Tippek

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

6/1976. (III. 31.) MT rendelet

a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról

A Minisztertanács a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

A Hvt. II. Fejezetéhez

(A Hvt. 11. §-ához)

A honvédelmi miniszter igazgatási feladatai

1. §

A honvédelmi miniszter a haza fegyveres védelmével kapcsolatos országos feladatok keretében:

a) részt vesz a Magyar Népköztársaság honvédelmi politikájának kialakításában és megvalósításában;

b) javaslatot dolgoz ki a lakosságnak, a fegyveres erőknek, a népgazdaságnak és az ország területének külső támadás elleni fegyveres védelemre való felkészítésére, valamint a fegyveres erők mozgósítására;

c) követelményeket, illetve javaslatokat dolgoz ki az állami szervek és a népgazdaság mozgósítására vonatkozó feladatok meghatározásához, együttműködik az érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: miniszter) ezek végrehajtásának előkészítésében és megvalósításában;

d) ajánlásokat tesz a felsőbb állami szervek részére a honvédő háború vezetésére;

e) előkészíti a honvédelemre vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat, és szabályozza a honvédelemnek a hatáskörébe tartozó kérdéseit.

2. §

A honvédelmi miniszter

a) segíti a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, a társadalmi szervezetek országos szervei és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei honvédelmi jellegű tevékenységét, tervezi és összehangolja a hátország fegyveres védelmében részt vevő szervek felkészítését;

b) az illetékes miniszterekkel együttműködik a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok gyártásában és beszerzésében, a katonai létesítmények elhelyezésében és felépítésében, a honvédelem szempontjából fontos közlekedési és hírközlési hálózat, valamint a légvédelmi és sugárvédelmi figyelő, jelző és riasztási rendszer működőképességének biztosításában;

c) részt vesz a honvédelmi nevelőmunka irányításában, meghatározza a honvédelmi oktatás követelményeit és irányelveit;

d) tervezi és irányítja a fegyveres erők - és meghatározott keretben a fegyveres testületek -kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét;

e) elrendeli a Magyar Néphadsereg (a továbbiakban: néphadsereg) mozgósítását;

f) szervezi a néphadsereg együttműködését a fegyveres erők más részeivel és a fegyveres testületekkel;

g) gondoskodik a nemzetközi szerződésekből folyó katonai kötelezettségek teljesítéséről, biztosítja a baráti hadseregekkel való együttműködést, és szervezi a néphadsereg nemzetközi kapcsolatait.

3. §

A honvédelmi miniszter felügyeleti és hatósági jogkörében:

a) felügyeletet gyakorol a honvédelmi törvényben meghatározott honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos szakigazgatási tevékenység felett, kivéve a honvédelmi munkakötelezettség (Hvt. 48. §) és egyes gazdasági kötelezettségek [Hvt. 50. § (1) és (2) bek] teljesítésére irányuló szakigazgatási tevékenységet;

b) a Magyar Honvédelmi Szövetség és a néphadseregben működő egyesületek felett állami felügyeletet gyakorol, illetőleg abban közreműködik;

c) a néphadsereg vállalatai felett felügyeletet gyakorol;

d) ellátja a hatáskörébe utalt engedélyezési és egyéb hatósági feladatokat.

A néphadsereg irányítása

4. §

A honvédelmi miniszter a néphadsereg felkészítése érdekében:

a) meghatározza a csapatok és az egyéb katonai szervek feladatait, szervezetét és területi elhelyezését;

b) kidolgozza a néphadsereg felszerelésére, felkészítésére, fejlesztésére és alkalmazására (igénybevételére), valamint az ország területének előkészítésére vonatkozó terveket, és gondoskodik azok végrehajtásáról;

c) gondoskodik a néphadsereg személyi állományának szocialista neveléséről, meghatározza a politikai munka és a kiképzés rendjét és követelményeit;

d) kialakítja és érvényesíti a néphadsereg káderpolitikai elveit és a személyügyi munka módszereit;

e) irányítja a katonai sajtót és a honvédelmi tájékoztató tevékenységet;

f) megállapítja a néphadsereg gazdálkodási rendjét, megszervezi az anyagi, technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi ellátását, valamint beruházási tevékenységét;

g) a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítja a néphadisereg személyi állománya ellátásának, érdekvédelmének, valamint munka- és balesetvédelmének szabályait.

5. §

A honvédelmi miniszter a néphadsereg vezetésével kapcsolatos feladatkörében:

a) meghatározza a katonai vezetés rendszerét, gondoskodik a vezetési elvek és módszerek állandó korszerűsítéséről;

b) kiadja a néphadseregre érvényes szabályzatokat, utasításokat, parancsokat, intézkedéseket és jogi iránymutatásokat;

c) gyakorolja a jogszabályban megállapított szolgálati, illetőleg kinevezési jogkörét;

d) kialakítja a néphadseregben folyó tudományos munka irányait és elveit;

e) gondoskodik a katonai titokvédelemről.

A polgári védelem irányítása

6. §

A honvédelmi miniszter irányítja a polgári védelmet - a Minisztertanács külön rendelkezései szerint - a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága útján.

(A Hvt. 12. §-ához)

A fővárosi, megyei honvédelmi bizottság

7. §

(1) A fővárosi, megyei honvédelmi bizottság a honvédelmi politikának az illetékességi területén történő megvalósítása érdekében szervezi, irányítja és koordinálja a honvédelmi feladatokat.

(2) A Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága megállapítja a fővárosi, megyei honvédelmi bizottság szervezetét, valamint kinevezi és felmenti annak elnökét, tagjait és titkárát.

(3) A főváros és a megye területén levő állami, szövetkezeti és társadalmi szervek honvédelmi tevékenységében a honvédelmi bizottság döntéseit érvényre kell juttatni.

(A Hvt. 14. §-ához)

A tanácsok honvédelmi igazgatási feladatai

8. §

(1) A tanácsi szervek

a) közreműködnek a honvédelmi oktatás szervezésében, és ellátják az ezzel kapcsolatos hatósági feladatokat;

b) ellátják a hadkötelesek nyilvántartásba vételével összefüggően hatáskörükbe utalt feladatokat;

c) intézik a honvédelmi oktatásra kötelezettek és a hadkötelesek orvosi vizsgálatával és kötelező gyógykezelésével kapcsolatos hatósági ügyeket;

d) közreműködnek a hadkötelesek sorozásával összefüggő teendők ellátásában;

e) végzik a fegyveres erők és fegyveres testületek kiegészítése és mozgósítása érdekében rájuk háruló feladatokat;

f) intézik a honvédelmi hozzájárulással kapcsolatos ügyeket;

g) intézik a hadkötelezettséggel összefüggő, a hatáskörükbe utalt bejelentési ügyeket.

h) ellátják a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik érdekvédelmével és a szociális ügyeikkel kapcsolatos igazgatási feladatokat;

i) végzik a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével és a polgári védelem működésével kapcsolatos államigazgatási feladatokat;

j) megvalósítják mindazokat a honvédelmi feladatokat, amelyeket külön jogszabály a feladatkörükbe utal.

(2) Az illetékes tanács, illetőleg végrehajtó bizottság - a fegyveres erőket és a fegyveres testületeket kivéve - tájékoztatást kérhet a honvédelemre való felkészítésért felelős területi szervek vezetőitől, és beszámoltathatja a lakosság polgári védelmének megszervezéséért felelős szervek vezetőit.

A Hvt. VII. Fejezetéhez

(A Hvt. 22. §-ához)

A honvédelmi oktatás

9. §

(1) A honvédelmi oktatás célja az ifjúság felkészítése a honvédelmi kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az ifjúság honvédelmi oktatását elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében

a) az oktatási intézményekben, valamint

b) a Magyar Honvédelmi Szövetség általános és szaktanfolyamain kell folytatni.

10. §

Az oktatási intézmények nappali tagozatára a tantervnek megfelelően a honvédelmi oktatásra

a) az általános iskola 7. és 8. osztályában tanévenként 6 órát,

b) a középfokú oktatási intézményben (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző iskola) és a felsőfokú oktatási intézményben tanévenként évi 20 órát kell fordítani.

11. §

(1) Aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytat, annak az évnek január 1. napjától, amelyben a 17. évét betölti, 80 órás tanfolyam keretében általános honvédelmi oktatásban való részvételre kötelezhető. Az általános honvédelmi oktatás legfeljebb 2 éven át tarthat, s azt lehetőleg a sorkatonai szolgálatra történő behívást közvetlenül megelőző években kell végrehajtani.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően 80 órai időtartamra kell a honvédelmi oktatását kiegészíteni annak, aki 4 évnél rövidebb képzési idejű középfokú oktatási intézményben végzett, vagy aki a középfokú oktatási intézményből kimaradt.

(3) Ha a honvédelmi oktatásra kötelezett behívására a középiskola befejezésétől vagy az általános tanfolyam elvégzésétől több, mint 2 év elteltével kerül sor, őt legfeljebb további 20 órai időtartamban kiegészítő honvédelmi oktatásra lehet kötelezni.

12. §

(1) A szaktanfolyam célja, hogy lehetővé tegye a fiatalok részére az adottságaiknak, érdeklődési körüknek és képzettségüknek megfelelő honvédelmi szakismeretek elsajátítását és fejlesztését.

(2) A szaktanfolyamon való részvétel önkéntes jelentkezés alapján történik.

(3) A szaktanfolyamon való részvétel mentesít az általános tanfolyamon való részvételi kötelezettség alól.

13. §

Az általános és szaktanfolyamon folyó, továbbá a kiegészítő honvédelmi oktatást a Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenységének keretében, lehetőleg munkaidőn kívül kell folytatni. Ilyen képzésre munkaidőben csak kivételesen indokolt esetben - a munkáltatónak, az ipari szövetkezet vezetőségének, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati szövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet) vezetőségének hozzájárulásával - kerülhet sor.

14. §

(1) Minden magyar állampolgár férfi annak az évnek január 1. napjától, amelyben a 17. évét betölti, az állandó lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: igazgatási szerv) intézkedésére köteles megjelenni a nyilvántartásba vétele, alkalmasságának elbírálása, szakorvosi vizsgálat és kötelező gyógykezelés, illetőleg a 11. § szerinti honvédelmi oktatás céljából.

(2) Az (1) bekezdésben említettek alkalmassági fokát, továbbá az egészségügyi vizsgálatukat és a gyógykezelésük eredményét az egészségügyi miniszter által meghatározott módon igazolni kell.

(3) A honvédelmi oktatásra kötelezett - az oktatási intézmény nappali tagozatos tanulóját kivéve - a nyilvántartásba vétele után az igazgatási szervnek köteles bejelenteni a lakóhelyére, az iskolai végzettségére, a polgári szakképzettségére, valamint az alkalmasságát érintő egészségi állapotára vonatkozó változást.

15. §

Mentes az általános honvédelmi oktatásban való részvételi kötelezettség alól, aki arra testi vagy szellemi fogyatékossága miatt alkalmatlan.

A Hvt. VIII. Fejezetéhez

(A Hvt. 25. §-ához)

A megjelenési kötelezettség

16. §

(1) Az állampolgárokat a hadköteles korba lépésük évében katonai nyilvántartásba kell venni. Ezzel kapcsolatban a hadkötelest a Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság, illetőleg a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság (a továbbiakban: hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság) vagy az igazgatási szerv - indokolt esetben - felhívással megjelenésre kötelezheti.

(2) Akit a hadköteles korba lépés évében bármely okból nem vettek nyilvántartásba, e célból haladéktalanul, felhívás nélkül is köteles megjelenni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnál. Ez a kötelezettség annak az évnek december hó 31. napjáig terheli, amelyben az 55. évét betölti.

17. §

(1) A hadköteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időpontban sorozás végett köteles megjelenni.

(2) A sorozáson való megjelenési kötelezettségnek a hadköteles annak az évnek december 31. napjáig köteles eleget tenni, amelyben a 23. évét betölti. Ha a hadköteles eddig az időpontig a sorozáson bármely okból nem jelent meg, megjelenési kötelezettsége annak az évnek december 31. napjáig terheli, amelyben a 40. évét betölti.

18. §

(1) A hadköteles a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak és kötelező gyógykezelésnek köteles magát alávetni.

(2) Akit gyógykezelésre köteleztek, köteles evégből a lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) által megjelölt gyógyintézetben és időpontban megjelenni.

(3) A hadkötelesen a kötelező gyógykezelés során műtét csak akkor hajtható végre, ha ehhez előzetesen hozzájárul. A kizárólag fekvőbeteg gyógyintézetben elvégezhető műtét vagy műtétnek minősülő vizsgálati eljárás tekintetében az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 47. és 48. §-át kell alkalmazni.

(4) A gyógykezelésre kötelező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

19. §

A hadköteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság felhívásában megállapított időpontban és helyen a 16-18. §-ban nem említett esetekben is a nyilvántartási adatok ellenőrzése és egyeztetése, továbbá orvosi felülvizsgálat és ellenőrző orvosi vizsgálat céljából köteles megjelenni.

20. §

(1) A hadkötelest személyre szóló felhívással kell a megjelenésre kötelezni. A sorozás helyét és időpontját hirdetmény útján is közhírré kell tenni.

(2) A sorkatonai szolgálatra való alkalmasságot az első, illetve másodfokú sorozóbizottság, a tartalékos katonai szolgálatra való alkalmasságot pedig külön bizottság állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben említett bizottságokat a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság alakítja meg.

(4) A hadköteles a katonai alkalmassági fokkal kapcsolatban a sorozóbizottság, illetőleg a külön bizottság által hozott határozat ellen fellebbezhet. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

A bejelentési kötelezettség

21. §

A hadköteles a honvédelmi miniszter rendeletében megjelölt személyi adataiban és személyi körülményeiben beállott változásokat köteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak haladéktalanul, illetőleg a jogszabályban meghatározott időn belül bejelenteni.

A katonai okmányokra és a hadiruházatra vonatkozó rendelkezések

22. §

(1) A hadkötelest katonai igazolvánnyal kell ellátni, amely a nyilvántartás szempontjából fontos személyi adatainak és körülményeinek igazolására szolgál.

(2) A katonai igazolványt másra átruházni, továbbá - a külön jogszabályban megjelölt szerv kivételével - más őrizetére bízni, biztosítékul másnak átadni vagy külföldre vinni tilos.

(3) Az állami szervek és társadalmi szervezetek, valamint a magánmunkáltatók munkaviszonyt, az ipari szövetkezetek és a mezőgazdasági szövetkezetek (a továbbiakban együtt: szövetkezet) pedig tagsági viszonyt vagy munkaviszonyt 19. évét betöltött hadköteles férfivel csak akkor létesíthetnek, ha érvényes katonai igazolványa van. E rendelkezés a 3 napnál rövidebb időre szóló alkalmi munkavállalásra nem vonatkozik.

(4) Meghatározott hadkötelesek már béke idején elláthatók bevonulási paranccsal, hadiruházattal és egyéb katonai felszereléssel.

(5) A hadköteles a katonai igazolványt, a bevonulási parancsot, a hadiruházatot és az egyéb felszerelési tárgyakat köteles gondosan megőrizni és az illetékes hatóság (szerv) felhívására felmutatni.

A külföldön tartózkodó hadköteles jelentkezési kötelezettsége

23. §

A külföldön tartózkodó hadköteles megjelenési és bejelentési kötelezettségére az e rendeletben foglaltak megfelelően irányadók.

A katonai szolgálatra önként jelentkezett jelentkezési kötelezettsége

24. §

A törvény alapján katonai szolgálatra önként jelentkezett személyt jelentkezésének elfogadása és a katonai szolgálatra történő behívása közötti időben e rendelet szerinti jelentkezési kötelezettség terheli.

A hadkötelesek jelentkezési kötelezettségével kapcsolatos egyéb rendelkezések

25. §

(1) A községekből a hadköteleseket a sorozás és a sorkatonai bevonulás helyére a községi tanács végrehajtó bizottságának egyik tagja kíséri el.

(2) A városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási, megyei városi kerületi hivatal köteles a sorozás lebonyolításához, a katonai nyilvántartás adatainak általános egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a bevonulás napján felmerülő teendők ellátásához megfelelően berendezett helyiséget, kisegítő személyzetet, továbbá az ezekkel kapcsolatos költségeket biztosítani.

(3) A megjelenési kötelezettséget személyesen kell teljesíteni. Ehhez a hadköteles részére a mnkaltató (szövetkezet) szabad időt köteles biztosítani.

(A Hvt. 30. §-ához)

A nők megjelenési és bejelentési kötelezettsége

26. §

(1) Az egészségügyi, híradó, számítástechnikai, forgalomszabályozó és az ellátó, valamint egyéb katonai szakképzettséggel megegyező polgári szakképzettségű vagy ilyen foglalkozást folytató hadköteles nőket nyilvántartásba kell venni. Ebből a célból, továbbá a nyilvántartási adatok egyeztetése és ellenőrzése végett a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időpontban megjelenni kötelesek.

(2) A nyilvántartásba vett nők a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak kötelesek bejelenteni a lakóhelyre, a munkahelyre, a foglalkozásra, a családi állapotra, valamint - a katonai szolgálatra alkalmasságot érintő - egészségügyi állapotra vonatkozó változásokat.

(3) A nők megjelenési és bejelentési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatban a munkáltatók és az érintett szervek adatszolgáltatásra kötelezhetők.

(4) A nők nyilvántartásba vételét a személyi igazolványukba be kell jegyezni.

(5) A nők hadkötelezettségére egyebekben a férfiak hadkötelezettségére vonatkozó szabályok az irányadók.

(A Hvt. 31. §-ához)

A honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek

27. §

Honvédelmi hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) köteles fizetni az a hadköteles:

a) aki sorkatonai szolgálatot bármilyen oknál fogva nem teljesít, vagy

b) akit a sorkatonai szolgálatból 11 hónap letöltése előtt leszereltek.

A hozzájárulás fizetési kötelezettségének időtartama

28. §

A hozzájárulás fizetési kötelezettség kezdete:

a) annak esetében, aki nem teljesített sorkatonai szolgálatot, annak az évnek december 1. napja, amelyben a 23. évét betölti; a fizetési kötelezettség kezdetét - meghatározott szakképzettségű hadkötelesek vonatkozásában - a honvédelmi miniszter által kijelölt szerv későbbre halaszthatja;

b) a sorkatonai szolgálatból 11 hónap letöltése előtt leszerelt esetében - a c) pontba tartozók kivételével - a leszerelést követő második hónap 1. napja;

c) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatára felvett, de be nem hívott vagy 11 hónap sorkatonai szolgálat teljesítése előtt leszerelt hadköteles esetében a tanulmányai befejezését követő harmadik hónap 1. napja;

d) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatott hadköteles esetében, ha a szolgálathalasztása az a) pontban megállapított időpont betöltése után szűnt meg, a szolgálathalasztás megszűntét követő harmadik hónap 1. napja;

e) annak esetében, akit a fegyveres erők hivatásos vagy továbbszolgáló, illetőleg a fegyveres testületek hivatásos állományából, továbbá akit a katonai tanintézetből (kollégiumból) elbocsátottak, a szolgálati viszony megszünését követő hónap 1. napja.

29. §

(1) A hozzájárulást 24 hónap tartamára köteles fizetni az a hadköteles:

a) aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, vagy 2 hónapnál rövidebb ideig teljesített,

b) akit felvettek hivatásos vagy továbbszolgáló állományba, és a 2 hónapnál rövidebb sorkatonai, továbbá hivatásos vagy továbbszolgálati idejének együttes tartama a 11 hónapot nem haladja meg.

(2) A hozzájárulást 16 hónap tartamára köteles fizetni az a hadköteles:

a) aki 11 hónapnál rövidebb ideig, de legalább 2 hónapig sorkatonai szolgálatot teljesített,

b) akinek a 2 hónapnál rövidebb sorkatonai, továbbá hivatásos vagy továbbszolgálati ideje együttesen a 11 hónapot meghaladja, de nem éri el a 24 hónapot.

A hozzájárulás mértéke

30. §

(1) A hozzájárulás mértéke:

a) munkaviszonyban, továbbá szövetkezeti tagsági viszonyban álló hadköteles esetében a nyugdíjjárulék alapjának 12%-a, de a mezőgazdasági szakszövetkezet tagja esetében legalább évi 1440 Ft;

b) az a) pont alá nem tartozó mezőgazdasági főfoglalkozású, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezet nyugdíjjárulék fizetése alól mentesített tagja esetében a hadköteles és a vele közös háztartásban élő családtagok használatában levő földterület kataszteri tiszta jövedelme után aranykoronánként 30 Ft, de legalább évi 1800 Ft;

c) általános jövedelemadó, illetőleg a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezettnél az adó alapjául szolgáló összeg 15%-a, de legalább évi 1800 Ft;

d) az a)-c) pont alá nem eső hadkötelesnél a rendszeres évi jövedelem 15%-a, de legalább évi 1800 Ft.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hadkötelesnek a munkaviszonyon vagy a szövetkezeti tagsági viszonyon kívüli tevékenységéből származó, levonásos rendszerben adóztatott jövedelme - a jogszabály által meghatározott mértékben - mentes a hozzájárulás alól.

(3) Ha a hadkötelesnek a hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállása alatt önálló jövedelme nincs, a hozzájárulás fizetéséért az a felmenő ági rokon, illetőleg házastárs (élettárs) felelős, akinek háztartásához a hadköteles mint családtag tartozik, vagy aki a hadköteles eltartásáról más módon gondoskodni köteles. Ebben az esetben a hozzájárulást az említett hozzátartozó terhére - az (1) bekezdésben foglaltak alapján - úgy kell megállapítani, mintha a hozzátartozó közvetlenül volna fizetésre kötelezett.

(4) A hozzájárulás után községfejlesztési hozzájárulás nem vethető ki.

A hozzájárulás alóli mentesség és a hozzájárulás szünetelése

31. §

Mentes a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól:

a) aki testi vagy szellemi fogyatékossága miatt kereső foglalkozásra képtelen, vagy a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette;

b) aki testi vagy szellemi fogyatékossága mellett kereső foglalkozásra képes, de keresete (jövedelme) nem haladja meg a sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóit megillető családi segély megállapításánál irányadó összeget;

c) aki honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy rokkantság miatt vált katonai szolgálatra alkalmatlanná,

d) aki személyi vagy egyéb körülményeire tekintettel a pénzügyminiszter rendelkezése szerint mentesítést kapott.

32. §

(1) A hadköteles hozzájárulás fizetési kötelezettsége bármilyen tényleges katonai szolgálat tartama alatt szünetel.

(2) Annak is szünetel a hozzájárulás fizetési kötelezettsége, aki betegsége következtében táppénzt, betegségi segélyt, táppénzpótló segélyt vagy baleseti táppénzt kap, illetőleg aki bármilyen ok miatt kereső foglalkozást nem folytathat; ha ennek tartama 3 hónapnál több, a fizetési kötelezettség további 3 hónapig szünetel.

A hozzájárulás esedékessége, kivetése, visszafizetése

33. §

(1) A hozzájárulás havonként esedékes. A pénzügyminiszter a fizetés esedékességét méltányossági okból eltérően is megállapíthatja.

(2) A hozzájárulás kivetése, beszedése, esetleges visszafizetése a pénzügyminiszter által meghatározott szabályok szerint történik.

(3) A hozzájárulás kivetése és mértéke ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(4) A hadköteles részére a befizetett hozzájárulás összegét hivatalból vissza kell téríteni a sorkatonai szolgálatra történt behívása vagy túlfizetés esetén.

A Hvt. IX. Fejezetéhez

(A Hvt. 37-38. §-ához)

Egészségi szolgálathalasztás

34. §

(1) Egészségi okból a katonai szolgálatra egyébként alkalmas hadkötelesnek a sorkatonai szolgálatra való behívását a szolgálat teljesítését időlegesen gátló betegsége esetén felgyógyulásáig vagy múló fogyatékossága esetén annak megszünéséig el kell halasztani (ideiglenes alkalmatlanság).

(2) Egészségi okból a sorkatonai szolgálat elhalasztását a sorozó bizottság vagy a sorozás utáni megbetegedés esetén a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság engedélyezi. Egyidejűleg elrendelheti a sorköteles kötelező gyógykezelését, továbbá ellenőrző orvosi vizsgálaton, illetőleg a sorozáson való megjelenését.

Családfenntartói szolgálathalasztás

35. §

(1) Családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálatra való behívást el lehet halasztani annak a hadkötelesnek, aki a vele közös háztartásban élő, beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenesági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, feleségét vagy gyermekét egyedül tartja el, ha erre kötelezhető más hozzátartozó nincs; és behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2) Családfenntartói szolgálathalasztásnak a hadköteles vagy az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó kérelmére van helye. A szolgálathalasztást az egészségügyi szakigazgatási szerv által kiállított igazolás alapján az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok engedélyezheti 1 év tartamára, és azt évenként meghosszabbíthatja.

Tanulmányi szolgálathalasztás

36. §

(1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a hadkötelesnek, aki

a) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányai elvégzéséhez szükséges időtartamra,

b) középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 21. éve betöltéséig,

c) a szakközépiskola vagy a szakmunkásképző iskola elvégzése után szakmai gyakorlaton való részvételre köteles, az első szakmunkás, illetőleg gyakorlati évének befejezéséig, legfeljebb a 21. éve betöltéséig,

d) a zeneművészeti szakközépiskola, az Állami Artistaképző Iskola vagy az Állami Balett Intézet tanulója, abban az esetben is, ha már középiskolai végzettsége van, legfeljebb a 22. éve betöltéséig,

e) a honvédelmi miniszter által meghatározott egyéb tanulmányokat folytat.

(2) A tanulmányi szolgálathalasztást a hadköteles kérelmére az oktatási intézmény igazolása alapján a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság engedélyezi.

(3) A szolgálathalasztás kedvezményét meg kell vonni attól, aki az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek már nem felel meg.

(4) A tanulmányi szolgálathalasztás indokának megszünését 3 napon belül a hadköteles személyesen vagy írásban, az oktatási intézmény vezetője pedig 8 napon belül írásban köteles bejelenteni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak.

(5) A tanulmányi szolgálathalasztás a hadkötelest - a magasabb szintű felsőfokú képesítés megszerzéséért folyamatosan végzett tanulmányokat kivéve - csak olyan időtartamban illeti meg, amely az általa választott egy felsőfokú képesítés megszerzéséhez szükséges.

Közérdekű szolgálathalasztás

37. §

(1) Fontos közérdekből a sorkatonai szolgálatra való behívását el kell halasztani annak a hadkötelesnek, aki a kért halasztás időszakában az állami vagy társadalmi életben, a népgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedően fontos tevékenységet folytat.

(2) A szolgálathalasztás az indoknak megfelelő legrövidebb időtartamra, legfeljebb azonban annak az évnek június 15. napjáig engedélyezhető, amelyben a hadköteles a 22. évét betölti.

(3) A szolgálathalasztást az érdekelt miniszter javaslatára a honvédelmi miniszter engedélyezi.

(4) Ha a szolgálathalasztás indoka időközben megszűnt, erről a javaslatot tevő miniszter a honvédelmi minisztert értesíti.

Személyi érdekű szolgálathalasztás

38. §

(1) Fontos személyi érdekből a sorköteles vagy hozzátartozója kérelmére kivételes méltánylást érdemlő esetben szolgálathalasztás engedélyezhető.

(2) A szolgálathalasztást a körülmények mérlegelése alapján a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság legfeljebb annak az évnek június 15. napjáig engedélyezi, amelyben a sorköteles a 22. évét betölti.

A sorkatonai szolgálat félbeszakítása

39. §

(1) Félbeszakítható a sorkatonai szolgálata annak a hadkötelesnek

a) akinek az egészségi fogyatékosságát a sorkatonai szolgálata alatt állapították meg, e fogyatékossága megszünéséig,

b) akinek a családfenntartói kötelezettsége a bevonulás után állott be vagy nyert megállapítást, e kötelezettsége fennállásáig,

c) akit a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatára vettek fel, - meghatározott idő letöltése után - tanulmányai tartamára,

d) aki az állami vagy társadalmi életben, a népgazdaságban, a tudomány, a művészet, vagy a sport területén kiemelkedően fontos tevékenységet folytat,

e) akit a külön szabályokban meghatározott szabadságvesztésre ítéltek.

(2) A szolgálatnak a családfenntartói kötelezettség miatti félbeszakítását a sorkatonának vagy az eltartásra szoruló hozzátartozónak kell kérnie annál a parancsnokságnál, amelynek állományában a sorkatona szolgálatot teljesít. A kérelem felől - az egységparancsnok javaslata alapján - a honvédelmi miniszter, határőr esetében a belügyminiszter dönt.

(3) Az engedélyezett félbeszakítás indokának időközbeni megszűnését a sorköteles, a családfenntartói kötelezettségnek önhibából történő nem teljesítését az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak köteles haladéktalanul bejelenteni.

A szolgálathalasztásnak és a katonai szolgálat félbeszakításának közös szabályai

40. §

(1) Az a hadköteles, akit szolgálathalasztás miatt a sorköteles korban nem hívtak be, annak betöltése után is behívható sorkatonai szolgálatra. Behívásnak a szolgálathalasztás megszűnésétől számított 2 éven belül, legfeljebb azonban annak az évnek december 31. napjáig van helye, amelyben a hadköteles a 28. évét betölti. Eddig a korhatárig az a hadköteles is behívható szolgálatának továbbfolytatására, akinek a sorkatonai szolgálatát időközben félbeszakították.

(2) Az (1) bekezdés irányadó arra a hadkötelesre is, akinek a katonai szolgálatát szabadságvesztés miatt halasztották el.

(3) A sorkatonai szolgálat félbeszakítása esetén a hadkötelest ideiglenesen tartalékos állományba kell helyezni.

(4) Az egészségi fogyatékosság, családfenntartói kötelezettség, illetőleg fontos személyi érdek megszünését a hadköteles haladéktalanul bejelenteni köteles a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak.

41. §

(1) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem (javaslat) benyújtása a behívó parancs teljesítése alól nem mentesít.

(2) A sorkatonai szolgálat elhalasztására (félbeszakítására) irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

A felsőfokú oktatási intézményben végzettek sorkatonai szolgálata

42. §

(1) A felsőfokú oktatási intézményben végzett hadköteles sorkatonai szolgálatának időtartama 18 hónap. Ezt a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt vagy befejezése után, illetőleg megosztva teljesíti.

(2) Ha a katonai tanintézet (kollégium) hallgatója tanulmányait önhibájából nem fejezi be, a külön szabályok szerint sorkatonai szolgálat teljesítésére köteles.

(A Hvt. 40. §-ához)

A tartalékos katonai szolgálat alóli mentesség

43. §

(1) Mentesek a tartalékos katonai szolgálat alól:

a) a rendőrség,

b) a munkásőrség,

c) a büntetésvégrehajtási testület és

d) az állami tűzoltóság

hivatásos állományú tagjai.

(2) A tartalékos katonai szolgálat alól mentesülők körét a honvédelmi miniszter más személyekre is kiterjesztheti.

Tartalékos katonai szolgálat a fegyveres erőkön kívül

44. §

(1) A rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és az állami tűzoltóság részére biztosított hadkötetelesek a tartalékos katonai szolgálatot saját testületüknél teljesítik. Indokolt esetben a honvédelmi miniszter - az érdekelt miniszterrel egyetértésben - ezek számára is elrendelheti, hogy a tartalékos katonai szolgálatot a fegyveres erőknél teljesítsék.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hadkötelesek bevonultatása a fegyveres erőkhöz való behívás szabályai szerint történik.

A tartalékosok önkéntes katonai továbbképzése

45. §

Önként jelentkezés alapján a tartalékos hadkötelesek katonai továbbképzésben vesznek részt, amely a Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenységének keretében folyik.

A meghagyás

46. §

Háború idejére egyes hadkötelesek - a munkakörükhöz fűződő fontos közérdekre tekintettel - a szükséghez képest a betöltött vagy a számukra kijelölt munkakörben (beosztásban) ideiglenesen meghagyhatók.

(A Hvt. 41. §-ához)

A hadkötelesek ideiglenes mentesítése a tartalékos katonai szolgálat alól

47. §

(1) Egyes hadköteleseket a tartalékos katonai szolgálat alól ideiglenesen mentesíteni lehet egészségi okból, fontos közérdekből vagy méltánylást érdemlő személyi érdekből.

(2) Fontos közérdekből a tartalékos katonai szolgálat alól az a hadköteles mentesíthető, aki az esedékes szolgálat időszakában az állami vagy társadalmi életben, a népgazdaságban, illetőleg a tudomány, a művészet vagy a sport területén fontos feladatot lát el, továbbá az a szakképzett dolgozó, aki fontos munkakörében egyelőre nélkülözhetetlen, vagy pótlása a tartalékos katonai szolgálat időtartamára nem biztosítható.

(3) Méltánylást érdemlő személyi érdekből azt a hadkötelest lehet mentesíteni a tartalékos katonai szolgálat alól, akinek a tervezett időre történő bevonulása fontos egyéni vagy családi érdekeit súlyosan veszélyeztetné.

48. §

(1) A tartalékos katonai szolgálat alóli ideiglenes mentesítés csak az esedékes behívás egyszeri elhalasztását jelenti. Indokolt esetben azonban a mentesítést követő újabb behívás időszakára is kiterjeszthető.

(2) Az ideiglenes mentesítés iránti kérelmet az érdekelt szerv (vállalat, intézmény, hivatal, szövetkezet, egyesület stb.) vezetője, illetőleg az érintett hadköteles írásban terjesztheti elő az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnál. A kérelem felől a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok dönt.

49. §

(1) Az ideiglenes mentesítés iránti kérelem előterjesztése a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.

(2) Az ideiglenes mentesítés megtagadása miatt fellebbezésnek helye nincs.

A Hvt. XI. Fejezetéhez

(A Hvt. 47. §-ához)

A polgári védelmi kiképzés és gyakorlat

50. §

(1) A polgári védelmi kiképzés munkaidőn kívül a lakóhelyen vagy a munkahelyen történik. A kiképzés - a munkáltatónak (a szövetkezet vezetőségének) a hozzájárulásával, kivételesen - munkaidő alatt is tartható.

(2) A polgári védelmi kiképzést és gyakorlatot a munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban állók részére rendszerint munkahelyükön kell megtartani.

51. §

(1) A polgári védelmi gyakorlat ideje a kiképzés évi óraszámába nem számít be. Ilyen gyakorlat évenként legfeljebb kétszer tartható.

(2) A polgári védelmi kiképzésnek, illetőleg gyakorlatnak a törvényben megállapított évi időtartamába nem lehet beszámítani a lakóhelytől vagy a munkahelytől a kiképzés, illetőleg a gyakorlat helyére és onnan visszautazáshoz szükséges időt.

52. §

A polgári védelmi gyakorlat elrendelésére a honvédelmi miniszter, a polgári védelem országos törzsparancsnoka vagy az általa megbízott polgári védelmi vezető jogosult.

53. §

(1) A továbbtanuló dolgozót tanulmányainak ideje alatt a polgári védelmi kiképzésben és gyakorlaton való részvétel alól mentesíteni kell.

(2) A polgári védelmi kiképzésben vagy gyakorlaton való részvétel alól - indokolt esetben (szabadság, kiküldetés stb.) - a polgári védelem illetékes államigazgatási, illetőleg vállalati, szövetkezeti, intézményi stb. vezetője (a továbbiakban: üzemi vezető) meghatározott időre halasztást adhat.

54. §

Az államigazgatási szervek és az üzemek vezető beosztású dolgozóinak polgári védelmi kiképzéséről - ha a polgári védelmi feladataikat munkaviszonyuk vagy szövetkezeti tagsági viszonyuk alapján látják el (a polgári védelem államigazgatási, üzemi szerveinek vezetői, törzstagjai, előadói, szakszolgálati szervek és szervezetek vezető állományú tagjai stb.) -, a honvédelmi miniszter, illetőleg a polgári védelem országos törzsparancsnoka vagy a felügyeleti szervük összevont tanfolyamon, illetőleg központi iskolán is gondoskodhat.

55. §

A honvédelmi miniszternek az érdekelt miniszterrel egyetértésben kiadott rendelkezése alapján munkakörének betöltése, illetőleg foglalkozásának gyakorlása folytán munkahelyén vagy működési területén polgári védelmi feladatok ellátására kötelezhető az is, akire a polgári védelmi kötelezettség egyébként nem terjed ki, vagy aki a polgári védelmi kötelezettség alól mentes.

A polgári védelmi szolgálat

56. §

(1) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt folyamatos vagy ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátására lehet kötelezni.

(2) Az ideiglenes szolgálat bevezetése iránt - a polgári védelem országos törzsparancsnokának rendelkezése alapján - a polgári védelem államigazgatási vagy üzemi vezetője intézkedik.

(3) A polgári védelmi szolgálat ellátására a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy az állandó lakóhelyén vagy a munkahelyén kívül is igénybe vehető. Az igénybevételt a polgári védelem államigazgatási vezetője rendeli el.

57. §

(1) Aki polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles a felhívásban megjelölt helyen és időben megjelenni, ott a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni és a részére adott utasítást végrehajtani.

(2) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy köteles a polgári védelem államigazgatási vezetőjének rendelkezésére részt venni annak a községnek (városnak) azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik.

(3) Az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban való részvétel alól a polgári védelem államigazgatási vezetője mentesítheti azt, aki igazolja, hogy hivatásbeli (pl. orvosi, egészségügyi szakdolgozói) vagy szolgálati (pl. vasúti) feladatainak ellátása, illetőleg honvédelmi munkakötelezettségének teljesítése a helyszínről való haladéktalan távozását követeli meg.

A polgári védelmi megjelenési és bejelentési kötelezettség

58. §

(1) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt - a honvédelmi miniszter által meghatározott körben - megjelenési és bejelentési kötelezettség terheli.

(2) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy köteles nyilvántartásba vétele végett vagy a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő egyéb okból a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőjének felhívására megjelenni (megjelenési kötelezettség).

(3) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy köteles a nyilvántartást vezető államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőnek 48 órán belül írásban vagy szóban bejelenteni az állandó lakóhelyében és a munkahelyében bekövetkezett változást, szakképzettség (újabb szakképzettség) megszerzését, továbbá mindazokat a változásokat, amelyek a polgári védelmi szakszolgálat alóli mentességet eredményezik (bejelentési kötelezettség).

Mentesség a polgári védelmi kötelezettség alól

59. §

Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:

a) a terhes nő a terhesség megállapításától kezdve,

b) az anya a gyermek 3 éves koráig,

c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el.

d) aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el,

e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan,

f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a kötelezettség alól mentesített.

60. §

A polgári védelmi kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyre.

61. §

A munkásőrség társadalmi állományú tagjának polgári védelmi kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.

62. §

A polgári védelmi szolgálatot önkéntes jelentkezéssel az is elvállalhatja, aki egyébként e kötelezettség alól mentes.

A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos eljárás

63. §

(1) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek közül polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azt, aki képzettségénél vagy képességénél fogva különleges polgári védelmi feladat ellátására alkalmas.

(2) A polgári védelmi kötelezettség teljesítésére csak a község, város, fővárosi kerület területén állandó lakóhellyel rendelkező vagy az ezek területén levő üzemeknél munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló személyt lehet beosztani.

(3) A munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló személyt lehetőleg a munkahelyén működő polgári védelmi szervezetbe kell beosztani.

(4) A polgári védelmi kötelezettséget a munkahely vagy a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető rendelkezésének megfelelően kell a polgári védelmi szervezetekben vagy azokon kívül teljesíteni.

64. §

(1) A polgári védelmi kötelezettséggel és a kötelezettség alóli mentességgel összefüggő kérdésekben a polgári védelem illetékes államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője határoz.

(2) A polgári védelem államigazgatási vezetőjének határozata elleni fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

(3) A polgári védelem üzemi vezetőjének határozata elleni fellebbezésről a közvetlen felügyeletet gyakorló polgári védelmi szerv dönt. A fellebbezésre az 1957. évi IV. törvény megfelelően irányadó

(4) A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

A Hvt. XII. Fejezetéhez

(A Hvt. 48. §-ához)

A tartós honvédelmi munkára történő igénybevétel

65. §

(1) A tartós honvédelmi munkára történő igénybevétel határozott vagy határozatlan időre szólhat.

(2) Az arra kötelezett személy tartós honvédelmi munkára elsősorban a honvédelem számára termelő vállalatoknál és - polgári alkalmazott esetében - a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, továbbá a közforgalmú közlekedési és hírközlési szerveknél, valamint az egészségügy területén vehető igénybe.

(3) Tartós honvédelmi munkára történő igénybevétel rendelhető el olyan - termelési, államigazgatási stb. - munkakörben is, amelyben a szakképzett munkaerő-ellátás másképp nem biztosítható, feltéve, hogy ezt a honvédelem érdeke indokolja.

Az ideiglenes igénybevétel

66. §

(1) Ideiglenes (alkalmi) honvédelmi munkára történő igénybevétel elsősorban az olyan tömeges, szakképzetlen munkaerőszükséglet kielégítésére rendelhető el, amely helyileg merül fel (pl. védelmi rendszer sürgős kiépítése, szállítmány ki- és berakása, romeltakarítás, mentés).

(2) Az ideiglenes honvédelmi munkára történő igénybevétel időtartama egyfolytában az egy hetet nem haladhatja meg.

(3) Az igénybevételnél figyelemmel kell lenni arra, hogy ne akadályozza az igénybe vett személyt a honvédelmi vagy népgazdasági érdek szempontjából fontosabb munkaviszonyból, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyból vagy tartós honvédelmi munkából folyó kötelezettségének teljesítésében.

Mentesség a honvédelmi munkakötelezettség alól

67. §

(1) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:

a) a terhes nő a terhesség megállapításától kezdve,

b) az anya a gyermek 3 éves koráig,

c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el,

d) aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el,

e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan,

f) a fontos közérdekből mentesített személy; az ezen a címen mentesíthető személyek körére, a mentesítés feltételeire és módjára nézve az illetékes miniszternek a javaslatát kell figyelembe venni.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjaira.

A honvédelmi munkakötelezettség elrendelése

68. §

(1) Tartós honvédelmi munkakötelezettséget rendelhet el a tanácsi vállalatoknál és társulásaiknál, valamint a munkaközösségeknél és a magánmunkáltatóknál munkaviszonyban álló, továbbá a szövetkezetekkel és társulásaikkal tagsági, illetőleg munkaviszonyban állók és a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) nem álló lakosság részére a fővárosi, megyei, megyei városi tanács elnöke, illetve átruházott hatáskörben a járási hivatal elnöke, más munkáltatóknál munkaviszonyban állók részére pedig az illetékes miniszter.

(2) A szövetkezetekkel és társulásaikkal munkaviszonyban állók tartós honvédelmi munkakötelezettségét csak az illetékes ágazati miniszter rendeletében meghatározottak szerint lehet elrendelni.

(3) Ideiglenes honvédelmi munkakötelezettséget a munkahely, a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes helyi tanács elnöke rendelhet el.

(4) A fegyveres erők részére az illetékes katonai parancsnok megkeresésére az igénybevételt el kell rendelni.

(5) A katonai igazgatás alá vont területeken az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogkörben az illetékes katonai parancsnok is rendelkezhet.

A Hvt. XIII. Fejezetéhez

(A Hvt. 49. §-ához)

A személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik érdekvédelme

69. §

(1) Az érdekvédelem szabályai kiterjednek:

a) a honvédelmi oktatásban való részvételi,

b) a hadkötelesekre előírt jelentkezési,

c) a sorkatonai szolgálati,

d) a tartalékos katonai szolgálati, valamint

e) a polgári védelmi kötelezettségüket teljesítőkre.

(2) A rendeletben megállapított esetekben a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők hozzátartozóinak érdekvédelmére ezt a rendeletet kell alkalmazni.

(3) A hivatásos és a továbbszolgáló állományúaknak, a munkásőrség társadalmi állományú tagjainak, valamint hozzátartozóiknak az érdekvédelméről külön jogszabály rendelkezik.

Szabadság

70. §

(1) A munkaviszonyban és a szövetkezeti tagsági viszonyban álló hadköteles részére - az azonnali bevonulást kivéve - katonai szolgálatra történő bevonulása előtt, kérésére 2 munkanap fizetés-(térítés) nélküli szabadságot kell engedélyezni.

(2) A sorkatonai szolgálatból leszerelt és bevonulása előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozót (szövetkezeti tagot) - ha katonai szolgálatát kiemelkedően teljesítette -, külön rendkívüli szabadság, továbbá a magasabb munkaköri besoroláshoz szükséges szakmai vizsgák megkönnyítése érdekében - kérelmére - külön fizetés-(térítés) nélküli szabadság illeti meg.

A munkaviszony és a szövetkezeti tagsági viszony megszűnése és módosítása

71. §

(1) A hadkötelest katonai szolgálati kötelezettségének teljesítése alatt, továbbá annak befejezése után - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint - felmondási védelem illeti meg.

(2) A határozott időre létesített munkaviszony a határozott idő, illetőleg a meghatározott munka elvégzéséhez szükséges idő elteltével a katonai szolgálat ideje alatt is megszűnik.

(3) Ha a sorkatonai szolgálatra való bevonulás a próbaidő tartama alatt történik, a munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) a bevonulás napján megszűnik, kivéve ha a felek írásban másképpen állapodnak meg.

72. §

(1) Ha a dolgozó ellen fegyelmi eljárás indult, és még a fegyelmi határozat közlése előtt katonai szolgálatra behívták, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni; ha azonban előreláthatólag elbocsátás kiszabása szükséges, az eljárást a katonai szolgálat tartamára fel kell függeszteni.

(2) Az (1) bekezdés a szövetkezeti tag elleni fegyelmi eljárásban is megfelelően irányadó.

73. §

(1) A sorkatona közös háztartásában élő feleségének munkaviszonyát felmondással megszüntetni nem lehet.

(2) A sorkatona eltartásra szoruló, csökkent munkaképességű hozzátartozójának munkaviszonyát csak akkor lehet megszüntetni, ha a munkáltató a megfelelő munkakörben való elhelyezéséről gondoskodik.

(3) A sorkatona szövetkezeti tagsági viszonyban álló feleségét a szövetkezet - a kölcsönös megegyezés esetét kivéve - nem helyezheti állandó jelleggel olyan munkakörbe, amely reá nézve hátrányosabb.

Alkalmazási kedvezmények

74. §

(1) A sorkatonai szolgálatot teljesített hadkötelest munkaviszony, szolgálati viszony és szövetkezeti tagsági viszony létesítésénél - egyébként egyenlő feltételek mellett - a leszereléstől számított 3 éven belül előnyben kell részesíteni.

(2) Munkaviszony vagy szövetkezeti tagsági viszony létesítésénél - egyébként egyenlő feltételek mellett - előnyben kell részesíteni a sorkatonának azokat a hozzátartozóit is, akikkel a bevonulásig közös háztartásban élt.

(3) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben megrokkant személyt munkaviszony, szolgálati viszony vagy szövetkezeti tagsági viszony létesítésénél - egyébként egyenlő feltételek mellett - előnyben kell részesíteni.

A csökkent munkaképességűek védelme

75. §

A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági, továbbá rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A katonai szolgálati idő beszámítása a munkaviszonyba

76. §

A sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálati időt a munkaviszonyra, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályok szerint munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) töltött időnek kell számítani.

Munkásszálláson elhelyezés

77. §

A sorkatonai, illetőleg tartalékos katonai szolgálatból történő leszerelés után munkába jelentkező dolgozót (szövetkezeti tagot) - kérelmére - munkásszálláson kell elhelyezni, ha bevonulása előtt is munkásszálláson lakott, és a munkáltató (szövetkezet) a leszerelés idején is tart fenn munkásszállást.

Szolgálati lakás használata

78. §

A katonai szolgálat alatt a hadkötelesnek a szolgálati lakásra fennálló bérleti jogviszonya fennmarad, és azt csak a lakásbérletről szóló jogszabályokban meghatározott esetekben lehet megszüntetni.

Illetményföld és háztáji föld használata, földjáradék fizetése

79. §

(1) A dolgozó a katonai szolgálata alatt az illetmény földjének használatára jogosult, ha arra már bevonulása előtt jogot szerzett.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagja a katonai szolgálata alatt is jogosult a szövetkezeti tagokat megillető földjáradékra, továbbá - a bevonulása előtti közös munkája alapján megszerzett mértékben - a háztáji földjének használatára.

A munkabéren felüli egyéb juttatások

80. §

(1) A munkaviszonyra vonatkozó szabályok állapítják meg, hogy a 77-79. §-ban nem említett, munkabéren felüli, illetőleg természetbeni juttatások közül (pl. egyenruha, kedvezményes utazás) a katonai szolgálat alatt a dolgozó melyikben és milyen feltételek mellett részesül.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagokra is.

Szociális kedvezmények

81. §

(1) Az egészségügyi szakigazgatási szerv gondoskodik a sorköteles eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozóinak a szociális juttatás és egyéb támogatás szempontjából való számbavételéről és a sorköteles behívása esetén a hozzátartozók jogszabályban megállapított juttatásának és támogatásának biztosításáról.

(2) A katona gondozásra szoruló egyenes ági felmenő rokonait, házastársát, az általa eltartott testvérét - ha eltartásukra és gondozásukra köteles más hozzátartozójuk nincs -, kérelmükre az egészségügyi szakigazgatási szerv köteles soron kívül szociális gondozásba venni.

(3) Ha a sorkatona hozzátartozójának rendkívüli körülményei (betegség, haláleset, elemi kár stb.) indokolttá teszik, a hozzátartozó kérelmére az egészségügyi szakigazgatási szerv egyszeri segélyt folyósíthat.

82. §

(1) Ha a katona közös háztartásban élő felesége munkaviszonyban áll vagy szövetkezeti tag, gyermekének a lakáshoz vagy a munkahelyhez legközelebb eső bölcsődében, óvodában, napközi otthonban történő elhelyezését - a kizáró esetektől eltekintve - biztosítani kell.

(2) A bevonult gondozásra szoruló gyermekét - ha a hozzátartozók a gyermek gondozását (pl. betegség miatt) ellátni nem tudják -, a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi, illetőleg gyámügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének javaslatára, átmenetileg bentlakásos gyermekintézményben (csecsemőotthonban, nevelőotthonban) kell elhelyezni.

Tanulmányi kedvezmények

83. §

(1) A sorkatonai szolgálatot teljesített hadkötelest felsőfokú oktatási intézménybe hallgatóként való felvételnél, illetőleg bármely tanulmányi szerződés megkötésénél - egyébként egyenlő feltételek esetén - a leszereléstől számított 3 éven belül előnyben kell részesíteni.

(2) A sorkatonai szolgálat alatt megszerzett szakképesítést és szakmai gyakorlatot a polgári munkakör betöltésénél megfelelően figyelembe kell venni.

84. §

(1) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben megrokkantat, továbbá halála esetén gyermekét a közép- és felsőfokú oktatási intézménybe, illetőleg szakmunkás tanulóként való felvételnél - egyébként egyenlő feltételek mellett - előnyben kell részesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említettek és gyermekeik részére akkor is teljes tandíjmentességet kell adni, ha ez őket egyébként nem illetné meg.

(3) Ösztöndíj, tanulmányi segély, valamint az oktatási és nevelő intézményeknél rendszeresített egyéb szociális juttatások nyújtásánál az (1) bekezdésben említetteket - egyébként egyenlő feltételek mellett - előnyben kell részesíteni.

Lakásépítési kedvezmény

85. §

A sorkatonai szolgálatból leszerelt dolgozót munkahelyén (a szövetkezetben) lakásépítés, illetőleg lakásvásárlás esetén - egyébként egyenlő feltételek mellett - előnyben kell részesíteni.

Térítés a kiesett munkaidőre

86. §

(1) A munkaviszonyban álló dolgozó részére a munkáltató átlagkeresetet köteles fizetni arra a kiesett munkaidejére, amely alatt az alábbi honvédelmi kötelezettségeinek teljesítése miatt nem tudott részt venni a munkában:

a) megjelenési kötelezettség;

b) polgári védelmi kötelezettség;

c) honvédelmi oktatásban való részvétel.

(2) A szövetkezet tagja a szövetkezettől az (1) bekezdésben említett esetekben a munkaköri beosztásának megfelelően a kiesett munkaidőre járó átlagrészesedést (átlagkeresetet) kap, ha egyébként a távolléte alatt - munkaköre, illetőleg beosztása folytán - köteles lett volna a szövetkezet közös munkájában részt venni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozók részére a lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve külön rendeletben megállapított térítést fizet a polgári védelmi gyakorlaton való részvétel idejére.

(4) Nem illeti meg térítés a polgári védelmi gyakorlaton részt vevő azt a személyt, aki kereső foglalkozást nem folytat, vagy nyugellátásban részesül, kivéve ha a gyakorlaton való részvétel ideje alatt mint nyugdíjas munkaviszonyban áll.

87. §

A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő vagy szolgálatot teljesítő személyt a térítésen kívül - szükség esetén - ingyenes elhelyezés, ruházat és élelmezés is megilleti. Erről az a polgári védelmi szerv köteles gondoskodni, amely a gyakorlatért felelős, vagy amelynél a szolgálatot teljesíteni kell.

Útiköltség megtérítése

88. §

(1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére e kötelezettség teljesítésével összefüggő útiköltséget meg kell téríteni. A polgári védelmi kiképzésben részt vevőnek útiköltség térítés nem jár.

(2) A sorkatonát, ha szabadságra vagy eltávozásra más helységbe utazik, a meghatározott közforgalmú járműveken utazási kedvezmény illeti meg.

Bevonulási segély

89. §

(1) A munkaviszonyban álló dolgozó és a szövetkezet tagja sorkatonai szolgálatra való behívása esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult.

(2) A bevonulási segélyt a munkáltató, illetőleg a szövetkezet köteles a jogosult számára a bevonulás előtt kifizetni.

(3) Ha a behívott személy sorkatonai szolgálatára - bármilyen oknál fogva - nem kerül sor, a bevonulási segély visszafizetésiére nem kötelezhető, újabb behívás esetén azonban bevonulási segélyt nem kap.

90. §

A bevonulási segély összege a havi átlagkereset (átlagrészesedés) 50%-a. Ha azonban a hadkötelesnek olyan gyermeke van, akinek eltartásáról bevonulása előtt maga gondoskodott, a bevonulási segély összege a havi átlagkereset (átlagrészesedés).

Családi segély

91. §

Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg.

92. §

(1) A családi segélyre jogosultság szempontjából hozzátartozó: a bevonult felesége, gyermeke, örökbefogadott és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére, továbbá élettársa, ha az együttélésből gyermeke van.

(2) Eltartott hozzátartozónak számít a sorkatona feleségének szülője is, ha őt a bevonult a katonai szolgálat megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a sorkatona elvált felesége, ha részére bírósági határozat tartásdíjat állapít meg.

93. §

(1) A családi segélyre jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni:

a) azt a hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,

b) a bevonult feleségét vagy élettársát, ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, vagy legalább 6 hónapja terhes, vagy veszélyeztetett terhesnek nyilvánított állapotban van, vagy pedig ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, illetőleg szakmunkás tanuló,

c) azt a nő hozzátartozót, aki 55., illetve azt a férfi hozzátartozót, aki 60. évét betöltötte,

d) a testvért és a gyermeket 16. évének betöltéséig, illetőleg ha középfokú oktatási intézmény nappali tagozatára vagy kisegítő (gyógypedagógiai) iskolába jár, annak befejezéséig, legfeljebb azonban 19. évének betöltéséig; ha szakmunkás tanuló, legfeljebb 18. évének, ha pedig érettségizett szakmunkás tanuló, a 19. évének betöltéséig.

(2) Munkaképtelennek kell tekinteni azt a testvért és gyermeket is, aki az (1) bekezdés d) pontjában felsorolt életkor betöltésekor tartósan munkaképtelen, vagy munkaképességét 67%-ban elvesztette, ha ez az állapot legalább egy éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább 1 évig tartani fog,

(3) Családi segélyre jogosult az a testvér és gyermek is, aki középfokú iskolai tanulmányait orvosi igazolás szerint betegsége vagy testi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi.

94. §

(1) A családi segély szempontjából eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával közös vagy külön háztartásban élő munkaképtelen hozzátartozót, valamint azt a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló munkaképes hozzátartozót, akinek keresete, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelme a családi segély megállapításának alapjául szolgáló - külön rendeletben megállapított - összeget nem haladja meg.

(2) Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból származó összes jövedelmét össze kell adni, és a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulónak tekinteni, ha a havi keresetük (jövedelmük) együttes Összege nem haladja meg a külön rendeletben megállapított értékhatárokat.

(3) Ha a családi segélyre jogosult hozzátartozók külön háztartásban élnek, keresetüket (jövedelmüket) háztartásonként kell figyelembe venni.

(4) Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam ingyenesen gondoskodik.

95. §

(1) A családi segély megállapítása a lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

(2) Az egészségügyi szakigazgatási szerv határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

(3) A családi segélyt a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

(4) A családi segélyt háztartásonként csak egy igényjogosultnak lehet folyósítani.

A családi segély összege

96. §

A családi segély összegét a külön jogszabály olyan mértékben állapítja meg, hogy az biztosítsa az eltartásra szorulók megélhetését, és hogy az eltartás gondja ne zavarja a sorkatonát a haza iránti kötelessége teljesítésében.

A betegség miatt leszereltek hozzátartozóinak családi segélye

97. §

A sorkatonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete miatt leszerelt és a 110. § szerinti táppénzpótló segélyben részesülő hadköteles hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára - legfeljebb azonban a leszereléstől számított 1, gümőkóros megbetegedés esetén 2 évig - tovább kell folyósítani.

A sorkatona és a tartalékos katona illetménye

98. §

A sorkatonát és a tartalékos katonát a katonai szolgálata alatt az illetékes miniszter által meghatározott pénzilletmény és ingyenes természetbeni ellátás, valamint egyéb járandóságok illetik meg.

A sorkatonai szolgálatból leszerelő egyszeri pénzjuttatása

99. §

(1) A sorkatonai szolgálatból leszerelő a polgári életbe történő visszatérés és beilleszkedés megkönnyítésére - szociális helyzete, egészségi állapota és a katonai szolgálat ideje alatti magatartása figyelembevételével - egyszeri pénzjuttatásban (leszerelési segélyben) részesíthető.

(2) A leszerelési segélyt a fegyveres erők a költségvetésükből fizetik.

A tartalékos katona kereset- (jövedelem)kiesésének megtérítése

100. §

(1) A tartalékos hadkötelest 10 napot meg nem haladó katonai szolgálata idejére attól a szervtől, amelynél szolgálatot teljesít, természetbeni ellátás, a munkáltatótól és az ipari szövetkezettől pedig az átlagkeresete, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezettől az átlagrészesedése illeti meg.

(2) A tartalékos hadköteles 10 napot meghaladó katonai szolgálata alatt, annak idejére illetményt és természetbeni ellátást kap attól a szervtől, amelynél a szolgálatot teljesíti. Ezenfelül a munkaviszonya alapján a munkáltatótól, a tagsága alapján az ipari szövetkezettől átlagkeresetének mértékéig terjedő keresetkiegészítésben, illetőleg tagsága alapján a mezőgazdasági szövetkezettől átlagrészesedésének mértékéig terjedő jövedelemkiegészítésben részesül.

(3) A bevonulása előtt önálló foglalkozást folytató (egyénileg gazdálkodó, kisiparos, kiskereskedő, esetenkénti munkabérből élő vagy munkaközösségi tag stb.) tartalékos katona, ha foglalkozása körében állandó alkalmazottat nem tart, és hozzátartozója a bevonult foglalkozását (gazdálkodását) folytatni nem tudja, az illetményen és természetbeni ellátáson felül jövedelempótló segélyre jogosult. A jövedelempótló segélyt külön jogszabály alapján az egészségügyi szakigazgatási szerv állapítja meg és folyósítja.

(4) A Hvt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján tartalékos katonai szolgálatban visszatartott hadköteles a fegyveres erőktől az illetményen és természetbeni ellátáson felül a külön jogszabályban meghatározott mértékig jövedelempótló segélyben részesül.

101. §

(1) A 100. § (1) bekezdése szerinti átlagkereset munkabérnek, ipari szövetkezeti munkadíjnak, az átlagrészesedés mezőgazdasági szövetkezeti részesedésnek minősül; az adók, járulékok és egyéb levonások szempontjából a munkabérre, a munkadíjra, illetőleg a részesedésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) A 100. § (2) bekezdése szerinti kereset- (jövedelem-) kiegészítést a bérjellegű egyéb költségek terhére kell kifizetni, utána járulékot és adót fizetni nem kell. A hadkötelest terhelő tartozások levonása szempontjából a kereset- (jövedelem-) kiegészítést munkabérnek, munkadíjnak illetőleg részesedésnek kell tekinteni.

(3) A 100. § (3) bekezdése szerinti jövedelempótló segélyt a lakóhely szerinti helyi tanács költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére kell folyósítani.

102. §

A katonai szolgálatot teljesítő tartalékos tiszt, zászlós és tiszthelyettes illetményéből - legfeljebb az illetmény 50%-a mértékéig - csak a nyugdíjjárulékot és a tartásdíj (tartás célját szolgáló járadék) címén fennálló tartozást lehet levonni; a természetbeni ellátás pénzértékéből, valamint a tartalékos tisztes és honvéd illetményéből levonásnak nincs helye.

A leszerelt hadköteles munkabérének emelése

103. §

(1) A sorkatonai szolgálatból leszerelt és a bevonulás előtti munkahelyén foglalkoztatott dolgozó munkabérének megállapításánál figyelembe kell venni a hasonló munkakörben időközben bekövetkezett bérrendezést (béremelést).

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezet tagjára is.

Nyereségrészesedésre jogosultság

104. §

(1) A sorkatonai szolgálatra bevonult személy a vállalatnál, illetőleg az ipari szövetkezetnél munkában töltött ideje arányában év végi részesedésre jogosult. A tartalékos katonai szolgálat idejét e tekintetben munkában töltött időnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági szövetkezetben járó év végi kiegészítő részesedés kifizetésére is.

Gyógyító-megelőző ellátás

105. §

A hadköteles betegségi ellátását a katonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete esetén a fegyveres erők, illetőleg a fegyveres testületek egészségügyi szolgálata biztosítja, szükség esetén az állami egészségügyi szolgálat útján.

106. §

(1) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, valamint az 50%-ot meghaladó rágóképességcsökkenés esetén elrendelt fogpótlás térítésmentesen illeti meg:

a) a gyógykezelésre kötelezett, továbbá a sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítő, illetőleg a katonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete miatt leszerelt hadkötelest, valamint

b) az egyéb honvédelmi kötelezettségét teljesítő személyt e kötelezettségének teljesítésével összefüggő balesete vagy megbetegedése esetén, állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg keresőképességének eléréséig.

(2) A térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás megilleti a hadköteles katonai szolgálata alatt a családi segélyre jogosult hozzátartozóit is.

Eltemetésről gondoskodás

107. §

(1) A katonai szolgálat ideje alatt meghalt hadköteles eltemetéséről költségvetésük terhére a fegyveres erők, illetőleg a fegyveres testületek gondoskodnak.

(2) A katonai szolgálattal összefüggő betegség vagy baleset következtében a leszerelés után 1 éven belül meghalt hadköteles eltemetéséről a lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni.

Állami ellátás

108. §

(1) A honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik állami ellátásra az e rendeletben megállapított eltérésekkel és kiegészítésekkel a társadalombiztosításról szóló jogszabályok rendelkezései szerint jogosultak.

(2) Állami ellátásként betegségi és anyasági ellátás, betegségi segély, táppénzpótló segély, családi pótlék, baleseti ellátás, rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, továbbá házastársi pótlék jár.

Táppénz, betegségi segély, táppénzpótló segély

109. §

(1) A táppénzre, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezettől betegségi segélyre jogosult gyógykezelésre kötelezett [14. § (1) bek. és 18. § (2) bek.] részére keresőképtelensége tartamára a táppénz, illetőleg a betegségi segély legfeljebb 1, gümőkóros megbetegedés esetén 2 évig jár, tekintet nélkül a gyógykezelésre kötelezett folyamatos biztosításának, mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében tagsági viszonyának, közös munkában töltött munkaidejének a tartamára, továbbá a keresőképtelenséget megelőzően segélyezésben töltött időre.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gyógykezelésre kötelezettet, ha keresőképtelensége 1 hónapnál hosszabb ideig tart, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban az (1) bekezdésben megjelölt ideig a külön rendeletben meghatározott összegű táppénzpótló segélyben kell részesíteni. A kórházi ápolás idejére a segély összegének olyan hányada jár, mint amelyet a társadalombiztosításról szóló jogszabályok a táppénzre vonatkozólag megállapítanak. A táppénzpótló segély a heti pihenőnapra nem jár.

(3) A táppénz, illetőleg a betegségi segély napi összege a táppénzpótló segély összegénél kevesebb nem lehet.

(4) A betegségi segélyt a mezőgazdasági szövetkezet, a táppénzpótló segélyt a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási ügyviteli szerv állapítja meg és folyósítja a társadalombiztosítás terhére.

110. §

(1) Az a hadköteles, aki a leszerelést követő 15 napon belül keresőképtelenné válik és biztosított, vagy biztosítása a katonai szolgálatra történt bevonulását megelőző 15 napon belül, illetőleg a katonai szolgálata alatt szűnt meg, táppénzre, illetőleg betegségi segélyre jogosult.

(2) Az a hadköteles, aki a leszerelést követő 15 napon belül keresőképtelenné válik, de részére az (1) bekezdés alapján táppénz, illetőleg betegségi segély nem jár, 1 hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelenség esetén is táppénzpótló segélyre jogosult.

(3) A segélyezés időtartamának és összegének megállapításánál a 109. §-t kell megfelelően alkalmazni.

111. §

A 109. és 110. § alapján járó ellátások időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó ellátás időtartamába beszámítani nem lehet.

Baleseti ellátás

112. §

(1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére e kötelezettsége teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége (a továbbiakban: honvédelmi kötelezettséggel öszszefüggő baleset) esetén baleseti ellátás jár. Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek számít az is, amely a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személyt e kötelezettség teljesítésének a helyére vagy onnan vissza, illetőleg a lakására (szállására) menet közben éri.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, halála esetén eltemettetőjét temetési segély, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illeti meg.

Baleseti táppénz

113. §

(1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére baleseti táppénz jár, ha e kötelezettségével összefüggő balesete miatt keresőképtelenné válik. A baleseti táppénz legkorábban a leszerelést követő naptól jár.

(2) Aki ugyanarra az időre táppénzre, betegségi segélyre vagy táppénzpótló segélyre és baleseti táppénzre is jogosult, azt a kedvezőbb ellátás illeti meg.

Baleseti járadék

114. §

Baleseti járadék a jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének az ideje alatt is megilleti.

Baleseti rokkantsági nyugdíj

115. §

(1) Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki a honvédelmi kötelezettségének a teljesítésével összefüggő balesete következtében munkaképességét 67%-ban elvesztette.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének az ideje alatt 4. fokozatú baleseti járadék illeti meg.

116. §

(1) Annak a hadkötelesnek a baleseti rokkantsági nyugdíját, aki a katonai szolgálata alatt szakképesítést szerzett, a szakképzettségének és szakmai gyakorlatának megfelelő munkakörre a munkabérszabályok szerint járó besorolási bér középarányosának a figyelembevételével kell - kérelemre - megállapítani.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezet megrokkant tagjára is.

Hozzátartozói baleseti nyugellátások

117. §

A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy halála esetén hátramaradt hozzátartozói baleseti özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra és szülői nyugdíjra jogosultak, ha

a) a halál honvédelmi kötelezettséggel összefüggő baleset miatt következett be, vagy

b) a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy arra jogosult lett volna.

118. §

(1) Az illetékes miniszter által hősi halottá nyilvánított hadköteles özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 70%-a, amely a férjet a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, illetőleg megillette volna.

(2) Az (1) bekezdés alapján baleseti özvegyi nyugdíjat a feleségnek akkor lehet megállapítani, ha férjével annak haláláig együtt élt.

119. §

A hősi halott árvájának az árvaellátást akkor is a 118. §-ban meghatározott özvegyi nyugdíj alapulvételével kell megállapítani, ha az özvegy nem kap, vagy nem a 118. § szerint kap özvegyi nyugdíjat.

120. §

A hősi halott szülőjének (nagyszülőjének) járó szülői nyugdíj összege azonos annak az özvegyi nyugdíjnak az összegével, amely a hősi halott özvegyét megilleti vagy megilletné.

121. §

(1) A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátások együttes összege nem haladhatja meg annak az özvegyi nyugdíjnak a két és félszeresét, amely az együttélő feleséget megilleti, illetőleg megilletné.

(2) A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátás legkisebb összegét külön jogszabály állapítja meg.

Rokkantsági nyugdíj

122. §

(1) Rokkantsági nyugdíjra jogosult az a hadköteles, akit a katonai szolgálatból honvédelmi kötelezettség teljesítésével össze nem függő egészségi ok miatt szereltek le, ha munkaképességét legkésőbb a leszerelést követő 2 éven belül 67%-ban elvesztette, és a rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt szolgálati időt megszerezte.

(2) Az (1) bekezdésben említett ok miatt leszerelt hadköteles 22 éves kora előtt szolgálati időre tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

Hozzátartozói nyugellátások

123. §

A hozzátartozói nyugellátás e rendelet szerint akkor jár, ha

a) a hadköteles a katonai szolgálat alatt a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő ok miatt meghalt, vagy a hadkötelest a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő egészségi ok miatt szerelték le, és az ezt követő 2 éven belül halt meg, és

b) a hadköteles a 122. §-ban előírt szolgálati időt megszerezte, vagy 22 éves kora előtt halt meg.

Kivételes nyugellátás

124. §

A honvédelmi kötelezettség teljesítése terén szerzett kimagasló érdemek elismeréséül vagy szociális okból az illetékes miniszter kivételes nyugellátás megállapítására tehet javaslatot.

Baleseti ellátás, nyugellátás megállapítása és folyósítása

125. §

(1) A baleseti táppénzt a társadalombiztosítás terhére a táppénzt megállapító szervek állapítják meg és folyósítják.

(2) Az e rendelet alapján járó baleseti nyugellátásokat és nyugellátásokat - a kivételes nyugellátástól eltekintve - a társadalombiztosítási nyugellátást megállapító szervek igénybejelentés alapján állapítják meg.

126. §

A baleseti ellátást és nyugellátást a balesetet, illetőleg a bevonulást megelőzően elért kereset alapulvételével kell megállapítani. A külön jogszabályban meghatározott összeg alapján kell megállapítani a baleseti ellátást és nyugellátást annak a részére, akinek keresete nincs, vagy keresete alacsonyabb a külön jogszabályban meghatározott összegnél.

127. §

Annak elbírálásánál, hogy a baleset, illetőleg a haláleset honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben következett-e be, hadköteles esetében az állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoknak, honvédelmi oktatásban való részvételi kötelezettségét teljesítő esetében az állandó lakóhelye szerint illetékes helyi tanács elnökének, polgári védelmi kötelezettségét teljesítő esetében pedig a polgári védelem fővárosi, megyei törzsparancsnokának a nyilatkozata az irányadó.

128. §

A munkaképességcsökkenés mértékét, a rokkantság fokát az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai véleményezik.

129. §

(1) A nyugellátást megállapító szerv által hozott határozat elleni felszólalás elbírálásánál az illetékes bizottságban a 127. §-ban említett szervet egy kiküldött meghívásával képviselethez kell juttatni. A kiküldöttnek szavazati joga van.

(2) Ha a felszólalási eljárás során vitássá válik, hogy a baleset, illetőleg a halál honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefügg-e, az illetékes miniszter állásfoglalása az irányadó.

(3) A további jogorvoslat tekintetében a társadalombiztosításról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni; nem lehet azonban bírósághoz fordulni abban a kérdésben, hogy a baleset, illetőleg a halál honvédelmi kötelezettség teljesítésével öszszefügg-e.

130. §

(1) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíj felének és a keresetnek az együttes öszege nem éri el a nyugdíj megállapításánál alapul vett átlagkereset összegét, a baleseti rokkantsági nyugdíjnak legfeljebb 75%-át kell folyósítani.

(2) Ha a rokkantsági nyugdíj egyharmadának és a keresetnek az együttes összege nem éri el a nyugdíj megállapításánál alapul vett átlagkereset összegét, a rokkantsági nyugdíjnak legfeljebb 50%-át kell folyósítani.

(3) Az (1), illetőleg (2) bekezdés alapján folyósított összeg nem haladhatja meg a nyugdíj megállapításánál alapul vett átlagkereset összegét.

(4) Az (1), illetőleg (2) bekezdés szerint folyósítható nyugdíjhányadot a rokkantság fokára tekintet nélkül a III. csoportba tartozó rokkant részére járó nyugdíj alapulvételével kell megállapítani.

A személyes honvédelmi kötelezettséget teljesítők kárának megtérítése

131. §

A honvédelmi kötelezettségüket teljesítők életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő vagy azzal összefüggő károk - az elmaradt jövedelem, a dolgokban okozott kár, a költség és kiadás, a hozzátartozók kára - megtérítésével kapcsolatos szabályokat külön rendelet állapítja meg.

A Hvt. XIV. Fejezetéhez

(A Hvt. 50. §-ához)

A gazdasági kötelezettség

132. §

(1) A törvényben meghatározott gazdasági kötelezettség teljesítésére minden gazdálkodó szerv kötelezhető.

(2) A gazdálkodó szervezeteknek a termékek előállítására, szállítására, forgalomba hozatalára, illetőleg szolgáltatás teljesítésére vagy ezek mellőzésére vonatkozó kötelezettségeit a népgazdasági terv és a gazdaságirányítási rendszer keretei között, a jogszabályokban és gazdasági szabályozókban megszabott rendelkezések szerint kell elrendelni és teljesíteni.

A Hvt. XV. Fejezetéhez

(A Hvt. 51-52. §-ához)

Az ingatlan birtokosának átengedésre, tűrésre és intézkedésre kötelezése

133. §

(1) Béke idején az ingatlan (föld, épület, épületrész, lakás, lakrész) birtokosát az ingatlanának csak ideiglenes átengedésére lehet kötelezni személyek vagy dolgok elhelyezése céljából.

(2) Ha az ideiglenesen átengedett ingatlant előreláthatólag nem lehet viszaadni, azt ki kell sajátítani.

134. §

A birtokos tűrni köteles

a) a honvédelem célját szolgáló berendezés létesítése, elhelyezése érdekében az ingatlan átalakítását, továbbá a berendezés létesítésével, elhelyezésével és rendeltetésszerű használatával kapcsolatos előkészületeket,

b) a saját kezelésű utak használatát, valamint

c) a fegyveres erőknek és fegyveres testületeknek az ingatlanon való ideiglenes települését és átvonulását.

135. §

(1) A birtokos köteles a védelmi létesítmények és eszközök karbantartására, valamint a műszaki követelmények megvalósítása keretében óvóhely létesítésére, polgári védelmi eszközök (óvóhely-felszerelési tárgyak stb.) és egyéb védelmi (mentő-, oltó- stb.) anyagok beszerzésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésének részletes szabályait - ideértve a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos állami támogatást és kedvezményeket is - külön jogszabály állapítja meg.

136. §

A birtokos az ingatlan használatának (hasznosításának) korlátozására kötelezhető, ha az ingatlanon folytatott tevékenység a honvédelmi feladatok végrehajtását vagy ennek során az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

Az ingó dolog birtokosának kötelezettsége

137. §

(1) Az állami, szövetkezeti és társadalmi szervezetek kötelesek bejelenteni az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak gépjárműveiket, műszaki munkagépeiket és üzemanyag-edényzetüket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre.

(3) A bejelentések valódiságát, a gépjárművek, a műszaki munkagépek és az üzemanyag-edényzet műszaki állapotát, illetve használhatóságát, a gépjárművekhez tartozó szerszámkészletet a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok vagy az általa megbízott személy a helyszínen (telephelyen) ellenőrizheti.

138. §

(1) Az ingó dolog birtokosát béke idején csak a dolog ideiglenes átengedésére lehet kötelezni.

(2) Béke idején a honvédelem szükségleteinek kielégítésére elsősorban az állami és szövetkezeti tulajdonban álló ingó dolgokat kell igénybe venni.

Mentesség az anyagi szolgáltatás alól

139. §

Mentes az anyagi szolgáltatás alól

a) az idegen államok magyarországi diplomáciai és konzuli képviseleteinek, illetőleg ezek személyes mentességet élvező tagjainak, továbbá a nemzetközi szervezeteknek és azok nem magyar állampolgárságú tagjainak birtokában levő ingatlan és ingó dolog.

b) a kizárólag vallás gyakorlására szolgáló helyiség,

c) a közvetlen betegellátásban részt vevő orvos és egészségügyi szakdolgozó gyógyítás és betegellátás érdekében használt gépjárműve,

d) a közegészségügyi-járványügyi állomások, a közvetlen betegellátásban részt vevő egészségügyi és szociális intézmények, a közvetlen beteg- és gyógyszerellátásban részt vevő egészségügyi vállalatok, továbbá a tűzoltóság gépjárműve, műszaki munkagépe és üzemanyag-edényzete (felszerelése).

A kötelezettségek és szolgáltatások teljesítésének elrendelése

140. §

(1) A gazdasági kötelezettségek és anyagi szolgáltatások teljesítését - ha jogszabály kivételt nem tesz -, a Minisztertanács, az illetékes miniszter vagy - illetékességi területén - a fővárosi, megyei tanács elnöke rendeli el.

(2) Ingatlan igénybevételét személyek vagy dolgok elhelyezéséhez az ingatlan fekvése szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi tanács elnöke is elrendelheti.

(3) Gépjárművek, műszaki munkagépek és üzemanyag-edényzet igénybevételét - a honvédelmi miniszter rendelkezése alapján - az illetékes katonai szerv parancsnoka is elrendelheti.

(4) Nincs szükség a birtokos kötelezésének elrendelésére a fegyveres erőknek és a fegyveres testületeknek az ingatlanon való településével és az ingatlanon vagy a saját használatú utakon való átvonulásával kapcsolatban. Ilyenkor azonban az átvonulásról az ingatlan fekvése szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi tanácsot előzetesen, kellő időben értesíteni kell.

(5) A határsávban szükségessé váló sürgős intézkedést az illetékes katonai parancsnok soron kívül elrendelheti, és ezzel kapcsolatban ingatlant ideiglenesen igénybe vehet.

141. §

(1) Egyedileg meghatározott ingatlan és ingó dolog tekintetében a birtokost a kötelezettség teljesítésére egyedi határozattal kell kötelezni. Ugyanígy kell az állampolgárok gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségének teljesítését elrendelni.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatot -ha jogszabály másképp nem rendelkezik -, az igazgatási szerv hozza meg.

(3) Nincs helye fellebbezésnek az ingatlan és ingó dolog ideiglenes átengedését elrendelő határozat ellen.

(4) A különböző kötelezettségek teljesítésére (átengedésre, tűrésre, intézkedésre) vonatkozó határozatot bíróság előtt megtámadni nem lehet.

A Hvt. XVI. Fejezetéhez

(A Hvt. 53. §-ához)

A kártalanítás

142. §

(1) Ingatlan végleges igénybevétele esetén a kártalanítás a kisajátításra, illetőleg a kezelői jog átengedésére vonatkozó jogszabályok alapján történik.

(2) A kisajátításra, illetőleg a kezelői jog átengedésére vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kell kártalanítást adni az épületnek és tartozékainak átalakításáért vagy lebontásáért is.

143. §

(1) Az igénybe vett épület és a nem mező- vagy erdőgazdasági ingatlan használatáért (használatának korlátozásáért) azt a tiszta jövedelmet kell megtéríteni, amit az épület vagy ingatlan az igénybevétel időszakában nyújtott volna.

(2) Mező- és erdőgazdasági ingatlan ideiglenes igénybevétele, valamint átvonulás esetén a növényzetért, az értékveszteségért, továbbá egyes költségekért a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kell kártalanítást adni.

(3) A határsávban vagy honvédelmi létesítmény meghatározott körzetében levő mező- és erdőgazdasági ingatlanon a rajta levő növényzet kiirtása, meghatározott termelés folytatása vagy mellőzése miatt a birtokos a szükséges és hasznos ráfordítások, valamint a termeléskorlátozásból eredő jövedelemkiesés megtérítését igényelheti.

144. §

(1) Az ingó dolog ideiglenes igénybevétele esetén járó kártalanítást az igénybevétel sajátos körülményeinek és időtartamának figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az igénybe vett ingatlan és ingó dolog állagában okozott kárért járó kártalanítás mértékét a dolog helyreállítására (kijavítására) fordított költség és kiadás alapján kell megállapítani.

(3) Ha a dolog megsemmisül, a kártalanítás öszszegét a dolog forgalmi értéke alapján kell meghatározni.

145. §

Kártalanítás állami támogatással, a terhek csökkentésével, az eredeti állapot helyreállításával, a dolog természetbeni pótlásával vagy pénzbeni értékének megtérítésével nyújtható.

146. §

(1) A kötelezettségek teljesítése során a felek kötelesek együttműködni a károk megelőzése és elhárítása érdekében, illetőleg a kár bekövetkezte esetén annak bejelentése és megállapítása (felmérése) érdekében. A megelőzési és elhárítási kötelezettségét elmulasztó félnek a mulasztástól eredő vagyoni hátrányt viselnie kell.

(2) A károsult a kárigényét a kár keletkezésétől számított 30 napon belül köteles bejelenteni a kár bekövetkezésének helye szerint illetékes igazgatási szervnek.

147. §

A kártalanítást - ha jogszabály kivételt nem tesz -, az a szerv fizeti, amelynek javára az igénybevétel történt.

148. §

(1) A kártalanítás felől - megegyezés hiányában vagy vita esetén - a károkozás helye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási, megyei városi kerületi hivatal határoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakigazgatási szerv az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el. Ha azonban az igényelt kártalanítás összege a 100 000 Ft-ot meghaladja, az illetékes minisztérium szakvéleményét is be kell szerezni.

(3) A kártalanítás ügyében hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A jogerős határozatot sérelmező fél azonban 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

(4) A törvényben, illetőleg az e rendeletben nem említett károk megtérítésére a polgári jog általános szabályai az irányadók.

[A Hvt. 59. §-ának (2) bekezdéséhez]

Elővezetés

149. §

(1) Aki honvédelmi kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, elővezethető.

(2) A honvédelmi oktatáson való részvételi kötelezettségét, illetőleg a honvédelmi munkakötelezettségét megszegő elővezetését a lakóhelye szerint illetékes tanács elnöke, a hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettségét nem teljesítő elővezetését az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok, a polgári védelmi kötelezettségét megszegő elővezetését pedig a polgári védelem államigazgatási vezetője rendeli el.

[A Hvt. 60. §-ának (2) bekezdéséhez]

150. §

Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SZR) a következőképpen módosul:

(1) Az SZR 33. és 34. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Orvosi vizsgálat vagy gyógyító eljárás alóli kibúvás

33. § Aki a honvédelmi kötelezettséggel összefüggően elrendelt orvosi vizsgálatnak vagy gyógyító eljárásnak magát nem veti alá, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Katonai igazolvánnyal vagy bevonulási paranccsal kapcsolatos kötelezettség megszegése

34. § (1) Az a hadköteles, aki katonai igazolványát vagy bevonulási parancsát

a) másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi,

b) az arra jogosult személy felhívására nem mutatja fel,

c) elveszti, továbbá aki katonai igazolványának vagy bevonulási parancsának elvesztését, illetőleg megsemmisülését az előírt időn belül nem jelenti,

ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a talált katonai igazolványt vagy bevonulási parancsot az előírt időn belül nem szolgáltatja be,

ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(2) Az SZR a következő 36/A. §-sal egészül ki:

"Honvédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettség elmulasztása

36/A. § Aki a honvédelmi oktatással kapcsolatos bejelentési vagy megjelenési kötelezettségét nem teljesíti,

ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(3) Az SZR 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettség elmulasztása

37. § Aki a honvédelemmel kapcsolatos gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget,

háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(4) Az SZR 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az eljárás megindításának különleges feltétele

39. § A 31-35. és 38. §-ban meghatározott szabálysértés miatt az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok, a 36. §-ban meghatározott szabálysértés miatt az illetékes polgári védelmi szerv vezetőjének, míg a 36/A. §-ban meghatározott szabálysértés miatt a honvédelmi oktatást végző szerv vezetőjének feljelentése alapján indítható eljárás. A 33. §-ban meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a tanács illetékes szakigazgatási szervének feljelentése alapján is megindítható."

Felhatalmazás

151. §

(1) A törvény 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, valamint e rendelet 1. §-ának e) pontja alapján a honvédelmi miniszter állapítja meg

- az oktatási intézményeken kívül folyó honvédelmi oktatás rendjét,

- a jelentkezési kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel egyetértésben,

- a külföldön tartózkodó hadkötelesek nyilvántartására, sorozására és katonai igazolvánnyal való ellátására vonatkozó szabályokat a külügyminiszterrel egyetértésben,

- a sorkatonai szolgálat elhalasztásának és félbeszakításának, a tartalékos hadkötelesek ideiglenes mentesítésének, valamint a meghagyás rendjének részletes szabályait az érdekelt miniszterekkel egyetértésben,

- a továbbszolgálói állomány, valamint a katonai tanintézet (kollégium) hallgatóinak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat,

- a polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait.

- a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos érdekvédelemre vonatkozó részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben,

- a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságainak összegét az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel együttesen,

- a sorkatonák kedvezményes utazásával, továbbá a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők utazási költségeinek megtérítésével kapcsolatos szabályokat a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben,

- az ingatlan és ingó dolgok bejelentésével, igénybevételével kapcsolatos és az azzal összefüggő kártalanításra vonatkozó szabályokat az illetékes miniszterekkel egyetértésben.

(2) A törvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján

a) az oktatási miniszter állapítja meg az oktatási intézményekben folyó honvédelmi oktatás szabályait a honvédelmi miniszterrel és az érdekelt más miniszterekkel egyetértésben,

b) a pénzügyminiszter állapítja meg a honvédelmi hozzájárulás részletes szabályait - ideértve a mentesítési hatáskör gyakorlására vonatkozó szabályokat is - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben,

c) a munkaügyi miniszter állapítja meg a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmével kapcsolatos munkaügyi szabályokat a honvédelmi miniszterrel és az egyéb érdekelt miniszterekkel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben,

d) az egészségügyi miniszter állapítja meg a honvédelmi kötelezettséget teljesítők szociális és egészségügyi ellátásával kapcsolatban hatáskörébe tartozó szabályokat,

e) a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg a sorkatonák és a tartalékos katonák pénzilletményének, természetbeni ellátásának és egyéb járandóságainak, továbbá a leszerelő sorkatonák egyszeri pénzjuttatásának szabályait.

Hatálybalépés

152. §

(1) Ez a rendelet 1976. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- a gépjárművek, a műszaki munkagépek és az üzemanyagedényzet bejelentéséről szóló 26/1963. (IX. 29.) Korm. rendelet,

- a sorkatonai szolgálat elhalasztásáról és félbeszakításáról, valamint a tartalékos hadkötelesek behívás alóli ideiglenes mentesítéséről szóló 3/1964. (I. 29.) Korm. rendelet,

- a hadkötelesek jelentkezési kötelezettségével kapcsolatos szabályokról és a katonai igazolványról szóló 4/1964. (II. 9.) Korm. rendelet,

- a polgári védelmi kötelezettség szabályozásáról szóló 6/1964. (II. 21.) Korm. rendelet,

- a honvédelmi célra szükséges anyagi jellegű szolgáltatásokról szóló 18/1964. (VIII. 9.) Korm. rendelet,

- a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló 19/1964. (VIII. 9.) Korm., valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 21/1967. (VII. 23.) Korm., 37/1969. (XI. 4.) Korm. és 33/1973. (XII. 24.) MT rendelet.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Tartalomjegyzék