28/1978. (V. 26.) MT rendelet
a szennyvízbírságolással kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról
1. §
(1) A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény (a továbbiakban: Vt..) végrehajtására kiadott - a 12/1966. (IV. 1.) és a 39/1968. (X. 30.) Korm. rendelettel módosított - 32 1964. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 25. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) Ha az üzemnek szennyvíztisztító berendezése nincs, vagy a meglevő berendezése a keletkező szennyvizek tisztítására nem alkalmas, az üzem fenntartója (a tulajdonosi [kezelői] jogokat gyakorló jogi személy, a továbbiakban: fenntartó) köteles a vizek fertőzését vagy káros szennyezését a szükséges berendezés megépítésével, illetőleg meglevő berendezésének korszerűsítésével megszüntetni."
(2) A Vhr. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) Ha az üzem a folyót, vízfolyást, természetes tavat, tározót, közcélú csatornát, vagy a felszín alatti vizet (a továbbiakban: befogadó) fertőzi vagy károsan szennyezi, illetőleg cseppfolyós anyagnak a talajra juttatásával a talajon keresztül fertőzheti vagy károsan szennyezheti, a fenntartó a 34. § alapján megállapított szennyvízbírságot tartozik fizetni.
(2) Nem szabható ki szennyvízbírság a befogadónak talajon keresztül történő fertőzéssel vagy káros szennyezéssel való veszélyeztetése miatt, ha a szennyezőanyagnak a talajba (talajra) juttatása a vízügyi hatóság engedélyében, vagy hozzájárulásában foglaltaknak megfelelően történik."
(3) A Vhr. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § (1) A szennyvízbírságot az üzem által egy naptári évben - idényüzemnél az idény, rendkívüli vízszennyezés esetén pedig a szennyezés idejének tartama alatt - kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége után kell megállapítani.
(2) A szennyvízbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kibocsátott szenynyezőanyagnak a befogadó minőségére és öntisztulására gyakorolt hatását, valamint a térségre (vízminőségvédelmi területre) irányadó vízminőség-szabályozási szempontokat."
(4) A Vhr. 34. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha a rendkívüli- vízszennyezés káros hatásainak elhárítását a vízminőségvédelmi szervezet végzi, az ezzel felmerülő költségeit a szennyezést előidéző megtéríteni köteles. A térítésként fizetendő összeget - megegyezés hiányában - a vízügyi hatóság állapítja meg (Vt. 35. § (3) bekezdés)."
2. §
(1) A szennyvízbírságról szóló 40 1969. (XI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A vizeket fertőző vagy károsan szennyező üzem fenntartóját [a tulajdonosi (kezelői) jogokat gyakorló jogi személy, a továbbiakban: fenntartó] a rendelet mellékletében foglalt mértékű (tételű) szennyvízbírság fizetésére kell kötelezni."
(2) A R. 1. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) A szennyvízbírságot a szennyvízben levő és a mellékletben vízminőségvédelmi területenként megállapított, vagy az egyedi határértéket meghaladó valamennyi szennyezőanyag mennyiségének figyelembevételével és a 3. §-ban foglaltak alkalmazásával kell kiszabni."
(3) A R. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(3) A rendkívüli vízszennyezés, illetőleg szenynyezőanyagnak a befogadóba nem szennyvíz útján való juttatása esetén a szennyezőanyag teljes mennyiségét határértéket meghaladónak kell tekinteni.
(4) Az Országos Vízügyi Hivatal az üzem javára egyedi határértéket állapíthat meg, ha korszerű szennyvíztisztító berendezés gondos üzemeltetés esetén sem alkalmas a rendelet mellékletében megállapított határértéknek megfelelő hatásfokú tisztításra, valamint, ha a szennyvíz ilyen hatásfokú tisztításához sem vízgazdálkodási, sem egyéb érdek nem fűződik."
(4) A R. 2. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A szennyvízbírság összegének megállapításánál a kibocsátott szennyezőanyagnak a befogadó minőségére és öntisztulására gyakorolt káros hatása mellett a befogadó mértékadó vízhozamára, a szennyvízbevezetés módjára, a vízminőségvédelmi területre irányadó vízminőségszabályozási szempontokra, valamint a vizek tisztaságának és élővilágának megóvásához fűződő egyéb érdekekre tekintettel módosító tényezőket kell alkalmazni."
(5) A R. 4. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Ha a fenntartó vízjogi létesítési engedéllyel
a) az üzem szennyvíztisztító berendezésének építését (korszerűsítését, rekonstrukcióját)
b) a káros vízszennyezést megszüntető, valamennyi üzemére kiterjedő és az Országos Vízügyi Hivatal által elfogadott vízminőségvédelmi terv előirányzatának és időbeli ütemezésének megfelelően egy, vagy több üzeme szennyvíztisztító berendezésének építését (korszerűsítését, rekonstrukcióját)
megkezdte és folyamatosan végzi, vele szemben a szennyvízbírságot - az a) pont alatt meghatározott esetben az üzem tekintetében, a b) pont alatt meghatározott esetben pedig valamennyi üzeme tekintetében - a 3. § (1) bekezdésében foglaltak mellőzésével kell kiszabni. A b) pontban meghatározott rendelkezés közüzemi csatornamű vállalat javára nem alkalmazható."
(6) A R. 4. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A szennyvízbírságot az (1) bekezdés alkalmazásával kell kiszabni akkor is, ha a fenntartó az üzem tekintetében, az ahhoz szükséges hatósági engedéllyel olyan - az (1) bekezdésben nem említett - beruházás, vagy technológia változtatás megvalósítását kezdte meg és azt folyamatosan végzi, amely a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulása (Vt. 31. §) szerint biztosítja a befogadó káros szennyezésének a megszüntetését.
(4) Ha az üzem által okozott káros vízszennyezés határidőre történő megszüntetésére vízügyi hatósági határozat kötelezi a fenntartót, a vízügyi hatóság a határozat jogerőre emelkedésétől az (1) bekezdésben meghatározott feltételek beálltáig a 3. § alkalmazásával növelt bírságrész behajtását mellőzheti. A fenntartó ezt az összeget köteles elkülönítve kezelni és a vízügyi hatóság által megállapított kötelezettségének teljesítésére használni. A bírságrész befizetését a vízügyi hatóság a jogerős határozattal szembeni mulasztás esetén bármikor elrendelheti."
3. §
A R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. A mellékletben meghatározott határértékek alkalmazásával kapcsolatos átmeneti intézkedésekről az Országos Vízügyi Hivatal elnöke gondoskodik.
4. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a Vhr. 28. §-a és 29. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet a 28/1978. (V. 26.) MT rendelethez
A)
A melléklethez tartozó térképen körülhatárolt vízminőségvédelmi területek I-VI. határérték kategóriákba sorolva és befogadó szerint meghatározva az alábbiak.
I. Balaton
I 1. Balaton vízgyűjtőterülete
II. Ivóvízbázisok és üdülőterületek
II/1. A Velencei-tó és a Tatai-tó vízgyűjtőterülete.
II/2. A Duna 1692-1708 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtőterülete; A Duna 1620-1692 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtőterülete; A Ráckevei-Duna vízgyűjtőterülete.
II/3. A Szelidi-tó és vízgyűjtőterülete.
II/4. A Duna 1450-1487 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtőterülete.
II/5. A Komra-völgyi tározó és vízgyűjtőterülete.
II/6. A Köszörű-völgyi és a Csórréti tározó és vízgyűjtőterületük.
II/7. A Lázbérci tározó és vízgyűjtőterülete.
II/8. A Bódva és a Hernád vízgyűjtőterülete.
II/9. A Keleti Főcsatorna 0-64. fkm szakasza és vízgyűjtőterülete.
II/10. A Tisza 340-365 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtőterülete, valamint az Alcsi, a Szajoli, a Fegyverneki, a Tiszabői, a Gólyi, a Feketevárosi és a Tiszasülyi Holt-Tisza.
III. Ipari területek
III/1. A Kapos vízgyűjtőterülete; a Pécsi víz -Fekete víz vízgyűjtőterülete.
III/2. Séd-Gaja-Nádor vízgyűjtőterülete.
III/3. A Zagyva 92,1 fkm szelvénytől a 179,4 fkm szelvényig terjedő szakasza és vízgyűjtőterülete.
III/4. A Sajó vízgyűjtőterülete.
IV. Öntözővízbázisok
IV/1. A Kiskörei tározó (a Tisza 404-493 fkm szelvények közötti szakasza) és vízgyűjtőterülete;
A Tisza 545 fkm szelvényétől a 757 fkm szelvényig terjedő szakasza és vízgyűjtőterülete.
IV/2. A Hortobágy-Kösely vízgyűjtőterülete.
V. A Duna és a Tisza nem kiemelt szakaszai, mellékvízfolyások nélkül
V/l. A Duna 1436-1451 fkm és 1487-1620 fkm és 1708-1854 fkm, valamint a Tisza 165-340 fkm és 365-404 fkm szelvények közötti szakasza, mint közvetlen befogadó, a mellékvízfolyások nélkül.
VI. A I-V. kategóriába nem sorolt (nem kiemelt) területek.
B)
