1992. évi LXXXVIII. törvény

a földművelésügyi alapokról[1]

Az Országgyűlés

abból a célból, hogy elősegítse a mező- és erdőgazdálkodás átalakulását, a termőföld védelmét, a piacképes termékelőállítás genetikai alapjainak fejlesztését, a nemzeti érdekeket hosszú távon szolgáló erdőgazdálkodást és erdőfenntartást, a vadonélő vadászható állatfajok védelmét és nemzeti értékeinek megőrzését, a vizek halállományának védelmét, továbbá

annak érdekében, hogy megteremtse az egyes földművelésügyi alapok pénzügyi és gazdasági feltételeit

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. § Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a rendelkezésével összhangban, elkülönített állami pénzalapként működő

a) Állattenyésztési Alapot;

b) Földvédelmi Alapot;

c) Halgazdálkodási Alapot;

d) Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot;

e) Országos Erdészeti Alapot,

f) Vadgazdálkodási Alapot;

(a továbbiakban együtt: Alap) hoz létre.

2. § (1) Az Alapból az e törvényben meghatározott célokra - jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók és más magánszemélyek részére - vissza nem térítendő támogatás, illetőleg nem végleges juttatás (a továbbiakban együtt: támogatás) adható.

(2) Az Alapból pályázat alapján nyújtott támogatások közzétételéről a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen gondoskodik.

3. § (1) A támogatásban részesített jogi személy és jogi személynek nem minősülő gazdasági társaság a fejlesztési célra juttatott, adóalapba be nem számító támogatást tőketartalékba (tartalékba) köteles helyezni, minden egyéb támogatást, egyéb bevételként kell elszámolnia, a nem végleges juttatást pedig kötelezettségként kell nyilvántartania.

(2) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó, mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő esetében a fejlesztési célra juttatott támogatás, illetőleg a nem végleges juttatás olyan vagyoni érték, amely nem minősül bevételnek (a nem végleges juttatás visszafizetése pedig nem költség) minden egyéb támogatást bevételnek kell tekinteni. Abban az eseten, ha a mezőgazdasági kistermelő szerez bevételnek tekintendő támogatást, akkor az állattenyésztés, illetőleg a növénytermesztés közötti felhasználás arányában kell a vélelmezett jövedelemhányadot figyelembe vennie, kivéve, ha a jövedelmét a költségei elszámolásával kívánja megállapítani.

(3) Az Alapba történő befizetéseket - kivéve az önkéntes adományt és egyéb támogatást - a befizető egyéb ráfordításként (a magánszemélyek jövedelemadója alkalmazásában: költségként) számolhatja el.

4. § (1) Az Alap felhasználásáról - a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel - a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni; kezelője a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium).

(2)[2] Az Alap felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában a Magyar Agrárkamara, valamint az érintett érdekképviseleti és szakmai szervezetek a miniszter által az egyes alapokra vonatkozó részletes szabályokban meghatározott keretek között vesznek részt. Az Alap felhasználásával kapcsolatban a Magyar Agrárkamarát - a rendeletekben foglaltak szerint - véleményezési vagy egyetértési jog illeti meg.

5. § Az Alap bevételei növelhetők:

a) az Alap céljaival és gazdálkodási szabályaival nem ellentétes feladatok ellátásához nyújtott belföldi és külföldi segély, támogatás, adomány;

b) az Alap céljára jóváhagyott támogatás;

c) nem végleges juttatás visszafizetésének

összegével.

6. § Rendeltetéstől eltérő felhasználása esetén az Alapból juttatott összeget jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak kell tekinteni, és az Alapba vissza kell fizetni.

7. § (1) Az Alapba kötelezően elrendelt be- és visszafizetések végrehajtására - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2) Az Alap bevételei az Alap működtetésével együttjáró szükséges kiadásokra felhasználhatók.

(3) Az Alap bevétele, év végi maradványa nem vonható el, az a következő költségvetési évre átvihető.

(4) Az 1. § b), c), e), f) pontja szerinti alap induló pénzügyi állománya a külön jogszabályok szerint 1992. december 31-ig működő alap 1992. év végi záróállománya.

II. Fejezet

Állattenyésztési Alap

8. § Az Állattenyésztési Alap rendeltetése a gazdasági haszonállatok nemesítésével, tenyésztésével kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátásának elősegítése.

9. § (1) A mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: termelő) az Állattenyésztési Alapba tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

(2) A tenyésztési hozzájárulást az 1. számú mellékletben meghatározott termékek, valamint a lóverseny totalizatőr tevékenység után, az ott megjelölt mértékben kell teljesíteni.

(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:

a) a termék értékesítéséből származó - az általános forgalmi adót nem tartalmazó - nettó árbevétel;

b) a lóverseny totalizatőr forgalma.

(4) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. §-ának (5) bekezdése szerint adózó mezőgazdasági kistermelő árbevételként a hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.

(5) Az, aki a termék értékesítéséről szóló számlát kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás összegét kiszámítani, azt a számlán feltüntetni, levonni és az Állattenyésztési Alapba befizetni.

10. § Az Állattenyésztési Alap bevételi forrásai:

a) a tenyésztési hozzájárulás;

b) az állattenyésztéssel kapcsolatos jogszabályi előírások megsértésével összefüggésben megállapított kártérítés összege;

c) az állattenyésztési bírság;

d) az Állattenyésztési Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

e) az Állattenyésztési Alap részére juttatott adomány és önkéntes támogatás;

f) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

11. § Az Állattenyésztési Alapból teljesíthető kiadások:

a) tenyésztési törzskönyvi ellenőrzés;

b) teljesítmény-vizsgálat és tenyészérték megállapítás;

c) apaállat-ellátás részbeni támogatása;

d) állattenyésztési adatbank és információs rendszer részbeni működtetése;

e) nemzetközi és hazai kiállításokhoz, rendezvényekhez, állattenyésztéssel kapcsolatos szakmai kiadványokhoz hozzájárulás.

III. Fejezet

Földvédelmi Alap

12. § A Földvédelmi Alap célja a termelésből kivont termőföld pótlása, a termőföld rendeltetésszerű hasznosítása, minőségének védelme, valamint a mezőgazdasági termőterület csökkenésének mérséklése.

13. § A Földvédelmi Alap bevételi forrásai:

a) a földvédelmi járulék, valamint a földvédelmi bírság;

b) a felszámolási eljárás következtében megszűnő és államigazgatási felügyelet alá nem vont állami gazdálkodó szervezet kezelésében lévő állami tulajdonú termőföld - kivéve az 1991. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó belföldi termőföld - hasznosításából eredő térítés összege;

c) a Földvédelmi Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

d) a Földvédelmi Alap részére juttatott adomány és önkéntes támogatás;

e) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

14. § (1) A Földvédelmi Alapból teljesíthető kiadások:

a) a termőföld minőségi védelmével összefüggő feladatok végrehajtásához;

b) a mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tehető, művelés alól kivett - természetvédelem alatt nem álló -terület, valamint a jó termőképességű, de egyébként kihasználatlan gyep újrahasznosításához;

c) a földhasznosítást és a földvédelmet elősegítő ismeretterjesztéshez való hozzájárulás.

(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy arra tervezett terület művelési ágának megváltoztatása csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

IV. Fejezet

Halgazdálkodási Alap

15. § A Halgazdálkodási Alap rendeltetése a vizek halállománya védelmének és megőrzésének elősegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése, a halpusztulások megelőzése és az esetleges halpusztulások következményeinek elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással összefüggő egyes állami feladatok ellátása.

16. § A Halgazdálkodási Alap bevételi forrásai:

a) az állami halászjegy és horgászjegy díja;

b) a halászatfejlesztési hozzájárulás;

c) a halászattal kapcsolatos jogszabályi előírások megsértése miatt megállapított kártérítés összege;

d) a halgazdálkodási bírság;

e) a Halgazdálkodási Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

f) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

17. § A Halgazdálkodási Alapból teljesíthető kiadások:

a) az állami halászjegy és horgászjegy kiadásával kapcsolatos költségekre;

b) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez való hozzájárulásra;

c) a halpusztulással összefüggő kármegelőzésre, kárelhárításra, és a halállomány rehabilitációs költségeihez való hozzájárulásra;

d) a természetes vizekkel összefüggő tudományos vizsgálatok költségeihez való hozzájárulásra;

e) a halgazdálkodással összefüggő szakmai képzés és ismeretterjesztés költségeihez való hozzájárulásra;

f) a különleges értéket képező, vagy veszélyeztetett halfajok állományának fenntartására, génbanki tevékenység támogatására;

g) a természetes vízi élőhelyek rehabilitációjának költségeihez való hozzájárulásra.

V. Fejezet

Mezőgazdasági Fejlesztési Alap

18. § A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap rendeltetése a mező- és erdőgazdálkodás tulajdoni, szervezeti és szerkezeti átalakulásának segítése, a piaci változásokhoz alkalmazkodni tudó, a hatékony termelés követelményeinek megfelelő vállalkozások fejlesztési igényeihez támogatás adása, az átalakulás során kialakuló új vállalkozások működéséhez szükséges intézményrendszer létrehozásának elősegítése.

19. § A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap bevételi forrásai:

a) a költségvetési törvényben a privatizációs bevételből és más forrásból évenként meghatározott összeg;

b) a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap részére juttatott adomány és önkéntes befizetés;

c) a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

d) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

20. §[3] (1) A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból kiadás teljesíthető:

a) a mezőgazdasági alaptevékenység folytatásához szükséges beruházásokhoz és rendeltetésszerű működtetésüket szolgáló egyes infrastrukturális beruházások megvalósításához;

b) a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos összekötő- vagy bekötőút beruházásokhoz, amelyek a külön törvény szerint létrehozott Útalapból is támogatásban részesülnek;

c) az erdőgazdálkodási alaptevékenység folytatásához szükséges beruházások közül az erdőfeltárás létesítményeihez, az erdőtelepítés és -ápolás gépi berendezéseihez;

d) a biológiai alapok fejlesztésének keretein belül:

1. az őshonos állatfajták, állati és növényi génrezervek összegyűjtéséhez, megőrzéséhez, fenntartásához;

2. magas biológiai értékű állat- és növényfajták, vetőmagvak, szaporítóanyagok, tenyészállományok fenntartásához, szaporításához és az ezekhez szükséges műszaki-technikai háttér korszerűsítéséhez;

e) a mezőgazdasági szaktanácsadó rendszer létrehozásának elősegítéséhez, működtetéséhez, így különösen:

1. agrárvállalkozók szaktanácsadási költségeihez,

2. szaktanácsadási infrastruktúra fejlesztéséhez,

3. szaktanácsadók képzése költségeihez,

4. szaktanácsadás informatikai rendszerének költségeihez;

f) az a), valamint a c)-e) pontokban felsorolt tevékenységekhez szükséges fejlesztések megvalósításához felvett banki hitelek kamattámogatásához.

(2)[4] Az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott beruházásokhoz - egy alkalommal, pályázat alapján - a beruházás költségének harminc százalékáig, de legfeljebb 500 ezer forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatás adható, az alap felhasználási feltételeinek teljesítése esetén.

VI. Fejezet

Országos Erdészeti Alap

21. § (1) Az Országos Erdészeti Alap rendeltetése az erdők fenntartása, a kitermelt faállomány pótlása, az erdősítések ápolása, nevelése, az erdők természeti egyensúlyának és egészségi állapotának megőrzése.

(2) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő erdőterületek utáni befizetéseket és kiadásokat az Országos Erdészeti Alapon belül elkülönítetten kell nyilvántartani és ennek felhasználásáról a miniszter - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - jogosult rendelkezni.

22. § Az Országos Erdészeti Alap bevételi forrásai:

a) a véghasználati korú faállományokból és a növedék-fokozó gyérítések során - a hosszú távú erdőállománygazdálkodási terv és az erdőfelügyelőség engedélye alapján - kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után fizetendő erdőfenntartási járulék összege, melynek fafajonként és tájegységenként számítandó mértékét e törvény 2. számú melléklete tartalmazza;

b) az engedély nélkül kitermelt faanyag értékét a mindenkori tőárak kétszeres, de legalább 2000 Ft/bruttó köbméter értékkel kell számításba venni;

c) az erdőállomány nevelése (tisztítás, törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés) során a fakitermelési engedélyben meghatárzott mértéket meghaladó mennyiségben kitermelt faanyag forgalmi értékének, valamint a növendékveszteség értékének megfelelő összegű bírság, a b) pontban meghatározott mérték alapulvételével;

d) a kitermelt erdő felújítására külön jogszabályban előírt határidő túllépése esetén a növedékveszteség értékének megfelelő összegű bírság, a b) pontban meghatározott mérték alapulvételével;

e) erdő művelési ág megváltoztatása, erdő termelésből való kivonása és erdő időleges igénybevétele esetén az igénybe vett erdőterület nagyságával, termőhelyi osztályával és fafajával azonos mértékű erdő létesítése (újraerdősítés) költségének fedezetére történő befizetés, a külön jogszabályban foglaltak szerint;

f) az e) pontban foglalt tevékenységek engedély nélküli végzése estén az újraerdősítési költség kétszeresének megfelelő összegű bírság;

g) az erdőkkel kapcsolatos jogszabályi előírások megsértése miatt kiszabott bírság, kártérítés összege;

h) a felszámolási eljárás következtében megszűnő és államigazgatási felügyelet alá nem vont állami gazdálkodó szervezet kezelésében lévő állami tulajdonú erdő hasznosításáért fizetett térítés összege;

i) a központi költségvetésben az erdei génkészletek, az erdei természeti rendszerek megőrzésére jóváhagyott támogatás összege;

j) nemzetközi kötelezettségből eredő erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer üzemeltetési költségeinek és adatszolgáltatással kapcsolatos költségeinek költségvetési támogatása;

k) az Országos Erdészeti Alap részére juttatott adomány és önkéntes befizetés;

l) az Országos Erdészeti Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

m) a törvény 5. és 6. §-ai szerinti befizetések.

23. § Az Országos Erdészeti Alapból teljesíthető kiadások:

a) a gazdálkodó a 22. § a) pontja szerinti befizetési kötelezettség terhére a tulajdonában (kezelésében) levő erdőben köteles elvégezni: az erdő természetes felújítását (ha adott a természetes felújítás feltétele), az üres vágásterületek erdősítését és az erdősített területek ápolását, a befejezett erdőfelújítást követő 5. évben végzett erdőfelügyelőségi felülvizsgálat időpontjáig;

b) ha a gazdálkodó által fizetendő erdőfenntartási járulék összege nem fedezi az erdőfelügyelőség által jóváhagyott erdőfelújítási költség összegét, a különbözet erejéig a törvény 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével az Országos Erdészeti Alap nyújt fejlesztési támogatást;

c) az erdő időleges igénybevétele és termelésből való kivonása miatt szükségessé váló erdőfelújítást pótló erdőtelepítés költségei fedezete;

d) a hatóságilag elrendelt erdővédelmi munkák költsége, feltéve, ha a munka elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált szükségessé;

e) az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésével összefüggő költségek fedezete;

f) az erdei génkészletek és az erdei természeti rendszerek megőrzésének költségeihez való hozzájárulás;

g) a hosszú távú erdőállomány-gazdálkodás érdekében a tudományos kutatás, szakmai oktatás és ismeretterjesztés költségeihez való hozzájárulás;

h) nemzetközi erdészeti szervezetekben való állami képviselet ellátásának költségeihez hozzájárulás.

VII. Fejezet

Vadgazdálkodási Alap

24. § A Vadgazdálkodási Alap rendeltetése a vadon élő, vadászható állatfajok és természetes élőhelyük védelme, megőrzésének elősegítése, valamint a nemzetközi vadászati szervezetekben az állami képviselet feladatainak ellátása. A Vadgazdálkodási Alap az Országos Erdészeti Alap felhasználására meghatározott célokkal is összhangban, a természetvédelmi, valamint az erdészeti politika céljainak is megfelelően kerül felhasználásra.

25. § A Vadgazdálkodási Alap bevételi forrásai:

a) a vadászjegy, valamint vadászati engedély díja;

b) a trófeabírálat díja;

c) a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló jogszabályi előírások megsértése miatt kiszabott vadvédelmi bírság, illetőleg kártérítés összege;

d) a központi költségvetésben a különleges értékű vadászható állatfajok állományának és élőhelyének védelmére, kezelésére jóváhagyott támogatás összege;

e) a Vadgazdálkodási Alap részére juttatott adomány és önkéntes befizetés;

f) a Vadgazdálkodási Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat;

g) a törvény 5. és 6. §-ai szerint befizetések.

26. § A Vadgazdálkodási Alapból teljesíthető kiadások:

a) a vadászható állatfajok állománya és azok élőhelye védelméhez és megőrzéséhez a területileg illetékes erdőfelügyelőség, valamint természetvédelmi hatóság egyetértésével adott támogatás;

b) az erdőtervekkel is összhangban levő regionális vadgazdálkodási tervezés költségeinek fedezete;

c) a trófeabírálat költségeinek fedezete;

d) a miniszter által a külön jogszabályokban foglaltak szerint egyes nemzeti értékké nyilvánított trófeák után a vadászatra jogosultak kártalanítása;

e) a vadgazdálkodás fejlesztését, valamint a vad védelmét szolgáló kutató munka, valamint ismeretterjesztés költségeihez való hozzájárulás;

f) a nemzetközi vadászati szervezetekben, illetve a vadászattal kapcsolatos, egyezményeken alapuló állami képviselet költségeinek részbeni fedezete.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § (1) E törvény I., III., IV., V., VI., VII., valamint VIII. fejezete 1993. január 1-jén, míg a II. fejezete 1993. február 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alap felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel együtt a 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beruházások támogatására - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelmi miniszterrel együtt rendeletben állapítsa meg a 21. § (2) bekezdése szerint elkülönítetten kezelt rész felhasználásának, valamint a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait.

(5) E törvénnyel létrehozott egyes alapokat a törvény hatálybalépéséig külön jogszabályok alapján működő alábbi alapok jogutódjának kell tekinteni:

a) a Földvédelmi Alap jogutódja az 1. § b) pontja szerinti alap;

b) a Halászati Alap jogutódja az 1. § c) pontja szerinti alap;

c) az Erdőfenntartási Alap jogutódja az 1. § e) pontja szerinti alap;

d) a Vadgazdálkodási Alap jogutódja az 1. § f) pontja szerinti alap.

28. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

(1) a) Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.) 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felszámolási eljárás következtében megszűnő és államigazgatási felügyelet alá nem vont állami gazdálkodó szervezet kezelésében lévő állami tulajdonú erdő hasznosításáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik."

b) Az EVT. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Erdő termelésből való kivonása vagy időleges igénybevétele esetén a terület és a rajta levő állomány igénybevételéért járó ellenértéken felül a jogszabályban meghatározott módon és mértékben térítést kell fizetni."

c) Az EVT. 32. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az állam vadászati jogának hasznosításáról - külön törvény eltérő rendelkezéséig - a földművelésügyi miniszter gondoskodik."

d) Az EVT. 32. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vadászatra jogosultak a vadászati jogot másra nem ruházhatják át, bérkilövési szerződést azonban köthetnek e célra alakult vadásztársaságokkal, illetve olyan magánszemélyekkel, akiknek vadászjegyük vagy vadászati engedélyük van."

(2)[5]

(3) a) A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az állami halászjegy és a horgászjegy kiváltásáért az igénylőnek díjat kell fizetni. Az állami halászjegy és a horgászjegy díja 300 Ft, kivéve a 14. életéven aluliak részére váltott horgászjegyet, melynek díja 100 Ft."

b) A Tvr. 8. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"8. § Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek alapja a vízterület halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a földművelésügyi miniszter a halászati jog átengedéséről szóló határozatában állapítja meg, hektáronként és évenként 20-150 Ft keretösszegen belül."

29. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 44. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata,

b) a halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet 3. §-ának (2) bekezdése;

c) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtására kiadott, módosított 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet 16. §-a (1) bekezdésének második mondata, 19. §-a, 20. §-ának (1) és (2) bekezdése, 22. §-a, 23. §-ának (3) és (4) bekezdése, 24. §-a, 29/A. §-a, 41. §-ának (3) bekezdése;

d) a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 30. §-a, 80. §-a, 96. §-a, 99. §-ának (1) és (2) bekezdése, 101. §-a.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1992. évi LXXXVIII. törvényhez

Tenyésztési hozzájárulás mértéke

1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék:

2. számú melléklet az 1992. évi LXXXVIII. törvényhez

Erdőfenntartási járulék

Erdőgazdálkodási tájegységenként, az illetékes erdészeti szakhatóság megjelölésével, a véghasználatok és a növedékfokozó gyérítések során kitermelt élőfa térfogata után, fafajcsoportonkénti bontásban.

3. számú melléklet az 1992. évi LXXXVIII. törvényhez

Az Országos Erdészeti Alappal szemben elszámolható erdőfelújítási beruházások költségei

I. Természetes mageredetű erdőfelújítások a talajelőkészítéssel együtt

II. Természetes sarjeredetű felújítások

III. Mesterséges erdőfelújítások talajelőkészítéssel együtt

IV. Befejezett erdőfelújítások ápolási, nevelési költségének fedezetéhez nyújtott további támogatás