6/1978. (XI. 10.) BM rendelet
a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló 53/1978. (XI. 10.) MT rendelet végrehajtásáról
A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló 1978. évi 20. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr) 4. §-ának (2) bekezdésében, valamint az 53/1978. (XI. 10.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem:
1. §
A Tvr 4. § (1) bekezdésében meghatározott útleveleken kívül az egyéb útiokmányok a következők:
a) határátlépési igazolvány,
b) határátlépési engedély,
c) kivándorlási engedély,
d) hazatérési igazolvány.
2. §
(1) A járási, a városi és járási, a városi és fővárosi kerületi rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőrkapitányság) jogosult a Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köztársaságba és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe szóló magán- és csoportos útlevél, valamint a határátlépési engedély iránti kérelem elbírálására.
(2) A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság) jogosult az (1) bekezdésben felsorolt államokon kívül a magán- és a csoportos útlevél iránti kérelem elbírálására.
(3) A Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Csoportfőnökség Útlevélosztálya (a továbbiakban: Útlevélosztály) jogosult bármely kérelem elbírálására. Kizárólagos hatáskörébe tartozik a külföldi letelepedésre jogosító-, a külföldön élő magyar állampolgár által benyújtott magán-, a szolgálati és szolgálati hajós útlevél, valamint a határátlépési és hazatérési igazolvány, továbbá a kivándorlási engedély iránti kérelem elbírálása.
(4) A magán- és a csoportos útlevél iránti kérelmet az azonos hatáskörű szervek közül az bírálja el, amelynek illetékességi területén szolgálati utazás esetén a küldő szerv székhelye, magánutazás esetén a kérelmező állandó lakóhelye, csoportos utazás esetén a csoportos utazást rendező szerv székhelye van.
3. §
(1) Az útlevél kiállítására a 2. §-ban meghatározott szerv jogosult. A Magyar Népköztársaság külképviseleti szerve (a továbbiakban: külképviseleti szerv) állítja ki a hazatérési igazolványt és kiállíthatja a külföldön élő magyar állampolgár magánútlevelét is.
(2) A R. 2. § (1) és 4. § (2) bekezdéseiben meghatározott szerveknél az útlevelekkel kapcsolatos rendelkezések megtartását, az ügyintézés ellenőrzését a 2. §-ban felsorolt szervek a hatáskörükbe utalt ügyekben gyakorolják.
4. §
(1) Az útlevél időbeli és területi érvényességét az útlevél iránti kérelem elbírálására jogosult szerv meghosszabbíthatja, illetve kiterjesztheti, abba a személyazonosságra vonatkozó bejegyzést tehet, továbbá újabb kiutazást engedélyezhet.
(2) Külföldön a szolgálati és a magánútlevélbe a tartózkodás időtartamának vagy az útlevél időbeli és területi érvényességének meghosszabbítását, illetve kiterjesztését, valamint a személyi állapotra vonatkozó változást a külképviseleti szerv jegyzi be.
(3) A szolgálati hajós útlevélbe a hajóskapitány, vagy a MAHART külföldi ügynöksége jegyzi be a szárazföldi, vagy légi közlekedési eszközzel külföldről történő hazautazást
5. §
(1) Magáncélú külföldi utazáshoz útlevelet kérhet az, aki:
a) látogatás céljából utazik és a külföldön tartózkodáshoz szükséges anyagi feltételeket a külföldön élő vagy szolgálati célból ideiglenesen külföldön tartózkodó meghívó biztosítja,
b) utazási iroda, állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv által szervezett társas turista utazáson kíván részt venni,
c) egyéni turisztika céljából kíván utazni és meghatározott esetekben a devizahatóság valutakiutalási engedélyével rendelkezik,
d) gyógykezelés céljából vagy egyéb méltánylást érdemlő okból (pl.: bírósági idézés, hagyatéki tárgyalás) szükséges utazni és a valutaellátás biztosított.
(2) Szolgálati célú külföldi utazáshoz magánútlevelet kérhet a küldő szerv:
a) annak, aki gazdasági, tudományos, oktatási, kulturális, hivatali, sport célból vagy tanulmányút, munkavállalás céljából utazik külföldre,
b) az a) pontban meghatározott céllal tartós kiküldetésre utazóval együtt utazó házastársának és a közös háztartásban élő kiskorú gyermekének,
c) az a) pontban meghatározott céllal nem tartós kiküldetésre utazó házastársának, amennyiben a külföldi tartózkodásához szükséges anyagi feltételek biztosítottak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti utazáshoz a kiskorú vagy gondnokság alatt álló részére hozzátartozó meglátogatását vagy társasutazáson való részvételt kivéve, csak a szülővel, vagy törvényes képviselővel (a továbbiakban: szülő) történő együttes utazás esetén kérhető az útlevél.
6. §
(1) A külföldi letelepedéshez magánútlevelet kérhet az, aki:
a) az 55. életévét betöltötte,
b) szülőjéhez, gyermekéhez vagy házastársához együttélés céljából kíván külföldre távozni,
c) Magyarországon tartásra nem kötelezett (1974. évi I. törvény), illetve tartási kötelezettségét rendezte, vagyonjogi és köztartozása nincs,
d) hadköteles és a honvédelmi miniszter engedélyével rendelkezik,
e) hiteltérdemlően nyilatkozik arról, hogy magyar állampolgárként kíván külföldön élni.
(2) Külföldi letelepedéshez kivándorlási engedélyt kaphat az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott feltételek alapján az, aki a magyar állampolgárság kötelékéből való elbocsátását kéri.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételek alól indokolt esetben felmentés adható.
7. §
(1) A külföldön élő magyar állampolgár magánútlevelet kérhet, ha:
a) igazolja, vagy valószínűsíti a magyar állampolgársága fennállását,
b) nyilatkozik, hogy továbbra is magyar állampolgár kíván maradni.
(2) A külföldön élő magyar állampolgár hazatérési igazolványt, illetve az útlevélbe hazatérési engedélyt kérhet, ha:
a) igazolja, vagy valószínűsíti magyar állampolgársága fennállását,
b) megélhetése Magyarországon biztosított,
c) ideiglenesen tartózkodik külföldön és az érvényes útlevele elveszett, megsemmisült, vagy betelt.
8. §
(1) Az útlevél iránti kérelmet az e jogszabályban meghatározott esetekben:
a) a munkaviszonyban álló személynél a munkáltató,
b) a szövetkezeti tagsági viszonyban foglalkoztatottnál a szövetkezet elnöke, a szövetkezet választott tisztségviselőjénél a területi szövetség elnöke, a területi szövetség elnökénél az illetékes országos érdekképviseleti szerv,
c) a kisiparos, a magánkereskedő és az önálló szellemi tevékenységet folytató személynél az illetékes érdekképviseleti szerv,
d) az általános és a középiskolai tanulónál, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójánál a tanintézet vezetője véleményezi.
(2) A kiskorú vagy a gondnokság alatt álló útlevél iránti kérelméhez, amennyiben nem a szüleivel, vagy csak a szülők egyikével utazik, mellékelni kell a szülői felügyeletet ellátó szülő vagy a kiskorúval nem utazó szülő, illetve törvényes képviselő beleegyező nyilatkozatát.
9. §
(1) Az útlevelet az utazást elrendelő, a küldő szervnek, illetőleg az állampolgárnak kell a 2. §-ban meghatározott szervtől kérnie. Az útlevél iránti kérelmet az e célra rendszeresített útlevélkérő lápon kell benyújtani.
(2) A szolgálati útlevél, a szolgálati hajós útlevél, valamint a határátlépési igazolvány iránti kérelmet az utazást elrendelő, a R. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv nyújtja be.
(3) A szolgálati utazásra szóló magánútlevél iránti kérelmet a küldő szerv, vagy a kérelmező nyújtja be.
(4) Az útlevél iránti kérelmet egyéb esetben a kérelmezőnek személyesen kell benyújtani. Az együtt élő családtagok együttes utazása esetén a kérelmet a szülő, a házastárs, vagy a felnőtt korú gyermek is benyújthatja. A kiskorú gyermek kérelmét a szülő nyújtja be.
(5) A kérelemhez csatolni kell:
a) a hivatalos vagy szolgálati célú utazáshoz az utazást elrendelő, illetve a küldő szerv javaslatát,
b) tanulmányút céljából történő utazás esetén az ennek engedélyezésére jogosított szerv vezetőjének, gyógykezelés céljából történő utazás esetén az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv javaslatát,
c) munkavállalás céljából történő utazás esetén az ennek engedélyezésére feljogosított szerv - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben hatályossá vált - engedélyét,
d) egyéni turisztika céljából történő utazáshoz - a devizahatóság által meghatározott esetekben - a Magyar Nemzeti Bank által kiadott valutakiutalási engedélyt,
e) társas turisztika céljából történő utazáshoz az utazási iroda által kiadott részvételi igazolást,
f) a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített sorköteles korú hadköteles esetében az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi (fővárosi hadkiegészítő) parancsnokság engedélyét,
g) a szolgálati célú külföldi tartózkodás anyagi fedezetét biztosító nyilatkozatot,
h) személyenként 2 db egy évnél nem régebbi arcfényképet,
i) a munkáltató állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv véleményét,
j) tanulónál és felsőoktatási intézmény hallgatójánál a tanintézet vezetőjének véleményét,
k) az illetékes érdekképviseleti szerv véleményét, amennyiben a kérelmező magánkereskedő, kisiparos, vagy önálló szellemi tevékenységet folytat,
l) a látogatás céljából történő utazás esetén a külképviseleti szerv, külföldi hatóság vagy közjegyző által kiállított, illetve hitelesített meghívást, nem magyar nyelvű meghívás esetén annak hiteles magyar fordítását.
(6) A 2. § (1) bekezdésében felsorolt államokba szóló útlevél iránti kérelemhez:
a) az (5) bekezdés a)-f) pontjában foglaltakat,
b) személyenként 1 db egy évnél nem régebbi arcfényképet,
c) a 2. § (1) bekezdésében meghatározott szerv felhívására az (5) bekezdés l) pontja szerinti meghívást is kell csatolni.
(7) A külföldön élő magyar állampolgárnak az útlevél, illetve hazatérési igazolvány iránti kérelméhez csatolni kell:
a) a magyar állampolgárság megállapításához szükséges iratokat,
b) önéletrajzot,
c) személyenként 2 db egy évnél nem régebbi arcfényképet,
d) végleges hazatérés esetén a befogadó nyilatkozatot.
(8) A kivándorlási engedély, illetve a külföldi letelepedésre jogosító magánútlevél iránti kérelemhez az (5) bekezdés h)-l) pontjában foglaltakon kívül csatolni kell:
a) a befogadó állam elővizumát,
b) házassági anyakönyvi kivonatot,
c) nyilatkozatot arról, hogy köztartozása és tartási kötelezettsége nincs,
d) a kiskorú gyermek esetében a gyámhatóság jóváhagyó határozatát,
e) hadköteles esetében a honvédelmi miniszter engedélyét.
10. §
A kiutazási engedély iránti kérelem benyújtására az útlevél iránti kérelemre vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a kérelemhez az útlevelet csatolni kell, fénykép benyújtása nem szükséges.
11. §
(1) Az útlevél iránti kérelmet - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével - az útlevél kiállítására jogosult szervhez [3. § (1) bek.] kell benyújtani.
(2) A végleges külföldi letelepedéshez a magánútlevél és a kivándorlási engedély iránti kérelmet a kérelmező állandó lakóhelye szerinti rendőr-főkapitánysághoz kell benyújtani.
(3) Az útlevél iránti kérelmet a 2. § (2) bekezdésében meghatározott magánútlevél esetén Budapesten az IBUSZ Útlevél- és Vízumosztályához, vidéken a megyei IBUSZ irodához, utazási iroda által szervezett társasutazás esetén a szervező utazási irodához kell benyújtani.
(4) A külföldön élő magyar állampolgárnak a magánútlevél és a hazatérési engedély iránti kérelmét az állandó lakóhelye szerint illetékes külképviseleti szervnél kell benyújtania.
12. §
(1) A személyi igazolvánnyal rendelkező állampolgárokat önálló útlevéllel, kell ellátni.
(2) A személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorút önálló útlevéllel kell ellátni, amennyiben nem a szülőjével utazik.
13. §
A R. 5. § (1) bekezdésében meghatározottaknál gyakrabban engedélyezhető a külföldi utazás:
a) a 2. § (1) bekezdésében felsorolt államokba,
b) a 2. § (1) bekezdésében fel nem sorolt államokba, amennyiben a kiutazást rendkívüli családi, vagy más méltánylást érdemlő esemény, körülmény indokolja, illetve ha a kérelmező idős, nyugdíjas személy.
14. §
A magáncélú külföldi tartózkodás az európai államokba általában harminc napra, az Európán kívüli államokba pedig kilencven napra engedélyezhető.
15. §
(1) Az útlevél iránti kérelmet a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel az alábbi határidőn belül kell elbírálni:
a) szolgálati útlevél, szolgálati hajós útlevél, határátlépési igazolvány, szolgálati utazásra szóló magánútlevél, a 2. § (1) bekezdésében felsorolt államokba szóló útlevél, illetve csoportos útlevél, valamint a határátlépési engedély esetén tizennégy nap,
b) a 2. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó magánútlevél és a kivándorlási engedély esetén harminc nap.
(2) A 11. § (4) bekezdése szerint benyújtott kérelmek elbírálásának határideje az Útlevélosztályhoz történt beérkezés időpontjától számított hatvan nap.
(3) Indokolt esetben (szolgálati érdek, haláleset, súlyos betegség, stb.) az útlevél iránti kérelmet az illetékes szerv soron kívül bírálja el.
16. §
(1) Az útlevél iránti kérelem elutasítása esetén fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az elutasító határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a határozatot közlő szervhez.
(2) A fellebbezést, ha első fokon:
a) a rendőrkapitányság járt el, a rendőr-főkapitányság,
b) a rendőr-főkapitányság járt el, az Útlevélosztály,
c) az Útlevélosztály járt el, a Belügyminisztérium országos rendőrfőkapitány igazgatásrendészeti helyettese harminc napon belül bírálja el.
17. §
(1) Az útlevél legfeljebb a kiállítástól számított öt évig érvényes, érvényességi ideje meghosszabbítható, ha az a személyazonosság megállapítására és a hivatalos bejegyzésekre alkalmas.
(2) Az útlevél területi érvényessége kiterjedhet egy vagy több államra, illetőleg földrészre.
18. §
(1) A kiutazási engedélyt egy vagy több utazásra lehet kiadni. Az engedély meghatározott esetekben tartalmazza a kiutazás célját és a külföldi tartózkodás időtartamát is.
(2) A szolgálati útlevélbe, valamint a szolgálati célú magánútlevélbe egyszeri vagy többszöri ki-utazási engedélyt lehet kiadni.
(3) Az útlevéllel az útlevél iránti kérelemben megjelölt államokban meghatározott időtartamig lehet külföldön tartózkodni. Ez az időtartam a Magyar Népköztársaság államhatára átlépésének napjával kezdődik.
19. §
Az útlevél tartalmazza:
a) az útlevél számát,
b) a személyi adatokat,
c) a személyleírást,
d) a fényképet,
e) a sajátkezű aláírást,
f) a szülővel együtt utazó, személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú gyermek személyi adatait és fényképét,
g) annak az államnak vagy földrésznek a megnevezését, amelyre az útlevél érvényes,
h) az útlevél érvényességi idejét,
i) a kiutazási engedélyt,
j) a külföldön élő magyar állampolgár állandó lakóhelye szerinti államot.
20. §
(1) Határátlépési igazolvány annak adható, akinek valamely minisztérium, országos hatáskörű szerv, állami intézmény vagy vállalat megbízásából, nemzetközi szerződésből eredő határmenti feladat ellátása végett szükséges az államhatárt átlépnie.
(2) A határátlépési igazolvánnyal rendelkező személy a megjelölt határszakaszon vagy határátkelőhelyen külön engedély nélkül, ismételt ki-és belépésre jogosult
21. §
A határátlépési engedély az államközi egyezményekben meghatározottak szerint adható ki.
22. §
(1) A csoportos útlevél egy vagy több államra érvényes, egyszeri kiutazásra jogosít,
(2) A csoportos útlevél tartalmazza a csoport tagjainak személyi adatait, továbbá - amennyiben nem a személyi igazolvánnyal együtt érvényes -, azok fényképét
23. §
(1) A kivándorlási engedéllyel, illetve a végleges külföldi letelepedésre jogosító magánútlevéllel rendelkező személy az ország területét csak külön határkilépési engedéllyel hagyhatja el.
(2) A határkilépési engedélyt az utazás megkezdése előtt hat nappal személyesen kell az Útlevélosztálytól kérni. Egyidejűleg csatolni kell a személyi igazolvány átadásáról szóló elismervényt és harminc napnál nem régebbi keletű igazolást arról, hogy a kérelmezőnek köztartozása nincs, a kivándorlási engedélyt kérelmező esetében pedig a magyar állampolgárság kötelékéből való elbocsátási kérelme benyújtásáról szóló igazolást, hadköteles esetében igazolni kell, hogy katonai okmányait az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi (fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságnak átadta.
(3) A kivándorlási engedéllyel, illetve a végleges külföldi letelepedésre jogosító magánútlevéllel az ország területét a kiállítástól számított hat hónapon belül kell elhagyni. Az időtartam indokolt esetben meghosszabbítható. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a 2. § (1) bekezdésben felsorolt államokban történő végleges letelepedés esetére.
(4) A magánútlevéllel véglegesen külföldre távozott magyar állampolgárnak a kiutazástól számított három hónapon belül a külképviseleti szervnél nyilvántartásba vétel céljából jelentkeznie kell.
(5) A magánútlevéllel rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár harminc napon belül köteles a lakóhelyének megváltozását, a családi állapotában történt változást, gyermek születését az illetékes külképviseleti szervnél bejelenteni.
24. §
(1) A magánútlevéllel rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár külön engedély nélkül utazhat be harminc napi tartózkodásra a Magyar Népköztársaság területére.
(2) A magánútlevéllel beutazónak harminc napot meghaladó tartózkodás esetén az ideiglenes lakóhelye szerinti rendőr-főkapitányságtól, hatvan napot meghaladó tartózkodás esetén az Útlevélosztálytól tartózkodási engedélyt kell kérnie.
(3) A magánútlevéllel beutazó magyar állampolgárnak lakcímét az ideiglenes lakóhelye szerinti rendőrkapitányságon, illetve rendőrőrsön be kell jelenteni:
a) a 2. § (1) bekezdésében felsorolt államokból beutazóknak harminc napot meghaladó magyarországi tartózkodás esetén a harmincadik napot,
b) a 2. § (1) bekezdésében fel nem sorolt államokból beutazóknak a beutazást,
c) az a) és b) pont alapján bejelentkezésre kötelezetteknek lakóhelyváltoztatáskor az újabb lakásba történő megérkezést követő huszonnégy órán belül.
25. §
A kérelmező az útlevél iránti kérelem elbírálása során keletkezett iratok közül nem tekinthet be azokba, amelyek államtitkot, vagy szolgálati titkot tartalmaznak.
26. §
Az útlevél iránti kérelem jogerős elutasítása esetén a lerótt illeték visszautalásáról - az útlevélkérelmet elbíráló szerv értesítése alapján - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes illeték hivatal gondoskodik.
27. §
(1) A magáncélú külföldi utazásra és a 2. § (1) bekezdésében felsorolt államokba szolgálati utazásra érvényes magánútlevél az utazás befejezése után az állampolgárnál marad, aki köteles azt gondosan megőrizni.
(2) A szolgálati útlevél és a 2. § (1) bekezdésében fel nem sorolt államokba szolgálati utazásra érvényes magánútlevél megőrzéséről és rendeltetésszerű felhasználásáról a R. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv, illetőleg a küldő szerv gondoskodik.
(3) A csoportos útlevelet és a hazatérési igazolványt felhasználás után a határátkelőhely határőrségi szerve bevonja.
28. §
(1) Az útlevelet az állampolgár az azt kiállító, illetve külföldön a külképviseleti szervnek köteles átadni, ha az útlevél megrongálódott, vagy betelt, illetve ha a magyar állampolgársága megszűnt.
(2) Az állampolgár halála esetén az útlevelet az elhalt hozzátartozója köteles a rendőrségnek, illetőleg külföldön a külképviseleti szervnek beszolgáltatni.
29. §
(1) Az útlevél elvesztését, megsemmisülését, eltűnését vagy külföldi hatóság által történt bevonását haladéktalanul jelenteni kell az azt kiállító, külföldön pedig a külképviseleti szervnek.
(2) A talált útlevelet a rendőrségnek haladéktalanul be kell szolgáltatni.
30. §
Magyar állampolgár külföldre - engedély nélkül - az útlevélen és az utazással összefüggő iratokon kívül más okiratot nem vihet magával.
31. §
(1) Ez a rendelet 1979. január 1-én lép hatályba.
(2) F rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 6/1971. (XII. 30.) BM és a 7/1976. (XII. 11.) BM rendelettel módosított 2/1970. (III. 3.) BM rendelet hatályát veszti.
Benkei András s. k.,
belügyminiszter