1988. évi II. törvény

a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról

1. § A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Szövetkezet kisszövetkezet és kistermelők szövetkezete formájában is alakulhat.

(3) A kisszövetkezet egyszerűsített önkormányzattal és munkaszervezettel működő szövetkezet. A kisszövetkezetre a szövetkezetre vonatkozó szabályokat a törvény és a Minisztertanács által meghatározott eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) A kistermelők szövetkezetének célja, hogy tagjai gazdasági tevékenységét összehangolja és szolgáltatásokkal segítse, továbbá gondoskodjon a kistermelők munkáját segítő - a szövetkezet tulajdonában levő - eszközök biztosításáról, valamint létesítmények fenntartásáról és működéséről.

(5) A kistermelők szövetkezetére a szövetkezetre vonatkozó szabályokat a Minisztertanács által meghatározott eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel kell alkalmazni."

2. § (1) Az Szvt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

"(2) A kisszövetkezet alapszabályában - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - meg kell határozni

a) az induló vagyon mértékét, továbbá b) azt az értékhatárt, amelyen felül a szerződések megkötéséhez a közgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges."

(2) Az Szvt. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szövetkezet tevékenységi körét az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti. Ha jogszabály valamely tevékenység folytatásához külön jog vagy hatósági engedély megszerzését írja elő, ezt a tevékenységi körbe csak a külön jog, illetőleg a hatósági engedély megszerzését követően lehet felvenni."

3. § Az Szvt. 18. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Az alapszabályban meghatározott tevékenységi kör kiegészítéséről a szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni.

(3) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a kötelező önkormányzati szabályzatokra utalt kérdések szabályozását egy szabályzat tartalmazza."

4. § Az Szvt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20. § (1) A szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása;

b) a területi (szakmai) szövetségbe a belépés vagy onnan a kilépés elhatározása;

c) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének az elhatározása, továbbá a kiváláshoz való hozzájárulás;

d) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A kisszövetkezet közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik továbbá:

a) az önkormányzati szabályzat elfogadása és módosítása;

b) a szövetkezetből a tag kizárása;

c) harminc főn aluli taglétszámmal működő kisszövetkezetben a tagfelvétel, a tagsági és a munkaügyi viták eldöntése;

d) a termelő jellegű kisszövetkezetben a tagsági munkamegállapodás felmondása;

e) az alapszabályban meghatározott értékhatáron felül a szerződések előzetes jóváhagyása.

(4) A közgyűlés hatáskörébe tartozik - kivéve, ha az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörét állapítja meg -

a) az alapszabály módosítása;

b) a tisztségviselők és az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban vagy az alapszabályban meghatározott bizottságok elnökének és tagjainak a megválasztása, felmentése, visszahívása és felelősségre vonása;

c) az elnök és az elnökhelyettes díjazásának megállapítása;

d) a terv és az eredménykimutatás (zárszámadás) megállapítása;

e) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, különösen a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről;

f) a kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre és a területi (szakmai) szövetség küldöttközgyűlésére küldöttek választása;

g) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe utal.

(5) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok vagy az alapszabály a 30. §-ban nem említett tisztségviselők megválasztását, felmentését és visszahívását a munkahelyi tanácskozás hatáskörébe is utalhatják."

5. § Az Szvt. 24. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az alapszabály úgy rendelkezik, a szövetkezetben küldöttgyűlés is működik."

6. § Az Szvt. 24/A. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Kisszövetkezetben az alapszabály határozza meg a munkahelyi tanácskozások rendszeresítését."

7. § Az Szvt. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Harminc főn aluli taglétszámmal működő kisszövetkezetben a vezetőség működése nem kötelező; ha vezetőség nem működik, annak a jogszabályban megállapított hatáskörét az elnök gyakorolja."

8. § (1) Az Szvt. 26. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezetben felügyelő bizottság és a termelő jellegű szövetkezetben döntőbizottság is működik. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok más bizottság megalakítását is kötelezővé tehetik"

(2) Az Szvt. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Harminc főn aluli taglétszámmal működő kisszövetkezetben döntőbizottság nem működik; az alapszabály állapítja meg felügyelő bizottság vagy más bizottság alakítását. A tagsági vagy munkaügyi vita eldöntése érdekében a közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni."

9. § Az Szvt. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § A szövetkezet tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettes, a vezetőség tagjai, továbbá a felügyelő bizottság és a szövetkezeti döntőbizottság elnöke és tagjai. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok és az alapszabály további személyeket minősíthetnek tisztségviselőnek."

10. § Az Szvt. 32. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

"(3) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy az elnök és az elnökhelyettes tisztségét a szövetkezetben végzett egyéb munkája mellett látja el. A nem függetlenített elnököt és elnökhelyettest a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés évente tiszteletdíjban részesítheti."

11. § Az Szvt. 37. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem utal állami gazdálkodó szerv vagy más állami szerv kizárólagos tevékenységi körébe."

12. § Az Szvt. 46. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés jelölése (4)-(5) bekezdésre változik:

"(3) A közgyűlés határozatának a vagyonmegosztás felől rendelkező része ellen azok a tagok, akiknek a jogos érdekeit a határozat sérti, a határozat meghozatalától számított harminc napon belül a bírósághoz fordulhatnak. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs."

13. § Az Szvt. 48. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezet - a közgyűlés titkos szavazással, kétharmados szótöbbséggel hozott határozata alapján - más szövetkezeti ágazatba tartozó vagy más formájú szövetkezetté átalakulhat. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok az átalakulást feltételhez köthetik."

14. § Az Szvt. 49. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. § A szövetkezet a tagok önkéntes elhatározása, tartós fizetésképtelensége esetében a bíróság határozata vagy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlató határozata alapján szűnik meg."

15. § Az Szvt. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § Ha a szövetkezet jogutód nélkül szűnik meg, fel kell számolni."

16. § Az Szvt. 55. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki; jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik.

"(2) Szövetkezeti tagsági viszonyt munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban vagy más ilyen jogviszonyban álló személy vagy nyugdíjas is létesíthet."

17. § Az Szvt. 59. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

"(1) A tagok a gazdálkodás eredményéből személyes közreműködésük és vagyoni hozzájárulásuk alapján részesednek (személyi jövedelem).

(2) A tagsági viszony alapján dolgozó tag munkadíját tagsági megállapodásba [61. § (1) bekezdése] kell foglalni.

(3) Ha a kisszövetkezet veszteséges, a tagoknak a külön jogszabályban meghatározott mértékben csökkentett munkadíj jár; a már felvett munkadíj megfelelő részét vissza kell fizetni."

18. § (1) Az Szvt. 61. §-a (1) bekezdése második mondatának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tagsági viszony alapján dolgozó taggal, illetőleg az elkülönült érdekeltségi rendszerben dolgozó tagok csoportjával minden esetben megállapodást kell kötni."

(2) Az Szvt. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a termelő jellegű kisszövetkezet a tagot a munkamegállapodás szerinti vagy a tagnak és a szövetkezetnek egyaránt alkalmas más munkakörben tartósan nem tudja foglalkoztatni, vagy a tag nyugdíjra válik jogosulttá, a közgyűlés a tagsági munkamegállapodást egyoldalúan felmondhatja. Tilos a megállapodás felmondása olyan esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a munkaviszony felmondását tiltják. A munkamegállapodás felmondása esetén a vagyoni hozzájárulást - kivéve ha a tag és a szövetkezet a hozzájárulás visszahagyásában állapodik meg - a tagnak a munkavégzés megszűnésekor ki kell adni."

19. § (1) Az Szvt. 64. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A tag és a szövetkezet a részjegynek és más vagyoni hozzájárulásnak meghatározott időre -a részesedésre való jogosultság mellett - történő visszahagyásában is megállapodhat."

(2) Az Szvt. 64. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A részjegy legalacsonyabb összegét - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok keretei között - a szövetkezet alapszabálya állapítja meg."

20. § Az Szvt. a következő 64/B. §-sal egészül ki:

"64/B. § A szövetkezet tagjai számára ingyenes vagyonjegyet bocsáthat ki. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a Minisztertanács állapítja meg.".

21. § Az Szvt. 69. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdésének a jelölése (4) bekezdésre változik:

"(3) Kisszövetkezetben a vagyoni hozzájárulás kiadása - kivéve, ha a tag és a szövetkezet a hozzájárulás meghatározott időre történő visszahagyásában állapodik meg - az év végi mérleg jóváhagyásától számított harminc nap alatt esedékes.".

22. § Az Szvt. a kővetkező 73/A. §-sal egészül ki:

"73/A. § A kisszövetkezet tagjának munkavégzésével összefüggő, a törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kisszövetkezet tevékenysége szerinti ágazatba tartozó szövetkezetekre irányadó szabályokat kell alkalmazni."

23. § Az Szvt. a következő 85/A. §-sal egészül ki:

"85/A. § (1) A kisszövetkezet tagjának fegyelmi és anyagi felelősségére, továbbá a kisszövetkezetnek a taggal szemben fennálló anyagi felelősségére a kisszövetkezet tevékenysége szerinti ágazatba tartozó szövetkezetben érvényesülő felelősségi szabályokat kell alkalmazni.

(2) A termelő jellegű kisszövetkezet tagja által gondatlanul okozott kár esetében az alapszabály a felelősség mértékét a tag személyes közreműködése alapján járó személyi jövedelmének egy havi átlagos összege erejéig felemelheti."

24. § Az Szvt. 91. § (1) bekezdése h) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi szövetség feladatai különösen)

"h) a szövetkezetben folyó személyzeti munka segítése,"

25. § Az Szvt. 103. § (1) bekezdése g) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos tanács feladatai különösen)

"g) a szövetkezetben folyó személyzeti munka segítése;"

26. § Az Szvt. 109. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az országos érdekképviseleti szerv egyetértésének hiánya vagy véleményeltérés esetén a vitás kérdésben - az érdekképviseleti szerv kezdeményezésére - a Minisztertanács dönt."

27. § Az Szvt. a következő 116/A. §-sal egészül ki:

"116/A. § (1) Az e törvény és végrehajtási rendelete, továbbá az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó, jogszabályok által közgyűlési hatáskörbe utalt ügyekben - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével - a küldöttgyűlés is eljárhat.

(2) E törvény 12. §-a a) pontjának, 13. §-ának, 14. §-a (1) bekezdése g) pontjának, 18. §-a (1) bekezdésének, 20. §-a (2) bekezdése d) pontjának és (4) bekezdése g) pontjának, 22. §-a (1)-(2) bekezdésének, 25. §-a (4) bekezdésének, 37. §-a (1) bekezdésének, 38. §-a (3) bekezdésének, 42. §-a (2) bekezdésének, 53. §-a (3)-(4) bekezdésének, 59. §-a (4) bekezdésének, 65. §-ának, 70. §-a (1) bekezdésének és 88. §-ának az alkalmazásában jogszabály: a törvény, a törvényerejű rendelet és a minisztertanácsi rendelet."

28. § (1) Ez a törvény 1988. július 1-jén lép hatályba.

(2) A szövetkezetek, valamint területi szövetségeik 1989. január 1-jéig kötelesek alapszabályaikat és önkormányzati szabályzataikat felülvizsgálni, és amennyiben az alapszabály módosítása szükséges, azt harminc napon belül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek jóváhagyás végett megküldeni.

(3) A részjegy, célrészjegy után fizethető osztalék (részesedés) mértékének felső határát a Kormány korlátozhatja.

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Szvt. 24/A. §-a (1) bekezdésének első mondatában "A szövetkezetben" kifejezés helyébe "A termelő jellegű szövetkezetben", kifejezés lép;

b) az Szvt. 25. §-ának (1) bekezdésében az "öt évre" kifejezés helyébe a "legfeljebb öt évre" kifejezés lép;

c) az Szvt. 27. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának (1) bekezdésében és 32. §-ának (1) bekezdésében az "ötévi időtartamra" kifejezés helyébe a "legfeljebb ötévi időtartamra" kifejezés lép;

d) az Szvt. 34. §-ának (2) bekezdése kiegészül a szövetkezet által létesített leányvállalat vagyonával;

e) hatályát veszti az Szvt. 15. §-ának (3) bekezdésében a "küldöttgyűlés által történt" szövegrész, 24. §-ának (3) bekezdése, 29. §-a, 41. §-a, 64/A. §-ában és 71. §-ának (2) bekezdésében a gondolatjelbe tett szövegrész, 111. §-ának (4) bekezdése, 116. §-a (3) bekezdésének bevezető mondatában a kisszövetkezetre utalás és a (3) bekezdés a) pontja; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 1977. évi 6. törvényerejű rendelet 32. §-ának (2) bekezdése.

Németh Károly s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára