1977. évi 6. törvényerejű rendelet

a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról és kiegészítéséről

1. § A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a törvényben meghatározott céljaikat a társadalom érdekeivel összhangban valósítják meg."

2. § Az Szvt. 6. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A személyes és vagyoni közreműködés módját a szövetkezet - sajátosságainak megfelelően, a jogszabályok keretei között - maga állapítja meg. A tagsági viszony tartalmát az annak keretében dolgozó tagok esetében a közös munkában való részvétel határozza meg."

3. § Az Szvt. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szövetkezet az önkormányzat keretében gondoskodik működésének és gazdálkodásának folyamatos és teljes körű ellenőrzéséről."

4. § Az Szvt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § Minden szövetkezet az alapszabályon felül szervezeti és működési szabályzatot, továbbá - ha jogszabály másként nem rendelke-zik - munkaügyi, valamint munkavédelmi szabályzatot köteles alkotni."

5. § Az Szvt. 20. §-a (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és - ha e törvény másként nem rendelkezik - módosítása;

b) az elnök (elnökhelyettes) megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása;

c) a területi (szakmai) szövetségbe a belépés vagy onnan a kilépés elhatározása;

d) a szövetkezet távlati és középtávú tervének megállapítása;

e) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása;

f) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá - kivéve, ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a küldöttgyűlés hatáskörét állapítják meg:

a) az elnök (elnökhelyettes) mellett más tisztségviselők (30. §) megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása;

b) az éves terv, a mérleg és az eredménykimutatás (zárszámadás) megállapítása;

c) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, különösen a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről."

6. § Az Szvt. 21. §-ának (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a közgyűlés összehívására más időközt is megállapíthatnak."

7. § Az Szvt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A küldöttgyűlés

24. § (1) A szövetkezetben küldöttgyűlés működik. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok meghatározhatják azokat a szövetkezeteket, amelyekben küldöttgyűlés - a szövetkezet tagjainak számára vagy tevékenységének sajátosságaira tekintettel - nem alakítható, illetőleg annak megalakítása nem kötelező.

(2) A küldötteket a tagok sorából a munkahelyi tanácskozás (tagértekezlet, a továbbiakban: munkahelyi tanácskozás) választja legfeljebb három évre. A küldöttek tevékenységüket a munkahelyi tanácskozás állásfoglalásainak megfelelően végzik, és arról választóiknak rendszeresen beszámolnak.

(3) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabálynak jogszabály alapján vagy az országos érdekképviseleti szerv irányelve kapcsán történő módosítása;

b) az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok által a küldöttgyűlés hatáskörébe utalt tisztségviselők megválasztása, felmentése, visszahívása, elmozdítása és egyéb felelősségre vonása;

c) a közgyűlés határozata alapján megalakítandó vagy a küldöttgyűlés által létrehozott bizottság nem tisztségviselő tagjainak megválasztása, felmentése és visszahívása;

d) a kongresszusi küldöttválasztó-gyűlésre és a területi szövetség küldöttközgyűlésére küldöttek választása;

e) az elnök, elnökhelyettes, továbbá - ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek - a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazásának megállapítása;

f) a jogi személyként működő társulás alapításában a részvétel, az ilyen társulásba a belépés, kilépés és a megszünetetés elhatározása, továbbá a társulásra vonatkozó, a szövetkezet vagyonát jelentősen érintő döntések hozatala;

g) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

(4) A küldöttgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni. A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek legalább a kétharmada jelen van; egyebekben a küldöttgyűlésre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a közgyűlésre vonatkoznak."

8. § Az Szvt. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

"A munkahelyi tanácskozás

24/A. § (1) A szövetkezetben a tagoknak és az alkalmazottaknak a munkahely vagy egyéb azonos érdekeltség alapján szervezett egyes közösségei demokratikus szervezeti jogaikat munkahelyi tanácskozáson gyakorolják.

(2) A munkahelyi tanácskozást az érintett közösség önkormányzatával, továbbá a munka végzésével, díjazásával és a dolgozók erkölcsi elismerésével kapcsolatban döntési, javaslattételi és véleményezési jog illeti meg.

(3) A közgyűlés és a küldöttgyűlés anyagát előzetesen meg kell tárgyalni az érdekelt munkahelyi tanácskozásokon és azok észrevételeit, javaslatait a közgyűlés, illetőleg küldöttgyűlés elé kell terjeszteni. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok ez alól a nem munkahely alapján szervezett közösségek tekintetében kivételt tehetnek.

(4) A munkahelyi tanácskozás szervezeti rendszerét, hatáskörét és működésének szabályait az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok és az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg."

9. § (1) Az Szvt. 25. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vezetőséget a tagok sorából a közgyűlés (küldöttgyűlés) titkos szavazással öt évre választja."

(2) Az Szvt. 25. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vezetőség a határozataiért és azok végrehajtásáért a közgyűlésnek felelős; tevékenységéről a közgyűlésnek és a küldöttgyűlésnek rendszeresen beszámol."

10. § Az Szvt. 30. §-ának (1) bekezdése azzal egészül ki, hogy a szövetkezeti döntőbizottság tagjává választott szövetkezeti tag is tisztségviselő.

11. § Az Szvt. 34. §-a (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A szövetkezeti tulajdon körébe tartozik a szövetkezetek egymás közötti társulásának, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek és az általuk alapított vállalatnak a tulajdona, továbbá a más szocialista gazdálkodó szervvel létesített társuláshoz a szövetkezet által nyújtott vagyoni hozzájárulás és a társulás eredményeként létrejött vagyonszaporulatnak a szövetkezet vagyoni hozzájárulásával, illetőleg az alapító okiratban meghatározott részesedésével arányos része.

(3) A szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú, azonos védelemben és a gazdasági kapcsolatok keretében azonos elbírálásban részesül."

12. § Az Szvt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezet tervek alapján gazdálkodik, terveit a népgazdasági tervezésről szóló törvény alapján és a népgazdasági tervek figyelembevételével maga készíti el és állapítja meg."

13. § Az Szvt. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kiváláshoz a közgyűlés hozzájárulása szükséges; a hozzájárulás módját az egyes szövetkezeti ágazatokról szóló jogszabályok határozzák meg. A közgyűlés a hozzájárulást csak akkor tagadhatja meg, illetőleg meghatározott időre csak akkor halaszthatja el, ha a kiválás népgazdasági érdeket sért, illetőleg ha a szövetkezet gazdálkodása a kiválás folytán lehetetlenné válna, vagy elháríthatatlan nehézségekbe ütközne. E tárgyban előzetesen ki kell kérni az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv és a területi szövetség véleményét."

14. § Az Szvt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az 52. § az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A felszámolás elrendelésével a szövetkezet testületi szerveinek működése - a közgyűlést kivéve - megszűnik; a vezetőség hatáskörét a felszámoló bizottság gyakorolja. A közgyűlés hatásköre csak a felszámoló mérlegről és a vagyon felosztásáról szóló határozat meghozatalára terjed ki.

(3) A felszámoló bizottság meghatározhatja a felszámolás tartama alatt foglalkoztatott tagok körét.

(4) Ha a felszámoló mérleg megállapítása és a vagyon felosztása céljából a közgyűlés nem hívható össze, vagy az összehívott közgyűlés határozatképtelen, a mérleg megállapításáról és a vagyon felosztásáról - a területi szövetség véleményének megszerzése után - az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv dönt."

15. § Az Szvt. 56. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A tagfelvételről a szövetkezet vezetősége dönt, s határozatáról az érdekeltet értesíti, a legközelebbi küldöttgyűlést pedig tájékoztatja.

(2) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a tagfelvételt más testületi vezető szerv hatáskörébe utalhatják, továbbá az elutasító határozat ellen jogorvoslatot tehetnek lehetővé."

16. § Az Szvt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § A tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának egyéb formáit - a jogszabályok keretei között - az alapszabály, más belső szabályzat vagy esetenként a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg."

17. § Az Szvt. 80. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezet tagját - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - fegyelmi felelősség terheli, ha a tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességét vétkesen megszegi, vagy szövetkezeti taghoz nem méltó magatartást tanúsít."

18. § Az Szvt. 81. §-ának (3) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"Ha a kárt többen együttesen okozták, a károkozók vétkességük arányában, közrehatásuk figyelembevételével felelnek. A felelősség egyetemleges, ha a kárt anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozták."

19. § Az Szvt. a következő 89/A. §-sal egészül ki:

"89/A. § (1) A szövetkezetek érdekképviseleti szervei ellátják a szövetkezetek, társulásaik, valamint a tagság érdekeinek képviseletét és a társadalom érdekeivel történő egyeztetését. A szövetkezetek szocialista vonásainak erősítése érdekében segítik a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a társadalmi célkitűzésekhez igazodó önálló tervszerű gazdálkodást, a szövetkezeti tagok nevelését és érdekeinek védelmét.

(2) Az érdekképviseleti szervek feladataik ellátása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással, más társadalmi és az állami szervekkel, s a jogszabályok keretei között az alapszabályban meghatározott eszközökkel előmozdítják a társadalmi és a csoportérdekek, valamint a tagok egyéni érdekei összhangjának érvényesülését."

20. § (1) Az Szvt. 91. § (1) bekezdése b), d) és f) pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az (1) bekezdés a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A területi szövetség feladatai különösen:)

"b) figyelemmel kíséri és elősegíti a szövetkezetek demokratikus működését és önálló tervszerű vállalati gazdálkodását, a szocialista elosztás elveinek érvényesülését, továbbá a szövetkezeteknek egymással és az állami vállalatokkal való gazdasági együttműködését;"

"d) véleményt nyilvánít a szövetkezetek egyesülésére, szétválására, átalakulására és a kiválásra irányuló javaslatokról;"

"f) ellátja a szövetkezeti tagság egészét vagy jelentős rétegeit érintő érdekvédelmet, és segíti a tagok egyéni érdekvédelmét;

g) elősegíti a személyzeti munkára vonatkozó határozatok végrehajtását;

h) szervezi a szocialista munkaversenyt, közreműködik a tagok szocialista nevelésében, oktatásában, és ellát más társadalmi feladatokat."

(2) Az Szvt. 91. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) A területi szövetség - a külön jogszabályban meghatározott módon - segíti a szövetkezet működésének és gazdálkodásának ellenőrzését, illetőleg végzi az erre irányuló szolgáltatást; ilyen ellenőrzést maga is kezdeményezhet."

21. § Az Szvt. 94. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A küldötteket a szövetkezetek a szövetkezeti tagok közül öt évi időtartamra küldöttgyűlésen választják."

22. § Az Szvt. 94. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A küldöttközgyűlés az elnökség javaslatára - a küldöttek számának legfeljebb tíz százaléka erejéig - magát teljes jogú küldöttekkel kiegészítheti."

23. § (1) Az Szvt. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A területi szövetség küldöttközgyűlése és elnöksége ajánlásokat adhat ki; a szövetkezetekre kötelező határozatokat nem hozhat."

(2) Az Szvt. 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A területi szövetség figyelemmel kíséri, értékeli és segíti az országos tanács irányelveinek és ajánlásainak, továbbá saját ajánlásainak a szövetkezetek részéről történő megtárgyalását és ezek érvényesülését."

24. § Az Szvt. 99. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kongresszust - legalább ötévenként -az országos tanács hívja össze."

25. § Az Szvt. 100. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre a szövetkezeti mozgalomban részt vevő személyek - a küldöttek számának legfeljebb húsz százaléka erejéig - szavazati joggal meghívhatók; e meghívottak kongreszusi küldöttnek megválaszthatók."

26. § Az Szvt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"102. § (1) Az országos tanács - tagjai sorából - titkos szavazással megválasztja a tanács elnökét, elnökhelyetteseit, az elnökség tagjait, a felügyelő bizottság elnökét és tagjait és a nőbizottság elnökét. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok alapján az országos tanács főtitkárt, főtitkárhelyettest és alelnököt is választhat.

(2) Az országos tanács az elnökség javaslatára - a tanácstagok számának legfeljebb tíz százaléka erejéig - magát teljes jogú tanácstagokkal kiegészítheti.

(3) Az országos tanács dönt a költségvetéséről és ügyintéző szervezetének létrehozásáról.

(4) A tanács fenntartásáról a szövetkezetek gondoskodnak."

27. § (1) Az Szvt. 103. §-a (1) bekezdésének b), d), f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az országos tanács feladatai különösen:)

"b) elősegíteni a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítését, vállalati gazdálkodásuk és demokratikus működésük fejlesztését, irányítani és támogatni a szövetkezetek ellenőrzését, szervezni a munkaversenyt;"

"d) a szövetkezetek tevékenységét előmozdító szolgáltatások nyújtása, a szövetkezetek gazdálkodását elősegítő vállalat alapítása;"

"f) a szövetkezeti tagság egészét érintő érdekvédelem ellátása, a tagok egyéni érdekvédelmének segítése, közreműködés a tagok szocialista nevelésében, oktatásában és más társadalmi feladatok ellátása;

g) a személyzeti munkára vonatkozó határozatok végrehajtásának segítése;

h) kapcsolatok fenntartása más országok szövetkezeti szerveivel, valamint nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel."

(2) Az Szvt. 103. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az országos tanács segíti és összehangoljaa területi és szakmai szövetségek tevékenységét."

28. § Az Szvt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"105. § (1) Az országos tanács a szövetkezetek, illetőleg a területi (szakmai) szövetségek részére irányelveket és ajánlásokat adhat ki; a szövetkezetekre és a szövetségekre kötelező határozatot nem hozhat. ajánlást és - kivételesen indokolt esetben - irányelveket az elnökség is kiadhat.

(2) Az irányelv a szövetkezetek és a szövetségek működésére, valamint a szövetkezetek gazdálkodására vonatkozó átfogó, illetőleg kiemelkedően jelentős jogszabályok és más határozatok végrehajtásához, az ajánlás pedig egyéb fontos kérdésekben ad iránymutatást.

(3) Irányelv vagy ajánlás kiadásához ki kell kérni az illetékes miniszterek véleményét, kivéve ha az irányelv (ajánlás) a szövetkezetek (szövetségek) mozgalmi kérdéseire vonatkozik. Az irányelvet és az ajánlást a fővárosi, megyei tanácsokkal is közölni kell.

(4) Az érintett szövetkezet (szövetség) illetékes testületi szerve köteles az irányelvet (ajánlást) megtárgyalni és arról határozni. Az irányelv (ajánlás) a szövetkezetre (szövetségre) illetékes testületi szervének határozata alapján válik kötelezővé. A szövetkezetek a szövetség útján kötelesek az irányelvek érvényesüléséről az országos tanácsot tájékoztatni.

(5) Az országos tanács figyelemmel kíséri, értékeli és segíti az irányelvekben és az ajánlásokban foglaltak érvényesülését."

29. § Az Szvt. 111. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ágazati-szakmai felügyelet célja, hogy előmozdítsa a szövetkezeteknél az ágazati gazdaságpolitika megvalósulását, továbbá a jogszabályok keretei között ellenőrizze a szövetkezeteknek a társadalmi érdekekkel összhangban álló ágazati tevékenységét, különösen a szövetkezeteknek nyújtott támogatás érvényesülését."

30. § Az Szvt. 115. §-a (1) bekezdésének a), c) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Jogszabály vagy az alapszabály (belső szabályzat) megsértése esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv]

"a) írásban figyelmeztetheti az elnököt, a vezetőséget (elnökséget) vagy a felügyelő bizottságot;"

"c) megsemmisítheti a testületi szervek és az elnök (elnökhelyettes) jogszabályba, alapszabályba, más belső szabályzatba ütköző határozatát vagy az elnök intézkedését, és szükség esetén új határozat hozatalát, illetve intézkedés megtételét rendelheti el;"

"e) felfüggesztheti az elnök, illetőleg a vezetőség (elnökség) működését."

31. § Az Szvt. 116. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szövetkezeti ágazatra vonatkozó jogszabályok állapítják meg lakásszövetkezetek tekintetében a szövetkezet megalakulása feltételeinek, gazdálkodása jellegének ós formájának, a tagsági viszony keletkezésének, a vagyoni hozzájárulásnak, a belső szabályzatok és szervezet kialakításának, a szavazatok számbavétele módjának, a tagsági viták eldöntésének, megszűnés esetében a vagyon felosztásának, továbbá a tag és a szövetkezet felelősségének, takarékszövetkezetek tekintetében pedig a szövetkezet megalakulásának, működési területének és a küldöttgyűlés hatáskörének a sajátos szabályait."

32. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1977. évi május hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az Szvt. 29. §-ának (2) bekezdésében és 32. §-ának (1) bekezdésében szereplő négy éves választási időtartam öt évre módosul.

(2)[1]

(3) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára