51/1977. (XII. 21.) MT rendelet

a szövetkezet belső ellenőrzéséről

A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Szvt) a szövetkezeti ellenőrzésre vonatkozó szabályai végrehajtására a Minisztertanács a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a szövetkezetre és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveire; rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti vállalatra és a kizárólag szövetkezetek részvételével jogi személyként működő gazdasági társulásra is.

2. §

(1) A szövetkezetek belső ellenőrzésének az a célja, hogy előmozdítsa a szövetkezet

a) működésének és gazdálkodásának törvényességét;

b) a népgazdasági érdekekkel összhangban álló hatékony gazdálkodását;

c) közös vagyonának védelmét és folyamatos gyarapítását.

(2) A szövetkezet belső ellenőrzését a tagság tulajdonosi ellenőrzése, a vezetői ellenőrzés, továbbá a szövetkezetek országos és területi (szakmai) érdekképviseleti szerveinek ezek támogatására és az e rendeletben meghatározott ellenőrzési feladataik ellátására irányuló tevékenysége alkotja.

A szövetkezet ellenőrző tevékenysége

3. §

A szövetkezet az önkormányzata keretében gondoskodik működésének és gazdálkodásának folyamatos és teljes körű ellenőrzéséről [Szvt. 7. § (4) bekezdés].

4. §

(1) A szövetkezet tagságának tulajdonosi ellenőrzése a szövetkezet önkormányzatának testületi szervei útján valósul meg.

(2) A szövetkezet minden testületi szerve elsősorban maga gondoskodik határozatai végrehajtásának ellenőrzéséről. Az ellenőrző (felügyelő) bizottság (a továbbiakban: felügyelő bizottság) az Szvt. rendelkezéseinek megfelelő általános ellenőrzési hatáskört lát el.

(3) Az egyes testületi szerveknek az ellenőrzéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az Szvt., az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok és a szövetkezet belső szabályzatai határozzák meg.

5. §

(1) A vezetői ellenőrzés - mint a szövetkezet vállalati tevékenységének, valamint szakmai vezetésének szerves része - magában foglalja

a) a szövetkezet munkaszervezetén belül a vezetők által végzett ellenőrzést,

b) a belső ellenőrök tevékenységét, továbbá

c) a gazdasági-műszaki folyamatokba épített ellenőrzést.

(2) A szövetkezet a jogszabályok és az alapszabály keretei között a szervezeti és működé.;' szabályzatban határozza meg a vezetői ellenőrzéssel kapcsolatos részletes feladatokat és felelősséget.

(3) A szövetkezet vezetősége (igazgatósága, a továbbiakban: vezetőség) köteles folyamatosan gondoskodni a vezetői ellenőrzés rendszerének tervszerű és teljes körű működéséről.

A belső ellenőr

6. §

(1) A szövetkezet - a lakásszövetkezetet kivéve - köteles függetlenített belső ellenőrt foglalkoztatni. Az ellenőr közvetlenül a szövetkezet elnökének van alárendelve.

(2) A takarékszövetkezetek, továbbá a más szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott azok a kisebb taglétszámú szövetkezetek, amelyekben küldöttgyűlés nem működik, közösen is foglalkoztathatnak belső ellenőrt.

(3) A belső ellenőr az ellenőrzésen kívül más rendszeres feladattal csak kivételesen, akkor bízható meg, ha ellenőrzési feladatainak maradéktalan ellátása a teljes munkaidejét nem tölti ki és az egyéb tevékenység az ellenőrzési feladatok ellátásával nem összeférhetetlen.

7. §

(1) A belső ellenőr feladata különösen

a) a szövetkezet tevékenységére és gazdáikod á sára vonatkozó jogszabályok és a belső szabályzatok megtartásának, továbbá a testületi határozatok és a vezetői döntések végrehajtásának rendszeres és átfogó ellenőrzése;

b) a szövetkezet tevékenységéhez tartozó gazdásági folyamatok előkészítésének és szervezésének vizsgálata;

c) a munka- és üzemszervezés fejlesztését gátló körülmények feltárása;

d) a számviteli rend, továbbá a bizonylati és árfegyelem erősítésének, valamint a szövetkezeti vagyon védelmének az elősegítése;

e) a mérleg- és eredménykimutatás (zárszámadás) valódiságának ellenőrzése, a mérleg jóváhagyását megelőzően.

(2) A belső ellenőr részletes feladatait - a jogszabályoknak, a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatának és a testületi szervek határozatainak keretei között - a szövetkezet elnöke határozza meg; a folyamatos ellenőrzés mellett szükséges külön feladatokat éves munkatervbe kell foglalnia.

8. §

(1) A belső ellenőr a szövetkezet elnökének jelenti ellenőrzésének eredményeit, különösen a feltárt hibákat, javaslatot tesz kijavításukra és a szükséges felelősségre vonásra. Az elnök köteles a hibák megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, illetőleg kezdeményezni.

(2) A belső ellenőrt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon

a) meg kell hívni a vezetőség olyan üléseire, amelyek a feladatkörét érintő kérdéseket tárgyalnak;

b) tájékoztatni kell minden fontosabb belső intézkedésről és a szövetkezetnél végzett állami ellenőrzés megállapításairól.

Az érdekképviseleti szervek ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai

9. §

A szövetkezetek érdekképviseleti szervei - a szövetkezeti jogszabályokban és az alapszabályaikban meghatározott feladataik keretében - az elnökség útján irányítják és támogatják a szövetkezetek ellenőrzési tevékenységét, segítik a szövetkezeti ellenőrzés valamennyi formájának a fejlődését.

10. §

Az országos érdekképviseleti szerv az alapszabályában meghatározott módon

a) ismerteti és terjeszti a korszerű vezetési és ellenőrzési módszereket; gyűjti, elemzi és hasznosítja.az ellenőrzések általánosítható tapasztalatait;

b) közreműködik az állami és a szövetkezeti ellenőrzés összehangolásában;

c) irányítja és összehangolja a szövetkezeti ágazatban működő szövetségi ellenőrzési irodák (a továbbiakban: Iroda) tevékenységét;

d) kezdeményezi a szövetkezetek működését és gazdálkodását széles körben érintő kérdéseknek az ellenőrzés keretében történő megvizsgálását;

e) az alapító jogán ellátja a szövetkezeti vállalat ellenőrzését és

f) közreműködik az ellenőrzést végző szakemberek továbbképzésében.

11. §

A területi (szakmai) szövetség (a továbbiakban: szövetség) a szövetkezeti jogszabályokban és az alapszabályában meghatározott módon, a szövetkezetek ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében különösen

a) gyűjti, elemzi és hasznosítja a szövetkezeti ellenőrzés tapasztalatait;

b) figyelemmel kíséri az országos érdekképviseleti szerv ellenőrzéssel foglalkozó irányelveinek és ajánlásainak az érvényesülését;

c) közreműködik az állami és a szövetségi ellenőrzés területi összehangolásában;

d) a szövetkezet működésében vagy gazdálkodásában tapasztalt ismételt vagy súlyos hiányosságok esetén ellenőrzést kezdeményez;

e) elnöksége útján irányítja az Iroda és a szövetség ellenőri névjegyzékébe felvett szakemberek tevékenységét.

A szövetségi ellenőrzési iroda

12. §

(1) Az Iroda közvetlen irányítását, felügyeletét és vezetője felett a munkáltatói jogokat a szövetség elnöksége gyakorolja.

(2) Az Iroda szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat - a szövetség alapszabályának keretei között - az elnökség állapítja meg.

(3) Az Iroda fenntartásának költségeit a szövetkezetek viselik.

13. §

(1) Az Iroda éves ellenőrzési munkaterv alapján működik. Az ellenőrzések tartalmát és ütemezését úgy kell megállapítani, hogy az ellenőrzések hatékonyságát és a szövetkezet működését zavaró átfedések és torlódások ne forduljanak elő.

(2) A munkaterv tervezetét az érdekelt szövetkezetek javaslatainak, továbbá a gazdasági tárgyú állami ellenőrzést végző területi szervek, valamint az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv véleményének figyelembevételével kell összeállítani.

(3) A munkaterv a szövetség elnökségének jóváhagyásával válik érvényessé; azt a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának a szövetkezet főtevékenysége szerint illetékes szakigazgatási szerve részére meg kell küldeni. A szakigazgatási szerv gondoskodik az állami ellenőrzésben érdekelt területi szervek megfelelő tájékoztatásáról; egyben előmozdítja az állami és a szövetség által irányított ellenőrzések összehangolását.

(4) A munkatervről és annak végrehajtásáról be kell számolni a szövetség küldöttközgyűlésének.

14. §

(1) Az Iroda elsősorban olyan általános ellenőrzést végez, amely kiterjed a szövetkezet egész működésére és gazdálkodására, a társadalmi tulajdon védelmére.

(2) Az Iroda a szövetkezet kérésére vagy a szövetség elnökségének kezdeményezésére a szövetkezet működésének, illetőleg gazdálkodásának egy részére kiterjedő ellenőrzést is végezhet.

15. §

(1) Az ellenőrzést a szövetkezet javaslatától függően az Iroda ellenőrei, vagy a szövetség által vezetett ellenőri névjegyzékből kijelölt szakemberek végzik.

(2) A szövetkezet általános ellenőrzése során az ellenőri névjegyzékből kijelölt szakembereket - a szövetség irányában is - ugyanazok a jogok illetik meg, illetőleg azonos kötelezettségek terhelik, mint az Iroda ellenőrét.

16. §

(1) Az ellenőr minden olyan kérdést is köteles megvizsgálni, amelyet a szövetkezet vezetősége, vagy felügyelő bizottsága, illetőleg a szövetség az ellenőrzés folyamán szükségesnek nyilvánít,

(2) Az ellenőr köteles a megállapításainak alátámasztására szolgáló adatok valódiságát ellenőrizni, megállapításait - indokolt esetben már az ellenőrzés folyamán - a szövetkezettel és az Irodával közölni. Az Iroda vezetője köteles az ellenőrzésre, illetőleg felügyelet gyakorlására illetékes állami szerv által kért tájékoztatást megadni.

17. §

(1) Az ellenőr az ellenőrzés végső eredményéről írásbeli jelentést készít. Ha az ellenőrzés a szövetkezet működése és gazdálkodása, különösen a társadalmi tulajdon védelme körében olyan hiányosságot tár fel, amelynek felszámolása folyamatos intézkedéseket igényel, a jelentésben köteles a szükséges intézkedésekre és az utóvizsgálatra javaslatot tenni.

(2) A jelentést a szövetkezet vezetőségéhez kell benyújtani, egyidejűleg át kell adni a felügyelő bizottságnak és az Iroda vezetőjének.

(3) A társadalmi tulajdont károsító, illetőleg a népgazdaság elleni bűncselekmény gyanúja esetén az ellenőrnek erre vonatkozó jelentését az Iroda vezetője a szövetség útján a szövetkezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főügyészségnek és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek is megküldi. A szövetség köteles a jelentést véleményezni.

Az általános ellenőrzés

18. §

(1) A szövetkezet egész működésére és gazdálkodására kiterjedő általános ellenőrzést legalább kétévenként meg kell tartani.

(2) Az általános ellenőrzés azokra a szövetkezetekre is kötelező, amelyek nem tagjai a szövetségnek.

19. §

(1) Az általános ellenőrzésre felkért, illetőleg azzal megbízott Iroda már az előkészítés során gondoskodik arról, hogy a vizsgálatba - a szövetkezet sajátosságai és a korábbi ellenőrzések tapasztalatai által indokolt mértékben - a szövetség más szakemberei és eseti szakértők is bekapcsolódjanak.

(2) Az általános ellenőrzést vizsgálati program alapján kell elvégezni? A programot az éves munkaterv alapján és a szövetkezet véleményének figyelembevételével kell összeállítani; azt az Iroda vezetője - a szövetség alapszabályában meghatározott esetben a szövetség elnöksége - hagyja jóvá. Az Iroda vezetője az általános ellenőrzés megkezdésének időpontjáról és tárgyköréről a szövetkezet vezetőségét tájékoztatja.

(3) Az ellenőrzés megkezdéséről a szövetkezet vezetősége előzetesen értesíti a felügyelő bizottságot és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet.

20. §

(1) A felügyelő bizottság az általános ellenőrzésről szóló jelentést 15 napon belül - amennyiben a jelentés a társadalmi tulajdont károsító, illetőleg a népgazdaság elleni bűncselekmény gyanújára utal, haladéktalanul - köteles megtárgyalni, véleményét és javaslatait a vezetőséggel közölni.

(2) A vezetőség haladéktalanul, de legkésőbb a felügyelő bizottság közlését követő 15 napon belül

a) gondoskodik a jelentésben feltárt hiányosságok kiküszöböléséről; a folyamatos intézkedéseket igénylő hibák megszüntetése érdekében intézkedési tervet készít; ebben meghatározza az egyes intézkedések végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személyt;

b) fegyelmi, illetőleg kártérítési eljárást indít, illetőleg kezdeményez, ha a jelentés alapján a szövetkezet tagjának vagy alkalmazottjának felelősségre vonása indokolt; az eljárás eredményéről az Iroda útján tájékoztatja a szövetséget;

c) a társadalmi tulajdont károsító, illetőleg a népgazdaság elleni bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál;

d) állást foglal az utóvizsgálat szükségességéről és meghatározza annak időpontját.

21. §

(1) A vezetőség a jelentés lényeges megállapításairól, a felügyelő bizottság állásfoglalásáról, továbbá az ellenőrzés alapján tett intézkedésekről és javaslatokról tájékoztatja az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet, majd azokat a legközelebbi küldöttgyűlés - ha a szövetkezetben küldöttgyűlés nem működik, a közgyűlés - elé terjeszti.

(2) A küldöttgyűlést (közgyűlést) soron kívül össze kell hívni, ha a jelentés a szövetkezet tevékenységének súlyos hiányosságait tárja fel.

(3) A küldöttgyűlés (közgyűlés) köteles az általános ellenőrzés tapasztalatairól és a szükséges intézkedésekről határozatot hozni.

22. §

A jelentést tárgyaló felügyelő bizottsági és vezetőségi ülésekre, illetőleg küldöttgyűlésre (közgyűlésre) az ellenőrt az Iroda útján meg kell hívni. A szövetkezet felkérésére, vagy más indokolt esetben az ellenőr köteles e testületi ülésen megjelenni, a kérdésekre tájékoztatást adni és a vitatott megállapításokkal kapcsolatban nyilatkozni.

23. §

(1) A vezetőség és a felügyelő bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az általános ellenőrzéssel kapcsolatos határozatok végrehajtását, és arról a küldöttgyűlésnek és a közgyűlésnek beszámol.

(2) Az intézkedési tervre, az utóvizsgálatra és a beszámolásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell olyan nem általános ellenőrzések esetében is, amelyek folyamatos intézkedéseket tesznek szükségessé.

24. §

(1) Ha az ellenőrzés megállapítása szerint fegyelmi vagy anyagi felelősségre vonás indokolt, ennek kezdeményezésére a szövetség elnöksége is jogosult.

(2) A szövetség elnöksége az utóvizsgálat bevárása nélkül is kezdeményezhet ellenőrzést, ha a szövetkezet működésében vagy gazdálkodásában mutatkozó hibák megszüntetése ezt szükségessé teszi.

Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet 1978. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 1047/1970. (XI. 5.) Korm. határozat, továbbá az 1032/1973. (VIII. 23.) Mt. h. határozatnak és a 40/1967. (X. 13.) Korm. rendelet 22-23. §-ainak a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei a jogszabályokban és az alapszabályaikban meghatározott feladataik körében gondoskodjanak arról, hogy az ellenőrzések tervezésének, koordinálásának és végzésének általános elvei és alapvető rendelkezései a szövetkezeti ellenőrzésben, különösen a szövetségek ellenőrzési irodáinak tevékenységében is megfelelően érvényesüljenek.

26. §

(1) Azok a szövetkezetek, amelyekben belső ellenőr még nem működik, az ilyen ellenőr foglalkoztatására irányuló kötelezettségüknek 1978. december 31-ig tehetnek eleget.

(2) Alkalmas szakember hiányában, vagy más indokolt esetben a belső ellenőr feladatainak ellátását a 6. § (2) bekezdésének rendelkezése alá nem eső szövetkezet is - legfeljebb 1979. június 1-ig - közös foglalkoztatással oldhatja meg.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke