9/1976. (II. 17.) ÉVM-PM együttes rendelet

az emeletráépítésekről és a tetőtérbeépítésekről szóló 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM együttes rendelet módosításáról

Az egyes lakásépítési formáik pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 9. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

Az 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) a következő új 3. §-sal egészül ki:

"3. § (1) Az építtetői (beruházói) feladatokat tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő épülettel kapcsolatos ráépítés tekintetében - a tanácsi házkezelési szervvel kötött megállapodás és vegyes tulajdon esetében a tulajdonosi hozzájárulás alapján - a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabályban meghatározott munkáltató szerv (a továbbiakban: munkáltató szerv) is elláthatja.

(2) A munkáltató szerv ráépítést akkor végeztethet, ha

a) részére a tanács végrehajtó bizottsága a megépülő tanácsi bérlakásokra bérlőkiválasztási jogot biztosított, továbbá

b) a lakások létesítésének költségeit az általa kiválasztott és a lakásügyi hatóság által előzetesen kijelölt bérlők e rendelet szerint viselik.

(3) Az (1) bekezdésben említett esetben a ráépítés az épület felújításától függetlenül is elvégeztethető."

2. §

(1) A R. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) a lakóépületek és lakások tervezési előírásairól szóló építésügyi ágazati szabvány (ÉSZ 201/1-75.)"

(2) A R. 4. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az épület kezelő, illetőleg a 3. §-ban említett esetben a munkáltató szerv (a továbbiakban együtt: építtető szerv) a ráépítés gazdaságosságának megállapítása végett a kivitelezési tervdokumentáció elkészítése előtt tervezési programot köteles készíteni."

3. §

A R. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a 3. §-ban említett esetben a tanácsi házkezelési szervvel kötött megállapodást,"

4. §

A R. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az építési jogosultság igazolását (nem kizárólag állami tulajdonban álló épület tekintetében a tulajdonostársak előzetes hozzájárulását vagy az ezt pótló bírósági ítéletet, továbbá a 3. §-ban említett esetben a tanácsi házkezelési szerv tulajdonosi hozzájárulását),"

5. §

A R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"11. § (1) A ráépítés létesítési költségei az épületet kezelő szervet, illetőleg a 3. és 12. §-ban említett esetekben - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a leendő bérlőket terhelik.

(2) A bérlőt terhelő, a lakásra jutó arányos létesítési költség megállapításánál a ráépítési költségeit

a) műszaki tervezési,

b) a teljes homlokzatvakolási és közműbővítési,

c) a személyfelvonó építési, továbbá

d) a meglevő legfelső födém cseréjével, illetőleg megerősítésével kapcsolatos kivitelezési és egyéb (pl. kiköltöztetési, eredeti állapot helyreállítási)

költségeknek a már meglevő lakásokra eső részével csökkenteni kell. Figyelmen kívül kell hagyni továbbá azokat a költségeket, amelyek az épület felújítása során egyébként is felmerültek volna.

(3) A (2) bekezdésben említett költségek a tanácsi házkezelési szervet terhelik."

6. §

A R. a következő, új 12. §-sal egészül ki:

"12. § Ha a ráépítés folytán keletkező tanácsi bérlakások építtetője a tanácsi házkezelési szerv, a létesítési költségek viselésére megállapodhat

a) a lakások leendő bérlőivel, ha azokat a lakásügyi hatóság a bérlők részére előzetesen kiutalta;

b) a munkáltató szervvel, ha a lakásokra részére a tanács végrehajtó bizottsága bérlőkiválasztási jogot biztosított."

7. §

A R. 14. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A 3. és a 12. §-ban említett esetekben bérlőül azt kell kijelölni, aki a lakás létesítési költségét viselte."

8. §

A R. a következő 16-18. §-sal egészül ki:

"16. § (1) Ha a ráépítés építtetője a tanácsi házkezelési szerv, a ráépítés pénzügyi forrása a tanácsi fejlesztési alap.

