1979. évi 29. törvényerejű rendelet

a Munka Törvénykönyve módosításáról

A Munka Törvénykönyvéről szóló, az 1975. évi II. törvénnyel, valamint az 1972. évi 29. számú, az 1978. évi 3. és az 1979. évi 13. törvényerejű rendelettel módosított 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) a következőképpen módosul:

1. § Az Mt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Mt. 2. § (1) E törvény rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdekek összhangjának biztosításával kell alkalmazni.

(2) A törvényben megállapított jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.

(3) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság megkárosítására, a bírálat elfojtására, a dolgozók jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. Azt, akinek terhére a visszaélés történt, emiatt hátrány nem érheti. Aki jogával vétkesen visszaélt az ezért alkalmazott felelősségre vonáson felül viselni tartozik a visszaélés elhárításának következményeit is.

(4) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltatónak és a dolgozónak kölcsönösen együtt kell működnie."

2. § Az Mt. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a munkaügyi vitát eldöntő szerv előtti érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a kötelezett részéről való elismerés az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg."

3. § Az Mt. 7-10. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Mt. 7. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az ipari szövetkezetek tagjainak munkavégzésével összefüggő kérdéseket e törvény rendelkezései és a tagsági viszonyból eredő sajátosságok figyelembevételével külön jogszabály rendezi.

(2) A munka végzésére irányuló egyéb jogviszonyok szabályozásánál - a sajátosságokból folyó eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni.

Mt. 8. § (1) A munkaviszonnyal összefüggő alapvető kérdéseket törvény vagy törvényerejű rendelet szabályozza. Ezek végrehajtásáról a Minisztertanács rendelete vagy határozata, továbbá - ezek keretei között - miniszteri rendelet, utasítás, illetőleg a Szakszervezetek Országos Tanácsa által kibocsátott szabályzat rendelkezik.

(2) A munkáltatónál a jogszabályok végrehajtásáról kollektív szerződés, illetve munkaügyi szabályzat, munkavédelmi szabályzat, a szakszervezet munkahelyi szervének a jóléti és kulturális alap felhasználására vonatkozó határozata, továbbá szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. E szabályok a munkaviszonyra vonatkozó más szabálytól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az megengedi. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik, érvénytelen.

(3) Ha e törvény munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen a felsorolt rendelkezéseket kell érteni.

Mt. 9. § (1) Kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat állapítja meg - jogszabály által meghatározott körben és keretek között - a munkáltató és a dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, valamint ezek végrehajtásának elveit.

(2) Kollektív szerződést kell kötni a vállalatnál, az egyéb állami gazdálkodó szervnél, valamint -saját dolgozóira kiterjedő hatállyal - a trösztnél és a központnál, továbbá a vízgazdálkodási társulatnál, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetnél. Egyéb szövetkezetnél, a költségvetési szervnél, a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetnél és a pénzintézetnél - külön jogszabálynak megfelelően - munkaügyi szabályzatot kell megállapítani.

(3) Mindazokat a kérdéseket, amelyekben a rendezés a kollektív szerződésbe tartozik, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél, a rendészeti szerveknél, a magánmunkáltatóknál, valamint azokon a további területeken, ahol kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) nem köthető, jogszabály rendezi.

(4) A miniszternek a szakszervezettel együtt tett javaslatára a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérést engedélyezhet.

Mt. 10. § A kollektív szerződés tervezetét a dolgozókkal meg kell tárgyalni. A kollektív szerződést a vállalati igazgató és a vállalati dolgozók közössége nevében a szakszervezet munkahelyi szerve köti meg, s az a dolgozók előtti kihirdetés után lép hatályba; módosítása esetén a megkötésre előírt szabályokat kell alkalmazni."

4. § Az Mt. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Munkaviszonyba - ha jogszabály kivételt nem tesz - a tizenötödik életévét betöltött állampolgár léphet, ha az általános iskolát eredményesen elvégezte vagy az iskola rendszeres látogatása alól felmentették, és enélkül is az iskolai szünet tartama alatt."

5. § Az Mt. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkaviszony létesítésekor írásban próbaidőt is ki lehet kötni. Ennek tartama harminc nap, a kollektív szerződés vagy a felek azonban a munkaszerződésben ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti."

6. § Az Mt. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkaidő heti negyvennégy óra. A Minisztertanács rövidebb, illetőleg kivételesen heti negyvennégy óránál hosszabb munkaidőt is engedélyezhet."

7. § Az Mt. 38. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A dolgozó részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között egybefüggő, legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. A kollektív szerződés egyes munkakörökben ennél rövidebb, de legalább nyolc óra pihenőidőt is megállapíthat.

(3) A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermeke hathónapos koráig egyáltalán nem, ezen túl gyermekének egyéves koráig pedig csak beleegyezésével szabad túlmunkára és készenlétre igénybe venni. Éjszakai munkára terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermekének egyéves koráig nem kötelezhető."

8. § Az Mt. 40. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"Mt 40. § A dolgozónak - a munkaidő megszakításával - lehetőséget kell biztosítani az étkezésre (munkaközi szünet) , kivéve, ha ezt a munkaidőbeosztásra vagy a munka természetére tekintettel munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaidőn belül biztosítja."

9. § Az Mt. 51-54. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Mt. 51. § (1) Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata. Ennek keretében köteles a munkavégzés körülményeit tervszerűen javítani és ha szükséges, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásán túlmenően is minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására.

(2) A dolgozók egészségének és testi épségének védelmével összefüggő feladatok ellátását a munkáltató rendszeres ellenőrzéssel és a szükséghez képest megfelelő szervezet fenntartásával is köteles biztosítani.

(3) Üzem és egyéb létesítmény tervezése, kivitelezése, használatbavétele és üzemeltetése, továbbá termelőeszköz gyártása, forgalmazása, üzemeltetése, illetőleg felhasználása csak az egészséges és biztonságos munkavégzés - jogszabályban, szabványban és egyéb műszaki előírásban meghatározott, ezek hiányában az adott tudományos-technikai színvonal mellett elvárható - követelményeinek betartásával történhet.

(4) Ha a munkavégzés műszaki megelőzéssel teljes mértékben ki nem küszöbölhető veszélyekkel, ártalmakkal járhat, kiegészítő védelmül a munkáltató védőeszközt köteles a dolgozó részére biztosítani.

(5) A munkáltató köteles a dolgozók részére a szükséghez képest megfelelő öltözőket és egészségügyi célokat szolgáló helyiségeket létesíteni és fenntartani. A munkahelyek, valamint a dolgozók rendelkezésére álló egyéb helyiségek tisztántartásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

Mt. 52. § (1) A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozó az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó - munkakörével összefüggő - szabályokat elsajátítsa.

(2) Ha a dolgozó egészségi állapota (betegsége, testi fogyatékossága, stb.) egyes munkakörök ellátásánál fokozott baleseti veszélyt idézhet elő vagy közegészségügyi szempontból káros lenne, ilyen munkakörben történő alkalmazását, illetőleg foglalkoztatását meg kell tiltani. Ha pedig a munka végzése a dolgozó egészségére vagy testi épségére károsodással járhat, alkalmazását, illetőleg foglalkoztatását előzetes orvosi vizsgálat eredményétől kell függővé tenni. Szükséghez képest gondoskodni kell a dolgozónak a munkaviszony fennállása alatti rendszeres orvosi ellenőrzéséről is.

(3) A munkáltatónál bekövetkezett balesetek, továbbá az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok egyéb megsértésének körülményeit minden esetben meg kell vizsgálni és intézkedni kell az azokat előidéző okok megszüntetéséről.

Mt. 53. § (1) A dolgozó munkájának végzése során köteles a munkavédelmi szabályokat megtartani és az előírt védőeszközt használni.

(2) A munkavédelmi oktatáson, valamint az előírt orvosi vizsgálaton a dolgozó köteles részt venni. Az emiatt kieső időre átlagkeresete illeti meg.

(3) Ha a dolgozó figyelmeztetés ellenére a munkavédelmi oktatáson, az előírt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, illetőleg a munkavédelmi vizsgát nem teszi le, vagy a reá vonatkozó egyéb munkavédelmi előírásokat nem tartja be, a munkakörében való további munkavégzéstől el kell tiltani, és erre az időre részére munkabér nem fizethető.

Mt. 54. § A munkavédelmi ügyekben eljáró irányító, ellenőrző és felügyeleti szervek jogait, kötelezettségeit és együttműködési rendszerét a Minisztertanács állapítja meg."

10. § Az Mt. 55. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés c) -d) pontjában említett büntetés végrehajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható."

11. § Az Mt. 56. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás, illetve gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárás indult és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával) , a háromhónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít."

12. § Az Mt. 57. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Gondatlan károkozás esetén a kártérítés a dolgozó havi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg."

13. § Az Mt. 63-66. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Mt. 63. § (1) A dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitában (munkaügyi vita) ha jogszabály kivételt nem tesz - munkaügyi döntőbizottság jár el.

(2) Munkaügyi döntőbizottságot kell alakítani minden olyan munkáltatónál, ahol szakszervezeti szerv működik. Nagyobb számú dolgozót foglalkoztató munkáltatónál, különösen annak székhelyén kívüli helyiségben lévő egységeinél, szükség esetén több munkaügyi döntőbizottság is alakítható.

(3) A munkaügyi döntőbizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szerve együttes javaslata alapján a dolgozók választják olyan létszámban, hogy a munkaügyi döntőbizottság zavartalan működése biztosítva legyen.

(4) A munkaügyi döntőbizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait a szakszervezeti tisztségviselők számára biztosított védelem illeti meg.

Mt. 64. § (1) A munkaügyi döntőbizottság eljárása kérelem alapján indul meg. A kérelmet az elévülési időn belül lehet előterjeszteni. Meghatározott intézkedések ellen a kérelem előterjesztését jogszabály rövidebb határidőhöz kötheti.

(2) A kérelemnek a sérelmesnek tartott intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a jogszabály másképp rendelkezik.

Mt. 65. § (1) A munkaügyi döntőbizottság háromtagú tanácsban jár el; az ügyet tárgyaláson köteles elbírálni. A tárgyalás nyilvános, kivéve, ha közérdek vagy a dolgozó érdeke folytán a nyilvánosság kizárása indokolt.

(2) A tárgyaláson a feleknek módot kell adni arra, hogy álláspontjukat előadhassák jogi képviseletet vehessenek igénybe és bizonyítékaikat előterjeszthessék.

(3) A munkaügyi döntőbizottság határozattal dönt. Az ügyet eldöntő határozatát - kiegészítés, kijavítás és ügyészi óvás kivételével - nem változtathatja meg.

(4) A munkaügyi döntőbizottság szervezetének, szakirányításának és eljárásának részletes szabályait - ideértve meghatározott területeken a munkaügyi döntőbizottságok megalakítására vonatkozó eltérő rendelkezéseket - a munkaügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

Mt. 66. § (1) A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.

(2) A munkaügyi döntőbizottság határozata jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt mind a dolgozó, mind a munkáltató a munkaügyi bíróságnál új eljárást kezdeményezhet. E kérelem olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozatra alapítható, amelyet a munkaügyi vita során korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetében reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor a döntőbizottság határozata a bíróság ítélete folytán emelkedett jogerőre.

(3) Ha a fél az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről csak hat hónap után szerzett tudomást vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezhessen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. A megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető.

(4) A munkaügyi döntőbizottságok működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

(5) A munkaügyi vitában hozott határozat ellen benyújtott ügyészi óvás alapján hozott új határozatnak, ha az óvást a megtámadott határozat jogerőre emelkedését követő egy éven. túl nyújtották be, a felekre kiható hatálya nincs."

14. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(3) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy a Munka Törvénykönyve módosított szövegét egységes szerkezetben közzétegye és ezzel kapcsolatban az egységes szövegen átvezesse az e törvényerejű rendelet, valamint más hatályos jogszabályok folytán szükségessé vált szövegezési módosításokat is.

(4) A fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló 1957. évi 66. törvényerejű rendelet 2. §-ának (3) bekezdése e törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg; az Mt. 38. §-a (4) bekezdésének második mondata 1982. január 1. napján hatályát veszti.

Gáspár Sándor s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára