1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM együttes rendelet

az emeletráépítésekről és a tetőtérbeépítésekről

Az emeletráépítések és a tetőtérbeépítések szervezettebbé tétele, s ennek révén a dolgozók lakáshoz jutásának megkönnyítése érdekében -az 1015/1958. (IV. 12.) Korm. határozat 6. pontja és az 1015/1959. (V. 7.) Korm. határozat 1. pontja alapján, az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük.

Általános rendelkezések

1. § (1) Kizárólag állami és olyan vegyes (részben állami, részben személyi) tulajdonban álló lakó-, illetőleg vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületeken és társasházakon, amelyekben az állam tulajdoni hányada az 50%-ot eléri vagy meghaladja, lakások létesítése céljából emeletráépítést, vagy tetőtérbeépítést, valamint ezekkel kapcsolatban szükségessé váló egyéb építőipari munkákat (pl. lépcsőház átalakítása, pincerekesz létesítése; a továbbiakban együttesen: ráépítés) - a 3. §-ban szabályozott eset kivételével - csak az épületet kezelő szerv végeztethet. A ráépítést általában az épület felújításával egyidejűleg kell elvégeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráépítések esetében az építtetői (beruházói) feladatokat az épületet kezelő szerv látja el.

2. § (1) Ráépítést csak akkor szabad végeztetni, ha az a város- (község-) rendezés vagy a műemlékvédelem érdekeit nem sérti, a városkép javítása szempontjából indokolt, továbbá műszakilag lehetséges és gazdaságos.

(2) A tanácsi házkezelési szervek kezelésében levő, ráépítésre alkalmas épületeket az érdekelt tanácsi házkezelési szerv és az épület fekvése szerint illetékes elsőfokú építésügyi hatóság (a továbbiakban: építésügyi hatóság) választja ki és veszi címjegyzékbe. Az épületek kiválasztását, műszaki feltárását és címjegyzékbevételét az Építésügyi Minisztérium által külön kiadott rendelkezés szerint kell elvégezni.

(3) Tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő épületen csak akkor szabad ráépítést végeztetni, ha az épület a tanácsi házkezelési szerv és az építésügyi hatóság által összeállított címjegyzékben szerepel.

3. § (1) Ha a tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő, a ráépítésre alkalmas épületek címjegyzékébe felvett épület felújítására egyelőre nem kerül sor, a városi (fővárosi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottsága állami szerv, vállalat vagy társadalmi szervezet részére engedélyt adhat arra, hogy a dolgozói lakásigényének kielégítése érdekében az épületen ráépítést végeztessen, s az ezzel kapcsolatos építtetői (beruházói) feladatokat ellássa. Az engedély megadása iránti kérelmet az épületet kezelő tanácsi házkezelési szervhez kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés alapján adott engedély az állami szervet, illetőleg társadalmi szervezetet nem mentesíti a ráépítéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás (5. §) és hatósági engedélyek (8. §) megszerzésének kötelezettsége alól.

A ráépítések műszaki tervezése és kivitelezése

4. § (1) A ráépítések műszaki tervezését és kivitelezését e rendelet és

a) a beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. és az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM rendeletek VI., VII., XII., XIV-XVI., XVIII., XIX. fejezetében foglalt rendelkezések,

b) az 5/1961. (III. 19.) ÉM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat és - a fővárosban - a Budapesti Városrendezési Szabályzat, továbbá

c) a lakások és lakóépületek tervezésének fontosabb irányelveiről szóló 25/1960. (Ép Ért 20.) ÉM utasítás szerint kell elvégezni.

(2) Az épületet kezelő szerv, illetőleg a 3. §-ban említett esetben az állami szerv vagy társadalmi szervezet (a továbbiakban együttesen: építtető szerv) a ráépítés gazdaságosságának megállapítása végett a kivitelezési tervdokumentáció elkészítése előtt tervezési programot köteles készíteni. A tervezési programnak tartalmaznia kell

a) az épület egészére és állapotára vonatkozó felmérési adatokat;

b) a talaj, az épület és az egyes épületszerkezetek tekintetében elvégzett feltárások adatait;

c) a létesíthető lakások számát és nagyságát;

d) a ráépítéssel kapcsolatban felmerülő költségek várható összegét és az egy lakásra eső átlagköltséget ;

e) a ráépítéssel kapcsolatban a kijelölt bérlőket, illetőleg az épületet kezelő szervet előreláthatólag terhelő költségek összegét, továbbá

f) a ráépítéssel egyidejűleg elvégeztetésre kerülő esetleges felújítási munkák megnevezését és költségének várható összegét.

(3) Ha a ráépítés folytán keletkező lakásokat szolgálati lakás céljára létesítik, az építtető szerv - a (2) bekezdésben említett tervezési program helyett - a 45/1961. (XII. 9.) Korm. és az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM rendeletek V. fejezete szerint beruházási programot köteles készíteni. Ha a ráépítést az épület felújításával egyidejűleg a tanácsi házkezelési szerv végezteti el, a tervezési programot a 64/1961. (Ép Ért 41.) ÉM utasítás 5. §-a szerint készített felújítási program helyettesíti.

5. § (1) A 3. §-ban említett esetben az építtető szerv a kivitelezési tervdokumentációnak az építési engedély megszerzéséhez szükséges része alapján köteles a ráépítéshez tulajdonosi hozzájárulást kérni az épületet kezelő tanácsi házkezelési szervtől.

(2) Vegyes tulajdonban álló épületen, illetőleg társasházon csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása alapján lehet ráépítést végeztetni.

(3) A vegyes tulajdonban álló épületet a kivitelezés megkezdése előtt - az erre vonatkozó jogszabályok szerint - társasházzá kell átalakítani, illetőleg - meglevő társasház esetében -az alapító okiratot a ráépítés folytán a tulajdonjogban bekövetkező változásnak megfelelően módosítani kell.

6. § (1) Az építtető szerv a ráépítéssel kapcsolatban csak olyan munkákat végeztethet el, amelyek a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok szerint a bérbeadót terhelik.

(2) A ráépítéssel kapcsolatban elvégzendő építőipari munkák költségeit az állami szervek részére végzett építőipari munkákra irányadó áron kell előirányozni és elszámolni.

7. § (1) A ráépítés folytán keletkezett épületrész (lakások) és tartozékainak, valamint a rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges felszereléseinek tulajdonjoga - a kijelölt bérlők költségviselésére tekintet nélkül - a Magyar Államot illeti meg.

(2) A ráépítéssel kapcsolatban kibontott, de ismét be nem épített építőanyagokkal, tartozékokkal és felszerelésekkel az épületet kezelő szerv rendelkezik, illetőleg azok társasház esetében - tulajdoni hányaduk arányában - a tulajdonostársakat illetik meg.

A ráépítések hatósági engedélyezése

8. § (1) Az építtető szerv az építésügyi hatóságtól

a) a kivitelezési tervdokumentáció elkészítése előtt elvi építési engedélyt,

b) a kivitelezési tervdokumentáció készítése során építési engedélyt,

c) a kivitelezés megkezdése előtt kezdési engedélyt,

d) az építkezés befejezését követő műszaki átadás-átvételi eljárás során pedig használatbavételi engedélyt

köteles kérni.

(2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdésben említett engedélyeket a vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint adja meg. Az építésügyi hatóság határozata ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint fellebbezésnek van helye.

9. § (1) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 3. §-ban említett esetben a városi (fővárosi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának engedélyét, továbbá nem kizárólag állami tulajdonban álló épület tekintetében a tulajdonostársak előzetes hozzájárulását;

b) a 4. §-ban említett tervezési, beruházási, illetőleg felújítási programot;

c) hatósági helyszínrajzot [1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM rendelet 69. § (4) bekezdés] a tervezett ráépítéssel érintett, továbbá a közvetlenül szomszédos és a szemben fekvő telkek, valamint a rajtuk levő épületek alaprajzi körvonalainak méretarányos feltüntetésével;

d) 1:100 méretarányban

- a meglevő legfelső és a ráépítés folytán keletkező új szintek alaprajzait,

- metszetrajzokat az új szintek alatt és felett levő födémek, valamint a tetőszerkezet átalakításának feltüntetésével,

- az épületnek a ráépítés után keletkező állapotát feltüntető teljes homlokzati rajzát a két közvetlenül szomszédos épület homlokzatával összerajzolva;

e) az utcai és udvari homlokzatok fényképét a jelenlegi állapotról, figyelemmel a csatlakozó épületekre is;

f) további olyan rajzokat és adatokat, amelyeket az építésügyi hatóság a kérelem elbírálásához szükségesnek tart.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett mellékletet egy példányban, a b)- e) pontjaiban említett mellékleteket pedig két-két példányban kell a kérelemhez csatolni.

10. § (1) Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az elvi építési engedélyt megadó határozatban előírt mindazokat a mellékleteket, amelyek elkészítésére, illetőleg bemutatására az építtető szervet az építésügyi hatóság felhívta.

(2) A kérelemhez - az elvi építési engedélyt megadó határozat számára és keltére hivatkozva - általában mellékelni kell

a) a tulajdonosi hozzájárulást;

b) hatósági helyszínrajzot az épület fekvésének, környezetének és helyi viszonyainak feltüntetésével;

c) az épület minden szerkezetét feltüntető alap- és metszetrajzokat, ezek között a lépcső metszetrajzát is;

d) valamennyi homlokzatnak teljes, a kiképzés részleteit, valamint a tetőzetet is feltüntető rajzát a hossz- és magassági méretek jelölésével, továbbá a szomszédos épületek csatlakozását, emeletek szerinti tagozását és tetőzetét a magassági méretek jelölésével;

e) az épület műleírását;

f) talajmechanikai szakvéleményt;

g) a meglevő épület feltárására vonatkozó okiratokat és adatokat;

h) statikai számítást a ráépítés folytán keletkező új szintekre és a vonatkozó statikai terveket;

i) épület gépészeti terveket, a meglevő épület gépészeti terveivel kiegészítve;

j) a víz-, gáz-, csatornázási- és elektromosműveknek a ráépítéssel kapcsolatos nyilatkozatát, továbbá

k) minden olyan részlettervet és egyéb adatot, amelyet az építésügyi hatóság a kérelem elbírálásához szükségesnek tart.

(3) A (2) bekezdés a) és j) pontjában említett mellékleteket egy-egy példányban, a b)-i) pontjaiban említett mellékleteket pedig három-három példányban kell a kérelemhez csatolni.

A ráépítéssel kapcsolatos költségek viselése

11. § (1) Ha a ráépítést az épület felújításával egyidejűleg végzik el, a ráépítéssel kapcsolatban felmerülő alábbi költségeket az épületet kezelő szerv viseli a lakóházjavítási (felújítási) előirányzata terhére:

a) a műszaki tervezési költségek lakásonként 2.000 forinttal csökkentett összegét,

b) a teljes homlokzatvakolási és közműbővítési költségeket,

c) a meglevő legfelső födém cseréjével, illetőleg megerősítésével kapcsolatos kivitelezési és egyéb (pl. kiköltöztetési, eredeti állapot helyreállítási) költségek 50%-át,

d) ha a ráépítés miatt az épületben személyfelvonót kell építeni, a felvonó építésével kapcsolatos költségeknek a már meglevő lakásokra eső arányos hányadát, továbbá

e) a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentáció költségvetése szerinti kivitelezési összköltség és a tényleges kivitelezési összköltség közötti különbözetet, valamint

f) a kivitelezési költségek közül azokat a költségeket, amelyek az épület felújítása során egyébként is felmerültek volna.

(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglaltakon felül felmerülő költségek a ráépítés folytán keletkező lakások kijelölt bérlőit terhelik.

(3) Ha a ráépítést nem az épület felújításával egyidejűleg végzik el, a ráépítéssel kapcsolatban felmerülő költségek a kijelölt bérlőket terhelik. Ha azonban a ráépítés során olyan munkákat is elvégeznek, amelyek elvégzése (például a legfelső födém cseréje, illetőleg megerősítése, a tetőszerkezet és a fedélhéjazat javítása vagy részleges felújítása, a meglevő homlokzatok javítása) az egyes épületszerkezetek elhasználódott állapota miatt egyébként is szükséges lett volna, s munkák költségeit - az építtető szervvel kötött megállapodás szerint, lakóházjavítási (felújítási) előirányzata terhére - az épületet kezelő szerv viseli.

(4) Ha a ráépítés folytán keletkező lakásokat szolgálati lakás céljára létesítik, a felmerülő költségeket - beruházási előirányzata terhére -teljes egészében az építtető szerv viseli.

12. § (1) Az építtető szerv a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentáció költségvetése alapján - a ráépítés folytán keletkező egyes lakások teljes alapterületének a keletkező összlakásterülethez viszonyitott aránya szerint, a 11. § (1), illetőleg (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel - köteles megállapítani az egyes lakásokra eső, a kijelölt bérlőket terhelő költségek összegét.

(2) Az egyes lakások kijelölt bérlőit terhelő költségek összegéből az Országos Takarékpénztárnak az épület fekvése szerint illetékes megyeszékhelyi, illetőleg budapesti kerületi fiókja (a továbbiakban: Takarékpénztár) a költségek 60%-ának megfelelő összegű - vissza nem térítendő - állami támogatást nyújt. Az állami támogatás mértéke egyszobás lakás építése esetén az 55.000 Ft-ot, két, vagy ennél több szobás lakás építése esetén pedig a 60.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) A Takarékpénztár a kijelölt bérlő részére - az őt terhelő költségek állami támogatáson felüli részének legfeljebb 75%-a erejéig - hosszúlejáratú kölcsönt engedélyezhet. A kölcsön összege lakásonként a 45.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A kölcsönt legfeljebb 15 év alatt, évi 2% kamattal kell visszafizetni.

(4) A kijelölt bérlő az őt terhelő költségeknek az állami támogatással és kölcsönnel nem fedezett részét készpénzben köteles a Takarékpénztárhoz befizetni.

13. § (1) A kijelölt bérlőt az általa viselt költségek (kölcsön és készpénz összege) után - a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 16. §-ában meghatározott mértékben - bérbeszámítási jog illeti meg.

(2) A kölcsöntartozás fennállásának tartama alatt a kijelölt bérlő csak olyan személlyel köthet lakáscsereszerződést, illetőleg a bérleti jogviszonyról olyan személy javára mondhat le, aki a fennálló kölcsöntartozást átvállalja és. ehhez a Takarékpénztár hozzájárul. Ha a bérlő bérleti jogviszonya egyéb címen szűnt meg, az épület fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóság (a továbbiakban: lakásügyi hatóság) a lakást csak olyan személy részére utalhatja ki, aki a fennálló kölcsöntartozás kiegyenlítését vállalja és igazolja, hogy az építési kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint kölcsön felvételére jogosult.

A lakások bérlőinek kijelölése

14. § (1) A ráépítés folytán keletkező lakások első bérlőit - a tanácsi házkezelési szervek által végeztetett ráépítések esetének kivételével - a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 52/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az építtető szerv vezetője jelöli ki a szakszervezeti bizottság meghallgatásával.

(2) Ha a ráépítést tanácsi házkezelési szerv végezteti, a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély birtokában minden lakásra vonatkozóan köteles a lakásügyi hatóságtól előzetes bérlőkijelölési határozat kiadását kérni. A kérelemben ismertetni kell a ráépítés folytán keletkező lakások számát, az egyes lakások pontos helyét, nagyságát, helyiségeinek számát, és ezek rendeltetésének megnevezését, valamint az egyes lakások bérlőit terhelő költségek összegét. A kérelemhez mellékelni kell a keletkező lakásokat feltüntető alaprajzok egy-egy példányát.

(3) A lakásügyi hatóság a ráépítés folytán keletkező lakások bérlőit csak az épület fekvése szerint illetékes városi (fővárosi, megyei jogú városi, illetőleg községi) tanács végrehajtó bizottsága által esetenként meghatározott közületi szervek vezetői által javasolt dolgozók, továbbá a saját nyilvántartása szerint lakás kiutalására jogosult személyek közül jelölheti ki.

(4) Bérlőül csak olyan személyt lehet kijelölni, aki

a) nem esik a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiutalást kizáró okok alá, továbbá írásban vállalja, hogy

b) a ráépítéssel kapcsolatban a kijelölt bérlőt terhelő költségviselési kötelezettségnek eleget tesz és

c) tanácsi rendelkezés alatt álló esetleges lakását (lakásrészét) - a ráépítés folytán keletkezett lakásba való beköltözés időpontjában - a lakás fekvése szerint illetékes lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja.

15. § (1) A bérlőkijelölési határozatban meg kell jelölni a bérbeadót, a kijelölt bérlőt, a lakás pontos helyét, nagyságát, helyiségeit, továbbá a bérlőt terhelő költségek összegét, valamint a bérlő által vállalt kötelezettségeket. A határozatban ki kell kötni, hogy a kijelölt bérlő - a határozat közlésétől számított 30 napon belül, a 12. § (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő módon - köteles a Takarékpénztárnál az őt terhelő költségek fedezetéről gondoskodni.

(2) A bérlőkijelölési határozat egy-egy példányát meg kell küldeni az építtető szervnek, a kijelölt bérlőnek, a Takarékpénztárnak, továbbá - tanácsi házkezelési szerv által végeztetett ráépítés esetében - a bérlőkijelölésre javaslatot tevő közületi szerv vezetőjének.

(3) Ha a kijelölt bérlő az őt terhelő költségek fedezetéről határidőben nem gondoskodik, a bérlőkijelölési határozatot hatálytalanítani kell és új bérlőt kell kijelölni.

(4) A kijelölt bérlők részére végleges lakáskiutaló határozatot csak a lakások elkészülte után, a jogerős használatbavételi engedély alapján lehet kiadni; egyebekben a kiutaló határozat kiadására a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

A ráépítések pénzügyi lebonyolítása

16. § (1) A ráépítésekhez évenként szükséges állami támogatás és kölcsön összegének fedezetét az Országos Takarékpénztár éves költségvetésében kell előirányozni. Az Országos Takarékpénztár köteles gondoskodni arról, hogy a ráépítésekkel kapcsolatos építőipari munkák elvégzése a kivitelezőket irányító hatóságok éves kivitelezési programjában szerepeljen.

(2) Az építtető szerv - a szolgálati lakások létesítése céljából végzett ráépítés esetének kivételével - minden év augusztus 31. napjáig köteles építményjegyzékbe foglalva a Takarékpénztárral közölni a következő évben általa megkezdeni, illetőleg befejezni kívánt ráépítésekkel kapcsolatban a kijelölt bérlőket terhelő költségek összegét, valamint a kivitelezési kapacitás biztosítására irányuló igényét.

(3) Az építtető szerv a bérlőkijelöléssel, illetőleg - tanácsi házkezelési szerv által végeztetett ráépítés esetében - a bérlőkijelölési határozatok kiadására vonatkozó kérelemmel egyidejűleg köteles a Takarékpénztár részére megküldeni a ráépítés jóváhagyott kivitelezési tervdokumentációjának egy példányát. Ismertetnie kell továbbá a ráépítés folytán keletkező lakások számát, az egyes lakások pontos helyét, nagyságát, helyiségeinek számát és rendeltetését, valamint az egyes lakások kijelölt bérlőit terhelő költségek összegét.

17. § (1) A ráépítések pénzügyi lebonyolítása, bankellenőrzése, valamint a ráépítésekkel kapcsolatos esetleges újítási díjak folyósítása tekintetében - az alábbi eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel

- a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú és az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM rendeletek XXII-XXIV., XXX. és XXXV. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A ráépítések pénzügyi lebonyolítása

a) az épületet kezelő szerv által, továbbá a szolgálati lakás céljára végeztetett ráépítések esetében a Magyar Beruházási Bank (a továbbiakban: Bank),

b) a 3. §-ban említett ráépítések esetében pedig a Takarékpénztár

feladata.

(3) A Takarékpénztár a kijelölt bérlőket terhelő költségek évenként szükséges fedezetét -a Bank útján, illetőleg a 3. §-ban említett ráépítések esetében közvetlenül - épületenként egy összegben bocsátja az építtető szerv rendelkezésére.

(4) A 3. §-ban említett ráépítéssel kapcsolatban a tanácsi házkezelési szervet terhelő költségek évenként szükséges fedezetét a házkezelési szerv - a Bank útján - épületenként egy összegben köteles az építtető szerv rendelkezésére bocsátani.

18. § (1) Az építtető szerv a ráépítéssel kapcsolatos építési szerződést csak akkor kötheti meg, ha a Takarékpénztár a kijelölt bérlőket, továbbá -a 3. §-ban említett ráépítés esetében - a tanácsi házkezelési szerv az őt terhelő költségek fedezetét rendelkezésére bocsátotta.

(2) A kijelölt bérlőket terhelő műszaki tervezési költségek fedezetét az épületet kezelő szerv köteles a lakóházjavítási (felújítási) előirányzata terhére előlegezni. Az előlegezett műszaki tervezési költségfedezetet a Takarékpénztár a ráépítés kivitelezésével kapcsolatos költségek fedezetével együtt visszatéríti az épületet kezelő szerv részére.

(3) A 3. §-ban említett ráépítés esetében a ráépítésre vonatkozó költségvetést, illetőleg végszámlát Budapesten a Takarékpénztár, vidéken pedig az épületet kezelő szerv is köteles felülvizsgálni és ennek megtörténtét igazolni.

Ráépítés személyi tulajdonban álló épületen

19. § (1) Kizárólag személyi és olyan vegyes tulajdonban álló lakó-, illetőleg vegyes célra szolgáló épületeken és társasházakon, amelyekben az állam tulajdoni hányada az 50%-ot nem éri el, ráépítést személyes lakásszükségletének kielégítése céljából - a tulajdonostársakkal a polgári jog szabályai szerint kötött megállapodás alapján -bárki végeztethet. Állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet ilyen épületeken ráépítést nem végeztethet.

(2) A ráépítéssel kapcsolatban felmerülő költségek az építkezőt terhelik. Az építkező részére a Takarékpénztár - az általános lakásépítési akció kölcsönnyújtási feltételei szerint - hosszúlejáratú kölcsönt engedélyezhet.

(3) A ráépítés folytán keletkezett épületrész (öröklakás) tulajdonjoga - a megállapodásban, illetőleg a társasház alapító okiratában megállapított tulajdoni hányad arányában - az építkezőt illeti meg.

(4) A 2. § (1) bekezdésében, az 5. § (2) és (3) bekezdésében, a 7. § (2) bekezdésében, továbbá a 8-10. §-ban foglalt rendelkezéseket a jelen § alapján végeztetett ráépítések esetében is alkalmazni kell.

Vegyes rendelkezések

20. § (1) Az építtető szerv, illetőleg az építkező a kivitelezés megkezdése előtt - az épületet kezelő szerv, a lakóbizottság és a kivitelező közreműködésével - lakógyűlésen köteles ismertetni az épület bérlőivel és használóival a ráépítéssel kapcsolatban elvégzésre kerülő munkákat, azok elvégzésének sorrendjét és időbeli ütemezését.

Ha a kivitelezés során lakások vagy egyéb helyiségek kiürítése válik szükségessé, ismertetni kell azok kiürítésének és használatba való visszaadásának előrelátható időpontját is. A lakógyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az építési naplóhoz kell mellékelni.

(2) Az érdekeltek kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó műszaki terveknek megfelelő ráépítéssel kapcsolatos munkálatok elvégzését. Az épitésügyi hatóság -az építtető szerv, illetőleg az építkező kérelmére - azt, aki a munkálatok elvégzését akadályozza, a 1957. évi IV. törvény 77. §-a alapján a tűrésre kötelezi és ezer forintig terjedő bírság kiszabásával a kötelezettség teljesítésére szorítja.

21. § (1) A ráépítést úgy kell végezni, hogy az a lakások és egyéb helyiségek bérlőit (használóit) a helyiségek rendeltetésszerű használatában szükségtelenül ne akadályozza, illetőleg korlátozza.

(2) A ráépítés során a bérlőnek (használónak) okozott kárt az építtető szerv, illetőleg az építkező a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni.

(3) Ha a bérlőt a ráépítéssel kapcsolatos munkálatok végzése a bérlemény rendeltetésszerű használatában megakadályozza, vagy jelentősebb mértékben korlátozza, a bérlő a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok szerint követelheti a bérbeadótól az esedékes bér elengedését, illetőleg mérséklését. A bérlő az akadályozás (korlátozás) tartama alatt a lakbérpétlék-fizetési kötelezettség alól is mentesül.

22. § (1) Ha a ráépítéssel kapcsolatos munkálatokat másképpen elvégezni nem lehet, az érintett lakások és egyéb helyiségek bérlői (használói) a lakásokból (helyiségekből) ideiglenes jelleggel kiköltöztethetők. A kiköltöztetés szükségességének kérdésében - vita esetén - az építésügyi hatóság határoz. A kiköltöztetést a lakásügyi hatóság foganatosítja.

(2) A lakás bérlője (használója) részére - a kiköltöztetés tartamára - másik megfelelő lakást vagy lakás céljára alkalmas helyiséget kell biztosítani.

(3) Megfelelő a lakás (helyiség), ha ugyanannak a városnak, vagy községnek a területén van és van annyi szobája, mint amennyire a bérlő (használó) igényt tarthat, vagy - ha a lakás a bérlő (használó) jogos lakásigényét nem éri el, illetőleg nem haladja meg - legalább annyi szobája van, mint amennyi a kiürítendő lakásban rendelkezésére állt.

(4) Ha a bérlő (használó) családja páratlan számú tagból áll, a páratlan számú családtag után külön szoba nem jár. Ha a kiürítendő lakásban albérlő is van, az albérlő részére csak akkor jár külön szoba (helyiség), ha az albérlő a kiköltöztetés előtt is külön szobában lakott.

(5) Azt, hogy a biztosított lakás (helyiség) megfelelő-e, a lakásügyi hatóság állapítja meg.

23. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a 160/1958. (P K 18.) PM együttes utasítás 11. és 12. §-a, a 174/1958. (P K 26.) PM-ÉM együttes utasítás, továbbá az 1/1959. (IV. 30.) PM-ÉM együttes rendelet 3. és 4. §-a hatályát veszti.

(2) Ha az építkezők a ráépítésre e rendelet hatálybalépése előtt kaptak elvi építési engedélyt, a ráépítést a korábban hatályban volt jogszabályok szerint lehet megvalósítani, illetőleg befejezni.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

Nyers Rezső s. k.,

pénzügyminiszter