14/1977. (VII. 30.) PM rendelet
a számviteli képesítés rendjéről
A számviteli képesítéssel, képzéssel és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a következőket rendelem:
Számviteli Képesítő Bizottság
1. §
(1) A számviteli képesítés szerve a pénzügyminiszter felügyelete alatt és az általa jóváhagyott működési szabályzat alapján működő Számviteli Képesítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). Feladata a szakképesítés követelményrendszerének kialakítása, a jelöltek vizsgáztatása és a szakképesítés megadása.
(2) A Bizottság elnökből, elnökhelyettesekből, titkárból (a továbbiakban: Elnökség), valamint vizsgáztató bizottsági elnökökből és tagokból áll.
(3) Az Elnökség tagjait határozatlan időre, a vizsgáztató bizottsági elnököket és tagokat 3 éves időtartamra a pénzügyminiszter nevezi ki.
(4) A Bizottság mellett Titkárság működik.
(5) Az Elnökség feladatai:
a) a számviteli képesítés egyes fokozatain a képzés céljának, a továbbképzés irányának, tárgyának (tárgyainak), követelmény-rendszerének, a vizsgáztatással kapcsolatos rendelkezéseknek meghatározása,
b) a szakvizsgák vizsgáztató bizottsági elnökeinek és tagjainak kijelölése,
c) a képesített könyvelői szakvizsga és a felvételi vizsgák vizsgáztatóinak a megbízások kiadása,
d) a szakképesítést tanúsító oklevelek kiadása és nyilvántartásba vétele, valamint a továbbképzésről szóló "Igazoló okmány"-ok kiadása.
(6) Az Elnökség dönt a vizsgajogosultság elismertetésével kapcsolatos fellebbezési, valamint a vizsgákkal kapcsolatos felmentési, beszámítási és halasztási ügyekben.
(7) Az Elnökség tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat a Pénzügyminisztérium Számviteli és Szervezési Főosztálya látja el.
(8) A Titkárság feladatai:
a) a képesítő, a kiegészítő és a kiegészítő szakosító szakvizsgákra jelentkezők kérelmének elbírálása,
b) a képesítő, a kiegészítő és a kiegészítő szakosító szakvizsgák szervezése és technikai lebonyolítása,
c) a számviteli képesítéssel már rendelkezők részére továbbképző tanfolyamok szervezése,
d) a vizsgadíjak kezelése és nyilvántartása,
e) az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése.
Képesítési fokozatok
2. §
A számviteli képesítés fokozatai a következők:
I. képesített könyvelői képesítés
II. a) mérlegképes könyvelői képesítés
(ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakon),
b) felsőfokú költségvetési képesítés,
III. okleveles könyvvizsgálói képesítés.
A képesítés megszerzése
3. §
(1) A képesített könyvelői képesítést magában foglalja a közgazdasági szakközépiskolában letett sikeres érettségi vizsga és a közgazdasági szakközépiskolai kiegészítő érettségi vizsga.
(2) A képesített könyvelői képesítés a 9. §-ban meghatározott módon is megszerezhető.
4. §
(1) A mérlegképes könyvelői szakvizsgára jelentkezés előfeltétele:
a) képesített könyvelői képesítés és
b) legalább 6 éves gyakorlat számviteli vagy gazdasági- (pénzügyi-) ellenőrzési munkakörben.
(2) Aki mérlegképes könyvelői képesítést kívánó munkakörben dolgozik, az előírt szakmai gyakorlata megvan, de képesített könyvelői képesítése nincs, jelentkezhet mérlegképes könyvelői szakvizsgára, ha
- középiskolai érettségivel rendelkezik,
- jelentkezését a gazdálkodó szerv vezetője javasolja, és
- a választott szaknak megfelelő ágazati könyvvitelből eredményes felvételi vizsgát tesz.
(3) A mérlegképes könyvelői szakvizsgák tantárgyai:
I. szakvizsga tantárgyai:
a) Politikai gazdaságtan (szóbeli),
b) Gazdasági és pénzügyi ismeretek (szóbeli).
II. szakvizsga tantárgyai:
a) Számvitel (írásbeli és szóbeli),
b) Gazdasági tevékenység elemzése (írásbeli és szóbeli).
III. szakvizsga tantárgyai:
a) Számvitel- és ügyvitelszervezés (írásbeli és szóbeli),
b) Ellenőrzés (írásbeli és szóbeli).
(4) A mérlegképes könyvelői képesítést magában foglalja azoknak az egyetemeknek és főiskoláknak az oklevele, amelyeken a jelölt a (3) bekezdésben meghatározott II. és III. szakvizsgák tantárgyaiból szigorlatot vagy államvizsgát tett és ezeket a tárgyakat legalább olyan részletesen és követelmény-rendszerrel oktatják, mint a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézete (a továbbiakban: Intézet) által szervezett előkészítő oktatás keretében. Ezeknek az oktatási intézményeknek a körét a pénzügyminiszter az oktatási miniszterrel és a felügyeletet ellátó miniszterrel egyetértésben külön állapítja meg.
(5) Aki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen vagy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi és számviteli karán oklevelet szerzett, ideértve a 8 1963. (XII. 30.) MM rendelet alapján honosított oklevelet is, három éves számviteli vagy gazdasági- (pénzügyi-) ellenőrzési gyakorlat után az Elnökségtől "mérlegképes könyvelői igazolást" kaphat. A kérelmet a Titkársághoz kell benyújtani.
(6) Aki valamely egyetemen vagy főiskolán oklevelet szerzett és politikai gazdaságtanból, gazdasági és pénzügyi ismeretekből, vagy számvitel-és ügyvitelszervezésből szigorlatot vagy államvizsgát tett, ezekből a tárgyakból a vizsga letétele alól felmentését kérheti. A kérelmet a Titkársághoz kell benyújtani.
(7) Akinek a 2. § II/a) pontjában meghatározott szakok valamelyikéből már van mérlegképes könyvelői oklevele, az ott meghatározott szakok bármelyikén kiegészítő szakvizsgát, továbbá közlekedési, építőipari vagy pénzintézeti szakon kiegészítő szakosító szakvizsgát tehet, és ily módon újabb mérlegképes oklevelet szerezhet.
(8) A kiegészítő szakosító szakvizsga tantárgyai:
a) a szakosításnak megfelelően;
Gazdasági és pénzügyi ismeretek (szóbeli),
Számvitel (írásbeli és szóbeli),
Gazdasági tevékenység elemzése (írásbeli és szóbeli);
b) pénzintézeti szakon;
Bankszámvitel,
Banküzemtan és
Nemzetközi pénzügyek.
5. §
(1) A felsőfokú költségvetési szakvizsgára jelentkezés előfeltétele
a) képesített könyvelői képesítés költségvetési szakon,
b) legalább 6 éves gyakorlat költségvetési munkaterületen.
(2) A felsőfokú költségvetési szakvizsgák tantárgyai:
I. szakvizsga tantárgyai:
a) Politikai gazdaságtan (szóbeli),
b) Költségvetési tervezési ismeretek (írásbeli és szóbeli),
II. szakvizsga tantárgyai:
a) Költségvetési pénzügyek és gazdálkodásszervezés (szóbeli),
b) A költségvetési szervezetek számvitele és ügyvitelszervezése (írásbeli és szóbeli).
III. szakvizsga tantárgyai:
a) A gazdasági tevékenység elemzése (írásbeli és szóbeli).
b) Ellenőrzés (írásbeli és szóbeli).
(3) A felsőfokú költségvetési képesítést magában foglalja azoknak az egyetemeknek és főiskoláknak az oklevele, amelyeken a jelölt (2) bekezdésben meghatározott II. és III. szakvizsgák tantárgyaiból szigorlatot vagy államvizsgát tett, és ezeket a tárgyakat legalább olyan részletesen és követelmény-rendszerrel oktatják, mint az Intézet által szervezett előkészítő oktatás keretében. Ezeknek az oktatási intézményeknek a körét a pénzügyminiszter az oktatási miniszterrel és a felügyeletet ellátó miniszterrel egyetértésben külön állapítja meg.
(4) Aki valamely egyetemen vagy főiskolán oklevelet szerzett és politikai gazdaságtanból vagy költségvetési tervezési ismeretekből szigorlatot vagy államvizsgát tett, ezekből a tárgyakból a vizsga letétele alól felmentését kérheti. A kérelmet a Titkársághoz kell benyújtani.
6. §
(1) Az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgára jelentkezés előfeltétele:
a) egyetemi (főiskolai) végzettség,
b) legalább 8 éves gyakorlat számviteli, gazdasági- (pénzügyi-) ellenőrzési vagy költségvetési munkakörben és
c) mérlegképes könyvelői vagy felsőfokú költségvetési képesítés.
(2) Az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgák tantárgyai:
I. szakvizsga tantárgyai:
a) Jogi ismeretek (szóbeli),
b) Szocializmus politikai gazdaságtana (szóbeli),
II. szakvizsga tantárgyai:
a) Állami pénzügyek és gazdaságirányítás (szóbeli);
b) Vezetési és szervezési ismeretek (írásbeli és szóbeli),
III. szakvizsga tantárgyai:
a) Ágazati számvitel (írásbeli és szóbeli),
b) Ágazati gazdasági és pénzügyi ellenőrzés (írásbeli és szóbeli).
(3) Aki valamely egyetemen vagy főiskolán oklevelet szerzett és a Szocializmus politikai gazdaságtana tárgyból államvizsgát tett, e tárgy vizsgájának letétele alól felmentését kérheti. A Jogi ismeretek tárgy vizsgájának letétele alól kérheti felmentését, aki jogtudományi egyetemet végzett. A kérelmet a Titkársághoz kell benyújtani.
A vizsgáztatás rendje
7. §
(1) A vizsgajogosultság elismertetése iránti kérelmeket - a feltételek meglétét igazoló iratokkal együtt - a Titkársághoz kell benyújtani. A mérlegképes könyvelői, a felsőfokú költségvetési és az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgákra azok is jelentkezhetnek, akik a 8. §-ban foglalt előkészítő oktatásban nem vettek részt.
(2) A szakvizsgákra a jelentkezési kérelmeket - szakvizsgánként - a vizsga időpontját megelőzően 2 hónappal kell a Titkársághoz benyújtani.
(3) A jelölteknek a képesítés megszerzéséhez előírt szakvizsgákat a vizsgajogosultság elismerésétől (a jelentkezés elfogadásától) számított 3 éven belül kell letenniük. Aki e határidőig az összes szakvizsgát (beleértve az esetleges pótvizsgákat is) nem tette le, annak a szakképesítést igazoló oklevél megszerzéséhez újból kell szakvizsgára jelentkeznie. Az újbóli jelentkezés esetén a már sikeresen letett szakvizsgákat is meg kell ismételni.
(4) Aki írásbeli vizsgadolgozatára "elégtelen" osztályzatot kapott, - abból a tárgyból - szóbeli szakvizsgára nem bocsátható.
(5) A szakvizsgák szóbeli tárgyaiból a jelölteknek egy vizsganapon kell a vizsgabizottság előtt vizsgázniuk.
(6) A szakvizsgák tantárgyai vizsgaeredményeinek osztályzatai: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
(7) A vizsgázót abból a tárgyból, amelyből elégtelen osztályzatot kapott, pótvizsgára kell utasítani. Pótvizsgára a sikertelen vizsga után egy hónap elteltével, de legalább 6 hónapon belül lehet jelentkezni. A pótvizsga kétszer ismételhető. Aki a másodszori pótvizsgán is elégtelen osztályzatot kapott, vagy pótvizsgára az előírt határidőn belül nem jelentkezett - az előző szakvizsgák eredményeinek beszámítása nélkül -, csak újbóli jelentkezéssel kezdheti meg a szakvizsgák letételét.
(8) A jelölt a szakvizsgák sikeres letétele után oklevelet kap. A szakképesítés minősítését az oklevélben a sikeresen letett szakvizsgák tantárgyai vizsgaeredményének átlagában kell megállapítani. Kitüntetéses minősítésű oklevelet az a jelölt kaphat, aki az összes tantárgyból jeles eredménynyel vizsgázott és pótvizsgára egyszer sem utasították.
Előkészítő oktatás
8. §
(1) Az Intézet a képesítő szakvizsgákra előkészítő oktatást szervez. Az előkészítő oktatásnak esti és levelező tagozata van.
(2) Az előkészítő oktatás tantárgyainak tématervét - az Oktatási Minisztériummal egyetértésben - a Pénzügyminisztérium határozza meg.
(3) Az előkészítő oktatás sikeres elvégzéséről az Intézet "Igazoló okmány"-t ad ki. "Igazoló okmány"-t az kaphat, aki az előkészítés során az előírt vizsgákat letette és beszámolási kötelezettségének eleget tett.
(4) Az a jelölt, aki az "Igazoló okmány" megszerzése után 1 éven belül jelentkezik képesítő szakvizsgára, a szakvizsgán felmentést kap azokból a tantárgyakból, amelyekből a 12. § (2) bekezdésében, illetve a 13. § (3) bekezdésében meghatározott vizsgákat letette.
9. §
(1) Képesített könyvelői vizsgára - a költségvetési szak kivételével - az Intézet csak a pénzügyminiszter és az oktatási miniszter előzetes engedélyével, kivételesen indokolt esetekben szervezhet előkészítő tanfolyamot. A tanfolyamra jelentkezés előfeltétele középiskolai végzettség.
(2) Az előkészítő oktatás időtartama 10 hónap, a tanfolyamon való részvétel kötelező.
(3) Akik az Intézet által szervezett előkészítő oktatáson rendszeresen résztvettek, a tanfolyam elvégzése után jelentkezhetnek képesített könyvelői szakvizsgára.
(4) A képesített könyvelői szakvizsga tantárgya a választott szaknak megfelelő ágazati könyvvitel: számlakeret, zárlati munkák, mérleg- és eredménykimutatás; költségvetési szakon: számlakeret, alapfokú költségvetési ismeretek, költségvetési beszámoló.
10. §
(1) A mérlegképes könyvelői előkészítő oktatásra jelentkezés előfeltétele:
a) képesített könyvelői képesítés és
b) legalább 3 éves gyakorlat számviteli vagy gazdasági- (pénzügyi-) ellenőrzési munkakörben.
(2) Aki mérlegképes könyvelői képesítést kívánó munkakörben dolgozik, az előírt szakmai gyakorlata megvan, de képesített könyvelői képesítése nincs, jelentkezhet mérlegképes könyvelői előkészítő oktatásra, ha
- középiskolai érettségivel rendelkezik,
- jelentkezését a gazdálkodó szerv vezetője javasolja, és
- a választott szaknak megfelelő ágazati könyvvitelből eredményes felvételi vizsgát tesz.
11. §
(1) A felsőfokú költségvetési előkészítő oktatásra jelentkezés előfeltétele:
a) képesített könyvelői képesítés költségvetési szakon,
b) legalább 3 éves gyakorlat költségvetési munkaterületen.
(2) Aki felsőfokú költségvetési képesítést kívánó munkakörben dolgozik, az előírt szakmai gyakorlata megvan, de képesített könyvelői képesítése nincs, jelentkezhet felsőfokú költségvetési előkészítő oktatásra, ha
- középiskolai érettségivel rendelkezik.
- jelentkezését a gazdálkodó szerv vezetője javasolja, és
- költségvetési könyvvitelből eredményes felvételi vizsgát tesz.
12. §
(1) A mérlegképes könyvelői és a felsőfokú költségvetési előkészítő oktatás időtartama 6 félév.
(2) Az előkészítő oktatás során a hallgatók Politikai gazdaságtan, valamint Gazdasági és pénzügyi ismeretek tantárgyakból, felsőfokú költségvetési előkészítő oktatás során az utóbbi helyett Költségvetési tervezési ismeretek tantárgyból az 1. § (2) bekezdése szerinti vizsgabizottság előtt vizsgát tesznek, a többi tantárgyból a tanfolyam előadója előtt beszámolnak.
13. §
(1) Az okleveles könyvvizsgálói előkészítő oktatásra jelentkezés előfeltétele:
a) egyetemi (főiskolai) végzettség,
b) legalább 4 éves számviteli vagy gazdasági-(pénzügyi-) ellenőrzési munkakörben eltöltött gyakorlat és
c) mérlegképes könyvelői vagy felsőfokú költségvetési képesítés.
(2) Az előkészítő oktatás időtartama 8 félév.
(3) Az előkészítő oktatás során a hallgatók Jogi ismeretek, valamint Szocializmus politikai gazdaságtana tantárgyakból az 1. § (2) bekezdése szerinti vizsgabizottság előtt vizsgát tesznek, a többi tantárgyból a tanfolyam előadója előtt beszámolnak.
Szaktanfolyamok
14. §
(1) A számviteli alrendszerek módszertani és szervezési megoldásainak, valamint a korszerű adatfeldolgozási módszerek ismertetésére, továbbá az ellenőrzési módszerek elsajátítására az Intézet speciális szaktanfolyamokat szervez.
(2) A szaktanfolyamok tématervét és tárgyait a Pénzügyminisztérium határozza meg.
(3) A szaktanfolyamok hallgatói a tanfolyam befejezése után a részvételt hivatalosan tanúsító "Igazoló okmány"-t kapnak. Az "Igazoló okmány"-t az Intézet adja ki.
Továbbképzés
15. §
(1) A számviteli szakképesítéssel már rendelkezők részére a Titkárság továbbképző tanfolyamokat szervez.
(2) A továbbképző tanfolyamokra való jelentkezés előfeltétele: okleveles könyvvizsgálói, mérlegképes könyvelői vagy felsőfokú költségvetési képesítés.
(3) A továbbképzésben részt vett hallgatók a részvételt tanúsító "Igazoló okmány"-t kapnak. Az "Igazoló okmány"-t az Elnökség adja ki.
(4) A továbbképző tanfolyamokra a (2) bekezdésben felsorolt feltételek megléte nélkül is lehet jelentkezni, de ebben az esetben a hallgató a továbbképzésben való részvételről "Igazoló ok-mány"-t nem kap.
Szabadságidő, vizsgadíj, szakképesítéshez kötött munkakörök
16. §
(1) A pénzügyminiszter a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 43. §-a alapján - amely a rendkívüli szabadság megadását lehetővé teszi - a felügyelete alá tartozó szerveknél azoknak a dolgozóknak a részére, akiknek a szakképesítés megszerzését a gazdálkodó szerv vezetője előírta, rendkívüli szabadságot engedélyez. Ennek mértéke mérlegképes könyvelői, illetve felsőfokú költségvetési szakvizsga esetén szakvizsgánként 6, okleveles könyvvizsgálói szakvizsga esetén szakvizsgánként 8 munkanap.
(2) A szakvizsgák (pótvizsgák) jelentkezési- és vizsgadíjait, valamint a továbbképző tanfolyamok díját az Elnökség, az előkészítő és a szaktanfolyam oktatási díját az Intézet közleményben teszi közzé. A költségeket a hallgatók viselik. A munkáltató (egészben vagy részben) magára vállalhatja a költségeket.
(3) A gazdálkodó szerveknél azokat a számviteli munkaköröket, amelyek betöltéséhez képesített könyvelői, mérlegképes könyvelői, felsőfokú költségvetési, valamint okleveles könyvvizsgálói képesítés szükséges - a pénzügyminiszter véleményének figyelembevételével - a felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) határozza meg. Szövetkezetek tekintetében az ágazati miniszter jár el a pénzügyminiszterrel és az országos szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel egyetértésben.
(4) Államigazgatási szerveknél az egyes számviteli munkakörökre vonatkozó szakképesítési előírásokat a felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a pénzügyminiszter által meghatározott irányelvek figyelembevételével állapítja meg.
Vegyes és záró rendelkezések
17. §
(1) A rendelet alkalmazásában szakmai gyakorlatnak kell tekinteni az iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány (egyetemi, főiskolai oklevél) megszerzése előtt szerzett szakmai gyakorlatot is.
(2) Azoknak, akik a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet eredményesen elvégezték, Politikai gazdaságtan tantárgyból, akik a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem szakosított tagozatán államvizsgáztak, a Szocializmus politikai gazdaságtana tantárgyból vizsgázniuk nem kell. Az ott szerzett eredmények kerülnek elismerésre.
(3) Azok, akik árszakértői képesítéssel rendelkeznek, a mérlegképes könyvelői képesítést a Számvitel- és ügyvitelszervezés, valamint az Ellenőrzés tantárgyakból letett sikeres szakvizsgával szerezhetik meg.
(4) Akik az ügyvitelszervezői képzés és képesítés rendjéről szóló pénzügyminiszteri rendelet alapján szerezték meg az okleveles ügyvitelszervezői képesítést, azoknak okleveles könyvvizsgálói szakvizsgán a Vezetési és szervezési ismeretek tantárgyból vizsgázniuk nem kell.
(5) Az e rendelettel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján megszerzett és elismert képesítések továbbra is változatlanul érvényesek. Az államháztartási könyvelői képesítést a képesített könyvelői képesítéssel, a felsőfokú államháztartási képesítést pedig a felsőfokú költségvetési képesítéssel kell egyenértékűnek tekinteni.
(6) Az elvesztett bizonyítványok és oklevelek pótlására az Elnökség a szakvizsga-iratok (nyilvántartásai) alapján - kérelemre - igazolást adhat ki. A kérelmet a Titkársághoz kell benyújtani.
(7) A Bizottság és az Intézet közleményeit a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(8) Ez a rendelet 1978. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 186/1959. (PK. 33.) PM, valamint az ezt módosító 132/1961. (PK. 11.) PM, a 117/1962. (PK. 7.) PM és 121/1966. (PK. 12.) PM utasítások hatályukat vesztik. Akik tanulmányaikat az előbb felsorolt és hatályon kívül helyezett utasítások alapján kezdték meg, a korábbi tanulmányi és vizsgarend szerint 1981. június 30-ig vizsgázhatnak.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter