11/1977. (XII. 21.) KPM rendelet
a kikötők használatának rendjéről
A hajózásról szóló 1973. évi 6. tvr. 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel és az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem :
1. §
(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben említett kivétellel - a Magyar Népköztársaság területén levő kikötőkre (a továbbiakban: kikötő) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek üzemeltetésében álló kikötőkre.
2. §
(1) A kikötőket a vízijárművek, az úszómunkagépek és az úszóművek (a továbbiakban együtt: hajó) a rendeletben meghatározott feltételek szerint használhatják.
(2) A kikötőhasználatnak a rendeletben nem említett részletes szabályait - a helyi feltételeknek megfelelően - a hajózási hatóság (a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási főosztálya) határozza meg.
3. §
(1) A kikötő lehet:
- közforgalmú,
- korlátozottan közforgalmú vagy
- üzemi kikötő.
(2) A közforgalmú kikötőt bármely magyar lobogó alatt közlekedő hajó igénybe veheti.
(3) A korlátozottan közforgalmú kikötőt az a magyar lobogó alatt közlekedő hajó veheti igénybe, amelyet erre a hajózási hatóság "Hajósoknak szóló hirdetmény"-ben feljogosított.
(4) Az üzemi kikötőt az üzembentartón kívül az a magyar lobogó alatt közlekedő hajó veheti igénybe, amelynek azt az üzembentartó engedélyezte.
4. §
(1) Idegen lobogó alatt közlekedő hajó csak a rendelet mellékletében meghatározott közforgalmú kikötőt veheti igénybe.
(2) Idegen lobogó alatt közlekedő hajónak az (1) bekezdésben nem említett kikötőben történő kikötését a hajózási hatóság a területileg illetékes vízirendészeti rendőri szerv (a továbbiakban: Vízirendészet) egyetértésével engedélyezheti.
5. §
(1) A kikötő üzembentartójának külön engedélye szükséges:
a) veszélyes anyagot (tűzveszélyes, mérgező, maró, fertőző, sugárzó vagy robbanó anyagot, nyomás alatt levő folyadékot vagy gázt, stb.) szállító hajónak a kikötőbe való behajózásához;
b) úszómunkagép, úszómű, tutaj vagy kiselejtezett hajó 15 napot meghaladó idejű kikötéséhez.
(2) A kikötő üzembentartója megtilthatja a kikötőbe való behajózást, illetőleg a kikötőben való tartózkodást olyan hajó részére:
a) amelyet elsüllyedés veszélye fenyeget, kivéve, ha gyors beavatkozással az elsüllyedés veszélye elhárítható;
b) amelyen tűz keletkezett, vagy tűzeset alapos gyanúja áll fenn;
c) amelyen fertőzés, vagy fertőző megbegedés gyanúja áll fenn;
d) amely a hajózás rendjét és biztonságát, a hajóforgalom zavartalanságát vagy a kikötő igénybevételét egyéb okból veszélyezteti, illetőleg akadályozza.
6. §
(1) A kikötőben a hajók kikötési helyét, továbbá a hajók tartózkodási idejét a kikötő üzembentartója határozza meg. Ha a hajó vezetője e feltételeknek nem tesz eleget, a kikötő üzembentartója jogosult - a hajó tulajdonosának terhére - a hajó átállítását elvégezni.
(2) A kikötő üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a hajóknak a kikötőbe való be- és kihajózásához szabad vízterület álljon rendelkezésre.
(3) A közforgalmú és korlátozottan közforgalmú kikötőben a menetrend szerint közlekedő hajóknak a kikötéshez elsőbbséget kell biztosítani.
(4) Hajót csak az erre a célra szolgáló kikötőberendezéshez szabad kikötni. Közforgalmú vagy korlátozottan közforgalmú kikötőben vendégmó* lót (cölöp-állást) létesíteni a hajózási hatóság engedélyével szabad.
(5) Sport- és kedvtelési célú kishajók és csónakok a kikötő vízterületét csak az egyéb hajók közlekedésének akadályozása nélkül használhatják és ideiglenesen sem köthetnek ki az egyéb hajók részére szolgáló kikötőhelyeken.
7. §
(1) Olyan közforgalmú vagy korlátozottan közforgalmú kikötőben, amelyben a hajót az országhatár átlépésével kapcsolatos hatósági vizsgálat (ki-, vagy beléptetés) alá vonják, a hajó vezetője vagy megbízottja a kikötés után a személyzet, illetőleg az utasok partralépése előtt köteles a hajó-, a személyi-, a vám- és a fuvarokmányok bemutatása mellett a határőrség, valamint a vám-és pénzügyőrség illetékes szerveinél jelentkezni és a hatósági ellenőrzéshez a szükséges segítséget megadni.
(2) Idegen lobogó alatt közlekedő hajó vezetője, illetőleg megbízottja kikötés után - a személyzet, illetőleg az utasok partralépése előtt - minden kikötőben köteles a Vízirendészetnél jelentkezni.
(3) A hatósági vizsgálat során elsőbbséget kell biztosítani a személyszállító, a segítséget nyújtó (tűzoltó, mentő, stb.), továbbá - ha a hajó vezetője kéri - a gyorsan romló árut szállító hajónak.
(4) Kiléptetés után a személyzet és az utasok a hajót nem hagyhatják el; a kiléptetett hajó köteles a kikötő területét két órán belül elhagyni. E rendelkezések alól a határőrszolgálatot végző hatóság felmentést adhat.
8. §
(1) A kikötő partterületén a kikötésre szolgáló berendezéseket, a közlekedési utakat, a vasúti-és darupályákat szabadon kell hagyni.
(2) A kikötőben a hajót a parttal, korláttal is ellátott, éjszaka kellően megvilágított járóval (palló, híd) kell összekötni; ha a kikötőben több hajó áll egymás mellett, és azokon az átjárást biztosítani kell, a hajók között a gyalogos közlekedést ugyanilyen módon kell lehetővé tenni.
(3) A kikötőben a hajón átépítési, felújítási, vagy 15 napot meghaladó idejű javítási munkát a kikötő üzembentartójának engedélyével, a géphajók főgépeinek próba járatását pedig az üzembentartó által meghatározott feltételek mellett szabad elvégezni.
(4) Az üzemen kívüli és a kiselejtezett hajó felügyeletéről a hajó tulajdonosának gondoskodnia kell. Ilyen hajón az őrszemélyzeten kívül más nem tartózkodhat.
(5) Tengeri hajónak és belvízi nagyhajónak nem gépüzemű sólyáról történő vízrebocsátása esetén, a sólyát üzemeltető köteles a hajózás biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.
9. §
(1) Üzemanyagot vételezni kizárólag a kikötő erre a célra kijelölt helyén szabad.
(2) Tilos gyúlékony -üzemanyagot vételezni olyan hajón, amelyen utasok tartózkodnak, illetőleg rakodást végző hajón keresztül. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a zárt rendszerű üzemanyagvételezésre.
10. §
(1) A kikötőben keletkezett tűz esetén az ott tartózkodó hajók személyzete köteles a tűz oltásához és a mentéshez segítséget nyújtani, valamint az ahhoz szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátani.
(2) Ha a kikötőben - a jégnyomás csökkentése érdekében - terjeszkedő csatornát kell vágni, a kikötőben tartózkodó hajók személyzete köteles ebben közreműködni.
11. §
(1) A kikötő vizének és berendezéseinek olajjal, vagy egyéb anyaggal történő szennyezéséről, a szennyezést okozó a kikötő üzembentartóját haladéktalanul köteles értesíteni.
(2) A kikötő üzembentartója a szennyezés megakadályozása, megszüntetése, illetőleg a szennyezésből származó veszély elhárítása érdekében köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.
(3) A hajón és a kikötő partterületén keletkezett hulladékot, a kikötő erre a célra kijelölt helyén kell elhelyezni.
12. §
Az ellenőrzésre jogosult hatóságok szolgálati vízijárművei, a kikötőben álló hajókhoz kiköthetnek és azokra az ellenőrzést végző személyek átszállhatnak.
13. §
(1) A kikötő használatáért fizetendő díjat a kikötőben jól látható helyen közzé kell tenni.
(2) Mentesek a kikötő-használati díj fizetése alól a szolgálati tevékenységet végző vízijárművek, továbbá a vihar tartamára, a kikötőben menedéket kereső hajók.
14. §
Aki a kikötő használata közben kárt okoz, köteles azt a kikötő üzembentartójának bejelenteni.
15. §
A hajón történt fertőző megbetegedésről vagy annak gyanújáról a hajó vezetője köteles a kikötő üzembentartóját értesíteni, aki ezt az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet illetékes szervénél bejelenti.
16. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Budapest-kikötő területén a hajók kikötésének szabályozásáról szóló 7756/K 40/1950. (II. 28.) KPM rendelet, valamint a módosításáról szóló 7756-K-40/4/1950. (IX. 10.) KPM rendelet még hatályban levő rendelkezései, továbbá a 6/1958. (X. 17.) KPM rendelet hatályát veszti.
Pullai Árpád s. k.,
közlekedés- és postaügyi miniszter