1977. évi 30. törvényerejű rendelet

a halászatról

A halászatnak, a halgazdálkodásnak és a dolgozók pihenését szolgáló horgászatnak a társadalom érdekeivel és a népgazdaság céljaival összhangban álló fejlesztése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

1. § A törvényerejű rendelet hatálya kiterjed

a) halnak és más hasznos víziállatnak (a továbbiakban: hal) a fogására;

b) a halgazdálkodásra, ideértve az ikra védelmét és gyűjtését, a halak tenyésztését, a vizek halállományának megóvását, valamint a kifogott halnak a halászatra jogosult által történő forgalomba hozatalát;

c) a horgászatra (a továbbiakban együtt: halászat).

2. § (1) A halászat joga - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot illeti.

(2) A halászat joga a halászati termelőszövetkezetet, a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, a mezőgazdasági szakszövetkezetet, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazatba sorolt gazdasági társulást (a továbbiakban: termelőszövetkezet) illeti meg a használatában levő földön létesített halastavon és rizsföldön.

(3) Az állampolgárt illeti meg a halászat joga a tulajdonában, használatában álló földön levő vízen.

3. § (1) Az állami halászati jogának hasznosításáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

(2)[1]

(3) A halászati jog átengedésénél elsősorban a horgászat érdekeit kell figyelembe venni.

(4) Az állam halászati jogát állampolgár részére a földművelésügyi miniszter által megállapított feltételekkel lehet átengedni.

4. § (1) A halászatot minden vízen tervszerűen, a korszerű halgazdálkodás követelményeinek megfelelően kell folytatni.

(2) A halászat joga kiterjed a víz feletti és a víz alatti növényzet kitermelésére, irtására és telepítésére.

(3) A mesterséges vizeken a halászat jogát csak a vízilétesítmény elsődleges rendeltetésével összhangban lehet gyakorolni.

(4) A halászat módjára, területére és idejére a földművelésügyi miniszter általános vagy egyes halfajokra vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat állapít meg, és meghatározza a hal telepítésének, szállításának és forgalomba hozatalának szabályait.

(5) Az állam által átengedett halászati jogot nem szabad átruházni.

5. § (1) A halászat joga - kártalanítás nélkül - korlátozható, illetve megvonható, ha a jogosult figyelmeztetés ellenére

a) a halászatot felróható okból huzamos ideig nem gyakorolja,

b) a halászat gyakorlásával összefüggő előírásokat megszegi, vagy

c) az állam által átengedett halászati jogot másra átruházza.

(2) Az állam által átengedett halászati jogot közérdekből is lehet korlátozni vagy megvonni.

(3) A halászat jogát a földművelésügyi miniszter az érdekelt államigazgatási szervekkel egyetértésben korlátozhatja, illetve vonhatja meg.

6. § (1) Ha a halászati jog korlátozására vagy megvonására közérdekből kerül sor, a földművelésügyi miniszter az érintett vízterületre betelepített halállomány és a szükségtelenné vált létesítmények, valamint eszközök értékéig kártalanítást állapít meg; ezen felül indokolt esetben - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -a kiesett termelés pótlására alkalmas kártalanítás is megállapítható.

(2) A kártalanítást annak a szervnek a terhére kell megállapítani, amelynek érdekében a halászat jogának korlátozására vagy visszavonására sor került.

7. § (1) Halászni annak van joga, aki a halászatra jogosulttól a vízre területi engedélyt kapott és halászjeggyel, illetve horgászjeggyel rendelkezik.

(2) Halászjegyet, illetve horgászjegyet csak annak, az állampolgárnak szabad adni, aki a halászattal kapcsolatos bűncselekmény szempontjából büntetlen előéletű, és vele szemben a halgazdálkodással kapcsolatos szabálysértés miatt egy éven belül nem hoztak jogerős marasztaló határozatot.

(3) A földművelésügyi miniszter az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - kivételeket állapíthat meg.

(4)[2] Az állami halászjegy és a horgászjegy kiváltásáért az igénylőnek díjat kell fizetni. Az állami halászjegy és a horgászjegy díja 300 Ft, kivéve a 14. életéven aluliak részére váltott horgászjegyet, melynek díja 100 Ft.

8. §[3] A halászatfejlesztési hozzájárulás mértékét, fizetésének módját és a Halászati Alap felhasználását a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza meg.

Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie a külön jogszabályban meghatározott számlára, amelynek alapja a vízterület halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a földművelésügyi miniszter a halászati jog átengedéséről szóló határozatában állapítja meg, hektáronként és évenként száz és ezer forint keretösszegen belül.

9. § (1) A halászattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személytől a halászjegyet, illetve a horgászjegyet vissza kell vonni.

(2) A halgazdálkodási szabálysértés miatt megbírságolt személy halász-, illetve horgászjegyét meghatározott időre vissza lehet vonni.

(3)[4] A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata alapján halgazdálkodási bírságot köteles fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára, amennyiben halászati joga az 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján korlátozható, illetve megvonható. A halgazdálkodási bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési hozzájárulás összege és legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás tízszeres összege.

10. § A parton fekvő föld tulajdonosa, használója (kezelője) köteles tűrni, hogy a halászatra jogosult a parton közlekedjék és halászati tevékenységet folytasson olymódon, hogy a terület rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

11. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1978. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 1961. évi 15. számú, az 1972. évi 27. számú, és az 1975. évi 12. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) A halászati termelőszövetkezetek és a MOHOSZ a részükre meghatározott időre átengedett állami halászati jogot határozatlan ideig gyakorolhatják.

(3) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXXVIII. törvény 29. § b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[2] Beiktatta az 1992. évi LXXXVIII. törvény 28. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 1993.01.01.

[3] Megállapította az 1995. évi CXXI. törvény 88. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.01.01.

[4] Megállapította az 1995. évi CXXI. törvény 88. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére