19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet
a munkaügyi döntőbizottságok szervezetéről és eljárásáról
A Munka Törvénykönyve 65. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
A munkaügyi döntőbizottságok szervezete
1. §
(1) Ha a munkáltatónál több munkaügyi döntőbizottság alakítása szükséges, azok számát és illetékességi körét a kollektív szerződésben kell meghatározni.
(2) A költségvetési szerveknél a felügyeletet gyakorló miniszter - a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - meghatározhatja, hogy hol kell munkaügyi döntőbizottságot alakítani, illetve a dolgozók munkaügyi vitáiban melyik munkaügyi döntőbizottság jár el, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
2. §
(1) A munkaügyi döntőbizottság zavartalan működésének biztosítása céljából legalább két elnökhelyettest és négy tagot kell választani.
(2) A munkaügyi döntőbizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak (továbbiakban: tisztségviselőjének) csak a helyi körülményeket jól ismerő, megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező, köztiszteletben álló dolgozót lehet javasolni.
(3) Nem választható a munkaügyi döntőbizottság tisztségviselőjének
a) a szervnél munkáltatói jogkört gyakorló vezető, valamint a munkaügyi döntőbizottsággal rendelkező egység vezetője és helyettese
b) a vezető jogtanácsos, a személyzeti és munkaügyi vezető;
c) a helyi szakszervezeti szerv, valamint a munkaügyi döntőbizottsággal rendelkező egység szakszervezeti szervének titkára és a jogsegélyszolgálat dolgozója.
(4) A választás szabályainak megtartásával a tisztségviselő visszahívásának van helye, ha kötelezettségeit hanyagul vagy egyébként a törvénynek nem megfelelően látta el, illetőleg, ha a tisztségre méltatlanná vált.
3. §
(1) A munkaügyi döntőbizottság akadálytalan működéséhez szükséges személyi és dologi feltételek (pl. tárgyaló helyiség, jegyzőkönyvvezető, hivatalos lapok stb.) biztosítása a munkáltató kötelessége.
(2) A munkaügyi döntőbizottság tisztségviselőinek szakmai felkészültségét szervezett képzés és továbbképzés útján növelni kell.
(3) A felügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács vb. munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője a szakszervezettel, együttműködve köteles elősegíteni, illetve ellenőrizni a munkaügyi döntőbizottságok akadálymentes és előírásszerű működését.
4. §
(1) A megyei (fővárosi) munkajogi bizottságok társadalmi ellenőrzés útján elősegítik a munkaügyi döntőbizottságok feladatainak ellátásához szükséges személyi, dologi, szervezeti stb. feltételek biztosítását.
(2) A bizottság tagjait a megye területén dolgozó szakemberek közül a szakszervezetek megyei tanácsának és a megyei (fővárosi) tanács vb. munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője bízza meg.
(3) A megyei (fővárosi) munkajogi bizottságok javaslatot tehetnek a munkaügyi döntőbizottságok akadálytalan működésének elősegítésére, valamint a munkaügyi viták intézésében hosszabb idő óta kiemelkedő eredményességgel tevékenykedő tisztségviselők munkájának elismerésére.
A munkaügyi döntőbizottságok eljárása
5. §
Ha a dolgozó valamely jogosultságának megadását a munkáltató mérlegelési jogkörében döntheti el, a jogosultság megtagadása miatt munkaügyi vita nem indítható, kivéve, ha jogszabály megengedi.
6. §
(1) Az eljárásra a dolgozó munkahelyén szervezett munkaügyi döntőbizottság illetékes. A központ döntőbizottsága jár el, ha a munkáltatónál több munkaügyi döntőbizottságot szerveztek, a vezető állású dolgozó ügyében is.
(2) Ha a munkahelyen döntőbizottságot nem szerveztek, a munkáltató központjában működő munkaügyi döntőbizottság jogosult eljárni.
(3) A munkaviszony megszűnése után felmerült munkaügyi vitában az a döntőbizottság illetékes, melyhez a dolgozó munkaviszonya fennállása alatt tartozott.
7. §
(1) A nagyközségi tanács vb. szakigazgatási szerve dolgozóinak, valamint e tanácsok intézményvezetőinek munkaügyi vitáit a nagyközségi tanács vb. munkaügyi döntőbizottsága bírálja el, kivéve ha az 1. § (2) bekezdésén alapuló jogszabály másként rendelkezik.
(2) Községi, valamint munkaügyi döntőbizottsággal nem rendelkező nagyközségi tanács vb. szakigazgatási szerve dolgozóinak, továbbá e tanácsok irányítása alá tartozó intézmények vezetőinek munkaügyi vitáiban a járási hivatal munkaügyi döntőbizottsága, városkörnyéki községi tanácsok esetében a városi tanács vb. mellett működő munkaügyi döntőbizottság jár el, kivéve ha az 1. § (2) bekezdésén alapuló jogszabály másként rendelkezik.
(3) A fővárosi kerületi tanács, a városi tanács vb. szakigazgatási szerve, a megyei tanács járási hivatala és a megyei városi tanács kerületi hivatala vezető állású dolgozói munkaügyi vitáiban a felügyeletet ellátó tanács vb. mellett működő munkaügyi döntőbizottság jár el. A tanácsi intézmények vezető állású dolgozóinak munkaügyi vitáit az irányítást ellátó tanács vb. mellett működő munkaügyi döntőbizottság jogosult elbírálni.
(4) Kisszámú ügy esetén a városi tanács, valamint a városban működő járási hivatal részére a városi tanács vb. mellett szervezhető munkaügyi döntőbizottság.
(5) A fővárosi kerületi tanácsnál, a városi tanácsnál, a megyei tanács járási hivatalánál, a megyei város kerületi hivatalainál működő munkaügyi döntőbizottság jár el a 6. § (2) bekezdésében és a 7. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével a magánmunkáltatóknál, valamint olyan vállalatoknál és intézményeknél felmerült munkaügyi vitákban, amelyeknél munkaügyi döntőbizottság nem alakítható.
8. §
(1) Ha a munkáltatót nem annak vezetője vagy jogtanácsos képviseli, a munkáltatót képviselő dolgozót írásbeli meghatalmazással kell ellátni.
(2) A dolgozót hozzátartozója, munkatársa, ügyvéd és a szakszervezet, valamint annak munkahelyi szerve is képviselheti. A dolgozó képviselőjének írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie, kivéve ha a szakszervezet a dolgozó megbízása nélkül jár el.
9. §
A munkaügyi döntőbizottság eljárását megindító kérelmet a kézbesítést követő tizenöt napon belül lehet előterjeszteni
a) a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott tényleges munkaszerződés módosítás,
b) a munkaviszony megszüntetése,
c) a fegyelmi határozat, fegyelmi eljárás mellőzésével büntetést kiszabó határozat, munkáltatói figyelmeztetés,
d) a kártérítésre, a leltárhiány megfizetésre és a tévesen kifizetett munkabér visszafizetésére kötelező határozat, a fizetési felszólítás
ellen.
10. §
(1) A munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a sérelmes intézkedés megváltoztatására vagy az elmulasztott intézkedés teljesítésére vonatkozó határozott kérelmet, a kérelem alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.
(2) A benyújtott vagy jegyzőkönyvbe felvett kérelmet a munkaügyi döntőbizottság elnöke, illetve az általa megbízott tisztségviselő, ügyviteli dolgozó haladéktalanul nyilvántartásba veszi. A felek és képviselőik az iratokat ezt követően bármikor megtekinthetik.
(3) A kérelem benyújtására, valamint az eljárás során kitűzött határidő elmulasztása esetén a fél mulasztását kimentheti, ha valószínűsíti, hogy az önhibáján kívül történt.
(4) Ha a dolgozó a munkaviszony megszüntetése, valamint a fegyelmi ügyben hozott elbocsátó vagy áthelyező határozat elleni panaszt hat hónap után nyújtotta be, nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő korábbi foglalkoztatását, továbbá munkabérkövetelést is csak a kérelem benyújtását megelőző hat hónapi időre támaszthat.
11. §
(1) A munkaügyi döntőbizottság a kérelmet általában az előterjesztéstől számított nyolc napon belül köteles elbírálni.
(2) Ha a kérelemből vagy mellékleteiből az állapítható meg, hogy annak elbírálása másik munkaügyi döntőbizottság, illetőleg más szerv hatáskörébe vagy illetékességi körébe tartozik, a munkaügyi döntőbizottság elnöke (elnökhelyettese) a kérelmet a megfelelő döntőbizottságnak vagy más szervnek megküldi és erről a feleket haladéktalanul értesíti.
(3) Hatáskörének hiányát a munkaügyi döntőbizottság egész eljárása alatt, illetékességét pedig a tárgyalás megkezdéséig hivatalból vizsgálni köteles. A felek is ezalatt kifogásolhatják a hatáskör, illetékesség hiányát.
(4) Ha a munkaügyi döntőbizottság egy másik munkaügyi döntőbizottságnak az illetékességet megállapító határozatával nem ért egyet, határozatát az ügy irataival együtt a munkaügyi bírósághoz kell felterjesztenie. A munkaügyi bíróságnak az illetékes munkaügyi döntőbizottság kijelölésével kapcsolatos határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincsen.
12. §
(1) Az elnök (elnökhelyettes) gondoskodik a tárgyalás kitűzéséről és előkészítéséről.
(2) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a felek és képviselőik, valamint az esetleges tanú, szakértő az idézést vagy értesítést a tárgyalás előtt legalább 48 órával korábban megkapja.
(3) A tárgyalás előkészítése érdekében az elnök (elnökhelyettes) iratokat, adatokat szerezhet be a felektől, más szervtől vagy hatóságtól.
13. §
(1) A munkaügyi döntőbizottság tárgyalását az elnök (elnökhelyettes) vezeti. Az eljáró tanácsban a vitában érintett kérdést és a körülményeket legjobban ismerő tagok vesznek részt, az elnök (elnökhelyettes) kijelölése alapján.
(2) Nem jelölhető ki az eljáró tanács elnökének és tagjának, akinek az eljárásban való részvétele összeférhetetlen, vagy akitől a tárgyilagos döntés meghozatala egyéb alapos okból nem várható el.
14. §
(1) Tárgyalást csak szabályszerűen megválasztott (kooptált) elnökből (elnökhelyettesből) és két tagból álló munkaügyi döntőbizottság tarthat.
(2) Ha a fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és a kérelmet elbírálni csak akkor szabad, ha a képviselő a tárgyalásról szóló értesítést legalább 48 órával előbb átvette.
(3) Ugyancsak elbírálható a kérelem, ha a fél vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni vagy a személyesen megjelent fél a tárgyalás megtartását kéri.
15. §
(1) A munkaügyi döntőbizottságnak az igazság kiderítésére kell törekednie. Ennek megfelelően köteles a dolgozót a szükséges tájékoztatással ellátni és őt jogaira, valamint kötelességeire figyelmeztetni.
(2) A munkaügyi döntőbizottság a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat. A munkaügyi döntőbizottság fegyelmi felelősségrevonást kezdeményezhet a közreműködésre (megjelenésre, iratok bemutatására, írásbeli véleménynyilvánításra stb.) felkért tanúval, szakértővel szemben, ha a felhívásnak nem tesz eleget.
(3) Ha a tényállás a tárgyaláson nem volt tisztázható, lehetőleg további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani és arra a hiányzó bizonyítékokat beszerezni.
(4) Ha az ügy tisztázására csak valamely előzetes eljárás befejezése vagy a megjelenésben tartóján akadályozott (pl. beteg) személy meghallgatása után kerülhet sor, a döntőbizottság az eljárás befejezése, illetőleg az akadályoztatás ismert vagy bejelentett megszűnése után tűzi ki az új határnapot. Nem kell bevárni az előzetes eljárás befejezését, ha a munkaügyi vita szempontjából a kérdés előbb tisztázódott.
16. §
(1) A munkaügyi döntőbizottság tárgyalásáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyalás helyét és időpontját;
b) a döntőbizottság elnökének, tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének, a jelen lévő feleknek, illetőleg képviselőiknek nevét (ideértve a szakszervezet képviselőjét és az ügyészt);
c) a kérelmező személyi és munkahelyi adatait, a kérelem lényegét és esetleges további nyilatkozatát;
d) az ellenérdekű fél védekezését;
e) a bizonyítási eljárás menetét és eredményét;
f) a döntőbizottságnak a tárgyalás elhalasztására vonatkozó intézkedését vagy
g) a döntőbizottság határozatának rendelkező részét.
(3) A jegyzőkönyvet a munkaügyi döntőbizottság eljáró tanácsának tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
17. §
(1) A munkaügyi döntőbizottság a következő eljárást befejező határozatokat hozhatja:
a) a kérelemnek egészben vagy részben helyt ad, illetve a kérelmet elutasítja;
b) az egyezséget jóváhagyja;
c) az eljárást megszünteti, ha az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti határozat meghozatalára nincs lehetőség.
(2) A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés elkövetése és a fegyelmi büntetés tekintetében egyezségnek nincs helye.
(3) A munkaügyi döntőbizottság határozatának meghozatalánál az eljáró tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más a helyiségben nem tartózkodhat.
18. §
(1) A határozat rendelkező részből és indokolásból áll.
(2) A rendelkező résznek világosan tartalmaznia kell a munkaügyi döntőbizottság döntését; fizetési kötelezettség esetén a marasztalás összegét, továbbá a költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket. A rendelkező részben kell tájékoztatást adni arról is, hogy a döntőbizottság határozata ellen az abban érintettek harminc napon belül keresettel fordulhatnak a munkaügyi bírósághoz.
(3) Az indokolásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a kérelem és a védekezés lényegét;
b) az eljárás eredményét és mindazokat a körülményeket, amelyeket a döntőbizottság határozatának meghozatalánál figyelembe vett;
c) a rendelkező részben megállapított összegre vonatkozó részletes számítási adatokat;
d) az alkalmazásra kerülő jogszabályokat;
e) a költségmegállapítást vagy annak mellőzése indokait.
(4) A határozatot annak meghozatalától számított három napon belül kézbesíteni kell.
19. §
(1) A munkaügyi döntőbizottság eljárása illetékmentes.
(2) Ha a döntőbizottság a kérelmet egészben vagy részben alaposnak találja, a munkáltatót kötelezi a dolgozó szükséges és igazolt költségeinek, valamint az eljárás miatt kiesett munkaidejére járó munkabérének megtérítésére. Az ügyvédi munkadíj arányos része jár, ha a kérelem csak részben megalapozott.
(3) A dolgozót rosszhiszemű eljárása, mulasztása esetén kell költségek megfizetésére kötelezni.
(4) A félként szereplő munkáltatót terheli a tanúk és más megidézett személyek, a szemle költsége, valamint a szakértő díja és költsége.
20. §
(1) Az ügyet eldöntő határozat kiegészítését a felek a kézbesítést követő 15 napon belül kérhetik, ha a munkaügyi döntőbizottság csak a kérelem egy része felől határozott vagy nem határozott olyan kérdésben, amelyről hivatalból kell határoznia.
(2) A határozat kiegészítése és kijavítása iránt a munkaügyi döntőbizottság hivatalból is intézkedhet. A határozat kiegészítésére vonatkozó kérelmet nyilvános tárgyaláson kell elbírálni.
(3) A határozat kijavításának van helye: hibás írás, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén.
21. §
(1) A munkaügyi döntőbizottság jogerős határozatát három napon belül teljesíteni kell, kivéve, ha jogszabály vagy maga a határozat eltérő teljesítési időt ír elő.
(2) A munkaügyi döntőbizottság elnöke (elnökhelyettese) jogosult a határozat jogerejének igazolására, ha a kézbesítéstől számított 30 nap a postai kézbesítés időtartamát is figyelembe véve már eltelt és az arra jogosult a határozat ellen nem élt keresettel vagy a keresetnek nincs halasztó hatálya.
(3) Ha a munkáltató által kibocsátott határozat, fizetési felszólítás ellen jogorvoslat benyújtására nem került sor, jogerejének igazolása ugyancsak a munkaügyi döntőbizottság elnökének (elnökhelyettesének) hatáskörébe tartozik.
(4) A munkaügyi döntőbizottság határozata elleni keresetlevelet az elnök (elnökhelyettes) a benyújtástól számított három napon belül, az ügy összes irataival együtt köteles a munkaügyi bírósághoz felterjeszteni.
22. §
(1) Az új eljárás iránti kérelmet a 21. § (4) be kezdésének megfelelően kell a munkaügyi bírósághoz felterjeszteni. Ha a munkaügyi bíróság meghoz az eljárást befejező határozatot, a munkaügyi döntőbizottság úgy jár el, mintha az eljárást kérelem alapján folytatná le.
(2) Az ügyész a törvényesség érdekében a munkaügyi döntőbízottsághoz kérelmet terjeszthet el, új eljárást kezdeményezhet vagy az eljárás bármely szakaszában felléphet.
(3) A munkáltató egyedi ügyben hozott olyan munkaügyi intézkedése ellen benyújtott ügyészi óvást, amellyel szemben a dolgozó az előírt határidőben nem élt kérelemmel - egyet nem értés esetén - a munkaügyi döntőbizottság bírálja el.
23. §
Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet, az annak módosításáról és kiegészítéséről szóló 22/1972. (XII. 30.) MüM számú, a 14/1974. (VI. 30.) MüM számú és a 4/1976. (II. 4.) MüM rendeletek.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter