6/1977. (VII. 27.) OM-MüM együttes rendelet

az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusai és egyéb dolgozói munkabéréről

A Minisztertanács felhatalmazása alapján - a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendeljük.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a minisztériumok az országos hatáskörű szervek, a tanácsok felügyelete alatt álló alsó- és középfokú oktatási intézmények, óvodák (napközi otthonos óvodák, időszaki napközi otthonos óvodák, nyári napközi otthonos óvodák),

b) az állami zeneiskolák,

c) a gépíró- és gyorsíróiskolák,

d) az egészségügyi szakiskolák,

e) a bentlakásos nevelési-oktatási intézmények (a továbbiakban: bentlakásos oktatási intézmény),

f) a hivatalok által fenntartott óvodai intézmények és általános iskolai napközi otthonok,

g) az Állami Artistaképző Iskola,

h) a Fővárosi Pedagógiai Intézet és a megyei pedagógus továbbképző intézetek (kabinetek),

i) a nevelési tanácsadók,

j) a Balatoni Úttörőváros és az úttörőházak,

k) a gyermekgyógyüdülők,

l) a vállalatok, a szövetkezetek és egyéb jogi személyek által fenntartott óvodai intézmények és általános iskolai napközi otthonok pedagógusaira;

m) az Állami Balett Intézet általános és középiskolai besorolású pedagógusaira;

n) a felsőoktatási intézmények szervezetébe tartozó gyakorlóiskolák és gyakorlóóvodák,

o) a Fővárosi Pedagógiai Intézet gyakorlóiskolájának pedagógusaira;

p) az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézményekben - a nem egészségügyi bérrendszerbe tartozó - oktató-nevelő munkakörben működő pedagógusokra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából pedagógus a felsorolt intézményekben oktató-nevelő munkát végző dolgozó (pl. óvónő, tanító, tanár, mérnöktanár, művésztanár, műszaki tanár, nevelő, szakfelügyelő, a gyermekvédelmi intézményekben működő pszichológus, utógondozó, hivatásos pártfogó, nevelőszülői felügyelő), gyakorlati oktató, munkavezető, gyermekfelügyelő, szakmunkásképző iskolai szakoktató, gyakorlatioktatás-vezető)

(3) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdés a)-j) pontjában megjelölt intézmények, továbbá az Állami Balett Intézet, az általános iskolai központi műhelyek és az alsó fokú oktatási intézmények közös gondnokságainak gazdasági, műszaki vezetőire és ügyintézőire, valamint ügyviteli és fizikai dolgozóira (a továbbiakban: alkalmazott) is.

2. §

(1) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a fegyveres erők és fegyveres testületek által fenntartott iskolák és óvodai intézmények,

b) a felekezeti iskolák,

c) a tanfolyamok (a szaktanfolyamok),

d) a bölcsődék és csecsemőotthonok,

e) az 1. § (1) bekezdésének j) pontjában nem említett úttörőintézmények pedagógusaira és alkalmazottaira;

f) az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézményekben működő pszichológusokra és gyógytornászokra;

g) a szakmunkástanulók gyakorlati oktatását ellátó, vállalati állományba tartozó szakoktatókra (gyakorlati oktatókra);

h) a felsőoktatási intézmények szervezetébe tartozó gyakorlóiskolák és gyakorlóóvodák,

i) a vállalatok, a szövetkezetek és egyéb jogi személyek által fenntartott napközi otthonok és óvodai intézmények alkalmazottaira.

(2) A felügyeleti szerv a rendelet alkalmazását az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt intézmények pedagógusaira, illetőleg alkalmazottaira a munkaügyi miniszter, az oktatási miniszter, a pénzügyminiszter, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának - az intézmény felett felügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetőjének javaslatára adott - hozzájárulásával elrendelheti.

MÁSODIK RÉSZ

A pedagógusok munkabérének megállapítása és munkafeltételeinek szabályozása

A pedagógusok alapbére

3. §

(1) A pedagógusok személyi alapbérét az I. számú melléklet A. táblázatában foglalt bértételek és a B. részében megjelölt besorolási feltételek alapján kell megállapítani.

(2) Mindazokban az esetekben, amelyekben valamely jogszabály alapbért említ, a személyi alapbéren, illetőleg személyi fizetésen felül a vezetői és a 12. §-ban szabályozott működési pótlékokat is - a III. számú melléklet A/7. pontjában meghatározott pótlékok kivételével - számításba kell venni.

A személyi alapbér megállapítása

4. §

(1) A pedagógusokat képesítésük (iskolai végzettségük) és - a 3051 kulcsszámú munkakörbe tartozók kivételével - a jogszabályok alapján beszámított munkaviszonyban töltött idejük figyelembevételével kell a megfelelő kulcsszámú munkakörbe besorolni. A munkaviszonyban töltött idő megállapítása szempontjából a kezdő év teljes évnek számít.

(2) Az egyes munkakörökbe csak azt a máshol munkaviszonyban nem álló pedagógust szabad besorolni, akit a heti kötelező óraszám 50 százalékát elérő vagy azt meghaladó mértékben foglalkoztatnak.

(3) A heti kötelező óraszám 90 százalékánál kevesebb óraszámmal foglalkoztatott pedagógus (részfoglalkozású pedagógus) részére személyi alapbérként a kötelező óraszámban foglalkoztatottak személyi alapbérének időarányos részét kell megállapítani.

(4) Kistelepüléseken - a szakos ellátás biztosítása érdekében - a megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei művelődésügyi osztály) vezetője a teljes személyi alapbér megállapítását - tanévenként - akkor is engedélyezheti, ha a pedagógus heti óraszáma a kötelező óraszám 90 százalékát nem éri el, de a 70 százalékát meghaladja.

5. §

(1) Pedagógus munkakörbe besorolható - a felügyeletet gyakorló miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter), illetőleg a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve vezetőjének indokolt esetben adott engedélye alapján -a más munkáltatóval nem pedagógus munkakörben munkaviszonyban álló mérnök és orvos abban az esetben is, ha foglalkoztatása a heti kötelező óraszám 50 százalékát nem éri el.

(2) Az (1) bekezdés alapján besorolt mérnök, illetőleg orvos heti óraszáma a munkakörre meghatározott heti kötelező óraszám 25 százalékát, havi személyi alapbére pedig a munkaköri bértétel és a pótlékok 25 százalékát nem haladhatja meg. Ez a rendelkezés a 7. § (2) bekezdésében szabályozott kötelező alapbéremelést nem érinti.

6. §

(1) Munkaköri besorolás szempontjából a pedagógusok képesítését (végzettségét) - a munkáltató intézménytípusra és a beosztásra tekintet nélkül - az I. számú melléklet B. része szerint kell figyelembe venni.

(2) Mindazokban az esetekben, amikor képesítésnek megfelelő tantárgy tanítása is a besorolás feltétele, a pedagógust csak akkor szabad a képesítésének (végzettségének) megfelelő munkakörbe besorolni, ha a heti kötelező óraszám 50 százalékában vagy azt meghaladó mértékben a képesítésének (végzettségének) megfelelő tantárgyat tanít. Ez a rendelkezés a bentlakásos oktatási intézmények otthonaiban és a gyermekgyógyüdülőkben működő nevelőkre nem vonatkozik.

(3) Ha a pedagógus a meglevőnél magasabb, az I. számú melléklet B. része szerint figyelembe vehető képesítést (végzettséget) szerez, és ezt az oklevél megszerzését követő három hónapon belül a kinevező szervnél igazolja, akkor az oklevél megszerzését követő hó első napjától kell a képesítésének (végzettségének) megfelelő magasabb munkakörbe átsorolni. Később előterjesztett igazolás esetén a magasabb munkaköri átsorolásra a bemutatást követő hó első napjától jogosult.

7. §

(1) A pedagógusnak a 4. § (1) bekezdése alapján megállapított személyi alapbérét, illetőleg személyi fizetését - a beszámított munkaviszonyban töltött idő kezdőpontjának figyelembevételével - minden teljes három naptári év után 1978. január 1-től kezdődően az I. számú melléklet A. táblázatának 5. hasábjában meghatározott összeggel emelni kell. Erre tekintettel a pedagógus személyi alapbére a munkaköri bértétel felső határát meghaladhatja és ez nem minősül személyi fizetésnek.

(2) A 4. § (3) bekezdésében és az 5. §-ban említett (részfoglalkozású, illetőleg másodállású) pedagógus kötelező béremelésének összegét a törvényes munkaidejének időarányos része szerint kell megállapítani.

A pedagógus munkakörre létesíthető jogviszony

8. §

(1) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a pedagógussal munkaviszonyt kell létesíteni. Teljes alapbér fizetése esetén a munkaviszony főállásnak időarányos bér (4. § (3) bekezdés) megállapításakor részfoglalkozásnak minősül.

(2) Pedagógus munkakörre másodállás és mellékfoglalkozás nem létesíthető, kivéve a (3) és (4) bekezdésben megjelölt eseteket.

(3) Másodállás, illetőleg mellékfoglalkozás létesíthető pedagógus munkakörre - az 5. §-ban meghatározott feltételek szerint - a máshol nem pedagógus munkaviszonyban álló mérnökkel és orvossal.

(4) Mellékfoglalkozás létesíthető - a 104/1976. (M. K. 7.) KM utasítás 4. §-ában foglaltak alapján - a művészeti szakközépiskolák és az állami zeneiskolák művészeti szakképesítéshez kötött pedagógus munkaköreire.

(5) Megbízási jogviszony keretében kell a pedagógust foglalkoztatni, ha

a) máshol nem áll munkaviszonyban és ellátandó óráinak száma az iskolatípus, a tantárgya(i), illetőleg a munkaköri beosztása alapján megállapított heti kötelező óraszám 50 százalékát nem éri el, kivéve az 5. §-ban foglalt eseteket;

b) más munkáltatónál munkaviszonyban áll, kivéve a (3) és (4) bekezdésben felsorolt eseteket, továbbá azt az esetet, ha a pedagógus az oktatási intézménynél túlmunkát végez.

Átsorolás

9. §

(1) A pedagógus alapbérének megváltoztatásához (személyi alapbérének növeléséhez vagy csökkentéséhez, új pótlék megállapításához, illetőleg a fizetett pótlék megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez) - a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete (Mt. V.) 7. §-ának (2) bekezdése alapján - az oktatási intézmény szakszervezeti bizottságának (bizalmijának) egyetértése szükséges, kivéve a fegyelmi határozattal történő alapbérmódosítást.

(2) Ha a pedagógus alapbérét a kinevezési jogkört gyakorló vezető megváltoztatja, erről a pedagógust és a bérszámfejtő szervet írásbeli határozatban kell értesítenie.

(3) A személyi alapbért, a vezetői és működési pótlékot a munkáltató egyoldalúan csak fegyelmi határozattal csökkentheti.

A feladatkör megváltoztatása

10. §

(1) A vezetői (igazgatói, igazgatóhelyettesi, vezető óvónői stb.) feladatkörre, valamint a vezetői pótlékkal díjazott feladatra (pl. szakfelügyelői munkára) való beosztás, illetőleg annak megszüntetése a munkaszerződés módosítását eredményezi, amely csak közös megegyezéssel történhet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az 1974. évi 7. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó vezetőkre, továbbá a fegyelmi határozattal történő áthelyezésre vagy bércsökkentésre.

(2) Közös megegyezés szükséges abban az esetben is, ha

a) az iskolában tanító pedagógust - azonos munkáltató esetén is - bentlakásos oktatási intézménybe vagy ilyen intézményből iskolába osztják be;

b) a pedagógusnak az új beosztás szerinti munkaköréhez nincs meg a megfelelő képesítése.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett egyéb - munkakörváltozást nem jelentő - feladatváltoztatásokat és az azzal együttjáró pótlékmegállapítást, illetőleg megszüntetést a munkáltatói jogkört gyakorló vezető egyoldalúan - a pedagógus hozzájárulása nélkül - is végrehajthatja, de ilyen esetben is szükséges a munkáltatói döntés előtt az oktatási intézmény szakszervezeti bizottságának (bizalmijának)

a) egyetértése az alapbér megváltoztatásával járó feladatváltoztatáshoz,

b) véleményének meghallgatása az alapbérváltoztatást nem jelentő feladatváltoztatáshoz.

A vezetők besorolása és a vezetői pótlékok megállapítása

11. §

(1) A vezetői (vezetőhelyettesi) pótlékban részesülő pedagógus besorolási értesítőjében - a képesítését jelző kulcsszám előtt - fel kell tüntetni a vezetői munkakör betöltésére utaló kulcsszámot is az alábbiak szerint

a) "Vezető I." megnevezésű, 3001 kulcsszámú munkakörbe kell besorolni azt a pedagógust, aki vezetői pótlékát a II. számú melléklet A/l. és A/4. pontja,

b) "Vezető II." megnevezésű, 3002 kulcsszámú munkakörbe kell besorolni azt, aki a vezetői pótlékát a II. számú melléklet A/2. pontja,

c) "Vezető III." megnevezésű, 3003 kulcsszámú munkakörbe kell besorolni azt, aki a vezetői pótlékát a II. számú melléklet A/3., A/5. vagy A/6 pontja

alapján kapja.

d) "Vezetőhelyettes" megnevezésű, 3004 kulcsszámú munkakörbe kell besorolni azt a pedagógust, aki a II. számú melléklet alapján vezető-helyettesi pótlékban részesül.

(2) A 3021-3045 kulcsszámú munkakör valamelyikébe besorolt, a II. számú mellékletben megjelölt feladatkört ellátó pedagógus számára -a II. számú melléklet A. táblázatában meghatározott díjtételek határai között - vezetői (vezetőhelyettesi) pótlékot kell megállapítani.

(3) A pedagógusnak vezetői (vezetőhelyettesi) pótlék több jogcímen is megállapítható, de a második és további vezetői feladatkör ellátásáért a vezetői (vezetőhelyettesi) pótléknak csak a fele jár. Kivétel e rendelkezés alól a szakfelügyelői pótlék, és a dolgozók nem önálló iskoláiban megállapítható tagozatvezetői pótlék, mely a pedagógust az egyéb vezetői (vezetőhelyettesi) pótlékon felül teljes összegben megilleti.

(4) Vezetői pótlék addig illeti meg a pedagógust, míg a pótlékra jogosító feladatkört ellátja. Jogszabály e rendelkezés alól kivételt tehet.

Működési pótlékok megállapítása

12. §

(1) Az I. számú melléklet A. táblázatában felsorolt munkakörök valamelyikébe besorolt pedagógust a III. számú melléklet A. táblázatában meghatározott díjtételek határai között, a B. részben megjelölt feltételek alapján megállapított működési pótlék illeti meg.

(2) Működési pótlék - a feltételek fennállása esetén - addig illeti meg a pedagógust, amíg a pótlékra jogosító intézményben, illetőleg beosztásban működik.

(3) A pedagógusnak működési pótlék több jogcímen is megállapítható.

Veszélyességi pótlék

13. §

(1) Az iskolaszanatóriumok (tbc-gyógyintézetek, tbc-gyógyiskolák), valamint a fertőző szembetegségben (trachomában) szenvedő gyermekeket ellátó intézmények fertőzés veszélyének kitett pedagógusait 30 százalékos veszélyességi pótlék illeti meg. E pótlékban csak azok részesülhetnek, akik törvényes munkaidejüknek legalább 50 százalékát fertőzés veszélyével járó munkahelyen töltik. A pótlék összegének megállapításánál a pedagógus személyi alapbérét kell számításba venni.

(2) A veszélyességi pótlékot a fertőző betegség, illetőleg annak alapos gyanúja miatt az iskolába járás alól felmentett tanulók heti 6 órás korrepetálását ellátó pedagógusok óradíja után is fizetni kell.

(3) E pótlék a pedagógust a pótlékra jogosító munkakörben teljesített túlórák után is megilleti.

Termeléssel összefüggő pótlékok

14. §

Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolákban továbbá az ipari szakmunkásképző iskolákban a pedagógusokat továbbra is megilletik azok a termeléssel összefüggő pótlékok, amelyeket részükre külön jogszabályok alapján eddig is folyósítottak.

15. §

A személyi fizetésben részesülő pedagógusnak a 11-14. §-ban meghatározott pótlékokat a személyi fizetésen felül kell megállapítani.

Letelepedési segély

16. §

(1) A 3021-3045 kulcsszámú munkakörbe tartozó pedagógusokat, akiket e rendelet hatálybalépése után általában területi pótlékra kijelölt oktatási intézményhez neveznek ki, illetőleg helyeznek át, 2000-15 000 Ft letelepedési segélyben lehet részesíteni.

(2) Letelepedési segélyben részesíthető az a volt képesítés nélküli pedagógus, aki oklevelének megszerzése után továbbra is területi pótlékra kijelölt oktatási intézményben tanít.

(3) A letelepedési segély kifizetésének és visszafizetésének feltételeit - a szakszervezet megyei bizottságával egyetértésben - a megyei művelődésügyi osztály vezetője határozza meg.

(4) Letelepedési segély a pedagógusnak csak egyszer fizethető.

HARMADIK RÉSZ

Az alkalmazottak munkabérének megállapítása

17. §

(1) Az alkalmazottak személyi alapbérét - a tényleges munkakörük alapján - a IV. számú melléklet A. részében meghatározott munkaköri bértételek határai között, a B. részben előírt besorolási feltételek szerint kell megállapítani. A "II. Ügyintézők", valamint a "III. Ügyviteli dolgozók" csoportjába tartozó alkalmazottakat a hatályos jogszabályok alapján beszámított munkaviszonyban töltött idejük figyelembevételével kell a megfelelő kulcsszámú munkakörbe sorolni. A munkaviszonyban töltött idő megállapítása szempontjából a kezdő év teljes évnek számít.

(2) Annak az alkalmazottnak a munkabérét, akinek munkaideje a munkakörére általában megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb (részfoglalkozású alkalmazott, pl. a napi négy órában foglalkoztatott takarító), a teljes munkaidővel foglalkoztatottak részére megállapítható személyi alapbér időarányos részében kell meghatározni.

18. §

(1) A személyi alapbért, illetőleg a személyi fizetést - a beszámított munkaviszonyban töltött idő kezdőpontjának figyelembevételével - minden teljes három naptári év után 1978. január 1-től kezdődően a rendelet IV. számú mellékletének 4., illetőleg 5. hasábjában meghatározott összeggel emelni kell. Erre tekintettel az alkalmazott személyi alapbére a munkaköri bértétel felső határát meghaladhatja. Az így megállapított személyi alapbér nem minősül személyi fizetésnek.

(2) A részfoglalkozású alkalmazott kötelező béremelésének összegét a törvényes munkaidejének időarányos része szerint kell megállapítani.

19. §

Mindazokban az esetekben, amelyekben valamely jogszabály alapbért említ, a 17. § (1) bekezdésében szabályozott személyi alapbéren, illetőleg a személyi fizetésen felül a menzavezetői pótlékot (20. §) is számításba kell venni.

Menzavezetői pótlék

20. §

(1) Azokban a középfokú oktatási intézményekben, ahol önálló menza van, a menza vezetését ellátó alkalmazott részére havi 200-500 forint összegű pótlékot kell fizetni. A pótlék mértékének megállapításakor aszerint is differenciálni kell, hogy az ételt az intézmény konyhája szolgáltatja vagy készen, más konyháról szerzik be.

(2) Bentlakásos oktatási intézményekben az (1) bekezdésben szabályozott pótlék nem fizethető.

Fűtési pótlék

21. §

(1) Központi fűtés esetén mind a határozatlan, mind a határozott időre alkalmazott, teljes munkaidőben foglalkoztatott fűtők és fűtő segédmunkások részére a tüzelőanyagnak a tárolóhelyről a kazánházba való behordásáért, a salaknak a kazánházból a salakgyűjtőhelyre való kihordásáért, valamint a fűtéssel járó - munkanapokon végzett - esetleges túlmunkáért

20 000 légköbméter fűtött légtérig havi 150 forint,

20 000 légköbméter fűtött légtéren felül havi 250 forint

fűtési pótlékot kell fizetni.

(2) Gáztüzelésű kazánnal történő fűtés esetén a fűtő, illetőleg a fűtősegédmunkás részére az (1) bekezdésben szabályozott pótlék csak akkor fizethető, ha fűtést rendszeresen túlmunkában is végzi.

(3) Ha a vegyes-, szén-, fa-, olajtüzelésű kályhákkal felszerelt oktatási intézményben a fűtési munkát az intézménynél munkaviszonyban álló fizikai dolgozó - munkaköri feladatain túlmenően - látja el, részére a fűtési munkáért (a tüzelő előkészítéséért, a fűtésért és a salakozásért) havonta és kályhánként, a fűtési munka jellegétől függően 60-90 forint, gáztüzelés esetén 20-50 forint összegű pótlékot kell fizetni.

(4) A fűtési pótlékot a fűtési idény tényleges időtartamára - beleértve a közbeeső iskolai szüneteket is - kell folyósítani.

Veszélyességi pótlék

22. §

A veszélyességi pótlék összegének megállapításánál a személyi alapbért kell számításba venni.

Túlóra-díjátalány

23. §

(1) Annak a hivatalsegédnek, takarítónak, dajkának, illetőleg egyéb alkalmazottnak, aki részben vagy egészben heti 44 óra munkaidején felül látja el az intézmény épületével kapcsolatos házfelügyelői tennivalókat, ha térítésmentes lakásban, fűtésben és világításban nem részesül - az intézmény nagyságától, az ellátandó feladatok mértékétől, illetőleg az átlagosan teljesített túlórák számától függően - túlóra-díjátalányt kell megállapítani.

(2) Nem lehet az (1) bekezdés rendelkezését alkalmazni azokban az intézményekben, amelyek épületében a házfelügyelői tennivalókat ellátó alkalmazottnak térítésmentes szolgálati lakása van.

A többletmunka díjazása

24. §

(1) Azoknak a 3141-3145 kulcsszámú munkakörökbe sorolt ügyviteli dolgozóknak (adminisztrátoroknak), akik felnőttoktatás vagy egyéb ok miatt huzamos időn át, munkaidejükön belül vagy azon felül rendszeres többletmunkát végeznek, a többletmunka ellátásának időtartamára a személyi alapbérük 5-20 százalékának megfelelő összegű többletmunkadíjat kell fizetni.

(2) Annak a 3164, illetve 3165 kulcsszámú munkakörbe sorolt alkalmazottnak (pl. hivatalsegédnek, takarítónak, konyhai dolgozónak), aki váltakozó tanítás vagy felnőttoktatás miatt huzamos időn át, munkaidején belül vagy azon felül rendszeres többletmunkát végez, a többletmunka ellátásának időtartamára a személyi alapbére 5-30 százalékának megfelelő összegű többletmunkadíjat kell fizetni.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett alkalmazott a rendszeres többletmunkát váltakozó tanítás és felnőttoktatás miatt végzi, a (2) bekezdésben szabályozott többletmunkadíjon felül további, a személyi alapbére 5-20 százalékának megfelelő összegű többletmunkadíjat kell fizetni.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §

(1) Ha a pedagógus részére a miniszter - e rendelet hatálybalépése előtt az általános képesítési szabályoktól eltérő munkaköri besorolást engedélyezett, akkor - az engedélyben meghatározott feltételek fennállása esetén - e besorolást az e rendelet alapján történő munkaköri besorolásnál is figyelembe kell venni. Az engedély alapján a 210/1971. (M. K. 13.) MM - MüM utasítás I. számú mellékletének 503. kulcsszámú munkakörébe sorolt pedagógusokat e rendelet I. számú mellékletének A. táblázatában meghatározott 3036-3040 kulcsszámú, "Tanító II." elnevezésű munkakörbe kell besorolni.

(2) A szakmunkásképző iskolák pedagógus-képesítéssel nem rendelkező, de 1955. évi szeptember hó 1. napján tanítói képesítés szerint besorolt pedagógusainak a besorolása - 3036-3040 kulcsszámú munkaköri besorolással - kivételesen indokolt esetben továbbra is fenntartható.

(3) A menzavezetői pótlékban részesülő alkalmazottnak a 20. §-ban, a fűtési pótlékban részesülő alkalmazottnak a 21. §-ban feltüntetett tevékenység ellátásáért túlóradíj vagy szabadidő még abban az esetben sem jár, ha a tevékenységet a munkaidején felül látja el. A 24. § (2) és (3) bekezdésében szabályozott többletmunkadíj azonban a fűtési pótlékban részesülő alkalmazott számára is fizethető.

(4) Az alkalmazottaknak az iskolai végzettség megszerzése alól 1971. június 1. előtt adott felmentések továbbra is érvényesek, még abban az esetben is, ha e rendelet a besorolási feltételek között más iskolai végzettséget ír elő.

(5) Ha a rendelet hatálybalépésekor munkaviszonyban álló alkalmazott munkakörére a rendelet a 212/1971. (M. K. 13.) MM - MüM utasításban foglaltakhoz képest magasabb vagy további végzettséget ír elő, annak megszerzése alól a fővárosi művelődésügyi főosztály, megyei művelődésügyi osztály egyedi felmentést adhat.

(6) Azokban az alkalmazotti munkakörökben, amelyek többféle elnevezést tartalmaznak, a besorolási okiraton a kulcsszám mellett a tényleges munkakörnek megfelelő elnevezést kell feltüntetni (pl. 3132 élelmezésvezető).

26. §

E rendelet első alkalommal történő végrehajtása során

a) az alsó- és középfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok munkabérének megállapításáról szóló 210/1971. (M. K. 13.) MM - MüM számú együttes utasítás 11. §-a alapján folyósított szakmai pótlékot, valamint az említett utasítás II. számú mellékletének 7. pontja alapján folyósított központi továbbképzési felügyelői pótlékot be kell építeni a pedagógus személyi alapbérébe;

b) a III. sz. melléklet B/10. pontjában szabályozott osztályfőnöki (tanszakvezetői) pótlék összegét az általános iskolák alsó tagozatában, a gyógypedagógiai iskolákban, a dolgozók iskoláiban, valamint a zeneművészeti és egyéb művészeti szakközépiskolákban, továbbá a zeneiskolákban működő pedagógusok részére havi 100 forintban kell megállapítani;

c) a III. sz. melléklet B/11. pontjában szabályozott működési pótlékot az iskolai (óvodai) gyermekvédelmi felelősök részére havi 100 forintban kell megállapítani;

d) a III. számú melléklet A/3 és A/4. pontjában megjelölt működési pótlék mértékét úgy kell meghatározni, hogy a pedagógusok a 210/1971. (M. K. 13.) MM-MüM együttes utasítás 13. §-ának (2) bekezdése alapján a túlórák után is folyósított százalékos pótlék megszűnése miatt anyagi hátrányt ne szenvedjenek;

e) a III. számú melléklet A/4. pontjában megjelölt működési pótlék mértékének megállapításánál a 210/1971. (M. K. 13) MM - MüM számú együttes utasítás III. számú mellékletének B/9. pontjában meghatározott pótlékot is figyelembe kell venni;

f) senkinek sem állapítható meg kevesebb öszszegű vezetői vagy működési pótlék, mint amennyire 1977. augusztus 31-én jogosult volt.

g) a már munkaviszonyban álló pedagógusok és alkalmazottak személyi alapbérét abban az esetben sem lehet csökkenteni, ha az a béremelés következtében a munkaköri bértétel felső határát meghaladja. Az így megállapított személyi alapbér nem minősül személyi fizetésnek.

27. §

(1) Ez a rendelet 1977. szeptember 1-én lép hatályba.

(2) Azoknak a pedagógusoknak és alkalmazottaknak, akiknek a személyi alapbére illetőleg pótléka e rendelet hatálybalépésekor nem éri el a munkaköri kulcsszámának, illetve pótlékának megfelelő alsó bérhatárt, azt 1979. március 31-ig fokozatosan biztosítani kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti - az iskolasegédek, takarítók kötelező teendőinek meghatározásáról szóló 42/1959. (M. K. 15.) MM. utasítás,

- az alsó- és középfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok munkabérének megállapításáról szóló 210/1971 (M. K. 13.) MM-MüM, valamint az ezt módosító és kiegészítő 201/1973. (M. K. 2.) MM-MüM, a 204/1974. (M. K. 11.) MM-MüM, a 203/ 1976. (M. K. 7.) OM-MüM, a 206/1976. (M. K. 19.) OM-MüM együttes utasítás,

- a szakmunkásképző iskolákban több osztályfőnökséggel megbízott pedagógusok osztályfőnöki pótlékáról szóló 113/1971/18/MüM utasítás, valamint

- az alsó- és középfokú oktatási intézmények gazdasági, műszaki, adminisztratív és kisegítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottai munkabérének megállapításáról szóló 212/1971. (M. K. 13.) MM-MüM együttes utasítás.

(4) Az általános iskolai központi műhelyek szervezéséről szóló 150/1964. (M. K. 19.) MM utasítás 9. pontja e rendeletben foglaltaknak megfelelően módosul.

(5) A rendelet mellékleteit a Művelődésügyi Közlönyben és a Munkaügyi Közlönyben kell közzétenni.

Dr. Polinszky Károly s. k.,

oktatási miniszter

Buda István s. k.,

munkaügyi minisztériumi államtitkár