(2) A 3. és a 12. §-ban említett esetekben a ráépítés pénzügyi forrásai - felhasználási sorrendben - a következők lehetnek:

a) a leendő bérlők által fizetett készpénz előtörlesztés,

b) az Országos Takarékpénztár által a bérlők részére nyújtott kölcsön,

c) a munkáltató szerv által az őt megillető bérlőkiválasztási jog ellenében fizetett hozzájárulás,

d) a tanácsi házkezelési szerv lakóházjavítási előirányzata az őt terhelő költségek mértékéig, továbbá

e) az a)-d) pontban említett forrásokból fedezetlenül maradt költségek tekintetében a tanácsi fejlesztési alapból nyújtott hozzájárulás.

(3) Ha a ráépítés folytán keletkezett lakás létesítési költségét e rendelet szerint a bérlő viselte, lakásépítési hozzájárulást (lakáshasználatbavételi díjat) nem kell fizetnie.

17. § (1) Az Országos Takarékpénztár a lakások leendő bérlői részére a következő feltételek szerint nyújthat kölcsönt:

a) a lakásra jutó arányos - a 16. § (2) bekezdésének c)-e) pontjában említett pénzügyi forrásokból fedezett költséghányaddal csökkentett - létesítési költségnek legalább 15%-át készpénzben, előtörlesztésként kell megfizetni,

b) a kölcsön összege legfeljebb 100 000 Ft lehet,

c) a kamat mértéke évi 2%,

d) a törlesztési idő legfeljebb 20 év.

(2) Ha a ráépítés folytán keletkezett lakás bérlője a kölcsöntartozásának visszafizetése előtt meghal vagy a lakásbérleti jogviszonyáról meghatározott személy javára lemond, a fennálló kölcsöntartozás megfizetése az eredeti feltételek szerint azt terheli, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja. Ilyen esetben a bérlőnek lakáshasználatbavételi díjat

a) nem kell fizetnie, ha a fennálló kölcsöntartozás a lakáshasználatbavételi díj összegét meghaladja;

b) csak a fennálló kölcsöntartozás és a lakáshasználatbavételi díj összege közötti különbözet erejéig kell fizetnie.

(3) Ha a lakás bérlője a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára, pénzbeli térítés ellenében mond le, a pénzbeli térítést elsősorban a még fennálló kölcsöntartozás kiegyenlítésére kell fordítani, s a bérlő részére a térítésnek csak a kölcsöntartozást meghaladó része fizethető ki.

(4) Ha nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja, a megüresedett lakás csak azzal a feltétellel utalható ki, hogy a bérlő a fennálló kölcsöntartozás eredeti feltételek szerinti megfizetését vállalja. Ilyen esetben a bérlő által fizetendő lakáshasználatbavételi díjat az átvállalt kölcsöntartozásnak a lakbérbe be nem számítható összegével csökkenteni kell.

18. § (1) Az Országos Takarékpénztár a ráépítés pénzügyi forrásait

a) a 3. §-ban említett esetben a munkáltató szerv nevére nyitott elkülönített számlán kezeli,

b) a 12. §-ban említett esetben pedig a tanácsi házkezelési szerv lakóházjavítási alapszámlájára utalja át.

(2) Az építtető szerv köteles az Országos Takarékpénztárhoz megküldeni:

a) a lakásügyi hatóság előzetes bérlőkijelölését tartalmazó névjegyzéket, illetőleg a munkáltató szerv előzetes bérlőkiválasztási intézkedését,

b) a tanácsi házkezelési szerv és a munkáltató szerv, illetőleg a létesítési költségek viselését vállaló bérlők között létrejött megállapodásokat,

c) az építési engedélyt,

d) a ráépítés kivitelezési tervdokumentációjának egy példányát,

e) a ráépítés létesítési költségeit, a létesülő lakások számát, nagyságát és helyiségeit, továbbá az egyes lakások létesítési költségének a kiválasztott bérlőket terhelő összegét ismertető kimutatást."

9. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően kezdődő ráépítések esetében kell alkalmazni.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter