5/1977. (I. 28.) ÉVM-PM-IM együttes rendelet

az állami lakó- és üdülőtelkek tartós használatbaadásáról

A tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33. törvényerejű rendelet 8. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 12-13. és 20. § tekintetében a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az állami tulajdonban álló beépítetlen lakó-és üdülőtelkek (a továbbiakban együtt: építési telek) az építkezni kívánók (lakás-, üdülőépítő szövetkezetek, építőközösségek tagjai, illetőleg egyes állampolgárok) részére - beépítési kötelezettséggel - adhatók tartós használatba (a továbbiakban: használat).

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) lakótelek: a magánerőből történő telepszerű többszintes és egyedi többszintes lakóházépítés, továbbá csoportos korszerű családiházépítés,

b) üdülőtelek: a magánerőből történő üdülő-(hétvégi ház, nyaraló) építés

céljára szolgáló építési telek.

A használatbaadás lebonyolítása

2. §

(1) A használatba adható építési telkeket a fővárosi kerületi, megyei városi, városi, illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki. A tanács végrehajtó bizottsága e hatáskörét az építésügyi feladatokat ellátó (községben az egységes) szakigazgatási szervére átruházhatja. A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy a helyi tanács végrehajtó bizottsága a telkek kijelölését egységes szempontok alapján végezze.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága az építési telkek használatbaadásának lebonyolításával az építésügyi feladatokat ellátó (községben az egységes) szakigazgatási szervét, az Országos Takarékpénztárt vagy az állami ingatlanközvetítő szervet (a továbbiakban: használatbaadó) bízhatja meg.

(3) A használatba adható építési telkek kijelölése során meg kell határozni

a) a telkek beépítésére vonatkozó előírásokat (beépítési kötelezettség, a beépítés módja, határideje stb.),

b) a használatbavételi díj összegét és az ebből adható kedvezmények (mérséklés, részletfizetés) mértékét,

c) a használatbavételi díj megállapításánál figyelembe vett út-, járda- és közműellátottságot, továbbá

d) a használóként kiválasztott lakás- (üdülő-) építő szövetkezetet vagy személyeket.

(4) A beépítési kötelezettség teljesítésére három évnél - legfeljebb négy üdülőegységből álló üdülő építése céljára szolgáló üdülőtelek esetében két évnél - rövidebb határidő nem állapítható meg. A teljesítési határidő indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(5) Az építési telkek kijelöléséről a használatbaadót és a használóként kiválasztott lakás- (üdülő-) építő szövetkezetet, illetőleg személyeket értesíteni kell.

3. §

(1) Használóként csak az választható ki,

a) aki az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról szóló jogszabályok értelmében nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott,

b) akinek beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelek nincs a tartós használatában, továbbá

c) aki vállalja az építési telek beépítésére vonatkozó előírások teljesítését és a használatbavételi díj megfizetését.

(2) Használóként külföldi csak akkor választható ki, ha a külföldiek ingatlanszerzésének szabályozásáról szóló jogszabályok szerint a pénzügyminiszter engedélyével tulajdonjogot is szerezhetne.

(3) Lakás- (üdülő-) építő szövetkezet kiválasztása esetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

4. §

(1) A használatbaadó a használati jogra vonatkozó szerződést csak a kiválasztott használóval és a kijelölés során meghatározott feltételekkel kötheti meg. A szerződést írásba kell foglalni.

(2) A szerződést csak akkor lehet megkötni, ha a kiválasztott használó a használatbavételi díjfizetési kötelezettségét az előírt fizetési feltételek szerint teljesítette.

5. §

(1) Ha a kiválaszott használó a szerződést az építési telkek kijelöléséről szóló értesítés kézhezvételétől - lakás- (üdülő-) építő szövetkezet esetében a megalakulástól - számított hatvan napon belül kellő indok nélkül nem kötötte meg, a kiválasztást vissza kell vonni.

(2) A használati jognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyeztetéséről a használatbaadó köteles gondoskodni, a bejegyzést azonban a használó is kérheti.

(3) Az építőközösségek tagjai, illetőleg egyes állampolgárok használati jogának bejegyzéséről hozott földhivatali határozat alapján a használatbaadást az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról vezetett nyilvántartásba is be kell vezetni.

