghatározott területére utazást, a határ- és idegenforgalmat, valamint az útlevelek kiadását.

(2) A nyilvános gyűlés és felvonulás tartása megtiltható vagy előzetes engedélyhez köthető.

(3) A veszélyeztetett területről a lakosságnak vagy egy részének az eltávolítása, valamint a fontos tárgyak elszállítása (kiürítés) is elrendelhető. Az ennek folytán előállott vagyoni hátrányért kártalanítás nem jár.

(4) A polgári védelem keretében elrendelhető a lakosságnak a veszélyeztetett helységekből való kitelepítése és a kijelölt helyeken való befogadása, a légiveszély idején az elsötétítés, az óvóhelyen való tartózkodás és a magatartással kapcsolatos egyéb különleges szabály is.

(5) A Magyar Népköztársaságnak és szövetségeseinek honvédelmével összefüggő közlemények közzététele engedélyhez köthető. Elrendelhető a sajtótermékek és más, tömegtájékoztatást szolgáló közlemények előzetes ellenőrzése, a hírközlő berendezések használatának korlátozása vagy betiltása, a műsorvevőkészülékek beszolgáltatása, valamint meghatározott körben a postai közlemények és küldemények ellenőrzése is.

(6) Meg lehet tiltani a fegyverek, lőszerek, a robbanó, valamint egyes radioaktív, nukleáris, sugárzó és mérgező anyagok forgalmát és felhasználását, továbbá el lehet rendelni azok beszolgáltatását.

(7) Az államigazgatással és az igazságszolgáltatással összefüggő rendelkezések, valamint szervezeti és eljárási szabályok módosíthatók.

(8) Bevezethető a rögtönbíráskodás és a közbiztonsági őrizetbe helyezés.

XIX. Fejezet

A GAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK

Hvt. 56. § (1) A népgazdaság egész területén a gazdasági folyamatok irányítására - a rendkívüli helyzetnek megfelelően - utasításos rendszerű, kötött tervgazdálkodás vezethető be, és a honvédelem érdekében egyéb különleges gazdálkodási intézkedések léptethetők életbe (hadigazdálkodás).

(2) A honvédelmi szükségletek folyamatos kielégítésére tervszerű, kötött munkaerő-gazdálkodást lehet bevezetni.

(3) A szövetkezetekre (szövetkezeti szervekre) vonatkozó jogszabályok alkalmazása felfüggeszthető, és a szövetkezetek (szövetkezeti szervek) az állami szervek közvetlen felügyelete alá rendelhetők.

(4) Az állam belföldi pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése átmenetileg korlátozható, illetőleg szüneteltethető, a honvédelmi hozzájárulási kötelezettség kiterjeszthető, továbbá a gazdasági kötelezettségek és anyagi szolgáltatások teljesítésével kapcsolatban különleges kártalanítási szabályok állapíthatók meg.

(5) A közlekedési eszközök és a posta forgalma, valamint a hírközlés korlátozható, illetőleg szüneteltethető.

(6) A fertőző betegségek terjedésének megakadályozására kötelező egészségügyi vizsgálatot és kötelező védőoltást, továbbá egyéb közegészségügyi rendszabályokat lehet elrendelni.

(7) A művelődési (oktatási, kulturális) intézmények működése ideiglenesen korlátozható vagy szüneteltethető.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XX. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Illetékmentesség

Hvt. 57. § (1) A törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály alapján bármely hatósághoz benyújtott beadvány, jogorvoslat vagy ezek alapján hozott határozat illetékmentes.

(2) Illetékmentes az olyan közokirat is, amelyet a törvény alkalmazása során szükséges igazolás céljára állítanak ki.

Diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség

Hvt. 58. § E törvény rendelkezései nem érintik a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező személyeknek nemzetközi szerződésben, jogszabályban vagy viszonosság alapján biztosított jogait és mentességeit.

Egyes jogkövetkezmények

Hvt. 59. § (1) Háború idején a honvédelmi szabálysértések miatt pénzbírság helyett elzárás is megállapítható.

(2) A honvédelmi kötelezettségek elmulasztása miatt - a Minisztertanács által megállapított esetekben - elővezetést is el lehet rendelni.

Elővezetés

R. 149. § (1) Aki honvédelmi kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, elővezethető.

(2) A honvédelmi oktatáson való részvételi kötelezettségét, illetőleg a honvédelmi munkakötelezettségét megszegő elővezetését a lakóhelye szerint illetékes tanács elnöke, a hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettségét nem teljesítő elővezetését az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok, a polgári védelmi kötelezettségét megszegő elővezetését pedig a polgári védelem államigazgatási vezetője rendeli el.

R. 150. § Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SZR) a következőképpen módosul :

(1) Az SZR 33. és 34. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Orvosi vizsgálat vagy gyógyító eljárás alóli kibúvás

33. § Aki a honvédelmi kötelezettséggel összefüggően elrendelt orvosi vizsgálatnak vagy gyógyító eljárásnak magát nem veti alá, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Katonai igazolvánnyal vagy bevonulási paranccsal kapcsolatos kötelezettség megszegése

34. § (1) Az a hadköteles, aki katonai igazolványát vagy bevonulási parancsát

a) másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi,

b) az arra jogosult személy felhívására nem mutatja fel,

c) elveszti, továbbá aki katonai igazolványának vagy bevonulási parancsának elvesztését, illetőleg megsemmisülését az előírt időn belül nem jelenti,

ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a talált katonai igazolványt vagy bevonulási parancsot az előírt időn belül nem szolgáltatja be,

ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(2) Az SZR a következő 36/A. §-sal egészül ki:

"Honvédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettség elmulasztása

36/A. § Aki a honvédelmi oktatással kapcsolatos bejelentési vagy megjelenési kötelezettségét nem teljesíti,

ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(3) Az SZR 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettség elmulasztása

37. § Aki a honvédelemmel kapcsolatos gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget,

háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(4) Az SZR 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az eljárás megindításának különleges feltétele

39. § A 31-35. és 38. §-ban meghatározott szabálysértés miatt az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok, a 36. §-ban meghatározott szabálysértés miatt az illetékes polgári védelmi szerv vezetőjének, míg a 36/A. §-ban meghatározott szabálysértés miatt a honvédelmi oktatást végző szerv vezetőjének feljelentése alapján indítható eljárás. A 33. §-ban meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a tanács illetékes szakigazgatási szervének feljelentése alapján is megindítható."

Hatálybalépés

Hvt. 60. § (1) Ez a törvény 1976. július 1-én lép hatályba.

(2) A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(3) A törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel együttesen, illetőleg egyetértésben - a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény, valamint a módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló 1964. évi 1., 1964. évi 9., 1970. évi 3. és 1973. évi 20. törvényerejű rendelet,

- a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú, valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 1969. évi 32. és 1972. évi 3. törvényerejű rendelet, továbbá

- a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű -rendelet 55. §-ának (3) bekezdése.

Felhatalmazás

R. 151. § (1) A törvény 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, valamint e rendelet 1. §-ának e) pontja alapján a honvédelmi miniszter állapítja meg

- az oktatási intézményeken kívül folyó honvédelmi oktatás rendjét,

- a jelentkezési kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel egyetértésben,

- a külföldön tartózkodó hadkötelesek nyilvántartására, sorozására és katonai igazolvánnyal való ellátására vonatkozó szabályokat a külügyminiszterrel egyetértésben,

- a sorkatonai szolgálat elhalasztásának és félbeszakításának, a tartalékos hadkötelesek ideiglenes mentesítésének, valamint a meghagyás rendjének részletes szabályait az érdekelt miniszterekkel egyetértésben,

- a továbbszolgálói állomány, valamint a katonai tanintézet (kollégium) hallgatóinak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat,

- a polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait,

- a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos érdekvédelemre vonatkozó részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben,

- a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságainak összegét az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel együttesen,

- a sorkatonák kedvezményes utazásával, továbbá a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők utazási költségeinek megtérítésével kapcsolatos szabályokat a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben,

- az ingatlan és ingó dolgok bejelentésével, igénybevételével kapcsolatos és az azzal összefüggő kártalanításra vonatkozó szabályokat az illetékes miniszterekkel egyetértésben.

(2) A törvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján

a) az oktatási miniszter állapítja meg az oktatási intézményekben folyó honvédelmi oktatás szabályait a honvédelmi miniszterrel és az érdekelt más miniszterekkel egyetértésben,

b) a pénzügyminiszter állapítja meg a honvédelmi hozzájárulás részletes szabályait -ideértve a mentesítési hatáskör gyakorlására vonatkozó szabályokat is - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben,

c) a munkaügyi miniszter állapítja meg a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmével kapcsolatos munkaügyi szabályokat a honvédelmi miniszterrel és az egyéb érdekelt miniszterekkel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben,

d) az egészségügyi miniszter állapítja meg a honvédelmi kötelezettséget teljesítők szociális és egészségügyi ellátásával kapcsolatban hatáskörébe tartozó szabályokat,

e) a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg a sorkatonák és a tartalékos katonák pénzilletményének, természetbeni ellátásának és egyéb járandóságainak, továbbá a leszerelő sorkatonák egyszeri pénzjuttatásának szabályait.

Hatálybalépés

R. 152. § (1) Ez a rendelet 1976. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- a gépjárművek, a műszaki munkagépek és az üzemanyag-edényzet bejelentéséről szóló 26/1963. (IX. 29.) Korm. rendelet,

- a sorkatonai szolgálat elhalasztásáról és félbeszakításáról, valamint a tartalékos hadkötelesek behívás alóli ideiglenes mentesítéséről szóló 3/1964. (I. 29.) Korm. rendelet,

- a hadkötelesek jelentkezési kötelezettségével kapcsolatos szabályokról és a katonai igazolványról szóló 4/1964. (II. 9.) Korm. rendelet,

- a polgári védelmi kötelezettség szabályozásáról szóló 6/1964. (II. 21.) Korm. rendelet.

- a honvédelmi célra szükséges anyagi jellegű szolgáltatásokról szóló 18/1964. (VIII. 9.) Korm. rendelet,

- a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló 19/1964. (VIII. 9.) Korm., valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 21/1967. (VII. 23.) Korm., 37/1969. (XI. 4.) Korm. és 33/1973. (XII. 24.) MT rendelet.

Er. 8. § Ez a rendelet 1976. július hó 1. napján lép hatályba.

Vhr. 133. § (1) A Hvt. rendelkezéseit - ha ez a rendelet kivételt nem tesz -, a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Hvt. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben korábban tett intézkedések akkor is érvényesek maradnak, ha azokat a Hvt. másképp szabályozza.

Vhr. 134. § Az R. 11. §-ának (2) bekezdésében említettek közül kiegészítő honvédelmi oktatásban csak azokat lehet részesíteni, akik a 4 évnél rövidebb képzési idejű középfokú oktatási intézményt 1976-ban fejezik be.

Vhr. 135. § (1) A felsőfokú oktatási intézményben végzett, és a Hvt. hatálybalépésekor sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles szolgálati ideje 18 hónap.

(2) A Hvt. hatálybalépésekor felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hadköteles sorkatonai szolgálati idejére a 41. § és az R. 42. §-ának (1) bekezdése irányadó. Ennek időtartamába a korábban teljesített sorkatonai szolgálat tartama beszámít.

Vhr. 136. § Akinek a hadkötelezettsége a korábbi rendelkezések alapján megszűnt, a Hvt. alapján nem éled fel.

Vhr. 137. § (1) A honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége megszűnik annak a hadkötelesnek, aki a Hvt. hatálybalépésekor a fizetési kötelezettségnek 24 hónapi, illetőleg - ha a fizetési kötelezettsége az új szabályok alapján 16 hónapra csökkent -, 16 hónapi időtartamban eleget tett.

(2) Amennyiben a Hvt. rendelkezései a honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettséget megszüntették, a Hvt. hatálybalépését követően fizetett összeg visszafizetése az erre vonatkozó külön szabályok szerint történik.

(3) A Hvt. hatálybalépése előtt fizetett összeget nem lehet visszafizetni azon az alapon, hogy a Hvt. rendelkezéseire figyelemmel a honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség megszűnt.

Vhr. 138. § (1) Ez a rendelet 1976. július 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- a sorkatonai szolgálat elhalasztásáról és félbeszakításáról, valamint a tartalékos hadkötelesek behívás alóli ideiglenes mentesítéséről szóló 3/1964. (I. 29.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 1/1964. (I. 29.) HM rendelet, valamint a módosításáról szóló 1/1972. (XII. 27.) HM rendelet;

- a hadkötelesek jelentkezési kötelezettségével kapcsolatos szabályokról és a katonai igazolványról szóló 4/1964. (II. 9.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 2/1964. (II. 9.) HM rendelet;

- a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló 19/1964. (VIII. 9.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 3/1964. (VIII. 9.) HM rendelet, valamint a módosítására kiadott 1/1967. (VII. 23.) HM, 1/1969. (XII. 16.) HM, 2/1970. (VI. 26.) HM és 1/1974. (II. 15.) HM rendelet;

- a polgári védelmi kötelezettség szabályozásáról szóló 6/1964. (II. 21.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 4/1964. (X. 15.) HM rendelet;

- a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 1/1970. (VI. 25.) HM rendelet;

- a gépjárművek, műszaki munkagépek és az üzemanyag-edényzet bejelentéséről szóló 26/1963. (IX. 29.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 1/1963. (IX. 29.) HM rendelet, valamint a módosításáról szóló 2/1966. (X. 16.) HM rendelet;

- a gépjárművek, műszaki munkagépek és üzemanyag-edényzet honvédelmi célra történő ideiglenes igénybevételéről szóló 1/1966. (X. 16.) HM-KPM számú együttes rendelet.

Czinege Lajos vezérezredes s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelethez

2. számú melléklet a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelethez

3. számú melléklet a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelethez

4. számú melléklet a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelethez

A) Járművek és úszójárművek jegyzéke

Személygépkocsik (terepjárók is)

Autóbuszok

Tehergépkocsik

Különleges gépkocsik (X tonnás darus gépkocsi, Y tonnás üzemanyagtöltő gépkocsi, tartálygépkocsi stb.)

Dömperek

Vontatók, traktorok (gumikerekes, körmös és lánctalpas)

Pótkocsik

Különleges pótkocsik

Különleges utánfutók

Vontató hajó 50 LE-től

Uszály 300-1000 tonnáig

Komp 1 tonna teherbírástól

Műhelyhajó

Üzemanyagszállító-uszály 400 tonnától

Vízibusz

Szárnyashajó

Úszódaru 20 tonnától

Jégtörőhajó

B) Műszaki munkagépek jegyzéke

Vasúti daruk

Szétszedhető és hordozható daruk, szállítóterükkel együtt

Motoros döngölő

Buldózer (gumikerekes és lánctalpas)

Útprofilozó (gréder és autógréder)

Ládás földgyalu (szkréper)

Úthenger (motoros, gumikerekes és vibrációs)

Lánctalpas kotró (exkavátor)

Gumikerekes kotró (autóexkavátor)

Lánctalpas árokásógép (rotációs és vederláncos)

Talajszaggató (ripper)

Gumikerekes betonkeverőgép (egyéb mobil betonkeverő is)

Kis Diesel cölöpverő

Nagy Diesel cölöpverő

Vibrációs cölöpverő

1,8-100 kW-os áramfejlesztő gépcsoport (utánfutón; feltüntetve külön a watt teljesítményét)

Keretfűrész (mobil)

Keretfűrészt meghajtó erőgép

Körfűrész (mobil)

Körfűrészt meghajtó erőgép

Láncfűrész (préslég, elektromos és benzinmotoros)

Búvárszivattyú

Motoros szivattyú (külön a kismotoros és iszap-szivattyú 300 liter/perc teljesítmény felett)

Szállítószalag (gumikerekes utánfutón; elektromos és benzinmotoros)

Szállítószalag (hordozható - nem kerekes; elektromos és benzinmotoros)

Kompresszor (utánfutón; préslég szerszámzattal)

Kézi csörlő, 60 tonnás

Gépi csörlő

Homlokrakodó

C) Üzemanyagedényzet és felszerelések jegyzéke

3-25 m3-es szállítható üzemanyag-acéltartály

200 literes acélhordó

20 literes üzemanyag kanna (marmon)

25-60 literes műanyag saválló ballon

Kisteljesítményű motoros hajtóanyagszivattyú (utánfutón)

Középteljesítményű motoros hajtóanyagszivatytyú (utánfutón)

"Falu" típusú üzemamyagkút

100 m3-en felüli beépített üzemanyag-tárolótér (az ÁRHI kezelésében levők kivételével)

4/a. sz. melléklet a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelethez

4/a. sz. melléklet hátoldala

4/b. sz. melléklet a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelethez

4/b. sz. melléklet hátoldala

4/c. sz. melléklet a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelethez

4/c. sz. melléklet hátoldala

4/d. sz. melléklet a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelethez

4/d. sz. melléklet hátoldala

5. számú melléklet a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelethez

A honvédelmi célra történő átadással kapcsolatos előírások

A) Gépjárművek:

1. Rendeltetés szerint használható és a közlekedési szabályoknak megfelelő üzemképes állapotban legyenek.

2. Az üzemanyagtartályokat és póttartályokat, továbbá - ha tartozékként rendszeresítették -, a tartalék üzemanyag-kannákat az üzemeltetéshez előírt üzemanyaggal tele kell tölteni.

3. Az akkumulátor tegye lehetővé a többszöri (ismételt) indítást.

4. A gépkocsikkal együtt tartozékként kell átadni

a) a pótkerekeket,

b) a gyári felszerelési jegyzék szerinti szerszámzatot,

c) az átadott járművekkel arányosan azokat a tartalék alkatrészeket, valamint javító és karbantartó anyagokat, amelyeket az üzembentartó az átadás időpontjában készletében tart,

d) a törzskönyvet és TMK nyilvántartást.

5. A következő nagyjavításig legalább 10 000 km tartalékkal rendelkezzenek.

6. A gumiköpenyek futófelületének mintázata legalább 3 mm magas legyen. Az első kerekeken a köpenyek nem lehetnek javítottak.

7. A gépkocsikat - ha az üzembentartó azzal rendelkezik -, el kell látni ponyvával, oldalfalmagasítóval, hólánccal és vontató-rúddal.

8. A különleges gépjárműveket a rendeltetésszerű használathoz szükséges felszerelésekkel együtt kell átadni.

9. A pótkocsik a gépes kocsikhoz az előírásoknak (KRESZ) megfelelően szabályosan csatlakoztathatók legyenek.

10. A hajókat és az úszóműveket el kell látni

a) az üzemeltetéshez szükséges - a leltárban felsorolt - álló- és fogyóeszközökkel,

b) a hajó- és gépészeti berendezésekre vonatkozó érvényes okmányokkal,

c) az előírt tűzoltó, mentő és egészségügyi felszerelésekkel.

B) Műszaki munkagépek:

1. A rendeltetésük szerint megfelelő üzemképes állapotban legyenek.

2. Az üzemanyagtartályokat és póttartályokat, továbbá - ha tartozékként rendszeresítették -, a tartalék üzemanyagkannákat az üzemeltetéshez előírt üzemanyaggal tele kell tölteni.

3. Az önálló erőforrással rendelkező gépek akkumulátora tegye lehetővé a többszöri (ismételt) üzembehelyezést.

4. A műszaki munkagépekkel együtt tartozékként kell átadni

a) a pótkereket (a gumikerekesekhez),

b) a gyárilag rendszeresített szerszámzatot,

c) az átadott munkagépekkel arányosan azokat az alkatrészeket, valamint javító és karbantartó anyagokat, amelyeket az üzembentartó az átadás időpontjában készletében tart,

d) a törzskönyvet és TMK nyilvántartást.

5. A következő nagyjavításig legalább 25% üzemóra-tartalékkal rendelkezzenek.

6. Rendelkezzenek a géphez tartozó összes munkaszervekkel, tartozékokkal és kisegítő gépekkel.