36/1979. (XI. 1.) MT rendelet

a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed - a mezőgazdaság ágazatba sorolt állami vállalat és a vízgazdálkodási társulat kivételével - az állami vállalatra, a trösztökre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetekre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá az állami vállalatra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszer szabályai szerint működő jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat).

(2) A tröszt irányítása alatt működő vállalatok a nyereségadózás, az érdekeltségi alap képzés és felhasználás szempontjából egy vállalatnak minősülnek. Ez a rendelkezés a trösztök és a tröszti keretekben működő vállalatok jogkörét, belső érdekeltségi rendszerét nem érinti; e vonatkozásban a trösztök alapító határozatában foglaltak az irányadók. A trösztnek meg kell határoznia az irányítása alatt működő vállalatok érdekeltségének feltételeit, és azokat köteles a vállalatokkal előre közölni.

(3) A rendelet mellékletében felsorolt vállalatok jövedelemszabályozásának rendszerét a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - állapítja meg.

Az értékcsökkenési leírás központosított részének befizetése

2. §

(1) A vállalat az állóeszköz-állománya után elszámolt éves értékcsökkenési leírás negyven százalékát köteles befizetni. A pénzügyminiszter - az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - egyes vállalatokra vagy meghatározott célokat szolgáló állóeszközökre más befizetési mértéket is megállapíthat.

(2) A szövetkezeteket és a szövetkezeti vállalatokat az értékcsökkenési leírás befizetésének kötelezettsége nem terheli.

A nyereségadózást megelőző kötelezettségek

3. §

(1) A vállalat a kifizetett munkabérek huszonnégy százalékának megfelelő bérjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) fizet.

(2) A vállalat a természeti feltételek eltéréséből, a termelési, forgalmazási sajátosságokból és ár-rendszeri okokból származó jövedelmek után termelési, kereskedelmi, különbözeti termelői forgalmi, import-forgalmi, fogyasztói forgalmi adót, valamint az állami telkek után használati és igénybevételi díjat fizet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adókat a pénzügyminiszter - az ágazati miniszter véleményének figyelembevételével, a szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének egyetértésével - külön jogszabályban állapítja meg, vagy egyes esetekben közvetlenül is kivetheti.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek elrendelésénél a pénzügyminiszter állapítja meg, hogy a kötelezettség (ha az normatív) a mérleg szerinti eredményt, vagy (ha az nem normatív) az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredményt terheli-e.

A vállalati árkülönbözeti tartalékalapok

4. §

A vállalat a nem rubel elszámolású viszonylatból származó importanyagok beszerzési árainak ingadozása miatti ár- és jövedelemhatások mérséklése céljából - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - vállalati árkülönbözeti tartalékalapot képezhet.

A támogatás

5. §

(1) A pénzügyminiszter a vállalatnak - külön jogszabály szerint, illetőleg egyes esetekben közvetlenül - termelési árkiegészítés, dotáció, fogyasztói árkiegészítés, import árkiegészítés, termelés korszerűsítési támogatás formájában vagy egyéb formában az eredményt érintő támogatást nyújthat. A támogatás folyósítását a pénzügyminiszter előre meghatározott feltételek teljesítéséhez kötheti.

(2) A pénzügyminiszter állapítja meg - a felügyeletet ellátó szerv és az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) véleményének figyelembevételével, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének egyetértésével - a támogatás feltételeit.

(3) A pénzügyminiszter állapítja meg azt, hogy a támogatást (ha az normatív) a mérleg szerinti eredménybe, vagy (ha az nem normatív) az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménybe kell beszámítani.

(4) A pénzügyminiszter - külön jogszabály alapján - a vállalati érdekeltségi alapokat közvetlenül érintő támogatásokat nyújthat.

Adóvisszatérítés

6. §

A különbözeti termelői forgalmi adót a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában érdekelt vállalatok részére - átalány formájában - a pénzügyminiszter, külön jogszabályban meghatározott módon, visszatéríti.

A jóléti és kulturális alap

7. §

(1) A jóléti és kulturális alapot a vállalati dolgozók jóléti (szociális, kulturális és sport) céljaira kell felhasználni.

(2) A jóléti és kulturális alap forrásairól és felhasználásának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

Szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek fenntartása

8. §

(1) A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó szövetkezet, szövetkezeti vállalat és ezek jogi személyiségű gazdasági társulása az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulás összegét, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek a Tagsági Érdekeltségi Alapra elszámolható összeget is - külön jogszabály szerint - adózatlan eredményükből fizetik.

(2) A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó gazdasági társulásoknál az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulásra a mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társulásokra, vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A városi és községi hozzájárulás

9. §

A vállalat az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyeresége tíz százalékát - külön jogszabály szerint - városi és községi hozzájárulásként fizeti be.

A nyereségadózás

10. §

A vállalat

a) a beszámolási időszak elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségének - jogszabályban meghatározott rendelkezések alapján - módosított összege után negyvenöt százalék általános nyereségadót;

b) az általános nyereségadóval csökkentett nyereségből képzett részesedési alap után - jogszabályban meghatározott módon - progresszív nyereségadót

köteles fizetni.

11. §

A nyereségadó bevallása és befizetése önadóztatás formájában történik.

A kötelező tartalékalap

12. §

(1) A vállalat a városi-községi hozzájárulással és az általános nyereségadóval csökkentett nyeresége arányában - a jogszabályban előírt mértékben, az ott meghatározott szint eléréséig - kötelező tartalékalapot képez.

(2) A vállalat kötelező tartalékalapját - visszapótlási kötelezettséggel - veszteség rendezésére, az általános nyereségadóval és kötelező tartalékalap képzéssel, valamint visszapótlási kötelezettséggel csökkentett nyereség kiegészítésére, az érdekeltségi alapok hiányának pótlására és egyéb, jogszabályban meghatározott célra használhatja fel.

Az érdekeltségi alapok

13. §

(1) A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével, a szakszervezet vállalati szervének, ipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság véleményét kikérve dönt arról, hogy a városi-községi hozzájárulással - szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is -, az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalappal, valamint visszapótlási kötelezettséggel, továbbá a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, jutalmával csökkentett nyereség mekkora hányadát fordítja fejlesztési, illetőleg részesedési alap képzésére.

(2) Ha a vállalat a városi-községi hozzájárulással - szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is -, és az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalappal, valamint a visszapótlási kötelezettséggel, továbbá a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, jutalmával csökkentett nyereséget nem kívánja az (1) bekezdésben meghatározott alapokra a mérlegkészítés időpontjában felosztani, a fel nem osztott részből elkülönített tartalékalapot képez.

(3) A vállalat az elkülönített tartalékalapot a részesedési és a fejlesztési alapra vonatkozó szabályok szerint - a tárgyévben és az azt követő években, év közben is - felhasználhatja, vagy jogszabályi előírások alapján más vállalatoknak átadhatja.

(4) A magasabb vezető állású dolgozó éves prémiumának és komplex értékelésen alapuló jutalmának forrása - eltérő rendelkezések hiányában - a városi-községi hozzájárulással - szövetkezetnél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, valamint általános nyereségadóval, kötelező tartalékképzéssel és visszapótlással csökkentett nyereség.

A fejlesztési alap

14. §

(1) A fejlesztési alapot a vállalat alapvetően állóeszközeinek pótlására és bővítésére, valamint forgóeszközeinek bővítésére fordíthatja. Ha a vállalat a fejlesztési alapot terhelő egyéb kötelezettségeinek eleget tett, fejlesztési alapját - a pénzügyminiszter által meghatározott módon - más vállalatnak, intézménynek vagy tanácsnak, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, szövetkezeti gazdálkodó szervezet részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében érdekképviseleti szervnek is átengedheti.

(2) A fejlesztési alap pénzügyi forrásairól külön jogszabály rendelkezik.

A részesedési alap

15. §

(1) A vállalat a városi-községi hozzájárulással - szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával -, az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalappal, valamint visszapótlási kötelezettséggel, továbbá a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, s jutalmával csökkentett nyereségből progresszív adófizetési kötelezettség mellett részesedési alapot képezhet.

(2) A részesedési alapba kell helyezni a külön jogszabályban meghatározott egyéb összegeket is.

(3) A részesedési alapot - a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek kivételével - a vállalati dolgozók anyagi ösztönzésére és külön jogszabályban meghatározott célokra kell fordítani.

(4) A vállalat a részesedési alapból - külön jogszabály szerint - bérfejlesztési befizetést köteles teljesíteni.

Záró rendelkezések

16. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 28/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet, az ezt módosító 51/1973. (XI. 3.) MT számú rendelet, az 1032/1975. (XI. 22.) Mt. h. számú határozat 1. és 2. pontja, a 2019/1970. (VIII. 19.) Korm. számú és az ezt módosító kiegészítő 2030/1975. (XI. 13.) Mt. h. számú határozat hatályát veszti.

(2) Az 56/1978. (XII. 16.) MT számú rendelet 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2. §. Az egészben vagy részben külföldi tulajdonban levő, a Magyar Népköztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személyek és egyéb szervezetek a kifizetett munkabérek huszonnégy százalékának megfelelő bérjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) kötelesek fizetni."

(3) A kizárólag mezőgazdasági szövetkezetek által alapított a nem mezőgazdasági és nem élelmiszeripari ágazatba sorolt jogi személyiségű gazdasági társulásokra a rendelet rendelkezéseit 1981. január 1-től - elsőként az 1981. évi eredményei-számolás során - kell alkalmazni, kivéve, ha ezt megelőző időponttól az állami vállalatokra vonatkozó jövedelemszabályozási és érdekeltségi rendszer szabályai szerint működnek.

(4) A rendelet végrehajtásának szabályait - a részesedési alap felhasználásának és a bér szabályozás rendjének szabályait kivéve - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Ár-hivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

Melléklet a 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelethez

A pénzügyminiszter állapítja meg a következő gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozási rendszerét:

1. Kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok

2. Kulturális szolgáltatás ágazatba és a gyógyszer-kereskedelem alágazatba sorolt, valamint az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó vállalatok

3. A lakásszolgáltatás ágazatba tartozó önálló ingatlankezelő vállalatok

4. Költségvetési üzemek

5. Vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek

6. Pénzintézetek, beleértve a takarékszövetkezeteket is

7. A 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. §-ának a) és b) pontjában felsorolt szervezetek

8. A külkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatok

9. A geodéziai és térképészeti vállalatok, a Kartográfiai Vállalat

A pénzügyminiszter állapítja meg a külföldi érdekeltségekből származó jövedelmek után fizetendő adó mértékét és módját.