A használati jog megszűnése

6. §

(1) Ha a használati jog azért szűnt meg, mert

a) a használó az építési telek beépítésére vonatkozó kötelezettségét az előírt vagy meghosszabbított határidőben nem teljesítette,

b) az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépület lebontását az építésügyi hatóság az építésügyi jogszabályok alapján elrendelte, vagy

c) a használó az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépületet lebontotta, vagy az épület elpusztult,

a megszűnés bekövetkezését a tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó (községben az egységes) szakigazgatási szerve határozattal állapítja meg, s erről a használatbaadót és a használót értesíti, továbbá megkeresi az illetékes földhivatalt a használati jognak az ingatlannyilvántartásból (telekkönyvből) való törlése végett.

(2) A használati jog megszűnése nem állapítható meg az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben, ha a használó vállalja, hogy az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépület helyett az építésügyi szabályoknak megfelelő új lakó-, illetőleg üdülőépületet épít.

7. §

A használó örökösének a beépítetlen építési telekre vonatkozó használati joga a beépítési kötelezettség nem teljesítése címén megszűnik, ha a beépítésre vonatkozó előírásokat tulajdonszerzési korlátozás miatt vagy más okból nem tudja teljesíteni.

8. §

(1) A használati jog megszűnése esetén a használó köteles az építési telket a megszűnéstől számított harminc napon belül a használatbaadónak, illetőleg kisajátítás esetében - a kisajátítás szabályai szerint - a kisajátítást kérőnek átadni.

(2) A használót, illetőleg örökösét a használati jog megszűnéséért kártalanításként az építési telekért fizetett használatbavételi díj időarányos része illeti meg; a 9. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben azonban e kártalanításra nem tarthat igényt.

(3) Az építési telekért lakótelek esetében 70, üdülőtelek esetében pedig 50 év eltelte után kártalanítás nem jár. Ezeket az időtartamokat öröklés esetén, továbbá a 9. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben az eredeti tulajdonos használati jogának keletkezésétől kell számítani.

A használati jog átruházása

9. §

(1) A használó a beépítetlen építési telken fennálló használati jogát másra nem ruházhatja át.

(2) Ha a használó az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépületen (lakáson, üdülőegységen) fennálló tulajdonjogát másra átruházza, a használati jogra vonatkozó szerződést a használatbaadónak az új tulajdonossal az építési telek területének változatlanul hagyásával kell megkötnie.

(3) A (2) bekezdésben említett esetben a használatbaadó köteles a tulajdonjog átruházása előtt - a leendő új tulajdonos kérésére - a használatbaadás feltételeiről nyilatkozni; ez a nyilatkozat a használatbaadót kilencven napig köti.

(4) Ha a tulajdonjog átruházása a használó közeli hozzátartozója javára, vagy csere-, illetőleg tartási szerződéssel történik, az új tulajdonosnak a használati jogért használatbavételi díjat nem kell fizetnie.

(5) Az új tulajdonosnak a használati jogért használatbavételi díjat akkor sem kell fizetnie, ha az átruházó kötelezettséget vállal arra, hogy

a) az átruházástól számított három éven belül lakást épít, illetőleg egy éven belül lakást vásárol, továbbá

b) e kötelezettsége nem teljesítése esetén az őt megillető időarányos használatbavételi díj és az új tulajdonost terhelő használatbavételi díj közötti különbözetet a tanács fejlesztési alapja javára megfizeti.

Használatbaadás lakás- és üdülőépítő szövetkezet részére

10. §

Ha a lakás-, illetőleg üdülőépítés lakás- (üdülő-) építő szövetkezet útján valósul meg, az építési telket a szövetkezet használatába kell adni. Ennek során a következő rendelkezéseket is alkalmazni kell:

a) csak olyan építési telek (tömbtelek, telekcsoport) adható használatba, amelyen legalább tizenkét lakás, illetőleg üdülőegység építhető,

b) az építési telek beépítésére vonatkozó előírások teljesítésére a szövetkezetet kell kötelezni,

c) az építési telken létesített épület, más építmény, berendezés, felszerelés, növényzet tulajdonjogára és használatára a lakás- (üdülő-) szövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései, valamint a szövetkezet alapszabálya az irányadók,

d) a használatbaadás során a szövetkezetet más kérelmezőkkel szemben előnyben kell részesíteni.

Fizetési feltételek

11. §

A használatbavételi díjat az építési telek forgalmi értékének figyelembevételével kell megállapítani. A díj összegének meghatározásánál mérlegelni kell a hasonló építési telkek helyben kialakult vételárát, a telekgazdálkodási szempontokat, a lakásgazdálkodási követelményeket, továbbá az építési telkek iránti igényt. A díj azonban nem lehet kevesebb, mint az építési telek tulajdonjogának megszerzéséért fizetett kártalanítás vagy vételár, továbbá a szerzéskor figyelembe nem vett kialakítási, területelőkészítési és lebonyolítási költség együttes összege.

12. §

(1) Telepszerű többszintes lakóházépítés, továbbá lakásépítő szövetkezet útján megvalósuló egyedi többszintes lakóházépítés és csoportos korszerű családiház-építés, valamint a munkások lakóházépítésének támogatása keretében megvalósuló egyedi többszintes lakóházépítés céljára szolgáló lakótelek használatbaadása esetén a használatbavételi díj megfizetésének feltételeire az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyedi többszintes lakóházépítés és csoportos korszerű családiház-építés céljára használatba adott lakótelek használatbavételi díjának összegét a három-és ennél többgyermekes családok, a munkások, a fiatal házaspárok, továbbá a kedvezményes (bányász, pedagógus, állami gazdasági stb.) lakásépítési akciókban résztvevők esetében - a szociális, a jövedelmi és a vagyoni viszonyaik figyelembevételével - 10-30%-kal mérsékelni kell.

13. §

(1) A 12. § (1) bekezdésében nem említett egyedi többszintes lakóházépítés és korszerű csoportos családiház-építés céljára használatba adott lakótelek esetében a használó - különösen a három-és ennél többgyermekes családok, a munkások, továbbá a fiatal házaspárok - részére - a szociális, a jövedelmi és a vagyoni viszonyaira tekintettel - a fizetendő használatbavételi díj megfizetésére

a) a 2. § (1) bekezdésében említett tanácsi szerv részletfizetési kedvezményt, vagy

b) az Országos Takarékpénztár kölcsönt nyújthat.

(2) Részletfizetési kedvezmény nyújtása esetében

a) a fizetendő használatbavételi díj legalább 50%-át a szerződés megkötése előtt,

b) a fennmaradó összeget pedig legfeljebb három év alatt, kamatmentesen, havi egyenlő részletekben

kell a használatbaadó részére megfizetni.

(3) Kölcsönnyújtás esetében

a) a fizetendő használatbavételi díj legalább 30%-át a szerződés megkötése előtt a használatbaadó részére meg kell fizetni,

b) a fennmaradó összegre nyújtott kölcsön törlesztési ideje négy-nyolc év, a kamat mértéke pedig évi 6%.

14. §

Üdülőépítő szövetkezet útján megvalósuló üdülőépítés céljára szolgáló üdülőtelek használatbaadása esetén a használatbavételi díj legfeljebb 20%-kal mérsékelhető.

15. §

Négynél több üdülőegységből álló üdülő építése céljára szolgáló üdülőtelek használatbaadása esetén a használó - különösen a három- és ennél többgyermekes családok, a munkások és a fiatal házaspárok - részére - a szociális, a jövedelmi és a vagyoni viszonyaira tekintettel - a fizetendő használatbavételi díj megfizetésére a 13. § (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint részletfizetési kedvezmény nyújtható.

16. §

(1) Kölcsönnyújtás esetében az Országos Takarékpénztár a nyújtott kölcsönnek megfelelő összeget a fővárosi kerületi, megyei városi, városi, illetőleg községi tanács részére a kölcsönszerződés megkötése után - külön megállapodás szerint - egyösszegben átutalja.

(2) A használati jog megszűnése esetén a használó részére járó térítés összegét a még fennálló tartozással csökkenteni kell.

17. §

A használatbaadó a használatbaadás lebonyolításával összefüggő szolgáltatásokért a használó terhére építési telkenként a használatbavételi díj 3%-ának megfelelő összegű, legalább azonban 150,- Ft díjat számíthat fel.

18. §

A használatba adott építési telekre vonatkozó használati jog megszerzése és öröklése illetékmentes.

19. §

A használatba adással kapcsolatos kiadások, illetőleg bevételek a fővárosi kerületi, megyei városi, városi, illetőleg községi tanács fejlesztési alapját terhelik és illetik meg.

Vegyes rendelkezések

20. §

(1) A tanácsi értékesítésű lakásokkal és az Országos Takarékpénztár beruházásában értékesítés céljára épült lakásokkal (üdülőkkel) beépített építési telkek a lakások (üdülők) értékesítéséről szóló szerződéssel adhatók használatba. A 6., 8-9., 15. és 17-19. § rendelkezéseit ilyen esetekben is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett lakásokkal beépített építési telkek esetében a használatbavételi díj megfizetésének feltételeire az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(3) A tanácsi értékesítésű lakások eladási ára az építési telek használatbavételi díjának a lakásra jutó hányadát is magában foglalja.

(4) Az Országos Takarékpénztár beruházásában értékesítés céljára épülő lakásokhoz (üdülőkhöz) szükséges építési telkek használatbavételi díjának mértékét a 11. § rendelkezéseinek megfelelően -a telkeknek a Takarékpénztár részére történő átadásakor - kell megállapítani. Az Országos Takarékpénztár az építési telkek után járó használatbavételi díj legalább 50%-ának megfelelő öszszeget a telkek átadásakor, a fennmaradó összeget pedig legkésőbb a lakások (üdülők) értékesítésekor utalja át a fővárosi kerületi, megyei városi, városi, illetőleg községi tanács részére.

(5) A (4) bekezdésben említett esetben a használatbavételi díjnak az egyes lakásokra (üdülőkre) jutó hányadát az értékesítésről szóló szerződésben az Országos Takarékpénztár határozza meg.

21. §

(1) Állampolgárok, építőközösségek tagjai, továbbá lakás-, üdülő- és garázsszövetkezetek részére személygépkocsi-tárolók, valamint - a garázsszövetkezetek kivételével - horgásztanyák építése céljára szolgáló állami tulajdonban álló építési telkek a 2-11. és a 17-19. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával adhatók használatba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott célra állami tulajdonban álló építési telkek az építésügyi és városfejlesztési miniszter engedélye alapján, az abban meghatározott feltételek szerint adhatók használatba.

22. §

A használatba adott építési telek alakja vagy terjedelme a telekrendezési, közút céljára történő igénybevételi, közületi elhelyezési, továbbá kisajátítási eljárás szabályai szerint megváltoztatható.

23. §

E rendelet alkalmazása szempontjából

a) munkás az a fizikai dolgozó, akit az érvényben levő statisztikai szabályok szerint a munkás állománycsoportban tartanak nyilván, továbbá a kisegítő állománycsoportból (kereskedelemben a forgalomtól függő, a közlekedésben a forgalmi állománycsoportból) a fizikai munkát végző, valamint a termelés közvetlen irányítói közül a főművezető, művezető, segédművezető;

b) fiatal házaspárnak akkor kell a házaspárt tekinteni, ha az építési telek használatbaadásakor a házaspár egyike sem töltötte be a 35. életévét;

c) a használó közeli hozzátartozója a házastársa, az élettársa, az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, továbbá a testvére.

24. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1977. január 1. napjától kezdve kell alkalmazni. Egyidejűleg a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításáról szóló 6/1971. (II. 8.) ÉVM-PM-ÁH együttes rendelet 1. §-ának (3) bekezdése e rendelet 20. §-a (3) bekezdésének megfelelően módosul.

(2) A tanácsi értékesítésű lakásokkal és az Országos Takarékpénztár beruházásában értékesítés céljára épült lakásokkal beépített építési telkek a rendelet hatálybalépését követően is értékesíthetők, ha a vevők kijelölése, illetőleg kiválasztása 1976. december 31. napjáig részben vagy egészben megtörtént.

(3) Ha az Országos Takarékpénztár a beruházásában értékesítés céljára épülő lakásokhoz (üdülőkhöz) szükséges építési telkekkel kapcsolatban e rendelet hatálybalépése előtt bármilyen címen térítést fizetett a tanács fejlesztési alapja javára, ezt az összeget a 20. § (4) bekezdése szerint fizetendő összegbe be kell számítani.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter